52017IP0036

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52017IP0036 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52017IP0036

Az Európai Parlament 2017. február 15-i állásfoglalása a Bizottság Albániáról szóló, 2016. évi jelentéséről (2016/2312(INI))

HL C 252., 2018.7.18, p. 122–128 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

18.7.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 252/122

P8_TA(2017)0036

2016. évi jelentés Albániáról

Az Európai Parlament 2017. február 15-i állásfoglalása a Bizottság Albániáról szóló, 2016. évi jelentéséről (2016/2312(INI))

(2018/C 252/12)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodásra,

—	tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i szaloniki ülésének a nyugat-balkáni államok Európai Unióhoz való csatlakozási kilátásairól szóló elnökségi következtetéseire,

—	tekintettel az Európai Tanács 2014. június 26–27-i, az uniós tagjelölt státusz Albániának való megadásáról szóló határozatára, valamint 2015. december 15-i következtetéseire,

—	tekintettel a 2016. december 13-i elnökségi következtetésekre,

—	tekintettel az EU–Albán Köztársaság Stabilizációs és Társulási Tanács 2016. szeptember 8-i, Brüsszelben tartott nyolcadik ülésére,

—	tekintettel a 2016. július 4-én, Párizsban megrendezett nyugat-balkáni csúcstalálkozó elnökének záró nyilatkozatára, valamint a 2016-os párizsi csúcs számára a civil társadalmi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokra,

—	tekintettel a „2016. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2016. november 9-i bizottsági közleményre (COM(2016)0715) és az azt kísérő, „2016. évi jelentés Albániáról” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0364),

—	tekintettel a kulcsfontosságú prioritásokról folytatott hatodik magas szintű párbeszéd során Tiranában 2016. március 30-án elfogadott közös következtetésekre,

—	tekintettel az EBESZ/ODIHIR a 2013. évi parlamenti választásokról és a 2015. évi helyhatósági választásokról szóló végleges jelentésére,

—	tekintettel a közigazgatási tárgyalások 2015-ös nyomon követéséről szóló EBESZ-jelentésre,

—	tekintettel az EU-Albánia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság (SAPC) 2016. november 7–8-i brüsszeli tizenegyedik ülésén elfogadott ajánlásokra,

—	tekintettel az Albániáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

—	tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—	tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0023/2017),

mivel Albánia eredményeket ért el a tagság politikai kritériumainak teljesítése, valamint folyamatos előrelépést a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges öt kulcsfontosságú prioritás teljesítése terén; mivel többek közt az igazságügyi reformcsomag, a választási reform és az úgynevezett dekriminalizációs törvény további végrehajtása elengedhetetlen a polgárok közintézményeik és politikai képviselőik iránti bizalmának megerősítése szempontjából;

B.	mivel továbbra is fennállnak problémák, amelyeket Albánia az uniós csatlakozás felé vezető úton való további előrelépése biztosításának érdekében, a kormány és az ellenzék közötti párbeszéd, együttműködés és kompromisszum szellemében gyorsan és hatékonyan meg kell oldani;

C.	mivel a politikai erők közötti, az Unióhoz kapcsolódó reformokról szóló konstruktív és fenntartható politikai párbeszéd alapvető fontosságú az uniós csatlakozási tárgyalások során történő további előrelépéshez;

D.	mivel az uniós csatlakozási folyamat tekintetében politikai konszenzus áll fenn, és az a lakosság széles körű támogatását élvezi Albániában;

E.	mivel a csatlakozási tárgyalások erőteljes ösztönzést nyújtanak a csatlakozáshoz kapcsolódó reformok elfogadásához és végrehajtásához;

F.	mivel az igazságügyi reform továbbra is kulcsfontosságú ahhoz, hogy Albánia előbbre lépjen az uniós csatlakozási folyamatban;

G.	mivel Albániában 2017-ben elnöki és parlamenti választásokra kerül sor;

H.	mivel a vallásszabadság és a kulturális örökség védelme, a kisebbségek jogai, valamint a tulajdon kezelése az Európai Unió alapvető értékei;

I.	mivel az EU kiemelte, hogy valamennyi nyugat-balkáni országban meg kell erősíteni a gazdasági kormányzást, a jogállamiságot és a közigazgatási kapacitásokat;

J.	mivel az albán hatóságok pozitívan viszonyulnak az infrastruktúra-fejlesztés, a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló intézkedések, a kereskedelem, valamint az ifjúsági mobilitás előmozdítására irányuló regionális együttműködéshez;

üdvözli Albánia folyamatos előrelépését az EU-val kapcsolatos reformok tekintetében, különösen a mélyreható és átfogó igazságügyi reformot előkészítő alkotmányos módosítások 2016. júliusi, konszenzussal történő elfogadását; hangsúlyozza, hogy az uniós csatlakozási folyamatban való további előrelépés szempontjából nem csak az öt kulcsfontosságú prioritással kapcsolatos reformok következetes elfogadása, hanem azok maradéktalan és időben történő végrehajtása és a folyamatos politikai elkötelezettség is alapvető fontosságú; ösztönzi Albániát, hogy mutasson fel szilárd eredményeket e reformok terén;

üdvözli a Bizottság arra vonatkozó ajánlását, hogy indítsanak csatlakozási tárgyalásokat Albániával; teljes mértékben támogatja Albánia Európai Unióhoz való csatlakozását, és felszólít a csatlakozási tárgyalások megnyitására, amint hiteles és fenntartható előrelépés történik az átfogó igazságügyi reform végrehajtása, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén, a reform lendületének fenntartása érdekében; elvárja, hogy Albánia megszilárdítsa az elért eredményeket és fenntartsa a valamennyi kulcsfontosságú prioritás végrehajtása terén tett előrelépések ütemét;

megismétli, hogy az építő jellegű párbeszéd, a fenntartható politikai együttműködés, a kölcsönös bizalom és a kompromisszumokra való hajlandóság kulcsfontosságú a reformok sikere és az uniós csatlakozási folyamat egésze szempontjából; e tekintetben üdvözli azon törvény elfogadását, amelynek értelmében bűncselekmények elkövetői nem tölthetnek be közhivatalt; felszólítja az összes politikai pártot, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a valódi politikai párbeszéd kialakítása érdekében, és valósítsanak meg konstruktív együttműködést;

elismerését fejezi ki az igazságügyi reformot szolgáló alkotmányos módosítások konszenzussal történő elfogadása, valamint az igazságszolgáltatás, az ügyészség és az Alkotmánybíróság intézményi átszervezéséről szóló jogszabályok elfogadása kapcsán; felszólít valamennyi vonatkozó kísérő jogszabály és rendelkezés, különösen a bírák, ügyészek és jogi tanácsadók átvilágításáról szóló jogszabály és az igazságügyi rendszer reformjának végrehajtásához szükséges törvénytervezet-csomag gyors elfogadására és hiteles végrehajtására; üdvözli az Alkotmánybíróságnak az átvilágításról szóló jogszabály alkotmányosságára vonatkozó, a Velencei Bizottság pozitív véleményét követően hozott határozatát; megismétli, hogy az átfogó igazságszolgáltatási reform Albánia polgárainak fontos követelése, hogy visszanyerjék bizalmukat politikai képviselőikben és közintézményeikben, valamint hogy a teljes reformfolyamat, így a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc hitelessége és hatékonysága az átvilágítási folyamat sikerének és az igazságügyi reform végrehajtásának függvénye; emlékeztet arra, hogy az említett reform elfogadása és végrehajtása kulcsfontosságú a korrupció elleni közdelem szempontjából, és nélkülözhetetlen az országban a jogállamiság megszilárdítása és az alapvető jogok érvényesítésének megerősítése, valamint az állampolgárok igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalmának fokozása érdekében;

üdvözli a 2017–2020 közötti időszakra vonatkozó új igazságszolgáltatási reform stratégiáját és annak cselekvési tervét, amely a bírósági rendszert is magában foglaló igazságszolgáltatási rendszer szakmai színvonalának, hatékonyságának és függetlenségének a fokozására és az igazságszolgáltatás valamennyi tagjának átvilágítására irányul, valamint üdvözli a végrehajtásra rendelkezésre álló megnövelt költségvetési eszközöket; sajnálja, hogy az igazságszolgáltatás továbbra is lassú és nem hatékony; megállapítja, hogy nem történt előrelépés a Legfelsőbb Bíróság és a közigazgatási bíróságok üres álláshelyeinek betöltése és az egységesített ügykezelési rendszer hatékony alkalmazása terén; kéri, hogy fokozottan foglalkozzanak az igazságügyi rendszer működésében tapasztalható olyan hiányosságokkal, mint például a politikai befolyástól és a többi hatalmi ágtól való függetlenség hiánya, a szelektív igazságszolgáltatás, a korlátozott elszámoltathatóság, a nem hatékony ellenőrzési mechanizmusok, a korrupció, valamint a jogi eljárások és a jogérvényesítés teljes időtartama; sajnálattal veszi tudomásul a vizsgálatokba és bírósági eljárásokba való politikai beavatkozást, és ezért kéri a bírói függetlenség a gyakorlatban történő megerősítését; további szerepvállalásra szólít fel a közigazgatási igazságszolgáltatás terén, olyan kérdésekre összpontosítva, mint a bíróságokhoz való hatékony hozzáférés és források elkülönítése a bíróságok hatékony munkájának elősegítése érdekében; megismétli, hogy a büntető igazságszolgáltatási rendszer reformjának arra kell irányulnia, hogy a bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonják és elősegítsék újrabeilleszkedésüket és rehabilitációjukat, ugyanakkor biztosítania kell a bűncselekmények áldozatai és szemtanúi jogainak védelmét;

felhívja a választási reformmal foglalkozó ad hoc parlamenti bizottságot, hogy mielőbb véglegesítse a választási törvényről szóló áttekintését, ugyanakkor foglalkozzon az EBESZ/ODIHR valamennyi korábbi ajánlásával, és növelje a politikai pártok finanszírozásának átláthatóságát és a választási folyamat integritását; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy biztosítsák az időben történő, még a küszöbön álló, 2017 júniusi parlamenti választások előtti végrehajtást, valamint a választási adminisztráció függetlenségét és politikamentességét; emlékeztet rá, hogy valamennyi politikai párt felelősséggel tartozik annak biztosításáért, hogy a demokratikus választásokra a nemzetközi normáknak megfelelően kerüljön sor; felhívja a hatóságokat, hogy bátorítsák a civil társadalmi szervezeteket a választási folyamat egészének áttekintésében való aktív részvételre; emlékeztet arra, hogy a szabad és tisztességes választások kulcsfontosságúak az uniós integrációs folyamat további előrehaladása szempontjából; hangsúlyozza a politikai pártok finanszírozásával és egy elszámoltatható ellenőrzési rendszerrel kapcsolatos aggályok orvoslásának szükségességét;

felhívja Albánia politikai pártjait, hogy jelöltlistáik a következő választások vonatkozásában való összeállítása során tartsák tiszteletben azon jogszabály szellemét és betűjét, melynek értelmében bűncselekmények elkövetői nem tölthetnek be közhivatalt; felhív e jogszabály teljes körű végrehajtására;

ösztönzi az albán hatóságokat, hogy könnyítsék meg a külföldön élő albán állampolgárok számára szavazatuk külföldről történő leadását az albániai választásokon;

üdvözli a parlamenti tevékenységek nagyobb inkluzivitását és átláthatóságát, ugyanakkor kéri a parlamenti kapacitások megerősítését a reformok és a reformok uniós normáknak való megfelelésének nyomon követése, valamint a különböző felügyeleti mechanizmusok és intézmények jobb kihasználása érdekében, a kormány elszámoltatása céljából; kéri a parlamenti etikai kódex jóváhagyását, valamint hogy az eljárási szabályzat tükrözze a Parlament uniós integrációs folyamatban betöltött szerepéről szóló jogszabályt; felajánlja az Albánia Parlamentjével való szorosabb együttműködés módjainak feltárását az Európai Parlament a csatlakozó országok parlamentjei számára kialakított támogatási programjának keretében, hogy ezáltal növelje az Albán Parlamentnek az uniós vívmányokkal összhangban lévő, minőségi jogszabályok megalkotására való képességét, és gyakorolja felügyeleti szerepét a reformok végrehajtása terén;

10.

tudomásul veszi a polgárbarátabb közigazgatás kialakítására irányuló erőfeszítéseket, valamint a közigazgatási és az államháztartás-igazgatási reform végrehajtása terén tett folyamatos előrehaladást; további előrelépést kér a közszolgálati törvény és a közigazgatási eljárásról szóló törvény alkalmazásának megerősítése terén, a felvételi és előléptetési eljárások érdem és teljesítmény alapján való javítása, valamint az intézményi és humánerőforrás-kapacitások növelése érdekében, a hatékonyabb, politikamentes, átlátható és szakszerű közigazgatás biztosítása vonatkozásában elért eredmények konszolidálása céljából, ami lehetővé tenné az uniós csatlakozási tárgyalások hatékony végrehajtását is; kéri az emberi jogokkal foglalkozó intézmények, így az ombudsmani hivatal hatáskörének, autonómiájának, hatékonyságának és forrásainak bővítését; elismerését fejezi ki az európai integrációval foglalkozó nemzeti tanács kezdeményezései kapcsán, melyek célja a közigazgatás és a civil társadalom kapacitásainak növelése a csatlakozáshoz kapcsolódó reformok végrehajtásának nyomon követése terén; hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a szabályozó és felügyeleti szervek függetlenségét;

11.

tudomásul veszi a területi reform végrehajtását; hangsúlyozza, hogy jelentős erőfeszítésekre van szükség az újonnan létrehozott helyi önkormányzati egységek pénzügyi és igazgatási kapacitásainak növeléséhez;

12.

üdvözli a korrupció elleni jogszabályok kulcsfontosságú elemeinek, így a visszaélést jelentő személyek védelméről szóló jogszabálynak az elfogadását; továbbra is aggasztja, hogy a korrupció számos területen továbbra is magas és elterjedt, és még mindig komoly problémát jelent, aláásva az emberek állami intézményekbe vetett bizalmát; aggodalommal tölti el, hogy a legfontosabb korrupcióellenes intézmények továbbra is politikai beavatkozásnak vannak kitéve és csak korlátozott igazgatási kapacitásokkal rendelkeznek; megjegyzi, hogy a nem megfelelő intézményközi együttműködés és információcsere továbbra is akadályozza a megelőző jellegű nyomozást és a korrupció elleni hathatós büntetőjogi eljárásokat; hangsúlyozza, hogy megfelelőbb jogi keretre van szükség az összeférhetetlenségek kezelése, a lobbitevékenység szabályozása és a jobb intézményközi – különösen a rendőrség és a vádhatóság közötti – együttműködés érdekében, a többek közt a magas szintű ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és büntetőítéletek tekintetében elért eredmények javítása céljából;

13.

üdvözli a szervezett bűnözés elleni harccal kapcsolatos stratégia és cselekvési terv folyamatos végrehajtását és a fokozott mértékű nemzetközi rendőrségi együttműködést; felszólít továbbá a szervezett bűnözői hálózatok felszámolására és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben hozott jogerős ítéletek számának növelésére a nemzetközi szervezetek, a rendőrség és az ügyészség szervezeti egységei közötti együttműködés fokozása és az intézményi és műveleti kapacitások növelése révén; aggasztónak tartja, hogy továbbra is igen gyengék az illegálisan megszerzett vagyoni eszközök befagyasztása és elkobzása terén elért eredmények, és kéri, hogy növeljék a pénzügyi nyomozások kapacitását és alkalmazását az e téren elért eredmények javítása érdekében; megjegyzi, hogy jóllehet a pénzmosást is érintő esetek kivizsgálása emelkedő tendenciát mutat, a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletek száma korlátozott;

14.

amellett, hogy üdvözli a kannabisz-ültetvények elleni közelmúltbeli fellépéseket, felhív a kábítószerek termesztésének, előállításának és tiltott kereskedelmének és a szervezett bűnözés kapcsolódó hálózatainak felszámolását célzó intézkedések többek közt a nemzetközi és regionális együttműködés megerősítése révén való fokozására Albániában; megjegyzi ugyanakkor, hogy a rendőrség és az ügyészek nem tudják azonosítani a kábítószer-termesztés mögött álló bűnözői hálózatokat;

15.

fokozott erőfeszítésekre szólít fel a tiltott fegyverkereskedelem ellenőrizetlen terjedésének kezelésére, többek közt az Unióval való együttműködés e célból való fokozása, valamint kézi- és könnyűfegyverek fennmaradó készleteinek megsemmisítése és a raktározási létesítményekben fennálló körülmények javítására révén; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Albániában igen magas a tűzfegyverrel elkövetett gyilkosságok aránya;

16.

felhív a kormánynak a számítástechnikai bűnözésből származó jövedelmek felkutatására, lefoglalására és elkobzására, valamint az interneten folytatott pénzmosás megelőzésére irányuló képessége megerősítésére;

17.

ösztönzi Albániát, hogy a nemzetközi védelemre jogosító menekült státusz meghatározása tekintetében fejlessze tovább jogi keretét; elismerését fejezi ki az albán rendőrség az információk a Frontexszel való megosztásának fokozására irányuló erőfeszítései kapcsán, valamint felhív az EU és Albánia között folytatott együttműködés további megerősítésére a menekültek jogainak a nemzetközi előírásokkal és az EU alapvető értékeivel összhangban történő védelme érdekében; aggodalmát fejezi ki az emberkereskedelem eseteinek az utóbbi időkben tapasztalható gyakoribbá válása miatt; felhív az emberkereskedelem megelőzését célzó erőfeszítések fokozására, különös figyelmet fordítva az emberkereskedelem fő áldozataira, nevezetesen a kísérő nélküli gyermekekre, nőkre és lányokra;

18.

aggodalmát fejezi ki a börtönökben fogva tartott személyek túl magas száma, a fogvatartási létesítményekben (a jelentések szerint) nem megfelelő orvosi ellátás, valamint a rendőrőrsökön a gyanúsítottakkal szemben alkalmazott méltánytalan bánásmód miatt; ajánlja, hogy vizsgálják felül a büntetésekre vonatkozó megközelítést, alakítsák át a bűncselekmények besorolási rendszerét, és növeljék a börtönbüntetés alternatív lehetőségeinek alkalmazását;

19.

nyugtázza az állami intézmények és civil társadalmi szervezetek közti, az Unióval kapcsolatos együttműködés javulását, beleértve a civil társadalmi szervezetek az Európai Integrációs Nemzeti Tanács (NCEI) ülésein való részvételét is; megjegyzi, hogy az erős civil társadalom minden demokratikus rendszer alapvető összetevője; hangsúlyozza ezért, hogy még szorosabb koordinációra van szükség a kormányzás minden szintjén, így a helyi szinten is a civil társadalmi szervezetekkel; üdvözli ezzel összefüggésben a Civil Társadalom Nemzeti Tanácsának létrehozását; felszólít az információhoz és a nyilvános konzultációhoz való jog hatékony végrehajtására, valamint a civil társadalmi szervezeteket érintő költségvetési keret jobb szabályozására;

20.

ismételten emlékeztet arra, hogy a legfontosabb prioritások között meg kell erősíteni az emberi jogok és a kisebbségi jogok védelmét és a hátrányos megkülönböztetés elleni politikákat, beleértve végrehajtásuk megerősítését is; nyomatékosan kéri az illetékes hatóságokat, hogy az európai kisebbségvédelmi előírásokkal összhangban folytassák a befogadás és a tolerancia légkörének javítását az ország valamennyi kisebbsége számára, többek közt az országos kisebbségügyi bizottság szerepének növelése révén; üdvözli a kisebbségek védelmére vonatkozó jogi keret javítását célzó első lépéseket, és felhívja Albániát, hogy fogadjon el kerettörvényt a kisebbségek védelme tekintetében és ratifikálja a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját; nyugtázza a független intézmények, kisebbségi egyesületek és a civil társadalom bevonásával folytatott széleskörű konzultációs folyamatot; hangsúlyozza, hogy a romák, egyiptomiak és más etnikai kisebbségek életkörülményein javítani kell; konkrét intézkedésekre szólít fel, például a romák, az egyiptomiak állampolgári nyilvántartásba vételére (születési anyakönyvi kivonat és személyazonosító igazolvány); felszólít a foglalkoztatáshoz és valamennyi állami és szociális szolgáltatáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyhöz, a szociális lakhatáshoz és a jogi tanácsadáshoz való hozzáférésük folyamatos javítására; aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a pozitív fejlemények ellenére a roma gyermekek oktatási rendszerbe való integrálásának szintje továbbra is a legalacsonyabb a régióban;

21.

elismeri az ombudsmani hivatal által különösen a jogi rendszer reformja keretében az emberi jogokra vonatkozó szabályozás javítása érdekében tett erőfeszítéseket; üdvözli a kiszolgáltatott csoportok jogainak és az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a jogállamiság elveinek aktív előmozdítását; sajnálja, hogy az ombudsmani hivatal központi és helyi hivatalai továbbra is nehézségekkel küzdenek a munkájukhoz szükséges finanszírozás és a szükséges személyi állomány rendelkezésre állása tekintetében; kéri az ombudsmani hivatal hatáskörének, autonómiájának, hatékonyságának és forrásainak bővítését;

22.

továbbra is aggasztja a hátrányos helyzetű és a társadalom perifériájára szorult nőkkel és lányokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés, a védelmükre szolgáló megfelelő intézkedések hiánya, valamint a nőkkel és a lányokkal szemben a családon belül elkövetett erőszakos cselekmények magas száma; hangsúlyozza, hogy még több erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy a hátrányos megkülönböztetés leküzdése tekintetében komoly eredményeket lehessen felmutatni; kéri az illetékes hatóságokat, hogy folytassák a tudatosításra és a családon belüli erőszak megelőzésére irányuló munkát, valamint fokozzák az ilyen erőszak áldozatául esettek támogatását; ismételten felszólít az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményének (az Isztambuli egyezménynek) maradéktalan végrehajtására; nyomatékosan felhívja a hatóságokat, hogy rendszeres oktatás, nyilvános viták és kormányzati intézkedések révén számolják fel a nemi alapú sztereotípiákat és előítéleteket;

23.

felszólít a gyermekek jogainak védelmére és a gyermekmunka megelőzésére irányuló intézményi mechanizmusok javítására;

24.

megjegyzi, hogy további erőfeszítések szükségesek az Albániában élő kisebbségek jogainak védelme érdekében, a kisebbségvédelmi jogszabályok teljes körű végrehajtása révén; ajánlja, hogy a Prespa, Golo Brdo és Gora régióban élő bolgár etnikai közösség jogait foglalják törvénybe és a gyakorlatban is biztosítsák;

25.

üdvözli az LMBTI-személyek jogainak védelme tekintetében elért előrelépést, az LMBTI-személyekre vonatkozó 2016–2020-as nemzeti cselekvési terv elfogadását, és további intézkedések foganatosítására bátorítja a kormányt a program keretében, valamint arra, hogy tovább erősítse a kormány és az LMBTI-civil társadalmi szervezetek közötti együttműködést; ösztönzi továbbá a kormányt és a törvényhozókat, hogy biztosítsák, hogy a nemi hovatartozás elismerésének feltételei megfeleljenek a nemi irányultság vagy nemi azonosság alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelemre irányuló intézkedések tekintetében az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának tagállamokhoz intézett, CM/Rec(2010)5. számú ajánlásában meghatározott előírásoknak;

26.

sajnálja, hogy az illetékes hatóságoknak mindmáig nem sikerült eredményes nyomozást lefolytatniuk a 2011. január 21-i tüntetésen történt halálesetek ügyében; felkéri a hatóságokat, hogy indokolatlan késedelem nélkül szolgáltassanak igazságot az aznapi események áldozatainak;

27.

elismerését fejezi ki a vallási közösségek közti vallási tolerancia és jó együttműködés kapcsán; felhívja az illetékes hatóságokat és vallási közösségeket, hogy működjenek együtt a vallások közötti béke megőrzése és erősítése érdekében, összhangban az Alkotmánnyal; alapvető fontosságúnak tartja az iszlamista radikalizálódás megelőzését a titkosszolgálati szervek, a bűnüldöző hatóságok és az igazságügyi intézmények célzott megközelítése alapján, többek közt a visszatérő külföldi harcosok deradikalizációja és reintegrációja révén, az erőszakos szélsőségességgel szembeni fellépés érdekében, együttműködve a civil szervezetekkel és a vallási közösségekkel, valamint az e téren folytatott regionális és nemzetközi együttműködés fokozása érdekében; üdvözli az átfogó jogi keret bevezetését az országban a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és leküzdése érdekében; nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy minden foganatosított intézkedés során a nemzetközi előírásokkal összhangban biztosítani kell az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását; hangsúlyozza a célzott oktatási programok fontosságát a radikalizálódás megelőzésében, valamint az érintettek rehabilitációjában és a társadalomba való visszailleszkedésében;

28.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy tavaly csak korlátozott mértékű előrelépés történt a médiaszabadság terén; ismételten hangsúlyozza a professzionális és független magántulajdonú és közszolgálati média kiemelt jelentőségét; aggasztónak találja a médiában érvényesülő politikai befolyást és az újságírók között széles körben elterjedt öncenzúrát; tudomásul veszi az audiovizuális médiáról szóló jogszabály lassú végrehajtását és az Audiovizuális Médiahatóság (AMA) üres álláshelyeinek késedelmes betöltését; intézkedéseket kér az újságírók szokványos munkaszerződése szakmai és etikai normáinak javítása és az ilyen szerződések elterjedése, a médiában elhelyezett kormányzati hirdetések átláthatóságának növelése, a szabályozó hatóság és a közszolgálati műsorszolgáltató függetlenségének, pártatlanságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében, különösen a közelgő országgyűlési választásokra tekintettel; ismételten felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy az albán állami rádiós és televíziós műsorszolgáltató (RTSH) belső alapszabályát véglegesíteni kell és el kell fogadni, továbbá meg kell valósítani a digitális televíziós műsorszórásra való átállást;

29.

üdvözli az államháztartási konszolidáció terén tett javító intézkedéseket, az üzleti tevékenységek szintjén elért jobb eredményeket és az informális gazdaság elleni erőfeszítéseket; ugyanakkor rámutat arra, hogy a jogállamiság folyamatos hiányosságai és a nehézkes szabályozási környezet akadályozza a befektetést; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a migránsok hazautalásai a belföldi kereslet fontos motorját jelenti; sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy hozzanak intézkedéseket a szerződések jobb végrehajtása és az adók hatékonyabb behajtása érdekében, valamint folytassák az igazságszolgáltatási reform végrehajtását a üzleti környezet javítása érdekében; aggodalmát fejezi azzal kapcsolatban, hogy a közvetlen beszerzések szintje magas, az ajánlatokat nem versenyeztetik, a megbízásokat hosszú távra kiszervezik és a köz-magán partnerségi szerződések közérdekre gyakorolt hatása megkérdőjelezhető;

30.

javasolja a hatóságoknak, hogy gyorsítsák fel a nagyszabású infrastrukturális projektek megvalósítását, például építsék ki a Tirana és Skopje közötti vasúti összeköttetést és a modern autópályát, amelyek a VIII. folyosó részét képezik;

31.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a környezetvédelmi törvény végrehajtása tekintetében a közigazgatási kapacitás korlátozott, és a hulladékgazdálkodás és a vízgazdálkodás is gyenge lábakon áll, ami gyakran környezeti bűncselekmények forrása, veszélyeztetve Albánia gazdasági erőforrásait és gátolva a forráshatékony gazdaságra történő átállást; hangsúlyozza, hogy szükséges a környezeti hatásvizsgálatok minőségének javítása, valamint a vonatkozó projektek esetében biztosítani kell a nyilvánosság részvételét és a civil szervezetekkel folytatott párbeszédet; hangsúlyozza ugyanakkor annak rendkívüli fontosságát, hogy az éghajlatváltozási célkitűzések oly módon valósuljanak meg, amely nem hat károsan a biológiai sokszínűségre, a táj arculatára, a vízforrásokra, az állat- és növényvilágra, valamint az érintett helyi lakosság életére; mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság szerint 71 vízerőmű-projekt közül 44 természetvédelmi területen áll építés alatt;

32.

hangsúlyozza, hogy a vízerőművek környezetre gyakorolt hatásainak értékelése gyakran nem megfelelő ahhoz, hogy biztosított legyen a nemzetközi előírásoknak és a vonatkozó uniós természetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés; azt tanácsolja a kormánynak, hogy vegye fontolóra egy nemzeti park létrehozásának lehetőségét a Vjosa folyó teljes hossza mentén, és tekintsen el új vízerőművek építésétől a Vjosa folyón és annak mellékfolyóin; sürget az EU energiaügyi jogszabályaival való összehangolás elmélyítésére, főként egy nemzeti energiaügyi stratégia elfogadása terén, az energetikai függetlenség és az energiahatékonyság fokozása érdekében; üdvözli a megújuló energiaforrásokra vonatkozó, a 2015 és 2020 közötti időszakra szóló nemzeti cselekvési tervet;

33.

megjegyzi, hogy a tulajdonjogok hatékony érvényesítését továbbra is biztosítani kell; intézkedéseket sürget a tulajdonok bejegyzése, visszaszolgáltatása és a rájuk vonatkozó kárpótlás eljárásának lezárása, valamint a tulajdonjogra vonatkozó 2012–2020-as stratégia frissítése és hatékony végrehajtása érdekében; sürgeti továbbá a hatóságokat a jogköröket és a határidőket egyértelműen meghatározó ütemterv kidolgozására e tekintetben, valamint hogy szorgalmazzák nyilvános tájékoztatási kampány lefolytatását annak érdekében, hogy a volt tulajdonosok megismerjék a tulajdonuk visszaszerzésével kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket; felszólít az átláthatóság, a jogbiztonság és az egyenlő bánásmód javítására a kommunista időszakban kisajátított tulajdonokkal kapcsolatos kárpótlásra vonatkozó törvénnyel kapcsolatban; felszólít nemzetközi koordinátor kinevezésére a tulajdonjogi ügyekben, valamint az ingatlantulajdonok nyilvántartásba vételére és helyrajzi rögzítésére irányuló eljárás felgyorsítására, többek között a tulajdonjogi adatok digitalizálása révén is;

34.

hangsúlyozza a kutatás fontos szerepét volt kommunista rezsim által elkövetett bűncselekmények feltárásának folyamatában, valamint az állami intézmények erkölcsi, politikai és jogi felelősségét e folyamatban; felhívja a hatóságokat, hogy dolgozzanak ki megfelelő jogalkotási intézkedéseket az áldozatok rehabilitációjának segítése érdekében, többek között a magánszemélyek és családjaik számára biztosított kárpótlás révén is, valamint nyilvánítsák semmisnek azokat a jelenleg még hatályban lévő bírósági határozatokat, amelyek meghozatalának hátterében politikai megfontolások álltak; nyomatékosan felhívja az állami intézményeket a kommunista diktatúra alatt az emberiesség elleni bűncselekmények feltárására és az elkövetők bíróság elé állítására;

35.

megjegyzi, hogy a kommunista múlt feldolgozása kulcsfontosságú feladat: fel kell tárni az emberi jogi visszaéléseket, valamint elégtételt és igazságot kell szolgáltatni az áldozatoknak; üdvözli a titkosszolgálatok (Sigurimi) irattárainak megnyitására jogosult hatóságot felállító törvény meghozatalát; üdvözli az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kirendeltsége és a német nagykövetség által közzétett, „A közvélemény ismeretei és nézetei Albánia kommunista múltjával kapcsolatban, valamint elvárásai a jövőre nézve” című közvéleménykutatást; úgy véli, hogy ezek az erőfeszítések segíteni fognak a múltról folytatott párbeszéd és a jövőre vonatkozó elvárások kibontakoztatásában;

36.

hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a társadalmi párbeszédet, a civil társadalmi szervezetek bevonását, a szociális partnerek kapacitásait és a szociális jogokat érvényre juttató mechanizmusokat; sürgeti a kormányt, hogy modernizálja az oktatási rendszert annak érdekében, hogy befogadóbb társadalmat alakítson ki, csökkentse az egyenlőtlenségeket és a hátrányos megkülönböztetést, valamint jobban felvértezze a fiatalokat készségekkel és ismeretekkel; hangsúlyozza az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) által az oktatás, a foglalkoztatás és a szociális politikák terén biztosított támogatás fontosságát;

37.

felhívja az albán hatóságokat, hogy erősítsék meg szakpolitikáikat a fogyatékossággal élő személyek védelmében, akik továbbra is nehézségekkel küzdenek az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a szociális szolgáltatásokhoz és a döntéshozatalhoz való hozzáférés tekintetében, valamint számolják fel a szavazáshoz való joguk szabad gyakorlását gátló akadályokat;

38.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az albánok által az uniós tagállamokban benyújtott, megalapozatlannak ítélt menedékkérelmek száma ismét megnövekedett; sürgeti a kormányt, hogy azonnal és határozottan lépjen fel e jelenség kezelése érdekében, és fokozza a tudatosság növelésére, az érintettek társadalmi-gazdasági támogatására és a megelőzésre irányuló, e téren tett erőfeszítéseit; felhívja továbbá a kormányt, hogy foglalkozzon a munkanélküliség hátterében, illetve a szociális védelmi, oktatási és egészségügyi politikák tekintetében tapasztalható strukturális hiányosságok hátterében meghúzódó tényezőkkel; hangsúlyozza, hogy az irreguláris migráció eredményesebb leküzdése érdekében elégséges emberi erőforrásokat kell biztosítani a Határvédelmi és Migrációs Főigazgatóság és a határrendőrség számára, valamint javítani kell az érintett szervek közötti intézményközi együttműködést;

39.

elismerően nyilatkozik Albániának a vonatkozó uniós nyilatkozatokhoz és tanácsi következtetésekhez való folyamatos, maradéktalan igazodásáról, melynek révén Albánia tanúbizonyságot tesz az európai integráció és szolidaritás melletti egyértelmű elkötelezettségéről; hangsúlyozza, hogy Albánia folyamatos építő jellegű hozzájárulása a régió politikai stabilitásához fontos és szükséges tényező,

40.

üdvözli az albán hatóságok határozatát, amelynek értelmében az ország külpolitikáját a Tanács 2016/1671/KKBP határozatához igazítja, amely megújítja az uniós korlátozó intézkedéseket Oroszországgal szemben;

41.

hangsúlyozza a jószomszédi kapcsolatok biztosításának jelentőségét, ez ugyanis továbbra is a bővítési folyamat szerves részét, valamint a stabilizációs és társulási folyamat előfeltételét képezi; üdvözli Albánia építő jellegű és proaktív szerepvállalását a regionális együttműködés előmozdításában, és azt, hogy az ország jószomszédi kapcsolatokat ápol a többi bővítési országgal és a szomszédos uniós tagállamokkal; üdvözli, hogy Albánia részt vesz a Nyugat-balkáni Hatok Kezdeményezésben;

42.

elismeréssel nyugtázza mind Albánia, mind Szerbia töretlen elkötelezettségét a kétoldalú kapcsolatok javítása és a regionális együttműködés politikai és társadalmi szintű, például a tiranai székhelyű Regionális Ifjúságügyi Együttműködési Hivatal (RYCO) révén történő megerősítése mellett; mindkét országot ösztönzi, hogy folytassák jó együttműködésüket a megbékélés a régióban való előmozdítása érdekében, különösen a fiatalok körében megvalósítandó – például a nyugat-balkáni fiatalokat célzó pozitív menetrend keretében rendelkezésre álló – programok révén;

43.

megjegyzi, hogy Albánia és Görögország kapcsolatai a közelmúltban megromlottak, és azt tanácsolja mindkét félnek, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekedettől vagy nyilatkozattól, amely káros hatást fejthet ki e kapcsolatokra;

44.

ismételten kéri, hogy a Bizottság jelentéseibe foglaljon bele információkat az Albániának nyújtott IPA-támogatásról, valamint a végrehajtott intézkedések hatékonyságáról, különösen a fő prioritások és vonatkozó projektek végrehajtására elkülönített IPA-támogatást illetően;

45.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Albánia kormányának és parlamentjének.

Top

Choose the experimental features you want to try