12.2.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 53/14

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2016/C 53/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„SEL DE SALIES-DE-BEARN”

EU-szám: FR-PGI-0005-01311 – 03.02.2015.

OEM ( ) OFJ ( X )

1.   Elnevezés

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

2.6. osztály: Só

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Sel de Salies-de-Béarn” durva vagy finom só formában kiszerelt étkezési só. Betakarítás után sem finomításon, sem mosáson nem esik át, feldolgozása pedig technológiai adalékanyagok hozzáadása nélkül történik.

Fizikai tulajdonságok:

a „Sel de Salies-de-Béarn” szemcséinek alakja jelentős eltéréseket mutat, szemcsenagyságuk széles tartományban mozog, emellett a szemcsék igen törékenyek és mállékonyak.

A „Sel de Salies-de-Béarn” szemcsés formában kiszerelt só. E só megfordított üreges gúla formájú piramiskristályok halmazából áll.

A „Sel de Salies-de-Béarn” kristályaiban sós lével töltött, mikroszkopikus méretű üregek, úgynevezett folyadékzárványok találhatók.

Szemcsenagyság:

a durva sószemcsék 80 %-a legalább 0,5 mm méretű; a finom sószemcsék 80 %-a legfeljebb 0,5 mm méretű.

Kémiai tulajdonságok:

Csomagoláskor a „Sel de Salies-de-Béarn” az alábbi kritériumoknak felel meg:

Paraméter	Tartalom
Nedvességtartalom	≤ 8 %
Oldhatatlananyag-tartalom	≤ 1 %
Kalcium	≥ 100 mg/100 g
Kálium	≥ 30 mg/100 g
Magnézium	≥ 10 mg/100 g
Szulfátok	≥ 100 mg/100 g

Érzékszervi tulajdonságok:

A „Sel de Salies-de-Béarn” rózsaszín és halványsárga árnyalatokkal tarkított természetes fehér színű és tejszerű küllemű só.

Kiszerelési módok:

A „Sel de Salies-de-Béarn” forgalmazása zárt, azonosított és felsérthetetlenséget biztosító csomagolóelemmel ellátott csomagolásban történik.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A földrajzi területen végzett műveletek a következők:

—

fúrás,

—	a sós forrásvíz szivattyúzása,

—	a só előállítása,

—	szárítás, rostálás, zúzás,

—	csomagolás.

A só előállítása a következő műveleteknek felel meg:

—	a sós forrásvíz leülepítése,

—	a sós forrásvíz melegítéssel történő elpárologtatása,

—	betakarítás,

—	tárolás/lecsepegtetés.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

Mivel a só törékeny és mállékony termék, a „Sel de Salies-de-Béarn” földrajzi területről történő kivitele csak olyan csomagolást követően engedélyezett, amely lehetővé teszi a végső fogyasztó számára a „Sel de Salies-de-Béarn” sajátosságainak és minőségének megőrzését.

A helyi műhelyek különleges szaktudásról tesznek tanúbizonyságot. Azáltal ugyanis, hogy jól ismerik a terméket, a törékenységét és a mállékonyságát, különös gondot fordítanak a tárolására és a csomagolására. Amikor a só elérte a meghatározott nedvességtartalmat, a sókészítő a légköri viszonyok alapján, de elsősorban tapintás útján ítéli meg a só csomagolásához megfelelő pillanatot. A só nem ragadhat az ujjakhoz.

A sókészítők gondoskodnak a termék összenyomásának elkerüléséről és minél kevesebb kezeléséről. Az a cél, hogy megőrződjön a fehér színe, ne tömörüljenek össze a sókristályok, és ne törjenek össze a szemcsék, ami a folyadékzárványok megsemmisüléséhez vezet.

A „Sel de Salies-de-Béarn” földrajzi területen történő csomagolása lehetővé teszi továbbá a termék tökéletes nyomonkövethetőségét, valamint a más sóféleségekkel való keveredés elkerülésének garantálását.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A termék címkéjén a következőket kell feltüntetni:

—	az OFJ elnevezése: „Sel de Salies-de-Béarn”;

—	a kereskedelmi megnevezés: — durva só, — finom só.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A meghatározott földrajzi terület a Pireneusok északi vonulatának elülső áttolásos övezetében fekvő településekre terjed ki.

Területe 180 km2, és Akvitánia régió 13 települését foglalja magában:

—	Landes megye következő két települését: Saint-Cricq-du-Gave és Sorde-l’Abbaye.

—	Pyrénées-Atlantiques megye következő 11 települését: Auterrive, Came, Carresse-Cassaber, Castagnède, Escos, Labastide-Villefranche, Léren, Oraàs, Saint-Dos, Saint-Pé-de-Léren és Salies-de-Béarn.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátosságai

A földtörténeti másodkor eleji triász korszak alatti száraz éghajlaton, két egymást követő párolgási szakaszban bekövetkezett tengervízpárolgás sólerakódást okozott a „Sel de Salies-de-Béarn” földrajzi területén: a gipszből (kalcium-szulfátból) és halitból (nátrium-kloridból) álló, akár 900 m vastagságú rétegben sókőzetek, azokon belül 600 m vastagságban só rakódott le. A kréta korszak végén Salies-de-Béarn triász kori masszívumát a Pireneusok kialakulása miatti erőteljes tektonikus nyomás éri.

A földrajzi terület mélyén található sórétegek nem olyan tömörek, mint az azokat borító kőzetek. Rugalmasságuk lehetővé teszi a sódóm vagy sóboltozat, úgynevezett diapír formájú kiemelkedéseket. A diapírok szinte a felszínre emelkednek a földrajzi terület triász kori masszívumából.

A mélyrétegekbe beszivárgó vizek mineralizációja alapvetően a sótartalmú triász kori réteggel való érintkezés révén következik be. A sótömegben található vagy az azzal érintkező vizek átmossák a sót és nátrium-kloriddal telnek meg. Ezek a vizek a triász kori rétegekben található dolomitjáratokon történő áthaladásuk során ásványi sókkal és nyomelemekkel dúsulnak.

A víz a triász kori kőzetek (só, mészkő és dolomit) oldódásával képződött csatornákban kering.

A szintkülönbség révén ezek a vizek a talaj felszínére emelkednek, természetes sós kibúvásokat hozva létre a földrajzi területen.

Ami az emberi tényezőket illeti, számos fazekasműhely- és kemencemaradvány tanúskodik arról, hogy Salies-de-Béarn triász kori masszívumából a bronzkor óta termelnek ki sót. A bronzkorban (i.e. 2 200 – i.e. 800) és az ókorban (i.e. 600 – i.sz. 400) a sós forrásvizet kerámiaedényekben melegítették fel és párologtatták el, amelyeket azután a só kinyerése érdekében összetörtek.

A középkorban (az V. századtól a XV. századig) jelentős változás következik be a sókészítési eljárásban: a „sóüst” megjelenése. A fával táplált tűzön felmelegített vizet elpárologtatják és az edény aljára kicsapódott sót összegyűjtik.

A XVI. században a szóban forgó természeti érték köré tömörült Salies-de-Béarn-i lakosok úgy döntenek, hogy szervezetbe tömörülnek:

—	létrehozzák a „Corporation des Part-Prenants” elnevezésű közérdekű társaságot,

—	meghatározzák a „Règlement de la Fontaine Salée” című szabályzatot.

Létrehozása után öt évszázaddal ez a szervezet még mindig létezik.

A „Sel de Salies-de-Béarn” még ma is a földrajzi területen vett sós forrásvízből készül. A só a sós forrásvíz párolgása során kristályosodással alakul ki a sós lé ősi módszerrel – szabad ég alatt, sóüstökben – történő melegítésével.

A „Sel de Salies-de-Béarn” az előállítási módjához kapcsolódó fizikai tulajdonságaiból adódóan törékeny és mállékony termék.

A sókészítők gondoskodnak a tárolási, a kezelési és a csomagolási feltételekről a következők korlátozása érdekében:

—	a sószemcsék felületi oxidálódása, ami megváltoztathatja a színt,

—	a többször és elővigyázatosság nélkül végzett kezelés, ami tönkreteheti a sószemcséket és megsemmisítheti a kristályokban lévő folyadékzárványokat.

A termék sajátosságai

A „Sel de Salies-de-Béarn” kiszerelési formáját az üst alján felgyülemlett és akkréció útján kialakult piramiskristály-aggregátumok jelentik.

A „Sel de Salies-de-Béarn” kristályai eltérő méretűek, szemcsenagyságuk széles tartományban mozog.

A kristályokban mikroszkopikus méretű üregekbe záródott sós lével töltött folyadékzárványok találhatók.

A „Sel de Salies-de-Béarn” természetes fehér színű, rózsaszín és halványsárga árnyalatok tarkítják.

A sókristályokban lévő folyadékzárványok tejszerű küllemet kölcsönöznek a sókristályoknak.

D. CUSSEY-GEISLER és M.H. GRIMALDI több, más-más eredetű sóról készült összehasonlító tanulmánya („Caractérisation du sel utilisé pour la salaison du Jambon de Bayonne” [A „Jambon de Bayonne” sonka sózásához használt só jellemzői], UPPA, 1989. július) megállapítja, hogy geokémiai szempontból a „Sel de Salies-de-Béarn” rendkívül sokféle nyomelemet, konkrétan kalciumot, káliumot, magnéziumot és a triász kori sókőzetekre jellemző különféle szulfátokat tartalmaz.

E sajátosságok tartós hírnevet kölcsönöznek a „Sel de Salies-de-Béarn” sónak.

Ok-okozati viszony

A „Sel de Salies-de-Béarn” eredetével való viszonya a minőségén és a hírnevén alapul; ezen egyedi termék előállítását a természeti tényezők és az évezredes szaktudás társítása eredményezi.

A földrajzi területen előforduló, a geológiai rétegekkel való érintkezés következtében nagymértékben mineralizálódott forrásvízben lévő nyomelemek a „Sel de Salies-de-Béarn” kristályainak folyadékzárványaiban is megtalálhatók.

A forrásvíz minőségi jellemzőit tiszteletben tartó évezredes szaktudás lehetővé teszi a víz melegítésétől eltérő emberi beavatkozás nélkül bekövetkező kristályosodást, ezáltal biztosítja a „Sel de Salies-de-Béarn” gazdagságát.

Ugyanez a szaktudás lehetővé teszi a „Sel de Salies-de-Béarn” természetes színének megőrzését, ugyanis rendkívüli figyelmet szentelnek a tárolási és a csomagolási műveletszakasznak, elkerülve többek között az oxidálódást és a nedvességtartalom emelkedését.

Végezetül a kezelés korlátozása lehetővé teszi a „Sel de Salies-de-Béarn” jellegzetes, piramiskristály-aggregátum formájú szerkezetének megőrzését.

A „Sel de Salies-de-Béarn” hírnevét számos történelmi elbeszélés igazolja, például a „Mélanges historiques critiques de physique, de littérature et de poésie” (A fizika, a szépirodalom és a költészet kritikus történelmi egyvelege) (1768), amelyben Orbessan márki leírja a Salies-de-Béarn városában folytatott sókészítést. Beszámolóját a következő észrevétellel zárja: „Mindenki jól tudja, hogy kénytelenek vagyunk fehéríteni a konyhasót annak érdekében, hogy elvegyük a sóízét, és hogy tálalható állapotba hozzuk. A salies-i só esetében erre az előkészítésre nincs szükség.”

A só még napjainkban is központi helyet kap Salies-de-Béarn városának társadalmi-kulturális életében, amely többek között a sóval foglalkozó egyesületek, műalkotások és kulturális rendezvények segítségével hangsúlyozza annak értékét. Így a „Jurade du sel” elnevezésű egyesület több mint harminc éve minden évben megrendezi a híres „Hesta de la sau” elnevezésű sóünnepet. Ez az esemény minden alkalommal több mint 10 000 érdeklődőt vonz. Az év folyamán sok turista érkezik a „sóváros” meglátogatására.

A „Sel de Salies-de-Béarn” jó hírnévnek örvendő termékek, például a „Jambon de Bayonne” OFJ-vel ellátott sonka, az „Ossau-Iraty” OEM-mel ellátott juhsajt és a „Canard à foie gras du Sud-Ouest (Chalosse, Gascogne, Gers, Landes, Périgord, Quercy)” OFJ-vel ellátott hízott kacsamáj előállításához használatos.

A „Sel de Salies-de-Béarn” sót számos séf és csokoládékészítő mester is használja.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCIGPSelSaliesDeBearn2015.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

---