19.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 458/36

Előadó:

Antonello PEZZINI

Társelőadó:

Luis Miguel PARIZA CASTAÑOS

1.1

Az EGSZB meggyőződéssel támogatja mindkét rendeletjavaslatot, melyek közül az első célja a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezményt módosítva a körutazói és többszöri belépésre jogosító vízumok létrehozása, a másodiké pedig a vízumkódex átdolgozása és ezzel a javítása, a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása érdekében.

1.2

Az EGSZB teljes mértékben egyetért az Európai Tanács 2014. június 23-i iránymutatásaival, melyek értelmében „a jogszerű utazás feltételeinek egyszerűsítésével és a schengeni konzuli együttműködés megerősítésével modernizálni kell a közös vízumpolitikát, továbbra is garantálva ugyanakkor a biztonság magas szintjét és folytatva az új schengeni igazgatási rendszer végrehajtását”.

1.3

Az EGSZB meggyőződése, hogy támogatni kell minden olyan intézkedést – köztük a vízumpolitikát –, amelynek célja azok belépésének egyszerűsítése és megkönnyítése, akik – amennyiben ez jogukban és módjukban áll – bármilyen legitim okból az EU-ba szeretnének jönni.

1.4

Európa egy globalizált, egymással összefonódott világ része, melyben a nemzetközi mobilitás egyre erősödik: éppen ezért fokozni kell a szinergiákat a többi stratégiai ágazattal, mint például a kereskedelemmel, az idegenforgalommal és a kultúrával, és a teljes viszonosság alapján elő kell mozdítani a jogszerű és biztonságos belépéseket.

1.5

Mindenekelőtt az Európán kívüli országokból érkező fiatalokra kell különös figyelmet fordítania a hatóságoknak, hogy az EU, akár pénzügyi támogatásokkal és az eljárások megkönnyítésével is, népszerűsíthesse értékeit az új generáció körében, hogy elterjedjen és elfogadásra találjon a népek között a tisztelet és tolerancia kultúrája, gátat szabva ezáltal a szélsőségesség minden formájának.

1.6

Egy biztonságos és felelősségteljes befogadási politikához az EU-nak – az egyesülési folyamatnak köszönhetően, amelyet a tagállamok a „rövid XX. század” első felének drámai történései után nagy erőfeszítések révén hoztak létre és tartanak fenn – egy olyan hellyé kell válnia, ahol nemcsak a béke, a haladás, a demokrácia és a polgárok tiszteletben tartásának konkrét álma válik valóra, hanem a növekedésé, a foglalkoztatásé és a versenyképességé is.

1.7

A Nobel-díjhoz, melyet az EU az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, az ember mint intelligens fogyasztó, a fenntartható fejlődés, a különböző vallási és szexuális irányultságok védelme és tiszteletben tartása, illetve az európai polgárok biztonsága terén elért eredmények kézzelfogható jeleként kapott meg, kapcsolódnia kellene az ebbe a szabadságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térségbe történő intelligens beléptetés politikájának.

1.8

Az EGSZB – a civil társadalom fórumaként – úgy véli, hogy azon folyamatok intelligens és biztonságos egyszerűsítésének, amelyeket az EU területére érkező különböző harmadik országokbeli polgárok beléptetésére alkalmaznak, hozzá kell járulnia a növekedéshez, valamint a gazdasági és társadalmi jóléthez, sőt leginkább azoknak az értékeknek a terjesztéséhez, amelyeken az európai polgárok együttélése alapul.

1.9

Az EGSZB meggyőződése, hogy elérkezett az idő arra, hogy felülkerekedjünk azokon a kulturális és politikai okokon, amelyek miatt az egyes európai államok saját külképviseleteket hoztak létre, és hogy egy közös uniós képviselet a harmadik országokban minőségi ugrást jelentene azon a téren, ahogy az EU a világ többi részét kezeli, új lendületet adva ezáltal Európa egyesítési folyamatának, a belépési politikával kapcsolatban is. Emellett számos, a vízumeljárásokhoz kapcsolódó problémát is megoldana, illetve növelné az Unió teljes politikai integrációja irányába érzett megbecsülést és tiszteletet.

1.10

Az EGSZB ezért a következő ajánlásokat fogalmazza meg az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács felé:

2.1

A közös vízumpolitika alapvető elemét képezi a belső határok nélküli közös térség létrehozásának, és az EUMSZ szerves része, melynek az V. cím: „A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség” alatt található 77. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint 79. cikke hatáskörrel ruházza fel az EU-t az EU tagállamaiban való jogszerű tartózkodás esetén a vízumok és a tartózkodási engedélyek terén.

2.2

A vízumpolitikára vonatkozó schengeni acquis, melyet a schengeni kormányközi együttműködés keretében hoztak létre, ezáltal bekerült az EU intézményi és jogi keretébe: jelen pillanatban a vízumkódex és a közös vízumpolitika csak a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozik („schengeni vízumok”: 180 napos időszakban 90 napos tartózkodásra), melyeket 22 tagállam és a 4 társult állam ad ki. Nem alkalmazandó Bulgáriára, Horvátországra, Ciprusra, Írországra, Romániára és az Egyesült Királyságra (1).

2.3

2013-ban a jelenlegi 26 schengeni tagállam a beérkezett 1 7 2 04  391 kérelemre több mint 16,1 millió schengeni vízumot adott ki. A schengeni övezet szárazföldi határa 7  702 km hosszú, tengeri határa 41  915 km, és 644 légi határátkelőhelye van. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint (2) 2012-ben összesen 6,6 millió potenciális látogatót „veszített el” az övezet a vízumkiadási eljárás bonyolultsága miatt, és ezáltal a belépések számának 30–60 %-os növekedésétől és mintegy 130 milliárd eurónyi lehetséges bevételtől fosztotta meg magát.

2.4

A Schengen keretében elfogadott legfontosabb intézkedések többek között a következők:

2.5

A vízumkódex (3), amely meghatározza a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó harmonizált eljárásokat és feltételeket, az ezeknek a vízumoknak a kiadási feltételeit és eljárásait szabályozó összes jogi aktus átdolgozásával és konszolidálásával jött létre, és a schengeni acquis elavult elemeinek a helyébe lépett.

2.6

A vízumkódex megfogalmazott célja a közös vízumpolitika koherenciájának javítása az átláthatóság és a jogbiztonság fokozása érdekében, valamint az eljárási garanciák és a vízumkérelmezőkkel való egyenlő bánásmód erősítése, magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítva és a kérelmek benyújtásakor az egyablakos ügyintézés elvét alkalmazva, a jogszerű utazás elősegítése, az illegális bevándorlás megelőzése, valamint a közrend és a közbiztonság fenntartása céljából.

2.7

A schengeni övezet megerősítése, a közös európai menekültügyi rendszerről szóló megállapodás, a közös vízumpolitika javítása, valamint a szervezett bűnözés, illetve annak legveszélyesebb megnyilvánulásai (terrorizmus, emberkereskedelem, számítástechnikai bűnözés stb.) elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködés fokozása mind jelentős előrelépés, de még mindig nem elegendő. A schengeni övezeten belül, csakúgy mint a harmadik országokkal, nagyobb fokú együttműködésre van szükség. A közös vízumpolitika céljai továbbá a következők:

2.8

A vízumpolitika konkrétabban az EU határellenőrzési politikáihoz kapcsolódik attól kezdve, hogy a vízumkötelezettség alá tartozó harmadik országokbeli polgárok egy első ellenőrzésen esnek át annak eldöntésére, hogy teljesítik-e az EU területére történő belépés feltételeit vízumkérelmük elbírálásának idején.

2.9

A vízumkódex alkalmazása számos hiányosságra mutatott rá, köztük az alábbiakra:

2.10

Európa egy globalizált, egymással összefonódott világ része, melyben a nemzetközi mobilitás egyre erősödik: éppen ezért fokozni kell a szinergiákat a többi stratégiai ágazattal, mint például a kereskedelemmel, az idegenforgalommal, a kultúrával, és elő kell mozdítani a magasan képzett szolgáltatók rövid utazásait. Azoknak a hivatalosan elismert okokból utazó, potenciális látogatóknak a száma, akik180 napos időszakban 90 napot meghaladó, ugyanakkor letelepedés nélküli tartózkodást szeretnének egy schengeni tagállamban, növekedni fog.

2.10.1

Mindenekelőtt a fiatalok számára kellene biztosítani a nehézségek nélküli belépés pénzügyi és jogi lehetőségeit Európába, amely már nem egy erődítmény, hanem a demokrácia és a tolerancia tere a világ számára.

2.11

Az új schengeni irányítási rendszernek biztosítania kell, hogy a polgárok és az európai gazdaság továbbra is teljes mértékben élvezhesse a schengeni övezeten belüli, határellenőrzés nélküli szabad mozgást, előmozdítva a jogszerű utazás lehetőségeit a vízumpolitika modernizálásával, valamint az „intelligens határok” kezdeményezés végrehajtásával, fenntartva ugyanakkor a magas biztonsági szintet, és kielégítve a vízumkérelmezők jogos igényeit.

2.12

Tekintettel vízumkérelmezők számának várható növekedésére, a Schengeni Információs Rendszer (SIS) és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) megfelelő működése meghatározó szerepet fog játszani abban, hogy csökkenjenek a vízumkérelmezők lehetőségei arra, hogy megtalálják a legkönnyebb módját a schengeni övezetbe történő bejutásnak a legkevésbé szigorúnak tartott tagállamokhoz fordulva, vagy azokhoz, amelyekben gyorsabbak és egyszerűbbek az eljárások.

3.1

Az Európai Bizottság által javasolt csomag elemei a következőképpen foglalhatók össze:

4.1

Az EGSZB szerint a közös vízumpolitika alapvető elemét képezi a belső határok nélküli, közös térség létrehozásának, mivel lehetővé teszi a schengeni kormányközi együttműködés keretében megszilárdított schengeni acquis integrálását a vízumpolitikák terén az EU intézményi és jogi keretébe a Szerződés értelmében.

4.2

A szükséges erőteljesebb konzuli együttműködést nagyobb fokú interoperabilitás, illetve az egyetlen uniós képviselet létrehozása felé teendő konkrét lépések kell, hogy kísérjék a világ több országában, ami egyértelműen jelezné a politikai növekedést és jelentős megtakarításokat tenne lehetővé amellett, hogy egyszerűsítené és egységesítené az eljárásokat.

4.2.1

Egyébiránt az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), amely 2011. január 1-je óta működik, brüsszeli központján kívül 140 delegációt számlál a világban, 3  292 fős személyzettel és 2014-re 519 millió euró összegű költségvetéssel rendelkezik.

4.3

A rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmek feldolgozására vonatkozó összes jogszabály egyetlen eszközben történő egységesítése, továbbá a vízumkiadás módosítása egyértelműen hozzájárult a szabályozás egyszerűsítéséhez, az átláthatóság növeléséhez és a jogbiztonság javításához.

4.4

Az EGSZB pozitívan értékeli a vízumkódex általános célját, vagyis egy tényleges közös vízumpolitika biztosítását, hogy azt az összes tagállam mindenhol azonos módon alkalmazza a jogi rendelkezéseknek és az operatív utasításoknak köszönhetően.

4.5

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából nem csupán a 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tartózkodások esetében jelentősek azok a gazdasági előnyök, amelyek az egyértelmű jogi keretben zajló, jogszerű utazások megkönnyítéséből fakadnak.

4.6

Az ezt meghaladó időtartamú tartózkodásra jogszerű okokból érkező harmadik országbeli kérelmezők számára is – akik lehetnek például művészek, vállalkozók, tanárok, kutatók, diákok és nyugdíjasok, akik a schengeni övezetben 90 napot meghaladó időtartamig kívánnak tartózkodni anélkül ugyanakkor, hogy egy tagállamon belül több mint 90 napot lennének – biztosítani kellene a lehetőséget a biztonság magas szintjének biztosítása mellett.

4.7

Az EGSZB szerint ezeknek az intézkedéseknek az elfogadása, azon túl, hogy hozzájárul az EU gazdasági növekedéséhez, lehetővé teszi az európai szabályozás közös elveinek – melyek az Alapjogi Chartában gyökereznek – az érvényesítését a világ különböző kultúráiban:

4.8

Az EGSZB támogatja a többszöri beutazásra jogosító vízumokról szóló javaslatot, mivel az könnyítéseket kínál az utazónak: a többszöri beutazásra jogosító vízum kiadása könnyítené az adminisztrációs terheket mind a kérelmező, mind pedig a konzulátus számára, jelentős költségmegtakarítást eredményezne, elsősorban a Vízuminformációs Rendszernek (VIS) köszönhetően.

4.9

Ezért az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatainak alábbi elemeit:

5.1

Az EGSZB támogatja a javaslatot, amely kötelező érvényű szabályokat kíván bevezetni a vízumkérelemhez kapcsolódó igazoló dokumentumok harmonizálása terén a schengeni konzuli együttműködés keretében, valamint a jogalkotókkal megosztandó, éves jelentés kidolgozását írja elő az általános helyzet ismertetésére a koherencia és az átláthatóság biztosítására. Ezeknek a rendelkezéseknek ki kellene zárniuk a konzulátusok közötti, igénylésekkel kapcsolatos egyenlőtlenségek lehetőségét.

5.2

Az EGSZB szerint a pontosabb adatgyűjtés biztosítása a tagállamok által összegyűjtött és benyújtott adatok ellenőrzése révén alapvető fontosságú, ha biztosítani kívánjuk a megfelelő statisztikai ellenőrzést, valamint a vízumkiadás különböző elemeinek, típusainak és eljárásainak jobb elemzését, hogy olyan értékelést végezhessünk, amely lehetővé teszi a jövőbeli célok megvalósítását.

5.3

Az EGSZB támogatja a körutazói vízum bevezetését, amely olyan jogi eszköz, amely – racionális kritériumok alapján, valamint tiszteletreméltó és jogszerű indokok miatt – lehetővé teszi bizonyos személyek számára, hogy bármely 180 napos időszakban 90 napnál hosszabb ideig tartózkodhassanak a schengeni övezet több tagállamában, anélkül, hogy ugyanazon tagállam területén 90 napnál hosszabb ideig tartózkodnának.

5.4

Az EGSZB úgy véli, hogy a „felelős” tagállam egyértelműbb definíciója, valamint a vízumkérő adatlap egyszerűsítése javítja az eljárási garanciákat és elkerülhetővé teszi a kérelem beadásával kapcsolatos várakozást és komplikációkat.

5.5

Az EGSZB szerint szintén pozitív a „személyes megjelenés” elvének eltörlése – az először kérelmezők digitális ujjlenyomatvételének sérelme nélkül – megtartva ugyanakkor a személyes beszélgetés tartásának lehetőségét, csakúgy mint annak egyértelművé tételét, hogy lehetőség van a kérelem elektronikus benyújtására a belépés tervezett időpontja előtt legalább hat hónappal. Ez a javaslat kifejezetten megfelel a gyakran utazóknak, akik már nyújtottak be korábban vízumkérelmet, és akiknek minden a schengeni belépéshez kapcsolódó adatát már nyilvántartásba vették.

5.5.1

A magas szintű biztonság fenntartásának sérelme nélkül az EGSZB a személyes és biometrikus adatok, valamint azon „érzékeny” adatok egyformán magas szintű védelmét javasolja, amelyekkel kapcsolatban korábban már véleményt alkotott (4). Az EGSZB ezért arra kéri a nagyméretű informatikai rendszerekkel foglalkozó európai ügynökséget (eu-LISA), hogy biztosítsa a VIS és a SIS II rendszerek teljes körű adatvédelmét.

5.6

Az EGSZB igen kedvezően fogadja azoknak az elemeknek a bevezetését, amelyek erősítik a jogbiztonságot és lerövidítik a válaszadási időt egy olyan kimerítő és egyszerűsített lista összeállításával, amely tartalmazza a benyújtandó dokumentumokat és kizárja az utazási egészségbiztosítást, különösen azon utazók esetében, akiknek megbízhatósága és integritása ismert.

5.7

Az a javaslat, amely objektív és jól meghatározott kritériumok alapján kötelező érvényű szabályokat kíván bevezetni a kérelmezők különböző kategóriáinak megkülönböztetése terén, jelentős könnyítéseket tesz lehetővé a kedvező „vízumelőélettel” rendelkező és a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a VIS-adatbázisban regisztrált utazók számára az igazoló dokumentumok terén. Az EGSZB szerint ez az intézkedés lehetővé teszi az eljárás folyamatosabbá tételét és a költségek mérséklését, elsősorban a többszöri beutazásra jogosító vízumok, illetve olyan vízumok esetében, amelyek érvényességi ideje meghaladja az útiokmány érvényességét.

5.8

A személyek egyértelműen meghatározott kategóriáinak – elsősorban a kiskorúaknak, diákoknak és az Erasmus Mundus program ösztöndíjasainak – a vízumilleték megfizetése alól történő kötelező mentesítése, melyet minden tagállamnak azonos módon kell végrehajtania, megfelel az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és a jogbiztonság elveinek.

5.9

A tengerészek vagy a rövid távú turizmus számára a határon történő vízumkibocsátás kritériumainak felülvizsgálatát illetően az EGSZB a biztonságot garantáló, megfelelő rugalmasságot javasol a vízumkódex vonatkozó szabályainak felülvizsgálata mellett.

5.10

Az EGSZB emellett támogatja a repülőtéri tranzitvízumokra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát, amennyiben ez javítja az arányosság és véget vet a tagállamok korlátozó megközelítésének.

5.11

A már uniós polgár és az EU területén lakó családtagjaik látogatása céljából utazó harmadik országbeli polgárok számára kibocsátandó vízumok kapcsán az EGSZB úgy véli, hogy rájuk legalább az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv rendelkezéseit kellene alkalmazni, elősegítve ezzel a családi kötelékek megtartását, egyszerűsítve az eljárásokat és mentesítve őket a vízum díja alól.

5.12

A konzuli együttműködés hatályos meghatározásának felülvizsgálatát illetően, melynek célja annak rugalmasabbá tétele és a kötelező képviselet elvének bevezetése, az EGSZB úgy véli, hogy ez a felülvizsgálat költségcsökkentéssel és a konzuli hálózat jobb lefedettségével és interoperabilitásával kell, hogy járjon.

5.13

E tekintetben az EGSZB meggyőződése, hogy az egyetlen közös képviselet számos, a vízumkibocsátással kapcsolatos problémát megoldana és alapvető gazdasági megtakarításokat tenne lehetővé, ezen a téren is egységesítve az EU álláspontját.