i.

az Unió költségvetése végső biztonsági hálóként működik a fizetési mérlegre irányuló javaslat értelmében nyújtott valamennyi támogatási intézkedés számára; ennek fényében a Bizottságnak a meglévő rendelkezéseken túl megfelelő megoldásokat kellene bemutatnia arra vonatkozóan, hogy a Parlamentnek az uniós költségvetés feletti felügyeleti szerepét hogyan lehet fokozottabban figyelembe venni a fizetési mérlegre irányuló javaslatban és úgy megvalósítani, hogy lehetővé tegye a tényleges elszámoltathatóságot;

ii.

a Bizottságnak tisztáznia kellene, hogy milyen viszony áll fenn az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló 407/2010/EU rendelet (5) értelmében a nem euróövezeti tagállamnak nyújtható támogatás és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus leállítását követően a fizetési mérlegre vonatkozó javaslat alapján elfogadandó rendelet szerint létrehozott rendelkezések és eszközök között;

iii.

Mivel a 2010. évi Európai Tanács alkalmával az EU vezetői által bejelentettek szerint az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus hamarosan megszűnik az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépésének fényében, az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében fennmaradó forrásokat (hozzávetőleg 10 milliárd eurót) át lehet csoportosítani a fizetésimérleg-támogatási mechanizmusba, így annak pénzügyi ereje 50 milliárd euróról 60 milliárd euróra nőne; amint a tagállamok visszatérítik az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmusból igénybe vett kölcsönt, a visszatérített összeg vonatkozásában nincs továbbra szükség az uniós költségvetési garanciára, így az felszabadul és újabb kölcsönök hitelgaranciájaként használható fel. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus megszüntetésével a mechanizmus fennmaradó kapacitása nem használható fel a mechanizmus keretében, ezt követően a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében lenne felhasználható.

iv.

nem szabad közvetlen kapcsolatot vagy tartalmi feltételrendszert kialakítani a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus és a strukturális alapok felhasználása között a fizetési mérlegre irányuló javaslatban; a strukturális alapok felhasználására vonatkozó feltételekről szükség esetén a a kohéziós politikára irányuló vonatkozó jogalkotási aktusban kell rendelkezni;

v.

A fizetési mérlegre irányuló javaslat 2. cikkének (4) bekezdését – amely arra vonatkozik, hogy amennyiben egy tagállam az Unión kívül kíván pénzügyi támogatást igénybe venni, akkor konzultálnia kell a Bizottsággal – nem szükséges alkalmazni arra a tagállamra, amely elővigyázatossági alapon nyújtott pénzügyi támogatásban részesül olyan hitelkeret formájában, amely nem kötődik az érintett tagállam által elfogadott új politikai intézkedések feltételéhez, amennyiben a hitelkeretet nem hívták le.

vi.

növelni kell a fokozott felügyeleti eljáráson belüli átláthatóságot és elszámoltathatóságot a gazdasági párbeszéd olyan kiigazításával, amely az érintett nemzeti parlament és az Európai Parlament számára lehetővé teszi, hogy véleménycserére hívja a Bizottságot, a Tanácsot, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot;

vii.

a Bizottságnak a tagállamoknak szánt kölcsön odaítélésére vonatkozó ajánlásjavaslatot a makrogazdasági kiigazítási programmal együtt be kell nyújtania az Európai Parlamenthez;

viii.

a kölcsön odaítélése feltételeinek és eljárásainak tekintetében csökkenteni kell az Európai Központi Bank (EKB) részvételét a kiigazítási programok előkészítésében; az EKB a fizetési mérlegre irányuló javaslatról szóló, 2013. január 7-i véleményében (CON/2013/2) úgy véli, hogy nem helyénvaló az ilyen szerep biztosítása egy euróövezeten kívüli tagállam számára; ezért, ahogy azt az EKB javasolta, a 3. cikk (3) bekezdésében „az EKB-val együttműködve” és a 3. cikk (8) bekezdésében „az EKB közreműködésével” helyébe „az EKB véleményét figyelembe véve – amennyiben az EKB e tekintetben tanácsot ad –”kerül;

ix.

általában fokozottabb egyértelműségre és konkrét magyarázatra van szükség a makrogazdasági kiigazítási programok kidolgozásához és értékeléséhez, különösen az olyan politikai és eljárási követelmények tekintetében, amelyek „a fizetési mérleg fenntartható helyzetének újbóli megteremtésére, és arra irányul(nak), hogy a tagállam újból képes legyen finanszírozási igényeit teljes mértékben a pénzügyi piacokról fedezni”.

x.

a 4. cikk (1) bekezdésének tekintetében a feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeret odaítélési feltételeire vonatkozóan hasznos lenne, ha a fizetési mérlegre irányuló javaslat a végrehajtás vonatkozásában két fogalom kapcsán – a „külső pozíció fenntarthatósága” és az „olyan banki fizetőképességi problémák hiánya, amelyek rendszerszintű fenyegetéseket jelentenének a banki rendszer stabilitására” – egyértelműbben fogalmazna; e célból az ilyen fogalmakat közvetlenül a 4. cikkben kell meghatározni a vonatkozó uniós szövegekben (a tőkekövetelményi jogszabálycsomag [CRD IV], az Európai Rendszerkockázati Testület és az európai felügyeleti hatóságok rendeletei, a hatos csomag, a költségvetési fenntarthatósági jelentések) megállapított megfelelő mutatókra való kifejezett hivatkozásokkal vagy legalább felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal. Hasonló szellemben a 4. cikknek egyértelművé kell tennie, hogy az előírt globális értékelést a Bizottságnak kell végrehajtania és – adott esetben – közzétennie. A makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő, az 1176/2011/EU rendelettel létrehozott eljárás keretében előírt értékelésekre való hivatkozással is ki kell egészíteni a támogathatósági feltételeket.

xi.

a fizetési mérlegre irányuló javaslat 4. cikke szigorított feltételekhez kötött hitelkerethez való hozzáférés feltételeire vonatkozó (2) bekezdésének tekintetében egyértelműbb és pontosabb iránymutatások szükségesek azon értékelési küszöbértékekre és feltételekre vonatkozóan, amelyek alapján eldönthető, hogy egy tagállam továbbra is jogosult-e a feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeretre és a szigorított feltételekhez kötött hitelkeretre, továbbá egyértelműbbé kell tenni a szóban forgó bekezdésben említett értékeléshez vezető eljárásokat;

xii.

a fizetési mérlegre irányuló javaslat 6. cikke (5) bekezdésének tekintetében pontosítani kell a szigorított feltételekhez kötött hitelkeretből romló gazdasági helyzet miatt kölcsönbe való átmenet folyamatát, különösen az átmenet ütemtervére és meghatározó tényezőire vonatkozóan;

xiii.

közvetett banki feltőkésítési eszközt kell létrehozni a nem euróövezeti tagállamok számára, különös tekintettel e tagállamoknak a közelgő egységes felügyeleti mechanizmusban való lehetséges részvételére és a költségvetési védelemmel való ellátásuk szükségességére.

A közvetlen banki feltőkésítési eszköz helyett közvetettet javasolunk, mivel az előbbinek a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében történő megvalósítása az uniós költségvetést közvetlenül kitenné a pénzügyi intézmények feltőkésítése által képviselt kockázatnak.

A közvetett eszközt banki feltőkésítésre irányuló kölcsön formájában biztosítanák a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében rendelkezésre álló három meglévő pénzügyi támogatási eszköz (feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeret, szigorított feltételekhez kötött hitelkeret és kölcsönök) mellett. Nem áll semmiféle jogi akadály egy olyan banki feltőkésítésre irányuló kölcsön útjában, amelyet szigorú feltételek mellett folyósítanának az érintett tagállam kormánya számára pénzügyi intézményeinek feltőkésítése céljából;

xiv.

a fenti közvetett banki feltőkésítési eszköz mellett – feltéve, hogy az egységes felügyeleti mechanizmusban és az Európai Stabilitási Mechanizmusban való részvétel állandó, és az euróövezeti tagállamokkal azonos jogokkal és kötelességekkel jár – fontolóra lehet venni az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés módosításának lehetőségét és annak lehetővé tételét az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő nem euróövezeti tagállamok számára, hogy igénybe vehessék az Európai Stabilitási Mechanizmus bankfeltőkésítési eszközét. Ebben az esetben a tagállamoknak tőkét kellene befizetniük kifejezetten az Európai Stabilitási Mechanizmus banki feltőkésítési eszközébe.

Az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő nem euróövezeti tagállamok bevonása céljából, fontolóra kell venni és tovább kell fejleszteni az Európai Stabilitási Mechanizmus egy olyan segédszervének létrehozására vonatkozó elképzelést, amelyet a közvetlen feltőkésítésre használnának, és amely enyhítené a bankrészvények vásárlása által az Európai Stabilitási Mechanizmus hitelminősítésére esetlegesen kifejtett kedvezőtlen hatást.

xv.

nem szabad megfeledkezni arról, hogy a bankunió keretében a jövőbeni egységes bankszanálási alapot is elérhetővé kell tenni a nem euróövezeti tagállamok számára;

xvi.

a Parlament és a Tanács tárgyaló csoportjai között a Gauzès-fájl tartalmáról létrejött végleges megállapodás üdvözlendő, azonban lényeges, hogy a fizetési mérlegről szóló javaslaton alapuló rendelet tükrözze az aktuális helyzetet, különösen a következők tekintetében:

xvii.

A fizetési mérlegre irányuló javaslat fokozott felügyeletről szóló 6. cikkének (2) bekezdése számos olyan elemet is magában foglal, amelyek tükrözik a Ferreira fájl lényegét. Ezért a fizetési mérlegre irányuló javaslatot aktualizálni kell az egyenlő feltételek biztosítása céljából, annak érdekében, hogy a javaslat tükrözze a Parlament és a Tanács tárgyaló csoportjai között a Ferreira fájl azon vonatkozó részeiről kialakult megállapodást, amelyek a következők: