11.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 265/144

—

tekintettel a Kambodzsáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

—

tekintettel a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó 2015. június 22-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2015. április 27-i, a Kambodzsáról szóló második időszaki jelentésről szóló záró észrevételeire,

—

tekintettel az ENSZ különleges előadójának a kambodzsai emberi jogi helyzetről szóló 2014. augusztus 15-i jelentésére,

—

tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) különféle egyezményeire, különösen az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló (87. sz.) és a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló (98. sz.) egyezményre;

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948. december 10-én fogadtak el,

—

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára;

—

tekintettel az Európai Közösség és a Kambodzsai Királyság közötti 1997. évi együttműködési megállapodásra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel Kambodzsa élénk civil társadalma – különösen a földtulajdoni jogokkal foglalkozó aktivisták, a szakszervezeti tagok, az újságírók és az ellenzéki pártok tagjai – fontos korrekciós szerepet tölt be;

B.

mivel 2015. június 5-én a kambodzsai kormány jóváhagyta az egyesületekről és nem kormányzati szervezetekről szóló törvénytervezet; mivel a törvénytervezetet felülvizsgálat céljából 2015. június 16-án elküldték a kambodzsai nemzetgyűlésnek;

C.

mivel az Unió Kambodzsa legnagyobb partnere a fejlesztési támogatás tekintetében, a 2014–2020 közötti időszakra újonnan előirányzott 410 millió euróval; mivel az Unió támogat számos, a kambodzsai nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és más civil szervezetek által indított emberi jogi kezdeményezést, valamint megfigyelőként jelen volt több nemzeti és önkormányzati választáson, egyben támogatva is a választási folyamatot; mivel Kambodzsa nagymértékben függ a fejlesztési támogatástól;

D.

mivel a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó kijelentette, hogy a kambodzsai civil társadalmat nem vonták be az egyesületekről és nem kormányzati szervezetekről szóló törvénytervezet előkészítésébe;

E.

mivel több elismert nem kormányzati szervezet rámutatott arra, hogy az egyesületekről és nem kormányzati szervezetekről szóló törvénytervezet olyan korábbi, később a belföldi és nemzetközi ellenállás miatt visszavont próbálkozásokat követ, melyek célja egy olyan törvény beiktatása volt, amely indokolatlanul korlátozza az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, és jogalapot teremt a politikailag nem kívánatos nem kormányzati szervezetek önkényes felszámolására vagy nyilvántartásba vételének megtagadására, ideértve azokat is, amelyek emberijog-védőket alkalmaznak;

F.

mivel a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot a kambodzsai alkotmány 41. cikke, a politikai részvételhez való jogot pedig 35. cikke rögzíti;

G.

mivel a békés gyülekezéshez fűződő szabadságjogot védi a kambodzsai alkotmány, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 20. cikke és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 21. cikke;

H.

mivel a közügyekben való részvétel jogát a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 25. cikke rögzíti, és mivel az egyesülési szabadsághoz fűződő, az egyezségokmány 22. cikke által védelmezett jog az ilyen részvétel elengedhetetlen velejárója és gyakran kapuja; mivel az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapvető elemei a működő demokráciáknak;

I.

mivel az ország várhatóan évi 600-700 millió USD-t veszít a fejlesztési projektek terén, ha a törvényt elfogadják; mivel az egyesületekről és nem kormányzati szervezetekről szóló törvénytervezet költségvetési korlátozásokat alkalmazna, ami veszélyeztetné a nemzetközi nem kormányzati szervek képességét arra, hogy költséghatékony projekteket vezényeljenek le;

J.

mivel a szakszervezetekre vonatkozó törvénytervezet sértené a szervezkedési jogot, és súlyosan korlátozná a független – többek között a már létező – szakszervezetek jogait; mivel a törvénytervezet indokolatlanul magas küszöbértéket ír elő azon munkavállalók száma tekintetében, akiknek csatlakozniuk kell ahhoz, hogy megalakuljon egy szakszervezet (20 %); mivel a törvénytervezet széles körű jogokat biztosít a munkaügyi minisztérium tisztviselőinek a sztrájkok jóváhagyása, valamint a szakszervezetek nyilvántartásának felfüggesztése tekintetében, gyenge indokolással és megfelelő eljárás nélkül; mivel a törvénytervezet megvonja a háztartási alkalmazottaktól a szakszervezetbe való tömörülés jogát, a szakszervezeti vezetőknek előírja az írni-olvasni tudást, ezzel hátrányos megkülönböztetésnek téve ki a nőket és a külföldieket, megtiltja a nem kormányzati szervezetekkel folytatott kapcsolattartást, és a munkajogot megsértő munkáltatók számára rendkívül alacsony bírságokat állapít meg;

K.

mivel a 2014. májusi konzultáció óta, amelyre meghívták a helyi munkajogi csoportosulásokat is, a kambodzsai hatóságok nem tartottak nyilvános konzultációt a törvénytervezet későbbi verzióiról; mivel a kormányzati tisztviselők a médián keresztül többször bejelentették, hogy a szakszervezeti törvényt 2015-ben hatályba helyezik;

L.

mivel Kambodzsában mintegy 5 000, az emberi jogok, az egészségügy, a civil társadalom és a mezőgazdaság területén segítséget nyújtó nem kormányzati szervezet van nyilvántartásba véve;

M.

mivel Hun Sen miniszterelnök 2015. június 16-án a Jean-François Cautain kambodzsai uniós nagykövettel folytatott találkozón kijelentette, hogy a nemzetgyűlés konzultációt tervez indítani a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó törvényről, és úgy nyilatkozott, hogy e konzultációba be kívánja vonni a civil társadalmat és a fejlesztési partnereket is;

1.

sürgeti a kambodzsai kormányt, hogy vonja vissza az egyesületekről és nem kormányzati szervezetekről szóló törvénytervezetet;

2.

sürgeti a kambodzsai kormányt, hogy ismerje el a civil társadalom, a szakszervezetek és a politikai ellenzék legitim és hasznos szerepét, amellyel hozzájárul az ország átfogó gazdasági és politikai fejlődéséhez; emlékeztet arra, hogy a civil társadalom minden országban a fejlődés egyik fő pillére; hangsúlyozza, hogy az egyesületekről és nem kormányzati szervezetekről szóló törvénynek olyan környezetet kell teremtenie, amely lehetővé teszi a civil társadalomnak, hogy továbbra is hozzájáruljon Kambodzsa fejlődéséhez;

3.

felszólítja a kambodzsai kormányt, hogy vonja vissza a szakszervezetekre vonatkozó törvénytervezetet, tegye a nyilvánosság számára elérhetővé a jelenlegi változatot, és még a tervezet megvitatásra történő ismételt benyújtását megelőzően annak felülvizsgálata céljából konzultáljon szekértőkkel és szakszervezeti tagokkal, összhangban a nemzetközi joggal és az ILO-egyezményekkel, különösen az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló (87. sz.) és a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló (98. sz.) egyezménnyel;

4.

támogatja a különleges ENSZ-előadó nyilatkozatát, mely szerint „ilyen jogszabályt csak olyan átfogó részvételi folyamat révén szabad elfogadni, amely kellően széles körű annak biztosításához, hogy valamennyi érintett fél elkötelezett legyen annak tartalmát illetően”;

5.

kéri, hogy a civil társadalom és a kambodzsai emberek számára biztosítsanak elegendő időt a jogszabályok felülvizsgálatára és az azokkal kapcsolatos konzultációra, hogy még a jogszabályról lefolytatott szavazás előtt be tudják nyújtani észrevételeiket választott képviselőiknek;

6.

szorgalmazza, hogy minden jogszabálytervezet tartsa tiszteletben a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés nemzetközi szinten elismert szabadságát, melyek tiszteletben tartása mellett a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának ratifikálásával Kambodzsa is elkötelezte magát, valamint hogy egyik jogszabálytervezet se korlátozza indokolatlanul a civil társadalom képességét arra, hogy hatékonyan és szabadon működhessen;

7.

bátorítja a kambodzsai kormányt, hogy továbbra is erősítse a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogok és az alapvető szabadságok – különösen a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága – tiszteletben tartását;

8.

felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy támogassa az egyesületekről és nem kormányzati szervezetekről szóló törvénytervezet és a szakszervezetekre vonatkozó törvénytervezet visszavonására irányuló felhívást, és haladéktalanul vitassa meg a kérdést Kambodzsa kormányával;

9.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége titkárságának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, valamint a Kambodzsai Királyság kormányának és nemzetgyűlésének.