(1)

A hosszú távú finanszírozás nélkülözhetetlen eszköz az európai gazdaság fenntartható, intelligens és inkluzív , magas foglalkoztatással és versenyképességgel jellemezhető növekedési pályára állításában az Európa 2020 stratégiával összhangban a jövő gazdaságának olyan módon történő építése céljából, amely ellenállóbb, és kevésbé érzékeny a rendszerszerű kockázatokra. Az európai hosszú távú befektetési alapok (EHTBA-k) különböző, tartósan működő infrastrukturális projekteket és tőzsdén nem jegyzett társaságokat, vagy tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) finanszíroznak, amelyek kibocsátott sajáttőkeeszközeire vagy adósságinstrumentumaira nincsen könnyen meghatározható vevő. Az ilyen projektek finanszírozásával az EHTBA-k hozzájárulnak az Unió reálgazdaságának a finanszírozásához és szakpolitikáinak végrehajtásához.

(2)

Keresleti oldalon az EHTBA-k stabil és biztonságos jövedelemforrást jelenthetnek a nyugdíjfolyósítók, biztosítók, alapítványok, önkormányzatok és más olyan szereplők számára, amelyeknek rendszeres, ismétlődő kötelezettségeik vannak és jól szabályozott struktúrák keretében hosszú távú megtérülésre törekednek. Likviditásuk ugyan az átruházható értékpapírokba történő befektetésekénél kisebb, az EHTBA-k stabil és biztonságos jövedelemforrást jelenthetnek az azon rendszeres készpénzforgalomra építő egyéni befektetők számára, amelyet az EHTBA generálhat. Az EHTBA jó lehetőségeket kínálhat a tőke hosszabb távú felértékelődésére a stabil és biztonságos jövedelemmel nem rendelkező befektetőknek is. Lehetővé kell tenni annak engedélyezését, hogy az EHTBA arányosan leszállíthassa tőkéjét, amennyiben egyik eszközét elidegeníti.

(3)

A közlekedési infrastruktúrával, a fenntartható energiatermeléssel vagy -elosztással, a szociális infrastruktúrával (lakhatással vagy kórházakkal), az erőforrások és energia felhasználását csökkentő új technológiák és rendszerek bevezetésével, vagy a kkv-k további növekedésével kapcsolatos projektek finanszírozási forrásai szűkösek lehetnek. A pénzügyi válság során kiderült, hogy a banki finanszírozásnak a tőkepiacokat jobban mozgósító finanszírozási források szélesebb körével történő kiegészítése elősegítheti a finanszírozási hiányok kezelését. Az EHTBA-k e tekintetben alapvető szerepet játszhatnak. Bizonyos projektek esetében az innovatív pénzügyi eszközökhöz hasonló forrásokat használhatnának az államadósság-válság következtében meggyengült állami finanszírozás kiegészítésére.

(4)

Tekintve, hogy az EHTBA-ba történő befektetés számot tarthat a befektetők érdeklődésére, valamint hogy a befektetőknek megfelelő ösztönzőket kell adni az azokba való befektetésre, valamint hogy a befektetők nem feltétlenül rendelkeznek az ahhoz szükséges erőforrásokkal vagy kellően diverzifikált portfólióval, hogy tőkéjüket hosszabb időre leköthessék, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az EHTBA befektetői számára visszaváltási jogokat kínálhasson. Ezért az EHTBA alapkezelőjének mérlegelési jogot kell kapnia annak eldöntését illetően, hogy visszaváltási joggal vagy ilyen jog nélkül hozza létre az EHTBA-t, az EHTBA befektetési stratégiájával összhangban. Amennyiben a visszaváltási jogokra vonatkozó rendszervan hatályban, a szóban forgó jogokat és a fő jellemzőket egyértelműen és előre meg kell határozni és közzé kell ternni az EHTBA alapszabályában vagy létesítő okiratában. Ezenfelül a Bizottság hatásvizsgálata nemzeti szinten egyes esetekben olyan, hosszú távú alapokat talált, amelyek tőzsdén jegyzett társaságként épülnek fel. Ez lehetővé teszi a befektetők számára, hogy az alapban birtokolt részvényeikkel vagy befektetési jegyeikkel másodlagos piacon kereskedjenek. Amennyiben az alap részvényeit tőzsdén jegyzik, a befektetők más jegyzett értékpapírhoz hasonlóan közvetlenül megvehetik és eladhatják az alap részvényeit. A másodlagos piac akkor is működhet, ha az alap befektetési jegyeit vagy részvényeit nem jegyzik tőzsdén. Ebben az esetben a befektetők állományaikat közvetlenül egy másik befektetővel cserélhetik el. E másodlagos piacon a közvetítők – bankok vagy forgalmazók – támogató szerepet tölthetnek be. Összegyűjthetik a vételi és eladási megbízásokat, és ezeket ügyfeleik körében egyeztethetik. Ahhoz, hogy a hosszú távú befektetés valóban vonzóvá váljon a kisebb befektetők vagy általában a lakossági befektetői közösség számára, elsősorban a másodlagos piacokon kell lehetővé tenni a hosszú távú alapokkal való kereskedést. E rendelet elfogadását követően három évvel jelentés vizsgálja majd azt, hogy az említett szabály elérte-e az EHTBA elterjedésével kapcsolatban várt eredményeket.▌

(4a)

Annak érdekében, hogy az EHTBA-kat a szakmai befektetők, így a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, a nyugdíjalapok és biztosítók számára megvalósítható és vonzó lehetőséggé tegyék, fontos a szabályozói tőkéjükre vonatkozó követelményeik megfelelő kiigazítása a 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (3) és a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (4) keretében annak érdekében, hogy az EHTBA-k esetében rugalmasságot biztosítsanak a nem likvid eszközökbe történő befektetés magas tőkekövetelményét illetően. Ezenfelül szükség szerint alaposan értékelni kell bármely további, a nemzeti szabályozásból fakadó korlátot.

(5)

E rendelet alkalmazásában a hosszú lejáratú eszközosztályokba a tőzsdén nem jegyzett társaságok és jegyzett kkv-k által kibocsátott, olyan sajáttőkeeszközöket vagy adósságinstrumentumokat kell sorolni, amelyre nincsen könnyen meghatározható vevő. Ide kell sorolni a legfeljebb 1 milliárd EUR tőkével rendelkező, tőzsdén jegyzett vállalkozások által kibocsátott sajáttőkeeszközöket vagy adósságinstrumentumokat is. A rendelet hatályának ki kell terjednie az olyan reáleszközökre is, amelyek jelentős kezdeti beruházási kiadást igényelnek, és amelyek futamidejük alatt ismétlődő és előre látható pénzforgalmat generálnak.

(6)

Az EHTBA-kra vonatkozó szabályokat megállapító rendelet hiányában nemzeti szinten eltérő intézkedések elfogadására kerülhet sor, amelyek a befektetések védelmét célzó intézkedések eltérései miatt valószínűleg versenytorzulást okoznak. A portfólió-összetételre, a diverzifikációra és az elfogadott eszközökre, különösen az árutőzsdei termékekbe történő befektetésekre vonatkozó eltérő követelmények akadályozzák a tőzsdén nem jegyzett társaságokra és a reáleszközökre összpontosító alapok határokon átnyúló forgalmazását, mert a befektetők nem tudják egyszerűen összehasonlítani a nekik szóló befektetési ajánlatokat. Az eltérő nemzeti követelmények miatt eltérő szintű lesz továbbá a befektetők védelme is. Ezenkívül eltérő szintű lesz a befektetők védelme akkor is, ha nem egységesek a nemzeti követelmények a befektetési technikákat, például a kölcsönfelvétel megengedhető mértékét, a származékos pénzügyi eszközök alkalmazását, valamint a short ügyletekre és az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó szabályokat illetően. A visszavásárlási és/vagy tartási periódusokra vonatkozó eltérő követelmények mindemellett gátolják a tőzsdén nem jegyzett eszközökbe fektető alapok határokon átnyúló értékesítését. A jogbizonytalanság fokozásával az említett eltérések megrendíthetik a befektetők bizalmát az ilyen alapokba történő befektetések mérlegelésekor, és szűkíthetik a befektetők mozgásterét abban, hogy eredményesen választhassanak a különféle hosszú távú befektetési lehetőségek közül. Ennek megfelelően nem engedhető meg, hogy a tagállamok kiegészítő követelményeket állapíthassanak meg az e rendelet hatálya alá tartozó területeken, és e rendelet tekintetében az EUMSZ-nek az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlata szerint értelmezett 114. cikke kell legyen a megfelelő jogalap.

(7)

Az Unió egészében egységes szabályokra van szükség ahhoz, hogy az EHTBA-k az Unióban mindenütt koherens és stabil termékprofillal tudjanak megjelenni. A belső piac zavartalan működése és a magas szintű befektetővédelem érdekében egységes szabályok létrehozása szükséges az EHTBA-k működésére vonatkozóan, különös tekintettel az EHTBA-k portfólió-összetételére és azokra a befektetési eszközökre, amelyeket hosszú lejáratú eszközökkel, így a tőzsdén jegyzett kkv-k és a tőzsdén nem jegyzett társaságok által kibocsátott sajáttőkeeszközökkel vagy adósságinstrumentumokkal, valamint reáleszközökkel szembeni kitettség szerzéséhez felhasználhatnak. Az EHTBA portfóliójára vonatkozó egységes szabályok szükségesek továbbá ahhoz is, hogy a rendszeres jövedelemtermelést célzó EHTBA-k diverzifikált portfóliót tarthassanak fenn olyan befektetési eszközökből, amelyek alkalmasak a rendszeres pénzforgalom fenntartásához. Ezenkívül a tagállamok körében tapasztalható egyensúlyhiány kezelése érdekében a befektetői vonzerő szempontjából egyenlő feltételek biztosításához össze kell hangolni a tagállamok adózási kereteit, valamint a befektetési légkör szempontjából hasonló feltételek megteremtéséhez közelíteni kell a nemzeti szakpolitikákat.

(8)

Lényeges, hogy az EHTBA-k működésének, különösen az EHTBA-k portfólió-összetételének és az általuk felhasználható befektetési eszközöknek a meghatározása közvetlenül alkalmazható legyen az EHTBA-k kezelőire, ezért az új szabályokat rendeletben kell megállapítani. Ez az eltérő nemzeti követelmények megelőzésével biztosítja azt is, hogy egységes feltételek vonatkozzanak az EHTBA megnevezés használatára. Az EHTBA-k kezelőinek az Unió egészében azonos szabályokat kell követniük, hogy növeljék az EHTBA-k befektetőinek bizalmát, és biztosítsák a megnevezés fenntartható megbízhatóságát. Az egységes szabályok elfogadásával ugyanakkor csökken az EHTBA-kra vonatkozó szabályozói előírások összetettsége. Az egységes szabályok alkalmazása csökkenti továbbá a kezelőknek a tőzsdén jegyzett kkv-kba és a tőzsdén nem jegyzett hosszú távú eszközökbe és hasonló reáleszközosztályokba fektető alapokat szabályozó, eltérő nemzeti szabályoknak való megfeleléssel járó költségeit. Ez különösen azon kezelők esetében igaz, amelyek határokon átnyúló módon kívánnak forrásbevonást végrehajtani. A rendelet a verseny torzulásának megakadályozásához is hozzájárul.

(9)

Az EHTBA-kra vonatkozó új szabályok szorosan kapcsolódnak a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (5), mivel ez az irányelv alkotja az alternatív befektetési alapok (ABA) Unión belüli kezelését és forgalmazását szabályozó jogi keretet. Meghatározása szerint az EHTBA olyan uniós ABA, amelyet a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK) kezel.

(10)

Míg a 2011/61/EU irányelv a nem uniós ABAK-ok és nem uniós ABA-k tekintetében a harmadik országokra vonatkozóan fokozatos szabályozást állapít meg, az EHTBA-kra vonatkozó új szabályok hatálya szűkebb, mivel ezek az új hosszú távú befektetési termék európai dimenzióját hangsúlyozzák. Így biztosítani kell, hogy kizárólag a 2011/61/EU irányelvben meghatározott uniós ABA-t lehessen engedélyezett EHTBA-nak minősíteni, és csak abban az esetben, ha egy a 2011/61/EU irányelv szerint engedélyezett uniós ABAK kezeli. Ugyanakkor a harmadik országbeli befektetőket is ösztönözni kell arra, hogy EHTBA-kba fektessenek be, minthogy értékes tőkével járulhatnak hozzá az uniós projektekhez.

(11)

Az EHTBA-kra vonatkozó új szabályoknak a 2011/61/EU irányelvvel és az annak végrehajtására elfogadott jogi aktusokkal létrehozott szabályozási keretre kell épülniük. Az EHTBA-kkal kapcsolatos termékszabályokat ezért a hatályos uniós jogszabályokon túlmenően kell alkalmazni. Így különösen az EHTBA-kra alkalmazni kell a 2011/61/EU irányelvben foglalt kezelési és forgalmazási szabályokat. Ugyanígy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra és a letelepedési szabadságra vonatkozóan a 2011/61/EU irányelvben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell az EHTBA-k határokon átnyúló tevékenységére is. E szabályokat ki kell egészíteni az EHTBA-knak az Unió egészében a lakossági és szakmai befektetők részére történő forgalmazására kidolgozott különleges szabályokkal.

(12)

Egységes szabályokat kell alkalmazni valamennyi olyan uniós ABA-ra, amelyet kezelője EHTBA-ként kíván forgalmazni. Az olyan uniós ABA-ra, amelyet kezelője nem kíván EHTBA-ként forgalmazni, az említett szabályokat nem kell alkalmazni, ami egyben az alkalmazással járó előnyökről való lemondást is jelenti. Ugyanakkor az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) és a nem uniós ABAK-ok nem lennének jogosultak termékeiket EHTBA-ként forgalmazni.

(13)

Annak érdekében, hogy az EHTBA-k megfeleljenek az ilyen alapok tevékenységére irányadó harmonizált szabályoknak, szükséges előírni az EHTBA-knak az illetékes hatóságok általi engedélyezését. A 2011/61/EU irányelv értelmében az ABAK-okra vonatkozó, harmonizált engedélyezési és felügyeleti eljárásokat az EHTBA-kra vonatkozó különleges engedélyezési eljárással kell kiegészíteni. Eljárásokat kell kidolgozni annak biztosítására, hogy EHTBA-kat kizárólag a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett és az EHTBA kezelésére képes uniós ABAK kezelhessen. Meg kell tenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az EHTBA képes legyen megfelelni az ilyen alapok tevékenységére irányadó harmonizált szabályoknak.

(14)

Tekintettel arra, hogy az uniós ABA-k többféle jogi formában működhetnek, amelyek nem feltétlenül ruházzák fel őket jogi személyiséggel, az EHTBA számára fellépést előíró rendelkezést az EHTBA-t kezelő társaságra vonatkozónak kell tekinteni, ha az EHTBA-t olyan uniós ABA-ként alapították, amely jogi személyiség hiányában önállóan nem járhat el.

(15)

Annak biztosítása érdekében, hogy az EHTBA-k hosszú távú befektetéseket célozzanak, és hozzájáruljanak az Unió gazdaságának fenntartható növekedéséhez, az EHTBA-k portfóliójára vonatkozó szabályoknak egyértelmű meghatározást kell előírniuk az EHTBA-k esetében befektetésre elfogadott eszközkategóriák, valamint ezek elfogadhatósági feltételei tekintetében. Egy EHTBA a tőkéjének legalább 70 %-át elfogadott befektetési eszközökbe, tőkéjének legalább 60 %-át pedig az Unióban letelepedett, elfogadható portfólióvállalkozás által kibocsátott értékpapírba kell, hogy fektesse. Az EHTBA integritása érdekében szükséges továbbá az EHTBA számára megtiltani bizonyos pénzügyi ügyletek folytatását, amelyek veszélyeztethetik befektetési stratégiájának és célkitűzéseinek megvalósulását azáltal, hogy további, a hosszú távú befektetéseket célzó alap esetében elvárható kockázatoktól eltérő kockázatokat idéznek elő. A hosszú távú befektetések egyértelmű középpontba állítása érdekében, ahogyan ez a kevésbé konvencionális befektetési stratégiákat nem ismerő lakossági befektetők esetében hasznos lehet, egy EHTBA számára nem engedhető meg a származékos pénzügyi eszközökbe történő befektetés, kivéve a saját befektetésekből eredő kockázatok fedezése céljából. Az árutőzsdei termékek és a velük szemben közvetett kitettséget eredményező származékos pénzügyi eszközök likvid jellegére tekintettel az árutőzsdei termékekbe történő befektetés nem igényel hosszú távú befektetői kötelezettségvállalást, így azt ki kell zárni. Ez az indokolás nem vonatkozik az olyan beruházásokra, amelyek tárgya árutőzsdei termékekhez kapcsolódó vagy az árutőzsdei termékek teljesítményétől közvetetten függő teljesítményű infrastruktúra vagy vállalkozás, mint amilyen a mezőgazdasági árutőzsdei termékek esetében egy gazdaság, vagy az energetikai árutőzsdei termékek esetében egy erőmű.

(15a)

Annak érdekében, hogy az EHTBA ténylegesen hozzájáruljon a fenntartható, intelligens és inkluzív európai növekedéshez, minden egyes EHTBA-nak figyelembe kell vennie az elfogadott befektetések társadalmi hatását, figyelembe véve annak környezeti, társadalmi és irányítási jellemzőit. Az EHTBA alapkezelőjének figyelembe kell vennie a kiválasztott eszköznek az európai növekedési modell célkitűzéseihez – azaz a szociális infrastruktúra, a fenntartható mobilitás, a megújulóenergia-előállítás és -elosztás, az energiahatékonysági folyamatok, illetve azon cégek fejlesztése, amelyek a környezeti és társadalmi megoldásokat támogató vagy magas innovációs potenciállal rendelkező ágazatokban működnek – való eredendő hozzájárulását;

(16)

A hosszú távú befektetés meghatározása átfogó jellegű. Attól függetlenül, hogy nem feltétlenül igényelnek hosszú tartási periódust az EHTBA-kezelőtől, az elfogadott befektetési eszközök általában nem likvidek, bizonyos időtartamú kötelezettségvállalást feltételeznek, és tartós jellegű gazdasági profillal rendelkeznek. Az elfogadott befektetési eszközök nem átruházható értékpapírok, ezért esetükben nem érvényesül a másodlagos piacok likviditása. Gyakran meghatározott időtartamú kötelezettségvállalást igényelnek, amelyek korlátozzák piacképességüket. Ugyanakkor, mivel a tőzsdén jegyzett kkv-k likviditási és a másodlagos piacokhoz való hozzáférési problémákkal szembesülhetnek, a jegyzett kkv-k által kibocsátott sajáttőkeeszközket vagy adósságinstrumentumokataz az EHTBA elfogadott befektetési eszközei közé kellene felvenni, mivel ezeknek stabil részvényesi struktúrát kell fenntartaniuk. Ennélfogva az elfogadott befektetési eszközök lehetnek átruházható értékpapírok, ezért esetükben érvényesülhet a másodlagos piacok likviditása. Az EHTBA-k által célzott befektetés gazdasági ciklusa jellegében alapvetően hosszú távú a hozam eléréséhez szükséges nagymértékű tőkelekötés és hosszú idő miatt. Ennek eredményeként az ilyen eszközök nem alkalmasak a visszaváltási jogosultságot biztosító befektetés céljára, kivéve meghatározott esetekben és bizonyos feltételek mellett.

(17)

Egy EHTBA számára lehetővé kell tenni az elfogadott befektetési eszközöktől eltérő eszközökbe történő befektetést, mivel ez a pénzforgalom hatékony kezeléséhez szükséges lehet, de csak olyan mértékben, amennyiben az illeszkedik az EHTBA hosszú távú befektetési stratégiájához.

(18)

Az elfogadott befektetési eszközök fogalmába beletartoznak a részesedések, ezen belül a sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszközök, a minősített portfólióvállalkozások adósságinstrumentumai, valamint az ilyen vállalkozásoknak nyújtott hitelek. Ide kell érteni továbbá az egyéb alapokban meglévő részesedéseket, amelyek tőzsdén nem jegyzett, olyan sajáttőkeeszközt vagy adósságinstrumentumot kibocsátó társaságokba történő befektetésekre összpontosítanak, amelyre nem minden esetben van könnyen meghatározható vevő. Az elfogadott eszközök osztályának kell tekinteni a reáleszközökben birtokolt közvetlen, nem értékpapírosított tulajdonrészt is, a beszerzési értékükre és pénzforgalmi profiljukra vonatkozó szigorú feltételek mellett.

(19)

A kvázisajáttőke-eszközök olyan típusú, saját tőkét és hitelt kombináló finanszírozási eszközökből állnak, amelyek esetében az eszköz hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az eszköz visszafizetése nemteljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított. Ezek az eszközök finanszírozási eszközök széles körét foglalják magukban, így például alárendelt kölcsönöket, csendes részesedéseket, nyereségrészesedésre jogosító hiteleket, nyereségrészesedési jogokat, átváltható kötvényeket és opciós utalványt is tartalmazó kötvényeket.

(20)

A meglévő üzleti gyakorlatok figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni az EHTBA számára, hogy megvásárolja egy minősített portfólióvállalkozás meglévő részvényeit az adott vállalkozás jelenlegi részvényeseitől. Továbbá a lehető legtágabb forrásbevonási lehetőségek biztosítása érdekében engedélyezni kell a más EHTBA-kba történő befektetést. Annak megakadályozása érdekében, hogy a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések felhíguljanak, az EHTBA-knak csak akkor szabad engedélyezni a más EHTBA-kba történő befektetést, amennyiben az ilyen EHTBA-k a tőkéjüknek legfeljebb 10 %-át fektetik be más EHTBA-kba.

(21)

Szükséges a pénzügyi vállalkozások bevonása az EHTBA-k befektetők részére történő eredményes forgalmazása, valamint a különböző befektetők hozzájárulásainak összegyűjtése és szervezése során, ideértve az infrastrukturális projektekbe történő nyilvános jellegű befektetéseket is. Ezért engedélyezni kell az EHTBA-k számára, hogy az elfogadott befektetési eszközökbe pénzügyi vállalkozások közremûködésével fektessenek, amennyiben az adott vállalkozások a hosszú távú projektek és a kkv-k növekedésének a finanszírozására szakosodtak.

(22)

▌A minősített portfólióvállalkozások közé kell tartozniuk az infrastrukturális projekteknek, a növekedésre törekvő, tőzsdén nem jegyzett társaságokba és tőzsdén jegyzett kkv-kba történő befektetéseknek ▌, amelyek alkalmasak lehetnek hosszú távú befektetés céljára.

(23)

Az infrastrukturális projektek arányaikból adódóan nagy mennyiségű tőkét igényelnek, amelyet hosszú időre be kell fektetni. Az infrastrukturális projektek közé kell hogy tartozzanak a középület-infrastruktúrák, például az iskolák, kórházak és börtönök; a szociális infrastruktúrák, például a szociális lakások; a közlekedési infrastruktúrák, például az utak, tömegközlekedési rendszerek és repülőterek; az energetikai infrastruktúrák, például a villamosenergia-hálózatok, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és az annak hatásait célzó projektek, az erőművek és a vezetékek; a vízgazdálkodási infrastruktúrák, például a vízellátó, csatorna- és öntözőrendszerek; a kommunikációs infrastruktúrák, például a hálózatok; valamint a hulladékgazdálkodási infrastruktúrák, például az újrahasznosítási és gyűjtőrendszerek.

(24)

A tőzsdén nem jegyzett társaságok számára nehézséget jelenthet a tőkepiacokhoz való hozzáférés, valamint a további növekedés és bővülés finanszírozása. A finanszírozás jellemző formája a részesedés vagy hitel formájában történő magánfinanszírozás. Mivel jellegükből adódóan az ilyen eszközök hosszú távú befektetések, türelmes tőkét igényelnek, amelyet az EHTBA-k képesek biztosítani. Ezenkívül a jegyzett kkv-k gyakran jelentős akadályokkal szembesülnek a hosszú távú finanszírozás megszerzése során, és az EHTBA-k értékes alternatív finanszírozási forrást biztosíthatnak.

(25)

Az infrastruktúrába történő befektetésekhez türelmes tőkére van szükség a likvid másodlagos piacok hiánya miatt. A befektetési alapok fontos finanszírozási forrást jelentenek a jelentős beruházási kiadást igénylő eszközök számára. Ezeknél az eszközöknél gyakran szükséges a tőke összegyűjtése a szükséges finanszírozási szint eléréséhez. Az ilyen befektetések hosszú időt igényelnek az ezeket az eszközöket jellemző, általában hosszú gazdasági ciklusok miatt. A nagy reáleszközökbe történő befektetés amortizációja általában több évig tart. Az ilyen nagy eszközök fejlesztésének elősegítése érdekében lehetővé kell tenni az EHTBA-k számára, hogy közvetlenül fektethessenek a 10 millió EUR-nál nagyobb értékű és futamidejük alatt ismétlődő és előre látható pénzforgalmat generáló infrastruktúrába. Az említett okokból hasonlóképpen kell kezelni az infrastruktúrában birtokolt közvetlen tulajdonrészt és a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetéseket.

(26)

Ha az alapkezelő részesedéssel bír egy portfólióvállalkozásban, akkor fennáll annak a kockázata, hogy az alapkezelő a saját érdekeit az alap befektetőinek érdekei elé helyezi. Az ilyen érdekellentétek elkerülése céljából az EHTBA csak az alapkezelőtől független eszközbe fektethet be a megbízható vállalatirányítási gyakorlat biztosítása érdekében, kivéve ha az EHTBA alapkezelője által kezelt, e rendelet alapján elfogadható befektetési jegyekbe, részvényekbe vagy eszközökbe fektet be.

(27)

Annak érdekében, hogy az EHTBA-kezelők bizonyos fokú rugalmassággal rendelkezzenek alapjaik befektetéseit illetően, lehetővé kell tenni a hosszú távú befektetésnek nem minősülő eszközökkel való kereskedést az alap tőkéjének 30 %-át meg nem haladó maximális küszöbértékig.

(28)

Az EHTBA-k általi kockázatvállalás korlátozása érdekében alapvető fontosságú a partnerkockázat csökkentése az EHTBA-k portfóliójára vonatkozó egyértelmű diverzifikációs követelmények alkalmazásával. Valamennyi tőzsdén kívüli származtatott ügyletre a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet […] (6) kell alkalmazni.

(29)

Annak érdekében, hogy egy befektető EHTBA ne gyakorolhasson jelentős befolyást egy másik EHTBA vagy egy kibocsátó ügyvezetésére, el kell kerülni az egy EHTBA azonos befektetésen belüli túlzott koncentrációját.

(30)

Annak érdekében, hogy az EHTBA-kezelők az alap futamideje alatt további tőkét vonhassanak be, lehetővé kell tenni számukra a készpénzkölcsön felvételét az alap tőkéjének 40 %-áig. Ennek a nagyobb hozam elérését kell szolgálnia a befektetők számára. A devizanem-eltérés kockázatának kizárása érdekében az EHTBA kizárólag abban a devizában vehet fel kölcsönt, amelyben a kezelő az eszköz megszerzését tervezi.

(31)

Az EHTBA által eszközölt befektetések hosszú távú és nem likvid jellege miatt a kezelőknek kellő időt kell hagyni a befektetési korlátok alkalmazására. A limitek alkalmazásához szükséges idő meghatározásakor figyelembe kell venni a befektetések sajátos jellemzőit, ez az idő azonban nem haladhatja meg az öt évet.

(31a)

A létesítő okiratban meghatározott kivételes körülmények esetén a nagyobb rugalmasság lehetővé tétele érdekében az EHTBA futamidejét meg lehet hosszabbítani vagy le lehet rövidíteni, ha például egy projektet a vártnál később vagy korábban fejeznek be, hogy összhangba kerüljön hosszú távú befektetési stratégiájával.

(31b)

Az Európai Beruházási Banknak (EBB) – figyelemmel az uniós infrastruktúra-finanszírozás terén meglévő szakértelmére –, illetve más hasonló nemzetközi intézményeknek aktívan együtt kell működniük az EHTBA-kezelőkkel és -befektetőkkel, különösen a lakossági befektetőkkel, akik nem rendelkeznek idevágó tapasztalatokkal. Továbbá az EBB projektkötvény-kezdeményezését és más hasonló tevékenységeket – így az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt –közvetlenül össze kellene kapcsolni az EHTBA-val, az EBB kockázat- és garanciavállalása mellett, az ilyen típusú befektetésekkel járó kockázatok mérséklésére és a befektetők bátorítására, hogy bízzanak meg az EHTBA-ban mint biztonságos befektetési eszközben.

(32)

▌Lehetővé kell tenni az EHTBA-k számára, hogy a szóban forgó részvényeik vagy befektetési jegyeik bevezetését kérjék a 2014/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) [új MiFID] 4. cikke (21) bekezdésében meghatározott szabályozott piacra, a 2014/…/EU irányelv [új MiFID] 4. cikke (22) bekezdésében meghatározott multilaterális kereskedési rendszerbe, vagy a 2014/…/EU irányelv [új MiFID] 4. cikke (23) bekezdésében meghatározott szervezett kereskedési rendszerbe, ezzel lehetőséget biztosítva a befektetőknek arra, hogy befektetési jegyeiket vagy részvényeiket az EHTBA futamidejének vége előtt értékesíthessék. Az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata ezért nem zárhatja ki azt, hogy az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit szabályozott piacra bevezessék és azokkal ott kereskedjenek, továbbá nem zárhatja ki azt sem, hogy a befektetők a részvényeiket vagy befektetési jegyeiket szabadon átruházhassák olyan harmadik félre, aki vagy amely azokat meg kívánja vásárolni. Mindazonáltal a nemzeti piacok eddigi tapasztalatai szerint a másodlagos piaci kereskedelem egyes piacokon működhet, míg másokon ez a lehetőség magas díjakhoz vagy jelentős levonásokhoz vezetne azon ETHBA-k befektetési jegyei vagy részvényei vonatkozásában, amelyeket szabályozott piacra bevezettek, illetve amelyekkel ott kereskednek, ami a gyakorlatban meggátolná, hogy a befektetők éljenek ezzel a lehetőséggel. Ezért ez a lehetőség esetleg nem elégséges a rendszeresebb visszaváltás lehetőségének kiváltására.

(33)

Ahhoz, hogy a befektetők az alap futamidejének végén ténylegesen visszaválthassák befektetési jegyeiket vagy részvényeiket, az alapkezelőnek időben meg kell kezdenie az EHTBA eszközportfóliójának értékesítését az érték megfelelő realizálása érdekében. A rendezett tőkekivonás programjának meghatározásához az EHTBA-kezelőnek figyelembe kell vennie a befektetések eltérő lejárati profilját, valamint az ahhoz szükséges időt, hogy vevőt találjon azokra az eszközökre, amelyekbe az EHTBA fektetett. Mivel ezen likvidációs időszak során nem célszerű a befektetési korlátok fenntartása, alkalmazásukat a likvidációs időszak kezdetével meg kell szüntetni.

(34)

Azokat az eszközöket, amelyekbe az EHTBA fektetett, az alap futamideje alatt szabályozott piacon bevezethetik. Ebben az esetben az adott eszköz a bevezetést követően nem felel meg a jelen rendelet bevezetést kizáró követelményének. Annak érdekében, hogy a kezelő az ilyen eszközből rendezett módon vonhassa ki a tőkéjét, az eszköz a bevezetést követően legfeljebb három évig beszámítható az elfogadott befektetési eszközöknek a tőke 70 %-ában megállapított állományába.

(35)

Az EHTBA-k, valamint a megcélzott lakossági és szakmai befektetők sajátos jellemzőire tekintettel fontos az olyan szilárd átláthatósági követelmények meghatározása, amelyek alapján a leendő befektetők kellő tájékozottsággal ítélhetik meg, és teljes körűen megismerhetik a befektetéssel járó kockázatokat. A 2011/61/EU irányelvben foglalt átláthatósági követelményeken túl az EHTBA-knak tájékoztatót kell közzétenniük, amelynek tartalmaznia kell a zárt végű kollektív befektetési vállalkozások által a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) és a 809/2004/EK bizottsági rendelet (9) értelmében közlendő valamennyi információt. Az EHTBA lakossági befektetők részére történő forgalmazásához kötelezővé kell tenni a …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) szerinti, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum közzétételét. . Ezenkívül valamennyi forgalmazási dokumentumban kifejezetten fel kell hívni a figyelmet az EHTBA kockázati profiljára, és jelezni kell az uniós költségvetési forrásokat is magukban foglaló eszközökben való bárminemű részvételt.

(36)

Mivel az EHTBA egyaránt célozza a szakmai és lakossági befektetőket az Unió egész területén, szükséges a 2011/61/EU irányelvben foglalt forgalmazási követelmények kiegészítése a megfelelő szintű befektetővédelem – különösen a lakossági befektetők számára történő – biztosítása érdekében. Ezért eszközöket kell biztosítani a jegyzéshez, a befektetési jegyek vagy részvények tulajdonosainak való kifizetéshez, a befektetési jegyek vagy részvények visszavásárlásához vagy visszaváltásához, valamint az EHTBA és annak kezelői által nyújtandó információk elérhetővé tételéhez. Ezenkívül annak érdekében, hogy a lakossági befektetők ne kerüljenek hátrányba a tapasztalt szakmai befektetőkkel szemben, bizonyos óvintézkedéseket kell alkalmazni akkor, amikor az EHTBA-kat lakossági befektetők részére forgalmazzák.

(37)

Az EHTBA illetékes hatóságának folyamatosan ellenőriznie kell az EHTBA képességét a jelen rendelet betartására. Mivel az illetékes hatóságokat a 2011/61/EU irányelv jelenleg is kiterjedt hatáskörrel ruházza fel, e hatáskör kibővítése szükséges annak érdekében, hogy az az EHTBA-kra vonatkozó új közös szabályok vonatkozásában is gyakorolható legyen.

(38)

Lehetővé kell tenni az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) számára, hogy a 2011/61/EU irányelvben biztosított valamennyi hatáskörét a jelen rendelet vonatkozásában is gyakorolhassa, és rendelkezésére kell bocsátani az e célból szükséges valamennyi forrást, különösen a humánerőforrásokat.

(39)

Az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) központi szerepet kell játszania az EHTBA-kkal kapcsolatos szabályok alkalmazásában annak biztosításával, hogy a nemzeti illetékes hatóságok következetesen alkalmazzák az uniós szabályokat. Hatékony és helyénvaló megoldás lenne az ESMA-t, mint magas szintű szakértelemmel rendelkező szervet megbízni olyan, az EHTBA futamideje által az EHTBA-ban szereplő valamennyi eszköz életciklusának lefedését biztosító körülményekkel, az EHTBA eszközeinek rendezett elidegenítésére kidolgozott program jellemzőivel, a költségek közzétételekor alkalmazott meghatározásokkal, számítási módszerekkel és megjelenítéssel, valamint az EHTBA által a részvények vagy befektetési jegyek tervezett forgalmazása szerinti tagállamokban biztosítandó eszközök jellemzőivel kapcsolatos, a Bizottsághoz benyújtandó szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásával, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket.

(39a)

Az EHTBA-kon keresztüli hosszú távú befektetésekkel kapcsolatos adókedvezmények nemzeti szinten történő biztosítása fontos szerepet játszhat a jelenleg rendelkezésre álló forrásoknak az Unióban megvalósítandó hosszú távú projektek finanszírozásához való irányításában, különösen a társadalmi és környezeti szempontból hasznos projektekre összpontosítva. Ebből az okból értékelni lehetne, hogy nem kellene-e a méretgazdaságosság biztosítása és az uniós befektetési eszközök közötti szinergiák ösztönzése céljából a projektkötvényeket is elfogadott eszköznek tekinteni. Azokat a tagállamokat, amelyek a költségvetési kiigazítás következményeivel szembesülnek, ösztönzik arra, hogy az EHTBA-kban részt vevő befektetők számára biztosítsanak állami garanciákat és kedvező adózási elbánást, így például adócsökkentést. A tagállamoknak minden jogalkotási és intézményi intézkedést meg kell tenniük, amely szükséges ahhoz, hogy e rendelet végrehajtását biztosítsák.

(39b)

A tagállamokra, valamint a regionális és helyi hatóságokra jelentős felelősség hárul az EHTBA-k befektetők részére történő eredményes népszerûsítése és forgalmazása, valamint a polgároknak és a fogyasztóknak az ezen új keret által kínált előnyökre vonatkozó konkrét információkkal való ellátása terén.

(39c)

Rendkívül fontos, hogy az EHTBA-kba való befektetésre ösztönözzenek bizonyos számú uniós kvázi szakmai befektetőt az Unióban, így például közepes méretû nyugdíjalapokat, biztosítókat, önkormányzatokat, egyházakat, jótékonysági szervezeteket és alapítványokat, amelyek elegendő tőkével és bizonyos szakértelemmel rendelkezhetnek.

(40)

Az EHTBA-kra vonatkozó új, egységes szabályoknak meg kell felelniük a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv […] (12) rendelkezéseinek, valamint a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek.[…] (13).

(40a)

Az EHTBA nem fektethet be olyan elfogadott befektetési eszközbe, amelyben a kezelőnek közvetlen vagy közvetett érdekeltsége van, kivéve az általa kezelt EHTBA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek tartását. Garanciákat kell biztosítani az olyan gyakorlatok elkerülésére is, amelyek torzítják a versenyt vagy belépési korlátokat teremtenek.

(41)

Mivel e rendelet célkitűzéseit (nevezetesen az Unió egészében az EHTBA-k befektetéseivel és működési feltételeivel kapcsolatos egységes követelmények biztosítását, ugyanakkor teljes körűen figyelembe véve az egyensúly szükségességét az EHTBA-k biztonsága és megbízhatósága, a hosszú távú finanszírozási piac hatékony működése, valamint a különböző érdekeltek által viselt költségek tekintetében) a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok léptékük vagy hatásuk miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(42)

Az EHTBA-kra vonatkozó új, egységes szabályok tiszteletben tartják a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, nevezetesen az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a fogyasztóvédelmet, a vállalkozás szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. Az EHTBA-kra vonatkozó új, egységes szabályokat az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni,

1.

„tőke”: összesített tőke-hozzájárulások és le nem hívott tőke, amelyek a közvetlenül vagy közvetve a befektetők által viselt díjak, költségek és kiadások levonása után befektethető összegek alapján kerülnek kiszámításra;

1a.

„lakossági befektető”: olyan befektető, aki nem a(z) …/…/EU irányelv [új MiFID] II. melléklete I. szakaszának értelmében vett szakmai ügyfél;

1b.

„szakmai befektető”: olyan befektető, aki a(z) …/…/EU irányelv II. mellékletének I. szakaszával összhangban szakmai ügyfélnek minősül, vagy kérésre az említett irányelvvel összhangban szakmai ügyfélként kezelhető.

1c.

„félhivatásos befektető”: minden olyan lakossági befektető, aki legalább 100 000 EUR befektetésére vállal kötelezettséget, és aki írásban, a befektetési kötelezettségvállalásról megkötendő szerződéstől különálló módon kijelenti, hogy tudatában van a tervezett kötelezettségvállalással vagy befektetéssel járó kockázatoknak;

2.

„saját tőke”: tulajdonosi részesedés egy vállalkozásban, megjelenési formáját tekintve részvény vagy a minősített portfólióvállalkozás tőkéjében való, a befektetők számára kibocsátott részesedés más formái;

3.

„kvázi-sajáttőke”: bármely olyan finanszírozási eszköz, amely esetében az eszköz hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az eszköz visszafizetése nemteljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított;

4.

„pénzügyi vállalkozás”: az alábbiak bármelyike:

4a.

„szakmai EHTBA”: a csak szakmai és félhivatásos befektetők körében forgalmazható EHTBA;

4b.

„uniós ABA”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott uniós ABA;

4c.

„uniós ABAK”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott uniós ABAK;

5.

„az EHTBA illetékes hatósága”: az uniós ABA 2011/61/EU irányelv 4.cikk (1) bekezdésének p) pontjában meghatározott letelepedése szerinti tagállam illetékes hatósága;

6.

„EHTBA letelepedése szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az EHTBA-t engedélyezték;

6a.

„repomegállapodás”: olyan megállapodás, amelyben az egyik fél értékpapírokat vagy azokhoz kapcsolódó jogokat ruház át a másik félre meghatározott áron, meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettsége mellett;

6b.

„shortolás”: az eszközök fedezetlen értékesítése;

6c.

„lakossági EHTBA”: olyan EHTBA, amelynek befektetői körében lakossági befektetők is vannak;

6d.

„értékpapír-kölcsönzés” és „értékpapír-kölcsönvétel”: minden olyan tranzakció, amelynek során egy intézmény vagy partnere értékpapírokat ruház át azzal a kötelezettségvállalással, hogy a kölcsönbe vevő egyenértékű értékpapírokat fog visszaadni valamely jövőbeli időpontban vagy a kölcsönbe adó kérelmekor; a tranzakció az átruházó szempontjából értékpapír-kölcsönzésnek, annak az intézménynek a szempontjából pedig, amelyre az értékpapírokat átruházzák, értékpapír-kölcsönvételnek tekintendő;

6e.

„infrastruktúra”: a valamely társaság vagy vállalkozás működéséhez szükséges alapvető fizikai és immateriális szervezeti struktúrák és létesítmények;

a)

az alap alapszabályát vagy létesítő okiratát;

b)

a javasolt EHTBA-alapkezelő azonosító adatait, aktuális és korábbi alapkezelői tevékenységeit, valamint a hosszú távú befektetések szempontjából lényeges tapasztalatait ;

c)

a letétkezelő azonosító adatait;

d)

azon információk leírását, amelyeket a befektetők számára elérhetővé kell tenni;

da)

lakossági EHTBA esetében a lakossági befektetők panaszainak rendezésére bevezetett eljárásokat és módozatokat;

e)

minden egyéb információt vagy dokumentumot, amelyet az EHTBA illetékes hatósága a jelen rendeletben foglalt követelmények teljesítésének igazolásához kér.

a)

meggyőződött arról, hogy a kérelmező EHTBA képes a jelen rendelet valamennyi követelményének eleget tenni, és jóváhagyta az alap alapszabályát vagy létesítő okiratát és a kiválasztott letétkezelőt;

b)

jóváhagyta egy a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett uniós ABAK-nak az EHTBA kezelésére irányuló engedélykérelmét▌;

ba)

meggyőződött arról, hogy a javasolt EHTBA-alapkezelőt vagy a javasolt EHTBA-alapkezelőn belül az irányítási funkciót betöltő személyt korábban nem sújtották szankciókkal az alapkezelésre vonatkozó nemzeti vagy uniós jogszabályok megsértéséért.

a)

az uniós ABAK nem felel meg e rendeletnek;

b)

az uniós ABAK nem felel meg a 2011/61/EU irányelvnek , amit az EHTBA-alapkezelő illetékes hatóságával az e rendelettel és a 2011/61/EU irányelvben megállapított felügyeleti együttműködési szabályokkal összhangban folytatott együttműködés keretében állapítanak meg ;

c)

az uniós ABAK nem kapott engedélyt az illetékes hatóságától az e rendeletben szabályozott típusú alapokat tartalmazó ABA-k kezelésére , amit az EHTBA-kezelő illetékes hatóságával az e rendelettel összhangban folytatott együttműködés keretében állapítanak meg ;

d)

az uniós ABAK nem nyújtotta be a 4. cikk (2) bekezdésben említett dokumentációt, sem az abban megkövetelt pontosítást vagy tájékoztatást.

a)

elfogadott befektetési eszközök;

b)

a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikkének (1) bekezdésében említett eszközök (16).

a)

nem bonyolíthat az eszközökkel short ügyleteket;

b)

nem szerezhet közvetlen vagy közvetett kitettséget árutőzsdei termékkel szemben, ideértve a származékos ügyletet, a certifikátot, az indexet vagy bármely olyan eszközt vagy instrumentumot, amely árutőzsdei termékkel szemben kitettséget eredményez;

d)

nem használhat fel származékos pénzügyi eszközöket, kivéve, ha ennek kizárólagos rendeltetése az EHTBA egyéb befektetéseivel járó futamidő- és árfolyamkockázatok fedezése.

a)

olyan sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszköz, amelyet:

b)

minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott , az EHTBA futamidejének végéhez igazított lejáratú adósságinstrumentumok;

c)

az EHTBA által minősített portfólióvállalkozásnak nyújtott , az EHTBA futamidejének végéhez igazított lejáratú hitelek;

d)

egy vagy több másik EHTBA, európai kockázatitőke-alap (EuVECA) vagy európai szociális vállalkozási alap (ESZVA) befektetési jegyei vagy részvényei, amennyiben az adott EHTBA, EuVECA és ESZVA a tőkéjének legfeljebb 10 %-át fektette be EHTBA-kba;

e)

olyan egyedi infrastruktúrában birtokolt közvetlen tulajdonrész vagy minősített portfólióvállalkozáson keresztül birtokolt közvetett tulajdonrész, amelyek legalább 10 millió EUR vagy a kiadás időpontjában annak megfelelő, a kiadás devizanemében kifejezett kezdeti beruházási kiadást igényelnek, és rendszeres és kiszámítható hozamot biztosítanak .

a)

nem pénzügyi vállalkozás , az 575/2013/EU rendelet (CRR) 117. cikke (2) bekezdésének f), i), j) és k) pontjában említett európai multilaterális fejlesztési bankok kivételével ;

b)

nem vezették be:

▌

ba)

bevezették szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe, és tőkéje nem haladja meg az 1 milliárd eurót;

bb)

bevezették szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe, és a 223/361/EK bizottsági ajánlás18a melléklete 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban kkv-nak minősül  (17);

c)

valamely tagállam területén vagy egy harmadik országban letelepedett, feltéve, hogy a harmadik ország:

a)

tőkéjének legfeljebb 10 %-át fektetheti be ugyanazon minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott eszközökbe;

b)

tőkéjének legfeljebb 10 %-át fektetheti közvetlenül vagy közvetetten a 9. cikk e) pontja szerint egyedi infrastruktúrába ;

c)

tőkéjének legfeljebb 10 %-át fektetheti be ugyanazon EHTBA, EuVECA, ESZVA vagy ABA befektetési jegyeibe vagy részvényeibe;

d)

tőkéjének legfeljebb 5 %-át fektetheti be a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett eszközökbe, ha az eszközöket ugyanazon szervezet bocsátotta ki.

a)

nem haladja meg az EHTBA tőkéjének 40 % -át;

b)

célja részesedés szerzése az elfogadott befektetési eszközökben;

c)

a szerződést a készpénzkölcsönből megszerezni kívánt eszközök devizanemében kötik;

▌

ea)

az EHTBA tőkéjének 30 %-át meg nem haladó eszközöket terhel meg.

eb)

időtartamát az EHTBA futamidejéhez igazítják.

a)

az EHTBA alapszabályában vagy létesítő okiratában megjelölt határidőig alkalmazni kell azzal, hogy a határidő meghatározásakor figyelembe kell venni azon eszközök sajátos jellemzőit, amelyekbe az EHTBA fektetni kíván, és a határidő nem lehet későbbi az EHTBA engedélyezését követő öt évnél vagy ha az korábbi, az EHTBA 16. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott futamidejének felénél. Kivételes körülmények között az EHTBA illetékes hatósága kellően indokolt befektetési terv benyújtását követően jóváhagyhatja a határidő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását;

b)

meg kell szüntetni, ha az EHTBA megkezdi az eszközök értékesítését a 16. cikkben foglalt visszaváltási politikával összhangban;

c)

fel kell függeszteni az EHTBA további tőkebevonása esetén azzal, hogy a felfüggesztés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot, különösen infrastrukturális beruházás esetében.

a)

az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata rendelkezik erről a lehetőségről azzal a feltétellel, hogy valamennyi befektető méltányos elbánásban részesül;

b)

a befektető írásban kéri, hogy kifizetését az alapban tartott eszközök egy része formájában teljesítsék;

c)

az eszközök átruházását különleges szabály nem tiltja.

a)

a lehetséges vevők piacának felmérését;

b)

a lehetséges eladási árak felmérését és összehasonlítását;

c)

az elidegenítendő eszközök értékelését;

d)

az elidegenítési program pontos ütemezését.

a)

az eszközök által rendszeresen termelt bevétel;

b)

a tőke valamely eszköz elidegenítését követő felértékelődése ▐.

a)

nyilatkozatot arról, hogy az EHTBA befektetési céljai és e célok elérését szolgáló stratégiája alapján miért minősül az alap hosszú távúnak;

b)

zárt végű kollektív befektetési vállalkozások által a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) és a 809/2004/EK bizottsági rendelet (20) értelmében közlendő információk;

c)

a 2011/61/EU irányelv 23. cikke értelmében a befektetőkkel közlendő információk, amennyiben azokat még nem közölték e bekezdés b) pontja szerint;

d)

azon eszközkategóriák jól látható feltüntetése, amelyekbe az EHTBA jogosult fektetni;

da)

cashflow-kimutatás;

a)

tájékoztatják a befektetőket az EHTBA befektetéseinek hosszú távú jellegéről;

b)

amennyiben a 16. cikk (1) bekezdése értelmében alkalmazandó , tájékoztatják a befektetőket az EHTBA futamidejének végéről és az ideiglenes meghosszabbítás jogáról vagy az EHTBA futamidejébe való beavatkozás jogáról, valamint az előírt konkrét feltételekről;

c)

jelzik, hogy az EHTBA lakossági befektetők számára forgalmazható-e;

d)

jelzik a befektetők befektetésük visszaváltására vonatkozó jogait az EHTBA alapszabályának vagy létesítő okiratának megfelelően ;

e)

jelzik a befektetők felé az esetleges jövedelemkifizetés gyakoriságát és időpontjait az alap futamideje során;

f)

figyelmeztetik a befektetőket arra, hogy teljes befektetési portfóliójuk csak kis részét tartsák EHTBA-ban.

fa)

tájékoztatják a befektetőket arról, hogy milyen stratégia alapján nyilvánítják a tőzsdén nem jegyzett társaságokat a szabályozott piacra való bevezetésre alkalmasnak;

fb)

tájékoztatják a befektetőket a származtatott eszközök használatára vonatkozó stratégiáról, figyelembe véve a szóban forgó projekt konkrét jellemzőit és vonatkozásait;

fc)

jelzik az uniós költségvetési forrásokat is magukban foglaló eszközökben való bárminemű részvételt;.

fd)

rendszeresen – évente legalább egyszer – tájékoztatja a befektetőket az egyes befektetési projektek állásáról, az egyedi minősített portfólióbefektetések értékéről, valamint azon egyéb eszközök értékéről, amelyekben a tartalék készpénzt elhelyezték, illetőleg a felhasznált származtatott eszközök jellegéről, céljáról és értékéről.

a)

az EHTBA létrehozásának költségei;

b)

az eszközök beszerzési költségei;

c)

kezelési költségek;

d)

forgalmazási költségek;

e)

egyéb, többek között adminisztratív, szabályozási, letétkezelői, letéti őrzési, szakmai szolgáltatási és pénzügyi ellenőrzési költségek.

a)

az (1) bekezdésben említett költségekre és a (2) bekezdésben említett teljes arányra vonatkozó közös meghatározások, számítási módszerek és megjelenítési formák;

b)

az összköltség (3) bekezdés szerinti megadására vonatkozó közös meghatározások, számítási módszerek és megjelenítési formák.

a)

az EHTBA alapszabálya vagy létesítő okirata kimondja, hogy minden befektető egyenlő bánásmódban részesül, és egyéni befektetők vagy befektetői csoportok nem részesülhetnek megkülönböztetett bánásmódban vagy bizonyos gazdasági előnyökben;

b)

az EHTBA a felépítését tekintve lehet társas vállalkozás, ha ez nem igényel a befektetők részéről az eredeti tőkelekötésen túlmenő további kötelezettségvállalásokat;

c)

a lakossági befektetők az EHTBA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek jegyzési időszaka alatt kötbér fizetése nélkül felmondhatják a jegyzésre vonatkozó szerződést, és visszakaphatják a pénzüket.

ca)

az EHTBA alapkezelője megfelelő eljárásokat és szabályozást alakított ki a lakossági befektetők panaszainak kezelésére, lehetővé téve a lakossági befektetők számára, hogy panaszukat a saját tagállamuk hivatalos nyelvén (vagy egyik hivatalos nyelvén) nyújtsák be;

cb)

az EHTBA jogi formája olyan, hogy a lakossági befektetők nem veszíthetnek nagyobb összeget, mint amekkorát az alapba befektettek;

cc)

az EHTBA csak akkor fektet be EuVECA-k és ESZVA-k befektetési jegyeibe vagy részvényeibe, ha ezen alapoknak van letétkezelőjük.

c)

az EHTBA tájékoztatóját;

d)

lakossági befektetőnek történő forgalmazás esetén az EHTBA kiemelt információkat tartalmazó dokumentumát;

e)

a 22. cikkben említett eszközökkel kapcsolatos információkat.

a)

nem tesz eleget a portfólió-összetételre és diverzifikációra vonatkozó követelményeknek, és ezzel megszegi a 12. cikk és a 15. cikk rendelkezéseit;

b)

a 24. és a 25. cikkbe ütközően egy EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit lakossági befektetőknek forgalmazza;

c)

az EHTBA megnevezést használja, de ezt a 3. cikkel összhangban nem engedélyezték;

d)

olyan alapok forgalmazásához használja az EHTBA megnevezést, amelyeket nem e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban hoztak létre;

e)

nem tesz eleget a vonatkozó követelményeknek és felelősségeknek, és ezzel megszegi a 6. cikk rendelkezéseit.

a)

intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy az EHTBA-alapkezelő betartsa a 3., 6., 12., 15., 24. és 25. cikket;

b)

megtiltja az EHTBA megnevezés használatát, és visszavonja az érintett EHTBA-alapkezelő számára adott jóváhagyást.

a)

a 16. cikk (1) bekezdése▐ hatását;

b)

az elfogadott befektetési eszközökre vonatkozóan a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott 70 %-os küszöbérték alkalmazásának az eszközdiverzifikációra gyakorolt hatása, és különösen azt ,▐ hogy szükség van-e a likviditásra vonatkozó szigorúbb intézkedésekre;

c)

az EHTBA-k Unión belüli forgalmazásának mértéke, ideértve, hogy a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének értelmében vett ABAK-ok érdekeltek lehetnek-e EHTBA-k forgalmazásában.

ca)

az elfogadott eszközök és befektetések listájának frissítési mértéke, valamint a diverzifikációra vonatkozó szabályok, a portfólió-összetétel és a készpénzkölcsönre vonatkozó korlátok;