31.1.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 35/74

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174–178. cikkére,

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, és az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR)),

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel a Régiók Európai Bizottságának 2015. július 9-i véleményére a partnerségi megállapodásokról és az operatív programokról folyó tárgyalások kimeneteléről,

—

tekintettel a Bizottságnak a „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című, 2015. december 14-i közleményére (COM(2015)0639),

—

tekintettel a Régiók Bizottságának a többszintű kormányzásról szóló fehér könyvére,

—

tekintettel a Bizottsághoz intézett, a helyi és regionális önkormányzatok az európai strukturális és beruházási alapokban (esb-alapok) játszott szerepére vonatkozó kérdésre (O-000012/2016 – B8-0105/2016),

—

tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel az uniós kohéziós politika a 2014–2020 közötti programozási időszakban továbbra is a fő befektetési eszközt képezi, amely az EU valamennyi régióját lefedi, és amely lehetőséget kínál a fenntartható növekedésre irányuló, nagyobb mértékben alulról felfelé építkező folyamat létrehozására, támogatva a munkahelyteremtést, a vállalkozói készséget és az innovációt a helyi és regionális gazdaságok szintjén, javítva a polgárok életminőségét és szolidaritást teremtve és fokozott fejlődést előidézve az EU régióiban;

B.

mivel a kohéziós politika célja, az EUMSZ-ben meghatározottak szerint, többek közt az uniós tagállamok és azok régiói közti gazdasági, társadalmi és területi különbségek inkluzív stratégia révén történő csökkentése;

C.

mivel (a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan) először jött létre koherens keret, a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR), amely közös szabályokat fektetett le mind az öt, alábbi európai strukturális és beruházási alap (esb-alapok) számára; az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA);

D.

mivel a CPR keretében bevezetett közös stratégiai keret hozzájárul a közkiadások hatása és hatékonysága maximalizálásához és szinergiák létrejöttét teszi lehetővé az esb-alapok egyéb, az Unió által finanszírozott programokkal való kombinálása révén;

E.

mivel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra vonatkozó rendelet 7. cikke értelmében az ERFA forrásainak legalább 5 %-át a fenntartható városfejlesztés integrált fellépésen keresztül történő támogatására kell elkülöníteni, melynek során a fenntartható városi stratégiák végrehajtásáért felelős városoknak, szubregionális és helyi szervezeteknek kell viselniük a felelősséget legalább a műveletek kiválasztásával kapcsolatos feladatokért;

F.

mivel a jelenlegi 2014–2020-as programozási időszakban a közösségvezérelt helyi fejlesztés és a helyi akciócsoportok szintén finanszírozásra jogosultak az ERFA és az ESZA keretében;

G.

mivel a partnerségi és többszintű kormányzás a CPR 5. cikke szerinti elvei az esb-alapok legfontosabb alapelvei közé tartoznak;

1.

hangsúlyozza a helyi és regionális hatóságok kulcsfontosságú szerepét az uniós stratégiák végrehajtásában, ugyanakkor elismeri a tagállamok közösségi csoportjaihoz tartozó érdekelt felek széles körének szerepét; úgy véli továbbá, hogy e hatóságok polgárokhoz való közelsége és a kormányzás sokfélesége helyi és regionális szinten értéket képvisel az EU számára;

2.

támogatja az esb-alapok és egyéb uniós programok közti szinergiákat és komplementaritást, amelyekben a helyi és regionális hatóságok hasznos szerepet játszhatnak a kohéziós politika céljainak elérése tekintetében; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az esb-alapok bárminemű újraprogramozását a CPR szabályokkal összhangban kell elvégezni, valamint hogy az új kezdeményezések nem gyengíthetik az esb-alapok lényegi vonásait;

3.

rámutat a megerősített partnerség elvére és az európai partnerségi magatartási kódexre, amely megállapította a helyi és regionális hatóságok jogi részvételét és minimumkövetelményeket szabott meg e hatóságok az operatív programok valamennyi előkészítési és végrehajtási szakaszában való részvétele tekintetében; elismeri, hogy bár a helyi és regionális hatóságokkal a legtöbb esetben konzultáltak a partnerségi megállapodásokról és operatív programokról szóló tárgyalások során, részvételük nem jelentett teljes partnerséget; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy teljes mértékben teljesítsék ezeket a követelményeket és fokozzák a hiányosságok kezelésére tett erőfeszítéseiket;

4.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális hatóságok adminisztratív kapacitásainak növelése és strukturális hiányosságainak kezelése kulcsfontosságú mind az operatív programok programozási végrehajtási szakasza, mind az esb-alapok magasabb felhasználási arányának megvalósítása szempontjából; ezért felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a helyi és regionális hatóságok kapacitásépítési céljai, adminisztrációi és intézményei támogatást kapjanak, hogy érdemi szerepet játszhassanak a kohéziós politikában, különösen a végrehajtási feladatok az adminisztráció alacsonyabb szintjeire, különösen a városi hatóságokra való átruházása esetén;

5.

megjegyzi, hogy az uniós kohéziós politika jó példája az alulról építkező megközelítést alkalmazó, többszintű kormányzásnak, ahol a helyi és regionális hatóságok az európai strukturális és beruházási alapok igénybevétele során egyensúlyi helyzetet alakítanak ki az Unió nagyobb gazdasági, társadalmi és területi kohézióra irányuló célja és az uniós politikák területi hatása között;

6.

hangsúlyozza a közösségvezérelt helyi fejlesztési kezdeményezés fontosságát, amelyben a helyi hatóságok egymás partnerei; hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni az alulról építkező megközelítést, ugyanakkor célokat kell kitűzni a helyi és regionális szükségletekkel kapcsolatos beavatkozások tekintetében;

7.

úgy véli, hogy az új integrált területi beruházások (ITB) és a közösségvezérelt helyi fejlesztési kezdeményezések fokozatos változást hoznak a helyi érdekelt felek arra vonatkozó képességében, hogy összevonják a finanszírozási forrásokat és megfelelően célzott helyi kezdeményezéseket tervezzenek;

8.

úgy véli, hogy a többszintű kormányzás támogatja az EU alapvető politikai céljait, így a gazdasági növekedést, a társadalmi haladást és a fenntartható fejlődést, valamint hogy megerősíti az EU demokratikus dimenzióját és fokozza politikai fellépésének hatékonyságát;

9.

felhívja a figyelmet a helyi és regionális hatóságok előtt álló kihívásokra – globalizáció, éghajlatváltozás, energiabiztonság, migrációs hullámok és megnövekedett urbanizáció – figyelembe véve, hogy minden régiónak megvannak a maga egyedi szükségletei és jellemzői;

10.

meggyőződése, hogy a városi térségek egyre nagyobb szerepet játszanak a mai világban, valamint hogy az Unió politikái fontos szerepet töltenek be azon megfelelő keret létrehozásában, amelyben az európai városi térségek növekedési potenciálja kibontakozhat;

11.

felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az ERFA-ra vonatkozó rendelet 7. cikkének végrehajtását, és erről tegyen jelentést a Parlamentnek;

12.

úgy véli, hogy az uniós városfejlesztési menetrend javíthatja a politikák és programok kialakítását és végrehajtását, ezáltal biztosítva ezeknek a városokra kifejtett koherensebb, támogató hatását, hozzájárulva ugyanakkor a közös európai és nemzeti célok eléréséhez, a szubszidiaritás és arányosság elvének maradéktalan betartása mellett; hangsúlyozza az Amszterdami Paktum és az általa elérni kívánt célok felé való előrelépés fontosságát; ugyanakkor megjegyzi, hogy a szűk keresztmetszetek és következetlenségek felszámolására irányuló erőfeszítéseket mind a városi, mind a vidéki térségekre hatással lévő uniós politikákra alkalmazni kellene;

13.

felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is építsen a korábbi és jelenleg zajló kezdeményezésekre, köztük a nyilvános konzultációkra, azon eszközök azonosítása érdekében, amelyek a helyi és regionális hatóságok szerepének megerősítését szolgálják az esb-alapok partnerségi megállapodások és operatív programok révén történő kezelésében és végrehajtásában;

14.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a Régiók Bizottságának, valamint a tagállamok nemzeti és regionális parlamentjeinek.