(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (Szerződés) előírja, hogy az uniós politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor az emberi egészség védelmének magas szintjét kell biztosítani. Ezt a célt többek között olyan, az állat- és növényegészségügy terén végzett intézkedésekkel kell megvalósítani, amelyek közvetlen célja az emberi egészség védelme.

(2)

A Szerződés azt is kimondja, hogy az Uniónak a belső piac megvalósításával összefüggésben elfogadott intézkedések révén elő kell segítenie a fogyasztóvédelem magas szintjének elérését.

(3)

Az uniós jog harmonizált szabályrendszert biztosít, amely szavatolja, hogy az élelmiszerek és a takarmányok biztonságosak és táplálóak legyenek, és hogy az élelmiszerlánc biztonságát vagy a fogyasztók élelmiszer- és takarmányinformációkkal kapcsolatos érdekeinek védelmét feltehetően érintő tevékenységeket specifikus követelményeknek megfelelően hajtsák végre. Egyes meglévő uniós szabályok az emberek, állatok és növények egészségének és az állatok jólétének legmagasabb szintjét biztosítják az élelmiszerlánc egésze mentén és valamennyi olyan tevékenységi területen, ahol a fő cél a – bizonyos esetekben az emberre átvihető – állatbetegségek vagy a növényekre vagy növényi termékekre ártalmas károsítók lehetséges terjedése elleni küzdelem; továbbá gondoskodnak a környezet géntechnológiával módosított szervezetekből (GMO-kból) és növényvédő szerekből eredő kockázatokkal szembeni védelméről. Az uniós szabályok emellett szavatolják a növényi szaporítóanyagok azonosságát és minőségét. E szabályok (a továbbiakban: az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok) helyes alkalmazása hozzájárul a belső piac megfelelő működéséhez. [Mód. 2]

(4)

Az élelmiszer- és takarmányjogra vonatkozó alapvető uniós szabályokat a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) állapítja meg. Az alapvető szabályok mellett a konkrétabb élelmiszer- és takarmányjog különböző területekre terjed ki, mint például a takarmányozás, ezen belül a gyógyszeres takarmányok, a takarmány- és élelmiszer-higiénia, a zoonózisok, az állati melléktermékek, az állatgyógyászati készítmények maradványai, a szennyező anyagok, az emberi egészségre veszélyes állatbetegségek elleni védekezés és azok felszámolása, a takarmányok és élelmiszerek címkézése, a növényvédő szerek, a takarmány- és élelmiszer-adalékanyagok, a vitaminok, az ásványi sók, a nyomelemek és más adalékanyagok, az élelmiszerekkel érintkező anyagok, a minőségi és összetételi követelmények, az ivóvíz, az ionizáció, az új élelmiszerek és a GMO-k.

(5)

Az állat-egészségügyi uniós jogszabályok célja az emberek és az állatok egészségének magas szintű védelme az Unión belül, a mezőgazdasági és akvakultúra-ágazat ésszerű fejlesztése és a termelékenység növelése. Ezek a jogszabályok nélkülözhetetlenek az állatok és állati termékek belső piacának megvalósításához és az uniós szempontból jelentős fertőző betegségek elterjedésének megakadályozásához. A jogszabályok többek között az Unión belüli kereskedelmet, az Unióba történő beléptetést, a betegségek felszámolását, az állat-egészségügyi ellenőrzéseket és a betegségek bejelentését érintik, emellett erősítik az élelmiszer- és takarmánybiztonságot is.

(6)

A Szerződés 13. cikke elismeri, hogy az állatok érző lények. Az állatjólétről szóló uniós jogszabályok előírják az állattulajdonosok, az állattartók és az illetékes hatóságok számára, hogy tartsák tiszteletben az állatokkal szembeni humánus bánásmódot és a szükségtelen fájdalom és szenvedés elkerülését biztosító állatjóléti követelményeket. Ezek a szabályok tudományos adatokon alapulnak és közvetve javíthatják az élelmiszerek és a takarmány minőségét és biztonságát.

(7)

A növény-egészségügyi uniós jogszabályok az Unióban nem létező vagy nem elterjedt károsítók beléptetését, meghonosodását és elterjedését szabályozzák. Céljuk az uniós növények, valamint a köz- és magántulajdonú zöld területek és erdők egészségének megóvása, ezzel egyidejűleg pedig az Unió biológiai sokféleségének és környezetének védelme, valamint a növényekből készült élelmiszerek és takarmány minőségének és biztonságának szavatolása.

(8)

A növényi szaporítóanyagokra vonatkozó uniós jogszabályok a mezőgazdasági, zöldség-, erdészeti, gyümölcs- és dísznövényfajok és szőlőfajok növényi szaporítóanyagainak forgalomba hozatali célra történő előállítását és forgalomba hozatalát szabályozzák. E szabályok célja a felhasználók számára a növényi szaporítóanyagok azonosságának, egészségének és minőségének, valamint az agrár-élelmiszeripari lánc termelékenységének, sokféleségének, egészségének és minőségének biztosítása, továbbá a biológiai sokféleség és a környezet védelméhez való hozzájárulás. [Mód. 3]

(9)

Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló uniós jogszabályok biztosítják az ökológiai termelés fenntartható fejlesztésének alapját, valamint céljuk a természeti erőforrások, a biológiai sokféleség és az állatjólét védelmének erősítése és a vidéki területek fejlődésének előmozdítása.

(10)

A mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó mezőgazdasági minőségrendszerekről szóló uniós jogszabályok meghatározzák a pontos előírások szerint termelt és előállított termékeket és élelmiszereket, egyúttal pedig ösztönzik a változatos mezőgazdasági termelést, védik a termékmegnevezéseket és tájékoztatják a fogyasztókat a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek sajátos jellemzőiről.

(11)

Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok azon az elven alapszanak, hogy a vállalkozók az ellenőrzésük alá tartozó élelmiszeripari vállalkozásokban zajló termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában felelősek annak biztosításáért, hogy teljesüljenek az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott és a tevékenységeikre vonatkozó követelmények.

(12)

Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásáért a tagállamok felelnek, amelyek illetékes hatóságai hatósági ellenőrzések szervezése révén nyomon követik és ellenőrzik, hogy ténylegesen betartják- és végrehajtják-e a vonatkozó uniós követelményeket.

(13)

A 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) létrehozta a hatósági ellenőrzések szervezésének egységes jogi keretét. Ez a keret lényegesen javította a hatósági ellenőrzések hatékonyságát, az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, az Unión belül az emberek, állatok és növények egészségét és az állatok jólétét érintő kockázatokkal szembeni védelem szintjét, valamint a környezet GMO-kból és növényvédő szerekből eredő kockázatokkal szembeni védelmének szintjét. Ezenfelül az agrár-élelmiszeripari lánc mentén végzett hatósági ellenőrzésekre irányuló integrált megközelítést támogató megerősített jogi keretet biztosított.

(14)

Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok számos olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyek végrehajtását a 882/2004/EK rendelet nem, vagy csak részben szabályozta. Különösen megmaradtak az egyedi hatósági ellenőrzési szabályok a növényi szaporítóanyagokról szóló uniós jogszabályokban, valamint a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben  (6) . A növényegészségügy nagyrészt szintén kívül esik a 882/2004/EK rendelet alkalmazási körén, és a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv  (7) határoz meg egyes szabályokat. [Mód. 4]

(15)

A 96/23/EK tanácsi irányelv (8) szintén igen részletes szabályokat állapít meg, amelyek többek között előírják a hatósági ellenőrzések minimális gyakoriságát és a jogsértés esetén elfogadandó különleges végrehajtási intézkedéseket.

(16)

Az átfogó jogi keret ésszerűsítése és egyszerűsítése – és ezzel egyidejűleg a jobb szabályozás céljának megvalósítása – érdekében az egyes szakterületeken végzett hatósági ellenőrzésekre alkalmazandó szabályokat jobban össze a hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egységes jogi keretbe kell integrálni kell vonni, amennyiben az ellenőrzések tekintetében azonos célt követnek . E célból a 882/2004/EK rendeletet és az egyes szakterületeken végzett hatósági ellenőrzéseket jelenleg szabályozó más jogi aktusokat hatályon kívül kell helyezni és ezzel a rendelettel kell felváltani. [Mód. 5]

(17)

E rendeletnek célul kell kitűznie az agrár-élelmiszeripari lánc mentén végzett hatósági ellenőrzések megszervezésére és a hatósági ellenőrzésektől eltérő más hatósági tevékenységekre vonatkozó harmonizált uniós keret létrehozását, a 882/2004/EK rendeletben és a vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározott hatósági ellenőrzési szabályokra, valamint az azok alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokra is figyelemmel.

(18)

A mezőgazdasági termékek, mint például a szántóföldi növények, bor, olívaolaj, gyümölcsök és zöldségek, komló, tej és tejtermékek, marha- és borjúhús, birka- és kecskehús, valamint méz piacainak közös szervezésével kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzésére már létezik egy jól működő és specifikus ellenőrzési rendszer. Ez a rendelet ezért nem alkalmazandó az 1234/2007/EK tanácsi rendeletben (9) foglalt rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzésére, az utóbb említett rendelet II. része II. címe I. fejezetének kivételével . [Mód. 6]

(19)

A jelenleg a 882/2004/EK rendeletben szereplő egyes hatályos fogalommeghatározásokat módosítani kell, hogy azok figyelembe vegyék e rendelet kibővített hatályát, hogy összhangban álljanak más uniós aktusokban foglalt meghatározásokkal, valamint hogy pontosítsák vagy adott esetben felváltsák az egyes ágazatokban eltérő jelentéssel bíró terminológiát.

(20)

Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok – többek között – az állatok és a növények egészségének védelmét és az állatok jólétét, valamint a környezet GMO-kkal és növényvédő szerekkel szembeni védelmét, valamint a növényi szaporítóanyagok azonosságának és jó minőségének biztosítását célzó különleges feladatok ellátásával bízzák meg a tagállamok illetékes hatóságait. Ezek a feladatok a tagállamok illetékes hatóságai által végrehajtandó olyan közérdekű tevékenységek, amelyek célja az emberek, állatok vagy növények egészségét, az állatok jólétét vagy a környezetet veszélyeztető esetleges kockázatok felszámolása, korlátozása vagy csökkentése. Ezekre a többek között termékengedélyezési, felmérési, felügyeleti és például járványügyi célú nyomonkövetési, valamint a betegségek felszámolását és visszaszorítását és más betegség-ellenőrzési feladatokat magukban foglaló tevékenységekre azonos, a hatósági ellenőrzések révén érvényesített ágazati szabályok vonatkoznak. [Mód. 7]

(21)

A tagállamoknak az e rendelet alkalmazási körébe tartozó valamennyi területen ki kell jelölniük egy illetékes hatóságot. Noha a tagállamok a legalkalmasabbak annak eldöntésére, hogy az egyes területekre mely illetékes hatóságot vagy hatóságokat – és mely közigazgatási szinten – jelölik ki, egyúttal elő kell írni számukra, hogy minden területen jelöljenek ki egyetlen olyan hatóságot, amely biztosítja a többi tagállam illetékes hatóságaival és a Bizottsággal folytatott megfelelően összehangolt kommunikációt.

(22)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós szabályokhoz, többek között az invazív jellegük miatt a mezőgazdasági termelésre vagy a környezetre potenciális veszélyt jelentő idegen fajokra vonatkozó szabályokhoz kapcsolódó – az e rendelet alkalmazási körébe tartozó ellenőrzésektől eltérő – hatósági ellenőrzések feladatát a kijelölt illetékes hatóságokra ruházzák.

(23)

Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok megfelelő alkalmazására irányuló hatósági ellenőrzések és az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok által a tagállami hatóságokra ruházott más hatósági tevékenységek elvégzésére a tagállamoknak a közérdeket szolgáló, a hatósági ellenőrzések színvonalát, következetességét és eredményességét biztosító illetékes közhatóságokat kell kijelölniük. A kijelölt illetékes hatóságot – vagy hatóságokat – , megfelelő erőforrásokkal és eszközökkel rendelkező, valamint a pártatlanságot és a szakmaiságot garantáló illetékes hatóságokat kell kijelölniük. Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell a hatósági ellenőrzések minőségét, következetességét és hatékonyságát. kell ellátni, a tagállamoknak pedig az agrár-élelmiszeripari láncon belül tevékenykedő valamennyi vállalkozástól való függetlenségük biztosításával garantálni kell tudniuk azok pártalanságát és szakmaiságát. [Mód. 8]

(24)

Az e rendelet alkalmazási körébe tartozó szabályok megfelelő alkalmazásához és végrehajtásához az ilyen szabályok és e rendelet szabályainak megfelelő ismerete szükséges. Ennélfogva fontos, hogy a hatósági ellenőrzéseket és más hatósági tevékenységeket végző alkalmazottak szakterületüktől függően rendszeres képzésben részesüljenek az alkalmazandó jogszabályokról és az e rendeletből fakadó kötelezettségekről.

(24a)

Az illetékes hatóságok által vagy az illetékes hatóságok kérésére, az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzése érdekében végzett auditok nemzetközi szabványokon is alapulhatnak, amennyiben e szabványok követelményei megfelelnek e rendelet követelményeinek. [Mód. 9]

(25)

A vállalkozóknak jogot kell biztosítani arra, hogy fellebbezéssel éljenek az illetékes hatóságok által hozott döntések ellen, és Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell a vállalkozókat erről a jogról tájékoztatni kell őket. [Mód. 10]

(26)

Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a hatósági ellenőrzésekért felelős személyzet személyzet – a belső jelentési kötelezettségtől eltekintve – bizalmasan kezelje az ilyen ellenőrzések végzése során tudomására jutott és a szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információkat. A nyilvánosságra hozatalt indokoló nyomós érdek hiányában a szakmai titoktartás minden olyan információra alkalmazandó, amelynek felfedése aláásná az ellenőrzések, vizsgálatok vagy auditok célját, a kereskedelmi érdekek védelmét, valamint a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelmét. A szakmai titoktartás ugyanakkor nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságokat abban, hogy Az emberi vagy állati egészség veszélyeztetésének, illetve az élelmiszerjog egyéb súlyos megsértésének gyanúja esetén az illetékes hatóságoknak megfelelő lépéseket kell tenniük a nyilvánosság tájékoztatására. Ezeknek az intézkedéseknek – különösen a terméknevek vagy az érintett vállalkozások megnevezése esetén – arányban kell állniuk a jogsértés mértékével. Az egyes vállalkozókat érintő hatósági ellenőrzések ellenőrzés eredményeit ismertető tényszerű információkat közzétegyék közzétehetik , amennyiben az érintett vállalkozó a közzétételt megelőzően ezekhez észrevételeket fűzhetett és ezeket az észrevételeket figyelembe vették és az illetékes hatóság által feltárt információkkal együtt egyidejűleg nyilvánosságra hozták. A szakmai titoktartás tiszteletben tartása továbbá nem érinti a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó, a 178/2002/EK rendelet 10. cikke szerinti kötelezettséget abban az esetben, amikor fennáll az alapos gyanúja annak, hogy egy élelmiszer vagy takarmány veszélyt jelenthet az egészségre. Ez a rendelet nem érinti az illetékes hatóságoknak a 178/2002/EK rendelet 10. cikkében foglalt, a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó kötelezettségét abban az esetben, amikor fennáll az alapos gyanúja annak, hogy egy élelmiszer vagy takarmány veszélyt jelenthet az emberek vagy az állatok egészségére, valamint a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10) biztosított jogát. [Mód. 11]

(27)

Az illetékes hatóságoknak az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok alkalmazási körébe tartozó valamennyi ágazatban és valamennyi vállalkozóhoz, tevékenységhez, állathoz és termékhez kapcsolódóan rendszeres hatósági ellenőrzéseket kell végezniük. A hatósági ellenőrzések gyakoriságának meghatározásakor az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy az ellenőrzés terén tett erőfeszítéseket a különböző helyzetekben várható kockázat és a megfelelőség elvárt szintje függvényében módosítani kell. Egyes esetekben azonban az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok előírják, hogy a hatósági ellenőrzéseket – az állatok vagy termékek forgalomba hozatalának vagy mozgatásának előfeltételét képező hatósági bizonyítvány vagy tanúsítvány kiállítása céljából – a kockázat mértékétől vagy a jogsértések várható mértékétől függetlenül el kell végezni. Ilyen esetben a hatósági ellenőrzések gyakoriságát a szükséges bizonyítványok vagy tanúsítványok kiállítása határozza meg.

(28)

A hatósági ellenőrzések megfelelőség-ellenőrzés szempontjából vett hatékonyságának fenntartása érdekében az ellenőrzéseket nem szabad előre bejelenteni, kivéve, ha a hatósági ellenőrzési tevékenységek jellege ezt megkívánja, például különösen az audittevékenységek esetében.

(29)

A hatósági ellenőrzéseknek alaposnak és hatékonynak kell lenniük, és biztosítaniuk kell az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazását. Tekintettel arra, hogy a vállalkozók számára terhet jelenthetnek a hatósági ellenőrzések, az illetékes hatóságoknak hatósági ellenőrzési tevékenységeik megszervezésekor és lebonyolításakor figyelembe kell venniük e vállalkozók érdekeit, és az említett terhet szigorúan a hatékony és eredményes hatósági ellenőrzések elvégzéséhez szükséges mértékre kell korlátozniuk.

(29a)

A hatósági ellenőrzéseket olyan személyzetnek kell végeznie, akik tekintetében nem merül fel összeférhetetlenség, és különösen nem folytatnak – közvetlenül vagy házastársuk révén – a meghatározott hatósági ellenőrzések alá eső gazdasági tevékenységet. [Mód. 12]

(30)

A tagállami illetékes hatóságoknak hasonló gondossággal kell elvégezniük a hatósági ellenőrzéseket, függetlenül attól, hogy az érvényesített szabályok kizárólag az adott tagállam területén releváns tevékenységekre vagy a valamely másik tagállamba szállítandó vagy ott forgalomba hozandó, illetve az Unióból kivitelre szánt állatokra és termékekre vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelést érintő tevékenységekre alkalmazandók. Utóbbi esetben az illetékes hatóságok az uniós jogszabályok szerint arra is kötelezhetők, hogy ellenőrizzék az állatoknak és termékeknek a rendeltetési harmadik ország által előírt követelményeknek való megfelelőségét.

(31)

Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós előírások megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében az illetékes hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy az e szabályok által érintett állatok és termékek előállításának, feldolgozásának és forgalmazásának valamennyi szakaszában végezzenek hatósági ellenőrzéseket. A hatósági ellenőrzések alapos és hatékony lebonyolítása érdekében továbbá az illetékes hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó szabályok alkalmazási körén kívül eső termékek, hatóanyagok, anyagok vagy tárgyak (például állatgyógyászati készítmények) előállításának és forgalmazásának valamennyi szakaszában végezzenek hatósági ellenőrzéseket, amennyiben erre az említett szabályok lehetséges megsértéseinek teljes körű kivizsgálásához és e jogsértések okainak meghatározásához szükség van.

(32)

Az illetékes hatóságok a vállalkozók és a nyilvánosság érdekében járnak el, biztosítva ezáltal az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt szigorú védelmi előírások megfelelő végrehajtási intézkedések révén történő következetes teljesítését és védelmét, valamint azt, hogy az e szabályoknak való megfelelést az agrár-élelmiszeripari lánc egésze mentén hatósági ellenőrzések keretében vizsgálják meg. Az illetékes hatóságoknak ennélfogva az általuk végzett hatósági ellenőrzések hatékonysága és eredményessége tekintetében a vállalkozók és a nyilvánosság felé kell elszámolniuk. Hozzáférést kell biztosítaniuk a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek megszervezéséhez és elvégzéséhez kapcsolódó információkhoz, és a hatósági ellenőrzésekhez és az azok eredményeihez kapcsolódó információkat rendszeresen közzé kell tenniük. Az illetékes hatóságokat továbbá bizonyos feltételek teljesülése esetén fel kell jogosítani arra, hogy az egyes vállalkozóknak a hatósági ellenőrzések eredményein alapuló minősítésére vonatkozó információkat közzétegyék vagy rendelkezésre bocsássák.

(33)

Az illetékes hatóságoknak feltétlenül biztosítaniuk és ellenőrizniük kell az általuk végzett hatósági ellenőrzések hatékonyságát és következetességét. E célból dokumentált írásbeli eljárások alapján kell eljárniuk, és részletes információkkal és utasításokkal kell szolgálniuk a hatósági ellenőrzéseket végző alkalmazottak számára. Mindemellett olyan megfelelő eljárásokkal és mechanizmusokkal kell rendelkezniük, amelyek segítségével folyamatosan meggyőződhetnek saját tevékenységük hatékonyságáról és következetességéről, és hiányosságok megállapítása esetén kiigazító intézkedést hozhatnak.

(34)

A jogsértések meghatározásának megkönnyítése és a korrekciós intézkedés érintett vállalkozó általi megvalósításának ésszerűsítése érdekében a hatósági ellenőrzések eredményéről jelentésben kell beszámolni amelynek azoknak a hatósági ellenőrzéseknek az eredményéről , amelyek során megállapították a hatályos szabályok megsértését. E jelentés egy példányát át kell adni a vállalkozónak. Amennyiben a hatósági ellenőrzések keretében a vállalkozó tevékenységeinek nyomon követése az illetékes hatóság alkalmazottainak állandó vagy rendszeres jelenlétét igényli, aránytalan volna minden egyes, a vállalkozónál tett vizsgálatról vagy látogatásról jelentést készíteni. Ilyen esetekben a jelentést olyan gyakorisággal kell elkészíteni, amely lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok és a vállalkozó a megfelelés szintjéről rendszeres tájékoztatást, az esetleges megállapított hiányosságokról pedig azonnali értesítést kapjon. Az adminisztratív terhek csökkentéséhez elegendő továbbá, ha a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések eredményeit a közös egészségügyi beléptetési okmányban rögzítik. [Mód. 13]

(35)

A hatósági ellenőrzések zökkenőmentes lebonyolítása és annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok más hatósági tevékenységeket is elvégezhessenek, a vállalkozóknak maradéktalanul együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal és a felhatalmazással rendelkező szervezetekkel.

(36)

Ez a rendelet létrehozza az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó szabályoknak az e szabályok alkalmazási körébe tartozó valamennyi területen történő megfelelés ellenőrzéséhez szükséges hatósági ellenőrzések megszervezésének egységes jogi keretét. Egyes érintett területeken az uniós jogszabályok részletes teljesítendő követelményeket határoznak meg, amelyek a hatósági ellenőrzések elvégzéséhez szükséges szakértelmet és sajátos eszközöket írnak elő. A potenciálisan az emberi, állati és növényi egészség, az állatjólét, valamint a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezet eltérő szintű védelmét eredményező, az e rendelet hatálya alá tartozó állatok és termékek belső piacának működését megzavaró és a versenyt torzító különböző végrehajtási gyakorlatok elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az említett területek ellenőrzési igényeinek ellátására alkalmas különös hatósági ellenőrzési szabályok elfogadása útján kiegészítse az e rendeletben foglalt előírásokat.

Ezeknek a szabályoknak különösen meg kell határozniuk a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó különleges követelményeket és az ilyen ellenőrzések minimális gyakoriságát, az e rendeletben előírtakon túlmutató olyan különleges vagy további intézkedéseket, amelyeket az illetékes hatóságoknak a jogsértésekkel összefüggésben meg kell hozniuk, az illetékes hatóságok e rendeletben foglaltakon túlmutató különleges felelősségi köreit és feladatait, és az e rendeletben előírt közigazgatási jogsegéllyel kapcsolatos mechanizmusok igénybevételére vonatkozó különleges kritériumokat. Más esetekben ilyen további szabályok válhatnak szükségessé az élelmiszerekkel és takarmánnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó részletesebb keret biztosítása céljából akkor, ha az emberi vagy állati egészséget, illetve a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezetet érintő kockázatokkal kapcsolatos olyan új információra derül fény, amely azt jelzi, hogy a tagállamokban végzett hatósági ellenőrzésekre vonatkozó közös előírások hiányában az ellenőrzések e kockázatokkal szemben nem tudják biztosítani az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályokban előírt elvárt védelmi szintet.

(37)

Az illetékes hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy feladataik egy részével más szerveket bízzanak meg. Meg kell határozni azokat a megfelelő feltételeket, amelyek biztosítják a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek pártatlanságának, minőségének és következetességének fenntartását. A felhatalmazással rendelkező szervezeteknek különösen az ISO szabvány szerinti akkreditációval kell rendelkezniük a vizsgálatok elvégzésére.

(38)

Az Unió-szerte végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek megbízhatóságának és következetességének biztosítása érdekében az alkalmazott mintavételi és laboratóriumi analitikai, tesztelési és diagnosztikai módszereknek meg kell felelniük a legkorszerűbb tudományos előírásoknak, eleget kell tenniük az érintett laboratórium sajátos analitikai, tesztelési és diagnosztikai igényeinek, valamint megalapozott és megbízható analitikai, tesztelési és diagnosztikai eredményekkel kell szolgálniuk. A különböző források, például a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO), a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE), az Európai Unió és a nemzeti referencialaboratóriumok vagy a nemzeti szabályok által biztosított több rendelkezésre álló módszer esetében egyértelmű szabályokat kell meghatározni az alkalmazandó módszer kiválasztására.

(39)

Azok a vállalkozók, akiknek állatai vagy termékei hatósági ellenőrzés keretében végzett mintavétel, elemzés, tesztelés vagy diagnosztizálás tárgyát képezik, második szakvéleményt kérhetnek, amelynek részeként másodszori elemzés, tesztelés vagy diagnosztizálás céljából újabb mintát kell venni, kivéve, ha ez a mintavétel gyakorlatilag kivitelezhetetlen vagy irreleváns. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha rendkívül alacsony az adott veszély állatban vagy termékben való előfordulásának valószínűsége, vagy annak megoszlása rendkívül ritka vagy szabálytalan. Az IPPC ennélfogva nem alkalmaz másodszori mintákat a növényekben vagy növényi termékekben található karanténköteles károsító szervezetek előfordulásának értékelésére.

(40)

Az interneten vagy egyéb távoli eszköz keretében folytatott kereskedelem hatósági ellenőrzése céljából az illetékes hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy névtelenül leadott rendelések, úgynevezett próbavásárlás útján mintát gyűjtsenek, amelyet ezt követően elemezhetnek, tesztelhetnek vagy megfelelőség-ellenőrzésnek vethetnek alá. Az illetékes hatóságnak minden lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy biztosítsa a vállalkozók második szakvéleményhez való jogát.

(41)

Az illetékes hatóságok által a hatósági ellenőrzésekkel és más hatósági tevékenységekkel összefüggésben gyűjtött mintán elemzések, tesztelések és diagnosztika végzése céljából kijelölt laboratóriumoknak rendelkezniük kell az ilyen feladatok legszigorúbb előírásoknak megfelelő elvégzéséhez szükséges szakértelemmel, felszereléssel, infrastruktúrával és személyzettel. A megalapozott és megbízható eredmények érdekében ezeket a laboratóriumokat a „Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményei” című EN ISO/IEC 17025 szabvány szerint kell akkreditálni e módszerek alkalmazására. A 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) szerint működő nemzeti akkreditáló testületnek kell megadnia.

(42)

Míg az akkreditáció a hatósági laboratóriumok legkorszerűbb teljesítményét biztosító kiválasztási eszköz, egyúttal bonyolult és költséges folyamat is, amely a kivételesen egyszerűen elvégezhető és ezért speciális eljárást vagy felszerelést nem igénylő laboratóriumi analitikai, tesztelési vagy diagnosztikai módszerek – például a vizsgálat során a Trichinella kimutatása – esetében, a kizárólag a növényi szaporítóanyagok minőségi jellemzőivel kapcsolatos elemzések vagy tesztek esetén, valamint bizonyos feltételek mellett akkor, ha a laboratórium csak a hatósági ellenőrzésektől eltérő más hatósági tevékenységek keretében végez elemzést, tesztelést vagy diagnosztizálást, aránytalan terhet jelenthet az érintett laboratórium számára.

(43)

A megközelítés rugalmasságának és arányosságának biztosítása érdekében – különösen az állat- és növény-egészségügyi laboratóriumok esetében – olyan eltérésekről kell rendelkezni, amelyek egyes laboratóriumok számára lehetővé teszik bizonyos módszerek akkreditáció nélkül történő alkalmazását. Ezenfelül bizonyos esetekben, például amikor új vagy a közelmúltban módosított módszereket kell alkalmazni, valamint újonnan felmerülő kockázatok vagy szükséghelyzetek esetében előfordulhat, hogy a laboratóriumnak nem áll azonnal rendelkezésére a hatósági laboratóriumként általa alkalmazandó valamennyi módszerre vonatkozó akkreditáció. Ennélfogva bizonyos feltételek mellett engedélyezhető, hogy a hatósági laboratóriumok a vonatkozó akkreditáció megszerzése előtt is végezzenek elemzést, tesztelést vagy diagnosztizálást az illetékes hatóságok számára.

(44)

A harmadik országból az Unióba beléptetett állatokon és termékeken végzett hatósági ellenőrzések döntő jelentőséggel bírnak annak biztosítása szempontjából, hogy ezek megfeleljenek az Unióban alkalmazandó jogszabályoknak és különösen az Unió területén az emberi, állati és növényi egészség, az állatjólét, valamint a GMO-k és növényvédő szerek vonatkozásában a környezet védelmét célzó előírásoknak. Ezekre a hatósági ellenőrzésekre adott esetben az állatoknak vagy termékeknek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását megelőzően vagy azt követően kell sort keríteni. A hatósági ellenőrzéseknek kellően gyakorinak kell lenniük ahhoz, hogy kezelni lehessen az egészséget, az állatjólétet és a környezetet veszélyeztető, az Unióba beléptetett állatokból és termékekből eredő esetleges kockázatokat, figyelembe véve az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós szabályokban foglalt követelményeknek való korábbi megfelelést, az adott állatokon és termékeken az érintett harmadik országban már elvégzett ellenőrzéseket, valamint az említett harmadik ország által arra vonatkozóan nyújtott biztosítékokat, hogy az Unióba exportált állatok és termékek megfelelnek az uniós jogszabályi követelményeknek.

(45)

Tekintettel az egyes állatok vagy termékek által jelentett, az emberek, állatok és növények egészségét, az állatok jólétét vagy a környezetet érintő esetleges kockázatokra, ezeket az állatokat vagy termékeket az Unióba történő beléptetéskor különleges hatósági ellenőrzésnek kell alávetni. A hatályos uniós szabályok hatósági ellenőrzések végzését írják elő az Unió határainál annak vizsgálata céljából, hogy teljesülnek-e az állatokra, az állati eredetű termékekre, a szaporítóanyagokra és az állati melléktermékekre alkalmazandó, az emberek és állatok egészségével és az állatjóléttel kapcsolatos előírások, valamint hogy a növények és növényi termékek megfelelnek-e a növény-egészségügyi követelményeknek. Amennyiben ezt új vagy ismert kockázatok indokolják, az Unióba történő beléptetéskor egyes további termékeket is fokozott ellenőrzésnek vetnek alá. Az ilyen ellenőrzések különös szabályait – amelyekről jelenleg a 97/78/EK tanácsi irányelv (12), a 91/496/EGK tanácsi irányelv (13), a 2000/29/EK tanácsi irányelv (14) és a 669/2009/EK bizottsági rendelet (15) rendelkezik – ebben a rendeletben kell meghatározni.

(46)

Az uniós hatósági ellenőrzési rendszer hatékonyságának megerősítése, a határellenőrzésekre elkülönített hatósági ellenőrzési források optimális elosztásának biztosítása és az élelmiszerláncra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának előmozdítása érdekében létre kell hozni a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések közös integrált rendszerét, amely a jelenlegi széttagolt ellenőrzési keretet felváltva valamennyi olyan szállítmány kezelését végezné, amelyeket az általuk jelentett lehetséges kockázatra tekintettel az Unióba történő beléptetésükkor ellenőrzésnek kell alávetni.

(47)

A határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések során valamennyi állat- vagy termékszállítmány esetében okmányellenőrzést és azonossági ellenőrzést, a szállítmányok jelentette kockázat függvényében pedig bizonyos gyakorisággal fizikai ellenőrzést kell végezni.

(48)

A fizikai ellenőrzések gyakoriságát az emberek, állatok vagy növények egészségét, az állatok jólétét, illetve a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezetet érintő kockázatok alapján kell meghatározni és módosítani. Ez a megközelítés lehetővé tenné az illetékes hatóságok számára, hogy az ellenőrzési forrásokat a legnagyobb kockázattal jellemzett területekre irányítsák. Az azonossági ellenőrzések gyakoriságát emellett csökkenteni kell, vagy a szállítmány hatósági plombájának ellenőrzésére kell korlátozni, amennyiben ezt az Unióba érkező szállítmány jelentette alacsony kockázat indokolja. Az azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések esetében a rendelkezésre álló adatkészletek és információk, valamint a számítógépes adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek teljes körű felhasználásával kell a kockázatalapú megközelítést alkalmazni.

(49)

Bizonyos esetekben, amennyiben biztosított az emberi, állati és növényi egészség, az állatjólét, valamint a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezet magas szintű védelme, az alapvetően az illetékes hatóságok által a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzéseket más ellenőrző állomásokon vagy más hatóságok is elvégezhetik.

(50)

A hatósági ellenőrzések hatékony rendszerének megszervezése érdekében a harmadik országból érkező és az Unióba történő beléptetéskor ellenőrzendő szállítmányokhoz közös egészségügyi beléptetési okmányt kell mellékelni, amelyet a szállítmányok határállomásra történő érkezését bejelentő előzetes értesítésre, valamint az illetékes hatóságok által az érintett szállítmányon végzett hatósági ellenőrzések vagy az erre a szállítmányra vonatkozóan hozott határozatok eredményeinek rögzítésére kell használni. A vállalkozók valamennyi hatósági ellenőrzés elvégzését követően szintén e dokumentum alapján kaphatnak engedélyt a vámhatóságoktól.

(51)

A harmadik országból az Unió területére beléptetett állatok és termékek hatósági ellenőrzését a tagállamok által a minimumkövetelményeknek megfelelően kijelölt határállomásokon kell elvégezni. E létesítmények kijelölését vissza kell vonni vagy fel kell függeszteni, ha az említett követelményeknek már nem tesznek eleget, vagy ha tevékenységeik kockázatot jelenthetnek az emberek, állatok vagy növények egészségére, az állatjólétre, illetve a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezetre.

(52)

A harmadik országból érkező szállítmányok hatósági ellenőrzéseinek egységes alkalmazását biztosítandó közös szabályokat kell kidolgozni azon intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket az illetékes hatóságoknak és a vállalkozóknak a jogsértés gyanújának felmerülése esetén, valamint nem megfelelő szállítmányok vagy az emberek, állatok vagy növények egészségét, az állatjólétet, valamint a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezetet érintő esetleges kockázatot jelentő szállítmányok tekintetében meg kell hozniuk.

(53)

A hatósági ellenőrzési tevékenységeket jellemző következetlenségek és a párhuzamos munkavégzés elkerülése, a határállomásokon hatósági ellenőrzés alá vonandó szállítmányok időben történő azonosítása és az ellenőrzések hatékony elvégzésének biztosítása érdekében gondoskodni kell az illetékes hatóságok, a vámhatóságok és a harmadik országból érkező szállítmányokkal foglalkozó más érintett hatóságok közötti együttműködésről és információcseréről.

(54)

A tagállamokat kötelezni kell annak biztosítására, hogy minden esetben megfelelő pénzügyi források álljanak rendelkezésre a hatósági ellenőrzéseket és más hatósági tevékenységeket végző illetékes hatóságok szükséges személyzettel és felszereléssel való ellátásához. Noha elsősorban a vállalkozók felelnek azért, hogy az általuk végzett tevékenységek összhangban álljanak az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós szabályokkal, az e célból életbe léptetett önellenőrzési rendszert az agrár-élelmiszeripari lánc mentén végzett hatékony piacfelügyelet biztosítása érdekében az egyes tagállamok által fenntartott célzott hatósági ellenőrzési rendszerrel kell kiegészíteni. Ez a rendszer természetéből adódóan bonyolult és erőforrás-igényes, ezért a végrehajtási szükségleteknek megfelelő szinten folyamatosan biztosítani kell a hatósági ellenőrzésekhez szükséges állandó forrásokat. A hatósági ellenőrzési rendszer állami forrásoktól való függésének csökkentése érdekében az illetékes hatóságoknak hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy díjat vagy illetéket szedjenek kell szedniük az olyan egyes vállalkozókat vagy tevékenységeket érintő hatósági ellenőrzések elvégzése során felmerülő költségek fedezésére, akikre vagy amelyekre vonatkozóan az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok – az uniós élelmiszer- és takarmányhigiéniai szabályokkal vagy a növény-egészségügyi szabályokkal összhangban és a növényi szaporítóanyagokra irányadó szabályok szerint – nyilvántartásba vételt vagy engedélyezést írnak elő. Díjat vagy illetéket kell szedni továbbá a vállalkozóktól a hatósági bizonyítványok vagy tanúsítványok kiállítása céljából végzett hatósági ellenőrzések költségeinek, valamint az illetékes hatóságok által a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések költségeinek ellentételezésére. [Mód. 15]

(55)

A díjaknak fedezniük kell, de nem haladhatják meg az illetékes hatóságok hatósági ellenőrzések során felmerült költségeit. Ezeket a költségeket az egyes hatósági ellenőrzések vagy egy adott időszakban elvégzett valamennyi hatósági ellenőrzés alapján kell kiszámítani. Az egyes hatósági ellenőrzések tényleges költségén alapuló díjak alkalmazásakor a szabályokat megfelelően betartó vállalkozókra – a ritkább hatósági ellenőrzéseknek köszönhetően – az előírásoknak nem megfelelő vállalkozóknál alacsonyabb átfogó díjakat kell róni. Az uniós jogszabályok valamennyi vállalkozó általi betartásának előmozdítása érdekében – az egyes tagállamok által választott, tényleges költségen vagy átalánydíjon alapuló díjszámítási módszertől függetlenül – e díjak összegét az illetékes hatóságnál egy adott időszakban felmerült összes költség alapján számított és a referencia-időszakban elvégzett hatósági ellenőrzésekben való érintettségüktől függetlenül valamennyi vállalkozóra kirótt díjak esetében úgy kell kiszámítani, hogy azok előnyben részesítsék az élelmiszerláncra vonatkozó uniós jogszabályokat következetesen betartó vállalkozókat.

(56)

Az illetékes hatóságok által beszedett díjak közvetlen vagy közvetett visszatérítését meg kell tiltani, mivel ez hátrányosan érintené a visszatérítésben nem részesülő vállalkozókat, és akár versenytorzító hatással járhat. A mikrovállalkozások támogatása érdekében azonban e vállalkozásokat mentesíteni kell az e rendelet alapján szedett díjak megfizetése alól.

(57)

A hatósági ellenőrzések vállalkozók által fizetett díjakból történő finanszírozásának teljes körűen átláthatónak kell lennie, hogy a polgárok és a vállalkozások tisztában legyenek a díjak meghatározásakor alkalmazott módszerekkel és adatokkal, valamint hogy tájékoztatást kapjanak az ilyen díjbevételek felhasználásáról.

(58)

Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós szabályok meghatározzák azokat az eseteket, amikor bizonyos állatok vagy termékek forgalomba hozatalakor vagy mozgatásakor a bizonyítványt kiállító tisztviselő által aláírt hatósági bizonyítványt kell mellékelni. Indokolt az illetékes hatóságoknak és a bizonyítványt kiállító tisztviselőknek a hatósági bizonyítványok kiállításával, valamint az e bizonyítványok megbízhatóságát szavatoló jellemzőkkel kapcsolatos kötelezettségeit ismertető közös szabályrendszer meghatározása.

(59)

Más esetekben az e rendelet alkalmazási körébe tartozó szabályok előírják, hogy bizonyos állatok vagy termékek forgalomba hozatalakor vagy mozgatásakor az illetékes hatóság hatósági felügyelete alatt a vállalkozók, illetve maguk az illetékes hatóságok által kiállított hatósági címkét, hatósági jelet vagy más hatósági tanúsítványt kell mellékelni. Indokolt meghatározni olyan minimumszabályokat, amelyek biztosítják, hogy a hatósági tanúsítványok kiállítása egyúttal a megbízhatóságra vonatkozó megfelelő biztosítékokkal összhangban történjék.

(60)

A hatósági ellenőrzéseknek és más hatósági tevékenységeknek a legkorszerűbb tudományos előírásoknak megfelelő, valamint megalapozott, megbízható és Unió-szerte összehasonlítható eredményekkel szolgáló analitikai, tesztelési és diagnosztikai módszereken kell alapulniuk. Ennélfogva a hatósági laboratóriumok által alkalmazott módszereket, valamint az ezekből származó analitikai, tesztelési és diagnosztikai adatok minőségét és egységességét folyamatosan javítani kell. E célból a Bizottságot fel kell hatalmazni európai uniós referencialaboratóriumok kijelölésére és azok szakértő segítségének igénybevételére az élelmiszerlánc mindazon területein, ahol pontos és megbízható analitikai, tesztelési és diagnosztikai eredményekre van szükség. Az európai uniós referencialaboratóriumoknak mindenekelőtt biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti referencialaboratóriumok és hatósági laboratóriumok naprakész információkkal rendelkezzenek az elérhető módszerekről, laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálatokat kell szervezniük vagy ezekben aktívan részt kell venniük, valamint képzéseket kell biztosítaniuk a nemzeti referencialaboratóriumok vagy hatósági laboratóriumok számára.

(60a)

Az 1829/2003/EK  (16) és az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  (17) a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra, valamint a takarmányban lévő takarmányadalékokra vonatkozó engedélyezési eljárások terén – különösen a kérelmező által javasolt kimutatási vagy elemzési módszer vizsgálata, értékelése és hitelesítése kapcsán – konkrét feladatokkal ruházza fel a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok vizsgálatával foglalkozó európai uniós referencialaboratóriumot, illetve a takarmányban lévő takarmányadalékokat vizsgáló európai uniós referencialaboratóriumot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az engedélyezési eljárások módszereinek vizsgálatával, értékelésével és hitelesítésével kapcsolatos ismeretek és hatáskör alapvető fontosságúak a feladatok magas szintű ellátása és mindenekelőtt a hatósági ellenőrzések hatékonysága szempontjából. Az 1829/2003/EK, valamint az 1831/2003/EK rendelet összhangban kijelölt laboratóriumoknak tehát e rendelet alkalmazásában az Európai Unió referencialaboratóriumaiként kell eljárniuk. [Mód. 16]

(61)

A növényi szaporítóanyagok előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó, valamint Az állatjólét területén lefolytatott hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzéséhez az illetékes hatóságoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük az e területeket érintő uniós jogszabályok megfelelő alkalmazásához szükséges naprakész, megbízható és következetes szakmai adatokhoz, kutatási eredményekhez, új módszerekhez és szakértelemhez. E célból a Bizottságot fel kell jogosítani a növényi szaporítóanyagokkal és az állatok jólétével foglalkozó európai uniós referenciaközpontok kijelölésére és azok szakértő segítségének igénybevételére. [Mód. 17]

(62)

Az e rendeletben foglalt célkitűzések megvalósítása, a belső piac zavartalan működésének elősegítése és az iránta mutatkozó fogyasztói bizalom elnyerése érdekében az élelmiszerláncra vonatkozó uniós jogszabályok egynél több tagállamban végrehajtási intézkedést igénylő megsértése esetén hatékony és következetes felelősségre vonásra van szükség. A 178/2002/EK rendelettel létrehozott élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer (RASSF) már jelenleg is lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az emberi egészséget veszélyeztető, élelmiszerrel vagy takarmánnyal kapcsolatos súlyos közvetlen vagy közvetett kockázatokra, illetve a takarmánnyal kapcsolatos, illetve az élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések esetén az az emberi vagy állati egészséget vagy a környezetet veszélyeztető súlyos kockázatokra vonatkozó információk gyors cseréjét és terjesztését, aminek célja, hogy elősegítse a kockázatokkal szembeni gyors intézkedést. Ez az eszköz ugyanakkor, noha valamennyi érintett tagállamban lehetővé teszi az élelmiszerlánc mentén felmerülő egyes súlyos kockázatokkal szembeni időszerű fellépést, nem szolgálhatja az illetékes hatóságok közötti hatékony határokon átnyúló segítségnyújtást és együttműködést, amelynek célja annak biztosítása, hogy az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályokat érintő és határokon átnyúló vonatkozással bíró jogsértések az adott jogsértést először észlelő tagállamon túl az elkövetés helye szerinti tagállamban is hatékony felelősségre vonást eredményezzenek. Különösen, a közigazgatási segítségnyújtásnak és igazgatási együttműködésnek lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára az információcserét, az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó szabályokat érintő, határokon átnyúló jogsértések felderítését, kivizsgálását, és azok eljárás alá vonása érdekében hatékony és arányos intézkedések meghozatalát. [Mód. 18]

(63)

A közigazgatási segítségnyújtásra irányuló megkereséseket és valamennyi értesítést megfelelő intézkedéseknek kell követniük. A közigazgatási segítségnyújtás és igazgatási együttműködés elősegítése érdekében a tagállamok számára elő kell írni egy vagy több, az egyes tagállamok illetékes hatóságai közötti kommunikációs folyamatok támogatásáért és összehangolásáért felelős összekötő szerv kijelölését. A tagállamok közötti együttműködés ésszerűsítése és egyszerűsítése érdekében a Bizottságnak az alkalmazandó műszaki eszközökre vonatkozó előírásokat, az összekötő szervek közötti kommunikáció eljárásait, valamint a segítségnyújtás iránti megkeresések, az értesítések és a válaszok szabványos formátumát meghatározó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia.

(64)

A tagállamok számára elő kell írni az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá tartozó valamennyi területet felölelő és az adott tagállam hatósági ellenőrzési rendszerének szerkezeti felépítésére és megszervezésére vonatkozó információkat tartalmazó többéves nemzeti ellenőrzési tervek kidolgozását és rendszeres aktualizálását. Az egyes tagállamoknak e többéves nemzeti ellenőrzési tervek révén kell biztosítaniuk, hogy a hatósági ellenőrzéseket e rendeletnek megfelelően a területük egészén és a teljes agrár-élelmiszeripari lánc mentén kockázati alapon és hatékony módon végezzék.

(65)

A többéves nemzeti ellenőrzési tervek egységességének és teljességének szavatolása érdekében a tagállamoknak egyetlen hatóságot kell kijelölniük e tervek összehangolt kidolgozására és végrehajtására. A hatósági ellenőrzések következetes, egységes és integrált megközelítésének ösztönzése céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni a többéves nemzeti ellenőrzési tervekre vonatkozó olyan szabályok elfogadására, amelyek meghatározzák a hatósági ellenőrzések prioritásait, a hatékony ellenőrzési eljárásokat, a kockázat szerinti csoportosításra vonatkozó kritériumokat, valamint a többéves nemzeti ellenőrzési tervek értékelésekor alkalmazandó teljesítménymutatókat.

(66)

A tagállamok számára kötelezővé kell tenni, hogy éves jelentést nyújtsanak be a Bizottságnak az ellenőrzési tevékenységekről és a többéves nemzeti ellenőrzési tervek végrehajtásáról. Az összehasonlítható adatok gyűjtésének és továbbításának, ezt követően az ilyen adatok uniós szintű statisztikákká alakításának és a hatósági ellenőrzések uniós szintű működéséről szóló bizottsági jelentés elkészítésének előmozdítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni az éves jelentésekre vonatkozó szabványos formanyomtatványok létrehozásához kapcsolódó végrehajtási jogi aktusok elfogadására.

(67)

A bizottsági szakértőket fel kell jogosítani arra, hogy az uniós jogszabályok alkalmazásának, valamint a nemzeti ellenőrzési rendszerek és illetékes hatóságok működésének ellenőrzése céljából tagállami ellenőrzéseket végezzenek. A bizottsági ellenőrzések további céljául kell kitűzni a tagállami végrehajtási gyakorlatok és problémák, szükséghelyzetek és új fejlemények kivizsgálását és az ezekre vonatkozó információk gyűjtését.

(68)

A harmadik országból érkező állatoknak és termékeknek az uniós állatokra és termékekre vonatkozókkal azonos követelményeket vagy az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós szabályok célkitűzései tekintetében legalább egyenértékűnek elismert követelményeket kell teljesíteniük. Ezt az elvet a 178/2002/EK rendelet foglalja magában, amely előírja, hogy az Unióba behozott élelmiszernek és takarmánynak meg kell felelnie a vonatkozó uniós élelmiszerjog követelményeinek vagy az azzal legalább egyenértékűnek elismert követelményeknek. Az ezen elv alkalmazására vonatkozó különleges követelmények találhatók a károsítók elleni védekezési intézkedésekre vonatkozó uniós szabályokban, amelyek megtiltják az Unióban nem fellelhető, vagy csak korlátozottan előforduló egyes károsítók Unióba történő beléptetését, az állat-egészségügyi követelményeket meghatározó uniós szabályokban, amelyek kizárólag az erre a célra létrehozott jegyzékben szereplő harmadik országokból származó állatok és egyes állati eredetű termékek Unióba történő beléptetését engedélyezik, valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó uniós szabályokban, amelyek szintén előírják azon harmadik országok jegyzékének összeállítását, amelyek termékei beléptethetők az Unióba. A növényi szaporítóanyagokat illetően olyan egyenértékűségi rendszer van érvényben, amelynek keretében azok az országok, amelyekből növényi szaporítóanyagok importálhatók, engedéllyel rendelkeznek és szerepelnek a vonatkozó jegyzékben.

(69)

Annak érdekében, hogy a harmadik országból az Unióba beléptetett állatok és termékek a károsítók elleni védekezési intézkedésekre vonatkozó uniós szabályokban meghatározott követelményeken, az állat-egészségügyi követelményeket meghatározó uniós szabályokon, valamint az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó különleges higiéniai előírásokat meghatározó uniós szabályokon túl – az agrár-élelmiszeripari uniós jogszabályokban foglalt, a növény-egészségügyi és állat-egészségügyi aggályokkal kapcsolatos követelmények teljesülésének biztosítása érdekében – az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt valamennyi követelménynek vagy az azzal egyenértékűnek elismert követelményeknek is megfeleljenek, a Bizottságot fel kell jogosítani az állatok és termékek Unióba történő beléptetési feltételeinek meghatározására olyan mértékben, amennyire az az érintett állatoknak és termékeknek az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok vonatkozó követelményeinek vagy az azzal egyenértékű követelményeknek való megfeleléséhez szükséges. Ezeket a feltételeket a minden harmadik országból, vagy a bizonyos harmadik országokból és azok bizonyos régióiból érkező állatokra és termékekre, illetve állatok és termékek kategóriáira kell alkalmazni.

(70)

Amennyiben egyes konkrét esetekben bizonyítható, hogy a valamely harmadik országból vagy harmadik országok egy csoportjából vagy azok régióiból származó bizonyos állatok vagy termékek kockázatot jelentenek az emberek, állatok vagy növények egészségére, illetve a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezetre, valamint ha bizonyítékokkal igazolható, hogy az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok széles körben történő súlyos megsértésére kerülhet sor, a Bizottságot fel kell hatalmazni az ilyen kockázatok visszaszorítását célzó intézkedések elfogadására.

(71)

Az eredményes és hatékony hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzése, valamint következésképpen az emberek, állatok és növények biztonsága és egészsége és a környezet védelme egyúttal attól is függ, hogy az ellenőrző hatóságok rendelkeznek-e az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazása szempontjából releváns valamennyi kérdésben kellően jártas, magasan képzett személyzettel. A Bizottságnak megfelelő, célzott képzést kell biztosítania az illetékes hatóságok által a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek tekintetében alkalmazott egységes megközelítés előmozdítása érdekében. Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok és a harmadik országbeli követelmények ismeretének javítása érdekében ezt a képzést a harmadik országok illetékes hatóságainak személyzete számára is biztosítani kell.

(72)

A tapasztalatok és a bevált gyakorlatok illetékes hatóságok közötti cseréjének ösztönzése érdekében a Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni arra, hogy a tagállamokkal együttműködésben csereprogramokat szervezzen a hatósági ellenőrzéseket vagy más hatósági tevékenységeket végző személyzet számára.

(73)

A hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek eredményessége szempontjából fontos, hogy a tagállami illetékes hatóságok, a Bizottság és adott esetben a vállalkozók gyorsan és hatékonyan megoszthassák egymással a hatósági ellenőrzésekhez kapcsolódó adatokat és információkat vagy az azokból származó eredményeket. Az uniós jogszabályok több, a Bizottság irányítása alatt álló információs rendszert hoztak létre annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az ilyen adatok és információk uniós szintű számítógépes és internetalapú eszközökkel történő kezelését és irányítását. A 2003/24/EK bizottsági határozattal (18) létrehozott és jelenleg az állatokra és állati eredetű termékekre, valamint az ezekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzésekre vonatkozó adatok és információk kezelésére használt kereskedelmi ellenőrző és szakértői rendszer (TRACES rendszer). A rendszert aktualizálni kell, továbbá ki kell igazítani, és a használatát minden olyan termékre ki kell terjeszteni, amelyre vonatkozóan az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok különleges követelményeket vagy hatósági ellenőrzési szabályokat írnak elő. Célirányos számítógépes rendszerek szolgálják a tagállamok és a Bizottság között az élelmiszerláncon belül vagy az állat- és növényegészségügy területén felmerülő lehetséges kockázatokkal kapcsolatos gyors információcserét is. A 178/2002/EK rendelet létrehozza az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszert (RASFF), a(z) …/…/EU rendelet (*2) a jegyzékbe foglalt betegségekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó értesítési és jelentéstételi rendszert, a(z) …/…/EU rendelet (*3) pedig a károsítók előfordulására és a meg nem felelések bejelentésére szolgáló értesítési és jelentéstételi rendszert. Az említett rendszereknek kivétel nélkül összehangolt, következetes módon kell működniük, kihasználva az egyes rendszerek közötti szinergiákat, kerülve a párhuzamosságot, egyszerűsítve azok működését és javítva a hatékonyságukat. [Mód. 19]

(74)

A hatósági ellenőrzések hatékonyabb irányításának támogatása érdekében a Bizottságnak a meglévő kapcsolódó információs rendszerek szükség szerinti integrálása és aktualizálása révén olyan számítógépes információs rendszert kell létrehoznia, amely lehetővé teszi fejlett kommunikációs és tanúsítási eszközök használatát, valamint a hatósági ellenőrzésekhez kapcsolódó adatok és információk lehető leghatékonyabb felhasználását. A tájékoztatási követelmények megkettőzésének elkerülése érdekében az ilyen számítógépes rendszer kialakításakor figyelembe kell venni, hogy adott esetben biztosítani kell e rendszernek a más olyan, a hatóságok által üzemeltetett információs rendszerekkel való kompatibilitását, amelyeken keresztül a vonatkozó adatok cseréje vagy közzététele történik. Ezenfelül az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) értelmében vett elektronikus aláírások alkalmazását az európai digitális menetrenddel összhangban lehetővé kell tenni.

(74a)

Az adminisztratív terhek és ellenőrzési költségek minimalizálása érdekében, továbbá hogy az Unió és tagállamai hatékonyan tudjanak egymással elektronikus úton kommunikálni a harmadik országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat illetően, szükséges, hogy az elektronikus bizonyítványok vagy egyéb elektronikus adatok kicserélésekor a Bizottság és az illetékes tagállami hatóságok a kereskedelem elősegítésével és elektronikus üzletvitellel foglalkozó ENSZ-központ (ENSZ/CEFACT) által előírt módon a szabványos WC3 (World Wide Web Consortium) XML-sémák alapján történő elektronikus tanúsításra vonatkozó iránymutatáson alapuló, nemzetközileg szabványosított nyelvet, üzenetstruktúrát és adatcsere-protokollt, valamint biztonságos kicserélési mechanizmusokat használjanak az illetékes hatóságok között. [Mód. 20]

(75)

Az illetékes hatóságoknak ki kell vizsgálniuk azokat az eseteket, amelyekben felmerül az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok megsértésének gyanúja, és jogsértés megállapításakor meg kell határozni annak eredetét és mértékét, valamint a vállalkozók felelősségét. Ezenfelül megfelelő intézkedésekkel biztosítaniuk kell, hogy az érintett vállalkozók orvosolják a helyzetet, és meg kell előzniük a további jogsértéseket.

(76)

Az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés hatósági ellenőrzések keretében történő vizsgálata nélkülözhetetlen annak biztosításához, hogy a jogszabályban foglalt célkitűzések Unió-szerte megvalósuljanak. A valamely tagállam ellenőrzési rendszerét jellemző zavarok bizonyos esetekben jelentősen visszavethetik az említett célkitűzések megvalósítását, és a vállalkozók vagy más szereplők érintettségétől vagy felelősségétől függetlenül kockázatot jelenthetnek az emberek, állatok és növények egészségére, az állatjólétre, illetve a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezetre, valamint az élelmiszerlánccal kapcsolatos szabályok széles körben előforduló súlyos megsértéséhez vezethetnek. A Bizottság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy felléphessen a valamely tagállam ellenőrzési rendszerében mutatkozó súlyos zavarokkal szemben, és ehhez az érintett tagállam által az ellenőrzési rendszer zavarának helyreállítása érdekében tett szükséges intézkedések meghozataláig az adott kockázatoknak az agrár-élelmiszeripari láncon belüli csökkentésére vagy felszámolására irányuló intézkedéseket fogadhasson el.

(77)

A szabályok megsértésére az Unió minden részében nemzeti szintű, hatékony, visszatartó erejű és arányos szankcióknak kell vonatkozniuk. A szándékos jogsértésekre alkalmazandó pénzügyi szankcióknak kellően visszatartó erejűnek kell lenniük, és azok összegét úgy kell megállapítani, hogy feltehetően kompenzálja legalább a  kétszeresét érje el a jogsértést elkövető által várt gazdasági haszon mértékét mértékének . A tagállamoknak ezenfelül megfelelő büntetőjogi és/vagy közigazgatási szankciókat kell alkalmazniuk a hatósági ellenőrzés során az együttműködést megtagadó vállalkozókkal szemben. [Mód. 21]

(77a)

Annak érdekében, hogy teljesíteni tudják az állatok és termékek Unióba történő behozatalára vonatkozó feltételeket, célszerű figyelembe venni a fejlődő országok és különösen a legkevésbé fejlett országok különleges igényeit, és támogatni őket hatósági ellenőrzéseik megszervezésében. [Mód. 22]

(78)

Ez a rendelet olyan területeket szabályoz, amelyeket jelenleg hatályos jogi aktusok is szabályoznak. A párhuzamosság elkerülése és az egységes jogi keret megteremtése érdekében a következő jogi aktusokat hatályon kívül kell helyezni és e rendelet szabályaival kell felváltani: 89/608/EGK tanácsi irányelv (20); 89/662/EGK tanácsi irányelv (21); 90/425/EGK tanácsi irányelv (22); 91/496/EGK tanácsi irányelv; 92/438/EGK tanácsi határozat (23); 96/23/EK tanácsi irányelv; 96/93/EK tanácsi irányelv (24); 97/78/EK tanácsi irányelv, valamint 882/2004/EK rendelet; valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  (25) . [Mód. 23]

(79)

A következetesség biztosítása érdekében továbbá a következő jogi aktusokat módosítani kell: a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (26); az 1/2005/EK tanácsi rendelet (27); a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (28); a 834/2007/EK tanácsi rendelet (29); az 1069/2009/EK rendelet; az 1099/2009/EK tanácsi rendelet (30); az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (31); az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (32); a 98/58/EK tanácsi irányelv (33); az 1999/74/EK tanácsi irányelv (34); az 1829/2003/EK rendelet, az 1831/2003/EK rendelet; a 2007/43/EK tanácsi irányelv (35); a 2008/119/EK tanácsi irányelv (36); a 2008/120/EK tanácsi irányelv (37) és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (38). [Mód. 24]

(80)

A(z) …/…/EU rendelet (*4) biztosítja az agrár-élelmiszeripari láncon belül a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben szereplő, az említett területeken megvalósított fellépések és intézkedések uniós finanszírozási keretét. Egyes ilyen fellépések és intézkedések célja a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek végzésének javítása az Unió területén. A(z) …./…/EU rendeletet (*5) módosítani kell, hogy az figyelembe vegye a 882/2004/EK rendeletben az e rendelettel bevezetett változásokat.

(81)

Az európai szabványokra vonatkozó hivatkozások módosítása, valamint annak érdekében, hogy e rendelet II. és III. melléklete figyelembe vegye a jogalkotási, műszaki és tudományos fejleményeket, és hogy ez a rendelet az alkalmazási körébe tartozó területek tekintetében a hatósági ellenőrzésekre és más hatósági tevékenységekre vonatkozó különös szabályokkal – többek között a személyzet képesítésére és képzésére, az illetékes hatóságok kiegészítő felelősségi köreire és feladataira, a laboratóriumok akkreditációjának elhagyását lehetővé tevő esetekre, a határokon végzett hatósági ellenőrzések alóli egyes mentességekre, az azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések gyakoriságának meghatározásához alkalmazott kritériumokra, a harmadik országokból az Unióba érkező egyes állatok vagy termékek által teljesítendő feltételek meghatározására, az európai uniós referencialaboratóriumok és referenciaközpontok által teljesítendő kiegészítő követelményekre és feladatokra, a nemzeti referencialaboratóriumokra vonatkozó kiegészítő követelményekre, a kockázat szerinti csoportosításra, valamint a többéves nemzeti ellenőrzési tervek teljesítménymutatóira vonatkozó kritériumokra, valamint a 178/2002/EK rendeletben előírt, az élelmiszerekkel és a takarmányokkal kapcsolatos válságkezelési tervekre vonatkozó szabályokkal – egészüljön ki, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Kiemelkedően fontos, hogy a Bizottság előkészítő tevékenysége során megfelelően konzultáljon, beleértve a szakértőkkel való konzultációt is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a releváns dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, kellő időben történő és megfelelő átadását.

(82)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek az európai uniós referencialaboratóriumok, valamint a növényi szaporítóanyagokkal és az állatok jólétével foglalkozó európai uniós referenciaközpontok kijelölése, a bizottsági ellenőrzések programjának tagállami bevezetése, valamint az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó szabályok megsértésének eseteiben végzett, a Bizottság részéről összehangolt segítségnyújtást és nyomon követést kívánó fokozott hatósági ellenőrzések elvégzése tekintetében történő biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni.

(83)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek, többek között az auditokra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a bizonyítványok és más dokumentumok formátumának, a számítógépes információkezelési rendszerek létrehozásának, a vállalkozók és az illetékes hatóságok, valamint az illetékes hatóságok, vámhatóságok és más hatóságok közötti együttműködésnek, a mintavételi és laboratóriumi analitikai, tesztelési és diagnosztikai módszereknek és azok hitelesítésének és értelmezésének, a nyomon követhetőségnek, az ellenőrzésnek alávetett termékek vagy áruk jegyzékbe vételének, valamint az egyes állatok és termékek tekintetében az Unióba behozatali engedéllyel rendelkező országok és régiók jegyzékbe vételének, a szállítmányokra vonatkozó előzetes értesítésnek, az információcserének, a határállomásoknak, az elkülönítésnek és zárlatnak, a harmadik országok által a kivitel előtt végzett ellenőrzések jóváhagyásának, az egyes, harmadik országból vagy annak valamely régiójából származó állatokhoz vagy termékekhez kapcsolódó kockázatok kezelését vagy széles körben történő súlyos jogsértés megszüntetését célzó intézkedéseknek, az Unióban alkalmazottakkal egyenértékű biztosítékokat nyújtó harmadik országok vagy régiók elismerésének és az elismerés visszavonásának, a tagállami személyzeti képzési tevékenységeknek és a tagállamok közötti személyzeti csereprogramoknak a biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (39) megfelelően kell gyakorolni.

(84)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek harmonizált megközelítésének biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért annak hatása, valamint összetett, határokon átnyúló és nemzetközi jellege miatt az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Összhangban az említett cikkben meghatározott arányosság elvével, e rendelet nem haladja meg a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

a)

a tagállamok illetékes hatóságai által végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzése;

b)

a hatósági ellenőrzések finanszírozása;

c)

a (2) bekezdésben említett szabályok megfelelő alkalmazását biztosító, tagállamok közötti közigazgatási segítségnyújtás és igazgatási együttműködés;

d)

a tagállamokban és harmadik országokban zajló bizottsági ellenőrzések elvégzése;

e)

a harmadik országokból az Unióba beléptetett állatok és termékek által teljesítendő feltételek elfogadása;

f)

a hatósági ellenőrzésekhez kapcsolódó információk és adatok kezelésére szolgáló számítógépes információs rendszer létrehozása.

a)

élelmiszerek, és élelmiszer-biztonság, élelmiszer-minőség és az élelmiszerek egészségessége az élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -forgalmazás valamennyi szakaszában, ideértve azokat a szabályokat, amelyek célja a tisztességes gyakorlat garantálása a kereskedelemben, és a fogyasztók védelme és tájékoztatása, valamint az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállítása és felhasználása;

b)

a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátása és zárt rendszerben történő felhasználása;

c)

takarmány és takarmánybiztonság a takarmánytermelés, -feldolgozás és -forgalmazás, valamint a takarmányfelhasználás valamennyi szakaszában, ideértve azokat a szabályokat, amelyek célja a tisztességes gyakorlat garantálása a kereskedelemben, és a fogyasztók egészségének és érdekeinek védelme és a fogyasztók tájékoztatása;

d)

az állat-egészségügyi követelmények meghatározása;

e)

az állati melléktermékekből és a belőlük származó termékekből származó, az emberek vagy az állatok egészségét érintő kockázatok megelőzése és csökkentése;

ea)

az antimikrobiális rezisztencia állatokban és emberekben, továbbá a környezetben való kialakulásának megelőzése és csökkentése;

f)

az állatjóléti követelmények meghatározása;

g)

a károsítók elleni védekezési intézkedések;

h)

a forgalomba hozatalra szánt növényi szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala;

i)

a növényvédő szerek forgalomba hozatalára és felhasználására, valamint a peszticidek fenntartható felhasználására vonatkozó követelmények meghatározása;

j)

az ökológiai termelés és az ökológiai termékek címkézése;

k)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és hagyományos különleges termék jelzések alkalmazása és címkézése.

ka)

bizonyos anyagok és azok maradékanyagainak az élő állatokban és állati termékekben való előfordulásának nyomon követésére vonatkozó követelmények meghatározása. [Mód. 25, 26 és 27]

a)

harmadik országokból az Unióba beléptetett állatok vagy termékek;

b)

harmadik országokba való kivitelre szánt állatok vagy termékek.

a)

az 1234/2007/EK rendelet, a rendelet II. része II. címének I. fejezetében meghatározott területek kivételével. E rendelet azonban a borra vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre vonatkozik. [Mód. 28];

b)

a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (40).

ba)

a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (41) . [Mód. 29]

1.

„hatósági ellenőrzés”: az illetékes hatóságok által végzett bármilyen típusú ellenőrzés – többek között a harmadik országokból származó , harmadik országokba irányuló kivitelre szánt állatokra és termékekre vonatkozóan a követelmények vizsgálata – , amelynek célja a következők betartásának vizsgálata: [Mód. 30]

2.

„más hatósági tevékenység”: minden olyan, a hatósági ellenőrzéstől eltérő tevékenység, amelyet az illetékes hatóságok a következőkkel összhangban végeznek:

3.

„élelmiszerjog”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 1. pontjában meghatározott élelmiszerjog;

4.

„takarmányjog”: azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összessége, amelyek általában a takarmányokat, és különösen a takarmányok biztonságosságát szabályozzák, akár uniós akár nemzeti szinten; kiterjed a takarmányok gyártásának, feldolgozásának és forgalmazásának minden szakaszára, valamint a takarmányok felhasználására;

5.

„illetékes hatóság”:

6.

„állatok”: a(z) …/…/EU rendelet (*6) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott állatok, a kedvtelésből tartott állatok kivételével ; [Mód. 33]

7.

„termékek”: az 1. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több szabály hatálya alá tartozó termékek, az állatok kivételével;

8.

„élelmiszer”: a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszer;

9.

„takarmány”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 4. pontjában meghatározott takarmány;

10.

„állati melléktermékek”: az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 1. pontjában meghatározott állati melléktermékek;

11.

„állati melléktermékekből származó termékek”: az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott állati melléktermékekből származó termékek;

12.

„károsítók”: a(z) …/…/EU rendelet (*7) 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott károsítók;

13.

„növények”: a(z) …/…/EU rendelet (*8) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott növények;

14.

„növényi szaporítóanyagok”: a(z) [ hogy illessze be a növényi szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló rendelet számát, dátumát, címét, és lábjegyzetben a megfelelő HL hivatkozást ] XXX/XXXX/EU rendelet 3. cikkében meghatározott növényi szaporítóanyagok; [Mód. 34]

15.

„növényvédő szerek”: az 1107/2009/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott növényvédő szerek; e rendelet alkalmazásában „növényvédő szerek” az 1107/2009/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hatóanyagok, valamint 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott egyéb anyagok vagy készítmények is. [Mód. 35];

16.

„idegen faj”: olyan faj, alfaj vagy alacsonyabb rendű taxon, amely korábbi vagy jelenlegi természetes elterjedési területén kívül jelenik meg, beleértve e fajok részeit, ivarsejtjeit, spermáját, ikráit, szaporítóképleteit, valamint azok hibridjeit és fajtáit, amelyek képesek a túlélésre és az azt követő szaporodásra; [Mód. 36]

17.

„állati eredetű termékek”: a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (42) I. melléklete 8.1. pontjában meghatározott állati eredetű termékek;

18.

„szaporítóanyagok”: a(z) …/…/EU rendelet (*9) 4. cikke (1) bekezdésének 25. pontjában meghatározott szaporítóanyagok;

19.

„növényi termékek”: a(z) …/…/EU rendelet (*10) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott növényi termékek;

20.

„egyéb tárgyak”: a(z) …/…/EU rendelet (*11) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott egyéb tárgyak;

21.

„kockázatértékelés”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározott kockázatértékelés;

22.

„bizonyítványokat kiállító tisztviselő”:

23.

„hatósági bizonyítvány”: a bizonyítványokat kiállító tisztviselő által aláírt bármely papíralapú vagy elektronikus dokumentum, amely igazolja az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályokban foglalt egy vagy több követelménynek való megfelelést;

24.

„jogsértés”: az alábbiak megsértése:

25.

„hatósági tanúsítvány”: célzott hatósági ellenőrzések során az illetékes hatóságok felügyelete alatt álló vállalkozók vagy maguk az illetékes hatóságok által kiadott bármely címke, jelölés vagy a tanúsítás más formája, amely igazolja az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályokban foglalt egy vagy több követelménynek való megfelelést; [Mód. 37]

26.

„vállalkozó”: az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályokban szereplő egy vagy több követelmény hatálya alá tartozó bármely természetes vagy jogi személy, a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek végzéséért felelős illetékes hatóságok és más szervek kivételével;

27.

„szállítmány”: ugyanolyan fajtájú vagy osztályú vagy azonos leírással rendelkező, ugyanazon hatósági bizonyítvánnyal, hatósági tanúsítvánnyal vagy más okmánnyal rendelkező, ugyanazon szállítóeszközzel szállított és ugyanazon helyről származó állatok vagy termékmennyiség; egy vagy több tételből is állhat;

28.

„vizsgálat”: a hatósági ellenőrzés egy fajtája, amely magában foglalja a következők vizsgálatát:

29.

„határállomás”: valamely tagállam által a 45. cikk (1) bekezdésében előírt hatósági ellenőrzések végzésére kijelölt hely felügyeleti állomás és az ahhoz tartozó létesítmények; [Mód. 40]

30.

„audit”: szisztematikus és független vizsgálat, amelynek célja annak meghatározása, hogy a tevékenységek és azok kapcsolódó eredményei megfelelnek-e a tervezett intézkedéseknek, és hogy ezeket az intézkedéseket hatékonyan alkalmazzák-e és megfelelőek-e célok eléréséhez;

31.

„minősítés”: a vállalkozók osztályozása a minősítési kritériumoknak való megfelelésük értékelése alapján;

32.

„hatósági állatorvos”: az illetékes hatóságok által kijelölt állatorvos, aki megfelelő képesítéssel rendelkezik a hatósági ellenőrzéseknek és más hatósági tevékenységeknek a következőkkel összhangban történő elvégzéséhez:

33.

„veszély”: bármely olyan tényező vagy körülmény, amely káros hatást gyakorolhat az emberek, állatok vagy növények egészségére, az állatjólétre vagy a környezetre;

34.

„különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag”: a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott szövetek;

35.

„nagy távolságokon való szállítás”: az 1/2005/EK rendelet 2. cikkének m) pontjában meghatározott szállítás;

36.

„kilépési hely”: a határállomás vagy a tagállam által kijelölt bármely egyéb hely, ahol az 1/2005/EK rendelet hatálya alá tartozó állatok elhagyják az Unió vámterületét;

37.

„peszticid kijuttatásához használt berendezés”: a 2009/128/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott berendezések;

38.

„felhatalmazással rendelkező szervezet”: olyan független harmadik fél, amelyre az illetékes hatóság egyes hatósági ellenőrzési feladatokat és más hatósági tevékenységeket átruházott; [Mód. 43]

39.

„ az ökológiai termékek termelés ellenőrző hatósága”: valamely tagállam azon közigazgatási szervezete, amelyre az illetékes hatóságok teljesen vagy részben átruházták a 834/2007/EK rendelethez kapcsolódó, az ökológiai termelési ágazat tekintetében fennálló vizsgálati és tanúsítási hatásköreiket, adott esetben ideértve egy harmadik ország megfelelő hatóságát vagy egy harmadik országban működő megfelelő hatóságot; [Mód. 44]

40.

„ellenőrzés-felülvizsgálati eljárások”: az illetékes hatóságok által bevezetett eljárások és elvégzett tevékenységek, amelyek célja a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek következetességének és eredményességének vizsgálata;

41.

„szűrővizsgálat”: a hatósági ellenőrzés egy fajtája, amelynek során olyan tervezett megfigyelés- vagy méréssorozatot végeznek, amelynek célja, hogy áttekintő képet adjon az e rendelet, valamint az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok betartásának helyzetéről;

42.

„célzott szűrővizsgálat”: a hatósági ellenőrzés egy fajtája, amely egy vagy több vállalkozó vagy tevékenységeik megfigyelését foglalja magában;

43.

„ellenőrzési rendszer”: egy tagállamon belül az illetékes hatóságokat és azon erőforrásokat, struktúrákat, intézkedéseket és eljárásokat magában foglaló rendszer, amelyek célja annak biztosítása, hogy a hatósági ellenőrzéseket e rendelet és a 15–24. cikkben előírt szabályok szerint végezzék el;

44.

„egyenértékűség” vagy „egyenértékű” a nagyrészt ugyanolyan és ugyanazon célkitűzéseknek megfelelő rendszer; [Mód. 45]:

45.

„Unióba történő beléptetés”: állatok és termékek beléptetése az I. mellékletben felsorolt valamely területre;

46.

„okmányellenőrzés”: a hatósági bizonyítványok, hatósági tanúsítványok és más okmány vagy okmányok vizsgálata, ideértve az 1. cikk (2) bekezdésében és az 54. cikk (1) bekezdésében említett szabályokban vagy a 75. cikk (3) bekezdése, a 125. cikk (4) bekezdése, a 127. cikk (1) bekezdése és a 128. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusokban előírtak szerint a szállítmányhoz mellékelendő kereskedelmi jellegű dokumentumokat;

47.

„azonossági ellenőrzés”: vizuális vizsgálattal történő ellenőrzés annak megállapítása céljából, hogy a szállítmány tartalma és címkézése, többek között az állatokon található jelek, a plombák és a szállítóeszközök megegyeznek-e a hatósági bizonyítványokon, hatósági tanúsítványokon és más mellékelt okmányokon szereplő információkkal;

48.

„fizikai ellenőrzés”: magának az állatnak vagy terméknek, és adott estben a csomagolásnak, a szállítóeszköznek, a címkézésnek és a hőmérsékletnek az ellenőrzése, az elemzések, tesztek és diagnosztika céljára történő mintavétel és bármely egyéb ellenőrzés, amely az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok betartásának vizsgálatához szükséges;

49.

„átrakodás”: a 45. cikk (1) bekezdésében előírt hatósági ellenőrzéseknek alávetett, egy harmadik országból tengeri vagy légi szállítás útján, hajón vagy légi járművön érkező olyan termékek vagy állatok mozgatása, amelyeket vámfelügyelet alatt ugyanabban a kikötőben vagy ugyanazon a repülőtéren továbbszállítás céljából egy másik hajóra vagy légi járműre rakodnak át; [Mód. 48]

50.

„átszállítás”: valamely harmadik országból egy másik harmadik országba irányuló, az I. mellékletben felsorolt területek valamelyikén vámfelügyelet alatt áthaladó mozgatás, vagy az I. mellékletben felsorolt valamely területről az I. mellékletben felsorolt valamely másik területre irányuló és egy harmadik ország területén áthaladó mozgatás;

51.

„vámfelügyelet”: a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (43) 4. cikkének (13) bekezdésében meghatározott intézkedés;

52.

„vámellenőrzés”: a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének (14) bekezdésében meghatározott vámellenőrzés;

53.

„hatósági lefoglalás”: olyan eljárás, amellyel az illetékes hatóság biztosítja, hogy a rendeltetésükről hozott döntésig a hatósági ellenőrzésnek alávetett állatokat és termékeket ne lehessen elmozdítani vagy megbolygatni; magában foglalja a vállalkozók általi és az illetékes hatóság ellenőrzése alatt és utasításai alapján történő tárolást is; [Mód. 49]

54.

„további hatósági ellenőrzések”: eredetileg nem tervezett olyan ellenőrzések, amelyekről korábbi hatósági ellenőrzések vagy más hatósági tevékenységek eredményei alapján határoztak;

55.

„hatósági tanúsítás”: az az eljárás, amelynek során az illetékes hatóságok igazolják az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályokban foglalt egy vagy több követelménynek való megfelelést;

56.

„ellenőrzési terv”: az illetékes hatóság által kidolgozott leírás, amely a hatósági ellenőrzési rendszer és működése szerkezetére és megszervezésére vonatkozó információkat tartalmaz, valamint ismerteti az 1. cikk (2) bekezdésében említett egyes területeken adott időszak során elvégzendő hatósági ellenőrzések részletes tervét;

57.

„menetlevél”: az 1/2005/EK rendelet II. melléklete 1–5. pontjában meghatározott okmány.

57a.

„hatósági segédszemélyzet”: ilyen minőségben való eljárásra az e rendelet IIIa. mellékletével összhangban megfelelően képesített és az illetékes hatóság által kijelölt, egy hatósági állatorvos felügyelete és felelőssége alatt működő személy. [Mód. 50]

a)

eljárásokat vezet vezetnek be az érintett hatóságok közötti hatékony és eredményes koordinációnak, valamint a területén végzett valamennyi hatósági ellenőrzések ellenőrzés és más hatósági tevékenységek tevékenység következetességének és eredményességének a biztosítására; [Mód. 53]

b)

egyetlen olyan hatóság kijelölése, amelynek feladata a Bizottsággal és a többi tagállammal az adott a tagállam által meghatározott valamennyi területen végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek tekintetében folytatott együttműködés és kapcsolattartás koordinálása oly módon, hogy ezen ellenőrzések és tevékenységek kiterjedjenek az 1 . cikk (2) bekezdésében említett valamennyi területre. [Mód. 54]

a)

az (1) bekezdés szerint kijelölt illetékes hatóságok;

b)

a (2) bekezdés b) pontja szerint kijelölt egyetlen hatóság;

c)

az ökológiai termékek (3) bekezdésben említett ellenőrző hatóságai;

d)

a 25. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazással rendelkező szervezetek.

a)

eljárásokat és intézkedéseket vezetnek be a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek eredményességének és megfelelőségének biztosítására;

b)

intézkedéseket hoznak a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek pártatlanságának, függetlenségének minőségének, következetességének és egységes célkitűzésének következetességének biztosítására; semmilyen esetben sem állhatnak kapcsolatban az általuk ellenőrzött vállalkozókkal, és nem függhetnek tőlük;

c)

intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a hatósági ellenőrzéseket és más hatósági tevékenységeket végző alkalmazottak esetében függetlenül és pártatlanul járjanak el és esetükben ne merüljön fel összeférhetetlenség illetve ne legyenek olyan nem megfelelő kapcsolataik, amelyekből gazdasági hasznot húznak, vagy amelyek veszélyeztethetik pártatlanságukat ;

d)

az elemzések, tesztelések és diagnosztika céljára megfelelő laboratóriumi kapacitással bírnak vagy ahhoz hozzáféréssel rendelkeznek;

e)

elegendő számú független és megfelelően képzett és tapasztalt személyzettel vagy ahhoz hozzáféréssel rendelkeznek az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében rögzített ellenőrzési követelmények tekintetében , hogy ezáltal a hatósági ellenőrzéseket és más hatósági tevékenységeket teljes körűen, hatékonyan és eredményesen lehessen elvégezni;

f)

megfelelő és megfelelően karbantartott létesítményekkel és berendezésekkel rendelkeznek annak biztosításához, hogy alkalmazottaik hatékonyan és eredményesen végezhessék el a hatósági ellenőrzéseket és más hatósági tevékenységeket;

g)

rendelkeznek a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzéséhez, valamint az e rendeletben és az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályokban előírt intézkedések meghozatalához szükséges hatáskörrel;

h)

jogi eljárásokat vezetnek be annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazottak feladataik megfelelő ellátásához bejuthassanak a vállalkozók telephelyeire és hozzáférhessenek az általuk tárolt dokumentumokhoz;

i)

készenléti tervvel rendelkeznek, és felkészültek e tervek szükséghelyzetben történő alkalmazására, adott esetben az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályokkal összhangban.

-a)

az illetékes hatóságok vagy az illetékes hatóság által a hatósági ellenőrzés vagy a más hatósági tevékenységek végrehajtására felhatalmazott független közhatóság által foglalkoztatott tisztviselők;

a)

szakterületükön belül megfelelő képzésben részesülnek, amelynek segítségével megfelelően el tudják látni feladataikat, és következetesen tudják elvégezni a hatósági ellenőrzéseket és más hatósági tevékenységeket;

b)

szakismereteiket naprakészen tartják és szükség esetén rendszeres továbbképzésben részesülnek;

c)

képzésben részesülnek a II. melléklet I. fejezetében meghatározott témakörök, valamint az illetékes hatóságok e rendeletből fakadó kötelezettségei tekintetében.

a)

független ellenőrzésnek vetik alá;

b)

átlátható módon végzik el.

a)

az ellenőrzések, vizsgálatok és auditok célja;

b)

a természetes vagy jogi személyek kereskedelmi érdekeinek védelme;

c)

a folyamatban lévő bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelme.

ca)

az illetékes hatóságok döntéshozatali folyamata.

a)

az emberi, állati vagy növényi egészség, illetve a környezet tekintetében esetlegesen felmerülő kockázatok;

b)

e kockázatok jellege, súlyossága és mértéke, annak biztosítása érdekében, hogy a közzététel arányban álljon a körülményekkel;

a)

az érintett vállalkozó a közzétételt vagy nyilvánosságra hozatalt megelőzően észrevételeket tehet az illetékes hatóság által közzétenni vagy más módon nyilvánosságra hozni kívánt információkkal kapcsolatban;

b)

a közzétett vagy nyilvánosságra hozott információk figyelembe veszik az érintett vállalkozó észrevételeit, vagy azokat ezen észrevételekkel együtt egyszerre teszik közzé vagy hozzák nyilvánosságra.

a)

az alábbiakhoz kapcsolódó azonosított kockázatok:

b)

a vállalkozók korábbi vállalkozások őket érintő korábbi hatósági ellenőrzések során elért eredményei és az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályoknak való korábbi megfelelésük; [Mód. 66]

c)

a vállalkozók által elvégzett saját, vagy a kérésükre harmadik fél által elvégzett ellenőrzések megbízhatósága és eredményei, amelyek alapján megállapítható az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályoknak való megfelelés; E saját ellenőrzésekkel kapcsolatos információkat lehetőség szerint úgy kell továbbítani, hogy minimális terhet jelentsenek a vállalkozók számára ; [Mód. 67]

ca)

az élelmiszerek és termékek jellegét, minőségét és összetételét érintő fogyasztói elvárások; [Mód. 68]

d)

a 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok esetleges megsértését jelző bármely információ.

da)

a vállalkozók által bevezetett magán minőségbiztosítási rendszerek, amelyeket független és elismert tanúsító szervek tanúsítanak és ellenőriznek. [Mód. 69]

a)

az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok;

b)

a Bizottság által a 15–24. cikk szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok.

a)

szükséges a vállalkozó előzetes értesítése; [Mód. 72]

b)

a vállalkozó maga kérte a hatósági ellenőrzést Az ilyen bejelentett ellenőrzések nem helyettesítik az előzetes figyelmeztetés nélküli rendes ellenőrzéseket. [Mód. 73].

ba)

Az 1. cikk (2) bekezdésének j) pontja szerinti követelmények igazolása érdekében ellenőrzéseket végeznek. [Mód. 74]

a)

az uniós piacon elérhetők, akár a hatósági ellenőrzés helye szerinti tagállamból, akár másik tagállamból származnak;

b)

azokat az Unióból történő kivitelre szánják;

c)

harmadik országokból érkeznek az Unióba.

a)

az állatok és termékek az előállítás, feldolgozás , forgalomba hozatal és forgalmazás valamennyi szakaszában; [Mód. 78]

b)

az állatok egészségét, illetve az állatok és termékek jellemzőit esetlegesen befolyásoló hatóanyagok, anyagok vagy egyéb tárgyak az előállítás, feldolgozás és forgalmazás valamennyi szakaszában; [Mód. 79]

c)

a vállalkozók és a vállalkozók irányítása alatt álló tevékenységek és műveletek, a vállalkozók létesítményei, földterületei és terményei és folyamatai, a termékek tárolása, szállítása és felhasználása, valamint az állatok tartása. [Mód. 80]

ca)

a folytatott tevékenységgel vagy a szállítási tevékenységgel összefüggő valamennyi dokumentum (elektronikus formában is). [Mód. 81]

a)

a hatósági ellenőrzések típusa, száma és eredménye végeredménye;

b)

a jogsértések feltárt eseteinek típusa és száma;

c)

azok az azon esetek típusa és száma , amelyekben az illetékes hatóságok a 135. cikk szerinti intézkedéseket hoztak;

d)

azok az azon esetek típusa és száma , amelyekben a 136. cikk szerinti szankciókat szabtak ki. [Mód. 82]

a)

a minősítési kritériumok objektívek, átláthatók és nyilvánosan hozzáférhetők;

b)

megfelelő intézkedések vannak érvényben a minősítési folyamat következetességének és átláthatóságának biztosítására.

ba)

negatív eredmények esetén haladéktalanul utólagos ellenőrzésre kerül sor. [Mód. 84]

a)

korrekciós intézkedéseket hoznak minden olyan esetben, amikor a (2) bekezdésben előírt eljárások hiányosságokat tárnak fel a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek következetessége és eredményessége terén;

b)

szükség esetén aktualizálják az (1) bekezdésben előírt dokumentált eljárásokat.

a)

a hatósági ellenőrzés céljának leírása;

b)

az alkalmazott ellenőrzési módszerek;

c)

a hatósági ellenőrzések eredményei;

d)

adott esetben az illetékes hatóság által a hatósági ellenőrzés eredményeképpen az érintett vállalkozó számára előírt intézkedések.

a)

rendszeres tájékoztatást kapjon a megfelelés mértékéről;

b)

azonnal tájékoztatást kapjon a hatósági ellenőrzések során megállapított hiányosságokról vagy jogsértésekről.

a)

a vállalkozók által működtetett ellenőrzési rendszer és a kapott eredmények vizsgálata;

b)

a következők vizsgálata:

c)

a vállalkozó telephelyein tapasztalható higiéniai körülmények ellenőrzése;

d)

a helyes gyártási gyakorlat (GMP), a helyes higiéniai gyakorlat (GHP), a helyes gazdálkodási gyakorlat és a veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) eljárásainak értékelése;

e)

az okmányok , nyomonkövethetőségi adatok és más olyan dokumentumok vizsgálata, amelyek fontosak lehetnek az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok betartásának felmérése szempontjából; [Mód. 91]

f)

a vállalkozók és személyzetük kikérdezése;

g)

a vállalkozások mérőműszerei által rögzített értékek leolvasása;

h)

a vállalkozók által végzett mérések felülvizsgálata érdekében az illetékes hatóságok által, saját műszereikkel végzett ellenőrzések;

i)

a jogsértés megállapításához szükséges bármely egyéb tevékenység.

a)

telephelyeik;

b)

a számítógépes információkezelési rendszereik;

c)

állataik és termékeik;

d)

vonatkozó dokumentumaik és bármely más fontos információ, köztük az esetleges saját tesztek eredményei, amelyek fontosak ezen ellenőrzések, illetve tevékenységek elvégzéséhez, továbbá az ellenőrzések tárgyát képező, a 13 . cikk (2) bekezdésében felsorolt elemek. Minden vállalkozónak képesnek kell lennie megjelölni legalább azokat a vállalkozókat, akik neki szállítanak, illetve akiknek ő szállít. [Mód. 93].

a)

a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek hatékony elvégzésének biztosítása érdekében teljes körűen együttműködik az illetékes hatóságokkal;

b)

nyomtatott és elektronikus formában haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a szállítmánnyal kapcsolatos kapcsolatban megkövetelt valamennyi információt. [Mód. 95]

a)

az illetékes hatóságok, valamint a 25. cikkben említett, felhatalmazással rendelkező szervezetek által az (1) bekezdés b) pontjában említett számítógépes információkezelési rendszerekhez való hozzáférés részletes szabályai; [Mód. 96]

b)

a vállalkozók és az illetékes hatóságok közötti, a (3) bekezdésben említett együttműködés.

a)

a létesítmények és berendezések tervezése és karbantartása;

b)

személyi higiénia

c)

HACCP-alapú eljárások;

d)

saját ellenőrzésekre irányuló eljárások;

e)

az alkalmazandó követelmények személyzet általi betartásának ellenőrzése;

f)

a vállalkozó által vezetett nyilvántartások, valamint a létesítménybe belépő és onnan kikerülő élelmiszereket, takarmányokat és más anyagokat kísérő dokumentumok ellenőrzése;

g)

a csalárd gyakorlatok jelenlétére utaló bizonyítékok mérlegelése.

a)

a vágást megelőzően az állatok egészségének és jólétének hatósági állatorvos általi, vagy hatósági állatorvos felelőssége alatt működő hatósági segédszemélyzet általi vagy ilyen állatorvos felelősségére végzett ellenőrzése ellenőrzés ;

b)

a vágóhidakon, darabolóüzemekben , daraboló- és feldolgozóüzemekben és vadfeldolgozó létesítményekben hatósági állatorvos által vagy ilyen hatósági állatorvos felelősségére felelőssége alatt működő hatósági segédszemélyzet által végzett hatósági ellenőrzések az alábbiakra vonatkozó követelményeknek való megfelelés vizsgálata céljából:

a)

a levágás előtti és a levágás utáni vizsgálatnál – illetve vadfeldolgozó létesítmények esetében a levágás utáni vizsgálatnál – legalább egy hatósági állatorvosnak jelen kell lennie;

b)

a rendelet célkitűzéseinek megvalósításához megfelelő gyakorisággal hatósági állatorvosnak vagy hatósági segédszemélyzetnek kell jelen lennie a darabolóüzemekben a hús feldolgozásakor.

a)

az illetékes hatóságoknak az (1) bekezdésben, valamint a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11-13. cikkben, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai;

b)

a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények és az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl tekintettel az egyes állati eredetű termékekhez és az azokat érintő különböző folyamatokhoz kapcsolódó sajátos veszélyekre és kockázatokra;

c)

azok az esetek és feltételek, amelyek fennállásakor a vágóhíd azon megfelelően képzett és betanított személyzete, amelyet a hatósági ellenőrzésekben vehet részt, állatorvos ellenőrzése alatt alkalmaznak a létesítmény termelési egységeitől elkülönülő és független egységben , segédkezhet a hatósági állatorvos mellett a (2) bekezdés szerinti, a baromfi és nyúlfélék húsának előállításával kapcsolatos hatósági ellenőrzések elvégzésénél, valamint a teljesítményük értékelésére szolgáló vizsgálatok kidolgozása és alkalmazása;

d)

azok a körülmények, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk;

e)

annak a hatósági állatorvos által kis kapacitású vágóhidakon, valamint vadfeldolgozó létesítményekben elvégzendő hatósági ellenőrzési feladatok feltételeinek és gyakoriságának kockázatelemzésen alapuló meghatározására szolgáló kritériumok, hogy milyen esetekben engedélyezhető az (1) bekezdésben említett hatósági ellenőrzések során – kockázatértékelés alapján – a hatósági állatorvos távolmaradása a vágóhidakról és vadfeldolgozó létesítményekből. az ( 1a) bekezdés a) pontjában rögzített minimumkövetelmények betartása mellett .

a)

az illetékes hatóságok és az élelmiszer-ipari vállalkozók által a 852/2004/EK rendelet 5. cikkében említett eljárások alkalmazása terén szerzett tapasztalatok;

b)

tudományos és technológiai fejlemények;

c)

az élelmiszer-összetételre vonatkozó fogyasztói elvárások és az élelmiszer-fogyasztási szokások változásai;

d)

a húshoz vagy más emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékhez kapcsolódó, az emberek és az állatok egészségét érintő kockázatok.

da)

a csalárd gyakorlatok jelenlétére utaló bizonyítékok mérlegelése.

a)

annak szükségessége, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a tényleges alkalmazás érdekében arányosak legyenek a kisvállalkozások körében történő alkalmazása megkönnyítésének igénye jellegével és méretével ; [Mód. 97]

b)

az élelmiszer-előállítás, -feldolgozás vagy -forgalmazás valamennyi szakaszában a hagyományos módszerek további alkalmazásának lehetővé tételére vonatkozó igény;

c)

a különleges földrajzi korlátokkal bíró régiókban található élelmiszer-ipari vállalkozások igényei.

a)

a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények és az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl tekintettel a nem engedélyezett anyagokhoz és az engedélyezett anyagok nem engedélyezett felhasználásához kapcsolódó sajátos veszélyekre és kockázatokra;

b)

a 108. cikkben előírtakon túl további különleges követelmények és különleges tartalom a 107. cikk (1) bekezdésében előírt többéves nemzeti ellenőrzési tervek vonatkozó részeinek kidolgozásához;

c)

azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk.

(a)

az emberek és állatok egészségét érintő biológiai és vegyi veszélyek elleni védelmet célzó intézkedések felülvizsgálata;

(b)

a 18. cikk sérelme nélkül az állatjóléti intézkedések felülvizsgálata;

(c)

a járványvédelmi és járványmentesítési intézkedések felülvizsgálata. [Mód. 99]

a)

az illetékes hatóságoknak a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11. és 12 . a 12. és a 13. cikkben, valamint a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai; [Mód. 101]

b)

a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények és az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl arra is tekintettel, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett szabályokkal összhangban meghatározott betegségmegelőzési és járványvédelmi intézkedéseknek való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések révén kezelni kell a sajátos állat-egészségügyi veszélyeket és kockázatokat;

c)

azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk.

a)

a tagállamok és harmadik országok közötti nagy távolságon való szállítások esetén az állatok szállításra való alkalmasságának megállapítását célzó hatósági ellenőrzések a berakodást megelőzően;

b)

a törzskönyvezett lófélék kivételével a háziló-félék és a házi szarvasmarha-, juh-, kecske-, illetve sertésfélék tagállamok és harmadik országok közötti, nagy távolságokon való szállítása esetén a szállítást megelőzően:

c)

az 57. cikk (1) bekezdésében szereplő határállomásokon és a kilépési helyeken:

ca)

tagállamok és harmadik országok közötti, nagy távolságokon való szállítás esetén a nagy távolságon való szállítás bármely szakaszában szúrópróbaszerűen vagy célzottan elvégzett ellenőrzések annak vizsgálata céljából, hogy a bejelentett szállítási idő valószerű-e, és a szállítás megfelel-e az 1/2005/EK rendeletnek, és különösen, hogy a szállítási és pihenési idő megfelel-e az 1/2005/EK rendelet I. mellékletének V. fejezetében meghatározott korlátozásoknak. [Mód. 106]

a)

az illetékes hatóságoknak az (1) bekezdésben, valamint a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11-13. cikkben, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai; [Mód. 108]

b)

a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények és az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl tekintettel az egyes állatfajokhoz és szállítóeszközökhöz kapcsolódó sajátos kockázatokra, valamint a nem megfelelő gyakorlatok megelőzésének és az állatok szenvedése csökkentésének szükségességére;

c)

azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk;

d)

az állatjóléti követelmények ellenőrzése a határállomásokon és a kilépési helyeken, valamint az ilyen kilépési helyekre alkalmazandó minimumkövetelmények;

e)

a IV. címben előírt közigazgatási segítségnyújtási mechanizmusok igénybevételére vonatkozó különleges kritériumok és feltételek;

f)

azon esetek és feltételek, amelyek előfordulásakor az állatjóléti követelményeknek való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések során mérhető teljesítménykritériumokon alapuló különleges állatjóléti mutatók alkalmazhatók, alkalmazandók, valamint az ilyen mutatók tudományos és műszaki adatok alapján történő kidolgozása. [Mód. 109]

a)

az illetékes hatóságoknak a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11- 13. cikkben, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai;

b)

az 1. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett szabályok alkalmazási körébe tartozó egyes növények, növényi termékek és más tárgyak Unióba történő beléptetésével és Unión belüli mozgatásával kapcsolatos hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények és az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl tekintettel az egyes meghatározott származású vagy eredetű növényekhez, növényi termékekhez és más tárgyakhoz kapcsolódó sajátos növény-egészségügyi veszélyekre és kockázatokra;

c)

az illetékes hatóságok által a(z) …/…/EU rendelet (*12) 79. cikkének (1) bekezdésével összhangban növényútlevelek kiállítására jogosult vállalkozókon végzett hatósági ellenőrzések egységes gyakorisága, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl arra is tekintettel, hogy ezek a vállalkozók az általuk termesztett vagy előállított növények, növényi termékek és más tárgyak tekintetében végrehajtották-e a(z) …/…/EU rendelet (*13) 86. cikkében említett növény-egészségügyi kockázatkezelési tervet;

d)

azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk.

a)

az illetékes hatóságoknak a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11., a 12. és a 13. cikkben, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai;

b)

a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl tekintettel a növényi szaporítóanyagok egyes kategóriáinak vagy egyes adott nemeknek és fajoknak az egészségét, azonosságát, minőségét és nyomon követhetőségét érintő kockázatokra;

c)

a IV. címben előírt közigazgatási segítségnyújtási mechanizmusok igénybevételére vonatkozó különleges kritériumok és feltételek;

d)

azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk. [Mód. 110]

a)

az illetékes hatóságoknak a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11-13. cikkben, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai;

b)

az alábbiakat vizsgáló hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények és az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága:

c)

azok a körülmények, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk.

a)

az illetékes hatóságoknak a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11-13. cikkben, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai;

b)

a növényvédő szerek gyártását, forgalomba hozatalát, Unióba történő beléptetését, címkézését, csomagolását, szállítását, tárolását, párhuzamos forgalmazását és használatát vizsgáló hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények és az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl arra is tekintettel, hogy biztosítani kell a növényvédő szerek biztonságos és fenntartható használatát, valamint fel kell lépni az ilyen termékek illegális kereskedelme ellen; [Mód. 116]

c)

a peszticid kijuttatására használt berendezésekre vonatkozó egységes különleges vizsgálati követelmények és az ilyen ellenőrzések egységes minimális gyakorisága;

ca)

az előállítással, csomagolással és tárolási módokkal kapcsolatos jegyzék vagy adatbázis létrehozására vonatkozó egységes különleges szabályrendszer; [Mód. 117]

d)

azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk;

e)

a peszticid kijuttatására használt berendezések vizsgálatához az illetékes hatóságoknak segítséget nyújtó tanúsítási rendszerek kialakítása;

f)

a növényvédő szerek által okozott mérgezésgyanús esetekkel kapcsolatos információgyűjtés, nyomon követés és jelentéstétel;

g)

a hamisított növényvédő szerekkel és a növényvédő szerek illegális kereskedelmével kapcsolatos információgyűjtés, nyomon követés és jelentéstétel.

a)

a 834/2007/EK rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében a vállalkozóknak, az illetékes hatóságoknak a  felhatalmazással rendelkező szervezeteknek a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11–13. cikkben, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon, valamint a felhatalmazással rendelkező szervezetek jóváhagyása és felügyelete tekintetében a 25., 29., 30. és 32. cikken túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai; [Mód. 119]

b)

a 8. cikk (1) bekezdésében említetteken túl a kockázatértékelés, valamint a hatósági ellenőrzések és adott esetben a mintavétel gyakoriságának meghatározása tekintetében előírt további követelmények, figyelembe véve a jogsértések előfordulásának kockázatát;

c)

a 834/2007/EK tanácsi rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott vállalkozókra irányuló hatósági ellenőrzések minimális gyakorisága, valamint azok az esetek és feltételek, amelyek fennállásakor egyes ilyen vállalkozók mentesíthetők bizonyos hatósági ellenőrzések alól;

d)

a 13. cikkben és a 33. cikk (1)–(5) bekezdésében említetteken kívül további hatósági ellenőrzési módszerek és technikák, valamint a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó különleges követelmények, amelyek célja az ökológiai termékek nyomon követhetőségének biztosítása az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában, valamint biztosítékok nyújtása az 1. cikk (2) bekezdésének j) pontjában említett szabályoknak való megfelelés tekintetében;

e)

a 834/2007/EK rendelet 135. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és 30. cikkének (1) bekezdésében említetteken kívül további követelmények a jogsértések előfordulása esetén hozandó intézkedésekre vonatkozóan, valamint a 135. cikk (2) bekezdésében előírtakon túlmutató további intézkedések;

f)

a 4. cikk (1) bekezdésének f) pontjában előírtakon kívül további követelmények a hatósági ellenőrzések elvégzéséhez szükséges létesítményekre és berendezésekre vonatkozóan, valamint a 25–30. és a 32. cikkben említetteken túlmutató, a hatósági ellenőrzési feladatok átruházására vonatkozó további feltételek és kötelezettségek;

g)

a 12. és 31. cikkben említetteken kívül az illetékes hatóságokra, az ökológiai termékek ellenőrző hatóságaira és a hatósági ellenőrzéseket végző, felhatalmazással rendelkező szervezetekre vonatkozó további jelentéstételi kötelezettségek;

h)

a IV. címben előírt közigazgatási segítségnyújtási mechanizmusok igénybevételére vonatkozó különleges kritériumok és feltételek.

a)

a 11. és 13. cikkben említetteken kívül a termékleírásoknak és címkézési követelményeknek való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzésekre vonatkozó további követelmények, módszerek és technikák;

b)

a 13. cikkben említetteken kívül az 1. cikk (2) bekezdésének k) pontjában említett szabályok alkalmazási körébe tartozó termékek nyomon követhetőségének az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában történő biztosítását valamint a szabályoknak való megfelelés tekintetében biztosítékok nyújtását célzó hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó további módszerek és technikák;

c)

a 108. cikkben előírtakon túl további különleges követelmények és különleges tartalom a 107. cikk (1) bekezdésében előírt többéves nemzeti ellenőrzési tervek vonatkozó részeinek kidolgozása tekintetében, valamint a 112. cikkben előírt jelentés további különleges tartalma;

d)

a IV. címben előírt közigazgatási segítségnyújtási mechanizmusok igénybevételére vonatkozó különleges kritériumok és feltételek;

e)

a 135. cikk (2) bekezdésében említetteken túl jogsértés, vagy súlyos vagy ismétlődő jogsértés esetén hozandó további különleges intézkedések.

a)

az illetékes hatóságoknak a 4., 8. és 9. cikkben, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 11-13. cikkben, a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 36. cikkben előírtakon túlmutató különleges felelősségi körei és feladatai;

b)

a hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes különleges követelmények és az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokon túl tekintettel az egyes élelmiszer- és takarmánykategóriákhoz és az azokat érintő különböző folyamatokhoz kapcsolódó sajátos veszélyekre és kockázatokra;

c)

azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak adott jogsértésekhez kapcsolódóan a 135. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést vagy az említett bekezdésben előírtakon túlmutató kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk.

a)

a felhatalmazás tartalmazza a következők pontos leírását:

b)

a felhatalmazással rendelkező szervezet:

c)

rendelkezésre állnak a feladatot átruházó illetékes hatóság és a felhatalmazással rendelkező szervezet közötti eredményes és hatékony koordinációt biztosító intézkedések.

a)

rendszeresen, illetve az illetékes hatóság ilyen irányú megkeresésére bármikor tájékoztatja a meghatározott hatósági ellenőrzési feladatokat átruházó illetékes hatóságot az általa elvégzett ellenőrzések eredményeiről;

b)

ha a hatósági ellenőrzések eredményei a szabályok be nem tartását jelzik, vagy annak valószínűségére utalnak, azonnal tájékoztatja erről a meghatározott hatósági ellenőrzési feladatokat átruházó illetékes hatóságot.

a)

szükség szerint megszervezik az ilyen szervezetek vagy személyek időszakos és be nem jelentett auditját vagy vizsgálatát; [Mód. 127]

b)

a felhatalmazást teljesen vagy részben haladéktalanul visszavonják, ha:

a)

az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok nem tiltják az ilyen átruházást;

b)

a 26. cikkben meghatározott feltételek – a b) pont iv. alpontjának kivételével – teljesülnek.

a)

az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok lehetővé teszik az ilyen átruházást;

b)

a 26. cikkben meghatározott feltételek – a b) pont ii. és iv. alpontjának kivételével – teljesülnek.

a)

rendszeresen, illetve az illetékes hatóság ilyen irányú megkeresésére bármikor tájékoztatja a más hatósági tevékenységekhez kapcsolódó meghatározott feladatokat átruházó illetékes hatóságot az általa elvégzett más hatósági tevékenységek eredményeiről;

b)

ha a más hatósági tevékenységek eredményei a szabályok be nem tartását jelzik, vagy annak valószínűségére utalnak, azonnal tájékoztatja erről a más hatósági tevékenységekhez kapcsolódó meghatározott feladatokat átruházó illetékes hatóságot.

a)

szükség szerint megszervezik az ilyen szervezetek vagy személyek auditját vagy vizsgálatát; [Mód. 129]

b)

a felhatalmazást teljesen vagy részben haladéktalanul visszavonják, ha:

a)

a nemzetközileg elismert vonatkozó, többek között az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által elfogadott szabályoknak vagy eljárásoknak megfelelő, legújabb rendelkezésre álló módszerek;

b)

az a) pontban említett szabályok vagy eljárások hiányában az európai uniós referencialaboratóriumok által kidolgozott vagy ajánlott és a nemzetközileg elfogadott tudományos eljárásokkal összhangban jóváhagyott vonatkozó módszerek;

c)

az a) pontban említett szabályok vagy eljárások és a b) pontban említett módszerek hiányában a nemzeti szinten meghatározott vonatkozó szabályoknak megfelelő módszerek;

d)

az a) pontban említett szabályok vagy eljárások, a b) pontban említett módszerek és a c) pontban említett nemzeti szabályok hiányában a nemzeti referencialaboratóriumok által kidolgozott vagy ajánlott és a nemzetközileg elfogadott tudományos eljárásokkal összhangban jóváhagyott vonatkozó módszerek; vagy

e)

az a) pontban említett szabályok vagy eljárások, a b) pontban említett módszerek, a c) pontban említett nemzeti szabályok és a d) pontban említett módszerek hiányában a nemzetközileg elfogadott tudományos eljárásokkal összhangban jóváhagyott vonatkozó módszerek.

a)

az alkalmazott mintavételi és laboratóriumi analitikai, tesztelési és diagnosztikai módszerek;

b)

teljesítménykritériumok, analitikai, tesztelési vagy diagnosztikai paraméterek, mérési bizonytalanság és e módszerek jóváhagyási eljárásai;

c)

az analitikai, tesztelési és diagnosztikai eredmények értelmezése.

a)

minden esetben feljogosítja a vállalkozót arra, hogy kérje a mintavétel, elemzés, tesztelés vagy diagnózis másik szakértő általi dokumentumvizsgálatát, akit egy referencialaboratórium vagy – ha ez nem lehetséges – egy másik, legalább azzal egyenértékű hivatalos laboratórium nevez ki ; [Mód. 137]

b)

adott esetben, és ha ez technikailag megvalósítható, tekintettel különösen a veszély állatokban vagy termékekben való előfordulására és eloszlására, a minták vagy termékek romlandóságára, valamint a rendelkezésre álló szubsztrát mennyiségére, a vállalkozót feljogosítja, az illetékes hatóságot pedig kötelezi annak biztosítására, hogy kérje: [Mód. 138]

a)

tájékoztatást kapjanak arról, hogy ezeket a mintákat hatósági ellenőrzéssel összefüggésben veszik, és adott esetben ilyen hatósági ellenőrzés céljából elemzik vagy tesztelik; és

b)

az (1) bekezdésben említett minták elemzése vagy tesztelése esetén jogosultak legyenek a 34. cikk (1) bekezdésében előírt második szakvélemény iránti kérelmet benyújtani.

a)

megfelelő előírások vannak hatályban, amelyek értelmében elvégezhetik a 38. cikk (1) bekezdésében említett auditokat és vizsgálatokat, vagy felhatalmazhatják az ilyen auditok és vizsgálatok elvégzésére a laboratórium helye szerinti tagállam illetékes hatóságait;

b)

az adott laboratóriumot azon tagállam illetékes hatóságai, amelynek területén található, már kijelölték hatósági laboratóriumként.

a)

a laboratórium által hatósági laboratóriumként elvégzendő feladatok;

b)

az ilyen feladatok végzésének feltételei;

c)

a laboratórium és az illetékes hatóságok közötti hatékony és eredményes koordináció és együttműködés biztosításához szükséges intézkedések.

a)

rendelkezik az elemzések, tesztek vagy diagnosztizálás elvégzéséhez szükséges szakértelemmel, felszereléssel és infrastruktúrával;

b)

elegendő létszámú és megfelelően képesített, képzett és tapasztalt személyzettel rendelkezik;

c)

független, pártatlan és nem merül fel összeférhetetlenség a hatósági laboratóriumként végzett feladatai elvégzése tekintetében; [Mód. 142]

d)

időben biztosítani tudja a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek során vett mintákon végzett elemzés, tesztelés vagy diagnosztizálás eredményeit;

e)

a „Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményei” című EN ISO/IEC 17025 szabvány szerint működik, valamint a 765/2008/EK rendelettel összhangban működő nemzeti akkreditáló testület e szabvány szerint értékelte és akkreditálta. [Mód. 143]

a)

kiterjed a laboratórium által a hatósági laboratóriumként történő működése során az elemzések, tesztelések vagy diagnosztizálások céljából kötelezően alkalmazandó valamennyi laboratóriumi analitikai, tesztelési és diagnosztikai módszerre;

b)

egy vagy több laboratóriumi analitikai, tesztelési vagy diagnosztikai módszert, vagy módszerek csoportjait foglalhatja magában;

c)

rugalmas módon meghatározható annak érdekében, hogy az akkreditáció hatálya a hatósági laboratórium által az akkreditáció megadásának időpontjában alkalmazott módszerek módosított változatait vagy ezeken kívül új módszereket is magában foglalhasson a laboratórium saját hitelesítései alapján anélkül, hogy a nemzeti akkreditáló testület e módosított vagy új módszerek alkalmazása előtt különleges értékelést végezne.

a)

rendszeresen;

b)

minden olyan esetben, ha úgy vélik, hogy auditra vagy vizsgálatra van szükség.

a)

a laboratórium már nem teljesíti a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében előírt feltételeket;

b)

a laboratórium nem tesz eleget a 37. cikkben előírt kötelezettségeknek;

c)

a laboratórium alulteljesít a 37. cikk (2) bekezdésében említett, laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálatokban.

a)

olyan laboratóriumok:

b)

az 1. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett növényi szaporítóanyagokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzését célzó elemzést vagy tesztelést végző laboratóriumok; [Mód. 147]

c)

a kizárólag más hatósági tevékenységekkel összefüggésben elemzést, tesztelést vagy diagnosztizálást végző laboratóriumok, feltéve, hogy:

a)

az általuk alkalmazott egyéb módszerekhez hasonló vagy azok vonatkozásában reprezentatív jellegű egy vagy több módszer alkalmazása tekintetében az EN ISO/IEC 17025 szabvány szerint működnek, és e szabvány szerint értékelték és akkreditálták őket;

b)

rendszeresen és jelentős gyakorisággal alkalmazzák azokat az a) pontban említett módszereket, amelyekre vonatkozóan akkreditációt szereztek.

a)

amennyiben az uniós szabályok újonnan írják elő az adott módszer alkalmazását;

b)

amennyiben valamely alkalmazott módszer változásai új akkreditációt vagy a hatósági laboratórium által megszerzett akkreditáció hatályának bővítését teszik szükségessé;

c)

azokban az esetekben, amikor a módszer alkalmazása szükséghelyzet vagy az emberek, állatok vagy növények egészségét, az állatok jólétét, illetve a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezetet érintő felmerülő kockázat nyomán válik szükségessé; vagy

ca)

addig, amíg el nem készül az akkreditáló testület értékelése és meg nem születik e testület határozata. [Mód. 150]

a)

a hatósági laboratórium egy, az akkreditációja hatálya alá nem tartozó módszerhez hasonló módszer alkalmazására vonatkozóan már rendelkezik az EN ISO/IEC 17025 szabvány szerinti akkreditációval;

b)

a hatósági laboratóriumban minőségbiztosítási rendszer működik, amely szavatolja a meglévő akkreditáció hatálya alá nem tartozó módszer alkalmazásából származó megalapozott és megbízható eredményeket;

c)

az elemzést, tesztelést vagy diagnosztizálást az illetékes hatóságok vagy az adott módszerért felelős nemzeti referencialaboratórium felügyelete alatt végzik.

a)

az egyes különböző állatokhoz és terméktípusokhoz kapcsolódó, az emberek, állatok vagy növények egészségét, az állatok jólétét, illetve a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezetet érintő kockázatok;

aa)

az élelmiszerek és termékek jellegével, minőségével és összetételével kapcsolatos fogyasztói elvárást potenciálisan félrevezető, csalárd gyakorlatok valószínűsége; [Mód. 152]

b)

a következők érintett állatokra vagy termékekre alkalmazandó, az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok által meghatározott követelményeknek való korábbi megfelelése:

c)

az érintett állatokon és termékeken már elvégzett ellenőrzések;

d)

a származási harmadik ország illetékes hatósága által az állatoknak és termékeknek az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok által meghatározott követelményeknek vagy a legalább azokkal egyenértékűnek elismert követelményeknek való megfelelése tekintetében nyújtott biztosítékok.

a)

az Unióba történő belépés helye;

b)

a határállomás;

c)

az Unióban való szabad forgalomba bocsátás helye;

d)

a szállítmányért felelős vállalkozó raktárai és telephelyei.

a)

szállítóeszközök, üresen is;

b)

csomagolás.

a)

minden esetben magukban foglalnak okmányellenőrzést;

b)

az emberek, állatok vagy növények egészségét, az állatok jólétét, illetve a GMO-k és a növényvédő szerek vonatkozásában a környezetet érintő kockázatok függvényében azonossági ellenőrzéseket és fizikai ellenőrzéseket tartalmaznak.

a)

tájékoztatják az érintett vámhatóságokat és vállalkozókat;

b)

meghatározzák, hogy az állatok vagy termékek szabad forgalomba bocsáthatók-e a mintákon végzett elemzés, tesztelés vagy diagnosztizálás eredményeinek elérhetővé válása előtt, feltéve, hogy az állatok vagy termékek nyomon követhetősége biztosított.

a)

meghatározza az (1) bekezdés b) pontjában említett állatok vagy termékek nyomon követhetőségének biztosításához szükséges mechanizmusokat;

b)

meghatározza az illetékes hatóságok általi mintavétel esetén az (1) bekezdésben említett állatokhoz vagy termékekhez mellékelendő okmányokat.

a)

állatok;

b)

állati eredetű termékek, állati eredetű termékeket tartalmazó élelmiszerek, szaporítóanyagok és állati melléktermékek; [Mód. 153]

c)

a(z) …/…/EU rendelet (*14) 68. cikkének (1) bekezdése és 69. cikkének (1) bekezdése szerint összeállított jegyzékben szereplő növények, növényi termékek és más, károsítók hordozására vagy terjesztésére alkalmas tárgyak és anyagok;

d)

egyes harmadik országokból származó olyan termékek, amelyekre vonatkozóan a Bizottság a (2) bekezdés b) pontjában előírt végrehajtási jogi aktusok útján úgy határozott, hogy ismert vagy felmerülő kockázat vagy arra utaló bizonyítékok miatt, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályok széles körben történő súlyos megsértése fordulhat elő, az Unióba való beléptetésükkor ideiglenesen több hatósági ellenőrzést előíró intézkedésre van szükség;

e)

a 178/2002/EK rendelet 53. cikkével, a(z) …/…/EU rendelet (*15) 249. cikkével vagy a(z) …/…/EU rendelet (*16) 27. cikkének (1) bekezdésével, 29. cikkének (1) bekezdésével, 40. cikkének (2) bekezdésével, 41. cikkének (2) bekezdésével, 47. cikkének (1) bekezdésével, 49. cikkének (2) bekezdésével és 50. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott jogi aktusokban előírt valamely olyan szükségintézkedés hatálya alá tartozó azon állatok és termékek, amelynek értelmében a kombinált nómenklatúra szerinti kódokkal azonosított ezen állatok vagy termékek szállítmányait az Unióba történő beléptetéskor hatósági ellenőrzés alá kell vonni;

f)

azon állatok és termékek, amelyek Unióba történő beléptetéséhez kapcsolódóan feltételeket vagy intézkedéseket határoztak meg a 125., illetve a 127. cikkel, vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályokkal összhangban elfogadott jogi aktusokban, amelyek előírják, hogy az állatok vagy termékek Unióba történő beléptetésekor ellenőrizni kell e feltételek vagy intézkedések teljesülését.

a)

meghatározza az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett kategóriákba tartozó állatok és termékek részletes jegyzékeit, feltüntetve azok kombinált nómenklatúra szerinti kódját;

b)

meghatározza az (1) bekezdés d) pontjában említett kategóriába tartozó termékek jegyzékét, feltüntetve azok kombinált nómenklatúra szerinti kódját, és szükség esetén az említett pontban szereplő kockázatokhoz kapcsolódóan aktualizálva a jegyzéket.

a)

kereskedelmi mintaként vagy kiállítási tételként küldött, nem forgalomba hozatalra szánt termékek; [Mód. 154]

b)

tudományos célra szánt állatok és termékek; [Mód. 155]

c)

nemzetközi forgalomban üzemeltetett szállítóeszköz fedélzetén található és a legénység, valamint az utasok általi fogyasztásra szánt, nem kirakodott termékek;

d)

az utasok személyes poggyászának részét képező és személyes fogyasztásukra szolgáló termékek;

e)

természetes személyeknek küldött termékek nem forgalomba hozatalra szánt kisméretű szállítmányai;

f)

A(z) [ hogy illessze be az állategészségügyről szólórendelet számát ] XXX/XXXX/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában meghatározott, kedvtelésből tartott állatok; [Mód. 156]

g)

hőkezelésnek alávetett termékek legfeljebb a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó mennyiségben;

h)

minden egyéb olyan állat- vagy termékkategória, amelyek esetében a kapcsolódó kockázatok nyomán nincs szükség a határállomásokon végzett ellenőrzésre.

a)

azok az esetek és feltételek, amelyek fennállásakor a határállomás illetékes hatóságai kötelező fizikai ellenőrzések esetén az ilyen ellenőrzések eredményeinek rendelkezésre bocsátását megelőzően engedélyezhetik a 45. cikk (1) bekezdésében említett állat- és termékkategóriák szállítmányainak a végső rendeltetési helyre történő továbbszállítását;

b)

a 45. cikk (1) bekezdésében említett termékkategóriák átrakodott szállítmányait érintő okmányellenőrzések, azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések elvégzésére vonatkozó határidők és részletes szabályok;

c)

azok az esetek és feltételek, amelyek fennállásakor az átrakodott szállítmányok, valamint a légi vagy tengeri szállítás útján érkező és azonos szállítóeszközön továbbszállított állatok azonossági ellenőrzése és fizikai ellenőrzése az Unióba történő első belépés helye szerintitől eltérő határállomáson is elvégezhető;

d)

azok az esetek és feltételek, amelyek fennállásakor a 45. cikk (1) bekezdésében említett állat- és termékkategóriák szállítmányainak átszállítása engedélyezhető, valamint az ilyen szállítmányokon elvégzendő különleges hatósági ellenőrzések, ideértve e szállítmányok külön engedéllyel rendelkező vámszabad raktárakban vagy vámraktárakban történő tárolásának eseteit és feltételeit is.

a)

az illetékes hatóságok a 45. cikk (1) bekezdésében említett állat- és termékkategóriák szállítmányain végzett azonossági ellenőrzéseket és fizikai ellenőrzéseket a határállomásoktól eltérő ellenőrző pontokon is elvégezhetik, feltéve, hogy ezek az ellenőrző pontok megfelelnek a 62. cikk (3) bekezdésében, valamint a 62. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusokban előírt követelményeknek; [Mód. 159]

b)

az első belépés helye szerinti határállomáson okmányellenőrzés és azonossági ellenőrzés alá vont szállítmányokon egy másik tagállam határállomásán fizikai ellenőrzések végezhetők;

c)

az illetékes hatóságok az alábbiakhoz kapcsolódó meghatározott ellenőrzési feladatokat átruházhatják a vámhatóságokra vagy más hatóságokra:

a)

csökkent gyakorisággal kell végezni;

b)

a szállítmány hatósági plombájának ellenőrzésére kell korlátozni, amennyiben létezik ilyen plomba.

a)

a 45. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett állat- és termékkategóriák szállítmányain végzett fizikai ellenőrzések minimális gyakoriságának arányát meghatározó és módosító, valamint annak – az alábbiakra tekintettel – az e kategóriákhoz kapcsolódó kockázat mértékéhez való hozzáigazítását biztosító kritériumok és eljárások: [Mód. 162]

b)

azok a feltételek, amelyek esetén a tagállamok a helyi kockázati tényezők figyelembevétele érdekében növelhetik a fizikai ellenőrzések a) ponttal összhangban meghatározott gyakorisági arányát;

c)

azt biztosító eljárások, hogy a fizikai ellenőrzések a) ponttal összhangban meghatározott minimális gyakorisági arányát időszerűen és egységesen alkalmazzák. [Mód. 163]

a)

a 45. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett termékkategóriák fizikai ellenőrzésének minimális gyakorisága; [Mód. 164]

b)

a 45. cikk (1) bekezdésének e) és f) pontjában említett állat- és termékkategóriák esetében a fizikai ellenőrzések minimális gyakorisága, amennyiben arról az e pontokban említett aktusok nem rendelkeznek. [Mód. 165]

a)

a 45. cikk (1) bekezdésében említett állat- és termékkategóriák szállítmányaiért felelős vállalkozók a szállítmányok beérkezésének helye szerinti határállomás illetékes hatóságainak előzetes értesítése céljából;

b)

a határállomás illetékes hatóságai a következők céljából:

a)

a 47. cikk (1) bekezdésében előírt valamennyi hatósági ellenőrzést elvégeztek;

b)

a fizikai ellenőrzések eredményei – amennyiben előírnak ilyen ellenőrzéseket – rendelkezésre állnak;

c)

az 53. cikkel összhangban a szállítmányra vonatkozó határozatot hoztak és azt rögzítették a közös egészségügyi beléptetési okmányban.[Mód. 170]

a)

nem engedélyezik a szállítmánynak a határállomás illetékes hatóságai által megjelölttől eltérő vámeljárás alá helyezését;

b)

a szállítmány szabad forgalomba bocsátását kizárólag megfelelően véglegesített közös egészségügyi beléptetési okmány bemutatásakor engedélyezik, amely okmány megerősíti, hogy a szállítmány megfelel az 1. cikk (2) bekezdésében említett szabályoknak.

a)

a közös egészségügyi beléptetési okmány formátuma és az annak benyújtására és használatára vonatkozó utasítások;

b)

a vállalkozók által a szállítmányra vonatkozóan küldött, az 54. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt előzetes értesítéssel kapcsolatos azon minimális kötelező határidő, amely lehetővé teszi a határállomás illetékes hatóságai számára a hatósági ellenőrzések időszerű és eredményes elvégzését.

a)

arról, hogy a javasolt határállomás kijelölésének feltétele a bizottsági szakértők által a 115. cikkel összhangban végzett ellenőrzés kedvező eredménye, amely ellenőrzésnek a célja a 62. cikkben meghatározott minimumkövetelményeknek való megfelelés vizsgálata;

b)

az ilyen ellenőrzés időpontjáról.

a)

elérhetőségi adatok és nyitvatartási idő;

b)

a pontos helyszín, valamint az, hogy az állomás kikötői, repülőtéri, vasúti vagy közúti belépési hely-e;

c)

a 45. cikk (1) bekezdésében említett, a kijelölése hatálya alá tartozó állat- és termékkategóriák;

d)

a kijelölésének hatálya alá tartozó egyes állat- és termékkategóriákat érintő hatósági ellenőrzések elvégzéséhez rendelkezésre álló felszerelések és létesítmények;

e)

a 45. cikk (1) bekezdésében említett, a kijelölésének hatálya alá tartozó egyes állat- és termékkategóriák tekintetében naptári évenként kezelt állatok és termékek mennyisége.

a)

a kijelölésének hatálya alá tartozó valamennyi vagy egyes állat- és termékkategóriák tekintetében visszavonják az 57. cikk (1) bekezdésében előírt kijelölést;

b)

a visszavonás által érintett állat- és termékkategóriák tekintetében törlik a határállomásokat az 58. cikk (1) bekezdésében említett jegyzékekből.

a)

az illetékes hatóságok meggyőződtek arról, hogy az (1) bekezdésben említett kockázat már nem áll fenn;

b)

az illetékes hatóságok tájékoztatták a Bizottságot és a többi tagállamot a felfüggesztés megszüntetésének alapját képező információkról.

a)

elegendő számú, megfelelően képzett alkalmazott;

b)

a kezelendő állat- és termékkategóriák jellege és mennyisége szempontjából megfelelő létesítmények;

c)

a határállomás kijelölésének hatálya alá tartozó egyes állat- és termékkategóriákat érintő hatósági ellenőrzések elvégzését lehetővé tevő felszerelések és létesítmények;

d)

olyan intézkedések, amelyek adott esetben biztosítják a 63., 64. és 65. cikkel összhangban a gyanús esetekben, a nem megfelelő szállítmányok vagy a kockázatot jelentő szállítmányok esetében hozott intézkedések alkalmazásához szükséges minden további felszereléshez, létesítményhez és szolgáltatáshoz való hozzáférést;

e)

készenléti rendelkezések, amelyek előre nem látható és váratlan körülmények vagy események esetén biztosítják a hatósági ellenőrzések zavartalan folytatását és a 63., 64. és 65. cikkel összhangban hozott intézkedések eredményes alkalmazását;

f)

a TRACES rendszer és adott esetben az adat- és információkezeléshez és -cseréhez szükséges más számítógépes információkezelési rendszerek hatékony működéséhez szükséges technológia és felszerelés;

g)

az analitikai, tesztelési és diagnosztikai eredményeket az előírt határidőkön belül biztosítani képes, valamint adott esetben az elvégzett elemzések, tesztek eredményeinek és a diagnózisoknak a TRACES rendszerbe történő bevezetéséhez szükséges informatikai eszközökkel felszerelt hatósági laboratóriumok szolgáltatásaihoz való hozzáférés;

h)

a különböző állat- és termékkategóriák megfelelő kezelését, valamint az átfertőződésből eredő esetleges kockázatok megelőzését biztosító megfelelő intézkedések;

i)

a vonatkozó biológiai biztonsági előírásoknak való megfelelést biztosító intézkedések a betegségek Unión belüli elterjedésének megelőzése érdekében.