▌

(5)

A Törvényszék előtt indított eljárások száma, hatáskörének a létrehozása óta történő fokozatos bővítése miatt, jelenleg folyamatosan növekszik.

(6)

Az ezen igazságszolgáltatási fórumhoz érkező ügyek száma évről évre egyre nő , aminek következtében az előtte folyamatban lévő ügyek mennyisége tartósan megnőtt, az eljárások időtartama pedig meghosszabbodott.

(7)

Az eljárások időtartamának meghosszabbodása a peres felek szempontjából nem tűnik elfogadhatónak, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkében meghatározott követelmények fényében.

(8)

A Törvényszék jelen helyzete olyan strukturális okokkal magyarázható, hogy az Európai Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek jogalkotási és szabályozási tevékenysége intenzívebbé és változatosabbá vált, valamint a Törvényszékhez érkező ügyek száma és összetettsége nőtt, különösen a versenyjog és az állami támogatások ellenőrzése terén.

(9)

Következésképpen el kell fogadni azokat az intézkedéseket, amelyekkel ez a helyzet orvosolható, és a Szerződések által biztosított azon lehetőség, hogy a Törvényszéket alkotó bírák száma növelhető, biztosítja, hogy rövid időn belül csökkenjen mind a folyamatban lévő ügyek mennyisége, mind az ezen igazságszolgáltatási fórum előtti eljárások túl hosszú időtartama.

(9a)

Ezeknek az intézkedéseknek olyan szabályozást is tartalmazniuk kell, amely tartós megoldást nyújt a bírák származásának kérdésére, mivel a bírói álláshelyek tagállamok közötti jelenlegi felosztása nem alkalmazható analóg módon arra a helyzetre, amelyben a bírák száma meghaladja a tagállamok számát.

(9b)

Az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkének (2) bekezdése szerint a Törvényszék tagállamonként legalább egy bíróból áll. Mivel ez már szavatolja a megfelelő földrajzi egyensúlyt és a nemzeti jogrendszerek képviseletét, a további bírókat kizárólag szakmai és személyes alkalmasságuk alapján kell kinevezni, figyelembe véve az Európai Unió és az egyes tagállamok jogrendszerével kapcsolatos ismereteiket. Ugyanakkor tagállamonként két bírónál többet nem lehet kinevezni,

▌

(6a)

A 47. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(7)

▌A 48. cikk ▌helyébe a következő szöveg lép:

„A Törvényszék bírói kara tagállamonként egy bíróból és tizenkét további bíróból áll. Tagállamonként nem lehet kettőnél több bírót kinevezni.

Minden bírónak azonos a jogállása, valamint azonosak a jogaik és a kötelezettségeik.

A bírói kar részleges megújítása, amelyre háromévente kerül sor, páros számú bíró esetén felváltva mindig a bírák felét érinti, páratlan számú bíró esetén pedig felváltva páros számú bírót vagy eggyel kisebb páratlan számú bírót érint.”;

(7a)

A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:

„48a. cikk

A tagállamonkénti bírói álláshelyek tekintetében a jelölés joga az adott tagállam kormányát illeti meg.”;

(7b)

A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:

„48b. cikk

(1)     A további bírói álláshelyeket a jelöltek meghatározott tagállamból való származásától függetlenül töltik be.

(2)     A tizenkét további bírói álláshely közül egy vagy több betöltésére irányuló eljárás keretében valamennyi tagállam kormánya állíthat jelöltet. Emellett a Törvényszék távozó bírái is jelentkezhetnek írásban jelöltként az Európai Unió működéséről szóló szerződés 255. cikke szerinti bizottság elnökénél.

(3)     A tizenkét további bírói álláshely közül egy vagy több betöltésére irányuló eljárás keretében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 255. cikke szerinti bizottság véleményt ad a jelölteknek törvényszéki bírói feladatok ellátására való alkalmasságáról. A bizottság a pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményéhez csatolja a legalkalmasabb magas szintű tapasztalattal rendelkező pályázók rangsorolt listáját. Ez a lista – elegendő számú alkalmas jelölt esetén – legalább kétszer annyi jelölt nevét tartalmazza, mint amennyi a tagállami kormányok által közös megegyezéssel kinevezendő bírók száma.”.