18.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/32

(1)

A Bizottság 2015. november 26-án elfogadta az éves növekedési jelentést, és ezzel elindult a gazdaságpolitikai koordináció 2016. évi európai szemesztere. Az Európai Tanács a 2016. március 17–18-i ülésén jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. 2015. november 26-án a Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Bulgáriát azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(2)

A Bulgáriára vonatkozó 2016. évi országjelentést 2016. február 26-án tették közzé. Az országjelentésben értékelték a Tanács által 2015. július 14-én elfogadott országspecifikus ajánlások, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései kapcsán Bulgária által elért eredményeket. Az országjelentés magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is. A Bizottság 2016. március 8-án elfogadta a részletes vizsgálat eredményeiről beszámoló jelentést. Elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Bulgáriában túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Konkrétan a gazdaságot a pénzügyi szektorban továbbra is fennálló gyengeségek és a vállalatok nagyarányú eladósodottsága jellemzi, amihez magas szintű munkanélküliség párosul.

(3)

Bulgária 2016. április 15-én benyújtotta 2016. évi nemzeti reformprogramját és 2016. évi konvergenciaprogramját. A kettő közötti kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(4)

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok programozását a vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételével alakították ki. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól partnerségi megállapodása és releváns programjai felülvizsgálatát és azokhoz módosítások javaslatát. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná ezt a rendelkezést.

(5)

Bulgária jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. A 2016. évi konvergenciaprogram alapján a kormány arra számít, hogy az államháztartás egyenlege 2016-ban a GDP –1,9 %-ára, majd 2019-re fokozatosan a GDP –0,2 %-ára javul. A középtávú költségvetési célt – azaz a GDP 1 %-át kitevő strukturális hiányt – várhatóan 2017-re érik el. A konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos államadósság-ráta várhatóan 2018-ban 31,8 %-on fog tetőzni, majd 2019-ban 30,8 %-ra mérséklődik. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv enyhén optimista. A 2017-től tervezett hiánycélok eléréséhez szükséges intézkedések nincsenek kellőképpen kidolgozva. A Bizottság 2016-os tavaszi előrejelzése alapján változatlan politikák mellett 2016-ban és 2017-ben is fennáll a kockázata a középtávú költségvetési cél felé vezető kiigazítási pályától való mérsékelt eltérésnek. A konvergenciaprogram értékelése alapján és a Bizottság 2016. tavaszi előrejelzésének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint Bulgária várhatóan nagyrészt meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. Mindazonáltal 2016-ban és 2017-ben egyaránt további intézkedésekre lesz szükség a megfelelés biztosításához.

(6)

Bulgária némi előrelépést ért el a tavalyi ajánlás megvalósítása terén, miszerint hatékonyabbá kell tennie az egészségügyi kiadásait, különösen azáltal, hogy nemzeti egészségügyi térképet hoz létre, amely lehetővé teszi az egészségügyi kiadásoknak a területi feltételekkel és a népesség szükségleteivel összhangban történő tervezését. A bolgár egészségügyi rendszer jelentős kihívásokkal néz szembe, ideértve a korlátozott hozzáférést, a finanszírozás alacsony szintjét és a kedvezőtlen egészségügyi mutatókat. Az árnyékgazdaság az adóbehajtás javítására irányuló közelmúltbeli erőfeszítések ellenére továbbra is jelentős, az állami bevételeket befolyásoló kihívás maradt. A be nem jelentett munkavégzés, ideértve a ténylegesnél alacsonyabbra bejelentett fizetéseket és a társadalombiztosítási járulékok befizetése alóli kibújást, torzítja a munkaerőpiacot és csökkenti a költségvetési bevételeket.

(7)

A pénzügyi szektorban és különösen a bankszektorban a gondatlan üzleti gyakorlatok a nem megfelelő felügyelettel párosulva olyan környezetet teremtettek, amelyben felhalmozódhatnak az egyensúlyhiányok. A banki, biztosítási és nyugdíjalap-ágazatok közelmúltban elindított átvilágításainak transzparens és a nemzetközi bevált gyakorlatnak megfelelő lefolytatása és a szükséges utóintézkedések meghozatala meg fogja erősíteni a pénzügyi szektorba vetett bizalmat. Továbbá a mind a banki, mind a nem banki ágazatokban a pénzügyi felügyelet fejlesztésére irányuló folyamatos erőfeszítések fontos szerepet fognak játszani a pénzügyi rendszer megerősítésében és a makrogazdasági fellendülésnek kedvező pénzügyi környezet kialakításában.

(8)

A munkaerőpiac némileg erőre kapott, ám a fennmaradó gyengeségek továbbra is hátráltatják a növekedést és korlátozzák a gazdaság alkalmazkodóképességét. A munkaerő-piaci kiigazítást hátráltatja a tartós munkanélküliség strukturális jellege, a gazdaságilag aktív népesség szűkülése és öregedése, az alacsony munkaerő-piaci részvétel és a strukturális munkaerőhiány. Miközben a munkanélküliség fokozatosan javul, továbbra is maradnak fontos kihívások, például a tartósan munkanélküli személyek és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok tekintetében. Az aktív munkaerő-piaci intézkedések nagyobb szerepet játszhatnának e csoportok munkaerőpiacra való belépésének segítésében. A szociális ellátásban részesülő emberek aktivizálását hátráltatja a különféle ellátást nyújtó ügynökségek és munkaerő-piaci integrációs szolgálatok töredezettsége és a köztük fennálló korlátozott együttműködés. Egy kísérleti projektben a foglalkoztatási és szociális támogatásokkal foglalkozó, a foglalkoztatási hivatal és a szociális ellátó ügynökség szolgáltatásait egyesítő kijelölt központokat hoztak létre, ám még nem született döntés a projektnek a kísérleti fázis 2016. decemberi befejezését követő kiterjesztéséről.

(9)

Noha a minimálbér továbbra is Bulgáriában a legalacsonyabb az Unióban, 2011 óta jelentősen nőtt, a minimálbér megállapítására vonatkozó objektív feltételek hiánya pedig bizonytalansághoz vezet. Az e téren a kormány és a szociális partnerek által elvégzett munka ellenére Bulgáriában továbbra sincsenek a minimálbér megállapítására vonatkozó egyértelmű iránymutatások vagy átlátható feltételek, amelyek figyelembe vennék a minimálbér munkahelyteremtésre, szociális körülményekre és versenyképességre gyakorolt hatását.

(10)

Továbbra is nagyon magas Bulgáriában a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya és a jövedelmi egyenlőtlenségek szintje. A szegénység és a társadalmi kirekesztettség kezelését hátráltatják a romák munkaerő-piaci integrációja, az oktatásból a munka világába való átmenet elősegítése és a szociális, egészségügyi és munkaerő-piaci intézkedések kiterjedtségének és hatékonyságának javítása terén továbbra is fennálló nehézségek. Az általános minimumjövedelmi rendszer nagyon kevés segítséget nyújt, és kevés embert ér el. A juttatási szint a szegénységi küszöb alatt van, és nem igazodott az átlag- és a minimálbér terén az elmúlt években bekövetkezett fejleményekhez. A lefedettségre vonatkozó becslések azt mutatják, hogy a célzott kedvezményezettek jelentős része nem részesül juttatásokban. Segítene a szegénység csökkentésében a célcsoportok jobb megközelítése úgy, hogy közben megmaradjon a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás.

(11)

Az oktatási rendszer kapacitása korlátozott a kiszolgáltatott csoportok befogadására és a tanulók releváns képességekre való megtanítására. A kiszolgáltatott csoportok – mint például a romák és a szegény családból származó tanulók – még mindig jelentős akadályokba ütköznek az oktatáshoz való hozzáférés, illetve tanulmányaik befejezése terén. A romák aránya az oktatás valamennyi szintjén jóval alacsonyabb a nem romákénál. A korai iskolaelhagyók aránya továbbra is növekszik és különösen magas a vidéki térségekben és a kevésbé fejlett régiókban. A hátrányos helyzetű gyermekek kisgyermekkori nevelésben való részvételét gátló akadályok lebontása nélkülözhetetlen az oktatási eredmények javításához és a lemorzsolódás megelőzéséhez. A parlament 2015 szeptemberében elfogadta az iskola előtti és iskolai nevelésről szóló törvényt, amely fontos lépés az iskolarendszer átfogó reformja felé. A törvény végrehajtása a nem jogszabályi akadályok leküzdésére irányuló, a hátrányos helyzetű csoportok oktatásban való teljes körű részvételét célzó intézkedésekkel együtt várhatóan hosszú távon hozzá fog járulni a bolgár gazdasági növekedési potenciál és társadalmi kohézió javításához. Nő a felsőoktatásba beiratkozók, illetve ott végzők aránya, a frissdiplomások foglalkoztatási rátája pedig lassan kezd helyreállni, noha továbbra is jelentős mértékben az uniós átlag alatt marad.

(12)

Jelentősek a vállalati adósságok magas szintjéből és a hitelállomány-leépítés előtti akadályokból származó kockázatok. A fizetésképtelenségre vonatkozó jelenlegi keretszabályok kevés mozgásteret biztosítanak a hatékony adósságrendezési folyamathoz, és csak igen kis mértékben kezelik a vállalati adósságok magas szintjét. A vállalatok fizetésképtelenségi eljárásainak egyszerűsítésére irányuló reformok javíthatnák a hitelállomány-leépítést, és új hitelezéshez és beruházásokhoz vezethetnének.

(13)

A bolgár közbeszerzési rendszer továbbra is strukturális gyengeségektől szenved, ideértve a közbeszerzési eljárásokban jelentkező rendszerszintű szabálytalanságokat, az igazgatási kapacitások hiányát és a hiányos felügyeleti mechanizmusokat, amelyekhez hozzáadódnak a szisztematikus bírósági fellebbezések is, amelyek gyakran lassítják a kivitelezési munkákat. A e-közbeszerzésre való teljes átállás csak keveset haladt előre. A bolgár közbeszerzési rendszer hiányosságai a kifizetések megszakításához és pénzügyi korrekciókhoz vezettek az uniós finanszírozású programokban, és a szélesebb üzleti környezetet is befolyásolják.

(14)

Az instabil politikák és a legfontosabb közintézményeket, mint például a bírói kart övező bizalomhiány komoly elrettentő erővel hatnak a bolgár gazdaságba irányuló beruházásokra. A közigazgatás és az egyes olyan ágazatok, mint a kutatás, az innováció és az energia reformjának lassúsága hátráltatja a beruházási környezet javulását. Noha Bulgária elfogadott egy stratégiai keretet közigazgatása megreformálására és modernizálására, az előrehaladás lassú, és a végrehajtás gyakran késedelmet szenved. Az új jogszabályok esetében nincsenek rendszeresen hatásvizsgálatok, noha vannak a helyzet megváltoztatására irányuló erőfeszítések. A jogszabályi keretek gyakori változása bizonytalansághoz vezet, és kihat az üzleti környezetre. A korrupció továbbra is jelentős aggodalomra ad okot, és a nemzeti hatóságok válaszintézkedéseit továbbra is hátráltatják a gyenge és töredezett intézményi keretek. Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében Bulgária számára ajánlásokat dolgoznak ki az igazságügyi reformra, valamint a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozóan. Mivel ezek a területek kulcsfontosságúak az általános üzleti környezet szempontjából, nem szerepelnek a Bulgáriának címzett országspecifikus ajánlásokban.

(15)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság átfogó elemzést készített Bulgária gazdaságpolitikájáról, és azt a 2016. évi országjelentésben közzétette. A Bizottság értékelte továbbá a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Bulgáriának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Mivel az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzásának erősítése érdekében a jövőbeli nemzeti döntések során az uniós szempontokra is tekintettel kell lenni, a Bizottság nemcsak azt vette figyelembe, hogy az intézkedések milyen jelentőséggel bírnak a fenntartható bulgáriai költségvetési és társadalmi-gazdasági politika szempontjából, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak. Az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi.

(16)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a konvergenciaprogramot; véleményét (4) mindenekelőtt az 1. ajánlásban foglaltak tükrözik.

(17)

A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta Bulgária nemzeti reformprogramját és konvergenciaprogramját. A Tanácsnak az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi,

1.

A középtávú költségvetési cél elérése érdekében 2016-ban és 2017-ben hajtson végre a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékű éves költségvetési kiigazítást. Javítsa az adóbehajtást, és tegyen intézkedéseket az informális gazdaság – ideértve a be nem jelentett munkavégzést is – visszaszorítása érdekében.

2.

2016 végéig fejezze be a bankok eszközminőség-vizsgálatát és stressztesztjeit. 2016 végéig fejezze be a biztosítók mérlegvizsgálatát és stressztesztjeit és a magánnyugdíj-alapok eszközminőség-vizsgálatát. Tegye meg mindhárom ágazatban a szükséges nyomonkövetési intézkedéseket és folytassa a banki és nem banki felügyelet javítását.

3.

Erősítse meg és integrálja a szociális ellátást – a vonatkozó szociális szolgáltatásokat is beleértve – és az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket, különösen azokat, amelyek a tartósan munkanélküli személyeket és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat célozzák. Terjessze ki a hátrányos helyzetű csoportoknak – ideértve a romákat is – nyújtott minőségi oktatást. Javítsa az egészségügyi mutatókat és az egészségügyi rendszer hatékonyságát a hozzáférés és a finanszírozás javítása révén. A szociális partnerekkel konzultálva határozza meg a minimálbér-megállapításra vonatkozó iránymutatásokat és kritériumokat. Javítsa az általános minimumjövedelmi rendszer kiterjedtségét és megfelelőségét.

4.

Reformálja meg a fizetésképtelenségi keretszabályokat, hogy felgyorsítsa a behajtási és vitarendezési eljárásokat, és javítsa azok hatékonyságát és átláthatóságát. Növelje a bíróságok fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatos kapacitását. Erősítse meg a közbeszerzési hatóság és az ajánlatkérők kapacitását, és javítsa a közbeszerzési eljárások menetét és ellenőrzését, mindenekelőtt azáltal, hogy teljes mértékben végrehajtja a közbeszerzési ágazat fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégiát (2014–2020). Gyorsítsa fel az e-közbeszerzés bevezetését.