—

A felperesek arra hivatkoznak, hogy az értékelési módszer a műszaki leírásban szereplő formájában számos hibát tartalmazott. Ezenkívül a bírálóbizottság a közzétettől eltérő képletet használt, anélkül hogy erről az ajánlattevőket értesítette volna, illetve az ajánlattevők által feltett kérdésekre adott válaszokban közzétettől eltérő táblázatból használt fel értékeket.

—

A felperesek azt állítják, hogy a táblázat, amelyből a bírálóbizottság az értékelő képlet alkalmazása érdekében az értékeket felhasználta, nem áll összhangban a szerződés végrehajtásának elvárt módjával. Következésképpen a figyelembe vett elemek nem felelnek meg az Európai Parlament tényleges szükségleteinek, amiből szükségszerű következik, hogy a közbeszerzési szerződéseket a parlamenti szükségletek szempontjából nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevőknek ítélik oda.

—

A felperesek azt állítják, hogy az Európai Parlament leveleiben a műszaki leírás olyan értelmezését fogadja el, amely ellentétes ugyanezen leírás más szakaszaival, az ajánlattevők kérdéseire a saját szolgálatai által adott válaszokkal, illetve az odaítélendő közbeszerzési szerződés céljaival. Következésképpen a műszaki leírás ahhoz vezethet, hogy az ajánlattevők olyan hibákat követnek el, amelyek meggátolják őket abban, hogy az árak tekintetében a legjobb stratégiát alakítsák ki, és ennélfogva a legelőnyösebb ajánlatot nyújtsák be.

—

A felperesek azt állítják, hogy a közbeszerzési szerződéseknek a vitatott közbeszerzési eljárás keretében történt odaítélése közzétételét követően az Európai Parlament által küldött levelekben velük közölt információk nem szolgálnak megfelelő indokolással, mivel az nagyrészt alkalmatlan arra, hogy az alapján az ajánlattévők alkalmazhassák az értékelő képletet, valamint ellenőrizhessék annak pontos értékelését. Az Európai Parlament nem tette közzé teljes körűen az értékelő képlet alkalmazásához felhasznált információkat, jóllehet az első helyre rangsorolt ajánlattevő pénzügyi ajánlata volt a döntő szempont a felperesek második nyertes ajánlattevőként való besorolásánál, mivel a felperesek ajánlatát messze az első helyre rangsorolták az ajánlatok minőségi értékelése során, és csak az ár figyelembevételét követően változott meg a rangsor.

—

A felperesek azt állítják, hogy a nyilvánosan hozzáférhető információk szerint két társaság, ideértve a 3. tétel tekintetében első helyre rangsorolt ajánlattevőt, akik „exkluzív” tételek tekintetében is ajánlatot nyújtottak be, egyesültek, ily módon nem ítélhették volna oda a részükre a fenti közbeszerzési szerződéseket. A fent hivatkozott ajánlattevők tekintetében nyilvánvaló összeférhetetlenség áll fenn, amennyiben ténylegesen őket bízták meg a közbeszerzési szerződés végrehajtásával.