i.

biztosítsa, hogy átlátható TTIP-tárgyalások eredményeképpen színvonalas, ambiciózus, átfogó és kiegyensúlyozott kereskedelmi és beruházási megállapodás jöjjön létre, amely előmozdítja a fenntartható növekedést, közös hasznot hajt a tagállamokban, kölcsönösen előnyös a partnerkapcsolatokban, fokozza a nemzetközi versenyképességet, és új távlatokat nyit az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k előtt, támogatja jó minőségű munkahelyek teremtését az európai polgárok számára, közvetlen előnyökkel jár az európai fogyasztók számára; a megállapodás tartalma és végrehajtása fontosabb, mint a tárgyalások üteme;

ii.

hangsúlyozza, hogy a TTIP-tárgyalások keretében a felek ugyan három fő területről – a kölcsönös piacra jutás lehetőségeinek nagymértékű javítása (áruk, szolgáltatások, beruházások és a valamennyi kormányzati szinten folyó közbeszerzések tekintetében), a nem vámjellegű akadályok csökkentése és a szabályozási rendszerek összeegyeztethetőségének fejlesztése, valamint közös szabályok kidolgozása a minden felet érintő globális kereskedelmi kihívások leküzdése és lehetőségek kiaknázása érdekében – egyeztetnek, ezek a területek azonban egyforma jelentőséggel bírnak fontosak, és egy átfogó csomagba kell belefoglalni őket; a TTIP-nek ambiciózusnak és valamennyi kormányzati szinten kötelezőnek kell lennie az Atlanti-óceán mindkét oldalán, a megállapodásnak viszonosságon alapuló, tartós és valódi piaci nyitáshoz és a kereskedelmi eljárások egyszerűsödéséhez kell vezetnie, és a szélesebb körű transzatlanti együttműködés megvalósítása érdekében különös figyelmet kell fordítania a strukturális intézkedésekre, egyúttal eleget téve a szabályozási előírásoknak, fenntartva a fogyasztóvédelmet és kizárva a szociális, adóügyi és környezeti dömpinget;

iii.

tartsa szem előtt általában véve az EU és az USA közötti gazdasági kapcsolatok, de különösen a TTIP stratégiai fontosságát, többek között azért, mert lehetőséget kínál a szabályalapú keretrendszerben gyökerező, az EU és az USA által egyaránt osztott és ápolt elvek és értékek érvényesítésére és egyúttal a globális kereskedelem, a beruházások és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdések, például a szigorú szabványok, normák és szabályok terén közös megközelítés és szemlélet kialakítására, hogy mindezek révén átfogóbb transzatlanti jövőképet és közös stratégiai célokat lehessen kialakítani; vegye figyelembe, hogy a TTIP a transzatlanti piac méretére tekintettel lehetőséget kínál a nemzetközi kereskedelem rendjének alakítására és szabályozására annak érdekében, hogy mindkét félé számára biztosított legyen a virágzás egy hálózatszerűen összekapcsolódó világban;

iv.

különösen a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belül elért közelmúltbeli kedvező fejlemények fényében biztosítsa, hogy az Egyesült Államokkal kötött megállapodás ugródeszkaként szolgáljon az átfogóbb kereskedelmi tárgyalásokhoz, és ne hátráltassa vagy akadályozza meg a WTO-folyamatot; a két- és többoldalú kereskedelmi megállapodásokat általános értelemben a második legjobb választási lehetőségnek kell tekinteni, és nem gátolhatják a többoldalú megállapodásokkal elérhető jelentős előrelépések érdekében tett erőfeszítéseket; a TTIP-nek szinergiákat kell biztosítania a jelenleg tárgyalás alatt álló egyéb kereskedelmi megállapodásokkal;

v.

tartsa szem előtt, hogy az EUMSZ az EU kereskedelempolitikáját az Unió általános külső fellépésének szerves részeként határozza meg, ezért értékelje a végleges megállapodás következményeit, elismerve a lehetőségeket, például a piacokhoz való könnyebb hozzáférést a közös transzatlanti normáknak köszönhetően, de egyúttal a kockázatokat is, például a kereskedelem elterelődését a fejlődő országoktól a vámjellegű preferenciák sorvadása következtében;

vi.

biztosítsa, hogy a megállapodás garantálja az uniós alapvető jogi normák maradéktalan tiszteletben tartását egy jogilag kötelező erővel és halasztó hatállyal bíró emberi jogi klauzula beiktatása révén, ami az EU harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásainak állandó része;

i.

biztosítsa, hogy a piacra jutási ajánlatok mindegyik területen kölcsönösek és ugyanolyan ambiciózusak legyenek, és mindkét fél elvárásait tükrözzék, és hangsúlyozza, hogy az e területekre vonatkozó javaslatoknak kiegyensúlyozottaknak kell lenniük;

ii.

örekedjen valamennyi vámtarifa eltörlésére, egyúttal tiszteletben tartva, hogy mindkét fél részéről számos érzékeny mezőgazdasági és ipari termék létezik, amelyek kimerítő jegyzékeit a tárgyalási folyamat során kell jóváhagyni; irányozzon elő megfelelő átmeneti időszakot és kvótákat – és néhány esetben kizárást – a legérzékenyebb termékekre, figyelembe véve, hogy sok esetben e termékek termelési költsége az uniós szabályok miatt magasabb az EU-ban;

iii.

a tárgyalási mandátumban egyértelműen meghatározottaknak megfelelően egy védzáradék felvétele a megállapodásba, amely akkor kerülne alkalmazásra, ha egy bizonyos termék behozatalának fokozódása nyomán jelentős kár fenyegetné a helyi termelést, különös tekintettel az élelmiszer-termelésre és az EU energiaigényes, a kibocsátásáthelyezésben érintett ágazataira, valamint vegyipari, nyersanyagtermelő ipari és acélipari ágazatára;

iv.

tartsa szem előtt, hogy mivel az EU a világon a legnagyobb kereskedelmi blokk, jelentős offenzív érdekei fűződnek az erősen szakosodott szolgáltatási ágazathoz, például a mérnöki és egyéb szakmai szolgáltatások, a távközlési, a pénzügyi vagy a közlekedési szolgáltatások területén;

v.

ösztönözze a szolgáltatások piacra jutását a pozitív listás piacra jutáshoz használt, úgynevezett hibrid listás megközelítés szerint, amelynek értelmében a külföldi vállalkozások előtt megnyitandó szolgáltatásokat kifejezetten meg kell említeni, az új szolgáltatásokat pedig ki kell zárni, egyúttal gondoskodjon arról, hogy az esetleges felfüggesztési és automatikus beemelési záradékok kizárólag a megkülönböztetésmentességről szóló rendelkezések esetében kerüljenek alkalmazásra, és kellő rugalmasságot engedjen meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatások újra állami ellenőrzés alá vonásához, valamint új és innovatív szolgáltatások létrejöttének figyelembevételéhez, továbbá „negatív listás megközelítést” alkalmazzon a nemzeti elbánás tekintetében;

vi.

a tárgyalásoknak érdemben kell foglalkozniuk az európai vállalkozások tulajdonában lévő tengeri és légi szállítási szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi egyesült államokbeli korlátozásokkal – és azokat meg kell szüntetniük –, amelyek olyan egyesült államokbeli jogszabályokból fakadnak, mint a Jones-törvény, a külföldi kotróhajókra vonatkozó törvény (Foreign Dredging Act), a szövetségi légi közlekedési törvény (Federal Aviation Act) és az Egyesült Államok légi kabotázsra vonatkozó törvénye (Air Cabotage Law), valamint a külföldi tulajdonban levő légitársaságok tőkéjének korlátozásával kapcsolatosak, amelyek súlyosan hátráltatják az USA-ban az uniós társaságok piacra jutását, valamint az innovációt magában az Egyesült Államokban;

vii.

építsen a közös nyilatkozatra, amely tükrözi a tárgyaló felek egyértelmű kötelezettségvállalását arra, hogy a TTIP alkalmazásának hatálya alól kizárnak minden jelenlegi és jövőbeli általános érdekű szolgáltatást és általános gazdasági érdekű szolgáltatást (beleértve, de nem kizárólag a vízszolgáltatást, az egészségügyet, a szociális szolgáltatásokat, a szociális biztonsági rendszereket és az oktatást, annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti és helyi hatóságok megőrizzék arra vonatkozó korlátlan jogukat, hogy intézkedéseket vezessenek be, fogadjanak el, tartsanak fenn vagy helyezzenek hatályon kívül a Szerződésekben és az uniós tárgyalási megbízatásban szereplő közszolgáltatások megrendelésével, szervezésével, finanszírozásával és nyújtásával kapcsolatban; ez a kizárás a szolgáltatások nyújtásának és finanszírozásának módjától függetlenül alkalmazandó;

viii.

törekedjen a szakmai képesítések felek közötti kölcsönös elismerésére – nevezetesen egy, az e területen szabályozási hatáskörrel rendelkező szövetségi államokkal létrehozott jogi kereten keresztül – annak érdekében, hogy lehetővé váljon az EU és az USA szakemberei számára, hogy az Atlanti-óceán bármely partján tevékenységet folytassanak, valamint segítse elő a beruházók, a szakemberek, a magasan képzett munkavállalók és a technikusok EU és USA közötti mobilitását a TTIP által érintett ágazatokban;

ix.

tartsa szem előtt, hogy az európai szolgáltatások és áruk biztosítói számára a vízumkönnyítés a megállapodás nyújtotta előnyök kihasználásának központi eleme, és a tárgyalások keretében növelje az Egyesül Államokra gyakorolt politikai nyomást a teljes vízumkölcsönösség és annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Államok valamennyi uniós tagállami polgárt egyenlően kezeljen anélkül, hogy a területére való bejutás tekintetében bármelyiküket hátrányosan megkülönböztetné;

x.

vonja össze a pénzügyi szolgáltatásokat érintő piacra jutási tárgyalásokat a pénzügyi szabályozás közelítésével a legmagasabb szinten, támogatva ezzel a szükséges előírások bevezetését és összeegyeztethetőségét a pénzügyi stabilitás megerősítése és a pénzügyi termékek és szolgáltatások fogyasztói megfelelő védelmének biztosítása, és a más nemzetközi fórumokon, például a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságban és a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban már zajló együttműködési törekvések támogatása érdekében; biztosítsa, hogy az együttműködésre irányuló erőfeszítések nem korlátozzák az EU és a tagállamok szabályozási és felügyeleti szuverenitását, beleértve azt a képességüket, hogy bizonyos pénzügyi termékeket és tevékenységeket betilthassanak;

xi.

alakítson ki fokozott együttműködést az EU, a tagállamok és az Egyesült Államok között, többek között a pénzügyi és adóbűncselekmények, valamint a korrupció elleni, globálisan magasabb normák kitűzését célzó, hatékonyabb nemzetközi együttműködésre irányuló mechanizmusok terén;

xii.

gondoskodjon arról, hogy az adatvédelemre vonatkozó uniós vívmányokat ne veszélyeztesse az adatáramlás liberalizációja, különösen az e-kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások terén, egyúttal elismerve az adatáramlás fontosságát mint a transzatlanti kereskedelem és a digitális gazdaság gerincét; alapvető prioritásként foglaljon bele a megállapodásba egy – a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) XIV. cikkén alapuló – átfogó és egyértelmű, horizontális és önálló rendelkezést, amely a személyes adatok védelmére vonatkozó meglévő és jövőbeli uniós jogszabályokat teljes körűen kivonja a megállapodás alól, azon feltétel nélkül, hogy a záradéknak összhangban kell állnia a TTIP egyéb részeivel; csak akkor folytasson tárgyalásokat a személyes adatok forgalmát érintő rendelkezésekről, amennyiben garantálják és tiszteletben tartják az Atlanti-óceán mindkét partja adatvédelmi szabályainak teljes körű alkalmazását, és működjön együtt az USA-val, hogy a harmadik országokat szerte a világban hasonlóan magas szintű adatvédelmi normák elfogadására ösztönözzék;

xiii.

tartsa szem előtt, hogy veszélybe kerülhet az Európai Parlament végleges TTIP megállapodáshoz való hozzájárulása, ha az USA nem vet maradéktalanul véget a mindenre kiterjedő tömeges megfigyelési tevékenységeknek, valamint nem talál megfelelő megoldást az uniós polgárok adatvédelmi jogaira, ideértve a közigazgatási és bírósági jogorvoslatot is, a Parlament 2014. március 12-i állásfoglalásának (27) 74. bekezdésében foglaltaknak megfelelően;

xiv.

gondoskodjon arról, hogy mihamarabb és teljes körűen helyreállítsák az Unió és az Egyesült Államok közötti társfinanszírozást, amelyre kedvezőtlenül hatott a tömeges megfigyelési botrány;

xv.

foglaljon a megállapodásba egy ambiciózus fejezetet a versenyről, gondoskodva az európai versenyjog kellő tiszteletben tartásáról, különösen a digitális világban; biztosítsa, hogy a magántársaságok tisztességesen versenyezhessenek az állami tulajdonú vagy államilag ellenőrzött társaságokkal; biztosítsa, hogy a magántársaságoknak nyújtott állami támogatást szabályozzák, és hogy az átlátható ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik;

xvi.

szorgalmazza a nyílt versenyt a digitális gazdaság fejlesztéséért, amely jellegénél fogva globális, de legfőbb bázisai az EU-ban és az Egyesült Államokban találhatók; hangsúlyozza, hogy a digitális gazdaságban központi szerepet kell kapnia a transzatlanti piacnak, amely kihat a világgazdaságra és még nyitottabbá teszi a globális piacokat;

xvii.

az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal és a távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatban tartsa szem előtt annak a rendkívüli fontosságát, hogy a TTIP biztosítson egyenlő versenyfeltételeket, amelyekben az EU szolgáltató vállalatai a kölcsönösség elve alapján egyenlő és átlátható hozzáféréssel rendelkeznek az USA piacán, az USA szolgáltatói pedig az Európában vagy az európai fogyasztók számára nyújtott szolgáltatásaik során kötelesek tiszteletben tartani valamennyi vonatkozó ipari és termékbiztonsági normát, illetve fogyasztói jogokat, illetve meg kell felelniük azoknak;

xviii.

a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezménnyel való teljes körű megfelelés jegyében biztosítsa egy jogilag kötelező érvényű, a teljes megállapodásra érvényes általános záradék révén, hogy a megállapodás részes felei fenntarthassák maguknak a jogot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés megfelelő cikkeivel összhangban bármilyen (különösen szabályozási és/vagy pénzügyi jellegű) intézkedést elfogadjanak vagy fenntartsanak a kulturális és nyelvi sokszínűség védelmére vagy előmozdítására, továbbá a médiapluralizmus és a médiaszabadság védelmére és támogatására vonatkozóan, a használt technológiai vagy terjesztési platformtól függetlenül, és szem előtt tartva azt, hogy a tagállamok által az Európai Bizottságnak adott megbízatás kifejezetten kizárja az audiovizuális szolgáltatásokat;

xix.

kösse ki, hogy a megállapodásban semmi ne korlátozza az EU vagy tagállamai azon hatáskörét, hogy szubvenciót vagy pénzügyi támogatást nyújtsanak a kulturális iparágak, valamint a kulturális, oktatási, audiovizuális és sajtószolgáltatások számára;

xx.

erősítse meg, hogy a TTIP-megállapodásból származó kötelezettségek nem befolyásolhatják a rögzített könyvár rendszerét, valamint a napilapokra és magazinokra vonatkozó árrögzítést;

xxi.

biztosítsa egy általános záradék révén az olyan oktatási és kulturális szolgáltatások rendelkezésre bocsátására vonatkozó intézkedések elfogadására vagy fenntartására vonatkozó tagállami jogot, amelyek nem nyereségorientáltak, és/vagy amelyeket bármilyen összegben közforrásokból vagy bárminemű állami támogatással finanszíroznak, valamint biztosítsa, hogy a magántőkéből finanszírozott külföldi szolgáltatókra ugyanolyan minőségi és minősítési követelmények vonatkozzanak, mint a hazaiakra;

xxii.

tekintettel az európai vállalatok – különösen a kkv-k – körében az USA szövetségi és szövetséginél alacsonyabb szintű közbeszerzési szerződéseihez – például építési szolgáltatásokra, építőmérnöki területre, közlekedési és energetikai infrastruktúrára, valamint árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekhez – való hozzáférés iránt mutatkozó óriási érdeklődésre, az új uniós közbeszerzési és koncessziós irányelveknek való megfelelést tiszteletben tartva ambiciózusan közelítse meg a közbeszerzésekre vonatkozó fejezetet, ugyanakkor tiszteletben tartva, hogy a fejezetnek meg kell felelnie a közbeszerzésekről és koncessziókról szóló uniós irányleveknek annak érdekében, hogy a kölcsönösség elvével összhangban így orvosolják az Atlanti-óceán mindkét oldalán a közbeszerzési piacok nyitottságában fennálló eltéréseket, jelentős mértékben, szövetségi és alacsonyabb szinten egyaránt megnyitva az amerikai piacot (amelyet jelenleg is az amerikai ajánlat előnyben részesítésére vonatkozó 1933. évi törvény (Buy American Act) szabályoz) a közbeszerzésről szóló megállapodás (GPA) keretében vállalt kötelezettségekből és az Egyesült Államokban szövetségi, állami és helyi szinten jelenleg alkalmazott korlátozások megszüntetéséből kiindulva; és állítson fel mechanizmusokat az USA szövetségi hatóságai által vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának valamennyi politikai és közigazgatási szinten történő garantálásához;

xxiii.

a közbeszerzési szerződések elnyerése érdekében ajánlatot tevő uniós és amerikai vállalatok – különösen a kkv-k – egyenlő hozzáférését biztosító, nyílt, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és kiszámítható eljárási követelmények kialakítása érdekében biztosítsa, hogy az USA fokozza a területén hatályban lévő odaítélési eljárás átláthatóságát;

xxiv.

nemzetközi szinten mozdítsa elő az EU–USA közötti együttműködést a közigazgatás valamennyi szövetségi és ennél alacsonyabb szintű közbeszerzésére vonatkozó közös fenntarthatósági előírások támogatása céljából, többek között a nemrég felülvizsgált közbeszerzési megállapodás végrehajtása terén; valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vállalkozásoknak szóló iránymutatásain alapuló vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó normák elfogadása és tiszteletben tartása terén;

xxv.

biztosítsa, hogy az USA államait bevonják a tárgyalási folyamatba, és így érdemi eredményeket lehessen elérni az egyesült államokbeli közbeszerzési szerződések uniós vállalatok előtti megnyitása terén;

xxvi.

a közbeszerzést illetően legyen tisztában a védelem és biztonság érzékeny területére és vegye figyelembe az állam- és kormányfők 2013. évi védelmi tanácsa által megállapított, az európai védelmi és biztonsági piac és az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) létrehozását ösztönző célkitűzéseket;

xxvii.

gondoskodjon arról, hogy a származási szabályokkal kapcsolatos egyeztetéseken az uniós és az egyesült államokbeli megközelítést összehangolják és hatékony származási szabályokat állapítsanak meg, ezzel elkerülve, hogy más megállapodások aláássák a származási szabályokat, tekintse a tárgyalásokat lehetőségnek, melynek révén előre lehet lépni a termékek kötelező származási jelölésének közös szabványai felé; tekintettel az Unió és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások lezárására, valamint az Unió és Mexikó közötti szabadkereskedelmi megállapodás lehetséges megújítására, mérlegelni kell a halmozódás lehetőségét és mértékét; mindazonáltal szem előtt kell tartani, hogy a TTIP célja a valóban az USA-ban és az EU-ban készült termékek kereskedelmének elősegítése és nem a harmadik országokból érkező importok lehetővé tétele, ezért fontolóra kell venni egyes termékek eseti alapon történő kizárását, és az érzékeny ágazatok esetében biztosítani kell a kizárást a halmozódás valamennyi fajtájából;

xxviii.

biztosítsa, hogy a TTIP nyílt megállapodás legyen, és keressen módot arra, hogy azokat az értékes partnereket, akik az EU-val vagy az USA-val fennálló vámuniós megállapodás miatt érdekeltek a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi tárgyalásokban aktívabban lehessen tájékoztatni a fejleményekről;

i.

biztosítsa, hogy a szabályozási együttműködésről szóló fejezet a kereskedelem azon lehetséges jövőbeli, nem vámjellegű, a kkv-kat aránytalan mértékben sújtó akadályainak azonosításával és elhárításával elősegítse az átlátható, jól működő és versenybarát gazdasági környezet megteremtését és a kereskedelem és beruházások előmozdítását, egyúttal pedig az EUMSZ 191. cikkében lefektetett elővigyázatossági elvvel összhangban biztonsági és egészségvédelmi, fogyasztóvédelmi, munkaügyi, környezetvédelmi és állatjóléti jogszabályok, valamint az Unión belüli kulturális sokféleség legmagasabb szintű védelmének kialakítását és fenntartását is szolgálja; a szabályozási autonómia teljes körű tiszteletben tartásával támogassa a szabályozók közötti, a lehető legátláthatóbb módon és az érdekelt felek bevonásával zajló strukturált párbeszéd és együttműködés létrehozását; vegyen fel átfogó szabályokat a szabályozási összhangról és átláthatóságról az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó eredményes, költséghatékony és összeegyeztethetőbb szabályozás kialakítása és végrehajtása érdekében; az évek óta különböző fórumok – többek között a Transzatlanti Gazdasági Tanács és a Magas Szintű Szabályozási Együttműködési Fórum keretében zajló tárgyalásokból leszűrt tapasztalatok alapján mindkét tárgyaló félnek meg kell határoznia, és egyértelműen meg kell fogalmaznia, hogy mely technikai és eljárási standardokat tekinti alapvető fontosságúnak és megváltoztathatatlannak, melyek esetében alkalmazható közös megközelítés, mely területeken van szükség szigorú közös előírásokon és erős piacfelügyeleti rendszeren alapuló kölcsönös elismerésre, és hol lehet egyszerűen csak jobb információcserére szükség, és hasonlóképpen biztosítsa, hogy a megállapodás ne érintse a még kialakításra váró normákat az USA jogszabályaitól és normáitól az EU-hoz képest nagymértékben eltérő területeken, amilyen például a hatályos (keret)jogszabályok végrehajtása (pl. a REACH), új jogszabályok elfogadása (pl. klónozás) vagy a védelem szintjét érintő jövőbeli meghatározások (pl. hormonháztartást zavaró anyagok); biztosítsa, hogy a TTIP keretében történő szabályozási együttműködéssel kapcsolatos rendelkezések ne írjanak elő eljárási követelményt a vonatkozó uniós jogszabályok elfogadására, és ne keletkeztessenek érvényesíthető jogokat e tekintetben;

ii.

gondoskodjon arról, hogy az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket érintő és a kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos tárgyalások egyaránt az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról, illetve a kereskedelem technikai akadályairól szóló többoldalú megállapodások központi elvein alapuljanak, valamint védje az európai egészségügyi és növény-egészségügyi előírásokat és eljárásokat; törekedjen elsősorban a túlzott terhekkel járó állat- és növény-egészségügyi intézkedések – köztük a vonatkozó behozatali eljárások – eltörlésére vagy jelentős csökkentésére; különösen azt biztosítsa, hogy az előzetes jóváhagyásokat, kötelező eljárási szabályokat, illetve vámkezelés előtti vizsgálatokat ne alkalmazzák állandó behozatali intézkedésként; érje el az átláthatóság és a nyitottság fokozását, az egyenértékű normák kölcsönös elismerését, a bevált gyakorlatok cseréjét, a szabályozó hatóságok és az érdekelt felek közötti párbeszéd fokozását, illetve a nemzetközi szabványalkotó testületeken belüli együttműködés erősítését; az állat- és növény-egészségügyi, valamint a kereskedelem technikai akadályaira vonatkozó intézkedésekről folytatott tárgyalások keretében biztosítsa, hogy az élelmiszer-biztonság garantálása, valamint az emberek, állatok és növények életének vagy egészségének megóvása érdekében az Unióban bevezetett magas szintű normák semmilyen módon ne sérüljenek;

iii.

ismerje el, hogy nem fog sor kerülni megállapodásra olyan területeken, amelyeken az EU és az USA igen eltérő szabályokkal rendelkezik – ilyen például az egészségügyi szolgáltatások, a GMO-k, a hormonok alkalmazása a szarvasmarha-ágazatban, a REACH és végrehajtása, valamint az állatok mezőgazdasági célú klónozása –, ezért e kérdésekben ne is folytasson tárgyalásokat;

iv.

bátorítsa az USA-t, hogy oldja fel az Unióból származó marhahús behozatalára vonatkozó tilalmat;

v.

a horizontális szabályozási együttműködésről szóló fejezettel kapcsolatosan fordítson kiemelt figyelmet a szabályozó testületek között megvalósított kétoldalú együttműködés elősegítésére a szükségtelen eltérések elkerülése érdekében, különösen az új technológiák és szolgáltatások tekintetében, az európai és az amerikai versenyképesség és a fogyasztók szabad választása érdekében; ezt a jobb információcsere révén valósítsa meg, és javítsa a nemzetközi jogi eszközök elfogadását, egyidejűleg tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét, a kedvező – például az ISO szabványokkal kapcsolatos – nemzetközi tapasztalatok alapján vagy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) járműelőírások harmonizálásával foglalkozó világfóruma (WP.29) keretében; ne felejtse el, hogy a gépjárművek biztonságára vonatkozó lehető legtöbb szabályozás egyenértékűségének a bizonyítottan a magasabb szinthez igazított összehangoláson alapuló elismerése lenne a megállapodás egyik legfontosabb eredménye; biztosítsa, hogy az egyes szabályozási aktusokkal kapcsolatos előzetes hatásvizsgálatok a kereskedelemre és a beruházásra gyakorolt hatások mellett kitérjenek a fogyasztókra és a környezetre gyakorolt hatásokra is; mozdítsa elő a szabályozási összeegyeztethetőséget a legitim szabályozási és politikai célkitűzések, valamint az uniós és az egyesült államokbeli jogalkotók kompetenciáinak sérelme nélkül;

vi.

törekedjen az Unión belüli termékbiztonság magas szintjének további garantálására, – különösen az alacsony kockázatú termékek esetén – az erőforrásokat pazarló, felesleges párhuzamos vizsgálatok kiküszöbölése mellett;

vii.

foglalkozzon a WTO kereskedelemkönnyítési megállapodásának szabályain (TFA) túlmutató vámügyekkel, és nyomatékosítsa, hogy az adminisztratív terhek tényleges felszámolásának eléréséhez munkálkodni kell a vámügyekkel kapcsolatos szabályozás és a határral kapcsolatos politikák és gyakorlatok teljes körű összehangolásán;

viii.

a jövőbeli szabályozási együttműködéssel összefüggésben világosan határozza meg, mely intézkedések jelentenek kereskedelemmel kapcsolatos technikai akadályokat, valamint ismétlődő vagy szükségtelen adminisztratív terheket és alaki követelményeket, illetve melyek kapcsolódnak alapvető szabványokhoz és előírásokhoz, vagy közpolitikai célkitűzést szolgáló eljárásokhoz;

ix.

a jövőbeli együttműködés keretének kialakítása során, a lehető legnagyobb fokú átláthatóság biztosítása mellett, teljes mértékben tartsa tiszteletben az Atlanti-óceán két oldalán működő szabályozási rendszereket, továbbá az Európai Parlament uniós döntéshozatali folyamatban játszott szerepét és az uniós szabályozási eljárások feletti demokratikus ellenőrzését, egyúttal pedig ügyeljen arra, hogy az érdekelt felek kiegyensúlyozott módon részt vehessenek a szabályozási javaslatok kidolgozása során folytatott egyeztetésekben és ne késleltesse az európai jogalkotási folyamatot; pontosítsa a Szabályozási Együttműködési Tanács szerepét, összetételét és jogi helyzetét, figyelembe véve azt, hogy ajánlásainak közvetlen és kötelező alkalmazása a Szerződésekben meghatározott jogalkotási eljárások megsértését jelentené; kövesse nyomon azt is, hogy az teljes egészében fenntartsa a nemzeti, regionális és helyi hatóságok arra irányuló képességét, hogy saját politikáikat – különösen a szociális és a környezetvédelmi politikákat – jogszabályba foglalják;

i.

gondoskodjon arról, hogy a piacra jutásról és a szabályozási együttműködésről folyó tárgyalások keretében ambiciózus szabályokat és elveket alkossanak, szem előtt tartva, hogy minden pillérnek megvannak az érzékeny pontjai, többek között, de nem kizárólag olyan kérdésekről, mint a fenntartható fejlődés, az energetika, a kkv-k, a beruházás és az állami tulajdonban lévő vállalatok;

ii.

biztosítsa, hogy a fenntartható fejlődésről szóló fejezet kötelező és érvényesíthető célja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) nyolc alapegyezményének, azok tartalmának, az ILO tisztességes munkára vonatkozó menetrendjének, valamint az alapvető nemzetközi környezetvédelmi megállapodásoknak a teljes körű és tényleges ratifikálása, végrehajtása és érvényesítése legyen; a rendelkezésekben a munkaügyi és a környezetvédelmi előírások szintjének további javítására kell törekedni; egy ambiciózus kereskedelmi és fenntartható fejlődési fejezetben szerepelniük kell a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalkozásoknak szóló iránymutatásain alapuló vállalati társadalmi felelősségvállalásra és a civil társadalom egyértelmű, strukturált bevonására vonatkozó szabályoknak is;

iii.

biztosítsa, hogy a munkaügyi és környezetvédelmi előírások ne korlátozódjanak a kereskedelmi és fenntartható fejlődési fejezetre, hanem a megállapodás más részeiben, például a beruházásokra, a szolgáltatások kereskedelmére, a szabályozási együttműködésre és a közbeszerzésre vonatkozó fejezetekben is helyet kapjanak;

iv.

gondoskodjon arról, hogy – a hatályos szabadkereskedelmi megállapodások kedvező tapasztalataira építve – az egyesült államokbeli, uniós és nemzeti szintű jogszabályokon keresztül érvényesíthetőek legyenek a munkaügyi és környezetvédelmi előírások; biztosítsa, hogy a munkaügyi rendelkezések végrehajtására és betartására, valamint a megállapodás egészére kiható általános vitarendezési mechanizmusra hatékony nyomon követési folyamat vonatkozzon, amelybe a szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit is be kell vonni;

v.

a nemzeti jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett érje el, hogy az uniós tagállam joga alapján bejegyzett transzatlanti vállalkozások munkavállalói számára biztosítsanak tájékoztatást és konzultációs lehetőséget az európai üzemi tanácsról szóló irányelvnek megfelelően;

vi.

gondoskodjon arról, hogy a TTIP gazdasági, foglalkoztatási, társadalmi és környezeti hatását értékeljék az összes érintett érdekelt fél – köztük a civil társadalom – egyértelmű és strukturált bevonásával készített, mindenre kiterjedő és objektív előzetes kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálat keretében is, a kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálatról szóló uniós irányelv teljes mértékű tiszteletben tartása mellett; kéri a Bizottságot, hogy minden egyes tagállamra vonatkozóan készítsen mélyreható összehasonlító hatástanulmányokat, valamint értékelje az uniós ágazatok és egyesült államokbeli partnereik versenyképességét, azzal a céllal, hogy előrejelzéseket készíthessen az egyes tagállamok érintett ágazataiban megszűnő és megszülető álláshelyekről, az ezzel kapcsolatos kiigazítási költségeket pedig részben az uniós és tagállami költségvetésből lehetne fedezni;

vii.

ragaszkodjon ahhoz, hogy külön fejezetet szenteljenek az energetikai, köztük az ipari nyersanyagokkal foglalkozó kérdéseknek; biztosítsa, hogy a tárgyalások során a felek megvizsgálják az energiaexport megkönnyítésének lehetőségeit annak érdekében, hogy a TTIP a két kereskedelmi partner közötti minden jelenlegi, az üzemanyagok – köztük az LNG és a nyersolaj – exportját érintő korlátozást és akadályt megszüntessen a versenyképes, átlátható és megkülönböztetésmentes energiapiac létrehozása érdekében, támogatva ezzel az energiaforrások diverzifikálását, hozzájárulva az ellátás biztonságához és alacsonyabb energiaárakat eredményezve; hangsúlyozza, hogy ezen energetikai fejezetnek egyértelmű garanciákat kell tartalmaznia az uniós környezetvédelmi normák és éghajlat-politikai célok sérthetetlenségére vonatkozóan; ösztönözze az Unió és az Egyesült Államok közötti együttműködést annak érdekében, hogy véget lehessen vetni a kereskedelmi repülés üzemanyagadó-fizetés alóli mentességének a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának kivezetésével kapcsolatos G-20-as kötelezettségvállalásoknak megfelelően;

viii.

gondoskodjon arról, hogy semmilyen megállapodás ne érintse a két félnek az energiaforrások feltárásának, kitermelésének és előállításának szabályozásához és irányításához való jogát, azonban a kitermelésre vonatkozó döntést követően érvényesüljön a megkülönböztetés tilalmának elve; tartsa szem előtt, hogy a megállapodásban semmi sem gyengítheti az energiatermeléssel kapcsolatos legitim, megkülönböztetésmentes demokratikus döntéseket, az elővigyázatosság elvének megfelelően; szavatolja, hogy a nyersanyagokhoz és az energiához való hozzáférést biztosítása szintén megkülönböztetésmentes módon történjen az uniós, illetve az egyesült államokbeli vállalatok részére, az energiatermékekre vonatkozó minőségi előírásokat pedig be kell tartani, beleértve az energiatermékek szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatásukkal kapcsolatos előírásokat, mint például az üzemanyagok minőségéről szóló irányelvben foglalt előírás;

ix.

biztosítsa, hogy a TTIP támogassa a környezetbarát áruk és szolgáltatások igénybevételét és népszerűsítését, többek között kifejlesztésük elősegítése révén, és egyszerűsítése exportjukat és importjukat, kihasználva ezzel a transzatlanti gazdaság által kínált jelentős potenciális környezeti és gazdasági előnyöket és kiegészítve a környezetbarát árukról szóló megállapodással kapcsolatos, folyamatban lévő többoldalú tárgyalásokat a globális felmelegedés elleni küzdelemhez történő hozzájárulás és a környezetbarát gazdaságban történő új munkahelyek létrehozása érdekében;

x.

érje el egyrészt, hogy a TTIP az energiatermelésre és energiahatékonyságra vonatkozó nagyratörő és kötelező érvényű közös fenntarthatósági előírások kidolgozásának fórumaként szolgáljon, amelynek keretében mindenkor figyelembe veszik és tiszteletben tartják a két oldalon már meglévő előírásokat, mint például az energiafogyasztás címkézéséről és a környezettudatos tervezésről szóló irányelveit, másrészt hogy vizsgálja meg az együttműködés elmélyítésének lehetőségeit az energiával kapcsolatos kutatás, fejlesztés és innováció, valamint a szénszegény és környezetkímélőbb technológiák előmozdítása terén;

xi.

biztosítsa, hogy a TTIP hozzájáruljon a halászati erőforrások megőrzéséhez és fenntartható kezeléséhez, különösen a két félnek a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat (IUU) elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködése terén;

xii.

gondoskodjon arról, hogy a TTIP külön fejezetben foglalkozzon a kkv-kkal a mindkét tárgyaló fél által tett közös kötelezettségvállalás alapján, és törekedjen arra, hogy új lehetőségeket teremtsen az európai kkv-k (köztük a mikrovállalkozások) számára az Egyesült Államokban az exportáló kkv-k által szerzett és összegyűjtött tapasztalatok alapján, például a kettős tanúsítási követelmények megszüntetésével, a különböző szabályozásokat és bevált gyakorlatokat tartalmazó internetes információs rendszer létrehozásával, a kkv-kra vonatkozó támogatási rendszerekhez történő hozzáférés megkönnyítésével, a határokon gyorsított eljárások bevezetésével, valamint a továbbra is fennálló kiemelkedően magas vámok eltörlésével; hozzon létre olyan mechanizmusokat, amelyek révén a két fél együttműködhet a kkv-k transzatlanti kereskedelemben és beruházásokban való részvételének előmozdításáért, például a kkv-k közös, egyablakos ügyintézése útján, és az érdekelt kkv-knak kulcsfontosságú szerepet kell játszaniuk a rendszer létrehozásában, amely konkrét információkkal szolgálna az Egyesült Államokba való export-, import- és befektetési tevékenységek megvalósítása érdekében, többek között a vámokról és adókról, a szabályozásról, a vámeljárásokról és a piaci lehetőségekről;

xiii.

biztosítsa, hogy TTIP átfogó fejezetet tartalmazzon a beruházásokról, amely egyaránt tartalmaz a piacra jutásra és a beruházások védelmére vonatkozó rendelkezéseket, elismerve, hogy a tőkéhez való hozzájutás serkentheti a munkahelyteremtést és a növekedést; a beruházásról szóló fejezetben törekedni kell az európai és amerikai vállalatok részére egymás területén biztosított megkülönböztetésmentes bánásmód szavatolására, egyes ágazatok érzékeny jellegére is figyelemmel; mindennek célja, hogy erősítse Európa mint befektetési célállomás szerepét, fokozza az uniós befektetők Egyesült Államok iránti bizalmát, valamint foglalkozzon a beruházók kötelességeivel és felelősségével, mértékként hivatkozva többek között az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásaira és az ENSZ vállalatok emberi jogi felelősségére vonatkozó elveire;

xiv.

gondoskodjon arról, hogy a beruházásvédelmi rendelkezések a letelepedést követő rendelkezésekre korlátozódjanak és a nemzeti elbánásra, a legnagyobb kedvezmény elvére, a tisztességes és egyenlő bánásmódra, valamint a közvetlen és közvetett kisajátítással szembeni védelemre összpontosítsanak, beleértve az azonnali, megfelelő és hatékony kártérítéshez való jogot; a védelmi előírásokat, valamint a beruházó és a beruházás fogalmának meghatározását jogilag pontosan meg kell fogalmazni, ezáltal védelmet nyújtva a köz érdekében érvényesülő szabályozási jog számára, és egyértelműen meghatározva a közvetett kisajátítás fogalmát és megakadályozva a megalapozatlan vagy komolytalan követeléseket; a tőke szabad mozgását az EU Szerződéseiben foglalt rendelkezések szerint kell biztosítani, pénzügyi válságok esetére pedig időben nem korlátozott prudenciális kivételt kell megállapítani;

xv.

biztosítsa, hogy a külföldi beruházók megkülönböztetésmentes bánásmódban részesüljenek, ugyanakkor ne élhessenek több joggal, mint a hazai beruházók, és a beruházó és állam közötti vitarendezésre szolgáló magán döntőbíróságok rendszerét váltsa fel a beruházók és államok közötti vitarendezés egy olyan rendszerével, amelyre a demokratikus elvek és felügyelet érvényes, és amelynek keretében az esetleges ügyeket államilag kinevezett, független hivatásos bírók nyilvános tárgyalás keretében átlátható módon bírálják el, és amely fellebbezési mechanizmust tartalmaz, ahol szavatolják a bírói döntések következetességét és tiszteletben tartják az uniós és tagállamai bíróságának joghatóságát, továbbá ahol a magánérdek nem áshatja alá a közpolitikai célkitűzéseket;

xvi.

érje el, hogy a TTIP ambiciózus, kiegyensúlyozott és modern szellemi tulajdonjogi fejezetet foglaljon magában, amely a szellemi tulajdonjogok pontosan meghatározott területeit tartalmazza, többek között az európai földrajzi árujelzők elismerésével és fokozott védelmével, továbbá tisztességes és hatékony védelmi szintet tükröz anélkül, hogy akadályokat gördítene a szerzői jogok Unióban szükséges reformja elé, egyúttal pedig tisztességes egyensúlyt biztosít a szellemitulajdon-jogok és a közérdek között, különös tekintettel a megfizethető gyógyszerekhez való hozzáférés megőrzésének szükségességére a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásban (TRIPS) biztosított rugalmas szabályokat további támogatásával;

xvii.

tartsa kiemelkedő jelentőségűnek, hogy az EU és az USA továbbra is elköteleződjön a szabadalmak harmonizációjára irányuló, meglévő nemzetközi szervek közreműködésével globális szinten folytatott többoldalú tárgyalások mellett, és így óva int a szabadalmi tárgyú anyagi jogi rendelkezések TTIP-megállapodásba foglalására tett kísérletektől, különösen a szabadalmaztathatóságot és a türelmi időket érintő kérdések tekintetében;

xviii

. biztosítsa, hogy a szellemitulajdon-jogi fejezet az érvényesítés eszközeként ne tartalmazzon az internetes közvetítők felelősségére vagy büntetőjogi szankciókra vonatkozó rendelkezéseket, köztük a javasolt ACTA-szerződést, amelyeket az Európai Parlament korábban már elutasított;

xix.

biztosítsa az uniós földrajzi jelzések teljes körű elismerését és erős jogi védelmét és olyan intézkedéseket, amelyek célja az ezekkel való visszaélések, valamint a félrevezető tájékoztatás és gyakorlatok kezelése; a kiegyensúlyozott megállapodás alapvető fontosságú elemeként szavatolja e termékek címkézését, nyomonkövethetőségét és tényleges származási helyét a fogyasztók számára és a termelők szakmai ismereteinek védelmét;

i.

folytassa arra irányuló törekvéseit, hogy – az európai ombudsman ajánlásának, és különösen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló szabályokkal kapcsolatos ajánlásának végrehajtása érdekében – minél több tárgyalási javaslat nyilvánosságra hozatalával növelje a tárgyalások átláthatóságát;

ii.

az átláthatóság iránti törekvésekkel érjen el kézzelfogható eredményeket a gyakorlatban többek között úgy, hogy az amerikai féllel érdemi megállapodásra jut az átláthatóság javításáról, így az összes tárgyalási dokumentum, köztük a már egységesített szövegek európai parlamenti képviselők rendelkezésére bocsátásáról is, hogy a parlamenti képviselők és a tagállamok építő jellegű párbeszédet alakíthassanak ki az érdekeltekkel és a nyilvánossággal, a kellő titoktartás egyidejű biztosítása mellett; biztosítsa, hogy mindkét tárgyaló fél indokolja meg, amennyiben visszautasítja valamely tárgyalási javaslat nyilvánosságra hozatalát;

iii.

vonja be még jobban az Európai Bizottság és az Egyesült Államok közötti tárgyalások megkezdésére utasító tárgyalási megbízásért felelős tagállamokat azért, hogy a 2015. március 20-án elfogadott tanácsi következtetésekben tett kötelezettségvállalásnak megfelelően aktívan szerepet vállaljanak a megállapodás hatályának és lehetséges előnyeinek európai polgárok felé való eredményesebb tolmácsolásában, valamint annak biztosítása érdekében, hogy széles körű, tényeken alapuló nyilvános vita alakuljon ki a TTIP-ről Európában a megállapodással kapcsolatos valós aggályok feltárása céljából;

iv.

erősítse meg a különféle érdekeltekkel a tárgyalási folyamat során folyamatosan és átlátható módon zajló együttműködését; ösztönözze valamennyi érdekeltet az aktív részvételre, valamint arra, hogy indítsanak kezdeményezéseket és nyújtsanak be információkat a tárgyalásokkal kapcsolatban;

v.

ösztönözze a tagállamokat, hogy saját alkotmányos kötelezettségeiknek megfelelően vonják be a nemzeti parlamenteket, hogy megadják az összes szükséges támogatást a tagállamoknak ahhoz, hogy elvégezhessék feladataikat és erősítsék a nemzeti parlamentek bevonását a nemzeti parlamentek folyamatban lévő tárgyalásokról történő megfelelő folyamatos tájékoztatása érdekében;

vi.

tekintse alapként a Parlament szoros bevonását és törekedjen még szorosabb, strukturált párbeszédre, amely a továbbiakban is szorosan figyelemmel kíséri a tárgyalási folyamatot, és a Bizottsággal, a tagállamokkal, az Egyesült Államok Kongresszusával és kormányával, valamint az Atlanti-óceán mindkét partján az érdekelt felekkel együttműködve gondoskodjon arról, hogy a végeredmény az Unióban és az Egyesült Államokban, illetve ezek határain túl is előnyös legyen a polgárok számára;

vii.

biztosítsa, hogy a TTIP-et és jövőbeli végrehajtását a transzatlanti parlamenti együttműködés elmélyülése kísérje a Jogalkotók transzatlanti párbeszédének tapasztalati alapján és azokat felhasználva, ami közös megközelítések kidolgozásának, a stratégiai partnerség megerősítésének, valamint az EU és az Egyesült Államok közötti globális együttműködés fejlesztésének szélesebb és továbbfejlesztett politikai keretét eredményezi a jövőben;