P7_TC1-COD(2013)0048

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 15-én került elfogadásra a termékek piaci felügyeletéről és a 89/686/EK és a 93/15/EK irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, az 1999/5/EK, a 2000/9/EK, a 2000/14/EK, a 2001/95/EK, a 2004/108/EK, a 2006/42/EK, a 2006/95/EK, a 2007/23/EK, a 2008/57/EK, a 2009/48/EK, a 2009/105/EK, a 2009/142/EK, a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 764/2008/EK, a 765/2008/EU és a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló …/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33. cikke (114) és (207) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A termékek Unión belüli szabad mozgásának garantálása érdekében biztosítani kell, hogy azok megfeleljenek az olyan közérdekek magas szintű védelmére vonatkozó követelményeknek, mint általában a személyek egészsége és biztonsága, a munkahelyi egészség és biztonság, a fogyasztók védelme és a környezetvédelem, valamint a közbiztonság. Ezen érdekek megfelelő védelme és az uniós árupiacon a tisztességes versenyhez szükséges feltételek megteremtése érdekében e követelmények határozott megerősítésére van szükség. Ezért a piacfelügyeletre és az Unióba a harmadik országokból belépő termékek ellenőrzésére vonatkozóan szabályokat kell alkotni.

(2)

Az e rendelet hatálya alá tartozó piacfelügyeleti tevékenységek nem irányulhatnak kizárólag az egészségvédelemre és a biztonságra, hanem azon uniós jogszabályok végrehajtása tekintetében is alkalmazhatónak kell lenniük, amelyek más közérdeket kívánnak védeni, például a mérés pontosságára, az elektromágneses összeférhetőségre, az energiahatékonyságra vonatkozó szabályozás és az alkalmazandó környezetvédelmi jogszabályok révén. [Mód. 1]

(3)

A piacfelügyelet terén a szabályok és az elvek átfogó keretét kell létrehozni, amely nem érintheti az olyan közérdek, mint az egészség és a biztonság, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem védelmére szolgáló meglévő uniós jogszabályok lényeges szabályait, de hatékonyabbá kell tenni azok működését.

(4)	A 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) elfogadására egy olyan piacfelügyeleti keret létrehozása érdekében került sor, amely kiegészíti és támogatja a piacfelügyelettel kapcsolatos meglévő uniós rendelkezéseket és e rendelkezések végrehajtását.

(5)

A közösségi harmonizációs jogszabályok egyenértékű és konzisztens végrehajtása biztosításának céljából a 765/2008/EK rendelet közösségi piacfelügyeleti keretet vezet be, meghatározva mind a minimumkövetelményeket a tagállamok által elérendő célkitűzések szempontjából, mind egy közigazgatási együttműködési keretet, ideértve a tagállamok közötti információcserét is.

(6)	A 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szabályokat határoz meg a fogyasztási cikkek biztonsága tekintetében. A 765/2008/EK rendelet fenntartotta a lehetőséget arra, hogy a piacfelügyeleti hatóságok, ezen irányelvnek megfelelően, specifikusabb intézkedéseket hozzanak.

(7)

Az általános termékbiztonságról és piacfelügyeletről szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó 2011. március 8-i állásfoglalásában (5) az Európai Parlament megállapította, hogy kizárólag egyetlen rendelet biztosíthat egységes piacfelügyeleti rendszert az összes termék tekintetében, és ennek érdekében sürgette a Bizottságot egy egyetlen aktuson alapuló, a 2001/95/EK irányelvet és a 765/2008/EK rendeletet egyaránt lefedő, az összes termékre vonatkozó egységes piacfelügyeleti rendszer létrehozására.

(8)

E rendeletnek ezért a 765/2008/EK rendelet, a 2001/95/EK irányelv és a piacfelügyelettel kapcsolatos számos más ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabály rendelkezéseit egyetlen olyan jogszabályban kell egyesítenie, amely mind a harmonizált, mind a nem harmonizált uniós jogszabályok tárgyát képező termékekre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a termékeket fogyasztói vagy professzionális használatra szánták-e, illetve valószínűleg erre fogják-e használni.

(9)

Az élelmiszerlánc termékei és eljárásai tekintetében alkalmazandó uniós jogszabályok – különösen a 882/2004/EK rendelet (6) – az élelmiszer- és takarmányjognak, az állategészségügyre és állatjólétre, a géntechnológiával módosított szervezetekre, a növényegészségügyre és növényszaporító anyagokra, a növényvédő szerekre és peszticidekre vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére szolgáló hivatalos ellenőrzések és egyéb ellenőrzési tevékenységek elvégzésének átfogó keretét hozzák létre. Ezért ezeket a területeket e rendelet alkalmazási köréből ki kell zárni.

(10)

A gyógyszerekre, az orvostechnikai, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre és a humán eredetű anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok különleges rendelkezéseket tartalmaznak a forgalomba hozatal utáni biztonság elsősorban az ágazatspecifikus gondosságon és a piacfelügyeleti rendszereken alapuló biztosítása érdekében. Ezeket a termékeket is ki kell zárni e rendelet alkalmazási köréből, az uniós piacra belépő áruk ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések kivételével, amelyeket abban az esetben kell alkalmazni e termékekre, ha a vonatkozó uniós jogszabály a határellenőrzések megszervezésére vonatkozóan nem tartalmaz különleges szabályokat.

(11)

A 2010/35/EU irányelvet (7) nemcsak az új szállítható nyomástartó berendezésekre kell alkalmazni a piacon való hozzáférhetővé tételük érdekében, hanem egyes más szállítható nyomástartó berendezésekre is az időszakos ellenőrzések, közbenső ellenőrzések és kivételes ellenőrzések elvégzése, valamint használatuk céljából. Rendelkezéseket tartalmaz a Pi-jelölés és az uniós védintézkedési eljárás, valamint a nemzeti szinten kockázatot jelentő szállítható nyomástartó berendezések, az egészségre és biztonságra kockázatot jelentő megfelelő nyomástartó berendezések kezelésére szolgáló különleges eljárások, valamint a formális nem megfelelés tekintetében. Ezért az e rendeletben meghatározott, a termékek unión belüli ellenőrzésére szolgáló eljárások a 2010/35/EU irányelv hatálya alá tartozó szállítható nyomástartó berendezések tekintetében nem alkalmazhatók.

(12)

E rendeletnek az unió piacfelügyeletre vonatkozó átfogó keretet kell létrehoznia. Meg kell határoznia a hatálya alá tartozó és az az alól kizárt termékek körét, meg kell követelnie a tagállamoktól a piacfelügyelet megszervezését és elvégzését, köteleznie kell a tagállamokat a piacfelügyeleti hatóságok kijelölésére, hatásköreik és kötelezettségeik meghatározására, és fel kell hatalmaznia a tagállamokat az általános és ágazatspecifikus piacfelügyeleti programok létrehozására.

(12a)

E rendelet a termékekkel történő ellátás valamennyi formájára, így a távértékesítésre is vonatkozik. Az interneten értékesített termékekre vonatkozó szabályok végrehajtásának megerősítése érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak közös megközelítést kell kidolgozniuk az interneten értékesített termékek piacfelügyeletét illetően, és adott esetben iránymutatást kell kidolgozniuk az e-kereskedelmi ellátási láncban részt vevő szereplők szerepére és felelősségeire vonatkozóan. [Mód. 2]

(13)

Néhány uniós harmonizációs jogszabály tartalmaz a piacfelügyeletre vonatkozó rendelkezéseket és védzáradékokat. Ezek támaszkodhatnak a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban (8) szereplő piacfelügyeleti irányadó rendelkezésekre és védzáradékokra. E rendeletnek tartalmaznia kell a hatálya alá tartozó termékekre alkalmazandó valamennyi piacfelügyeleti rendelkezést. Ennek megfelelően e rendeletben szerepelnie kell a 768/2008/EK határozatban foglalt, piacfelügyeletre és védzáradékokra vonatkozó irányadó rendelkezéseknek. A meglévő uniós harmonizációs jogszabályok piacfelügyelettel és védzáradékokkal kapcsolatos rendelkezéseit – függetlenül attól, hogy azok a 768/2008/EK határozat elfogadása előtt születtek-e vagy az abban meghatározott irányadó rendelkezéseken alapulnak – törölni kell a harmonizációs jogszabályokból, kivéve, ha megtartásukat különleges ágazati okok indokolják. A védzáradákok alól kivételt élveznek az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) hatálya alá tartozó termékek, a 2009/142/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) hatálya alá tartozó egyes berendezések, a 97/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) hatálya alá tartozó egyes nyomástartó berendezések és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) hatálya alá tartozó egyes nyomástartó edények.

(14)

A teljes piacfelügyeleti eljárás piacfelügyeleti hatóságok és a gazdasági szereplők részére történő átláthatóvá és könnyen nyomon követhetővé tétele érdekében e rendeletnek világosan meg kell határoznia a folyamat lépéseit, időrendi sorrendben, attól a pillanattól kezdve, hogy a piacfelügyeleti hatóságok azonosítják az általuk kockázatosnak tartott terméket egészen a kockázatértékelésig, az adott gazdasági szereplő által egy meghatározott időszakon belül meghozandó kiigazító intézkedésekig, valamint a piacfelügyeleti hatóságok által a gazdasági szereplők meg nem felelése, illetve sürgősség esetén meghozandó intézkedésekig.

(14a)

A piacfelügyeleti hatóságok munkájának megkönnyítése érdekében a gazdasági szereplők az említett hatóságok rendelkezésére bocsátják a feladataik ellátáshoz szükséges valamennyi dokumentációt és információt. A piafelügyeleti hatóságok csak olyan dokumentumokat és információt kérhetnek, amelyekkel az érintett gazdasági szereplők az ellátási láncban betöltött szerepük alapján elvárhatóan rendelkeznek [Mód. 3]

(15)

A piacfelügyeletnek a valamely termék által jelentett veszély minden vonatkozó adatot figyelembe vevő értékelésén kell alapulnia. A kockázatértékelési módszereknek és kritériumoknak valamennyi tagállamban homogénnek kell lenniük ahhoz, hogy minden gazdasági szereplő számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak. Az egyes közérdekek védelmével kapcsolatos alapvető követelményeket előíró uniós harmonizációs jogszabály hatálya alá tartozó termékről feltételezni kell, hogy az alapvető követelményeknek való megfelelés esetén az adott közérdekekre nézve nem jelent veszélyt. [Mód. 4]

(15a)

A fogyasztók aktív és fontos szerepet játszva hozzájárulhatnak a piacfelügyelethez, mivel általában közvetlen kapcsolatban állnak a kockázatot jelentő termékekkel, köztük olyan termékekkel is, amelyek nem felelnek meg az alkalmazandó uniós jogszabályoknak. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak fel kell hívniuk a fogyasztók figyelmét arra, hogy jogukban áll panaszt benyújtani a termékbiztonsággal és a piacfelügyeleti tevékenységekkel kapcsolatos kérdésekben, valamint biztosítaniuk kell, hogy a bejelentési eljárások könnyen hozzáférhetőek, aránylag egyszerűek és hatékonyak legyenek. A Bizottságnak emellett lehetőségeket kell feltárnia az ilyen panaszok benyújtásának uniós szintű összehangolása terén – például egy, a fogyasztók által benyújtott panaszok tárolására alkalmas központi adatbázis létrehozásával –, valamint meg kell vizsgálnia az említett panaszok közzétételével kapcsolatos lehetőségeket, a felülvizsgálatra való jog és az érintett gazdasági szereplők válaszadási jogának fenntartásával. [Mód. 5]

(16)	Az alapvető követelményeket nem előíró uniós harmonizációs jogszabály hatálya alá tartozó, de egyes közérdekek védelmére szolgáló termékről feltételezni kell, hogy az adott jogszabályoknak való megfelelés esetén az adott közérdekekre nézve nem jelent veszélyt.

(17)

Hasonlóképpen, az uniós harmonizációs jogszabály hatálya alá nem tartozó, de az emberek egészségére és biztonságára vonatkozó nemzeti szabályozásnak vagy az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett európai szabványoknak megfelelő termékről feltételezni kell, hogy az egészségre és biztonságra nézve nem jelent veszélyt.

(18)

E rendelet alkalmazásában kockázatértékelést kell végezni azon termékek azonosítása érdekében, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13)  (*1), az ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályok és más uniós jogszabályok által védett közérdeket hátrányosan érintik. A kockázatértékelésnek magában kell foglalnia a korábban a szóban forgó termék tekintetében beigazolódott veszélyre vonatkozó adatokat is, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak. Figyelembe kell venni továbbá minden olyan intézkedést is, amelyeket esetleg az érintett gazdasági szereplők tettek a veszély csökkentésére. A fogyasztóknak a professzionális felhasználókkal szembeni különleges potenciális sérülékenységét, valamint a fogyasztók egyes kategóriáinak – mint a gyerekek, az idősek vagy a fogyatékossággal élők – nagyobb sérülékenységét figyelembe kell venni.

(19)

Az Unión kívülről származó új és használt termékeket egyaránt kizárólag azok szabad forgalomba bocsátása után lehet forgalomba hozni. Az Unió külső határainál hatékony ellenőrzésekre van szükség az olyan termékek bebocsátásának az értékelés elvégzéséig és az uniós piacfelügyeleti hatóságok végleges döntéséig történő felfüggesztése érdekében, amelyek az Unióban történő fogalomba hozataluk esetén veszélyt jelenthetnek.

(20)

Kötelezni kell az Unió piacára belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságokat, hogy megfelelő szintű ellenőrzéseket végezzenek, növelve ezáltal az Unió termékpiacának biztonságosságát. Ezen ellenőrzések hatékonyságának érdekében javítani kötelezni kell a hatóságok e hatóságokat és piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködést és információcserét hatóságokat az együttműködésre és információcserére a veszélyt jelentő termékek és a nem megfelelő termékek tekintetében. [Mód. 6]

(21)

A piacfelügyeleti hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a termékeket megsemmisítsék, működésképtelenné tegyék vagy elrendeljék azok gazdasági szereplők általi megsemmisítését, abban az esetben, ha ez szükségesnek és arányosnak tűnik az termékek jelentette veszély felszámolásának biztosítására. Ezen intézkedések összes költségét, különösen a piacfelügyeleti hatóság számára felmerülő költségeket az érintett gazdasági szereplőnek kell viselnie. [Mód. 7]

(22)	Az Unióba belépő személyek birtokában lévő, személyes, nem kereskedelmi célra szolgáló importált termékek szabad forgalomba bocsátását az Unió piacára belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságok e rendelet értelmében nem függeszthetik fel vagy nem tagadhatják meg.

(23)

Hatékony, gyors és pontos információcserét kell kialakítani a tagállamok között, valamint a tagállamok és a Bizottság között. Az információcseréhez ezért megfelelő eszközöket kell biztosítani. Az Uniós Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX) bizonyította hatékonyságát és eredményességét. A RAPEX az Unió egészében lehetővé teszi intézkedések meghozatalát olyan termékekkel kapcsolatban, amelyek egyetlen tagállam területén jelentenek veszélyt. A szükségtelen megkettőzések elkerülése érdekében a rendszert a veszélyt jelentő termékekre vonatkozóan e rendelet által megkövetelt riasztási értesítések céljából kell alkalmazni , és folyamatosan frissíteni kell . A RAPEX-nek tartalmaznia kell az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos értesítéseket is, amelyeket az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer (RASFF-rendszer) platformjáról helyeztek át ide. [Mód. 8]

(24)

Az Unió egész területén megvalósított koherens és költséghatékony piacfelügyelet megköveteli az ezzel kapcsolatos nemzeti szintű tevékenységekre vonatkozó minden lényeges információ – beleértve az értesítésekre vonatkozóan az e rendeletben előírt hivatkozásokat is – jól felépített archiválását és tagállamok közötti cseréjét is egy piacfelügyeleti információkat tartalmazó teljes adatbázis létrehozása céljából. A Bizottság „piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer” néven e célnak megfelelő adatbázist hozott létre, amelyet ezért használni kell.

(25)

Tekintettel az uniós termékpiac méretére és a belső határok hiányára, alapvetően fontos, hogy e rendelet megteremtse a  kereteket a tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak szándékában álljon és képesek legyenek az egymás közötti hatékony együttműködésre együttműködéséhez , valamint a közös támogatás és fellépés összehangolására összehangolásához . Ennek megfelelően kölcsönös segítségnyújtási mechanizmusokat kell létrehozni , érvényre juttatni, ellenőrizni és megfelelően finanszírozni . [Mód. 9]

(25a)

A Bizottságnak szorosan nyomon kell követnie e rendelet következetes alkalmazását, valamint szükség esetén ajánlásokat kell megfogalmaznia a tagállamok részére, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti hatóságaik számára biztosított hatáskörök és források nem elégségesek a rendelet követelményeinek megfelelő teljesítéséhez. [Mód. 10]

(26)	A harmadik országokból az Unió piacára belépő termékek piacfelügyeletének megkönnyítése érdekében a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai és a harmadik országok hatóságai közötti együttműködés során e rendeletet kell alapul venni.

(26a)

A sérülések és balesetek súlyos szociális és gazdasági terheket rónak a társadalomra általában és az egyénekre. A sérülések és balesetek megelőzése elsősorban a sérülések megfigyelésének javításával fokozható. A sérülések európai nyomon követésére irányuló közös fellépés (JAMIE) projektje keretében szerzett tapasztalatok alapján sürgősen létre kell hozni egy valódi páneurópai káradatbázist, különös tekintettel arra, hogy a JAMIE projekt 2014-ben lejár. Ezenkívül politikai elkötelezettségre van szükség annak biztosításához, hogy a sérülésekre vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréje abszolút elsőbbséget kapjon. [Mód. 11]

(27)

Létre kell hozni a piacfelügyeleti hatóságok képviselőiből álló európai piacfelügyeleti fórumot. A fórumnak a tagállamok hatóságai közötti strukturált párbeszéd platformjaként kell szolgálnia, valamint folyamatos és állandó teret kell biztosítania minden érintett fél részére – beleértve a szakmai és üzleti szervezeteket és a fogyasztói szervezeteket is – annak érdekében, hogy a piacfelügyeletre vonatkozóan rendelkezésre álló információkat a piacfelügyeleti programok megalkotása, végrehajtása és aktualizálása során felhasználhassák. [Mód. 12]

(28)

A Bizottságnak támogatnia kell a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködést és a hatóságok részvételét a fórumban. A rendeletnek meg kell határoznia a fórum által elvégzendő feladatok jegyzékét. Az igazgatási titkárságnak meg kell szerveznie a fórum üléseit és egyéb operatív támogatást kell nyújtania feladatainak ellátásához. A piacfelügyeleti gyakorlatok Unión belüli racionalizálása, illetve a piacfelügyelet hatékonyabbá tétele érdekében a Bizottságnak e rendelet következő felülvizsgálata során fontolóra kell vennie annak előterjesztését, hogy a piacfelügyelet minőségére és gyakorlataira vonatkozóan felhatalmazza a fórumot kötelező érvényű ajánlások megfogalmazására. [Mód. 13]

(29)	Szükség esetén referencialaboratóriumokat kell létrehozni a szakértők és a piacfelügyeleti tevékenységekkel kapcsolatban megkövetelt pártatlan műszaki tanácsadás biztosítása, valamint a termékek vizsgálata céljából.

(29a)

Tekintettel az egyrészről a belső piacon forgalomban lévő termékek megnövekedett száma, másrészről pedig a megfelelő szintű állami piacfelügyelet jelentős mértékű növelésének lehetőségét korlátozó szűkös állami források közötti konfliktusra a Bizottságnak a nagyobb léptékű, hatékonyabb piacfelügyelet érdekében kiegészítő, új és innovatív piaci alapú megoldásokat kell feltárnia, amilyen például a minőségirányítási rendszerek és termékek harmadik felek által végzett auditálása. A Bizottságnak bele kell foglalnia e vizsgálódás eredményeit az általános értékelő jelentésébe. [Mód. 14]

(30)

E rendeletnek egyensúlyt kell teremtenie a közönség lehető legteljesebb tájékoztatása biztosította átláthatóság és többek között a személyes adatok, az üzleti titkok vagy a vizsgálatok védelme által megkövetelt bizalmas kezelés között, az alkalmazandó nemzeti jog bizalmas kezelésre vonatkozó szabályainak vagy a Bizottságot illetően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság nyilvános dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai bizottsági és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően. Ezenfelül e rendeletnek tiszteletben kell tartania az adatvédelmi elveket, például a személyes adatok bizalmas kezelését, illetve az adatok tisztességes, jogszerű és meghatározott célból való feldolgozására vonatkozó követelményeket, és emellett biztosítania kell azok minőségét, valamint az érintettek számára lehetővé kell tennie jogaik gyakorlását. E rendelettel összefüggésben a személyes adatok feldolgozásának vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (15) és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti a tanácsi rendeletet (16) kell alkalmazni. [Mód. 15]

(31)	Az illetékes hatóságok közötti információcserére a legszigorúbb, bizalmas kezelésre és szakmai titoktartásra vonatkozó garanciák alkalmazandók annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálatokat ne befolyásolják, illetve hogy a gazdasági szereplők hírneve ne sérüljön.

(32)	A tagállamoknak az illetékes törvényszékeknél és bíróságoknál jogorvoslati lehetőségeket kell biztosítaniuk a hatóságaik által bevezetett korlátozó intézkedések tekintetében.

(33)

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és gondoskodniuk kell azok végrehajtásáról. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és függniük kell a jogsértés súlyosságától, időtartamától és szándékos vagy ismétlődő jellegétől, valamint a vállalkozások méretétől – az érintett gazdasági szereplő alkalmazottainak száma és éves forgalma tekintetében –, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra . A szankciók uniós szinten harmonizált közigazgatási büntetéseket foglalnak magukban. A tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy az ilyen szankciókból származó bevételeket a piacfelügyeleti tevékenységekre különítsék el. [Mód. 16]

(33a)

Az elrettentő hatás fokozása érdekében a Bizottságnak nyilvánossá kell tennie a büntetéseket. Ezenkívül az egész Unióra kiterjedő nyilvános feketelistán kell feltüntetni azokat a gazdasági szereplőket, akikről többször is bebizonyosodott, hogy szándékosan megszegték e rendeletet. [Mód. 17]

(34)

A piacfelügyeletet legalább részben a gazdasági szereplőket terhelő díjakból kell finanszírozni abban az esetben, ha e szereplőket a piacfelügyeleti hatóságok utasítják kiigazító intézkedések meghozatalára, illetve ha a hatóságok maguk kötelesek eljárni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az e rendelet értelmében kivetett díjak révén beszedett bevételeket a piacfelügyeleti tevékenységek kapják. [Mód. 18]

(35)

E rendelet céljainak elérése érdekében az Uniónak hozzá kell járulnia a piacfelügyelet terén megvalósítandó politikák által megkövetelt tevékenységek – mint az iránymutatások kidolgozás és aktualizálása, az uniós jogszabályok és a technikai segítségnyújtási programok végrehajtásával kapcsolatos előzetes és kiegészítő tevékenységek, a harmadik országokkal folytatott együttműködés és a politikák uniós és nemzetközi szintű tökéletesítése – finanszírozásához.

(36)	Az uniós finanszírozást a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (17) megfelelően, a finanszírozandó tevékenység természetétől függően – különös tekintettel az EMSF igazgatási titkárságának támogatására – elérhetővé kell tenni.

(36a)

A potenciálisan súlyos egészségi vagy biztonsági kockázatot jelentő termékek azonosítása és nyomon követhetősége, és ezáltal a fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű védelme érdekében a jogi aktusoknak az EUMSZ 290. cikkével összhangban történő elfogadására vonatkozó hatáskört a Bizottságra kell ruházni egy páneurópai káradatbázis létrehozása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. [Mód. 19]

(37)

E rendelet egységes végrehajtásának biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni a tagállamok által az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre vonatkozóan meghozott és bejelentett nemzeti intézkedések, valamint az uniós referencialaboratóriumok létrehozásának tekintetében.

(38)

E rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a végrehajtási hatáskört az egyes különleges termékkategóriákra vagy ágazatokra vonatkozó ellenőrzések – beleértve az elvégzendő ellenérzések skáláját és az ellenőrizendő minták megfelelőségét is – elvégzésének egységes feltételei tekintetében a Bizottságra kell ruházni. A végrehajtási hatáskört a piacfelügyeleti hatóságok által a gazdasági szereplők részére történő információnyújtás szabályaira vonatkozóan is a Bizottságra kell ruházni a tekintetben, hogy egységes feltételeket állapítson meg azon esetek meghatározására, amikor ezen információk szolgáltatására nincs szükség. A végrehajtási hatáskört a RAPEX-en keresztül lebonyolított információcsere szabályaira és eljárásaira vonatkozóan is a Bizottságra kell ruházni a jelentős veszélyt jelentő termékekre vonatkozóan elrendelt ideiglenes vagy állandó forgalombahozatali korlátozások elrendelése, és szükség esetén a tagállamok által azok hatékony végrehajtása céljából meghozandó szükséges ellenőrzési intézkedések meghatározása tekintetében, ha más uniós jogszabály nem ír elő specifikus eljárást a szóban forgó veszély kezelésére. Ezenkívül végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni az általános kockázatértékelési módszereket, és adott esetben ezen általános módszertan a termékek bizonyos kategóriáira való alkalmazásának az irányelveit illetően. Az említett hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (18) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 20]

(39)	A Bizottságnak haladéktalanul végrehajtási aktusokat kell elfogadnia abban az indokolt esetben, ha azokat a súlyos kockázatot jelentő termékekre vonatkozó korlátozó intézkedések rendkívüli sürgőssége megköveteli.

(39a)

Az EUMSZ 191. cikkének (2) bekezdésében szereplő elővigyázatosság elve – amelyet többek között az elővigyázatossági elvről szóló 2000. február 2-i bizottsági közlemény is ismertet – a termékbiztonságnak és a fogyasztók biztonságának is egyik alapelve, amelyet egy termék biztonságának értékelésekor a piacfelügyeleti hatóságnak megfelelően figyelembe kell venni, [Mód. 21]

(40)

A 89/686/EGK tanácsi irányelv (19), a 93/15/EGK tanácsi irányelv (20), a 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21), a 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22), a 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23), a 97/23/EK irányelv, az 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24), a 2000/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25), a 2000/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26), a 2001/95/EK irányelv, a 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (27), a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (28), a 2006/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (29), a 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (30), a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (31), a 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (32), a 2009/105/EK irányelv, a 2009/142/EK irányelv, a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (33), a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (34), valamint a 765/2008/EK rendelet piacfelügyeletre vonatkozó rendelkezései átfedéseket mutatnak e rendelet rendelkezéseivel. E rendelkezéseket ezért törölni kell. Az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (35) ennek megfelelően módosítani kell.

(40a)

Az Európai Adatvédelmi Biztossal egyeztetésre került sor a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikke (2) bekezdésével összhangban, és az európai adatvédelmi biztos 2013. május 30-án kinyilvánította véleményét (36),

(41)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen annak biztosítását, hogy a forgalomba hozott, az uniós jogszabályok hatálya alá tartozó termékek megfeleljenek az egészség és a biztonság, valamint más közérdekek magas szintű védelmét nyújtó követelményeknek, miközben az Unión belüli koherens piacfelügyelet keretének megteremtése révén biztosítják a belső piac működését – a tagállamok nem képesek megfelelően megvalósítani, tekintettel arra, hogy e célok megvalósítása az összes tagállam illetékes hatóságai közötti együttműködés, kölcsönhatás és a működés egységességének rendkívül magas fokát követeli meg, és ezért léptéke és hatásai miatt e célok megvalósítása uniós szinten jobban biztosított, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(42)

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott elveket. E rendelet különösen az emberi egészség és a fogyasztók magas szintű védelmére, valamint a vállalkozás szabadságára és a tulajdonhoz való jog biztosítására vonatkozó kötelezettségek teljes körű tiszteletben tartását kívánja biztosítani.

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

E rendelet meghatározza a termékekkel szemben támasztott magas szintű, általában az emberi egészség és biztonság, valamint a munkahelyi biztonság, a fogyasztóvédelem, a környezet, a közbiztonság és egyéb közérdekek védelmére vonatkozó követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló keretet.

E rendelet rendelkezései az elővigyázatosság elvén alapulnak. [Mód. 22]

2. cikk

Hatály

(1)   E rendelet I., II., III. és IV. fejezeteit …/…/EU rendelet (*2) vagy az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó minden termékre – beleértve a gyártó saját használatára összeszerelt vagy gyártott termékeket is – alkalmazni kell, feltéve, hogy az uniós harmonizációs jogszabályok nem tartalmaznak ugyanerre a célra szolgáló különleges rendelkezéseket.

(2)   Az I. és IV. fejezetet, valamint a 23. cikket az uniós jogszabályok hatálya alá tartozó minden termékre alkalmazni kell, feltéve, hogy az uniós jogszabályok nem tartalmaznak a külső határellenőrzések megszervezésére vagy a külső határok ellenőrzésével megbízott hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó különleges rendelkezéseket.

(3)   A II., III., V. és VI. fejezetek nem alkalmazandók a következő termékekre:

a)	humán vagy állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek;

b)	orvostechnikai eszközök és in vitro diagnosztikai eszközök;

c)	vér, szövetek, sejtek, szervek és egyéb humán eredetű anyagok.

(4)   E rendelet III. fejezete nem alkalmazandó a 2010/35/EU irányelv hatálya alá tartozó szállítható nyomástartó berendezésekre.

(5)   E rendelet 11. és 18. cikke nem alkalmazandó a következő termékekre:

a)	az 1907/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó termékek;

b)	a 2009/142/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott részegységek;

c)	a 97/23/EK irányelv 3. cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések;

d)	a 2009/105/EK irányelv 3. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek hatálya alá tartozó egyszerű nyomástartó edények.

(6)   E rendelet nem alkalmazandó az alábbi szabályoknak való megfelelőség ellenőrzése érdekében végzett hatósági ellenőrzésekre és más hatósági tevékenységekre vonatkozó uniós jogszabályok által szabályozott területekre:

a)

az élelmiszerekre és élelmiszerbiztonságra vonatkozó szabályok az élelmiszer gyártásának, feldolgozásának és forgalmazásának minden szakaszában, beleértve a tisztességes kereskedelmi gyakorlatok, valamint a fogyasztói érdekek védelmének és a fogyasztók tájékoztatásának biztosítására szolgáló szabályokat is;

b)	az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagok és árucikkek gyártására és használatára vonatkozó szabályok;

c)	a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátására vonatkozó szabályok;

d)

a takarmányokra és takarmánybiztonságra vonatkozó szabályok a takarmány gyártásának, feldolgozásának és forgalmazásának minden szakaszában, beleértve a tisztességes kereskedelmi gyakorlatok, valamint a fogyasztói érdekek védelmének és a fogyasztók tájékoztatásának biztosítására szolgáló szabályokat is;

e)	az állategészségügyi követelményeket meghatározó szabályok;

f)	az állati melléktermékekből és származtatott termékekből eredően az emberi és állati egészségre jelentett kockázatok megelőzésére és csökkentésére szolgáló szabályok;

g)	az állatjóléti követelményeket meghatározó szabályok;

h)	a növényi betegségek elleni védintézkedésekre vonatkozó szabályok;

i)	a forgalomba hozatal céljából történő gyártásra és a növényszaporító anyagok forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok;

j)	a növényvédőszerek forgalomba hozatalára és használatára, valamint a peszticidek forgalomba hozatalára és fenntartható használatára vonatkozó szabályok;

k)	a biotermelésre és a biotermékek címkézésére vonatkozó szabályok;

l)	az oltalom alatt álló eredetmegjelölés, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek használatára és címkézésére vonatkozó szabályok.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„termék”: gyártási eljárás útján előállított anyag, keverék, készítmény vagy termék , amely nem tartozik az alábbi kategóriák egyikébe sem: élelmiszer, takarmány, emberi eredetű termék vagy a közvetlenül a növények vagy állatok reprodukciójához kapcsoló növényi vagy állati eredetű termék ; [Mód. 23]

2.	„forgalmazás”: az uniós piacon valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár fizetés ellenében;

3.	„forgalomba hozatal”: adott termék első alkalommal történő hozzáférhetővé tétele az uniós piacon;

4.	„gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki terméket gyárt, illetve aki az adott terméket tervezteti vagy legyártatja, és a saját neve vagy kereskedelmi védjegye alatt forgalomba hozza;

5.	„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki egy gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy meghatározott feladatok céljából a nevében eljárjon , figyelemmel a gyártónak a vonatkozó közösségi jogszabályok szerinti kötelezettségeire ; [Mód. 24]

6.	„importőr”: az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

7.	„forgalmazó:” az a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki a piacon a terméket rendelkezésre bocsátja;

7a.	„közvetítő szolgáltató”: bármely természetes vagy jogi személy, aki elektronikus úton – például e-kereskedelmi platform vagy honlapok üzemeltetésével – képes forgalomba hozni vagy forgalmazni egy terméket; [Mód. 25]

8.	„gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó;

9.	„megfelelőségértékelés”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikke 12. pontjában meghatározott megfelelőségértékelés;

10.	„megfelelőségértékelési szerv”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikke 13. pontjában meghatározott megfelelőségértékelési szerv;

11.

„piacfelügyelet”: a hatóságok által végzett tevékenységek és hozott intézkedések annak biztosítására, hogy a termékek ne jelentsenek veszélyt az egészségre, a biztonságra vagy a közérdek védelmének bármilyen más szempontjára, továbbá megfeleljenek a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban megállapított követelményeknek;

12.	„piacfelügyeleti hatóság”: az egyes tagállamok területén a piacfelügyelet ellátásáért az e rendeletben szabályozott hatáskörök gyakorlásáért felelős nemzeti hatóság hatóságai ; [Mód. 26]

-13.	„nem megfelelő termék”: olyan termék, amely nem felel meg az arra alkalmazandó uniós jogszabályokban megállapított követelményeknek; [Mód. 27]

13.

„veszélyt jelentő termék”: olyan termék, amely annak szokásos vagy ésszerűen előrelátható használati feltételei mellett – beleértve a használat időtartamát és szükség esetén üzembehelyezését, telepítését és karbantartását is – az ésszerűnek vagy elfogadhatónak ítélt mértéket meghaladó mértékben hátrányosan érintheti az emberek egészségét és biztonságát, a munkahelyi egészséget és biztonságot, a fogyasztóvédelmet, a környezetet, a közbiztonságot vagy más közérdeket; [Mód. 28. A módosítás nem érinti az összes nyelvi változatot]

13a.

„újonnan felmerülő veszélyt jelentő termék”: olyan termék, amely tekintetében szilárd tudományos bizonyíték áll rendelkezésre, hogy újonnan felmerülő vagy ismert veszélyt jelent, ha azt a gyártó által ésszerűen előre nem látható új vagy nem szokásos felhasználási feltételek mellett használják. [Mód. 29]

14.	„súlyos veszélyt jelentő termék”: gyors beavatkozást és nyomon követést igénylő, súlyos veszélyt jelentő termék, beleértve a nem azonnali hatásokkal járó eseteket is;

15.	„visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználó számára már elérhető termék forgalomba történő visszajuttatása;

16.	„forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy termék forgalmazásának megakadályozása az ellátási láncban;

17.	„szabad forgalomba bocsátás”: a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (37) 77. cikkében meghatározott eljárás;

18.

„uniós harmonizációs jogszabály”: minden, a termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló uniós jogszabály , amely megállapítja egy termék előírt tulajdonságait, például a minőségi színvonalat, a teljesítményt, a biztonságot vagy a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi forgalomban használt megnevezésére vonatkozó követelményeket, a terminológiát, a szimbólumokat, a vizsgálati és tesztelési módszereket, a csomagolást, a jelölést vagy címkézést és a megfelelőségértékelési eljárásokat ; [Mód. 30]

19.	„európai szabvány”: az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (38) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott európai szabvány;

20.	„harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott harmonizált szabvány.

II. FEJEZET

Az uniós piacfelügyeleti keret

4. cikk

Piacfelügyeleti kötelezettség

(1)   A tagállamok piacfelügyeletet hajtanak végre az ezen rendelet alapján szabályozott termékek esetében.

(2)   A tagállamok megszervezik és végrehajtják az e rendelet szerinti piacfelügyeletet annak biztosítására, hogy a veszélyt jelentő termékek ne kerüljenek vagy nem megfelelő termékeket ne hozzák forgalomba vagy forgalmazzák az uniós piacon, és amennyiben ilyen termékek már forgalomba kerültek, hatékony intézkedéseket hozzanak a termék használatával járó veszély felszámolására vagy a nem megfelelés kiküszöbölésére . [Mód. 31]

(3)   tagállamok nyomon követik a piacfelügyeleti tevékenységek megvalósítását és a külső határellenőrzéseket, amely tevékenységekről és ellenőrzésekről minden évben jelentést készítenek a Bizottságnak a piacfelügyeleti tevékenységekről és a külső határellenőrzésekről . A jelentésben szerepelnie kell a végrehajtott ellenőrzések számára és kimenetelére vonatkozó statisztikának, és a jelentésről minden tagállamot értesíteni kell. A tagállamok az eredmények összefoglalóját Bizottság ezeket az információkat elektronikusan, illetve adott esetben más módon is a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tehetik elérhetővé teszi . [Mód. 32]

(4)   A (3) bekezdés alapján végrehajtott piacfelügyeleti tevékenységek nyomon követéséről és értékeléséről szóló eredményeket a nyilvánosság számára elektronikusan, illetve adott esetben más módon is hozzáférhetővé kell tenni. [Mód. 33]

5. cikk

Piacfelügyeleti hatóságok

(1)   Minden tagállam létrehozza vagy kijelöli a piacfelügyeleti hatóságokat, továbbá meghatározza azok kötelezettségeit, hatásköreit és szervezeti felépítését. [Mód. 34]

(2)   Biztosítani kell Minden tagállam hatáskörökkel ruházza fel a piacfelügyeleti hatóságok feladatainak hatóságokat, illetve ellátja őket a feladataik megfelelő ellátásához szükséges hatásköröket, forrásokat és eszközöket forrásokkal és eszközökkel, és erről jelentést készít a Bizottságnak . A Bizottság értékeli, hogy e hatáskörök és források elegendőek-e ahhoz, hogy e tagállam megfelelően teljesítse az e rendelet szerinti piacfelügyeleti kötelezettségeit, és az értékelések eredményeit elektronikusan, illetve adott esetben más módon is a nyilvánosság számára elérhetővé teszi. [Mód. 35]

(3)   Minden tagállam megfelelő mechanizmusokat hoz létre annak biztosítására, hogy az általa létrehozott vagy kijelölt A piacfelügyeleti hatóságok információt cseréljenek, együttműködjenek cserélnek, együttműködnek és összehangolják tevékenységeiket, mind egymás között, mind az Unió külső határain történő termékellenőrzésekért felelős hatóságokkal. [Mód. 36]

(4)   Minden tagállam tájékoztatja a Bizottságot a piacfelügyeleti hatóságaira és azok hatásköreire vonatkozóan, valamint rendelkezésre bocsátja a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat. A Bizottság továbbítja ezt az információt a többi tagállamnak és közzéteszi a piacfelügyeleti hatóságok listáját a listát elektronikusan, illetve adott esetben más módon is a nyilvánosság számára elérhetővé teszi . [Mód. 37]

(5)   A tagállamok tájékoztatják a nyilvánosságot a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok létezéséről, feladatairól , hatásköreiről, a rendelkezésére álló forrásokról, együttműködési mechanizmusairól és elérhetőségükről. [Mód. 38]

6. cikk

A piacfelügyeleti hatóságok általános kötelezettségei

(1)   A piacfelügyeleti hatóságok oly módon szervezik meg tevékenységüket, hogy a legnagyobb hatékonyságot érhessék el. E hatóságok megfelelő léptékű és gyakoriságú ellenőrzéseket végeznek a termékek tulajdonságait illetően, iratellenőrzés, illetve adott esetben megfelelő mintán végzett fizikai és laboratóriumi vizsgálat útján. Ennek érdekében szúrópróbaszerűen elegendő számú, piacon forgalmazott terméket kell megvizsgálniuk a szóban forgó termékek megfelelőségének és tényleges kockázatának értékeléséhez. Adott esetben e hagyományos piaci mintavételi mechanizmusok mellett a piacfelügyeleti hatóságok az ellátási lánc folyamataival kapcsolatban proaktív ellenőrzésekre törekednek a fogyasztási cikkek gyártásában, behozatalában, kereskedelmében, márkaépítésében és kiskereskedelmében érintett jogalanyoknál. Ezen ellenőrzéseket a 21. cikkben említett piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszerben kell rögzíteni. [Mód. 39]

Az e rendelet 1. cikkében foglalt célkitűzésekkel kapcsolatos és egy meghatározott termékkel vagy termékcsoporttal összefüggő, ismert vagy újonnan felmerülő veszély esetén a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el abból a célból, hogy egységes feltételeket biztosítson az egy vagy több piacfelügyeleti hatóság által a szóban forgó termék, illetve termékkategória tekintetében, a szóban forgó termékre vagy termékkategóriára vonatkozóan ellenőrizendő minták mennyiségének meghatározásához szükséges feltételek, és az ismert vagy újonnan felmerülő veszély tulajdonságainak tekintetében elvégzett ellenőrzések végrehajtásához. E feltételek magukban foglalhatnak az ellenőrzések léptékének és gyakoriságának ideiglenes növelésére, valamint az ellenőrizendő minták megfelelőségére vonatkozó követelményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 32. cikk (2) bekezdésében említett bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. [Mód. 40]

(2)   Amennyiben indokolt, A piacfelügyeleti hatóságok adott megfelelő időben haladéktalanul felhívják a területükön lévő felhasználók figyelmét azokra a az azonosított termékekre, amelyek a hatóságok szerint veszélyt jelentenek. Ha mód van rá, akkor ezek az információk tartalmazzák a gyártóval, a kiskereskedelmi csatornával és az értékesítési időszakokkal kapcsolatos adatokat is . [Mód. 41]

A piacfelügyeleti hatóságok együttműködnek a gazdasági szereplőkkel, az általuk valamint egyéb illetékes nemzeti hatóságokkal a gazdasági szereplők által forgalmazott termékek használatával járó veszélyek megelőzése vagy csökkentése érdekében. Ebből a célból a piacfelügyeleti hatóságok ösztönzik és támogatják a gazdasági szereplők önkéntes lépéseit, ideértve – adott esetben – a helyes gyakorlatra vonatkozó szabályzatok megalkotását és betartását. [Mód. 42]

(3)   A piacfelügyeleti hatóságok függetlenül, pártatlanul és elfogulatlanul végzik feladataikat, és végrehajtják e rendelet szerinti kötelezettségeiket. A piacfelügyeleti hatóságok az arányosság elvének megfelelően gyakorolják a gazdasági szereplőkkel összefüggő hatáskörüket.

(4)   A piacfelügyeleti hatóságok feladataik elvégzéséhez – szükséges és indokolt esetben – jogosultak a gazdasági szereplők telephelyére belépni, a vonatkozó dokumentumokat ellenőrizni, megvizsgálni és ezekről másolatot készíteni, továbbá mintát venni a termékekből. [Mód. 43]

(5)   A piacfelügyeleti hatóságok:

a)

biztosítják a fogyasztók és más érdekelt felek számára a lehetőséget, hogy a termékbiztonságra, a piacfelügyeleti tevékenységekre és a termékekkel kapcsolatban felmerülő veszélyekre vonatkozóan panaszt tehessenek, továbbá e panaszok megfelelő módon ésszerű határidőn belül történő kivizsgálását; [Mód. 44]

b)	ellenőrzik, hogy hoztak-e megfelelő időben kiigazító intézkedéseket; [Mód. 45]

c)	követik és naprakészen tartják a termékbiztonságot , illetve a termékek uniós jogszabályoknak való megfelelését érintő tudományos és műszaki tudásra vonatkozó ismereteiket. [Mód. 46]

ca)	nyomon követik a gyaníthatóan ezen termékek által okozott balesetek és egészségre veszélyt jelentő eseteket. [Mód. 47]

cb)	e hatóságokat arra ösztönzik, hogy vegyenek részt a szabványoknak a Bizottság által az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkével összhangban kért kidolgozását vagy felülvizsgálatát célzó nemzeti szabványosítási tevékenységekben. [Mód. 48]

(6)   Megfelelő eljárásokat kell kidolgozni és közzétenni annak érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok teljesíthessék az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségeiket.

(7)   A titoktartásra vonatkozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül biztosítani kell a piacfelügyeleti hatóságokhoz beérkezett és az általuk összegyűjtött információk bizalmas kezelését. A nemzeti piacfelügyeleti hatóságok közötti, valamint a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok és a Bizottság közötti, a titoktartási kötelezettség feltétele mellett folytatott információcsere bizalmas marad, kivéve, ha a bizalmas dokummetumot továbbító hatóság beleegyezett annak nyilvánosságra hozatalába.

(8)   A titoktartásra hivatkozva nem akadályozható meg, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a piacfelügyeleti tevékenységek eredményességének biztosításához szükséges információkat kézhez kapják.

7. cikk

Piacfelügyeleti programok

(1)   Minden tagállam általános piacfelügyeleti programot dolgoz ki, amelyet legalább négyévente felülvizsgál, és amennyiben szükséges, aktualizál. A program a piacfelügyeleti szervezetre és kapcsolódó tevékenységekre terjed ki, az uniós harmonizációs jogszabályok, valamint a …/…/EU rendelet (*3) végrehajtása során figyelembe veszi a vállalkozások, különösen pedig a kkv-k egyedi igényeit, továbbá útmutatást és segítséget nyújt. A programnak magában kell foglalnia az alábbiakat:

a)	az 5. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok ágazati és földrajzi illetékessége;

b)	a hatóságokhoz rendelt pénzügyi források, személyzet, műszaki és egyéb eszközök;

ba)	a gazdasági szereplőkre az e rendelet 10. és 16. cikke értelmében alkalmazandó díjak mértéke és kiszámításának módszerei; [Mód. 49]

c)	a különböző hatóságok kiemelt munkaterületeinek megjelölése;

d)	a különböző hatóságok, valamint e hatóságok és a vámhatóságok közötti koordinációs mechanizmusok;

e)	a hatóságok információcserében történő részvétele az V. fejezet szerint;

f)	a hatóságok uniós szintű ágazati vagy projektorientált együttműködésben való részvétele;

g)	a 6. cikk (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésére szolgáló eszközök.

(2)   Minden tagállam a kulcsfontosságú érdekeltek – ideértve a szakmai és üzleti szervezeteket és a fogyasztói szervezeteket is – bevonásával ágazatspecifikus programokat dolgoz ki, amelyeket minden évben felülvizsgál, és amennyiben szükséges, aktualizál. Ezen programok minden olyan ágazatra kiterjednek, ahol a piacfelügyeleti hatóságok tevékenységet folytatnak. [Mód. 50]

(3)   A többi tagállamot és a Bizottságot értesíteni Az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően ki kell dolgozni az általános és ágazatspecifikus programokról és azok aktualizálásairól, továbbá programokat, illetve frissíteni kell azokat, valamint ezekről a  Bizottságon keresztül értesíteni kell a többi tagállamot. A 6. cikk (6) bekezdésére is figyelemmel, azokat a nyilvánosság számára elektronikusan, illetve adott esetben más módon is, hozzáférhetővé kell tenni. [Mód. 51]

A Bizottság értékeli az általános és ágazatspecifikus programokat és – adott esetben – az értékelés alapján ajánlásokat tesz a tagállamoknak. A Bizottság az értékelés eredményeit és – adott esetben – a tagállamoknak tett ajánlásait elektronikusan, illetve adott esetben más módon is a nyilvánosság számára elérhetővé teszi. [Mód. 52]

8. cikk

A gazdasági szereplők általános kötelezettségei

(1)   A piacfelügyeleti hatóságok kérésére Indokolással ellátott kérés alapján a gazdasági szereplők , az ellátási láncban betöltött szerepeik szerint, és – adott esetben – ideértve a megfelelőségértékelő szervezetek szervezeteket, közzétesznek a  piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven közzétesznek bármely minden olyan dokumentációt és információt, amelyet e hatóságok tevékenységeik végrehajtásához megkövetelnek tőlük. Ezen információk közé tartoznak a termék pontos azonosítását lehetővé tevő, illetve a termék nyomon követését megkönnyítő információk is. Amennyiben egy gazdasági szereplő más gazdasági szereplőtől jutott hozzá az adott dokumentációhoz és információkhoz, és ha az Unió és a tagállamok üzleti titokra vonatkozó előírásai szerint azok bizalmasnak minősülnek, a piacfelügyeleti hatóságok e dokumentumok és információk rendelkezésre bocsátása során biztosítják a bizalmasságot. [Mód. 53]

(2)   A gazdasági szereplők minden szükséges információt a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátanak, ideértve a termék pontos azonosítását lehetővé tevő és nyomon követését megkönnyítő információkat kérésére együttműködnek velük az általuk forgalomba hozott vagy forgalmazott termékek által jelentett veszélyek kiküszöbölése vagy a meg nem felelés felszámolása érdekében tett intézkedések terén . [Mód. 54]

(2a)     Az e cikk értelmében a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátott valamennyi információnak egyértelműnek, érthetőnek és világosnak kell lennie. [Mód. 55]

(2b)     Az e cikkben előírt kötelezettségek a közvetítő szolgáltatókra egyaránt vonatkoznak. [Mód. 56]

III. FEJEZET

A termékek ellenőrzése az Unión belül

9. cikk

A jogszabályoknak meg nem felelő vagy veszélyt jelentő termékek [Mód. 57]

(1)   Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságoknak a 6. cikk (1) bekezdésben említett ellenőrzések végrehajtása során vagy a kézhez kapott információk alapján elegendő oka van feltételezni, hogy egy forgalomba hozott, forgalmazott vagy adott szolgáltatás nyújtása közben használt termék nem megfelelő vagy veszélyt jelent, a szóban forgó termékhez kapcsolódó kockázatértékelést végeznek a az e rendelet 13. cikkben cikkében, továbbá a(z) …/…/EU rendelet  (*4) 6. cikkében meghatározott szempontoknak és kritériumoknak megfelelően. [Mód. 58]

A piacfelügyeleti hatóságoknak kellőképpen figyelembe kell venniük minden már rendelkezésre álló , közérthető vizsgálati eredményt és kockázatértékelést, amelyet egy gazdasági szereplő, illetve bármely más személy vagy hatóság – ideértve más tagállamok hatóságait – a termékkel kapcsolatban végrehajtott vagy kibocsátott. [Mód. 59]

(2)   Az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó Egy termék tekintetében az e uniós jogszabályok formai követelményeinek való meg nem felelés a piacfelügyeleti hatóságok számára elegendő ok okot adhat annak feltételezésére, hogy az adott termék az alábbi esetek bármelyikének fennállása esetén veszélyt jelenthet: [Mód. 60]

a)	az uniós harmonizációs jogszabályok által megkövetelt CE-jelölés vagy egyéb jelölések nem vagy jogosulatlanul kerültek feltüntetésre;

aa)	a terméken vagy a termék bármilyen kiszerelésén engedély nélkül tüntetnek fel olyan védjegyet, amely lényegi hasonlóságot mutat e termék valamely bejegyzett védjegyével, így nem teszi lehetővé a termék eredetiségének és eredetének garantálását; [Mód. 61]

b)	az EU-megfelelőségi nyilatkozatot – amennyiben szükséges – nem vagy jogosulatlanul állították ki;

c)	a műszaki dokumentáció hiányos vagy nem áll rendelkezésre;

d)	a szükséges címkézés vagy használati utasítások hiányosak vagy hiányoznak.

Függetlenül attól, hogy a kockázatértékelés alapján a termék valóban veszélyt jelent-e, a piacfelügyeleti hatóságok megkövetelik a gazdasági szereplőktől a formai követelményeknek való meg nem felelés kiküszöbölését. Amennyiben a gazdasági szereplő nem tesz ennek eleget, a piacfelügyeleti hatóságok gondoskodnak róla, hogy a  szóban forgó terméket visszahívják mindaddig visszahívhatják vagy kivonják kivonhatják a forgalomból , amíg nem orvosolják a helyzetet . [Mód. 62]

(3)   Ha a piacfelügyeleti hatóságok – a 10. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül – megállapítják, hogy egy termék veszélyt jelent, haladéktalanul meghatározzák a gazdasági szereplők által a veszély felszámolására meghatározott időn belül végrehajtandó kiigazító intézkedéseket. A piacfelügyeleti hatóságok kiigazító intézkedéseket ajánlhatnak az érintett gazdasági szereplő számára, vagy elfogadhatják az általa tervezett intézkedést.

A gazdasági szereplők biztosítják, hogy minden szükséges kiigazító intézkedést meghoznak az összes olyan érintett termék tekintetében, amelyeket az uniós piacon forgalmaznak.

A gazdasági szereplők – a 8. cikk szerint – a piacfelügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátanak minden szükséges információt, különös tekintettel az alábbiakra:

a)	a termék jelentette kockázat teljes leírása;

b)	a kockázat kezelése érdekében végrehajtott bármely kiigazító intézkedés leírása.

A piacfelügyeleti hatóságok – lehetőség szerint – beazonosítják a termék gyártóját vagy importőrét és a forgalmazón kívül intézkedéseket hoznak ezzel a gazdasági szereplővel kapcsolatban is.

(4)   Veszélyt jelentő termékek esetén a gazdasági szereplők által végrehajtandó kiigazító intézkedések között az alábbiak szerepelhetnek: [Mód. 63]

a)	az uniós harmonizációs jogszabályokban vagy az azok alapján megállapított követelmények hatálya alá tartozó termékek esetén azon intézkedések meghozatala, amelyek a termékek e követelményekkel való megfeleléséhez szükségesek;

b)

azon termékek esetén, amelyek kizárólag bizonyos körülmények között vagy kizárólag bizonyos személyek számára jelenthetnek veszélyt, és e veszély kezelésének kérdésére nem terjednek ki az uniós harmonizációs jogszabályok követelményei: [Mód. 64] i. a termékeknek az általa jelentett veszélyre vonatkozó, megfelelő, egyértelmű és könnyen érthető figyelmeztető jelzéssel történő ellátása, a forgalmazás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein; ii. a termék forgalomba hozatalának előzetes feltételekhez való kötése; iii. a veszélyről szóló, kellő időben haladéktalanul és megfelelő formában történő figyelmeztetés elrendelése a veszélynek kitett személyek részére, ideértve a különleges figyelmeztetések közzétételét is; [Mód. 65]

c)	a súlyos veszélyt jelentő termékek esetén az adott termék forgalomba hozatalának vagy forgalmazásának átmeneti megakadályozása a kockázatértékelés elkészültéig;

d)

súlyos veszélyt jelentő termék esetén: i. a termék forgalomba hozatalának vagy forgalmazásának haladéktalan megakadályozása; [Mód. 66] ii. a termék visszahívása vagy kivonása a forgalomból , valamint megfelelő formában haladéktalanul figyelmeztetni a nyilvánosságot a fennálló veszélyre; [Mód. 67] iii. a termék megsemmisítése vagy egyéb módon történő működésképtelenné tétele.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a tájékoztatási módok megállapítása érdekében a 3. bekezdés harmadik albekezdésének megfelelően, a rendszer hatékonyságának és megfelelő működésének biztosítása mellett. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 32. cikk (2) bekezdésében említett bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. [Mód. 68]

10. cikk

A piacfelügyeleti hatóságok által hozott intézkedések

(1)   Ha a piacfelügyeleti hatóság nem tudja megállapítani az érintett gazdasági szereplő kilétét, vagy ha a gazdasági szereplő nem tette meg a meghatározott időn belül a 9. cikk (3) bekezdése szerinti kiigazító intézkedéseket, a piacfelügyeleti hatóságok minden szükséges intézkedést meghoznak a termék jelentette veszély kezelésére.

(2)   A E cikk (1) bekezdése alkalmazásában a piacfelügyeleti hatóságok arra kötelezhetik az érintett gazdasági szereplőket, hogy többek között hozzanak meg bármely, a 9. cikk (4) bekezdésében említett kiigazító intézkedést, vagy adott esetben az általuk megfelelőnek ítélt intézkedéseket.

A piacfelügyeleti hatóságok, amennyiben azt szükséges és arányos intézkedésnek tartják, megsemmisíthetik vagy egyéb módon működésképtelenné tehetik a súlyos veszélyt jelentő terméket. Megkövetelhetik az érintett gazdasági szereplőtől, hogy ezen intézkedés költségeit ő viselje. [Mód. 69]

Az érintett gazdasági szereplő viseli a piacfelügyeleti hatóságnál az első albekezdés alkalmazása során felmerült valamennyi költséget, kivéve, ha a piacfelügyeleti hatóság ezt aránytalannak tartja, és ebben az esetben dönthet úgy, hogy a gazdasági szereplő csak részben viselje a költségeket. [Mód. 70]

Az első albekezdés nem korlátozhatja a tagállamokat abban, hogy lehetővé tegyék a piacfelügyeleti hatóságok számára egyéb kiegészítő intézkedések meghozatalát.

(3)   A szükséges kiigazító intézkedést elmulasztó gazdasági szereplővel kapcsolatos (1) bekezdés szerinti bármely intézkedés meghozatala előtt a piacfelügyeleti hatóságok legalább 10 napot adnak az érintett gazdasági szereplő meghallgatására. [Mód. 71]

(4)   Ha a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy egy termék súlyos veszélyt jelent, minden szükséges intézkedést meghoznak, akár anélkül is, hogy a gazdasági szereplőt először felszólítanák a 9. cikk (3) bekezdés szerinti kiigazító intézkedés meghozatalára, vagy lehetőséget biztosítanának az előzetes meghallgatására. Ilyen esetekben a lehető leghamarabb meghallgatják a gazdasági szereplőt.

(5)   Az (1)–(4) bekezdés szerint meghozott intézkedéseket:

a)	haladéktalanul a gazdasági szereplő tudomására kell hozni, az érintett tagállamban hatályos jogszabályok szerint rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekkel együtt;

b)	pontosan indokolni kell;

c)	haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a gazdasági szereplő bizonyította a szükséges kiigazító intézkedés meghozatalát.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában – amennyiben az intézkedésről tájékoztatott gazdasági szereplő nem azonos az érintett gazdasági szereplővel – az Unióban székhellyel rendelkező gyártót vagy importőrt tájékoztatni kell az intézkedésről feltéve, hogy a piacfelügyeleti hatóságok előtt ismert a kiléte.

(6)    Azon termékek esetében, amelyekről megállapították, hogy veszélyt jelentenek, a piacfelügyeleti hatóságok a termékazonosításról, a veszély természetéről és a veszély megelőzése, csökkentése vagy elhárítása érdekében tett intézkedésekről egy erre a célra létrehozott honlapon adnak tájékoztatást az érintett termék uniós felhasználóinak érdekvédelméhez szükséges legteljesebb mértékben. Az információt nem teszik közzé, ha a titoktartás elvének betartása a nemzeti és uniós jogszabályok szerint elkerülhetetlen az üzleti titkok és, a személyes adatok védelme érdekében, vagy a megfigyelési és kivizsgálási tevékenységek akadálytalan lefolytatásához. [Mód. 72]

(7)   Az (1) vagy (4) bekezdéssel összhangban meghozott bármilyen intézkedéssel szemben jogorvoslattal lehet élni, ideértve az illetékes nemzeti bíróságok igénybe vételét.

(8)   A piacfelügyeleti hatóságok díjat vethetnek ki a azokra az érintett gazdasági szereplőkre, ami akiket rajtakaptak, hogy az uniós piacon nem megfelelő vagy veszélyt jelentő termékeket hoznak forgalomba vagy forgalmaznak. Ezek a díjak teljes mértékben vagy részlegesen fedezi fedezik az intézkedéseik költségeit, ideértve a kockázatértékeléshez végrehajtott vizsgálatokat, amennyiben ezeket az intézkedéseket az (1) vagy (4) bekezdéssel összhangban hozták meg. [Mód. 73]

A díjakat az egyes piacfelügyeleti tevékenységek tényleges költségei alapján számítják ki és azokat a szóban forgó piacfelügyeleti tevékenységben érintett gazdasági szereplők esetében alkalmazzák. A díj nem haladhatja meg a végrehajtott piacfelügyeleti tevékenység tényleges költségeit, és részben vagy teljesen tükrözheti a piacfelügyeleti hatóságok személyzete által az ellenőrzések végrehajtásához felhasznált időt. [Mód. 74]

11. cikk

Az Unión belül ellenőrzött és a harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékek uniós értékelése

(1)   Az eredetileg bejelentő tagállam által a 10. cikk (1) és vagy (4) bekezdése szerint hozott intézkedésekről a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat. A tájékoztatást követő 60 30 napon belül a 20. cikk (4) bekezdése szerint a tagállamok kifogást emelhetnek azon intézkedések ellen, amelyek az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékeket érintik. A tagállam ebben az esetben megindokolja kifogását, jelzi, milyen eltérő eredményre jutott a termék kockázatértékelése során, megemlít bármely különleges körülményt, továbbá kiegészítő információt szolgáltat a kérdéses termékkel kapcsolatban. [Mód. 75]

(2)   Ha egyik tagállam sem él az (1) bekezdés szerinti kifogás jogával és a Bizottság véleménye szerint a nemzeti intézkedések nem ellentétesek az uniós jogszabályokkal, az eredetileg bejelentő tagállam által hozott intézkedéseket indokoltnak kell tekinteni és minden tagállamnak gondoskodnia kell az érintett termékkel kapcsolatos korlátozó intézkedések haladéktalan meghozataláról.

(3)   Ha egy tagállam él az (1) bekezdés szerinti kifogás jogával, vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedések ellentétesek az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a bejelentő tagállammal, az érintett gazdasági szereplőkkel, valamint minden rendelkezésre álló tudományos és műszaki bizonyíték alapján , legfeljebb 30 napon belül, értékeli a nemzeti intézkedéseket. [Mód. 76]

(3a)     Amennyiben az (1) bekezdésnek megfelelően a Bizottság vagy valamely tagállam kifogást emel, a Bizottság a RAPEX kapcsolattartó pontok közvetítésével tájékoztatja erről a tagállamokat. [Mód. 77]

(4)   A (3) bekezdés szerint lefolytatott értékelés alapján a Bizottság három hónapon belül végrehajtási aktusok formájában döntést hoz a nemzeti intézkedések indokoltságáról, továbbá hasonló intézkedések meghozataláról minden olyan tagállamban, ahol ez még nem történt meg. Ebben az esetben a Bizottság megküldi határozatát az érintett tagállamoknak, és haladéktalanul tájékoztat minden tagállamot és érintett gazdasági szereplőt vagy szereplőket. [Mód. 78]

(5)   Ha a Bizottság határozata szerint a nemzeti intézkedések indokoltak, minden tagállam haladéktalanul meghozza a szükséges korlátozó intézkedéseket. Ha a Bizottság határozata szerint a nemzeti intézkedések nem indokoltak, az eredetileg bejelentő tagállam és bármely más, hasonló intézkedést hozott tagállam visszavonja az intézkedést és a 20. cikk alapján a gyors információcsere-rendszeren (RAPEX) keresztül tett értesítést.

(6)   Ha a nemzeti intézkedés a határozat szerint indokolt és a termék a vonatkozó harmonizált szabványok hiányosságai miatt nem felel meg az uniós harmonizációs jogszabályoknak, a Bizottság tájékoztatja az érintett európai szabványügyi szervezetet, és az 1025/2012/EU rendelet 11. cikke alapján benyújtja a megfelelő kérelmet.

12. cikk

Uniós intézkedések a súlyos veszélyt jelentő termékekkel szemben

(1)   Amennyiben egyértelmű, hogy egy meghatározott termék vagy termékek egy meghatározott kategóriája vagy csoportja rendeltetési céljával összhangban vagy ésszerűen előrelátható használati feltételek mellett súlyos veszélyt jelent, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén – a helyzet súlyosságának függvényében – meghoz bármely megfelelő intézkedést, ideértve e termékek forgalomba hozatalának vagy forgalmazásának megakadályozását, felfüggesztését, illetve korlátozását vagy a forgalmazásukkal kapcsolatos különleges feltételek megállapítását a közérdekek magas szintű védelmének biztosítása érdekében, feltéve, hogy a veszélyt az érintett tagállamok által meghozott intézkedések vagy az uniós jogszabályok szerinti egyéb eljárás révén nem lehet kielégítő módon kezelni. E végrehajtási jogi aktusok révén a Bizottság megállapíthat megfelelő, a tagállamok által meghozandó ellenőrzési intézkedéseket, amelyek célja a hatékony végrehajtás biztosítása.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 32. cikk (2) bekezdésében említett bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az emberek általános egészségével és biztonságával vagy a munkahelyi egészséggel és biztonsággal, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelmi és közbiztonsággal és egyéb közérdekkel kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 32. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(2)   Az 1907/2006/EU rendelet hatálya alá tartozó termékek és veszélyek esetén a Bizottság csak abban az esetben hozhat e cikk (1) bekezdése szerint határozatot, ha alapos oka van feltételezni, hogy az emberi egészség vagy a környezet védelme érdekében azonnali fellépésre van szükség. A Bizottság e cikk (1) bekezdése szerint hozott határozata két évig érvényes és legfeljebb további két évvel hosszabbítható. A határozat nem érinti a rendeletben megállapított eljárásokat. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat és az Európai Vegyianyag-ügynökséget határozatáról – feltüntetve annak indokait –, és bemutatja az ideiglenes intézkedés alapjául szolgáló tudományos vagy műszaki információkat. Amennyiben a Bizottság által elfogadott ideiglenes intézkedés esetében egy anyag forgalomba hozatalának vagy használatának korlátozásáról van szó, a Bizottság közösségi korlátozási eljárást vezet be azáltal, hogy felszólítja az Európai Vegyianyag-ügynökséget, hogy a határozat elfogadását követő három hónapon belül állítson össze egy, az 1907/2006/EK rendelet XV. melléklete szerinti dokumentációt. [Mód. 79]

(3)   Tilos olyan terméket kivinni az Unióból, melynek Unión belül történő forgalmazását vagy forgalomba hozatalát az (1) bekezdés szerinti intézkedés alapján megtiltották, kivéve, ha az intézkedés erre kifejezett engedélyt ad.

(4)   Bármely tagállam megfelelően indokolt kérelmet nyújthat be a Bizottságnak, hogy vizsgálja meg az (1) bekezdésben említett intézkedések szükségességét.

13. cikk

Kockázatértékelés

(1)   A kockázatértékelésnek a rendelkezésre álló tudományos és műszaki bizonyítékokon kell alapulnia. A kockázatértékelést az általános kockázatértékelési módszerrel összhangban és adott esetben e módszernek az egyedi termékkategóriákra való alkalmazásáról szóló bizottsági iránymutatásoknak megfelelően kell elvégezni. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az általános kockázatértékelési módszert. A végrehajtási jogi aktusokat a 32. cikk (2) bekezdésében leírt vizsgálati eljárás szerint kell elfogadni. [Mód. 80]

Az 1907/2006/EU rendelet hatálya alá tartozó termékek esetén a kockázatértékelést megfelelő módon, e rendelet I. mellékletének vonatkozó részeivel összhangban kell végrehajtani.

(2)   A kockázatértékelés keretében a piacfelügyeleti hatóságok figyelembe veszik, hogy adott termék milyen mértékben felel meg az alábbiaknak:

a)

a termékre vonatkozó vagy annak potenciális kockázatával összefüggő, uniós harmonizációs jogszabályokban vagy e jogszabályok alapján megállapított követelmények, a 765/2008/EK rendelettel összhangban akkreditált megfelelőségértékelő szervezet által kiadott vizsgálati , ellenőrzési és kalibrációs jegyzőkönyvek vagy tanúsítványok teljes körű figyelembe vétele – köztük az 1907/2006/EK rendelet értelmében például regisztrálás, engedélyezés, korlátozás vagy bejelentés keretében kidolgozott értékelések – figyelembevétele mellett; [Mód. 81]

b)

az uniós harmonizációs jogszabályokban vagy az azok alapján megállapított követelmények hiányában a termék forgalomba hozatala szerinti tagállam nemzeti jogában az ilyen termékekre meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeket meghatározó szabályok, feltéve, hogy e szabályok összhangban vannak az uniós jogszabályokkal összhangban vannak;

c)	bármely olyan európai szabvány, amelyre vonatkozóan a hivatkozásokat tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2a)     Az a), b) és c) pontban megállapított követelmények hiányában a(z) …/…/EU rendelet  (*5) 6. cikkét kell figyelembe venni. [Mód. 82]

(3)   A (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett kritériumoknak kritériumok bármelyikének való megfelelés azt feltételezi, hogy a termék megfelelő módon garantálja azon közérdek védelmét, amelyre a fenti kritériumok vonatkoznak. Ugyanakkor ez nem korlátozhatja a piacfelügyeleti hatóságokat abban, hogy e rendelet értelmében intézkedéseket hozzanak, ha új bizonyíték kerül elő arra vonatkozóan, hogy a termék – a megfelelőség és megfelelés ellenére – veszélyt jelent. Ebben az esetben a piacfelügyeleti hatóság bizonyítja, hogy a termék veszélyt jelent. [Mód. 83]

(4)   A nagyobb biztonság elérésének lehetősége vagy más, kisebb veszélyt jelentő termékek rendelkezésre állása nem képezhet elegendő alapot arra, hogy egy terméket súlyos veszélyt jelentő terméknek tekintsenek. [Mód. 84]

(4a)     A Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely piacfelügyeleti hatóság kérésére a 28. cikkel összhangban rendelkezhet egy uniós referencialaboratórium által elkészített kockázatértékeléssel is. Ezek az értékelések minden érdekelt félre nézve kötelező erővel bírnak. [Mód. 85]

(4b)     Amennyiben a tagállami kockázatértékelési gyakorlatok különbözőek, és a hasonló termékek tekintetében eltérő értelmezést eredményeznek az intézkedések szükségességét illetően, a Bizottság iránymutatást nyújt a megfelelő kockázatértékelési gyakorlatokkal kapcsolatban. A Bizottságot a 2004/210/EK bizottsági határozattal  (39) létrehozott tudományos bizottság segíti, és a Bizottság figyelembe veszi a szóban forgó veszélyekkel kapcsolatos összes rendelkezésre álló tudományos és műszaki bizonyítékot. [Mód. 86]

IV. FEJEZET

A közösségi piacra belépő termékek ellenőrzése

14. cikk

Ellenőrzések és a forgalomba bocsátás felfüggesztése

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az Unió külső határain történő termékellenőrzésért felelős hatóságaik rendelkezzenek feladataik megfelelő elvégzéséhez szükséges hatáskörökkel és forrásokkal. A termékek szabad forgalomba bocsátását megelőzően megfelelő irat- és – amennyiben szükséges – fizikai és laboratóriumi ellenőrzéseket hajtanak végre.

(2)   Amennyiben egy tagállamban több hatóság felelős a piacfelügyeletért és a külső határellenőrzésekért, e hatóságok együttműködnek egymással a feladataik elvégzése szempontjából lényeges információk megosztása révén.

(3)   A 17. cikkre figyelemmel a külső határellenőrzésekért felelős hatóságok felfüggesztik egy termék szabad forgalomba bocsátását az Unió piacán, ha az e cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzések elvégzése során okuk van azt feltételezni, hogy a termék veszélyt jelent.

Olyan termék esetén, amelynek a szabad formalomba bocsátás időpontjában meg kell felelnie az uniós harmonizációs jogszabályoknak, az e jogszabályoknak való formai meg nem felelés a piacfelügyeleti hatóságok számára elegendő ok annak feltételezésére, hogy adott termék az alábbi esetekben veszélyt jelenthet:

a)	a termékhez nem mellékelték az uniós harmonizációs jogszabályokban előírt dokumentációt;

b)	a termék nincs a jogszabályoknak megfelelően megjelölve vagy címkézve;

ba)	a terméken vagy a termék bármilyen kiszerelésén engedély nélkül tüntetnek fel olyan védjegyet, amely lényegi hasonlóságot mutat e termék valamely bejegyzett védjegyével, így nem teszi lehetővé a termék eredetiségének és eredetének garantálását. [Mód. 87]

c)	az uniós harmonizációs jogszabályok által megkövetelt CE-jelölés vagy egyéb jelölések rosszul vagy félrevezető módon kerültek feltüntetésre.

(3a)     Amennyiben a termékeket nem kívánják forgalomba hozni abban a tagállamban, ahol szabad forgalomba bocsátották, a (3) bekezdés második albekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott információnyújtás nyelve nem szolgál a külső határellenőrzésekért felelős hatóságoknak elegendő indokkal azt feltételezni, hogy a termék veszélyt jelenthet. [Mód. 88]

(3b)     A piacfelügyeleti hatóságok kiigazító intézkedései a meg nem felelés súlyosságával arányosak. [Mód. 89]

(4)   A (3) bekezdés alapján a külső határellenőrzésekért felelős hatóságok haladéktalanul értesítik a piacfelügyeleti hatóságokat az ilyen felfüggesztésről.

(5)   Romlandó áruk esetében a külső határellenőrzésért felelős hatóságok lehetőség szerint megkísérlik annak biztosítását lehetővé teszik , hogy az általuk az áruk tárolására vagy a szállításhoz használt járművek parkolására meghatározott követelmények ne legyenek összeegyeztethetetlenek az említett áruk megóvásával. [Mód. 90]

(6)   Ha a külső határellenőrzésért felelős hatóságoknak okuk van azt feltételezni, hogy a szabad forgalomba bocsátásra nem került termékek veszélyt jelentenek, minden vonatkozó információt továbbítanak a végső rendeltetési hely szerinti tagállam külső határellenőrzésért felelős hatóságainak.

15. cikk

Forgalomba bocsátás

(1)   Az olyan terméket, amelynek szabad forgalomba bocsátását a külső határellenőrzésekért felelős hatóságok a 14. cikk értelmében felfüggesztették, szabad forgalomba kell bocsátani, amennyiben a szabad forgalomba bocsátás felfüggesztését felfüggesztéséről szóló értesítést követő három munkanapon belül ezen hatóságok részére a piacfelügyeleti hatóság nem nyújt be kérelmet a felfüggesztés folytatásáról, vagy a piacfelügyeleti hatóság tájékoztatja ezen hatóságokat arról, hogy a termék nem jelent veszélyt, feltéve, hogy az ilyen szabad forgalomba bocsátással kapcsolatos minden más előírás és alaki követelmény teljesült. [Mód. 91]

(2)   Ha a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék, amelynek forgalomba bocsátását formai meg nem felelés miatt felfüggesztették a 14. cikk (3) bekezdés második albekezdésének megfelelően, valójában nem jelent veszélyt, a gazdasági szereplő ennek ellenére javíthatja a formai meg nem felelést, mielőtt a terméket forgalomba bocsátják.

(3)   Amennyiben a termék a forgalomba bocsátás időpontjában megfelel bármely, a termékre vonatkozó vagy annak potenciális kockázatával összefüggő uniós harmonizációs jogszabályban foglalt követelménynek, teljes mértékben figyelembe véve az a 765/2008/EK rendelettel összhangban akkreditált megfelelőségértékelő szervezet által kiadott vizsgálati ellenőrzési és kalibrációs jegyzőkönyveket vagy tanúsítványokat, a piacfelügyeleti hatóságok feltételezik, hogy a termék nem jelent veszélyt. Ugyanakkor ez nem akadályozhatja meg e hatóságokat abban, hogy a külső határellenőrzésért felelős hatóságokat a termék forgalomba bocsátásának megtagadására utasítsák, amennyiben bizonyíték van arra, hogy a termék – a megfelelés ellenére – veszélyt jelent. [Mód. 92]

16. cikk

Forgalomba bocsátás elutasítása

(1)   Ha a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék veszélyt jelent, felkérik a külső határellenőrzésért felelős hatóságokat, hogy ne engedjék a terméket szabad forgalomba bocsátani, és hogy a terméket kísérő kereskedelmi számlát és bármely más vonatkozó kísérő dokumentumot a következő hátirattal lássák el:

„Veszélyt jelentő termék – szabad forgalomba bocsátás nem engedélyezett – …/…/EU rendelet (*6)”.

(2)   Amennyiben a termék vonatkozásában ezt követően a szabad forgalomba bocsátástól eltérő vámeljárásra tesznek nyilatkozatot, és ha a piacfelügyeleti hatóságok nem emelnek kifogást, az (1) bekezdésben említett hátiratot az adott eljárás kapcsán felhasznált dokumentumokon is feltüntetik, az (1) bekezdésben megállapított feltételek alapján.

(3)   A piacfelügyeleti hatóságok vagy adott esetben a külső határellenőrzésért felelős hatóságok, ha szükségesnek és arányosnak ítélik, megsemmisíthetik, vagy egyéb módon működésképtelenné tehetik a súlyos veszélyt jelentő terméket. Ezen intézkedés költsége a termék szabad forgalomba bocsátásáról nyilatkozó személyt terheli.

(4)   A piacfelügyeleti hatóságok a külső határellenőrzések elvégzéséért felelős hatóságokat ellátják az olyan termékkategóriákra vonatkozó információkkal, amelyeknél az (1) bekezdés értelmében vett veszélyt állapítottak meg.

(5)   Az (1) vagy (3) bekezdéssel összhangban meghozott bármilyen intézkedéssel szemben jogorvoslattal lehet élni, ideértve az illetékes nemzeti bíróságok igénybe vételét.

(6)   A piacfelügyeleti hatóságok a termék szabad forgalomba bocsátásáról nyilatkozó személyre díjat vethetnek vetnek ki, amely teljes mértékben vagy részlegesen fedezi intézkedéseik költségeit, ideértve a kockázatértékeléshez végrehajtott vizsgálatokat, amennyiben ezeket az intézkedéseket az (1) bekezdéssel összhangban hozták meg. [Mód. 93]

A díjakat az egyes piacfelügyeleti tevékenységek tényleges költségei alapján állapítják meg, és azok az ilyen piacfelügyeleti tevékenységben érintett termék szabad forgalomba bocsátásáról nyilatkozó személyt terhelik. E díjak nem haladhatják meg a végrehajtott piacfelügyeleti tevékenység tényleges költségeit, és részben vagy teljesen tükrözhetik a piacfelügyeleti hatóságok személyzete által az ellenőrzések végrehajtásához felhasznált időt. [Mód. 94]

17. cikk

Személyes behozatal

(1)   Ha egy termék az Unió területére egy természetes személlyel együtt és annak fizikai tulajdonaként érkezik és ésszerű feltételezni, hogy e személy személyes használatára szánt termékről van szó, forgalomba bocsátását nem függesztik fel a 14. cikk (3) bekezdése alapján, kivéve, ha a termék használata veszélyeztetheti az emberek, állatok és növények egészségét és életet.

(2)   Az Unió területére behozott termék a természetes személy személyes használatára szánt terméknek tekintendő, ha alkalmi jellegű, és kizárólag e személy vagy családja használatára szánják, továbbá jellegénél vagy mennyiségénél fogva nem utal kereskedelmi célra.

18. cikk

Az Unió területére belépő termékek uniós értékelése és az uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelése

(1)   A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat, ha az eredetileg bejelentő tagállam elutasítja egy termék szabad forgalomba hozatalát. A tájékoztatást követő 60 30 napon belül a 20. cikk (4) bekezdése szerint a tagállamok kifogást emelhetnek az elutasítás ellen, amennyiben az az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó terméket érint. A tagállam ebben az esetben megindokolja kifogását, jelzi, milyen eltérő eredményre jutott a termék kockázatértékelése során, megemlít bármely különleges körülményt, továbbá kiegészítő információt szolgáltat a kérdéses termékkel kapcsolatban. [Mód. 95]

(2)   Ha egyik tagállam sem él az (1) bekezdés szerinti kifogás jogával és a Bizottság sem tekinti a nemzeti intézkedéseket az uniós jogszabályokkal ellentétesnek, az eredetileg bejelentő tagállam elutasítása indokoltnak tekintendő, és minden tagállamnak gondoskodnia kell az érintett termékkel kapcsolatos korlátozó intézkedések haladéktalan meghozataláról.

(3)   Ha egy tagállam az (1) bekezdés alapján kifogást emel, vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az elutasítás ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációkat kezd a bejelentő tagállammal, az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel és 30 napon belül értékeli az elutasítást a nemzeti intézkedéseket , figyelembe véve minden rendelkezésre álló tudományos és műszaki bizonyítékot. [Mód. 96]

(3a)     Amennyiben az (1) bekezdés szerinti 30 napon belül a Bizottság vagy valamely tagállam kifogást emel, a Bizottság a RAPEX kapcsolattartó pontok közvetítésével tájékoztatja a tagállamokat. [Mód. 97]

(4)   A (3) bekezdés szerint elvégzett értékelés alapján a Bizottság végrehajtási aktusok formájában döntést hoz az elutasítás indokoltságáról, továbbá hasonló intézkedés meghozataláról minden olyan tagállamban, ahol ez még nem történt meg. Ebben az esetben a Bizottság megküldi határozatát az érintett tagállamoknak, és haladéktalanul tájékoztat minden tagállamot és érintett gazdasági szereplőt vagy szereplőket.

(5)   Ha a Bizottság határozata szerint az elutasítás indokolt, minden tagállam haladéktalanul meghozza a szükséges korlátozó intézkedéseket. Ha a Bizottság határozata szerint az elutasítás nem indokolt, az eredetileg bejelentő tagállam és bármely más, hasonló intézkedést hozott tagállam visszavonja azt és a 20. cikk alapján a RAPEX-rendszeren keresztül benyújtott értesítést.

(6)   Ha az elutasítás a határozat szerint indokolt és a termék a vonatkozó harmonizált szabványok hiányosságai miatt nem felel meg az uniós harmonizációs jogszabályoknak, a Bizottság tájékoztatja az érintett európai szabványügyi szervezetet és az 1025/2012/EU rendelet 11. cikke alapján benyújtja a megfelelő kérelmet.

V. FEJEZET

Információcsere

19. cikk

Uniós Gyors Tájékoztatási Rendszer – RAPEX

(1)   A Bizottság fenntartja az Uniós Gyors Tájékoztatási Rendszert (RAPEX). Ezzel a rendelettel összhangban a tagállamok a RAPEX-et használják a veszélyt jelentő termékekkel kapcsolatos információk cseréjére.

(2)   Minden tagállam egyetlen kapcsolattartó pontot jelöl ki a RAPEX-hez.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a RAPEX-en keresztül történő információcsere módjainak és eljárásainak meghatározása érdekében. A végrehajtási jogi aktusokat a 32. cikk (2) bekezdésében leírt vizsgálati eljárás szerint kell elfogadni.

(4)   A RAPEX-ben való részvétel nyitott a csatlakozni kívánó országok, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek előtt, az Unió és az említett országok vagy szervezetek közötti megállapodások keretében és azokkal összhangban. Az ilyen megállapodásoknak a viszonosság elvén kell alapulniuk, és az Unióban hatályos rendelkezéseknek megfelelő bizalmassági rendelkezéseket , valamint a 95/46/EK irányelv 25. cikkében és a 45/2001/EK rendelet 9. cikkében előírtaknak megfelelően a személyes adatok védelmére vonatkozó külön rendelkezéseket kell tartalmazniuk. [Mód. 98]

20. cikk

RAPEX-en keresztül történő értesítés a veszélyt jelentő termékekről

(1)   A RAPEX kapcsolattartó pont haladéktalanul értesíti és tájékoztatja a Bizottságot az alábbiakról:

a)	a gazdasági szereplők által a 9. cikk (3) bekezdése szerint hozott kiigazító intézkedés;

b)	a piacfelügyeleti hatóságok által a 10. cikk (1) vagy (4) bekezdése szerint hozott bármely intézkedés, kivéve, ha olyan terméket érint, amely az e bekezdés a) pontja szerinti értesítés hatálya alá tartozik;

c)	a 16. cikk szerint bármely termék szabad forgalomba hozatalának elutasítása.

Az első albekezdést nem kell alkalmazni, ha a RAPEX kapcsolattartó pontnak oka van feltételezni, hogy a veszélyt jelentő termék hatásai nem terjednek túl adott tagállam határain. [Mód. 99]

A RAPEX kapcsolattartó pont haladéktalanul értesíti a Bizottságot a kiigazító intézkedés vagy az első albekezdésben említett intézkedések bármely lényeges aktualizálásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.

(2)   Az (1) bekezdéssel összhangban szolgáltatott információnak tartalmaznia kell minden rendelkezésre álló részletet a veszéllyel kapcsolatban és legalább az alábbi információkat:

a)	a veszély természete és szintje, ideértve a kockázatértékelés eredményeinek összefoglalását termék azonosításához és nyomon követhetőségéhez szükséges adatok ; [Mód. 100]

b)	az uniós harmonizációs jogszabályoknak való bármilyen meg nem felelés a veszély természete és szintje, ideértve a biztonsági értékelés és a kockázatértékelés eredményeinek összefoglalását ; [Mód. 101]

c)	a termék azonosításához szükséges adatok az uniós jogszabályok bármilyen megszegésének természete ; [Mód. 102]

d)	a termék eredete és értékesítési lánca;

e)	az intézkedés vagy kiigazító intézkedés dátuma és időtartama;

f)	az intézkedés vagy kiigazító intézkedés természete, azaz önkéntes, elfogadott, vagy szükséges;

fa)	ismert-e a termék hamisítása; [Mód. 103]

g)	kapott-e a gazdasági szereplő lehetőséget a meghallgatására.

Az első albekezdésben említett információkat a Bizottság által rendelkezésre bocsátott szabványos értesítési formanyomtatványt felhasználva kell továbbítani a RAPEX-rendszerben.

(3)   Ha az értesítés egy termék uniós harmonizációs jogszabályoknak való meg nem felelésével kapcsolatos, a szolgáltatott információnak ki kell terjednie arra is, hogy a meg nem felelés mögött vajon az alábbi okok egyike áll-e:

a)	a termék nem tesz eleget az alkalmazandó jogszabályok által előírt követelményeknek;

b)	a követelményeknek való megfelelést feltételező jogszabályokban említett harmonizált szabványok hiányosságai.

Ha az (1) bekezdésben említett intézkedés vagy kiigazító intézkedés olyan termékre vonatkozik, amely egy kijelölt szervezet által végzett megfelelőségértékelésen esett át, a piacfelügyeleti hatóságoknak biztosítják, hogy az érintett kijelölt szervezetet tájékoztassák a meghozott kiigazító intézkedésekről vagy intézkedésekről.

(4)   Az értesítés kézhezvételét követően a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az adott gazdasági szereplőt és a többi tagállamot. Ha az értesítés nem tesz eleget az (1), (2) és (3) bekezdésben megállapított követelményeknek, a Bizottság felfüggesztheti azt. [Mód. 104]

(5)   A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az értesítés kézhezvételét követően meghozott kiigazító intézkedésről vagy egyéb intézkedésekről, és további kiegészítő információkat szolgáltatnak, ideértve az elvégzett vizsgálatok vagy elemzések eredményeit vagy a lehetséges nézeteltéréseket. A Bizottság ezt az információt haladéktalanul továbbítja a többi tagállamnak.

(5a)     Adott esetben aktualizálni kell a RAPEX-ben bejelentett termékekkel kapcsolatos információkat. [Mód. 105]

21. cikk

Piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer

(1)   A Bizottság fenntart egy piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszert (ICSMS) a piacfelügyelettel kapcsolatos információk gyűjtésének és rendszerezett tárolásának céljából, . A tagállamok összegyűjtik és felveszik az ICSMS-rendszerbe különösen az alábbi információkra vonatkozóan a következő információkat : [Mód. 106]

a)	piacfelügyeleti hatóságok és illetékességi területük;

b)	piacfelügyeleti programok;

c)	piacfelügyeleti tevékenységek nyomon követése, felülvizsgálata és értékelése;

d)	a termékek által jelentett veszélyekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozó panaszok vagy jelentések;

da)	a kockázatok és jellemzőik meghatározása; [Mód. 107]

e)	a 20. cikkel összhangban a RAPEX-en keresztül értesített intézkedésektől vagy kiigazító intézkedéstől eltérő, uniós harmonizációs jogszabályoknak való bármilyen meg nem felelés; [Mód. 108]

f)	a 11. cikk (1) bekezdésével és a 18. cikk (1) bekezdésével összhangban bármely tagállam által emelt kifogás és annak nyomon követése.

A Bizottság csatlakozási felületet biztosít, amelyen keresztül az ICSMS kapcsolatba léphet a RAPEX-rendszerrel, lehetővé téve adott esetben a két rendszer közötti adatcserét. [Mód. 109]

Az ICSMS tartalmazza a 20. cikkel összhangban a RAPEX-en keresztül meghozott intézkedésekre vagy kiigazító intézkedésre vonatkozó értesítésekkel kapcsolatos hivatkozások jegyzékét.

Szükséges vagy indokolt esetben az ICSMS-et a külső határokon történő ellenőrzésekért felelős hatóságok rendelkezésére lehet kell bocsátani. [Mód. 110]

(2)   Az e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok bevisznek az ICMCS-be bármely rendelkezésükre álló – és a 20. cikk alapján még nem megküldött – információt a veszélyt jelentő termékekről, különösen a veszélyek felismeréséről, az elvégzett vizsgálatok eredményeiről, a meghozott korlátozó intézkedésekről, az érintett gazdasági szereplővel történő kapcsolattartásról, illetve az intézkedés vagy annak elmaradásának indokairól.

(3)   A piacfelügyeleti hatóságok elismerik és felhasználják a más tagállamban működő partnerhatóságuk által vagy számára készített és az ICSMS-be bevitt vizsgálati , ellenőrzési vagy kalibrációs jelentéseket. [Mód. 111]

21a. cikk

Páneurópai káradatbázis

(1)     A Bizottság …-ig  (*7) a 32a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el egy páneurópai káradatbázis létrehozása céljából, amely az összes kártípust felöleli, és kifejezetten a háztartásban, illetve a szabadidős tevékenységek, a szállítás és a munkavégzés során használt termékekhez kapcsolódó károkra terjed ki. Az adatbázist a Bizottság koordinálja és üzemelteti.

(2)     A tagállamok érintett piacfelügyeleti hatóságai hozzájárulnak az adatbázis létrehozásához, és átfogó káradatokat juttatnak el az adatbázisba. A tagállamokkal történt egyeztetést követően a Bizottság részletes útmutatást állít össze és tesz közzé az adatbázisba kerülő fontosabb adatokról, valamint az adatok elektronikus közlésének módszereiről.

Legkésőbb két évvel az adatbázis létrehozását követően a Bizottság beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az adatbázis működéséről. [Mód. 112]

22. cikk

Bizalmas információ nemzetközi megosztása

A Bizottság és a tagállamok megoszthatnak a tagállamokkal együtt megoszthat bizalmas információkat – ideértve a RAPEX-en keresztül megosztott információkat – azon csatlakozni kívánó országok, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek szabályozó hatóságaival, amelyekkel a Bizottság és a tagállam vagy a tagállamok egy csoportja a kölcsönösségen alapuló kétoldalú vagy többoldalú titoktartási megállapodásokat kötött. Az ilyen megállapodásoknak az Unióban hatályos rendelkezéseknek megfelelő bizalmassági rendelkezéseket, valamint a 95/46/EK irányelv 25. cikkében és a 45/2001/EK rendelet 9. cikkében előírtaknak megfelelően a személyes adatok védelmére vonatkozó külön rendelkezéseket kell tartalmazniuk. [Mód. 113]

VI. FEJEZET

Együttműködés

23. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1)   Hatékony együttműködést és információcserét kell biztosítani a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai között, valamint az egyes tagállamok egyéb hatóságai között, a  tagállamok között, illetve a piacfelügyeleti hatóságok és a Bizottság és a vonatkozó uniós ügynökségek között a piacfelügyeleti programokról és a veszélyt jelentő termékekkel kapcsolatos minden kérdésben. [Mód. 114]

(2)   A piacfelügyeleti hatóságok – egy másik tagállam piacfelügyeleti hatóságától kapott kellően indokolt kérésre – rendelkezésre bocsátanak minden releváns információt vagy dokumentációt, ellenőrzéseket és vizsgálatokat végeznek, továbbá azokról vagy bármely végrehajtott nyomon követési tevékenységről jelentést küldenek a kérelmező hatóságnak.

Az első albekezdésben említett információk, dokumentációk és jelentések kizárólag a kért célra használhatók fel, és azokat a lehető leggyorsabban, elektronikus úton kell feldolgozni.

24. cikk

A harmadik országok illetékes hatóságaival folytatott együttműködés

(1)   A piacfelügyeleti hatóságok információcsere és szakmai támogatás céljából együttműködhetnek harmadik országok illetékes hatóságaival, ezzel támogatva és megkönnyítve az uniós információcsere-rendszerekhez való hozzáférést, beleértve a 19. cikk (4) bekezdése szerinti RAPEX-rendszert, valamint előmozdítva a megfelelőségértékeléssel és piacfelügyelettel kapcsolatos tevékenységeket.

(2)   A harmadik országok illetékes hatóságaival való együttműködésnek többek között a 27. cikkben részletezett tevékenységekre kell kiterjednie. A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik részt vegyenek e tevékenységekben.

(2a)     Amennyiben az információcsere során személyes adatok cseréjére is sor kerül, alkalmazni kell a 95/46/EK irányelvet. [Mód. 115]

25. cikk

Európai piacfelügyeleti fórum

(1)   Kialakítása kerül az európai piacfelügyeleti fórum (European Market Surveillance Forum, EMSF).

(2)   Az EMSF ülésein minden egyes tagállam az általa kiválasztott, az adott találkozó témakörében speciális szaktudással vagy tapasztalattal rendelkező személy vagy személyek által képviselteti magát.

(3)   Az EMSF rendszeresen ülésezik, és – ha szükséges – a Bizottság vagy egy tagállam kérésére is összeül.

(4)   Az EMSF megtesz mindent annak érdekében, hogy konszenzusra jusson. Amennyiben konszenzus nem érhető el, az EMSF a tagok egyszerű többsége alapján foglal állást. A tagok kérhetik, hogy álláspontjuk és az annak alapjául szolgáló indoklás hivatalosan rögzítésre kerüljön.

(5)   Az EMSF felkérhet szakértőket és más harmadik feleket, hogy rendszeres és folyamatos jelleggel vegyenek részt az üléseken vagy írásban tegyenek észrevételeket. Az éves piacfelügyeleti programról konzultálni lehet az üzleti szervezetekkel, a kis- és középvállalkozásokkal, a fogyasztókkal, a laboratóriumokkal és az uniós szintű megfelelőségértékelő szervezetekkel. [Mód. 116]

(6)   Az EMSF felállíthat állandó vagy ideiglenes alcsoportokat, amelyeknek magukba kell foglalniuk az uniós harmonizációs jogszabály végrehajtására létrehozott piacfelügyeleti igazgatási együttműködési csoportokat. Az iparág érdekeit képviselő szervezeteket, a kis- és középvállalkozásokat, a fogyasztókat, a laboratóriumokat és az uniós szintű megfelelőségértékelő szervezeteket fel lehet kell kérni, hogy rendszeres és folyamatos jelleggel megfigyelőként vegyenek részt ezen alcsoportokban. [Mód. 117]

(7)   Az EMSF létrehozza saját eljárási szabályzatát, amely a Bizottság kedvező véleményének kézhezvételét követően lép hatályba.

(8)   Az EMSF együttműködik az 1907/2006/EK rendelettel létrehozott, a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórummal.

26. cikk

Bizottsági támogatás és EMSF igazgatási titkárság

(1)   A Bizottság támogatja a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködést. A Bizottság részt vesz az EMSF és alcsoportjainak ülésein.

(2)   A 27. cikkben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében az EMSF számára egy igazgatási titkárság nyújt segítséget, amely titkárság szakmai és logisztikai támogatást biztosít az EMSF és alcsoportjai számára.

27. cikk

Az EMSF feladatai

Az EMSF a következő feladatokat látja el:

a)	a veszélyt jelentő termékekre, a kockázatelemzésre, a vizsgálati módszerekre és eredményekre, a tudományos fejlődésre, és az ellenőrzési tevékenységek szempontjából jelentős egyéb szempontokra vonatkozó információk cseréjének megkönnyítése;

b)	a 7. cikkben említett általános és ágazatspecifikus piacfelügyeleti programok előkészítésének és végrehajtásának koordinálása;

c)	közös piacfelügyelet és közös vizsgálati projektek szervezése szervezésének elősegítése ; [Mód. 118]

d)	szakértelem és legjobb gyakorlatok cseréje;

e)	képzési programok szervezése szervezésének és nemzeti tisztviselők cseréje cseréjének elősegítése ; [Mód. 119]

f)	segítségnyújtás a 4. cikk (3) bekezdésében említett nyomon követési tevékenységekben;

g)	tájékoztató kampányok és közös látogatási programok szervezése szervezésének elősegítése, ideértve a határellenőrzéseket is ; [Mód. 120]

h)	a veszélyt jelentő termékek nyomon követésével, visszahívásával és piacról történő kivonásával kapcsolatban folytatott közösségi szintű együttműködés javítása;

i)	a piacfelügyeleti hatóságok által gyűjtött termékbiztonsági információk – beleértve a panaszokra, balesetekre, kárjelentésekre, valamint vizsgálati és teszteredményekre vonatkozó információkat – egyszerű elérésének, lekérésének és megosztásának biztosítása;

j)	hozzájárulás az e rendelet hatékony és egységes végrehajtásának biztosítását célzó útmutató kidolgozásához, kellő mértékben figyelembe véve a fogyasztók védelmét, az üzleti szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint egyéb érdekelt felek érdekeit; [Mód. 121]

k)	a Bizottság kérésére tanácsadás és támogatás nyújtása a Bizottság részére az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos bármely kérdés értékeléséhez;

l)	hozzájárulás a piacfelügyelettel kapcsolatos tagállami adminisztratív gyakorlatok egységesítéséhez.

la)	egyedi és rendszeres piacfelügyeleti fellépések szervezése az online terjesztett termékek vonatkozásában; [Mód. 122]

lb)	a vámhatóságok megfelelő bevonásának és a velük való együttműködés biztosítása; [Mód. 123]

lc)	hozzájárulás a piacfelügyelettel kapcsolatos tagállami közigazgatási és végrehajtási gyakorlatok ésszerűsítéséhez. [Mód. 124]

28. cikk

Az uniós referencialaboratóriumok

(1)   Egy meghatározott termék vagy a termékek egy meghatározott kategóriája vagy csoportja, vagy a termékek egy meghatározott kategóriájával vagy csoportjával kapcsolatos különleges kockázatok tekintetében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján kijelölheti a (2) bekezdésben megállapított kritériumoknak megfelelő európai uniós referencialaboratóriumokat.

(2)   Minden uniós referencialaboratóriumnak meg kell felelnie az alábbi kritériumoknak:

a)	rendelkezzen megfelelően képesített személyzettel, amely megfelelően képzett a saját kompetenciaterületén használt analitikai eljárások tekintetében, valamint megfelelő tudással bír a szabványok és gyakorlatok terén;

b)	rendelkezzen a számára kijelölt feladatok elvégzéséhez szükséges berendezésekkel és referenciaanyagokkal;

c)	pártatlanul és függetlenül, a közérdeket szem előtt tartva járjon el;

d)	biztosítsa, hogy személyzete tiszteletben tartja az egyes témakörök, eredmények vagy közlések bizalmas jellegét;

da)	a 765/2008/EK rendelet előírása szerint legyen akkreditálva. [Mód. 125]

(3)   Kijelölt hatáskörében az uniós referencialaboratóriumok adott esetben az alábbi feladatokat látják el:

a)	a piacfelügyeleti tevékenységekhez és vizsgálatokhoz kapcsolódó termékvizsgálatok végrehajtása;

b)	hozzájárulás a  különböző tagállamok piacfelügyeleti hatóságai, a gazdasági szereplők és a megfelelőségértékelő szervezetek közötti az eltérő kockázatértékelésből fakadó viták rendezéséhez rendezése ; [Mód. 126]

c)	független szakmai és tudományos vélemény adása a Bizottság és a tagállamok számára;

d)	új analitikai technikák és módszerek kifejlesztése;

e)	az információk terjesztés és képzések biztosítása.

VII. FEJEZET

Finanszírozás

29. cikk

Finanszírozási tevékenységek

(1)   Az Európai Unió a következő tevékenységeket finanszírozhatja e rendelet alkalmazásának vonatkozásában:

a)	az útmutatók készítéséhez és naprakésszé tételéhez való hozzájárulás a piacfelügyelet terén;

b)	technikai és tudományos szakértelem rendelkezésre bocsátása a Bizottság számára a piacfelügyeleti igazgatási együttműködés és a 11. és 18. cikkben említett uniós értékelési eljárások végrehajtásában a Bizottságnak történő segítségnyújtás céljából;

c)

előzetes vagy kiegészítő munka elvégzése a következőkkel összefüggésben: piacfelügyeleti tevékenységek az európai uniós jogszabályok alkalmazásával kapcsolatosan, úgymint tanulmányok, értékelések, útmutatók, összehasonlító elemzések készítése, programok szervezése, kölcsönös közös látogatások, kutatómunka, adatbázisok fejlesztése és karbantartása, képzési tevékenységek, laboratóriumi munka, a szakmai jártasság vizsgálata, laboratóriumok közötti vizsgálatok és megfelelőségértékelési munka, továbbá európai piacfelügyeleti kampányok és hasonló tevékenységek;

d)	technikai segítségnyújtási programok keretében végzett tevékenységek, együttműködés harmadik országokkal és az európai piacfelügyeleti politikák és rendszerek népszerűsítése és terjesztése európai és nemzetközi érdekeltek között.

e)	a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés, illetve az igazgatási titkárság által az EMSF és annak alcsoportjai számára nyújtott szakmai és logisztikai támogatás garantálása.

(2)   Az Unió által e rendelet értelmében biztosított pénzügyi támogatást a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban kell végrehajtani, közvetlenül vagy közvetve, a költségvetés végrehajtásának feladatait a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt szervezetekre ruházva.

(3)   Az (1) bekezdésben említett tevékenységeknek juttatott összegeket minden évben az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg a hatályos pénzügyi keret alapján.

(4)   Az Európai Parlament és a Tanács által a piacfelügyeleti tevékenységek finanszírozására meghatározott előirányzatok a következő igazgatási kiadásokat is fedezhetik: az előkészítés, a nyomon követés, a felügyelet, az audit és az értékelés, amelyek közvetlenül szükségesek az e rendelet szerinti tevékenységek irányításához és azok célkitűzéseinek eléréséhez, különös tekintettel a tanulmányokra, a szakértői találkozókra, a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekre – beleértve az Európai Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációját is –, amennyiben azok a piacfelügyeleti tevékenységek általános célkitűzéseivel kapcsolatosak, továbbá az információfeldolgozásra és -cserére összpontosító IT-hálózatokkal kapcsolatos kiadásokra, valamint az e rendelet szerinti tevékenységek igazgatása tekintetében a Bizottság által viselt összes egyéb technikai és adminisztratív segítségnyújtásra.

(5)   A Bizottság az európai uniós politikákra és jogszabályokra tekintettel értékeli az uniós finanszírozásban részesülő piacfelügyeleti tevékenységek fontosságát, és …-ig (*8), majd azt követően legalább minden ötödik évben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot ezen értékelés eredményeiről.

30. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)   A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak irat- és helyszíni ellenőrzést végezni az e rendelet alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)   Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozás által közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (40) előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e határozat végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

31. cikk

Szankciók

(1)    A tagállamok megállapítják a büntetési megfelelő büntetést előíró szabályokat állapítanak meg , a súlyos jogsértésre vonatkozó büntetőjogi szankciókat is ideértve, a gazdasági szereplőkre vonatkozó kötelezettségeket előíró e rendelet rendelkezései, valamint a gazdasági szereplőkre vonatkozó kötelezettségeket előíró e rendelet által lefedett termékekre vonatkozó bármely uniós harmonizációs jogszabály rendelkezései megsértésének esetére, ha a szóban forgó jogszabály nem ír elő szankciókat, és meghozzák az ezek végrehajtásának biztosításához szükséges valamennyi intézkedést. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok e rendelkezésekről [dátum beszúrása: e rendelet alkalmazási időpontját megelőző 3 hónap]-ig …  (*9) -ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul értesítik az e rendelkezéseket érintő minden későbbi módosításról is. [Mód. 127]

Az első albekezdésben említett A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A szankciók megállapításakor tekintetbe kell venni a jogsértés súlyosságát, időtartamát és adott esetben szándékos jellegét. Ezen túlmenően a szankcióknak azt is figyelembe kell venniük , hogy a vállalkozások méretét, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. A szankciók fokozhatók, ha az érintett gazdasági szereplő korábban már hasonló módon megsértette megsértette-e a jogszabályi előírásokat, valamint súlyos jogsértés esetén büntetőjogi szankciók is kivethetők. [Mód. 128]

(1a)     A jogsértések esetén alkalmazandó közigazgatási büntetéseknek legalább ki kell egyenlíteniük a jogsértéssel elérni kívánt gazdasági előnyt, de azok nem haladhatják meg a gazdasági szereplő éves forgalmának vagy annak becsült értékének 10 %-át. A kiszabott szankciók abban az esetben haladhatják meg az éves forgalom vagy annak becsült értéke 10 %-át, ha az a jogsértéssel elérni kívánt gazdasági előny kiegyenlítéséhez szükséges. Súlyos jogsértés esetén büntetőjogi szankciók is kivethetők. [Mód. 129]

(1b)     A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet értelmében kiszabott szankciók típusáról és mértékéről, megnevezik a rendelet tényleges jogsértéseit, valamint azonosítják a gazdasági szereplőt, amellyel szemben a szankciókat kivetették. A Bizottság ezeket az információkat elektronikusan, illetve adott esetben más módon is a nyilvánosság számára indokolatlan késedelem nélkül elérhetővé teszi. [Mód. 130]

A Bizottság az első albekezdés értelmében kapott információk alapján közzéteszi és naprakészen tartja azon gazdasági szereplők feketelistáját, akikről többször is bebizonyosodott, hogy szándékosan megszegik e rendelet rendelkezéseit. [Mód. 131]

31a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)     A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)     A Bizottság …  (*10) -tól határozatlan időre felhatalmazást kap a 21a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3)     Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 21a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)     A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)     A 21a. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az aktusról szóló értesítést követő kéthónapos időtartamon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbítható. [Mód. 132]

32. cikk

Bizottsági eljárásrend

(1)   A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni ugyanazon rendelet 5. cikkével összefüggésben.

33. cikk

Értékelés

… (*11)-en belül a Bizottság értékeli e rendelet alkalmazását, amelyről jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. A jelentésben értékelni kell, hogy teljesültek-e a rendelet célkitűzései, különös tekintettel a termékbiztonsági szabályok és az uniós harmonizációs jogszabályok eredményesebb és hatékonyabb végrehajtására, a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés javítására, az Európai Unióba belépő termékek ellenőrzésének szigorítására, valamint az emberek általános biztonságának hatékonyabb védelmére, a munkahelyi egészségre és biztonságra, a fogyasztóvédelemre, a környezetvédelemre, az energiahatékonyságra, a közbiztonságra és egyéb közérdekekre, figyelembe véve annak a vállalkozásokra gyakorolt hatását, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. Ezenkívül a jelentésben olyan új és innovatív, piaci alapú megoldásokat kell feltárni, amelyek hatékonyan egészítik ki a piacfelügyeleti hatóságok által végrehajtott piacfelügyeleti intézkedéseket, valamint többek között magukban foglalják a harmadik felek által végzett, kötelező jellegű hitelesítési rendszerek megvalósítási lehetőségeinek feltárását. [Mód. 133]

34. cikk

Módosítások

(1)   A következő rendelkezéseket el kell hagyni:

a)	a 89/686/EGK irányelv 7. cikke;

b)	a 93/15/EGK irányelv 7. cikkének (2) és (3) bekezdése és 8. cikke;

c)	a 94/9/EK irányelv 7. cikke;

d)	a 94/25/EK irányelv 7. cikke, 10. cikkének (4) bekezdése és 11. cikke;

e)	a 95/16/EK irányelv 7. és 11. cikke;

f)	a 97/23/EK irányelv 8., 16. és 18. cikke;

g)	az 1999/5/EK irányelv 9. cikke;

h)	a 2000/9/EK irányelv 14., 15. és 19. cikke;

i)	a 2000/14/EK irányelv 5. cikke;

j)	a 2001/95/EK irányelv 6. cikkének (2) és (3) bekezdése és 8., 9., 10., 11., 12. és 13. cikke, valamint II. melléklete;

k)	a 2004/108/EK irányelv 10. és 11. cikke;

l)	a 2006/42/EK irányelv 4. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 11., 17. és 20. cikke;

m)	a 2006/95/EK irányelv 9. cikke;

n)	a 2007/23/EK irányelv 14. cikkének (5) és (6) bekezdése, valamint 15., 16. és 17. cikke;

o)	a 2008/57/EK irányelv 13. cikkének (5) bekezdése és 14. cikke;

p)	a 2009/48/EK irányelv 39., 40., 42–45. cikke;

q)	a 2009/105/EK irányelv 7., 15. és 17. cikke;

r)	a 2009/142/EK irányelv 7., 11. és 12. cikke;

s)	a 2011/65/EU irányelv 18. cikke;

ts)	a 305/2011/EU rendelet 56–59. cikke.

(2)   A 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„a)	…-i …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*12) 10. cikke;

(3)   A 765/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és a CE-jelölés általános elveinek megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről”;

b)	az 1. cikk (2) és (3) bekezdését, a 2. cikk 14., 15., 17., 18. és 19. pontját, a III. fejezetet és a 32. cikk (1) bekezdésének e) pontját el kell hagyni.

A 765/2008/EK rendelet 15–29. cikkére vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre utaló hivatkozásként és az e rendelet mellékletében meghatározott megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

35. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az e rendelet 34. cikkében vagy a 2001/95/EK irányelv 6–9. cikkében említett rendelkezések bármelyike értelmében kezdeményezett nemzeti vagy uniós szintű eljárásokra továbbra is azok a rendelkezések vonatkoznak.

36. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet … (*13)-án/én lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

---

(1)  HL C 271., 2013.9.19., 86. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. április 15-i álláspontja.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 3-i 2001/95/EK irányelve az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.).

(5)  HL C 199 E., 2012.7.7., 1. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/35/EU irányelve (2010. június 16.) a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2010.6.30., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 768/2008/EK határozata a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/142/EK irányelve a gázüzemű berendezésekről (HL L 330., 2009.12.16., 10. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1997. május 29-i 97/23/EK irányelve a nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 181., 1997.7.9., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/105/EK irányelve az egyszerű nyomástartó edényekről (HL L 264., 2009.10.8., 12. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács …/…/EU rendelete (…) a fogyazstási cikkek biztonságosságáról, valamint a 87/357/EGK tanáűcsi irányelv és a 2001/95/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L…).

(*1)  A (2013/0049(COD)) rendelet száma a preambulumbekezdésben, valamint a rendelet száma, elfogadásának időpontja és hivatkozási adatai a lábjegyzetben.

(14)   Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről ( HL L 145., 2001.5.31., 43.o.).

(15)   Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról ( HL L 281., 1995.11.23, 31. o.).

(16)   Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról ( HL L 8., 2001.1.12, 1. o.).

(17)  Az Európai parlament és a aTanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.)

(18)   Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról ( HL L 55., 2011.2.28, 11. o. 13. o. ).

(19)  A Tanács 1989. december 21-i 89/686/EGK irányelve az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 399., 1989.12.30., 18. o.).

(20)  A Tanács 1993. április 5-i 93/15/EGK irányelve a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizációjáról (HL L 121., 1993.5.15, 20. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 1994. március 23-i 94/9/EK irányelve a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 100., 1994.4.19, 1. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 1994. június 16-i 94/25/EK irányelve a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 164., 1994.6.30, 15. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/16/EK irányelve a felvonókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 213., 1995.9.7., 1. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 1999. március 9-i 1999/5/EK irányelve a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről (HL L 91., 1999.4.7., 10. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-i 2000/9/EK irányelve a személyszállító kötélvontatású vasutakról (HL L 106., 2000.5.3., 21. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 8-i 2000/14/EK irányelve a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 162., 2000.7.3., 1. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/108/EK irányelve az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 390., 2004.12.31., 24. o.).

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/42/EK irányelve a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (HL L 157., 2006.6.9, 24. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/95/EK irányelve a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról (HL L 374., 2006.12.27., 10. o.).

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. május 23-i 2007/23/EK irányelve pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról (HL L 154., 2007.6.14, 1. o.).

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 191., 18.07.08, 1. o.).

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/48/EK irányelve (2009. június 18.) a játékok biztonságáról (HL L 170., 2009.6.30, 1. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/65/EU irányelve az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1, 88. o.).

(34)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 305/2011/EU rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4, 5. o.).

(35)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 764/2008/EK rendelete az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 21. o.).

(36)  HL C 253., 2013.9.3., 8. o.

(*2)  A (2013/0049(COD)) rendelet száma.

(37)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 9-i 952/2013/EU rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(*3)  A (2013/0049(COD)) rendelet száma.

(*4)   A (2013/0049(COD)) rendelet száma.

(*5)   A (2013/0049 (COD)) rendelet száma.

(39)   A Bizottság 2004. március 3-i 2004/210/EK határozata a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén tudományos bizottságok létrehozásáról (HL L 66., 2004.3.4., 45. o.).

(*6)  E rendelet száma.

(*7)   Két évvel e rendelet hatálybalépését követően.

(*8)  Öt évvel e rendelet alkalmazásának időpontját követően.

(40)  A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.14., 2. o.)

(*9)   E rendelet alkalmazásának időpontja előtt három hónappal.

(*10)   A rendelet hatálybalépésének időpontja.

(*11)  Öt évvel e rendelet alkalmazásának időpontját követően.

(+)  E rendelet száma, elfogadásának időpontja és a közzététel hivatkozása.

(*13)  A (2013/0049(COD)) rendelet hatálybalépésének időpontja.