28.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 283/13

1)

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen a 2000/78/EK irányelv (1) 1. cikkével és 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összefüggésben az Alapjogi Charta 21. cikkét, hogy azzal ellentétes egy munkavállaló és munkáltató közötti, magánszférabeli munkaviszonnyal összefüggő jogvitában alkalmazandó nemzeti szabályozás, amely alapján csak az evangélikus és a kálvinista protestáns egyház, az Ókatolikus Egyház, valamint az Egyesült Metodista Egyház követői számára munkaszüneti nap a Nagypéntek is, legalább megszakítás nélküli huszonnégy órás pihenőidővel, és a munkavállalót a munkaszüneti nap ellenére történő munkavégzése esetén a munkaszüneti nap miatt kiesett munka mellett az elvégzett munkáért is díjazás illeti meg, miközben a más egyházakat követő munkavállalókat nem?

2)

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen a 2000/78/EK irányelv 2. cikkének (5) bekezdésével összefüggésben az Alapjogi Charta 21. cikkét, hogy az 1. kérdésben ismertetett nemzeti szabályozásra, amely – a lakosság összlétszámához, illetve a római katolikus egyházat követők többségéhez mérten – csak egyes (más) egyházak követőinek egy aránylag kis csoportja számára biztosít jogokat és jogosultságokat, nem vonatkozik ez az irányelv, mivel olyan intézkedésről van szó, amely egy demokratikus társadalomban mások jogainak és szabadságának a védelméhez, különösen a szabad vallásgyakorlás jogának védelméhez szükséges?

3)

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen a 2000/78/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben az Alapjogi Charta 21. cikkét, hogy az 1. kérdésben ismertetett nemzeti szabályozás az 1. pontban megnevezett egyházak követői számára egy pozitív és különleges intézkedés a teljes munkahelyi egyenlőség biztosítása érdekében, hogy megakadályozza, hogy e híveket vallásuk miatt hátrány érje, illetve e hátrányt ellentételezze, amennyiben ezzel számukra a munkaidő alatti vallásgyakorlás ugyanolyan joga biztosított a vallásuk számára kiemelt valamely ünnepnapon, mint ami amúgy a munkavállalók többségének egy másik nemzeti szabályozás alapján azáltal biztosított, hogy általános munkaszüneti napok azon vallás ünnepnapjai, amelyhez tartozónak a munkavállalók többsége vallja magát?

Amennyiben megállapítható a 2000/78/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében hátrányos megkülönböztetés:

4)

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot, különösen a 2000/78/EK irányelv 1. cikkével, 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjával, valamint 7. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben az Alapjogi Charta 21. cikkét, hogy a magánszférabeli munkáltató mindaddig, amíg a jogalkotó nem teremt hátrányos megkülönböztetéstől mentes jogi helyzetet, a vallási hovatartozástól függetlenül minden munkavállaló számára biztosítani köteles a Nagypéntekkel kapcsolatban az 1. kérdésben ismertetett jogokat és jogosultságokat, vagy az 1. kérdésben ismertetett nemzeti szabályozás alkalmazását teljes egészében mellőzni kell, hogy az 1. kérdésben ismertetett jogok és jogosultságok semelyik munkavállalót se illessék meg?