(1)

A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4), valamint a légi fuvarozók utasok és poggyászuk légi szállítása tekintetében fennálló felelősségéről szóló 2027/97/EK tanácsi rendelet (5) jelentősen hozzájárult a légi utasok jogainak védelméhez azokban az esetekben, amikor utazásukat visszautasított beszállás, jelentős késés, járattörlés vagy poggyászuk elvesztése/sérülése zavarja meg.

(2)

Az e rendeletek szerinti jogok érvényesítése során azonban több olyan hiányosságra derült fény, amelyek miatt azokat nem lehetett teljes mértékben alkalmazni az utasok védelmében. A jelenlegi jogi keretet ezért több ponton ki kell igazítani ahhoz, hogy az egész Unióra érvényes légiutas-jogokat hatékonyabban, eredményesebben és következetesebben lehessen érvényesíteni. Ezt hangsúlyozta a „2010. évi jelentés az uniós polgárságról – az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása” című bizottsági dokumentum is, amely intézkedéseket jelentett be annak érdekében, hogy – különösen a légi utasok – egységes jogokat élvezzenek és ezen jogok megfelelően érvényesüljenek.

(2a)

A légi közlekedési szolgáltatások az utasok által előre kifizetett és az adófizetők által közvetlenül vagy közvetve támogatott szolgáltatások. A repülőjegyeket ezért olyan „eredményszerződéseknek” kell tekinteni, amelyek esetében a légitársaságok garantálják a szerződésben foglalt kötelezettségek lehető leggondosabb teljesítését. [Mód. 1]

(3)

A légi fuvarozók és utasok jogbiztonságának növelése érdekében pontosabban meg kell határozni a „rendkívüli körülmények” fogalmát, figyelembe véve az Európai Unió Bíróságnak a C-549/07 (Wallentin-Hermann) ügyben hozott ítéletét. Ezt a meghatározást még pontosabbá kell tenni azoknak a körülményeknek nem a kimerítő felsorolása révén, amelyek egyértelműen rendkívülinek, illetve nem rendkívülinek tekintendők. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően szükség esetén jogi aktusokat fogadhasson el az említett jegyzék kiegészítése érdekében. [Mód. 2]

(4)

A C-173/07 (Emirates) ügyben az Európai Unió Bírósága úgy vélte, hogy a 261/2004/EK rendelet szerinti „légi járat” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy lényegében légiközlekedési műveletről van szó, amely így bizonyos értelemben ezen – valamely légi fuvarozó által meghatározott útvonalon végrehajtott – fuvarozás „egysége”. A bizonytalanságok elkerülése érdekében világosan meg kell határozni a „légi járat” fogalmát, valamint a hozzá kapcsolódó „csatlakozó járat” és „utazás” fogalmát is.

(5)

A C-22/11 (Finnair) ügyben a Bíróság úgy döntött, hogy a „visszautasított beszállás” fogalmát akként kell értelmezni, hogy az nemcsak az olyan visszautasított beszállásra vonatkozik, amely a túlfoglalás helyzeteire vezethető vissza, hanem az olyan visszautasított beszállásra is, amelynek egyéb, így például működtetési okai vannak. E megerősítés fényében nem indokolt a „visszautasított beszállás” jelenlegi meghatározásának módosítása olyan esetekre kell kiterjednie, amikor a menetrendszerű indulási időt korábbi indulási időre módosították, aminek következtében az utas lekési a járatot . [Mód. 3]

(6)

A 261/2004/EK rendelet azokra az utasokra is vonatkozik, akik repülőjegyüket utazási csomag keretében foglalták. Egyértelművé kell azonban tenni, hogy az utasok nem halmozhatják a kapcsolódó – különösen az e rendelet és a szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK tanácsi irányelv (6) szerinti – jogokat. Az utasok számára jogot kell biztosítani, hogy eldöntsék, melyik jogszabály szerint nyújtják be kérelmüket, de nem lehet joguk ahhoz, hogy ugyanazon probléma miatt mindkét jogszabály szerint kártérítést igényeljenek. Az utasok szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az ilyen kérelmekből eredő terheket a légi fuvarozók és az utazásszervezők hogyan osztják el egymás között A légi fuvarozóknak és az utazásszervezőknek késedelem nélkül át kell adniuk az utasoknak a kérelmük véglegesítéséhez szükséges bizonyítékokat . [Mód. 4]

(7)

Az utasvédelem növelése érdekében szükséges, hogy az oda-vissza útra szóló (retúr-) jeggyel rendelkező utas utasnak az út egy szakaszára való beszállását a visszaúton ne lehessen visszautasítani azért, mert az odaútra szóló a jegyet nem vette igénybe az út összes szakaszára . [Mód. 5]

(8)

Jelenleg azokra az utasokra, akiknek a neve hibásan szerepel a jegyen, olykor büntető jellegű adminisztratív díjakat szabnak ki. A foglaláskor történt esetleges elírások ésszerű mértékű javításait ingyenesen kell végrehajtani, feltéve, hogy azok nem járnak az időpont, a dátum, az útvonal vagy az utas személyének megváltozásával. [Mód. 6]

(9)

Egyértelművé kell tenni, hogy járattörlés esetén a jegy árának visszatérítése, az út átfoglalás utáni folytatása, vagy ugyanaznap későbbi időpontban, illetve egy későbbi időpontban történő utazás közötti választás joga az utast és nem a légi fuvarozót illeti meg. [Mód. 7]

(9a)

Amennyiben az utas mondja le a repülőutat, a légi fuvarozóknak kötelesnek kell lenniük arra, hogy a már kifizetett adókat díjmentesen visszafizessék. [Mód. 8]

(9b)

Amennyiben az utas egy megállapodás keretében egy későbbi időpontban történő utazás mellett dönt, a törölt járathoz a repülőtérre, illetve emiatt a repülőtérről történő utazás költségeit teljes mértékben meg kell téríteni. E költségekbe mindig beletartoznak a tömegközlekedési költségek, a taxiköltség, valamint a repülőtéri parkolási díjak. [Mód. 9]

(9c)

Az utasoknak a valamely légitársaság fizetésképtelensége esetén történő pénzügyi védelme az utasok jogaival kapcsolatos hatékony rendszer kulcsfontosságú eleme. A légi utasok védelmének a valamely járatnak a légi fuvarozó fizetésképtelensége miatti törlése vagy a légi fuvarozó járatainak a légi fuvarozó működési engedélyének visszavonása miatti felfüggesztése esetén történő megerősítése érdekében a légi fuvarozóknak kötelesnek kell lenniük arra, hogy igazolással szolgáljanak arra, hogy kellő biztosíték áll rendelkezésre az utasok által befizetett összegek visszatérítésére, illetve hazaszállításukra. [Mód. 10]

(9d)

Például egy garanciaalap vagy egy kötelező biztosítási rendszer létrehozásával a légi fuvarozó biztosítani tudja, hogy csődje vagy tevékenységének működési engedélye bevonásából következő felfüggesztése miatti járattörlés esetén az utasoknak visszatérítse a jegy árát, vagy hazaszállítsa őket. [Mód. 11]

(10)

A repülőtereknek repülőtér-irányító szervezeteknek és a repülőterek használóinak – például a légi fuvarozóknak és a földi kiszolgálást végző vállalatoknak , a léginavigációs szolgáltatóknak és a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű utasoknak segítséget nyújtó szolgáltatóknak  – intézkedéseket együtt kell működniük elfogadniuk a repülőtér-használók közötti koordináció és az együttműködés megvalósítására annak érdekében, hogy a légi szolgáltatásban bekövetkező többszöri fennakadásnak az utasokra gyakorolt hatása a lehető legkisebb legyen, és ennek érdekében azáltal , hogy ellátást és átfoglalást kell biztosítaniuk a biztosítanak számukra. E célból a repülőtér-irányító szervezeteknek biztosítaniuk kell a megfelelő koordinációt az ilyen esetekre szóló, megfelelő készenléti tervvel , és kell rendelkezniük és együtt kell működniük e tervek kidolgozása során együtt kell működniük a tagállami, regionális vagy helyi hatóságokkal . E terveket a nemzeti végrehajtási szerveknek kell értékelniük, és e szervek szükség esetén kérhetik a tervek kiigazítását. [Mód. 12]

(10a)

A légi fuvarozóknak eljárásokat és koordinált intézkedést kell meghatározniuk annak érdekében, hogy megfelelő információkkal szolgáljanak a repülőtéren rekedt utasok részére. Ezen eljárásoknak egyértelműen jelezniük kell, hogy az egyes repülőtereken ki felelős az ellátás, a segítségnyújtás, az átfoglalás, illetve a visszatérítés megszervezéséért, valamint meg kell határozniuk az e szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos folyamatokat és feltételeket. [Mód. 13]

(10b)

Az utazás megszakadása vagy késve érkező, megrongálódott vagy elveszett poggyász esetén az utasoknak való segítségnyújtás érdekében a légi fuvarozóknak olyan kapcsolattartó pontokat kell létrehozniuk a repülőtereken, amelyeken személyzetük vagy az általuk megbízott harmadik fél megadja az utasoknak a szükséges tájékoztatást jogaikról, többek között a panasztételi eljárásról, és segítséget nyújt nekik az azonnali intézkedéshez. [Mód. 14]

(11)

A 261/2004/EK rendeletnek egyértelműen magában kell foglalnia a jelentős késést szenvedő utasok kártérítéshez való jogát, az Európai Bíróság C-402/07 és C 432/07 sz. (Sturgeon) egyesített ügyekben hozott ítéletének megfelelően , valamint az egyenlő bánásmód elvével összhangban, amelynek értelmében a hasonló helyzeteket nem szabad eltérően kezelni . Ezzel párhuzamosan emelni kell azt az időtartamot, amelynek letelte után a késésből kártérítési jog keletkezik, többek között azért, hogy figyelembe lehessen venni az ágazatra gyakorolt pénzügyi hatást. és el lehessen kerülni az ennek következtében esetleg bekövetkező gyakoribb járattörléseket is. Annak biztosítására, E küszöbértékeknek biztosítaniuk kell, hogy az Unión belül utazók egyforma kártérítési jogokkal rendelkezzenek. célszerű, hogy a kártérítési jogot keletkeztető késési idő az EU-n belüli utazások esetében azonos legyen, Ugyanakkor bizonyos küszöbértékeket emelni kell a harmadik országokból érkező és oda induló járatoknál azonban a távolságtól függjön, a távolság függvényében , hogy figyelembe véve vegyék a légi fuvarozók üzemeltetési problémáit, amikor távoli repülőtereken kell megoldást találniuk a késések okára okozta problémákra . A kártérítés mértékét illetően az érintett járatok azonos távolsága esetén mindig azonos összeget kell alkalmazni. [Mód. 15]

(12)

A jogbiztonság érdekében a 261/2004/EK rendeletnek egyértelműen meg kell erősítenie, hogy a járatok menetrendjének megváltozása a hosszas késéshez , illetve a visszautasított beszálláshoz hasonló hatást gyakorol az utasokra, és ezért hasonló jogokat kell keletkeztetnie. [Mód. 16]

(13)

A csatlakozó járatot – menetrendváltozás vagy késés miatt – lekéső utasokat az átfoglalásra való várakozás alatt megfelelő ellátásban kell részesíteni. Az egyenlő bánásmód elve alapján és az Európai Bíróság által a C-11/11. sz. (Air France kontra Folkerts) ügyben hozott ítélettel összhangban ezeknek az utasoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – az utazásuk végcéljának elérése tekintetében elszenvedett késedelemtől függően –, hasonló alapon tartsanak igényt kártérítésre, mint azok az utasok, akiknek járata késett vagy azt törölték. [Mód. 17]

(13a)

Főszabály szerint a menetrendváltozást vagy késést előidéző légi fuvarozó köteles arra, hogy segítséget és átfoglalást kínáljon. Az érintett fuvarozóra háruló gazdasági teher mérséklése érdekében azonban az utasnak fizetendő kártérítést az átszállási helyen az előző csatlakozó járat késéséhez kell viszonyítani. [Mód. 18]

(13b)

Megfelelően gondoskodni kell azokról az átfoglalásra váró fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű utasokról, akik a repülőtéri segítségnyújtó szolgálatok által okozott késés miatt késték le a csatlakozó járatot. Ezen utasok számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanolyan alapon kérhessenek kártérítést a repülőtér-irányító szervezettől, mint azok az utasok, akiknek járata késett, vagy akiknek a járatát a légi fuvarozó törölte. [Mód. 19]

(14)

Az utasvédelem javítása érdekében tisztázni kell, hogy a késést szenvedő utasoknak joga van ellátásra és kártérítésre, függetlenül attól, hogy a repülőtéri terminálon vagy már a repülőgép fedélzetén várakoznak. Mivel azonban az utóbbiak nem férnek hozzá a terminál szolgáltatásaihoz, alapvető szükségleteik és a repülőgép elhagyásához való jog tekintetében jogaikat meg kell erősíteni.

(15)

Ha egy utas a mielőbbi átfoglalás mellett dönt, a légi fuvarozók gyakran a saját járataikon rendelkezésre álló szabad helyektől teszik függővé az átfoglalást, és ezzel megfosztják az utast attól a lehetőségtől, hogy másik szolgáltatást vehessen igénybe, amely az átfoglalást rövidebb időn belül biztosítaná. Meg kell állapítani, hogy egy bizonyos idő eltelte után a fuvarozónak fel kell ajánlania, hogy az utas egy másik fuvarozó szolgáltatását vagy más közlekedési módot vegyen igénybe, ha ez az utazás folytatását meggyorsíthatja. A más fuvarozó járatára való átfoglalás vagy az egyéb közlekedési eszközök igénybevétele a rendelkezésre álló helyek függvénye lehet.

(16)

A légi fuvarozókat jelenleg utasaik szállodai elhelyezése tekintetében korlátlan felelősség terheli hosszú ideig tartó rendkívüli körülmények esetén. Ez a bizonytalanság és az időtartam kiszámíthatatlansága kockázatot jelenthet a fuvarozók pénzügyi stabilitása szempontjából. A légi fuvarozóknak ezért azonban lehetőséget kell adni arra, hogy egy a szállás időtartama tekintetében, valamint – amennyiben az utasok maguk gondoskodnak a szállásról – a költségek és az ellátás tekintetében bizonyos idő eltelte után az ellátást korlátozzák. Emellett a készenléti tervezés és a gyors átfoglalás is csökkentheti annak a kockázatát, hogy az utasok hosszú ideig vesztegelni kényszerüljenek a repülőtéren. [Mód. 20]

(17)

Egyes utasjogok, különösen a szálláshoz való jog érvényesítése a tapasztalatok szerint aránytalan költségekkel jár a légi fuvarozók egyes kisebb nagyságrendű műveleteiből származó bevételéhez képest. A rövid távon, kis repülőgépekkel működtetett járatok üzemeltetőit ezért mentesíteni kell a szállás biztosítása alól, ugyanakkor segíteniük kell az utasnak a szálláskeresésben. [Mód. 21]

(18)

A fogyatékossággal élő, a csökkent mozgásképességű és más, különleges bánásmódot igénylő személyek – például a kíséret nélkül utazó gyermekek, a várandós nők és az orvosi ellátást igénylő személyek – számára nehezebb feladat szállást találni az utazás kénytelen megszakítása esetén. Ezért az ezekbe a kategóriákba tartozó utasokra a szálláshoz való jog semmiféle okból történő korlátozása nem alkalmazandó sem rendkívüli körülmények, sem regionális járatok esetében. [Mód. 22]

(18a)

Amikor a közösségi légi fuvarozó megköveteli, hogy a fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű személyeket gondozó személy kísérje, a gondozó személy nem kötelezhető az indulási repülőtéren alkalmazandó repülőtéri adó megfizetésére. [Mód. 23]

(18b)

A szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a csökkent mozgásképességű és fogyatékossággal élő személyek mindig jogosultak legyenek biztonsági tanúsítással rendelkező légzőkészülékek díjmentes használatára a repülőgépen. A Bizottságnak – a biztonsági követelmények megfelelő figyelembevétele mellett – jegyzéket kell készítenie az elfogadott orvosioxigén-berendezésekről az iparággal és a csökkent mozgásképességű, illetve fogyatékossággal élő személyek képviseleti szervezeteivel együttműködésben. [Mód. 24]

(19)

Az Unióban a jelentős késések és járattörlések jelenlegi magas száma nem kizárólag a légi fuvarozóknak tulajdonítható. Annak érdekében, hogy a légiközlekedési lánc összes szereplője hatékony és gyors megoldásokra, és így a hosszú késések és járattörlések által az utasoknak okozott kellemetlenségek minimálisra csökkentésére törekedjen, a légi fuvarozók számára lehetővé kell tenni, hogy érvényesítsék követeléseiket azon harmadik felekkel szemben, amelyeknek szerepük volt a kártérítést vagy egyéb kötelezettségeket keletkeztető esemény bekövetkeztében.

(20)

Az utazás megszakadása , menetrendváltozás és visszautasított beszállás esetén az utasokat nem csak nemcsak az őket ilyenkor megillető jogaikról jogokról kell megfelelően tájékoztatni, hanem a megszakítás okáról is, amint az információk rendelkezésre állnak. Ezeket az információkat a légi fuvarozónak akkor is meg kell adni adnia , ha az utas a jegyét egy az Unióban működő közvetítőnél vásárolta meg. Emellett az utasokat – jogaik gyakorlásának lehetővé tétele érdekében – tájékoztatni kell a kérelmek és panaszok benyújtásának legegyszerűbb és leggyorsabb eljárásairól. [Mód. 25]

(21)

Az utasjogok jobb érvényesítése érdekében a nemzeti végrehajtási szervek szerepét pontosabban kell meghatározni, és világosan el kell különíteni az utasok egyéni panaszainak kezelésétől.

(21a)

A nemzeti végrehajtási szerveket e rendelet végrehajtásával kapcsolatos szerepük betöltésében támogatandó, a légi fuvarozók rendelkezésükre bocsátják a vonatkozó megfelelőségi dokumentációt, amely bizonyítja, hogy a légi fuvarozók eleget tesznek e rendelet összes vonatkozó cikkének. [Mód. 26]

(21b)

Mivel a kereskedelmi célú légi közlekedés integrált uniós piac, hatékonyabb, ha a rendelet végrehajtását uniós szinten garantáló intézkedések az Európai Bizottság fokozott bevonásával történnek. Az Európai Bizottságnak kifejezetten tudatosítania kell a légi utasok körében azt a követelményt, hogy a légi fuvarozóknak be kell tartaniuk az utasjogokat, mégpedig úgy, hogy közzéteszi azon fuvarozók listáját, amelyek rendszeresen nem tesznek eleget e rendeletnek. [Mód. 27]

(22)

Az utasokat megfelelően tájékoztatni kell az igények és panaszok légi fuvarozókhoz való benyújtásával kapcsolatos eljárásokról, és fel kell hívni figyelmüket az erre vonatkozó – különösen a 16a. cikk (2) bekezdésében foglalt – határidőkre, és biztosítani kell, hogy ésszerű határidőn a lehető legrövidebb időn belül választ kapjanak. Az utasoknak azt a lehetőséget is biztosítani kell, hogy a légi fuvarozókkal szemben peren kívüli eszközök útján emeljenek panaszt. A tagállamoknak jól felkészült közvetítési szolgáltatást kell biztosítaniuk azokra az esetekre, amelyben az utasok és a légi társaságok közötti vitát nem sikerül rendezni. Ugyanakkor mivel a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jog az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében elismert alapvető jog, ezek az intézkedések nem akadályozhatják és nem nehezíthetik meg azt, hogy az utasok bírósághoz forduljanak. E célból az utasoknak mindig meg kell kapniuk azon szervezetek címét és elérhetőségeit, amelyek az egyes országokban ezen eljárások lefolytatásáért felelősek. A jogok peren kívüli és bírósági eljárás keretében történő egyszerű, gyors és olcsó kezelésének lehetővé tétele érdekében fel kell hívni a figyelmet különösen az online és alternatív vitarendezési eljárásokra, valamint a kis értékű követelések európai eljárására. [Am. 28]

(22a)

Az igény benyújtását minden esetben panasznak kell megelőznie. [Mód. 29]

(23)

A C-139/11 sz. Moré kontra KLM ügyben az Európai a Bíróság tisztázta, hogy azt a határidőt, amely alatt a kártérítés iránti kereseteket meg kell indítani, az egyes tagállamok nemzeti joga határozza meg. A peren kívüli egyezségeket illetően a határidőket a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló, 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel  (7) (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelvvel) összhangban határozzák meg. [Mód. 30]

(24)

A Bizottság és a végrehajtási testületek közötti folyamatos információáramlás lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy hatékonyabban töltse be a nemzeti testületekre vonatkozó felügyeleti, összehangoló és támogató szerepét.

(25)

A 261/2004/EK rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EC európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni.

(26)

A tagállamok által a Bizottsághoz benyújtott tevékenységi jelentések tartalmával kapcsolatos végrehajtási határozatok elfogadásakor a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni.

(26a)

Az utasok és a légi fuvarozók jogbiztonságának növelése érdekében lehetővé kell tenni a „rendkívüli körülmények” fogalmának tisztázását a nemzeti végrehajtási szervek munkája és a bírósági ítéletek alapján. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson a nemzeti végrehajtási szervekkel. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. [Mód. 31]

(27)

Annak érdekében, hogy a mozgást segítő eszközöket ért kárért vagy azok elvesztéséért járó kártérítés az eszköz tényleges értékével egyezzék meg, a légitársaságoknak és a repülőtéri segítségnyújtó szolgálatoknak a foglaláskor, majd az utasfelvételkor ismét tájékoztatniuk kell a fogyatékossággal élő vagy a csökkent mozgásképességű személyek számára díjmentesen fel kell ajánlaniuk azt a lehetőséget személyeket arról a lehetőségről , hogy külön nyilatkozatot tegyenek tehetnek , amely – a Montreali Egyezménynek megfelelően – lehetővé teszi számukra, hogy a veszteségért vagy kárért teljes körű kártérítést igényeljenek. A légi fuvarozóknak a repülőjegy foglalásakor minden esetben tájékoztatniuk kell az utasokat az említett nyilatkozattételi lehetőségről és az abból származó jogokról. [Mód. 32]

(28)

Az utasok olykor nincsenek tisztában azzal, milyen méretű, súlyú vagy számú poggyászt vihetnek magukkal az utastérbe. Annak érdekében, hogy az utasok teljes mértékben tudatában legyenek a kézipoggyászra, illetve a feladott poggyászra vonatkozó előírásoknak, a légi fuvarozóknak a jegyvásárláskor és a repülőtéren is egyértelmű információt kell adniuk ezekről az előírásokról.

(29)

A hangszereket – lehetőség szerint – kézipoggyászként kell elfogadni, és ha erre nincs lehetőség, mindent meg kell tenni azért, hogy akkor azokat megfelelő feltételekkel szállítsák a repülőgép rakterében kell szállítani . Annak érdekében, hogy az érintett utasok meg tudják ítélni, hogy a hangszerük tárolható-e kézipoggyászként, a légi fuvarozóknak tájékoztatniuk kell őket a rakodóhelyek méretéről . Ezért a 2027/97/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. [Mód. 33]

(30)

A 2027/97/EK rendelettel az utasoknak biztosított jogok helyes és következetes alkalmazása érdekében a 261/2004/EK rendelet szerint kijelölt nemzeti végrehajtási szerveknek nyomon kell követniük és érvényesíteniük kell a 2027/97/EK rendelet szerinti jogokat is.

(31)

Tekintettel az elveszett, megrongálódott vagy késve érkező poggyásszal kapcsolatos panaszok beterjesztésére kiszabott rövid határidőkre, különleges poggyászszolgálatot kell létrehozni minden repülőtéren, ahol az utasoknak lehetőségük van arra, hogy panaszaikat már érkezéskor benyújthassák. E célból a légi fuvarozóknak lehetőséget az Unió valamennyi hivatalos nyelvén formanyomtatványt kell nyújtaniuk arra, hogy biztosítaniuk az utasok panaszaikat már a repülőtéren benyújthassák, és e célból formanyomtatványt kell számukra biztosítani számára . Ez a szokásos poggyászjegyzőkönyv (Property Irregularity Report vagy PIR) is lehet. A Bizottság végrehajtási aktusok útján rögzíti a szabványosított igénylőlap formáját. [Mód. 34]

(32)

A 2027/97/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése elavult, mert a biztosítással kapcsolatos ügyeket ma már a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) szabályozza. A bekezdést ezért törölni kell.

(33)

A gazdasági fejlődés figyelembevétele érdekében a 2027/97/EK rendeletben megállapított pénzügyi korlátozásokat a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által a Montreali Egyezmény 24. cikkének (2) bekezdése alapján 2009-ben végzett felülvizsgálatnak megfelelően módosítani kell.

(34)

A 2027/97/EK rendelet és a Montreali Egyezmény közötti folyamatos megfelelés érdekében fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Ez a felhatalmazás lehetővé tenné, hogy a Bizottság is módosítsa a 2027/97/EK rendeletben megszabott pénzügyi korlátozásokat, amennyiben azokat a Montreali Egyezmény 24. cikkének (2) bekezdése alapján a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) módosítja.

(35)

E rendeletnek tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat és be kell tartania a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, nevezetesen a fogyasztók védelmét, a személyes adatok védelméhez való jogot, a megkülönböztetés valamennyi formájának tilalmát és a fogyatékossággal élő személyek beilleszkedését, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot,

(35a)

Az utasok védelmének az Unió határain kívüli javítása érdekében az utasjogi kérdésekkel kétoldalú és nemzetközi megállapodások keretében kell foglalkozni. [Mód. 35]

(35b)

A súlyos fogyatékossággal élő utasok számára speciális szolgáltatásokat, például ingyenes öltözőt és mosdóhelyiséget kell biztosítani minden olyan uniós repülőtéren, ahol az éves utasforgalom meghaladja az 1 milliót. [Mód. 36]

(35c)

A tagállamok által létrehozott nemzeti végrehajtási szervek nem mindig rendelkeznek elégséges hatáskörrel az utasjogok hatékony védelmének biztosításához. A tagállamoknak ezért elégséges hatáskörrel kell felruházniuk a nemzeti végrehajtási szerveket a jogsértések szankcionálásához, valamint az utasok és az ágazat közötti jogviták rendezéséhez, és valamennyi nemzeti végrehajtási szervnek minden beérkezett panaszt teljes körűen ki kell vizsgálnia, [Mód. 37]

-1.

Az 1. cikk (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

-1a.

Az 1. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

-1b.

Az 1. cikkben a (3) bekezdést el kell hagyni. [Am. 174/jav]

1.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

4.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Jelentős késés

(1)   Amennyiben egy üzemeltető légi fuvarozó okkal feltételezi, hogy egy járat indulása késni fog, vagy ha az üzemeltető légi fuvarozó a menetrend szerinti induláshoz képest elhalasztja az indulást, akkor az utasoknak: [Mód. 70]

(1a)     Amennyiben valamely üzemeltető légi fuvarozó a menetrendszerű indulási időt több mint három órával előrébb hozza, felajánlja az utasoknak a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott visszatérítést vagy a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott átfoglalást. Maga az utas is megszervezheti saját átfoglalását, és igényelheti a megfelelő költségek visszatérítését, ha az üzemeltető légi fuvarozó nem kínálja fel a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti átfoglalás lehetőségét. [Mód. 73]

(2)   A 7. cikk szerint az utasoknak kártérítéshez van joguk az üzemeltető légi fuvarozó részéről, ha végső célállomásukra:

(3)   A (2) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha az üzemeltető légi fuvarozó a menetrendszerű indulási és érkezési időt úgy módosítja, hogy azzal az eredeti menetrend szerinti érkezéshez képest késést idéz elő, kivéve ha az utasok a menetrendváltozásról az eredetileg tervezett indulási idő előtt több mint tizenöt nappal tájékoztatást kaptak.

(4)   Az üzemeltető légi fuvarozó nem köteles kártérítést fizetni a 7. cikk szerint, ha bizonyítani tudja, hogy a járat késését vagy a menetrend módosítását rendkívüli körülmények okozták. és a késést vagy módosítást minden ésszerű intézkedés megtételével sem lehetett volna elkerülni.

A rendkívüli körülményekre csak az érintett járattal, vagy az ugyanazzal a légi járművel üzemeltetett előző járattal összefüggésben lehet hivatkozni. Amennyiben nem bizonyítja írásban a rendkívüli körülmények fennállását, a légi fuvarozó köteles kifizetni a 7. cikkben meghatározott kártérítést. A fentiek nem mentesítik a légi fuvarozókat az e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az utasoknak való segítségnyújtás kötelezettsége alól.[Mód. 75]

(5)   Ha a biztonsági szempontok lehetővé teszik, több mint egy órás kifutópályán való várakozás esetén az üzemeltető légi fuvarozó díjtalan hozzáférést enged a mosdóhelyiségekhez, díjtalanul ivóvizet biztosít, és az utastérben megfelelő fűtésről vagy hűtésről, és szükség esetén megfelelő orvosi ellátásról gondoskodik. Ha a kifutópályán való várakozás eléri az öt a két órát, a repülőgép visszatér a kapuhoz vagy más megfelelő kiszállóhelyhez, ahol az utasok kiszállhatnak és az (1) bekezdésben meghatározott segítségben részesülhetnek, kivéve ha a biztonsággal és a védelemmel összefüggő okokból a repülőgép nem hagyhatja el helyét a kifutópályán. Ha a teljes késés az eredeti indulási időhöz képest meghaladja a három órát, az utasok az (1) bekezdésben meghatározott segítségben részesülhetnek, beleértve a visszatérítés, a visszaút és az átfoglalás 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott lehetőségét is, és ennek megfelelően tájékoztatni kell őket. ”[Mód. 76]

6.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„6a. cikk

Lekésés a csatlakozó járatról

(1)   Ha az utas azért kési le a csatlakozó járatot – amelyre a foglalása szól , abban az esetben is, ha az érintett járat átfoglalás keretében foglalt alternatív járat –, mert előző járata késett vagy annak időpontját megváltoztatták, a csatlakozó az előző járatot üzemeltető közösségi – a késésért vagy időpont-változtatásárt felelős – uniós légi fuvarozó az utasnak felajánlja: [Mód. 77]

(2)   Ha az utas menetrendváltozás vagy az átszállási helyen egy előző csatlakozó járat 90 perces vagy annál hosszabb – az átszállási pont szerinti érkezési idő alapján számított – késése miatt kési le a csatlakozó járatot, kárpótláshoz van joga az előző járatot üzemeltető közösségi uniós légi fuvarozó részéről a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban. E célból a teljes késést a végső célállomásra való menetrendszerű érkezés időpontjához viszonyítva kell számítani. [Mód. 79]

(3)   A (2) bekezdés a szóban forgó légi fuvarozók közötti kártérítési megállapodásokat nem érinti.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdés olyan harmadik országbeli légi fuvarozókra is alkalmazandó, amelyek egy uniós repülőtérről egy másik uniós repülőtérre vagy uniós repülőtérről egy harmadik országbeli repülőtérre csatlakozó járatot üzemeltetnek.”[Mód. 80]

7.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Visszatérítéshez vagy átfoglaláshoz való jog

(1)   Az e cikkre történő hivatkozás esetén az utasoknak díjmentesen a következők közötti választást kell felajánlani:

(2)   Az (1) bekezdés a) pontját azokra az utasokra is alkalmazni kell, akiknek légi járata szervezett utazási csomag részét képezi, kivéve a visszatérítés jogát, amennyiben a 90/314/EGK irányelv szerint ilyen jog keletkezik.

(2a)     Az (1) bekezdés b) pontja abban az esetben is alkalmazandó, ha a repülőgép felszállt, de ezt követően az érkezési repülőtértől eltérő repülőtéren le kellett szállnia. A (3) bekezdésnek megfelelően az légi fuvarozót terheli az utas átszállításának a költsége az alternatív repülőtérről arra a repülőtérre, amelyre a jegyet váltották. [Mód. 86]

(3)   Ha egy üzemeltető légi fuvarozó az utasnak a helyfoglalásától eltérő repülőtérre vagy repülőtérről induló légi járatot ajánl, az üzemeltető légi fuvarozót terheli az utas átszállításának költsége erről a repülőtérről arra a repülőtérre, amelyre a jegyet váltották, vagy az utassal történő megállapodás alapján egy másik közeli célállomásra. [Mód. 87]

(4)   Az utassal történő megállapodás alapján az (1) bekezdés a) pontjában említett visszainduló járat, illetve járatok, vagy az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában említett átfoglalás történhet más légi fuvarozó által üzemeltetett járatra, más útvonalra vagy más szállítási mód igénybevételével is.

(5)   Ha az utas az (1) bekezdés b) pontjában említett lehetőséget választja, és az üzemeltető légi fuvarozó nem tudja az utast saját járatainak egyikén, kellő időben szállítani ahhoz, hogy az utas végső úticélját úti célját a menetrend szerinti érkezési időhöz viszonyítva 12 nyolc órán belül elérje, akkor az utas – a rendelkezésre állástól függően , és feltéve, hogy léteznek összehasonlítható alternatívák  – jogosult más légi fuvarozó járatára vagy eltérő szállítási módra való átfoglalásra. Az 1008/2008/EK rendelet  (12) 22. cikkének (1) bekezdése ellenére a másik A légi fuvarozó vagy más fuvarozó a szerződő fuvarozónak nem szabhat olyan árat, amely meghaladja a saját utasai által az elmúlt három hónapban ugyanilyen szolgáltatásokért fizetett átlagos árat. a menetrend szerinti indulási időhöz képest harminc percen belül tájékoztatja az utast, hogy kellő időben és saját járatainak egyikén szállítja-e az utast . Az utas jogosult visszautasítani az egyéb szállítási módon keresztüli átfoglalást, ebben az esetben pedig az átfoglalásra várva fenntartja a 9. cikkben meghatározott, ellátáshoz való jogait. [Mód. 88]

(6)   Amikor az utasnak az (1) bekezdés szerint az út más szállítási mód igénybevételével történő teljes vagy részleges folytatását ajánlják fel, e rendelet a 6. cikk a más szállítási módon végzett szállításra ugyanúgy az üzemeltető légitársaság és a másik közlekedési módot üzemeltető társaság közötti átfoglalási megállapodásokkal összhangban alkalmazandó. , mintha azt merevszárnyú Az e rendelet egész utazásra való alkalmazásáért továbbra is a légi járművön végezték volna fuvarozó felel .” [Mód. 89]

(12)   HL L 293., 2008.10.31., 3. o. "

8a.

A 8. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„ (6a)     Maga az utas is megszervezheti saját átfoglalását, és igényelheti megfelelő költségeinek visszatérítését, ha az üzemeltető légi fuvarozó nem kínálja fel számára az (1) bekezdés b) pontja szerinti átfoglalás lehetőségét.” [Mód. 90]

9.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

-10.

A 10. cikk (2) bekezdése bevezető szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)     Amennyiben egy üzemeltető légi fuvarozó egy utast alacsonyabb osztályon helyez el, mint amelyre a jegyet váltotta, akkor hét munkanapon belül, a 7. cikk (3) bekezdésében előírt módon visszatéríti” [Mód. 99]

10.

A 10. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában a „jegy ára” kifejezés helyébe a „járat ára” kifejezés lép.

11.

A 11. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az üzemeltető légi fuvarozó a 9. cikk (4) és (5) bekezdésében megállapított korlátozásokat nem alkalmazhatja a csökkent mozgásképességű fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű utasokra, az őket kísérő személyekre, a kíséret nélkül utazó gyermekekre, a várandós nőkre vagy az orvosi ellátást igénylő személyekre, feltéve, hogy az utas különleges segítségnyújtási igényeiről a menetrendszerű járat indulása előtt legalább 48 órával tájékoztatta a az üzemeltető légi fuvarozót, annak ügynökét vagy az utazásszervezőt. Ha a szerződés mindkét utazásra ugyanazzal a légi fuvarozóval jött létre mindkét utazás ugyanazon a jegyen szerepel , akkor a tájékoztatást érvényesnek kell tekinteni az egész utazásra, valamint a visszaútra is.

A légi fuvarozóknak ezenkívül törekedniük kell arra, hogy megfelelő ellátást biztosítsanak a vakvezető és segítő kutyáknak is. A segítségnyújtásra és rendelkezésekre álló intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást különböző hozzáférhető kommunikációs eszközök révén kell biztosítani. [Mód. 100]

(3a)     A forgalmi személyzetet ki kell képezni a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyeknek a légi járműbe való beszállásuk és a leszállásuk megkönnyítését célzó segítségnyújtásra. [Mód. 101]

(3b)     A légitársaságok nem utasíthatják vissza a fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű személyek beszállását azon az alapon, hogy nincs kísérőjük, és nem követelhetik meg, hogy e személyek rendszeresen kísérővel utazzanak.” [Mód. 102]

11a.

A 12. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)     E rendelet alkalmazása nem érinti az utasok további kártalanításhoz való jogát. A rendelet szerint adott kártérítés nem számítható be az ilyen kártalanításba.” [Mód. 103]

12.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Kártérítéshez való jog

Az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban, a harmadik felekkel a jogvita idején megkötött, hatályos mentesítési szerződések sérelme nélkül olyan esetekben, amikor egy üzemeltető légi fuvarozó kártérítést fizet vagy más, e rendelet szerint rá háruló kötelezettséget teljesít, e rendelet rendelkezései nem értelmezhetők a fuvarozó azon jogának korlátozásaként, hogy az az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal osszhangban e rendelet szerint felmerült költségeiért kártérítést vagy teljes költség-visszatérítést kérjen bármely olyan személytől – köztük bármely harmadik féltől –, amelynek akinek szerepe volt a kártérítést vagy egyéb kötelezettségeket keletkeztető esemény bekövetkeztében. E rendelet különösen az üzemeltető légi fuvarozók azon jogát nem korlátozza, hogy költségeiért kártérítést vagy visszatérítést kérjen a repülőtértől vagy bármely más, az üzemeltető légi fuvarozóval szerződéses jogviszonyban álló harmadik féltől. ”[Mód. 104]

13.

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Az utasoknak nyújtandó tájékoztatás kötelezettsége

(1)   A repülőtér-irányító szervezet és az üzemeltető légi fuvarozó biztosítja, hogy az utasfelvételi pultnál (az önkiszolgáló utasfelvételi automatákat is beleértve) és a beszállókapunál jól olvasható, az alábbi szöveget tartalmazó tájékoztatás legyen elhelyezve az utasok számára: »A beszállás visszautasítása, illetve a járat törlése vagy két órát elérő késése esetén , illetve ha járatának menetrend szerinti indulási idejét a jegyén feltüntetett eredeti menetrend szerinti időhöz képest legalább két órával előrehozták, az utasfelvételi pultnál vagy a beszálló kapunál kérje a – különösen a segítségnyújtáshoz és az esetleges kártérítéshez kapcsolódó – jogait ismertető dokumentumot. [Mód. 105]

(1a)     A légi fuvarozók kapcsolattartó pontokat létesítenek minden általuk üzemeltetett repülőtéren, és e kapcsolattartó pontoknál biztosítják a kapcsolattartó személyzet vagy az érintett légi fuvarozó által megbízott harmadik személy jelenlétét, akinek az a feladata, hogy az utasok számára biztosítsa a szükséges információkat a jogaikkal – köztük a panasztételi eljárásokkal – kapcsolatban, segítséget nyújtson, valamint hogy azonnal cselekedjen a járatok törlése vagy késése, illetve visszautasított beszállás, valamint elveszett vagy késve érkező poggyász esetén. A légi üzemeltető munkaideje alatt, és amíg az utolsó utas el nem hagyja az utolsó repülőgépet, a kapcsolattartó pontok elérhetőek az utasok számára történő segítségnyújtás céljából, többek között a visszatérítéssel, átirányítással, átfoglalással és a panaszok benyújtásának elfogadásával kapcsolatban. [Mód. 106]

(1b)     Az üzemeltető légi fuvarozó egyértelműen olvasható és átlátható tájékoztatást ad az utasjogokról, valamint a segítség és támogatás igénybevételével kapcsolatos kapcsolattartási adatokról az elektronikus jegyen, valamint a beszállókártya elektronikus és nyomtatott változatán. [Mód. 107]

(2)   A beszállást visszautasító Visszautasított beszállás, járattörlés, a járat legalább két órás késése vagy egy járatát törlő menetrendváltozás esetén az üzemeltető légi fuvarozó minden a lehető leghamarabb teljes körűen tájékoztatja az érintett utasnak utast, és átad neki egy írásbeli tájékoztatót vagy egy értesítést elektronikus formában , amely e rendelettel összhangban meghatározza a kártérítés és segítségnyújtás szabályait, beleértve a 9. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti korlátozásokra vonatkozó információkat is , valamint tájékoztatja az utast a lehetséges alternatív szállítási módokról . A légi fuvarozó továbbá hasonló tájékoztatót ad át minden, legalább két órás késés vagy menetrendbeli változtatás által érintett utasnak. Az utas írott formában megkapja továbbá a légi fuvarozó címét, ahova benyújthatja panaszát, valamint a 16a. cikk szerint kijelölt illetékes panaszkezelő testületek kapcsolattartási adatait. [Mód. 108]

(3)    A fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű személyek, különösen a vak vagy gyengén látó személyek tekintetében e cikk rendelkezéseinek alkalmazását megfelelő alkalmazását alternatív eszközök használatával és megfelelő formátumokban kell biztosítani. [Mód. 109]

(4)   A repülőtér-irányító szervezet gondoskodik arról, hogy az utasok jogairól szóló általános tájékoztatást a repülőtér utasok által használt területein jól láthatóan és olvashatóan el legyen helyezve. Emellett A kapott információ alapján biztosítja továbbá , hogy késések és a járatok fennakadása – például járatuk törlése – esetén a repülőtéren tartózkodó utasokat utasok értesüljenek járatuk törléséről ezek okairól és jogaikról és a jogaikról olyan esetekben, amikor a légitársaság váratlanul szünetelteti műveleteit, például fizetésképtelensége vagy a működési engedélyének visszavonása miatt. [Mód. 110]

(5)   A járat törlése vagy késése esetén az üzemeltető légi fuvarozó a lehető leghamarabb – amint ez az információ rendelkezésére áll, és legkésőbb a menetrend szerinti indulási idő után 30 perccel – értesíti az utasokat a helyzetről, többek között a fennakadás okáról, valamint a becsült indulási időről; amint ez az információ rendelkezésére áll; a (6) és (7) bekezdés szerint közvetítőn keresztül megvásárolt jeggyel rendelkező utasokat pedig abban az esetben, ha megkapta azok elérhetőségeit. [Mód. 111]

(5a)     A légi fuvarozónak az utasfelvételi és a beszállási pultjánál el kell helyeznie a légi utasok jogairól szóló európai chartát tartalmazó dokumentumokat, és a légi fuvarozó személyzete köteles azokat kérésre bármikor az utasok rendelkezésére bocsátani. Az Európai Bizottság a légi utasok jogainak valamennyi lényeges módosítása esetén frissíti a chartát tartalmazó dokumentumokat. [Mód. 112]

(5b)     Az utazás lefoglalását követően a légi fuvarozó az összes utas számára elérhető és hatékony telefonos segítségnyújtást biztosít; fennakadás esetén e segítségnyújtás keretében információkat és alternatív javaslatokat kell szolgáltatni, és ennek költsége semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a helyi beszélgetés költségét. [Mód. 113]

(6)   Ha az utas a jegyét nem közvetlenül az üzemeltető légi fuvarozótól vásárolja, hanem egy az Unióban működő közvetítőn keresztül, a közvetítő megadja a légi fuvarozónak az utas elérhetőségeit, feltéve, hogy az utas erre kifejezett és írásos felhatalmazást adott ehhez hozzájárult . Ilyen felhatalmazást beleegyezést csak önkéntes beleegyezés alapján alapon lehet adni. A légi fuvarozó az elérhetőségi adatokat kizárólag az e cikk szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséhez használhatja fel, marketing céljából nem, és azokat a szállítási szerződés végrehajtása után 72 órán belül meg kell semmisítenie. Az utasnak elérhetőségi adatai légi fuvarozó részére történő átadásához való hozzájárulása, ezen adatok tárolása, feldolgozása, és az azokhoz való hozzáférés során be kell tartani a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (*2). [Mód. 114]

(7)   A közvetítő mentesül a (6) bekezdés rendelkezéseinek betartása alól, ha bizonyítani tudja egy olyan rendszer létezését, amely biztosítja, hogy az utas akkor is megkapja a tájékoztatást, ha elérhetőségeit nem közlik , illetve ha az utas úgy döntött, hogy nem biztosítja elérhetőségi adatait . [Mód. 115]

(7a)     A szolgáltató könnyű hozzáférést biztosít az utasok számára az utazásuk környezeti (többek között éghajlati) hatását és energiahatékonyságát részletesen ismertető pontos és objektív információkhoz. Ezeket az információkat jól láthatóan fel kell tüntetni mind a légi fuvarozó és az utazásszervező honlapján, mind magukon a jegyeken. A Bizottság támogatja az ebbe az irányba mutató, folyamatban lévő munkát. [Mód. 116]

(7b)     A (2) bekezdés szerinti kötelezettségek sérelme nélkül az utas minden olyan elektronikus tájékoztatása keretében, amely értesíti őt a járat törléséről, hosszú késéséről vagy a menetrendváltozásról, kifejezetten jelezni kell, hogy az utas e rendelet alapján jogosult lehet kártérítésre és/vagy segítségnyújtásra.

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281, 1995.11.23., 31. o.).” [Mód. 117]"

14.

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

Végrehajtás

(1)   Minden tagállam kijelöl egy nemzeti végrehajtási szervet, amely a területén lévő repülőtereken az e rendelet megsértése, a területén levő repülőterekről induló légi járatok, valamint harmadik országból e repülőterekre induló járatok tekintetében felel e rendelet végrehajtásáért. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy e bekezdéssel összhangban melyik szervet jelölték ki. [Mód. 118]

(2)   A nemzeti végrehajtási szerv szigorúan felügyeli az e rendelet követelményeinek való megfelelést és megteszi a szükséges intézkedéseket az utasjogok tiszteletben tartásának biztosítására. E célból – a légi fuvarozók 14a. cikk szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül – a légi fuvarozók és a repülőtér-irányító szervezetek a nemzeti végrehajtási szerv kérésére a kéréstől számított egy hónapon belül rendelkezésre bocsátják a megfelelő dokumentumokat. Feladatainak ellátása érdekében a nemzeti végrehajtási szerv figyelembe veszi a 16a. cikknek megfelelően kijelölt testület által hozzá benyújtott információkat is. A 16a. cikk alapján kijelölt testület által benyújtott egyéni panaszok alapján a nemzeti végrehajtási szerv végrehajtási intézkedések meghozataláról is dönthet. intézkedéseket tesz . A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes nemzeti végrehajtási szerveik elegendő felhatalmazással rendelkezzenek a jogsértések hatékony szankcionálásához. [Mód. 119]

(2a)     A légi fuvarozók proaktív módon átfogó tájékoztatást adnak a nemzeti végrehajtási szervnek a bekövetkező műszaki problémákról, különösen azok okairól. A nemzeti végrehajtás szerv megosztja ezeket az információkat a 16a. cikkben említett peren kívüli vitarendezésért felelős szervekkel. [Mód. 120]

(3)   A tagállamok által e rendelet megsértése esetére előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak, visszatartó erejűnek és elégségesnek kell lenniük ahhoz, hogy pénzügyi ösztönzőt nyújtsanak a fuvarozóknak e rendelet következetes betartására . [Mód. 121]

(4)   Ha a 16. A 2013/11/EU irányelvvel összhangban a nemzeti végrehajtási szerv és a 16a. cikk alapján kijelölt szervezetek nem azonosak, jelentéstételi testület között együttműködési mechanizmusokat kell létrehozni. a különböző testületek közötti információcsere Ezek az együttműködési mechanizmusok kölcsönös információcserét foglalnak magukban annak elősegítése érdekében, ezzel is segítve hogy a nemzeti végrehajtási szerv teljesíthesse nyomon követési és végrehajtási feladatai teljesítésében, feladatait , valamint a 16a. cikk alapján kinevezett testületet pedig abban, hogy testület összegyűjthesse az egyéni panaszok vizsgálatához kezeléséhez szükséges információt összegyűjthesse és műszaki szakértelmet . [Mód. 122]

(5)   A nemzeti végrehajtási szerv legkésőbb a tárgyévet követő év április végéig minden évre közzéteszi a tevékenységére – többek között az alkalmazott szankciókra – vonatkozó statisztikákat. A nemzeti végrehajtási szerv ezzel egyidejűleg – a légi fuvarozók és a repülőtér-irányító szervezetek által kötelezően vezetendő és rendelkezésre bocsátandó adatok alapján – statisztikákat tesz közzé a benyújtott panaszok számáról és jellegéről, a törlések, visszautasított beszállások és késések számáról és időtartamáról, valamint az elveszett, késve érkezett, illetve sérült poggyászokról. [Mód. 123]

(6)   A légi fuvarozók az e rendelet hatálya alá eső ügyekben megadják elérhetőségeiket azon tagállamok nemzeti végrehajtási szerveinek, amelyekben működnek. A 2013/11/EU irányelv rendelkezéseinek a tagállamok általi átültetéséig minden utas panaszt tehet bármely nemzeti végrehajtási szervnél az e rendeletnek a valamely tagállam területén lévő bármely repülőtéren történt állítólagos megsértése miatt, illetve a valamely tagállam területén lévő repülőtérről induló járatokra vagy harmadik országból az ilyen repülőterekre tartó járatokra vonatkozóan. ”[Mód. 124]

14a.

Az irányelv a következő 21a. cikkel egészül ki:

„16-a. cikk

Megfelelőségi dokumentumok

(1)     A közösségi légi fuvarozók 2016. január 1-jéig elkészítenek és benyújtanak a működési engedélyüket az 1008/2008/EK rendelet alapján kiadó tagállam nemzeti végrehajtási szervének és a Bizottságnak egy dokumentumot, amely ésszerű részletességgel bizonyítja, hogy működés eljárásaik elegendőek annak biztosításához, hogy megfeleljenek a rendelet minden vonatkozó cikkének.

(1a)     A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek rögzítik a megfelelőségi dokumentumok minimum tartalmát. A minimális tartalom részét képezi legalább a nagy fennakadásokra vonatkozó készenléti terv, továbbá meghatározza a segítségnyújtásért és más jogokért felelőseket, a panaszok kezelésére, valamint a segítségnyújtás és a kártérítés biztosítására vonatkozó gyakorlati intézkedéseket és eljárásokat, valamint az utasokkal folytatott kommunikáció eljárásait és sablonjait. A végrehajtási jogi aktusokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)     Valamely uniós repülőtérről szolgáltatást nyújtó minden más légi fuvarozónak megfelelőségi dokumentumot kell benyújtania a működésük által érintett tagállam nemzeti végrehajtási szervéhez és a Bizottsághoz.

(3)     A légi fuvarozók 2019. január 1-jétől kezdődően háromévente felülvizsgálják megfelelőségi dokumentumaikat, és a frissített változatot megküldik a megfelelő nemzeti végrehajtási szerv(ek)nek és az Európai Bizottságnak.

(4)     A nemzeti végrehajtási szerv figyelembe veszi a légi fuvarozó által benyújtott megfelelőségi dokumentumokat, és lehetőség szerint a panaszokkal kapcsolatos információk alapján ellenőrzi a megfelelőségi dokumentumok érvényességét.” [Mód. 125]

15.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„16a. cikk

Az utasok kérelmei és panaszai

(1)   A jegyvétel időpontjában a légi fuvarozók , szervezők vagy a 2111/2005/EK rendelet 2. cikkének d) pontja szerinti jegyértékesítők tájékoztatják az utasokat az a légi fuvarozó e rendeletben meghatározott jogokkal kapcsolatos kérelem- és panaszkezelési eljárásaikról eljárásairól és az e cikk (2) bekezdése szerinti határidőkről, valamint azokról a kapcsolattartási címekről, amelyeken az utasok kérelmeiket és panaszaikat – többek között elektronikus úton – benyújthatják. A légi fuvarozó – és adott esetben az utazásszervező – az utasokat a panaszaik kezelésében illetékes , a tagállamok által az e cikk és a 16. cikk alapján kijelölt testületről vagy testületekről is tájékoztatják. A releváns információt a jegyvétel időpontjában kell megadni, annak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, egyértelműen fel kell tüntetni a jegyen és a légi fuvarozó honlapján, ki kell osztani a légi fuvarozónak a repülőtereken található pultjain, valamint abban az e-mail üzenetben közlik az utasokkal, amely tájékoztatja őket a járat törléséről vagy késéséről. Az utasok számára – kérésre – panasztételi formanyomtatványt kell biztosítani. [Mód. 126]

(1a)     A szükséges információknak az utasok részére történő biztosítására vonatkozó bizonyítási terhet a légi fuvarozó viseli. [Mód. 127]

(2)   Ha az utas az e rendelet szerinti jogai tekintetében panaszt kíván benyújtani a légi fuvarozónak, a panaszt a járat indulásának napjától vagy tervezett napjától számított három hónapon belül kell benyújtania. A panasz három hónapon belüli és e három hónapos határidő lejáratát követő benyújtása nem érinti az utas az e rendelet szerinti követeléseinek bírósági rendszeren belüli vagy azon kívüli vitarendezés keretében történő érvényesítéséhez való jogát. A panasz beérkezésétől számított 7 napon hét munkanapon belül a fuvarozónak vissza kell igazolnia az utas panaszának kézhezvételét. A panasz kézhezvételétől számított két hónapon belül a fuvarozó köteles kimerítő választ adni az utasnak. Amennyiben a légi fuvarozó nem biztosít teljes körű választ az említett két hónapos határidőn belül, úgy kell tekinteni, hogy elfogadta az utas igényeit.

Amennyiben a légi fuvarozó válaszában rendkívüli körülményekre hivatkozik, tájékoztatnia kell az utast a járattörlés vagy a késés konkrét körülményeiről. A légi fuvarozónak ezenkívül be kell mutatnia, hogy a járattörlés vagy késés elkerülése érdekében minden ésszerű intézkedést megtett.

A kimerítő válasszal együtt a légi fuvarozó megadja a (3) bekezdésben említett kijelölt szerv kapcsolattartási adatait, köztük a postacímet, a telefonszámot, az e-mail címet és a weboldalt is. [Mód. 128]

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a légi utasok a légi fuvarozókkal az e rendeletben megállapított jogokra és kötelezettségekre vonatkozó uniós és tagállami jogszabályokkal összhangban jogvitáikat független, hatékony és eredményes peren kívüli vitarendezési mechanizmusok elé terjeszthessék. E célból minden tagállam kijelöli azt a nemzeti szervet vagy szerveket, amely(ek) a légi fuvarozók és az utasok között az e rendelet szerinti jogok és kötelezettségek tekintetében felmerülő viták peren kívüli rendezésével foglalkoznak. E feladatokat nem láthatja el a 16. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási szerv. A tagállamok biztosítják, hogy ezek a szervek felhatalmazással rendelkezzenek arra, hogy a légi utasok és a légi fuvarozók közötti jogvitákat mindkét fél számára jogilag kötelező érvényű és érvényesíthető döntéssel rendezzék. A 2013/11/EU irányelv hatálya alá tartozó jogviták tekintetében kizárólag azt az irányelvet kell alkalmazni. A valamely tagállam területén lévő bármely repülőtérről érkező, illetve egy harmadik országból ilyen repülőterekre irányuló bármely járatot üzemeltető valamennyi légi fuvarozó a 2013/11/EU irányelvben meghatározott alternatív vitarendezési rendszerhez tartja magát, ami biztosítja az utasok és a légi fuvarozók közötti jogviták egyszerű, gyors és olcsó peren kívüli rendezését. [Mód. 129]

(4)   Minden A légi fuvarozótól érkező teljes körű válasz kézhezvételekor az érintett utas panaszt emelhet bármely, a (3) bekezdés alapján kijelölt peren kívüli vitarendezési nemzeti szervnél, ha azt vélelmezi, hogy a tagállamok bármely repülőterén, a valamely tagállam területén lévő bármely repülőtérről érkező, illetve egy harmadik országból a tagállamok egyikének repülőterére ilyen repülőterekre irányuló bármely járat kapcsán sérülnek az e rendeletben foglalt rendelkezések. E panaszt legkorábban két hónappal az érintett légi fuvarozónak benyújtott panasz elküldése után előre meghatározott határidőn belül lehet benyújtani, kivéve, ha a fuvarozó a panaszra már végleges választ adott amely határidőt azon időponttól számított legalább egy évben kell meghatározni, amikor az utas a panaszt vagy igényt az érintett fuvarozónak benyújtotta . [Mód. 130]

(4a)     Ha a légitársaságot vétkesnek találják, a panaszkezelő szerv tájékoztatja a nemzeti végrehajtási szervet, amely a 16a. cikk (2) bekezdése alapján intézkedik a végrehajtás biztosítása érdekében. [Mód. 131]

(5)    Amennyiben egy kijelölt szervezet panaszt kapott, erről értesíti a jogvita feleit, amint megkapta a panasszal kapcsolatos információkat tartalmazó valamennyi dokumentumot.  A kijelölt szervezet megküldi a panasszal kapcsolatos dokumentumok másolatát a megfelelő nemzeti végrehajtási szervnek. A végleges választ legkésőbb a panasszal kapcsolatos teljes dokumentációnak a kijelölt szervezet általi kézhezvételétől számított 90 naptári napon belül meg kell adni a panaszosnak. A végleges válasz másolatát szintén meg kell küldeni a nemzeti végrehajtási szervnek. [Mód. 132]

(5a)     Annak érdekében, hogy felvegyék velük a kapcsolatot az e rendelet hatálya alá tartozó kérdések tekintetében, a légi fuvarozók közlik elérhetőségi adataikat a működési helyük szerinti tagállamoknak az e cikk alapján kijelölt szervezeteivel. [Mód. 133]

(5b)     Amennyiben e rendeletben biztonsági szempontok merülnek fel, a bizonyítási terhet az érintett légitársaság viseli. [Mód. 134]

16aa. cikk

A tagállamok megfelelően kialakított, ingyenesen igénybe vehető és független közvetítő szerveket biztosítanak, hogy segítsenek megoldást találni az utasok, a légitársaság és más szállítási módok szolgáltatói közötti jogviták esetén. [Mód. 135]

16b. cikk

A tagállamok és Bizottság közötti együttműködés

(1)   A Bizottság a 16c. cikkben említett bizottság segítségével támogatja a tagállamok között a rendelet tagállami értelmezéséről és alkalmazásáról zajló párbeszédet és előmozdítja együttműködésüket . [Mód. 136]

(2)   A tagállamok tevékenységükről évente – a 16. cikk (5) bekezdésében említett statisztikákat is tartalmazó – jelentést küldenek a Bizottságnak legkésőbb a következő naptári év áprilisának végéig. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokban határozhatja meg, hogy e jelentésekben mely kérdéseket kell tárgyalni. A végrehajtási jogi aktusokat a 16c. cikkben említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 137]

(3)   A tagállamok rendszeresen információt küldenek a Bizottság számára az e rendelet előírásainak az adott országban érvényes értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatosan, a Bizottság pedig ezeket az információkat elektronikus úton a többi tagállam számára is elérhetővé teszi.

(4)   Egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság megvizsgálja azokat az eseteket, amelyekben e rendelet bármely előírásának alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatban különbségek mutatkoznak, különösen a rendkívüli körülmények fogalmának értelmezését illetően; és a közös megközelítés elősegítése érdekében pontosítja a rendelet előírásait. A Bizottság e célból ajánlást fogadhat el a 16c. cikkben említett bizottsággal folytatott konzultációt követően.

(5)   A Bizottság kérésére a nemzeti végrehajtási szervek vizsgálatot indítanak, ha kétely merül fel egy vagy több légi fuvarozó gyakorlatának szabályszerűségével kapcsolatban, és a vizsgálat eredményeit a kéréstől számított 4 hónapon belül jelentik a Bizottságnak.

(5a)     A jogsértésekre, a szankciókra, valamint a legjobb végrehajtási gyakorlatokra vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjének biztosítása érdekében a Bizottság és a tagállamok a 16. cikk és a 16a. cikk alapján kijelölt valamennyi szerv részvételével uniós szintű mechanizmust hoznak létre. A Bizottság elektronikus formában valamennyi tagállam rendelkezésére bocsátja ezeket az információkat. [Mód. 138]

(5b)     A nemzeti végrehajtási szervek kérésre benyújtják a Bizottságnak az egyes jogsértési esetekkel kapcsolatos információkat és a megfelelő dokumentumokat. [Mód. 139]

(5c)     A Bizottság 2015. május 1-jétől kezdve közzéteszi a weboldalán és rendszeresen frissíti azoknak az Unióban működő légi fuvarozóknak a listáját, amelyek módszeresen nem tartják be e rendelet rendelkezéseit. A méretétől vagy nemzetiségétől függetlenül minden olyan fuvarozó, amely tekintetében a Bizottság a 16a. cikk (5b) bekezdése szerint bizonyítékot kapott arra vonatkozóan, hogy egy naptári évben több mint 10 különböző járaton megsértette az utasok jogait, és e jogsértések a rendelet egynél több cikkét érintik, úgy tekintendő, hogy módszeresen nem tartja be a rendeletet. [Mód. 140]

16c. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot munkájában az utasjogokkal foglalkozó bizottság segíti, amely minden tagállam két-két képviselőjéből áll, akiknek legalább egyike a nemzeti végrehajtási szerveket képviseli. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozások esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.”

15a.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„16ca. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 16e. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nemzeti végrehajtási szervek munkája és a Bíróság ítéletei alapján rendkívüli körülményeknek minősülő körülmények tételes felsorolásának kiegészítésére.” [Mód. 141]

15b.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„16cb. cikk

Felhatalmazás gyakorlása

(1)     A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)     A Bizottság a …  (*3) -t követő ötéves időszakra szóló felhatalmazást kap a 16ca. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)     Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16ca. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A visszavonás a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)     A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)     A 16ca. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítést követő két hónapos időtartamon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 142]

(*3)   E rendelet hatálybalépésének időpontját. "

16.

A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

Jelentés

A Bizottság 2017. január 1-jéig jelentést teszt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről és eredményeiről, különös tekintettel a jelentős késésekért járó kártérítés hatására és a hosszú ideig fennálló rendkívüli körülmények esetén történő szállodai elhelyezés korlátozására , a rendkívüli körülmények értelmezésével kapcsolatos kérdésekre, a nemzeti végrehajtási szervek által tevékenységeikre vonatkozóan közzétett statisztikákra – köztük a szankciókra és a légi fuvarozók gyanús jogsértő gyakorlataira vonatkozó megállapításokra –, a peren kívüli vitarendezésért felelős nemzeti szervek létrehozása terén elért előrehaladásra, valamint ezek tevékenységeire . A Bizottság emellett jelentést tesz a nem uniós fuvarozók által üzemeltetett, harmadik országokból érkező járatok utasainak fokozott védelméről a nemzetközi légiközlekedési megállapodások összefüggésében. A Bizottság jelentést tesz továbbá a 16. cikkben említett szervek által hozott intézkedések és szankciók hatékonyságáról és egy harmonizált megközelítés esetleges célszerűségéről. A jelentéshez szükség szerint esetén jogalkotási javaslatokat kell mellékelni csatolnak .”[Mód. 143]

17.

A 261/2004/EK rendelet e rendelet I. mellékletével, mint I. melléklettel egészül ki.

1.

A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A közösségi légi fuvarozó vagy a nevében eljáró földi kiszolgáló az Unió valamennyi repülőterén létrehoz egy olyan szolgáltatást, amely biztosítja az utasok számára a panaszbejelentő nyomtatványt, amely lehetővé teszi számukra, hogy megérkezésükkor azonnal panaszt nyújthassanak be megrongálódott vagy késve érkező poggyászukra vonatkozóan. Hasonlóképpen, a közösségi légi fuvarozó az utas kérésére rendelkezésére bocsátja a panaszbejelentő nyomtatványt az utasfelvételi pultnál vagy a repülőtéri ügyfélszolgálati pultoknál, vagy mindkettőnél, és a panaszbejelentő nyomtatványt a weboldalán is elérhetővé teszi.  A panaszbejelentő nyomtatványt, amely a szokásos poggyászjegyzőkönyv (PIR) is lehet, a légi fuvarozó a repülőtéren a Montreali Egyezmény 31. cikkének (2) bekezdése szerinti panaszként fogadja el. Ez a lehetőség nem sérti az utas azon jogát, hogy panaszát a Montreali Egyezményben előírt határidőn belül más eszközök útján is benyújtsa.

(2a)     A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyek rögzítik a szabványosított igénylőlap formáját. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 119. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó/vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ”[Mód. 144]

2.

Az 5. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül halál esetén az utasonként kifizetett előleg nem lehet kevesebb 18 096 SDR (különleges lehívási jog) euróban kifejezett értékénél. A Bizottságot a 6c. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal fel kell hatalmazni arra, hogy ezt az összeget a Montreali Egyezmény 24. cikkének (2) bekezdése alapján a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által hozott határozatra figyelemmel kiigazítsa. Az említett összeg kiigazítása nyomán a mellékletben szereplő megfelelő összeg is módosul.”

2a.

A 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)     Poggyász elvesztése, késve érkezése vagy megrongálódása esetén a légitársaságoknak elsőként kártalanítaniuk kell az utasokat, akikkel szerződést kötöttek, mielőtt keresetet indíthatnak a repülőterek vagy a szolgáltatók ellen azon károk miatt, amelyekért nem feltétlenül ők a felelősek.” [Mód. 145]

3.

A 6. cikk (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A Bizottságot a 6c. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal fel kell hatalmazni arra, hogy a mellékletben szereplő összegeket – az 5. cikk (2) bekezdésében szereplő összeg kivételével – a Montreali Egyezmény 24. cikkének (2) bekezdése alapján a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által hozott határozatra figyelemmel kiigazítsa.”

4.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„6a. cikk

(1)   Feladott kerekes szék, egyéb mozgást segítő eszköz vagy segédeszköz szállítása esetén a légi fuvarozó és alkalmazottai tájékoztatják az utasokat jogaikról és az 1107/2006/EK rendelet (*4) 2. cikkének a) pontjában szereplő meghatározás szerinti csökkent mozgásképességű személyeknek felajánlják azt a lehetőséget, hogy – a helyfoglaláskor vagy legkésőbb akkor, amikor az eszközt átadják a fuvarozónak – díjtalanul külön nyilatkozatot tegyenek a Montreali Egyezmény 22. cikkének (2) bekezdése alapján. A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el, amelyek rögzítik a külön nyilatkozat formájára vonatkozó mintát. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 6f. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 146]

(2)   A mozgást segítő eszköz megsemmisülése, elvesztése vagy megrongálódása esetén a légi fuvarozó felelőssége arra az összegre korlátozódik, amelyet az érintett személy a feladott eszköz átadásakor a közösségi légi fuvarozónak bejelentett.

(3)   A feladott kerekes szék, egyéb mozgást segítő eszköz vagy segédeszköz megsemmisülése, elvesztése, károsodása vagy késése esetén a közösségi légi fuvarozó felelős a bejelentett összeget meg nem haladó összeg kifizetéséért, kivéve, ha bizonyítja, hogy az összeg meghaladja az utasnak a rendeltetési helyen történő kézbesítéshez fűződő tényleges érdekét.

(3a)     A légi fuvarozók biztosítják, hogy az utasok a beszállókapuig pótdíjfizetés nélkül használhassák a kerekes székeket és a babakocsikat, amelyeket a repülőgép ajtajánál visszakapnak. Amennyiben ez biztonsági okok miatt nem lehetséges, a légitársaságok kötelesek díjmentesen alternatív közlekedési módot biztosítani a repülőtéri terminálon belül addig, amíg az utasok vissza nem kapják a kerekes széküket. Ha az említett biztonsági okok közvetlenül magával a terminál sajátosságaival függnek össze, az e bekezdésben meghatározott alternatív közlekedési módról a repülőtér-irányító hatóság köteles gondoskodni. [Mód. 147]

6b. cikk

(1)   A 261/2004/EK rendelet 16. cikke alapján kijelölt nemzeti végrehajtási szerv biztosítja e rendelet betartását. Ennek érdekében felügyeli:

(2)   A csökkent mozgásképességű és a fogyatékossággal élő személyek mozgást segítő eszközeik vagy segédeszközeik károsodása esetén történő védelmének felügyelete céljából a nemzeti végrehajtási szervek megvizsgálják és figyelembe veszik a mozgást segítő eszközöket érintő panaszokkal kapcsolatban a 261/2004/EK rendelet 16a. cikke szerint kijelölt testületeknek benyújtott információkat is. [Mód. 148]

(3)   A tagállamok által e rendelet megsértése esetére előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(4)   A 261/2004/EK rendelet 16. cikkének (6) bekezdése alapján készített éves jelentéseikben a nemzeti végrehajtási szervek statisztikákat is közzétesznek tevékenységükről és az e rendelet alkalmazása kapcsán kiszabott szankciókról.

6c. cikk

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 6. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazása e rendelet hatálybalépésétől kezdve meghatározatlan időre felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására adott felhatalmazás a …  (*5) -t követő ötéves időszakra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. [Mód. 149]

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A visszavonás a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A 6. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek vagy a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

6d. cikk

(1)   Noha A légi fuvarozók teljes mértékű kereskedelmi szabadságot élveznek a poggyász-szállítás feltételeinek megszabásában , a helyfoglalási folyamat korai szakaszában világosan jelezniük kell a helyfoglaláskor jelzik valamennyi használt értékesítési csatornán – köztük a számítógépes foglalási rendszerekben – és az utasfelvételi pultnál (az önkiszolgáló utasfelvételi automatákat is beleértve) egyaránt, hogy az utasok a jegyükön szereplő egyes járatok esetében mennyi és milyen poggyászt vihetnek fel a repülőgépre és mennyit adhatnak fel, valamint tájékoztatniuk kell őket arról, hogy milyen korlátozások érvényesek a poggyászok száma tekintetében az adott maximális engedélyezett poggyászmennyiségen belül. Ha A poggyász szállítására alkalmazandó további díjakat szabnak ki , díjak részleteit a légi fuvarozóknak egyértelműen meg kell jelölniük e díjak minden részletét mind a helyfoglaláskor, mind pedig , a helyfoglalási folyamat korai szakaszában és kérésre, a repülőtéren egyértelmű, átlátható és félreérthetetlen módon közölniük kell . Az alapvető szállítási szolgáltatásoknak és a további díjaknak világosan azonosíthatónak és egymástól függetlenül külön megvásárolhatónak kell lenniük. [Mód. 150]

(1a)     Az előírt maximális kézipoggyász-kereten felül az utasok díjmentesen felvihetnek az utastérbe bizonyos nélkülözhetetlen személyes tárgyakat vagy tulajdonukat, például a kabátot és a kézitáskát, valamint legalább egy, a repülőtéren vásárolt tárgyakat tartalmazó szabvány méretű táskát. [Mód. 151]

(1b)     Az 1107/2006/EK rendelet sérelme nélkül az engedélyezett kézipoggyászt az utasonként engedélyezett összes kézipoggyász maximális méretében vagy maximális tömegében, vagy mindkét értékben adják meg, azonban a szállított tárgyak számának bármilyen korlátozása nélkül. [Mód. 152]

(2)   Amikor rendkívüli körülményekből kifolyólag, például biztonsági okokból vagy A repülőgép típusának a helyfoglalás után bekövetkezett megváltozása miatt az engedélyezett poggyász részét képező tárgyakat nem lehet az utastérben szállítani, a légi fuvarozó – az utasra kirótt intézkedhet úgy, hogy a fenti tárgyakat a légi jármű rakterében szállítja, amennyiben a biztonsági okokhoz fűződő rendkívüli körülmények és a légi jármű egyedi jellemzői nem teszik lehetővé az utastérben való szállítást. Ezekben az esetekben nem számítanak fel további díj alkalmazása nélkül – azokat a raktérben szállíthatja díjakat . [Mód. 153]

(2a)     Ha a kézipoggyászt a repülőgépbe való beszállás vagy a repülőgép indulása előtt a repülőgép utasteréből a csomagtérbe rakják át, akkor ezt a poggyászt a repülőgép elhagyásakor kézipoggyászként át kell adni az utasnak. [Mód. 154]

(3)   Ezek a jogok nem érintik a kézipoggyászra vonatkozóan az uniós és nemzetközi biztonsági szabályokban – köztük a 300/2008/EK és a 820/2008/EK rendeletben – előírt korlátozásokat.

6e. cikk

(1)   Az alkalmazandó biztonsági előírásoktól, valamint az érintett repülőgépre vonatkozó műszaki előírásoktól és korlátozásoktól függően a közösségi légi fuvarozók lehetővé teszik, hogy az utasok hangszert vigyenek magukkal az utastérbe. A hangszereket az utastérben történő szállításra akkor lehet elfogadni, ha azokat a poggyásztartóban vagy az ülés alatt biztonságosan lehet tárolni. Ha a hangszereket az utastérben történő szállításra elfogadták, a hangszer beleszámít az utas által szállítható kézipoggyász-keretbe.  A légi fuvarozó dönthet úgy, hogy egy hangszer beleszámít az utas által szállítható kézipoggyász-keretbe, és nem adódik hozzá a kézipoggyász-kerethez pótdíj vonatkozik a kézipoggyász-kereten felüli kézipoggyászra . [Mód. 155]

(2)   Ha egy hangszer túlságosan nagy ahhoz, hogy az utastérben a poggyásztartóban vagy az ülés alatt biztonságosan lehessen tárolni, a légi fuvarozó második viteldíj megfizetését kérheti, amennyiben az ilyen hangszert az utas kézipoggyászként egy másik ülésen szállítja. Ha második viteldíj megfizetésére kerül sor, a légi fuvarozónak a lehetőségek szerint mindent meg kell tennie azért, hogy az utas és a hangszer egymás melletti üléseket foglaljon el. Ha erre megvan a lehetőség és az utas kéri, a hangszereket a raktér egy fűtött részében kell szállítani az alkalmazandó biztonsági szabályoktól, a rendelkezésre álló helytől és az érintett repülőgép műszaki előírásaitól függően. A légi fuvarozónak egyértelműen meg kell jelölnie feltételei között azt, hogy a hangszereket milyen szabályok szerint és milyen díjért szállítja. [Mód. 156]

(2a)     Ha erre megvan a lehetőség és az utas kéri, a hangszereket a raktér egy fűtött részében kell szállítani az alkalmazandó biztonsági szabályoktól, a rendelkezésre álló helytől és az érintett repülőgép műszaki előírásaitól függően. A légi fuvarozó a hangszereken egyértelműen elhelyezendő különös címkéket biztosít annak biztosítása érdekében, hogy azokat a szükséges körültekintéssel kezeljék. Kizárólag a kifejezetten az ilyen eszközökre tervezett merev és/vagy keményfalú hordozóban, megfelelően csomagolt hangszerek szállíthatók a raktérben. [Mód. 157]

(2b)     A légi fuvarozó a jegyvásárláskor, valamint szerződési feltételeiben egyértelműen jelzi, hogy a hangszereket milyen szabályok szerint fogja szállítani, ideértve az alkalmazandó díjakat, valamint az érintett légi járművön rendelkezésre álló, a hangszerek szállítására szolgáló eszközöket és ezen eszközök méretét. Ha második viteldíjat kell vásárolni, az utasok számára fel kell kínálni az említett második viteldíj online megvásárlásának lehetőségét.” [Mód. 158]

6f. cikk

(1)     A Bizottság munkáját az utasjogokkal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)     Az e bekezdésre történő hivatkozások esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

5.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A Bizottság 2017. január 1-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről és eredményeiről. A jelentéshez szükség szerint jogalkotási javaslatokat kell mellékelni.”

6.

A 2027/97/EK rendelet mellékletének helyébe e rendelet II. melléklete lép.