29.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/25

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2015/C 142/14)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„SAUCISSON DE LACAUNE”/„SAUCISSE DE LACAUNE”

EU-szám: FR-PGI-0005-01201-2014.3.27.

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés

„Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Saucisson de Lacaune” többé-kevésbé szabályos henger alakú, természetes bélbe töltött szárazkolbász. Tömege 200 grammtól több mint 2 kilogrammig terjed. Kiszerelhető csomagolás nélkül, hálóban vagy kötözött formában.

A „Saucisse de Lacaune” szabályos henger alakú, természetes bélbe töltött füstölt kolbász. Többféle alakja lehet:

—	hajlított kolbász: U alakra hajlított, 200–500 gramm tömegű kolbász;

—	egyenes, görbület nélküli, 200–500 gramm tömegű kolbász;

—	„rúdon szárított” füstölt kolbász: egy több gyűrűben rúd köré tekert kolbász, amelynek esetében sem a gyűrűk számát, sem a tömeget nem határozták meg.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász állaga lágy és kemény közötti, és jól összetapad. A szeleteken a durvára (legalább 8 mm nagyságúra) darálásnak megfelelő színhús- és szalonnadarabok rajzolódnak ki, és nem tartalmaznak inat és porcot sem. A szalonnaszemcsék jól elhatárolódnak, kemények és fehér színűek. A színhús színe vöröstől sötétvörösig terjed. A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász külleme enyhén zsíros benyomást kelt.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász érlelt szárított hús karakteres illatával és ízével rendelkezik, és meglehetősen markáns borsos ízjegy jellemzi. Aromaintenzitása mérsékelt marad. Zsíros zamata enyhe.

A „Saucisson de Lacaune” legalább 80 %, a „Saucisse de Lacaune” pedig legalább 70 % színhúsból készül. A feldolgozott érett hús (színhús) aránya legalább 30 %.

A fűszerezés sóból, borsból és szerecsendióból áll. A kálium-nitrát, a tejsavbaktériumok, a cukrok és a nemespenész hozzáadása megengedett.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász az alábbi fizikai-kémiai kritériumoknak felel meg:

—   a zsírtalanított termék nedvességtartalma (zstn): legfeljebb 52 %, illetve a 70 mm-nél nagyobb átmérőjű kolbász esetében legfeljebb 56 %,

—   zsírtartalom (77 %-os zstn-hez viszonyítva): legfeljebb 20 %,

—   kollagén-fehérje arány: legfeljebb 13 %,

—   összes oldhatócukor-tartalom (77 %-os zstn-hez viszonyítva): legfeljebb 2 %,

—   pH: az 1 kg-nál kisebb tömegű termékek esetében legalább 5,2, az 1 kg-nál nagyobb tömegű termékek esetében pedig legalább 5,0.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbászt a következőképpen értékesítik:

—	egészben felcímkézve, csomagolás nélkül, illetve makroperforált, illetve védőgázas tasakba csomagolva vagy vákuumcsomagolásban,

—	darabolva, vákuum- vagy védőgázas csomagolásban, kivéve, ha fel van szeletelve.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A sertéseket (25 kg feletti tömegtől kezdve) és a kocákat legalább 60 % gabonát, gabonatermékeket és hüvelyesek magvait tartalmazó takarmánnyal hizlalják.

A maximális linolsavtartalmat a szárazanyag 1,9 %-ában határozták meg.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász készítéséhez használt érett húsok súlyos, 120 kg-nál nehezebb hasított testű kocák vagy vágósertések hasított testéből származnak. A többi hús legalább 80 kg tömegű hasított testű vágósertésekből származik.

A szalonna a hátszalonnából származik, fehér és kemény. A „Saucisse de Lacaune” kolbászba a szegyből származó szalonna is keverhető.

A felhasznált húsok kizárólag frissek, és a frissen felhasznált szalonnát legkésőbb a vágást követő hatodik napon ledarálják. Fagyasztott hús és szalonna felhasználása esetén a fagyasztásra legkésőbb a vágás után 72 órával sor kerül, a legfeljebb – 18 °C-os hőmérsékleten történő tartósítás nem haladja meg a négy hónapot.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A darabok kiválasztásától a „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász feldolgozásán (darálásán, töltésén, hőkezelésén) keresztül a szárítás végéig tartó műveletekre a meghatározott földrajzi területen kerül sor.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

Tárgytalan.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A termék címkéjén kötelező feltüntetni a következőket:

—	a „Saucisson de Lacaune” vagy „Saucisse de Lacaune” OFJ elnevezése,

—	a „Lacaune” logó, amelyet egy kézzel írt és aláhúzott – hegyekre [franciául: montagnes] emlékeztető – nagy „M” betű és az alatta nagybetűvel feltüntetett „LACAUNE” név alkot.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület Tarn megye következő 11 községéből áll: Barre, Berlats, Escroux, Espérausses, Gijounet, Lacaune, Moulin Mage, Murat-sur-Vèbre, Nages, Senaux és Viane.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők

A „Saucisson de Lacaune” és a „Saucisse de Lacaune” előállításának földrajzi területe homogén egységet alkot a Lacaune-hegységen belül. A terület egy kelet-nyugati irányú medencét alkot, egyúttal a Gijou folyó vízgyűjtő területét képezi. A területet délről a Montgrand-tól a Montalet-ig húzódó, 1 200 méter tengerszint feletti magasságot meghaladó fő gerincvonulat, észak felől pedig a Roquecézière-től a Merdélou-csúcsig húzódó, a Sié-hágón áthaladó, 1 000 méter körüli magasságú kisebb gerincvonulat határolja. E két fizikai határvonal egy medencét fog közre, amelyben az óceáni és a mediterrán éghajlat együttes hatása érvényesül. Ezenkívül, magasságánál fogva, a földrajzi területre a hegyvidéki éghajlat is jellemző.

A terület éghajlatát e hármas hatásból adódóan a következők jellemzik:

—	sok csapadék, amely az év során egyenletesen oszlik el,

—	viszonylag alacsony átlaghőmérséklet és kismértékű hőmérséklet-ingadozás,

—	rendszeresen változó irányú és nedvességtartalmú szél, valamint egy napon belül is igen változékony hőmérséklet és páratartalom.

Emberi tényezők

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász előállításának történeti eredete az okcitán nyelven a szarvasmarhákat, juhokat és sertéseket levágó személyt jelölő „mazelier” mesterségére vezethető vissza, amelynek a középkorban nagy hagyománya volt Lacaune-ban. A 15. század felé, a szakosodás kialakulásával ez a kifejezés a sertéshúst feldolgozó személyt, vagyis a mai hentest jelölte.

A kolbászkészítő szaktudása elengedhetetlen ennek az „élő” terméknek a megmunkálásához, és több síkon is megmutatkozik.

A kolbászkészítő a saját módszereitől, a saját berendezéseitől és a feldolgozott anyagok minőségétől – különösen a darálásra való alkalmasságuktól – függően válogatja szét, készíti elő és darálja le a húsokat és a szalonnát. Az érett húsokat választja ki, és jelentős arányban ad színhúst a keverékhez.

A kolbászkészítő szakszerűen kezeli kutterét és/vagy húsdarálóját, annak érdekében, hogy szabályos méretű, legalább 8 mm-es rácson darált, vagy hasonlóan daráltnak látszó őrlési technikával darált, nagyméretű szemcsékből álló homogén keveréket állítson elő.

A kolbászkészítő egyszerűen, sóval, borssal és esetleg szerecsendióval fűszerezi készítményét, amelybe a kálium-nitráton kívül más adalékanyagot nem tesz.

A keveréket kizárólag természetes bélbe tölti, ezután a füstölt kolbász esetében összesen legalább 10 napig tartó, a többi kolbászféleség esetében pedig összesen legalább 18 napig tartó hőkezelési és szárítási szakasz következik. A hőkezelő berendezésben végbemenő fermentáció megfelelő lefolyásának ellenőrzéséhez a kolbászkészítő tapintásos ellenőrzést végez, ez a „kézbevétel”. A kézzel kifejtett nyomás hatására a kolbász állagának keménynek kell lennie.

A kolbászkészítő az előállítás minden egyes művelete során a kolbász viselkedése alapján állítja be a különböző szakaszok időtartamát vagy a hőmérsékletet és a páratartalmat. A kolbászkészítő emellett naponta ellenőrzi a szárítóba helyezett termékek kinézetét és illatát, és szabályozza a szárítás körülményeit (a levegő hőmérséklete és páratartalma), hogy ezzel elkerülje a szárítás során előforduló nemkívánatos jelenségeket. Függetlenül attól, hogy milyen technikát alkalmaznak és hogy a szárítók természetesek vagy szellőztetettek, a gyártóknak alkalmazkodniuk kell a külső levegő hőmérsékletének és páratartalmának változásaihoz, amit minden nap megmérnek.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbászban található színhús színe vöröstől sötétvörösig terjed, szemcséi nagyméretűek és szabályosak, a szeletek színhús kinézetűek.

A „Saucisson de Lacaune” és a „Saucisse de Lacaune” kolbász érzékszervi szempontból az érlelt szárított hús természetes ízét el nem nyomó, mérsékelt és kiegyensúlyozott aromaintenzitásával, valamint a tapintáskor és az ízleléskor a lágy és a kemény közötti, jól összetapadó állagával tűnik ki.

Végezetül a „Saucisson de Lacaune” és a „Saucisse de Lacaune” kolbász arról ismerhető fel, hogy a terméket kizárólag természetes bélbe töltve szerelik ki.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász és a terület közötti ok-okozati kapcsolat azon az ősi hagyományos, közös szaktudáson alapul, amely a termékek minőségét és tartós hírnevét adja.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász földrajzi területén, amelyet a szárításnak hagyományosan kedvező földrajzi és éghajlati viszonyok jellemeznek, számtalan sózóüzem létesült, amelyek hosszú generációk óta őrzik e szaktudást. A régi kolbászkészítési szokásoknak megfelelően még ma is érett húsokat dolgoznak fel: a „Saucisson de Lacaune” előállításához legalább 80 % arányban, a „Saucisse de Lacaune” előállításához pedig legalább 70 % arányban színhúst dolgoznak fel, ez kölcsönzi a „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” termék jellegzetes, vöröstől sötétvörösig terjedő színhús színét, és ez adja a szeletek színhús kinézetét.

A szaktudás a darabok kiválasztásában és a nagyméretű szemcsék elérését célzó darálási technikák szakszerű alkalmazásában is megnyilvánul.

A természetes bélbe töltés sajátos kiszerelési megjelenést biztosít a „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbásznak.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász aromaintenzitása mérsékelt marad, mivel a borson és a szerecsendión kívül más fűszert nem tartalmaz. A fűszerek adagolása, valamint a szárító mindennapi szabályozása terén érvényesülő szaktudás lehetővé teszi, hogy a „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász az érlelés végére elérje az érlelt szárított hús természetes ízével kibontakozó teljes érettségét.

A hőkezelési és a szárítási műveletek szakszerű alkalmazása kedvez a tapintáskor és az ízleléskor tapasztalható lágy és kemény közötti, jól összetapadó állag kialakulásának.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász hírnevéről már egy 20. század elején megjelent írás, Jules Alexis Paul Cousin Voyages gastronomiques au pays de France (Gasztronómiai utazások Franciaországban) című műve is tanúskodik, amely a következőképpen méltatja a lacaune-i Hôtel Central hústermékeit: „(…) sonkából és kiváló kolbászból összeállított, remek helyi hústermék-válogatás (…)”.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász leírása szerepel a hústermékek, a felvágottak és a húskonzervek 1980. évi és 1986. évi kódexében; e két terméket a Franciaország kulináris örökségét bemutató sorozat Midi-Pyrénées – Produits du terroir et recettes traditionnelles (Midi-Pyrénées – Helyi termékek és hagyományos receptek) című, 1996. évi kiadványa is ismerteti.

Egy 2011-ben készített, az élelmiszerekről alkotott képet és azok ismertségét vizsgáló felmérésből az derült ki, hogy a Midi-Pyrénées és Languedoc-Roussillon régiókban megkérdezettek 77 %-a ismerte a Lacaune földrajzi területén előállított szárított sonkát és száraz kolbászféléket, megerősítve a helyi és hagyományos terméknek tekintett „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász jó hírnevét.

Továbbá nemritkán olvashatók a „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbászra hivatkozó újságcikkek, például a Midi Libre 2009. augusztus 8-i számában, amely „illatkosár”-ként írja le a terméket.

A földrajzi terület kolbászkészítőit a „Concours Général Agricole” elnevezésű, Párizsban megrendezett általános mezőgazdasági versenyen is rendszeresen díjazzák. 2012 óta 13 különböző „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász kapott díjat: ötöt bronzéremmel, kettőt ezüstéremmel és hatot aranyéremmel tüntettek ki.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCSaucissonSaucisseLacauneV1.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

---