22.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 443/70

—

tekintettel a Kisvállalkozások Európai Chartájára, amelyet az Európai Tanács a 2000. június 19–20-i feirai ülésén fogadott el,

—

tekintettel a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásra (1),

—

tekintettel „A kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentése – Az uniós szabályozás hozzáigazítása a mikrovállalkozások szükségleteihez” című 2011. november 23-i bizottsági jelentésre (COM(2011)0803),

—

tekintettel „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” című 2011. február 23-i bizottsági közleményre (COM(2011)0078),

—

tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

—

tekintettel a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló 2011. november 30-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0834),

—

tekintettel az Európai Tanács 2013. március 14–15-i, valamint a Versenyképességi Tanács 2013. szeptember 26–27-i következtetéseire,

—

tekintettel a „Bizottság nyomon követő dokumentuma a kkv-kkal az uniós szabályozásról folytatott »TOP 10« konzultációról” című 2013. június 18-i bizottsági közleményre (COM(2013)0446),

—

tekintettel az „Intelligens szabályozás – válasz a kis- és középvállalkozások szükségleteire” című 2013. március 7-i bizottsági közleményre (COM(2013)0122), valamint az azt kísérő, „A kkv-kkal kapcsolatos intelligens szabályozás – Nyomon követés és konzultáció” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0060),

—

tekintettel az „Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT): eredmények és következő lépések” című 2013. október 2-i bizottsági közleményre (COM(2013)0685),

—

tekintettel „A kis- és középvállalkozások (kkv-k): versenyképesség és üzleti lehetőségek” című 2012. október 23-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló 2013. február 5-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét, fenntarthatóságát és foglalkoztatási potenciálját célzó támogatás fokozása olyan horizontális erőfeszítést igényel, amelybe egyszerre több szakpolitikai területet is be kell vonni;

B.

mivel a kkv-kat aránytalanul sújtják szükségtelen terhek, ugyanis kapacitásuk korlátozott, és mivel ezért az Unió jogalkotói elkötelezték magukat a „gondolkozz először kicsiben” elv mellett;

C.

mivel jelenleg a magánszektor munkavállalóinak több mint 65 %-át 20,7 millió kkv foglalkoztatja, és mivel a kkv-k a leginnovatívabb vállalkozások közé tartoznak, és ők nyújtják a legjobb teljesítményt a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés terén;

D.

mivel az egyik Eurobarométer felmérés szerint az európaiak 74 %-a úgy véli, hogy az Uniót túlzott bürokrácia jellemzi;

E.

mivel az uniós jogszabályokból származó adminisztratív teher közel egyharmada elsősorban az aránytalan és rossz hatékonyságú nemzeti végrehajtásból ered, ami azt jelenti, hogy akár 40 milliárd eurót is meg lehetne takarítani, ha a tagállamok hatékonyabban ültetnék át az uniós jogszabályokat;

F.

mivel a vállalkozások akkor tudnak munkahelyeket teremteni, ha adottak a megfelelő feltételek, például az adminisztráció egyszerűsítése, a finanszírozáshoz, készségekhez, tudáshoz és a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés, valamint innovatív erőfeszítéseik támogatása;

G.

mivel a kkv-kat gyakran sújtja komparatív hátrány a nagy piaci versenytársakkal szemben az adózás, a szabványosítás, a közbeszerzések, a szellemi tulajdonjogok, a kutatás és innováció finanszírozása terén;

H.

mivel a Bizottság az elmúlt öt évben 5 590 jogi előírást „selejtezett ki”, és ezáltal több mint 27 milliárd euróval csökkentette a vállalkozások költségeit;

I.

mivel REFIT programja, a hatásvizsgálatok, a versenyképességre gyakorolt hatás ellenőrzése, a célravezetőségi vizsgálatok, a „TOP 10” konzultáció, a kkv-kra vonatkozó eredménytábla és a kkv-teszt révén a Bizottság szabályozási és igazgatási hatékonyságra törekszik;

J.

mivel – amint azt az Európai Tanács is hangsúlyozta – az Unió szakpolitikai céljainak megvalósítása, többek között az egységes piac megfelelő működése érdekében uniós szintű szabályozásra van szükség;

K.

mivel a Parlament számos alkalommal – például a fent említett, 2012. október 23-i állásfoglalásában is – kijelentette, hogy az uniós szabályozás egyszerűsítése nem sértheti az alapvető uniós egészségügyi és munkabiztonsági előírásokat, az uniós munkavállalók alapvető jogait vagy az Unió környezetvédelmi jogszabályainak alapelveit;

L.

mivel a témáról szóló bizottsági közleményben megállapított, a „TOP 10” konzultációhoz kapcsolódó legtöbb jogalkotási intézkedés a közlemény közzétételekor már folyamatban volt; mivel néhány jogalkotási javaslatot a „TOP 10” konzultáció során már benyújtottak, néhányat pedig mára már le is zártak;

M.

mivel az adminisztratív akadályok meggátolják a kkv-kat az egységes piac előnyeinek maradéktalan kiaknázásában;

N.

mivel ez az állásfoglalás nem foglalkozik az egyes nyomon követési fellépésekkel, erre ugyanis majd különállóan kerül sor, hanem inkább a Bizottság által alkalmazott munkamódszerre összpontosít;

1.

üdvözli a REFIT program részét képező bizottsági „TOP 10” kezdeményezést, és tudomásul veszi azt az ígéretet, amely szerint ez nem egyszeri erőfeszítés, hanem egy folyamatos vizsgálati eljárás rendszeres része kell, hogy legyen; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak fokoznia kellene erőfeszítéseit a konzultációs folyamat során a kkv-k által a szabályozási terhekkel kapcsolatosan felvetett aggályok kezelésére; hangsúlyozza továbbá, hogy a „TOP 10” megközelítés nem veheti át az uniós szabályozásból eredő adminisztratív terhek minimalizálására irányuló szisztematikus horizontális szakpolitikai megközelítés helyét, és nem áshatja alá a szóban forgó jogszabályok célkitűzéseit és eredményességét;

2.

hangsúlyozza ezért, hogy a „gondolkozz először kicsiben” elvnek fokozottan be kellene épülnie a szakpolitikai döntésekbe az innováció, a növekedés, a nemzetköziesítés, a termelékenység, a bürokrácia csökkentése, a humánerőforrás minősége és a társadalmi felelősségvállalás tekintetében;

3.

ezzel kapcsolatban üdvözli továbbá, hogy a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy a döntéshozatali ciklus szerves részét képező intelligens szabályozást fogadjon el, illetve hogy a REFIT-et egy folyamatosan futó, évente felülvizsgált programnak tekintse;

4.

felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen fokozza erőfeszítéseit annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k – és főleg az innovatív kkv-k – az adminisztratív egyszerűsítésnek és a valamennyi szakpolitikai területen nyújtott célzott támogatásoknak köszönhetően ösztönzést kapjanak a fejlődésre;

5.

felszólítja a Bizottságot, hogy a jogszabályok kidolgozáskor átláthatóan és megfelelően végezze el a kkv-teszteket; úgy véli, hogy a mikrovállalkozások automatikus mentesítése nem helyes megközelítés, és támogatja a kkv-kkal kapcsolatban a testreszabott megoldások és könnyítések kidolgozását olyan esetekben, amikor igazolható, hogy ezek nem mozdítják elő a felaprózódást, és nem gátolják a kkv-k belső piacra való kijutását;

6.

felszólítja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse az eltúlzott adminisztratív előírásokat, megőrizve ugyanakkor azokat a rendelkezéseket, amelyek biztosítják a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet, illetve előírják a vállalatoknak, hogy alkalmazottaik számára megfelelő munkakörnyezetről gondoskodjanak;

7.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a finanszírozáshoz és a piacokhoz való könnyű hozzáférést, valamint csökkentsék a szabályozási terhet, amely a kis- és középvállalkozások alapításának és fejlesztésének egyik legnagyobb akadályát képezi;

8.

rendkívül fontosnak tartja, hogy a tagállamok végrehajtsák a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelvet, amely kimondja, hogy a gazdasági szereplők és hatóságok közötti kereskedelmi ügyletekben a szerződésben megállapított fizetési határidő nem haladhatja meg a 4. cikk (3) bekezdésében megállapított határidőket, kivéve, ha a szerződésben kifejezetten másként állapodtak meg, és feltéve, hogy a szerződés egyedi jellege vagy sajátossága miatt az objektíven indokolható, illetve hogy a fizetési határidő semmilyen esetben sem haladja meg a 60 naptári napot;

9.

üdvözli, hogy a Bizottság mostantól a kkv-kra vonatkozó eredménytáblát be fogja építeni az éves REFIT-eredménytáblába; úgy véli, hogy ez a helyes irányba tett lépés, amennyiben a kkv-kkal szemben támasztott követelményeket jobban integrálja a szabályozás egyszerűsítésének szélesebb körű folyamatába, anélkül hogy aláásná a jogszabályok hatékonyságát vagy további bürokratikus akadályokat teremtene; arra kéri a Bizottságot, hogy átfogó hatásvizsgálat útján egyszerűsítse ezeket az eszközöket; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez az egységesítés semmilyen módon nem gyengítheti a Bizottság által az egyszerűsítési folyamat során a kkv-knak szentelt figyelmet;

10.

hangsúlyozza, hogy a tervezett éves eredménytáblának hatékonyan meg kell jelenítenie az uniós és nemzeti szintű, jogalkotási és végrehajtási téren tett előrelépést a kkv-k szempontjából; úgy véli, hogy ez az eredménytábla hozzá fogja segíteni a kkv-kat ahhoz, hogy felmérhessék az uniós vagy nemzeti szintű jogalkotásból eredő adminisztratív terhek költségeit, illetve lehetővé fogja tenni a könnyebb nyomon követést, ezzel megkönnyítve a kkv-k konstruktív részvételét a jövőbeli konzultációkban;

11.

ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az utólagos értékeléseket könnyebb lenne végrehajtani, ha az előzetes ellenőrzéseket megfelelően, valamennyi szempont figyelembevételével végeznék el; úgy véli, hogy az európai intézmények hatásvizsgálati kultúráját javítani kell, különösen azokon a területeken, ahol az Unió jogalkotási javaslatai hatással vannak a kkv-kra és az önfoglalkoztatókra; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje, milyen hozzáadott értéke volna, ha a hatásvizsgálati testület nagyobb függetlenséggel és hatáskörrel rendelkezne; javasolja továbbá, hogy a Parlament használja ki jobban a hatásvizsgálatra és a kkv-tesztekre rendelkezésre álló lehetőségeit, például a bizottsági javaslatok lényeges módosításának bevezetését megelőzően; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen közzé éves nyilatkozatot az új javaslatok vállalkozásokra vonatkozó összesített nettó költségéről;

12.

úgy véli, hogy az új javaslatokból eredő terheket legalább hasonló mértékű csökkentésekkel kell ellensúlyozni;

13.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki egy olyan web-alapú alkalmazást, amelyen keresztül az érintett közigazgatás jelezheti, hogy egy közelgő jogszabály hatással van-e a kkv-kra, illetve hogy milyen mértékben, mint amilyen például a német Mittelstandsmonitor, amely a közlekedési lámpához hasonló egyszerű rendszeren keresztül jelzi, hogy a kkv-kra a közelgő jogszabály nagy valószínűséggel hatással lesz (piros), esetleg hatással lesz (sárga) vagy valószínűleg nem lesz hatással (zöld);

14.

üdvözli a Tanácsnak a 2013. március 14–15 i következtetéseiben megfogalmazott, az uniós és nemzeti szintű szabályozási terhek átfogó csökkentésére irányuló további fellépésre irányuló kérését;

15.

sajnálja, hogy a kkv-k az eddigiekben nem tudták kihasználni az egységes piac lehetőségeit, és emlékeztet arra, hogy a 27 tagú Unióban a kkv-k mindössze 25 %-a exportál; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt az egységes piac integrációjának javítása érdekében, valamint hogy tegyenek többet az egyszerű adminisztratív munkával kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztásáért és a tagállamok közti jobb szabályozási együttműködésért; üdvözli a dohai fejlesztési menetrend (DDA) a WTO kilencedik, 2013 decemberi miniszteri konferenciáján való lezárását, és reméli, hogy a megállapodás nagyobb lehetőségeket teremt a kereskedelem és különösen a kkv-k számára; ezzel kapcsolatban örömmel látja, hogy a Bizottság egységes hozzáadottértékadó-bevallásra kíván javaslatot tenni, valamint úgy véli, hogy a hozzáadottértékadó-bevallási formanyomtatvány szabványosítását követően nem lehet bonyolultabb az általa felváltott legegyszerűbb formanyomtatványnál;

16.

ösztönzi a tagállamokat, hogy tükrözzék a REFIT és a TOP 10 uniós szinten elindított gyakorlatait, valamint gondoskodjanak arról, hogy a kkv-kat sújtó adminisztratív és szabályozási terheket nemzeti szinten is csökkentsék; hangsúlyozza továbbá, hogy a tagállamok rendkívül hatékonyan tudják csökkenteni a kkv-kat sújtó szabályozási terheket, amennyiben az európai irányelvek nemzeti jogba történő átültetése során elkerülik a túlszabályozást; sürgeti a tagállamokat, hogy használják ki a kkv-kra vonatkozó szükségtelen terhek könnyítésének lehetőségét azokon a területeken, ahol erre a jogszabályok lehetőséget biztosítanak;

17.

hangsúlyozza, hogy a tagállamok az európai irányelvek nemzeti jogba történő átültetése során rendkívül hatékonyak lehetnek a kkv-kat sújtó adminisztratív terheket csökkentése, illetve a túlszabályozás elkerülése tekintetében; sürgeti a tagállamokat, hogy enyhítsék a kkv-kra vonatkozó alaki követelményeket azokon a területeken, ahol erre az uniós jogszabályok lehetőséget biztosítanak;

18.

üdvözli a kkv-teszt bevezetését, sajnálja ugyanakkor, hogy csupán néhány tagállam építette be azt nemzeti döntéshozatali folyamatába;

19.

emlékeztet a 2012. október 23-i állásfoglalásában lefektetett, a mikrovállalkozásokra vonatkozó, az uniós jogszabályok alóli általános kivételekkel kapcsolatos álláspontjára, amely szerint kivételnek csak ott van helye, ahol egy megfelelően elvégzett kkv-teszt esetenként igazolja, hogy a mikrovállalkozások sajátos igényei hozzájuk igazított megoldásokkal vagy enyhébb keretek között nem kezelhetők megfelelően; hangsúlyozza, hogy a mikrovállalkozásokra vonatkozó mentességek gyakran azt a kockázatot hordozzák magukban, hogy a kkv-kra mozaikszerű nemzeti jogszabályok vonatkoznak, ami széttöredezettséghez vezet, és hátráltatja a kkv-k belső piachoz való hozzáférését;

20.

örömmel nyugtázza, hogy az Európai Parlament a fent említett, 2012. október 23-i állásfoglalásában megfogalmazott kérésének és a COSME program rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság 2014 októberéig meghosszabbította az adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport (HLGAB) mandátumát;

21.

megállapítja, hogy a „TOP 10” konzultációs folyamat során a kkv-któl kapott válaszokból arra lehet következtetni, hogy a munkaidőről szóló irányelv bonyolult és rugalmatlan, és a kkv-k számára számos esetben költséges szakirányú jogi segítség igénybevételét teszi szükségessé; felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen mutassa be részletes hatásvizsgálatát;

22.

az egészségvédelmi és biztonsági jogszabályokból eredő terhek csökkentése érdekében javasolja, hogy a kisebb kockázatú társaságok számára, ahol lehetséges, lazább szabályozási rendszert alkalmazzanak;

23.

javasolja, hogy kkv-k és a mikrovállalkozások számára arányos REACH-díjszabást alkalmazzanak

24.

kéri a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a REACH-rendelet szerinti kérelmek feldolgozását és folytasson gyorsított eljárást a kkv-k és a mikrovállalkozások kérelmei tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson a kkv-k és mikrovállalkozások számára megfelelő iránymutatást, ezzel segítve őket abban, hogy kérelmük benyújtása eredményes legyen;

25.

úgy véli, hogy a „TOP 10” konzultációs folyamat hasznos gyakorlat, amelynek eredménye fontos visszajelzés lesz a kkv-k és az őket képviselő szervezetek részéről; felhívja a Bizottságot, hogy az Eurobarométeren keresztül folytassa ezt a gyakorlatot rendszeresen; ugyanakkor felhívja a figyelmet a „TOP 10” konzultációs folyamatban beérkező válaszok rendkívül egyenlőtlen földrajzi eloszlására; felszólítja a Bizottságot, hogy utólag vizsgálja meg ezen egyenlőtlenség okait, ily módon biztosítva, hogy az összegyűjtött információk ne legyenek egyoldalúak az ismerethiány vagy az összegyűjtött visszajelzéseket esetlegesen torzító egyéb tényezők miatt;

26.

elvárja a következő Bizottságtól, hogy továbbra is tartsa meg az „intelligens szabályozást” az elnöki hivatal hatáskörének egyikeként, és arra ösztönzi, hogy erősítse a kkv-követek szerepét; ennek értelmében felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a nemzeti kkv-szervezetek képezzék részét a kkv-követek nemrégiben létrehozott hálózatának, és hogy a kkv-közgyűlés megfelelő tájékoztatást kapjon az uniós kezdeményezésekről;

27.

kitart amellett, hogy a következő Bizottságnak azt az európai célt kellene kitűznie, hogy a kkv-k adminisztratív és szabályozási terhekből származó költségei 2020-ra 30 %-kal csökkenjenek;

28.

figyelmeztet arra, hogy a helyi és regionális versenyképességre és az egyéni vállalkozói tevékenységre egyaránt veszélyt jelent, ha a túlszabályozás csökkentésére irányuló erőfeszítések a célzott eredmény helyett a maximális harmonizáció növekedéséhez vagy egyenmegoldásokat alkalmazó jogalkotáshoz vezetnek;

29.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.