5.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 45/73

—

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Koszovónak a jogállamisággal kapcsolatban nyújtott segítségéről szóló 18/2012. sz., 2012. október 30-i különjelentésére,

—

tekintettel a Bizottságnak a Koszovó uniós programokban való részvételére vonatkozó keretmegállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról szóló 2012. október 22-i tanácsi határozatra,

—

tekintettel az Európai Unió és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodásról szóló megvalósíthatósági tanulmányról szóló 2012. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0602),

—

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a bővítési stratégiáról és a legfontosabb kihívásokról (2012–2013) szóló, 2012. október 10-i közleményére (COM(2012)0600),

—

tekintettel a nemzetközi polgári képviselő mandátumának 2012. szeptemberi lejártára és a nemzetközi polgári hivatal 2012 végére esedékes fokozatos felszámolására,

—

tekintettel az ENSZ főtitkárának az Egyesült Nemzetek ideiglenes koszovói közigazgatási missziója folyamatban lévő tevékenységeiről és az azokkal kapcsolatos fejleményekről szóló jelentéseire, nevezetesen a legutóbbi, 2012. november 8-i jelentésére, mely a 2012. július 16-tóloktóber 15-éig terjedő időszakkal foglalkozik,

—

tekintettel az Európai Unióval megkötendő, az EULEX megbízatásának 2014 júniusáig való meghosszabbításáról szóló megállapodás koszovói nemzetgyűlés általi 2012. szeptember 7-i ratifikálására,

—

tekintettel az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX Kosovo) szóló, a 2009. június 9-i 2009/445/KKBP tanácsi együttes fellépéssel, a 2010. június 8-i 2010/322/KKBP tanácsi határozattal és a 2012. június 5-i 2012/291/KKBP tanácsi határozattal módosított, 2008. február 4-i 2008/124/KKBP tanácsi együttes fellépésre,

—

tekintettel az Általános Ügyek Tanácsa 2009. december 7-i, 2010. december 14-i és 2011. december 5-i ülésének következtetéseire, amelyek hangsúlyozzák és megerősítik, hogy – a tagállamok által az ország státusza vonatkozásában kialakított álláspont sérelme nélkül – Koszovó számára is kilátásba kell helyezni az esetleges vízumliberalizációt, amint valamennyi feltétel teljesül, üdvözölve a vízumokkal kapcsolatos párbeszéd 2012 januári megindítását és a vízumliberalizációs menetrend 2012 júniusi ismertetését,

—

tekintettel a 2012. május 30-án megindított, jogállamiságról szóló strukturált párbeszédre,

—

tekintettel az elnöki hivatalnak alárendelt, 2012 márciusában megnyitott európai integráció országos tanácsra, amely magas szintű koordinációs testületként működik azzal a céllal, hogy konszenzust alakítson ki az európai menetrendről egy befogadó jellegű, pártokon átívelő megközelítés révén,

—

tekintettel a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló 2012. február 28-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozatára (1999), a Nemzetközi Bíróság (NB) 2010. július 22-i tanácsadó véleményére Koszovó függetlensége egyoldalú kinyilvánításának a nemzetközi joggal való összhangjáról, és az ENSZ Közgyűlésének 2010. szeptember 9-i határozatára (1), amely elismerte az NB véleményének tartalmát, és üdvözölte az Unió készségét a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd elősegítésére,

—

tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) koszovói missziójának „A tisztességes eljáráshoz való jogok a választásokkal kapcsolatos esetekben” című, 2012 októberi jelentésére,

—

tekintettel a 2008. május 28–29-i, 2009. április 6–7-i, 2010. június 22–23-i és 2011. május 20-i EP–Koszovó parlamentközi ülések közös nyilatkozataira,

—

tekintettel korábbi állásfoglalásaira,

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a felügyelt függetlenség szakaszának lezárása fontos lépés Koszovó számára és megerősíti a koszovói hatóságok arra irányuló felelősségét, hogy az európai integráció felé vezető reformok terén előrelépjenek és azokat végrehajtsák;

B.

mivel az ENSZ 193 tagállama közül 98, köztük az EU 27 tagállamából 22 ország, elismeri Koszovó függetlenségét;

C.

mivel valamennyi uniós tagállam támogatja a Koszovó jövőjéről szóló európai elképzelést, összhangban a nyugat-balkáni régió egészére vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokkal és a tagállamok Koszovó státuszára vonatkozó álláspontjának sérelme nélkül;

D.

mivel a Belgrád és Pristina közti magas szintű párbeszéd újraindítása fontos lépés a két flk közötti kapcsolatok normalizálása felé, feltéve, ha a felek ténylegesen és építő módon eredményorientált tárgyalásokat folytatnak;

E.

mivel a jószomszédi kapcsolatok elengedhetetlenek a térség biztonsága és stabilitása szempontjából;

F.

mivel az EU és Koszovó közti kapcsolatok terén jelentős előrelépésre került sor, ilyen többek közt a Bizottság megvalósíthatósági tanulmányának közzététele és a vízumokkal kapcsolatos párbeszéd és a jogállamisággal kapcsolatos strukturált párbeszéd elindítása;

G.

mivel Koszovó európai perspektívája erőteljes ösztönzést jelent a szükséges reformok végrehajtásához;

H.

mivel a jogállamiság tartós gyengesége késlelteti a demokrácia felépítését és árt a gazdaságnak, aláásva a hosszú távú fejlődést;

I.

mivel az EULEX-misszió kiemelt prioritásai egyike a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a háborús bűnök felderítése és a bűnösök büntetőjogi felelősségre vonása;

1.

üdvözli a Bizottság megvalósíthatósági tanulmányának eredményét, miszerint akkor is lehetséges a stabilizációs és társulási megállapodás megkötése, ha a tagállamok különböző módon ítélik meg Koszovó jogállásának kérdését, feltéve, hogy Koszovó megfelel bizonyos alapvető feltételeknek; arra ösztönzi Koszovót, hogy tegyen nagyobb erőfeszítéseket a szóban forgó megvalósíthatósági tanulmányban azonosított rövid távú célkitűzések elérésére;

2.

hangsúlyozza, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás megkötése fontos lépés Koszovónak az európai struktúrákba való jövőbeli integrációja és végül uniós tagsága felé; meg van győződve arról, hogy ez a megállapodás olyan, új lehetőségeket teremt, amelyek megerősítik a jószomszédi együttműködést és Koszovó regionális integrációját;

3.

mindazonáltal arra ösztönzi azt az öt tagállamot, amelyek ezt még nem tették meg, hogy ismerjék el Koszovót és felkéri e tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent polgáraik és a koszovói polgárok közti gazdasági, társadalmi, politikai és diplomáciai kapcsolatok elősegítése érdekében;

4.

tudomásul veszi a felügyelt függetlenség szakaszának 2012. szeptember 10-én való lezárulását, miután a nemzetközi irányítócsoport 2012. július 2-én úgy ítélte meg, hogy a Koszovó jogállására vonatkozó átfogó rendezési javaslat lényegében végrehajtásra került; üdvözli a nemzetközi polgári képviselő mandátumának lejártát és az EU különleges képviselő/uniós kirendeltségvezető eddigi munkáját;

5.

üdvözli a Belgrád és Pristina közti új, magas szintű párbeszédet, melyet Catherine Ashton, Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kezdeményezett és segített elő, mivel az új lendületet adott a két fél közötti párbeszédnek; felszólít az eddig megkötött megállapodások és különösen az integrált határigazgatásról szóló megállapodás teljes körű végrehajtására, valamint a megállapodásban foglaltak szerint ellenőrző pontoknak a felek közös határain való felállítására; az ebbe az irányba tett fontos lépésként üdvözli egy koszovói összekötő tisztviselő Belgrádba való kinevezését;

6.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Belgrád és Pristina közötti, magas szintű párbeszéd 9. fordulója a szerb önkormányzatok közösségének hatáskörével kapcsolatos átfogó megállapodás nélkül zárult le; felhívja mindkét felet, hogy folytassák és fokozzák a párbeszédet egy valamennyi lezáratlan ügy tekintetében kölcsönösen elfogadható és fenntartható megoldás érdekében; hangsúlyozza, hogy a kapcsolatok normalizálása Szerbia és Koszovó elsődleges érdeke, és kulcsfontosságú lépés a megakadt európai integrációs folyamat feloldása felé;

7.

hangsúlyozza a Belgrád és Pristina közti párbeszéd eredményeire vonatkozó kommunikáció jelentős átláthatóságának, valamint az érintett parlamentek és civil társadalom bevonásának szükségességét; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a Koszovó és Szerbia közti tárgyalásokat lebonyolító tárgyalóknak bizalomépítő intézkedéseket kell hozniuk, és ki kell kérniük a polgárok véleményét;

8.

ismét hangsúlyozza, hogy Koszovó vagy a Nyugat-Balkán bármely más országának felosztása ellentétes az európai integráció szellemével; megismétli Koszovó területi egysége és a még meg nem oldott vitás ügyek közös megegyezésen alapuló megoldása melletti állásfoglalását; felhívja valamennyi érintett felet, hogy vegyen részt építő módon az EU által elősegített párbeszédben, és tartózkodjon minden olyan fellépéstől, amely feszültségeket kelthet a régióban;

9.

hangsúlyozza, hogy a megbékélési folyamattal kapcsolatban helyi felelősségvállalásra van szükség; úgy véli, hogy a koszovói hatóságoknak – különösen északon – további lépéseket kell tenniük a szerb kisebbség megszólítására, annak széleskörű társadalmi integrációja valamint azon alkotmányos elv maradéktalan érvényesítése érdekében, amely szerint a szerbek jogosultak valamennyi hivatalos szolgáltatást saját nyelvükön igénybe venni; ugyanakkor úgy véli, hogy fokozni kell a koszovói szerbek közti együttműködést, valamint hogy az Európai Bizottságnak támogatnia kell a kapcsolódó projekteket, és elő kell mozdítania az emberek közti kapcsolatokat; arra ösztönzi a koszovói szerbeket és politikai képviselőiket, hogy éljenek a koszovói alkotmány által kínált valamennyi lehetőséggel annak érdekében, hogy építő szerepet játsszanak a politikában és a társadalomban; kedvező lépésnek tekinti az igazgatási hivatal észak-mitrovicai megnyitását; ugyanakkor megjegyzi, hogy Észak-Mitrovicában számos civil társadalmi aktivista a korábbinál kevesebb szabadságot élvez munkájában, és az elmúlt évek során a nacionalizmus általános erősödése tapasztalható;

10.

felszólít az Észak-Koszovóban működtetett iskolák és kórházak finanszírozásának teljes mértékű átláthatóságára, összhangban az Ahtisaari-terv rendelkezéseivel;

11.

sajnálatosnak tartja két szerb temető megrongálását, és sürgeti a koszovói hatóságokat, hogy állítsák íróság elé e gyalázatos tettek elkövetőit;

12.

felhívja a koszovói hatóságokat és az EULEX-et, hogy tegyenek lépéseket egy rendezési terv elkészítése érdekében, és északon is maradéktalanul hajtsák végre a decentralizációs folyamatot a helyi hatóságok működésének javítása érdekében, a koszovói alkotmánynak megfelelően;

13.

üdvözli a Regionális Együttműködési Tanács igazgatótanácsának döntését, melyben Koszovót szervezetének tagjává fogadja; úgy véli, hogy ez fontos előrelépés az ország regionális és európai integrációjának irányába;

14.

üdvözli az EULEX megbízatásának felülvizsgálatát és meghosszabbítását, és Bernd Borchardt misszióvezetővé való kinevezését; úgy véli, hogy a koszovói jogállamisághoz nyújtott uniós segítséggel kapcsolatos számvevőszéki jelentés rendkívül fontos kérdéseket vet fel, különösen az ilyen segítség hatékonysága, a magas szinten elkövetett korrupció, a szervezett bűnözés és a világosan azonosított célkitűzések tekintetében; támogatja a szóban forgó jelentésben foglalt elemzést és ajánlásokat, és valamennyi érintett résztvevőt felszólít ezek végrehajtására, ezáltal javítva az uniós segítségnyújtás hatékonyságát;

15.

hangsúlyozza az EULEX sikerének jelentőségét mind Koszovó fenntartható fejlődése, mind intézményei konszolidációja és Koszovó stabilitása szempontjából; fontosnak tartja, hogy Koszovó fokozza az EULEX-szel folytatott szoros együttműködését, és támogassa az EULEX munkáját a megbízatása körébe tartozó minden területen; hangsúlyozza, hogy az EULEX-nek sürgősen foglalkoznia kell a munkája átláthatósága és elszámoltathatósága iránt felmerült igénnyel, és egy hatékony és átlátható rendszer az EULEX struktúráin belüli létrehozására szólít fel a polgárok és a civil társadalom képviselői panaszainak figyelembevételére; arra ösztönzi az EULEX-et, hogy küldetésének eredményeit jobban kommunikálja a koszovói polgárok felé, és törekedjen arra, hogy növelje a misszió iránti bizalmat, valamint figyeljen oda a polgárok elvárásaira;

16.

hangsúlyozza az EULEX keretében folytatott hatékony belső irányítás, koordináció és együttműködés fontosságát; felhívja az EULEX-et, hogy újítsa meg és fokozza a jogállamiság javítására irányuló erőfeszítéseit Koszovóban, és végrehajtói hatáskörei gyakorlásának középpontjába a magas szinten elkövetett korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést állítsa; hangsúlyozza az EULEX felelősségét végrehajtó hatáskörei, valamint megfigyelésre, útmutatásra és tanácsadásra vonatkozó megbízatása tekintetében; kéri az uniós tagállamokat különösen az EULEX minőség, időtartam és a nemek közti egyenlőség szempontjából megfelelő személyi állománnyal való ellátásának biztosítására, valamint arra, hogy a személyi állomány összetétele tükrözze a tényleges szükségleteket;

17.

támogatja az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 2010 decemberi jelentését követően létrehozott különleges vizsgálótestületet; úgy véli, hogy a szóban forgó jelentés valamennyi állításának alapos vizsgálata Koszovó érdeke; felhívja a koszovói hatóságokat és a szomszédos országok hatóságait, hogy teljes mértékben működjenek együtt a különleges vizsgálótestülettel és támogassák annak munkáját;

18.

hangsúlyozza, hogy a segítségnyújtás terén a tagállamok, uniós intézmények és egyéb nemzetközi adományozók közt nagyobb együttműködésre és a tevékenységek jobb összehangolására van szükség a tevékenységek közötti átfedések elkerülése és a hatékony erőforrás-gazdálkodás biztosítása érdekében; üdvözli, hogy 2012 decemberétől Koszovó az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tagja;

19.

arra ösztönzi a koszovói hatóságokat, hogy további gazdasági reformokkal és a befektetési környezet javítása révén fokozott erővel lépjenek fel a nagyarányú munkanélküliség és szegénység ellen az országban;

20.

üdvözli a vízumkérdésről szóló párbeszéd elindítását és a vízumliberalizációs ütemterv 2012 júniusában való átadását; sürgeti az ütemterv gyors és szigorú végrehajtását; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tájékoztassák rendszeresen a Parlamentet az e téren elért eredményekről;

21.

felhívja a koszovói hatóságokat, hogy teljesítsék a négy rövid távú prioritást, melyek a stabilizációs és társulási megállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének kritériumai a jogállamiság, a kisebbségek, az adminisztratív kapacitások és a kereskedelem vonatkozásában, valamint hogy fokozzák a tárgyalásokhoz szükséges adminisztratív kapacitásaikat, különösen a Kereskedelemi Minisztérium átszervezésének folytatása révén;

22.

sürgeti a koszovói hatóságokat, hogy fokozzák elkötelezettségüket és mutassanak politikai akaratot a jogállamiság megerősítésére, különösen oly módon, hogy bizonyítják a szervezett bűnözés és a korrupció elleni fellépésüket; érdeklődéssel veszi tudomásul a jogállamiságról szóló strukturált párbeszéd megindítását, mely a jogállamiság vonatkozásában tett előrelépés nyomon követésének magas szintű fóruma; kéri a koszovói hatóságokat, hogy hagyjanak fel azzal a gyakorlattal, miszerint Koszovó függetlensége kikiáltásának évfordulóján jelentős számú elítélt bűnözőt részesítenek amnesztiában, valamint hogy alkalmazzanak szigorúbb kritériumokat az ilyen jellegű amnesztiák vonatkozásában, minden esetben betartva a hatalmi ágak szétválasztásának elvét;

23.

sürgeti a koszovói hatóságokat, hogy erősítsék az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét, javítsák hatékonyságát, elszámoltathatóságát és pártatlanságát, valamint hogy mind tetteikben, mind nyilvános nyilatkozataikban tartsák tiszteletben az igazságszolgáltatás függetlenségét, beleértve a közszereplőkkel kapcsolatos nyomozás vagy ezek letartóztatása esetén, valamint hogy tartsák tiszteletben az EULEX mandátumát és ne akadályozzák végrehajtói hatásköreinek gyakorlásában;

24.

aggodalommal tölti el, hogy nem tapasztalható jelentős előrelépés a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc terén; felhívja a koszovói hatóságokat, hogy mutassanak valódi politikai akaratot és bátorságot a magas szintű korrupció leküzdésére, és tegyenek tanúbizonyságot nagyobb átláthatóságról és hatékonyabb kormányzásról, egyebek mellett a koszovói rendőri erők és igazságügyi hatóságok közötti koordináció révén; ismételten aggodalmát fejezi ki a szervezett bűnözés Észak-Koszovóban való markáns jelenléte miatt, tudomásul veszi, hogy a kormány korrupcióellenes stratégiát fogadott el, és úgy véli, hogy Koszovónak komolyan el kell köteleznie magát e stratégia elfogadása és végrehajtása mellett; aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy Koszovó államként való elismerésének hiánya miatt az Europol és az Interpol nem vesz részt teljes mértékben az ez irányú tevékenységekben, és felhívja a tagállamokat, hogy segítsék elő az EULEX, az Europol és az Interpol közti jobb együttműködést, valamint hogy keressenek lehetőségeket arra, hogy Koszovót mind az Europolba, mint az Interpolba – legalább megfigyelői státuszban – bevonják;

25.

ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése számos olyan esetet említ, amikor a koszovói hatóságok elutasították az európai uniós intézmények vagy a területtel foglalkozó, az EU által finanszírozott szakértők tanácsait és ajánlásait, különösen a korrupció elleni harc terén; megjegyzi, hogy a Koszovóban jelen lévő szervezett bűnözés jelentős fenyegetést jelent, és azt megkönnyíti a büntetlenség, a bírói és bűnüldöző hatóságok munkájába való gyakori politikai beavatkozás és a magas szinten elkövetett korrupció;

26.

megjegyzi, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés széles körben elterjedt a régióban és ez akadályt jelent Koszovó demokratikus, társadalmi és gazdasági fejlődése számára; ebben az összefüggésben regionális stratégia kialakítására, valamint a régió valamennyi országa közötti fokozott együttműködésre szólít fel e súlyos problémák – különösen a nők és kiskorúak szexuális kizsákmányolására és kényszer hatására folytatott koldulása céljából végzett kereskedelme és kizsákmányolása – hatékonyabb kezelése céljából; üdvözli e téren a pristinai, skopjei, podgoricai és tiranai kormány közötti „Ohrid együttműködés” sikeres munkáját;

27.

aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy Koszovóban csak korlátozott keretek állnak rendelkezésre a tanúvédelem vonatkozásában, ami különösen fontos a kiemelt jelentőségű ügyekben; hangsúlyozza a teljesen működőképes tanúvédelmi program fontosságát; felszólítja a koszovói hatóságokat, hogy erősítsék meg a tanúvédelmi rendszer hatékonyságát és hitelességét, valamint felszólítja az EULEX-et, hogy biztosítson fokozott támogatást ezen erőfeszítések számára; sürgeti a tagállamokat, hogy fogadjanak több tanú-áttelepítési esetet és hangsúlyozza, hogy folytatni kell a kutatásokat annak módja tekintetében, hogy elismerjék minden háborús áldozat szenvedését és az igazsághoz és igazságszolgáltatáshoz való jogát, beleértve a RECOM, regionális igazság bizottsága létrehozásának támogatását is;

28.

sajnálatosnak tartja, hogy az 1999-es koszovói háború következtében 1869 személy még nem került elő; megjegyzi, hogy ez a kérdés azonnali választ kíván, mivel az igazság kiderítése és annak lehetővé tétele, hogy az áldozatok családjai meggyászolják szeretteiket, nélkülözhetetlen előfeltétele a közösségek közötti megbékélésnek és a térség békés jövőjének; hangsúlyozza, hogy hatékonyabb együttműködésre van szükség az eltűnt személyekkel foglalkozó bizottságok között, és sürgeti valamennyi érintett ország hatóságait, hogy bocsássák rendelkezésre a titkosrendőrség és a katonaság archívumait;

29.

továbbra is aggasztónak tartja a Koszovón keresztül végzett, illetve onnan kiinduló emberkereskedelem folytatódó tendenciáját, különösen a szexuális kizsákmányolás céljából végzett gyermekkereskedelem tekintetében; felszólítja Koszovót, hogy fokozza az emberkereskedelem elleni erőfeszítéseit, egyebek mellett a bűnüldöző és igazságszolgáltatási hatóságain belüli kapacitás növelése révén;

30.

felszólítja az összes felet, hogy véglegesítsék a választási reformot a nemzetközi normáknak – különösen az Európa Tanács normáinak – megfelelő, jól működő választási keret létrehozása érdekében, melynek célja elsősorban a választási csalások lehetőségének csökkentése, valamint a törvényhozás politikai elszámoltathatóságának megerősítése; aggódik a 2010 decemberi parlamenti választások során elkövetett választási csalásokkal kapcsolatos nyomozás és bírósági eljárás hiányosságai miatt, melyekre az erről a kérdésről szóló EBESZ-jelentés világított rá; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy vegyék figyelembe az EBESZ-jelentésben foglalt ajánlásokat; felszólítja az EULEX-et, hogy vegye fontolóra e területen fennálló végrehajtó hatásköreinek gyakorlását, amennyiben úgy értékeli, hogy a koszovói bírói testület nem tudja orvosolni ezeket a hiányosságokat;

31.

üdvözli Koszovó szabályozási keretének jelentős javulását, beleértve a visszatéréssel és a hazatelepüléssel, a közösségek jogaival, a nyelvhasználattal, a megkülönböztetésmentességgel, a nemek közötti egyenlőséggel és a fiatalokkal kapcsolatos progresszív jogszabályokat és politikákat is;

32.

hangsúlyozza, hogy e fejlődés ellenére továbbra is kihívások jelentkeznek az emberi jogok és a közösségek jogainak védelme, a szexuális irányultság szempontjából való megkülönböztetésmentesség, valamint a nők és a fiatalok döntéshozatalban való részvétele terén; hangsúlyozza, hogy a nők, a fiatalok és a közösségek továbbra is alulreprezentáltak mind központi, mind pedig helyi szinten;

33.

határozottan elítéli a Nazlie Balaj emberi jogi aktivista, a Koszovói Nők Hálózatnak tagja elleni legutóbbi, arra reagáló fenyegetéseket, hogy Nazlie Balaj nyilvánosan védelmébe vette a mártírok, rokkantak, veteránok, a koszovói felszabadítási hadsereg tagjai, civil áldozatok és családtagjaik státuszáról szóló jogszabály olyan módosítással való kiegészítését, melynek értelmében a háború során nemi erőszakot elszenvedők a veteránokéval azonos státuszt kaphatnának, és felszólítja a koszovói hatóságokat, vizsgálják ki ezt az incidenst, és biztosítsák valamennyi emberi jogi jogvédő védelmét;

34.

felszólítja a központi és helyi intézményeket, hogy hatékonyan hajtsák végre az emberi jogokkal kapcsolatos jogszabályokat, és járuljanak hozzá a több etnikumú társadalom további fejlődéséhez;

35.

üdvözli az ombudsman munkáját és sürgős feladatnak ítéli hivatala költségvetési függetlenségének megteremtését;

36.

hangsúlyozza, hogy a koszovói nemzetgyűlésnek meg kell erősítenie függetlenségét, szakértelmét és a költségvetés, valamint a végrehajtási és biztonsági területek feletti ellenőrzési kapacitását a jogszabályok ellenőrzésének javítása és a szakpolitikák és jogszabályok végrehajtásának és hatásainak nyomon követése révén;

37.

fontosnak tartja a közigazgatás szükséges reformjának végrehajtását és a nők és kisebbségekhez tartozó személyek számának az adminisztráció valamennyi szintjén való növelését;

38.

üdvözli, hogy Koszovó jogi kerete biztosítja a nők jogait, valamint hogy a jogrend határozottan magában foglalja a nemek közötti egyenlőséget, és üdvözli az e téren tett előrelépéseket; aggodalmának ad hangot azonban amiatt, hogy a lányok körében magas az iskolából való kimaradás aránya, és hogy a nők alulreprezentáltak a munkaerőpiacon, valamint a társadalom meghatározó szegmenseiben; sürgeti a kormányt és a parlamentet, hogy proaktívabban és hatékonyabban lépjen fel e releváns jogszabályok végrehajtása terén, beleértve a családon belüli erőszak és az emberkereskedelem elleni jogszabályokat is, hogy látható módon előbbre vigyék a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget Koszovóban; felszólítja a koszovói hatóságokat, hogy legyenek aktívabbak a nők politikai és társadalmi részvételének ösztönzésében, munkaerő-piaci részvételük támogatásában és ottani helyzetük erősítésében, illetve a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésében;

39.

hangsúlyozza az aktív és független civil társadalmi szervezetek által a demokratikus politikai folyamatok megerősítésében és megszilárdításában, valamint az ország integrált társadalmának létrehozásában játszott központi szerepet; elismeri a civil társadalmi szervezetek és a női szervezetek által végzett jelentős munkát; hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetekkel való párbeszéd jelentőségét;

40.

hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetek által az integrált társadalom létrehozásában, a koszovói demokratikus politikai folyamatok megerősítésében és megszilárdításában, valamint a régió párbeszédének és jószomszédi kapcsolatainak elősegítésében játszott központi szerepét, amellyel hozzájárulnak a társadalmi és politikai kérdések kapcsán folytatott regionális együttműködés fokozásához; üdvözli a kormány jobb együttműködését a nem kormányzati szervezetekkel, de kéri, hogy folytassanak velük szélesebb körű konzultációt a politikai döntéshozatal keretében, valamint a hatóságok tevékenységei nyomon követésének összefüggésében; kéri továbbá, hogy erősítsék meg a nem kormányzati szervezetek szerepét a stabilizációs és társulási folyamatban;

41.

hangsúlyozza, hogy többek között a civil társadalom megerősítése és a szólásszabadság tényleges biztosítása révén ösztönözni kell a polgárok aktív szerepvállalását;

42.

elismeri, hogy a törvény ugyan garantálja a szakszervezethez való szabad csatlakozás jogát, azonban az alapvető munkajog és a szakszervezeti jogok terén további előrelépésre van szükség; bátorítja Koszovót, hogy erősítse a szociális párbeszédet a döntéshozatali folyamatban, a szakpolitikák kialakításában és a szociális partnerek kapacitásépítésében;

43.

hangsúlyozza, hogy az EULEX-nek fokozott segítséget kell nyújtania a koszovói rendőrség számára a tüntetések előtt, illetve azok során létrejövő kritikus és érzékeny helyzetek deeszkalálásában; hangsúlyozza, hogy a hatóságoknak az EULEX segítsége mellett fokozott erőfeszítéseket kell tennie, hogy igazságot szolgáltassanak Koszovóban és a Nyugat-Balkán egyéb területein a konfliktushoz kapcsolódó szexuális erőszak túlélőinek;

44.

aggasztónak tartja, hogy a megkülönböztetés továbbra is súlyos problémát jelent; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy biztosítsák minden ember egyenlőségét, etnikai származástól, nemtől, kortól, vallástól, szexuális irányultságtól vagy fogyatékosságtól függetlenül; hangsúlyozza, hogy a megkülönböztetés elleni átfogó stratégiára van szükség a megkülönböztetés minden fajtájának vonatkozásában, valamint a megkülönböztetés tilalmáról szóló törvény teljes körű végrehajtására; hangsúlyozza a tudatosságnövelés jelentőségét arra vonatkozóan, hogy mi minősül megkülönböztetésnek, és hogy mik a jogorvoslati lehetőségek;

45.

felszólítja a hatóságokat, hogy juttassák érvényre a szexuális orientáció tekintetében való megkülönböztetésmentesség alkotmányos elvét, növeljék a bűnüldöző szervek tagjai körében az LMBT-személyek jogaira vonatkozó ismereteket és küzdjék le a homofóbiát és a transzfóbiát; ebben az összefüggésben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2012. december 14-én Pristinában emberek egy csoportja – többek között radikális iszlamisták – erőszakos támadást hajtott végre ott, ahol a Koszovó 2.0 médiaorgánum magazinjának legújabb, a nemek kérdésével – többek között LMBT-kérdésekkel – foglalkozó számát készült megjelentetni; felszólítja a koszovói rendőrséget és belügyminisztériumot, hogy vizsgálják ki az érintett személyek ellen elkövetett erőszakos cselekményeket és fenyegetéseket, és az elkövetőket állítsák bíróság elé; sürgeti a hatóságokat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést annak biztosítása érdekében, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsák az emberi jogokat, beleértve a gondolat és a gyülekezés szabadságát, valamint a szólásszabadságot;

46.

hangsúlyozza a független és szabad média fontosságát; üdvözli ezzel összefüggésben a büntető törvénykönyvnek a főszerkesztők, kiadók, nyomdák, illetve gyártók büntetőjogi felelősségével és az újságírói források védelméről szóló új jogszabály elfogadásával kapcsolatos módosításokat, amelyek 2013. január 1-jén léptek hatályba;

47.

megemlíti az EBESZ közösségi jogokról szóló 2012. júliusi, harmadik értékelő jelentését, amely rámutat arra, hogy bár átfogó és megfelelően kidolgozott jogalkotási keret van érvényben, még sok a továbbra is elérendő cél a koszovói közösségek tényleges és érdemi védelmének biztosításához;

48.

üdvözli a közösségek, valamint a vallási és kulturális örökség védelmére és előmozdítására szolgáló vonatkozó jogszabályok elfogadását és a szerb ortodox egyház legtöbb kulturális és vallási helyszínének biztonságáért való felelősség Koszovó általi sikeres átvételét; kiemelten üdvözli ebben az összefüggésben, hogy a koszovói rendőrségen belül különleges egységet hoztak létre, amely kifejezetten ezzel a feladattal fog foglalkozni; felszólít a vonatkozó jogszabályok, különösen a közösségekkel kapcsolatos jogszabályok további végrehajtására; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a koszovói hatóságok nem engedélyezték a szerb elnök, Tomislav Nikolic koszovói látogatását és a gračanicai ortodox karácsonyi ünnepségen való részvételét; e tekintetben üdvözli Nikolić szerb elnök és Jahjaga koszovói elnökasszony 2013. február 6-i, brüsszeli találkozóját, amelyre Catherine Ashton alelnök/főképviselő asszony védnöksége alatt, a két fél közti kapcsolatok normalizálását célzó törekvések keretében, nyílt és konstruktív légkörben került sor;

49.

sajnálattal állapítja meg, hogy a szerb hatóságok nem engedélyezték, hogy a koszovói miniszterelnök-helyettes, Mimoza Kusari-Lila átépje a határt, és látogatást tegyen a Preševo-völgybe; sajnálattal állapítja meg, hogy a koszovói állampolgároknak órákat kell várakozniuk, hogy beléphessenek Szerbiába;

50.

hangsúlyozza, hogy javítani kell Koszovó kapcsolatait és a nemzetközi kulturális és örökségvédelmi intézményekben való képviseletét a vallási és kulturális helyszínek és épületek védelmének javítása érdekében, valamint hogy fokozni kell a képviseletét az európai és nemzetközi sportszervezeteken belül annak lehetővé tétele érdekében, hogy a koszovói sportolók minden nemzetközi sporteseményen részt vehessenek, beleértve az európai és világbajnokságokat és az olimpiát is;

51.

üdvözli a közösségek és hazatelepülők ügyeivel foglalkozó önkormányzati hivatalok a legtöbb önkormányzaton belüli létrehozását, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy az előrehaladás ellenére a menekültek és belső menekültek hazatelepítése továbbra is kihívást jelent, különösen a biztonsági incidensek miatt; ösztönzi a koszovói hatóságokat, hogy fokozzák az e téren tett erőfeszítéseket, mind központi, mind helyi szinten, különös tekintettel a szerb, roma, askali és egyiptomi hazatelepülőkre;

52.

üdvözli, hogy végleg bezárták az ólommal szennyezett Osterode tábort Észak-Mitrovicában, és hogy megtörtént a fennmaradó családoknak egy az EU által finanszírozott projekt részét képező, újonnan épített házakba és egy szociális lakástömbbe való áttelepítése, melyek között sok roma, askali és egyiptomi család volt, ezt fontos lépésnek tekinti a menekültek és a kisebbségek koszovói társadalomba történő teljes körű újbóli integrációja és befogadása irányába; sürgeti a koszovói hatóságokat, hogy azonnal kezdjék meg a megtisztító műveleteket a szennyezett területen, valamint kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a szükséges technikai és pénzügyi támogatást; felkéri Koszovót, hogy szenteljen jelentősebb forrásokat az EU környezetvédelmi normáinak elfogadása és végrehajtása számára;

53.

üdvözli a roma, askali és egyiptomi közösségekkel kapcsolatos stratégia és cselekvési terv félidős felülvizsgálatának elindítását; kéri a roma, askali és egyiptomi közösségekkel kapcsolatos stratégiának a kapacitások további fejlesztése és megerősített intézményközi koordináció révén való hatékonyabb végrehajtását és nyomon követését; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben végre kell hajtani a „negyven intézkedést” a roma, askali és egyiptomi közösségek társadalmi integrációja érdekében, mind központi, mind pedig önkormányzati szinten, a romák integrációjára irányuló nemzeti stratégiák európai keretének céljaival összhangban; felszólítja a koszovói hatóságokat, hogy a roma, askali és egyiptomi közösségekkel kapcsolatos integrációs stratégiába és cselekvési tervbe foglalják bele a nemekkel kapcsolatos szempontokat;

54.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a roma, askali és egyiptomi gyermekek továbbra is sérülékenyek és a perifériára szorultak; felszólítja a hatóságokat, hogy fordítsanak megfelelő figyelmet e közösségek életkörülményeinek javítására, beleértve az oktatáshoz való hozzáférésüket is;

55.

aggodalmát fejezi ki a gyermekek közötti magas szegénységi és halálozási arány miatt, valamint hogy Koszovóban a szociális védelmi rendszer csak kis terület lefedését biztosítja, továbbá amiatt, hogy az egészségügyi ellátás terén magasak a közvetlenül fizetendő kiadások, és ez a sérülékeny családokat a krónikus szegénység veszélyének teszi ki;

56.

hangsúlyozza, hogy a fogyatékkal élő gyermekek továbbra sem jutnak alapfokú oktatáshoz, mivel mindössze 10 %-ukat íratják be általános iskolába; felszólítja a kormányt, hogy megkülönböztetésmentes módon biztosítsa a fogyatékkal élő személyek és egyéb kiszolgáltatott csoportok számára az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést; üdvözli, hogy a koszovói közgyűlés elfogadta a koragyermekkori fejlődésre vonatkozó ajánlásokat;

57.

üdvözli a gyermekvédelem átfogó feltérképezésének beindítását Koszovóban, és a fiatalkorúakra vonatkozó határozott igazságszolgáltatási kódex elfogadása tekintetében tett előrelépéseket, amelyek Koszovót a nemzetközi és európai normákhoz igazítják; azonban továbbra is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a törvénnyel ütközően nincsen a fiataloknak (az áldozatoknak és a tanúknak) szánt specializált intézményi infrastruktúra;

58.

üdvözli Koszovó 2011-es népszámlálásának végső eredményét, amely első lépést jelent ahhoz, hogy a politikák kialakításához időben és megfelelő információkkal lássák el a döntéshozókat; elismeri azonban a fennmaradó kihívásokat a statisztikailag helytálló és nemzetközi szinten összehasonlítható adatok rendelkezésére állása tekintetében, ami alapvető jelentőségű a tényeken alapuló politikák és Koszovó haladásának nyomon követése terén;

59.

felszólítja Koszovót, hogy az adminisztratív terhek és az ahhoz kapcsolódó költségek csökkentése, a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása és a kezdő vállalkozások kiemelt támogatásának biztosítása révén javítsa az üzleti környezetet a kis- és középvállalkozások számára;

60.

mind gazdasági, mind pedig politikai szempontból hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Koszovó saját nemzetközi telefonos előhívószámot kapjon; a jelenlegi helyzetet fenntarthatatlannak és zavarosnak tartja, és kéri az illetékes nemzetközi szervezeteket, hogy a lehető leghamarabb oldják meg a kérdést, valamint kéri Szerbiát, hogy ebben a kérdésben mondjon le vétójogáról;

61.

felhívja Koszovót, hogy dolgozzon a megújuló energia kifejlesztésén és az energiaforrások diverzifikálásán annak érdekében, hogy az Energiaközösségről szóló szerződésben vállalt kötelezettségeinek megfelelően bezárhassa a Kosova A, és felújíthassa a Kosova B szénerőművét; hangsúlyozza, hogy az EU és az EBRD által biztosított pénzügyi támogatás nagyobb részét szükséges az energiatakarékossággal, energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos projektekre fordítani; sajnálja, hogy az EBRD országstratégia tervezetében új lignit kapacitások támogatását helyezi kilátásba (Kosova e Re), és felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az ilyen, az EU éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaival ellentétes tervek megvalósulása ellen;

62.

tudomásul veszi az új közúti infrastruktúra létrehozására irányuló terveket, melyek célja a Pristina és a szomszédos országok közti összeköttetések javítása; megjegyzi, hogy a koszovói közbeszerzési gyakorlat továbbra sem kielégítő, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az ilyen nagy projektekhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások tényleges nyíltságát, valamint kompetitív és átlátható jellegét; megjegyzi továbbá, hogy az ilyen infrastrukturális projekteket a Nemzetközi Valutaalap jelenlegi programjában meghatározott kritériumoknak megfelelően kell megvalósítani; hangsúlyozza a tömegközlekedés fejlesztésének fontosságát különös tekintettel új vasúti összeköttetések korszerűsítésére vagy létrehozására egy fenntartható közlekedési rendszer részeként; javasolja, hogy építsenek ki határokon átnyúló gyorsvasútrendszert a Nyugat-Balkán minden országa között, amely összekapcsolódik az EU transzeurópai hálózatával;

63.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, valamint Koszovó kormányának és nemzetgyűlésének.