52017IP0055

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52017IP0055 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52017IP0055

Az Európai Parlament 2017. február 16-i állásfoglalása az esb-alapok operatív programjainak késedelmes végrehajtásáról – a kohéziós politikára gyakorolt hatás és a következő lépések (2016/3008(RSP))

HL C 252., 2018.7.18, p. 294–297 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

18.7.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 252/294

P8_TA(2017)0055

Az esb-alapok operatív programjainak késedelmes végrehajtása – a kohéziós politikára kifejtett hatás és a következő lépések

(2018/C 252/29)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a kohéziós politika megvalósításának felgyorsításáról szóló, 2016. május 11-i állásfoglalására (1),

—	tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika elindulásában bekövetkezett késedelemről szóló, 2014. november 27-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel az Európai Unió tagállamainak a kohéziós politika új programozási időszakának hatékony és időbeni elindítására való felkészültségéről szóló, 2014. január 14-i állásfoglalására (3),

—	tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 26-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel „Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása: a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés értékelése” című, 2017. február 16-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel „A 2014–2020-as időszakra szóló kohéziós politika egyszerűsítése és teljesítményorientáltsága felé” című, 2015. november 26-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel a Bizottsághoz intézett, „Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) operatív programjainak késedelmes végrehajtása – a kohéziós politikára gyakorolt hatás és a következő lépések” témájú kérdésre (O-000005/2017 – B8-0202/2017),

—	tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

—	tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

mivel a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások kései lezárása és az európai strukturális és beruházási alapokról (esb-alapok) szóló rendeletek kései elfogadása a partnerségi megállapodások és az operatív programok elfogadásának és végrehajtásának, az irányító, igazoló és ellenőrző hatóságok kinevezésének, az előzetes feltételrendszer meghatározása és teljesítése folyamatának és a projektek helyi, regionális és nemzeti szintű végrehajtásának késedelmét vonta maga után; mivel annak ellenére, hogy nem állnak rendelkezésre tényszerű információk és elemzések e késedelmek okait illetően, a késedelmek a programozási időszak első felében hatást gyakorolnak az esb-alapok versenyképesség növelésére és szociális, gazdasági és területi kohézió fokozására irányuló képességére;

mivel az esb-alapok keretében eddig 564 operatív program került elfogadásra, és a Bizottságot 374 program esetében értesítették hatóságok kinevezéséről; mivel az időközi kifizetésekre nem kerülhet sor az irányító hatóságok kinevezése nélkül; mivel a 2016. november 30-i adatok szerint 14,750 milliárd EUR időközi kifizetést hajtottak végre, ami az eredetileg tervezettnél alacsonyabb kifizetési igényeket jelez;

mivel az előző programozási időszak ugyanezen szakaszában – az irányítási és ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos követelményekhez fűződő hasonló késések és technikai akadályok ellenére – már 2009 júliusában regisztráltak időközi kifizetéseket, és a 2010-es költségvetésben betervezett kifizetési előirányzatoknak megfelelően arra lehetett számítani, hogy a kohéziós politikai programok abban az évben elérik teljes működőképességüket;

D.	mivel az időközi kifizetések jelenlegi szintje a programozási időszak előrehaladásához képest a program összes forrásának kis részét teszi ki; mivel a Parlament aggódik amiatt, hogy a tagállamok 2016. őszi előrejelzései szerint ez továbbra is hasonló ütemben fog folytatódni;

mivel a késedelmes végrehajtás és következésképpen az alacsonyabb kifizetési igények már 2016-ban az 1b. alfejezet kifizetéseinek 7,2 milliárd euróval való csökkentéséhez vezettek a 4/2016. sz. költségvetés-módosítási tervezet révén; mivel a 2007–2013-as programozási időszak ugyanezen szakaszában nem volt szükség ilyen költségvetés-módosítási tervezetre; mivel a kifizetési előirányzatok csökkenése 2016-hoz képest 2017 tekintetében közel 24 %;

mivel határozottan javasolt a tagállamok és az uniós intézmények közötti szorosabb együttműködés, biztosítandó, hogy a 2018-as uniós költségvetésben a kohéziós politika kifizetési előirányzatai megfelelő szinten stabilizálódjanak, és a 2014–2020 közötti általános kifizetési tervet tiszteletben tartsák, szükség szerint az aktuális helyzetnek megfelelően kiigazítva;

G.	mivel az igazgatási kapacitás nemzeti, regionális és helyi szinten is a kohéziós politika sikeres végrehajtásának kulcsfontosságú előfeltétele;

ismételten hangsúlyozza, hogy az esb-alapok beruházásai hozzájárulnak az európai régiókon belüli és a régiók közötti gazdasági, szociális és területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés előmozdításához; ezért aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kohéziós politikai operatív programok végrehajtásának további késedelme hátráltatni fogja e célok elérését, és hozzájárul a regionális fejlettség terén meglévő különbségek elmélyüléséhez;

elismeri, hogy jóllehet néhány új követelmény, úgymint a tematikus koncentráció, az előzetes feltételrendszer és a pénzügyi irányítás bevezetése a programok teljesítményének javulását biztosítja, a jogi keret kései elfogadása miatt hozzájárult a végrehajtás késedelméhez; felhívja a figyelmet arra, hogy a végrehajtás jelenlegi üteme az elkövetkezendő években jelentős összegű kötelezettségvállalások visszavonását kockáztatja, és hangsúlyozza, hogy meg kell tenni a szükséges intézkedéseket ennek elkerülése érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy jelezze, milyen lépéseket tervez e tekintetben;

hangsúlyozza, hogy a végrehajtás késedelme miatt az esb-alapok operatív programjai keretében felhasznált pénzügyi eszközök felhasználása növelheti azt a már meglévő kockázatot, hogy a kifizetési arány alacsony marad, túlzottan nagy lesz a tőkésítettség, nem sikerül elegendő magántőkét bevonni, alacsony lesz a tőkeáttételi hatás és nehézségekbe ütközik a rulírozás; megjegyzi, hogy további pontosításokra és fellépésekre van szükség annak érdekében, hogy a tagállamokban azonos szinten legyenek képesek dolgozni tőkeáttételi eszközökként a pénzügyi eszközökkel, és felhívja a tagállamokat, kiegyensúlyozott módon használják fel a Bizottság és az EBB által létrehozott eszközöket; emlékeztet az esb-alapokból és az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA) történő finanszírozás ötvözésének lehetőségére, ekképpen reagálva a beruházások csökkenésére, különösen azon ágazatokban, amelyek a leginkább képesek a növekedés és a foglalkoztatás fellendítésére;

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben alkalmazzák és használják fel a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében meglévő rugalmasságot, szem előtt tartva, hogy sok tagállamban a gazdasági válság likviditási problémákat és a közberuházások céljaira rendelkezésre álló állami források hiányát okozta, és hogy a kohéziós politikai támogatás vált az állami beruházások fő forrásává;

felhívja ezért a Bizottságot, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben, és a jelenlegi késedelmekhez hozzájáruló tényezők objektív elemzése alapján 2017 első negyedévében terjesszen elő a kohézió felgyorsítására irányuló tervet az esb-alapok operatív programjai előrehaladásának felgyorsítása érdekében; ezzel összefüggésben ugyanakkor hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az alacsony hibaarányokat, a csalás elleni küzdelmet, valamint az igazgatási kapacitás nemzeti, regionális és helyi szinten való megerősítését, ami előfeltétele a jó eredmények időben történő elérésének; úgy véli, hogy a programok 2014–2015-ös végrehajtásáról szóló éves végrehajtási jelentésekről 2016 végén a Bizottság által közzétett összefoglaló jelentés elemzését testre szabott intézkedéseknek kell követniük, és felhívja a tagállamokat, hogy folyamatosan ellenőrizzék a projektek végrehajtása tekintetében elért előrehaladást; e tekintetben hangsúlyozza annak szükségességét és hozzáadott értékét, hogy az erőfeszítéseket a tematikus célkitűzések kiemelt ágazataira összpontosítsák; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson támogatást a Végrehajtás-javítási Munkacsoporton keresztül, és hogy nyújtsa be az annak tevékenységeiről szóló cselekvési tervet a Parlament részére;

aggódik az irányító, igazoló és ellenőrző hatóságok kinevezésének késedelme miatt, amely a kifizetési kérelmek késedelmes benyújtását vonja maga után; ezért felhívja a tagállamokat, hogy zárják le a kinevezési eljárást, valamint a Bizottságot, hogy biztosítsa az irányító, igazoló és ellenőrző hatóságok számára szükséges technikai segítségnyújtást és tanácsadási szolgáltatásokat az operatív programok végrehajtásának helyszínen való előmozdítása és felgyorsítása érdekében, többek között a tervezett projektek előkészítése, a pénzügyi irányítási és kontrollrendszer egyszerűsítése, valamint a szerződéskötési és ellenőrzési eljárások tekintetében;

elismeri, hogy az esb-alapok operatív programjainak gyorsabb és hatékonyabb végrehajtása közvetlenül kapcsolódik az egyszerűsítéshez; ezzel összefüggésben nyugtázza a salátarendeletre irányuló javaslat keretében rögzített prioritásokat; megállapítja ugyanakkor, hogy további erőfeszítésekre van szükség, különösen a projektirányítási költségek, a szabályok különbözősége és gyakori változása, a jelentős projektek jóváhagyásának bonyolultsága, a közbeszerzés, a megoldatlan tulajdonviszonyok, az engedélyek és határozatok megszerzésére vonatkozó hosszú eljárások, a számviteli és ellenőrzési szabályok visszamenőleges alkalmazása, a kedvezményezettek késedelmes kifizetése, az esb-alapokból történő finanszírozás más forrásokkal való ötvözésének nehézsége, az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályok, valamint a lassú vitarendezés tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a megfelelő koordinációt, és jelentős mértékben egyszerűsítse az állami támogatásra vonatkozó szabályokat, valamint biztosítsa azok kohéziós politikával való összhangját; emlékeztet arra, hogy erőfeszítéseket kell tenni az esb-alapokból finanszírozott beruházások eredményeire vonatkozó kommunikáció javítása érdekében;

felhívja a Bizottságot, hogy az illetékes irányító hatóságok kérésére vegyen fontolóra és dolgozzon ki megoldásokat, például további rugalmassági formákat, úgymint a prioritások és az operatív programok közötti rugalmasság, összhangban az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel, és ezzel egyidejűleg biztosítsa a szükséges stabilitást és kiszámíthatóságot, valamint a teljes vagy részleges nemteljesítés következtében a kötelezettségvállalások visszavonásából – többek között az 1b. alfejezettel kapcsolatos kötelezettségvállalás-visszavonásokból – származó összegek uniós költségvetésbe való, korábban már javasolt visszahelyezését, szintén tekintettel az elkövetkező programozási időszakra;

felszólít az erőfeszítések fokozására, az uniós finanszírozási lehetőségek – úgymint esb-alapok, Horizont 2020 és ESBA – közötti szinergiák biztosítása és elősegítése érdekében közös finanszírozás, az illetékes hatóságok közötti szoros együttműködés, az intelligens szakosodási fellépések támogatása, valamint az azokkal a nemzeti szervekkel folytatott szorosabb koordináció révén, amelyek kedvezményes hitelt biztosítanak az olyan projektek számára, amelyek megfelelnek az operatív programok célkitűzéseinek;

10.

felhív a Bizottság struktúrái (az illetékes főigazgatóságok) közötti, valamint a Bizottság és a tagállamok, továbbá a nemzeti és regionális hatóságok közötti kommunikáció javítására, mivel az a felhasználási arány javításának és a kohéziós politika keretében az intézkedések minőségének lényeges alapfeltétele;

11.

ismételten hangsúlyozza a teljesítményorientált megközelítés hozzáadott értékét, és üdvözli a Bizottságnak a szakpolitikai teljesítmény gyakorlati biztosítására irányuló erőfeszítéseit; tudomásul veszi a programok 2014–2015-ös végrehajtásáról szóló éves végrehajtási jelentésekről szóló összefoglaló jelentés következtetéseit, és várakozással tekint a Bizottság soron következő, 2017 végére tervezett stratégiai jelentésére, amely több információt fog tartalmazni a prioritások végrehajtásáról, hivatkozva a pénzügyi adatokra, a közös és programspecifikus mutatókra és a számszerűsített célértékekre, a mérföldkövek elérése terén tett előrehaladásra, valamint a függőben lévő előzetes feltételekhez kapcsolódó cselekvési tervek végrehajtásának állapotára (7);

12.

felhívja a figyelmet a 2014–2020-ra szóló jelenlegi kifizetési tervre; figyelembe véve a kötelezettségvállalások visszavonásának szabályait, felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy 2023-ig tartó, megfelelő kifizetési tervet, és a jelenlegi programozási időszak végéig szükség esetén tegyen javaslatot az 1b. alfejezet kifizetési határértékeinek növelésére; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat az e-kohézió teljes körű működőképességének és könnyű használatának biztosítására, a kifizetési terv konkrét fejleményeknek megfelelő kiigazítása érdekében, valamint a kohézió felgyorsítására irányuló terv elkészítésére; ezért arra kéri a tagállamokat, hogy adják meg a tervezett projektekre és a beszerzési tervekre vonatkozó adatokat a pályázásra, a szerződéskötésre és a végrehajtásra vonatkozóan tervezett és végleges időpontokkal együtt, valamint a számlákkal, a társfinanszírozással, a kiadások támogathatóságával stb. kapcsolatos összes finanszírozási és elszámolási adatot;

13.

elvárja, hogy a Bizottság a kohéziós fórum keretében folytassa e kérdések megvitatását, és a 7. kohéziós jelentésben tegyen megoldási javaslatokat, a kohéziós politika teljes körű végrehajtásának biztosítása és az uniós beruházási szükségletek kielégítése céljából; felszólít a 2020 utáni programozási időszak időben történő elkezdéséhez szükséges lépések meghozatalára;

14.

felhívja a Bizottságot, hogy a 2020 utáni kohéziós politika megvitatása céljából az éves jelentésekben foglalt információk alapján vonjon le tanulságokat;

15.

sürgeti a Bizottságot, hogy legkésőbb 2018 elejéig nyújtsa be a következő programozási időszakra vonatkozó jogalkotási csomagot, és segítse elő a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret zökkenőmentes és időben történő megtárgyalását, beleértve szabályozási és eljárási puffer biztosítását, elkerülendő a kohéziós politikai beruházásokat és a végrehajtást érintő rendszersokkokat; úgy véli, hogy az egyesült királysági népszavazás eredményét és a brexittel kapcsolatos elkövetkezendő intézkedéseket kellőképpen figyelembe kell venni;

16.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, a tagállamoknak és azok nemzeti és regionális parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0217.

(2) HL C 289., 2016.8.9., 50. o.

(3) HL C 482., 2016.12.23., 56. o.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0412.

(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0053.

(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0419.

(7) A 2014–2015-ös végrehajtásról szóló éves végrehajtási jelentésekről szóló összefoglaló jelentés közzétételét követő szükséges frissítés.

Top

Choose the experimental features you want to try