5.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/1

—

tekintettel az Európai Bizottságnak a 2016. évi éves növekedési jelentésről szóló közleményére és a 2016-os európai szemeszter kezdetére (1),

—

tekintettel az Európai Parlament „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2016. évi éves növekedési jelentés” című jelentés(tervezet)ére (2015/2285(INI)).

1.

hangsúlyozza, hogy az EU-beli növekedést és foglalkoztatást fékezi a válságot követő beruházáshiány, amely árt a versenyképességnek, és a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót is veszélyezteti; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ha a beruházások hosszabb időn át alacsony szinten maradnak, az szűkíti a hosszú távú növekedési és munkahelyteremtési lehetőségeket, illetve rontja a munkahelyek minőségét;

2.

megjegyzi, hogy a költségvetési megszorítások súlyosan érintik az állami infrastrukturális beruházásokat (ahogy azt a nemrégiben készült közös RB–OECD felmérés (2) is mutatja), valamint az oktatás, a szakképzés, az egészségügy, a szociális szolgáltatások, a gyermekgondozás és a lakhatási szolgáltatások terén megvalósuló beruházásokat, s mindezt egy olyan időszakban, amikor a magánberuházókat is elrettenti a gazdasági tevékenység várhatóan alacsony intenzitása;

3.

hangsúlyozza, hogy a belső piac – mindenekelőtt a szolgáltatási szektorban történő – teljes megvalósításával, a minőségi munkahelyek létrehozását és az egyenlőtlenségek felszámolását célzó strukturális reformok végrehajtásával, a szabályozási és az üzleti környezet javításával, a csalás és a feketegazdaság elleni küzdelemmel, valamint a vállalkozások ösztönzésével fel kell számolni a magán- és közberuházások előtt álló akadályokat. E tekintetben hangsúlyozza, hogy az uniós alapokat eredményesen és hatékonyan kell felhasználni a magánszektorral együttműködve, hogy ezáltal a köz- és a magánforrások együttesen pozitív hatást fejthessenek ki helyi szinten. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság párbeszédet kíván kezdeni a tagállamokkal ezeknek az akadályoknak a meghatározása érdekében, hangsúlyozza, hogy valamennyi kormányzati szinten konkrétan elemezni kell őket, és az RB-t is be kell vonni ebbe a folyamatba;

4.

arra ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy helyi és regionális önkormányzataik bevonásával törekedjenek a strukturális alapok, valamint az európai beruházási terv lehető legjobb kiaknázására. A strukturális alapok átlagosan a teljes közberuházások 14 %-át finanszírozzák, de a részarányuk kilenc tagállamban 50 % felett van. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot rugalmasan és a strukturális alapok kiegészítéseként kell alkalmazni, hogy maradéktalanul ki lehessen aknázni a benne rejlő beruházási lehetőségeket, mind az állami, mind pedig a magánberuházások szempontjából;

5.

támogatja a felzárkózást szolgáló gazdasági és társadalmi konvergencia folyamatát, azonban kiemeli, hogy a társadalmi, gazdasági és területi egyenlőtlenségeket csak olyan területi alapú politikai jövőkép révén lehet majd leküzdeni, amely még inkább alulról építkező megközelítést tesz lehetővé azáltal, hogy a helyi alapú politikai megközelítést ötvözi a felülvizsgált Európa 2020 stratégia területi dimenziójával és egy eredménycentrikus uniós kohéziós politikával;

6.

megjegyzi, hogy a strukturális reformok javasolt támogatási programjának, miután alávetették egy rendes jogalkotási eljárásnak, a hatáskörök tagállamokon belüli aktuális megoszlásának megfelelően a nemzeti, a regionális és a helyi szintű hatóságok számára egyaránt rendelkezésre kell állnia; hangsúlyozza, hogy e program végrehajtása nem csökkentheti az európai strukturális és beruházási alapok pénzügyi dotációját;

7.

hangsúlyozza, hogy a hatékony adminisztratív kapacitások valamennyi kormányzati szinten – köztük a helyi és regionális önkormányzatok szintjén – történő kiépítése rendkívül fontos ahhoz, hogy eredmények szülessenek a hosszú távú beruházások újraindítása, a strukturális reformok, valamint a források felelős és hatékony felhasználása terén;

8.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden tagállamnak helyes gazdaságpolitikája és stabil államháztartása legyen, mivel ez előfeltétele a szükséges rövid és hosszú távú beruházásoknak;

9.

Úgy véli, hogy a 2016. évi éves növekedési jelentés erős érveket hordoz ahhoz, hogy az Európai Bizottság fontolóra vegye, hogy az Európai Unió egészére vonatkozó költségvetési kapacitást javasoljon az anticiklikus politikák végrehajtására és a gazdaságélénkítés felgyorsítására. Ennek a költségvetési kapacitásnak tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás elvét, és elegendő rugalmasságot kell biztosítania a helyi szintű igényeknek megfelelő politikák végrehajtásához, azáltal, hogy a szakpolitikák kialakításába bevonják a helyi és regionális önkormányzatokat is;

10.

ismételten kéri, hogy vezessenek be egyfajta „aranyszabályt” az állami számvitelre vonatkozóan, hogy el lehessen különíteni egymástól a hosszú távú beruházásokat és az aktuális kiadásokat; ennek megfelelően ismételten kéri, hogy az Európai Bizottság terjesszen elő egy, a valamennyi kormányzati szinten megvalósuló hatékony közberuházásokra vonatkozó OECD-alapelveken alapuló fehér könyvet, amely a közkiadások számításakor alkalmazandó, uniós szintű tipológiát határoz meg a közberuházások minőségének tekintetében a hosszú távú hatások függvényében; a folyó kiadások csökkentését sürgeti az adóterhek mérséklése és így a magánberuházások ösztönzése érdekében;

11.

emlékeztet arra a javaslatára, hogy a makroökonómiai egyensúlyhiányok értékelése során vegyenek figyelembe egy beruházási rátára vonatkozó mutatót is;

12.

hangsúlyozza, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumot és a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést rugalmasan kell végrehajtani, hogy a helyi és regionális önkormányzatok beruházási kapacitását inkább fellendítsék, és ne korlátozzák. Az Európai Bizottság 2015. januári közleménye nyomán az RB azt várja a Bizottságtól, hogy olyan további, konkrét javaslatokat terjesszen elő, amelyek segítik ennek a szempontnak a figyelembevételét az említett megállapodások végrehajtása vagy esetleges felülvizsgálata során;

13.

üdvözli az Európa 2020 stratégia hosszú távra szóló, többszintű politikai keretként való elismerését; hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy a stratégia területi dimenziót kapjon; bejelenti, hogy az RB konzultálni fog a helyi és regionális önkormányzatokkal a felülvizsgált Európa 2020 stratégia mutató- és célszámainak meghatározása érdekében, illetve az Európai Bizottság által 2016-ra bejelentett és 2020 utánra szóló hosszabb távú stratégiáról. Javasoljuk, hogy horizontális eszközként induljon egy új kiemelt kezdeményezés a demográfiai kihívásokkal kapcsolatban is, hogy minden olyan térség, amely különböző demográfiai problémákkal küzd, intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést érhessen el;

14.

hangsúlyozza, hogy a nemzeti reformprogramoknak és az országspecifikus ajánlásoknak a növekedés maximalizálása és a területi különbségek csökkentése érdekében egy területi dimenziót is magukban kell foglalniuk;

15.

megismétli azt az Európai Bizottságnak és a Parlamentnek címzett felkérését, hogy a helyi és regionális önkormányzatok európai szemeszterbe való strukturált bevonásának biztosítása érdekében fogadjanak el egy magatartási kódexet; megismétli továbbá azt a kötelezettségvállalását, hogy erről a kérdésről 2016-ban kész konkrét javaslatot kidolgozni; vállalja, hogy rendszeres párbeszédet kezd az Európai Bizottsággal mindenekelőtt a szemeszter folyamatának európai része vonatkozásában;

16.

üdvözli azt a szándékot, hogy jobban integrálják az euróövezetet és az EU gazdasági kormányzásának nemzeti dimenzióját azáltal, hogy a 2016-os európai szemeszter ciklusának kezdetén egyszerre ismertetik a 2016. évi éves növekedési jelentést, valamint az euróövezetre vonatkozó ajánlásokat;

17.

támogatja az Európai Parlament javaslatát, hogy az egységes piaci pillért emeljék be az európai szemeszterbe egy olyan, a rendszeres figyelemmel követést és az egységes piaci integráció értékelését lehetővé tevő rendszer révén, amely mennyiségi és minőségi mutatókat, teljesítményértékelést, szakértői értékelést és a legjobb gyakorlatok cseréjét is magában foglalja;

18.

örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság éves növekedési jelentése a riasztási mechanizmus keretében készült 2016. évi jelentésből három szociális jellegű mutatót (az aktivitási rátát, a fiatalok munkanélküliségét és a tartós munkanélküliséget) is átvesz, utalva ezzel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikkében foglalt célkitűzésekre;

19.

utasítja az elnököt, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Tanács elnökének.