20.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 415/9

Előadó

Vasco Ilídio ALVES CORDEIRO (PT/PES), az Azori-szigetek autonóm regionális kormányának elnöke

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája

COM(2014) 86 final

1.

üdvözli a part menti és tengeri turisztikai ágazatra vonatkozó első európai stratégiát, valamint a növekedés és a (főleg fiatalok számára történő) munkahelyteremtés világos és fenntartható kerete jelentőségének elismerését;

2.

arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a jövőben tárgyalja az idegenforgalom helyzetét más, sajátos természeti adottságokkal rendelkező régiókban is, mint amilyenek például a hegyvidéki vagy a gyéren lakott régiók, és dolgozzon ki specifikus stratégiákat ezen területek számára;

3.

hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok szerepét, amelyet az idegenforgalmi politika megtervezésében és végrehajtásában játszanak; üdvözli a part menti turisztikai ágazat kibővítését más releváns uniós szakpolitikákkal, mint az informatikai összekapcsolhatóság, a közlekedés, a környezetvédelem, a biztonság, a fogyasztóvédelem vagy a foglalkoztatási mobilitás;

4.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság elismeri a szigetek és más távoli úti célok sajátosságait hozzáférhetőségük, útiköltségük, szezonalitásuk és összeköttetéseik szempontjából, valamint e sajátosságok hatását a turizmusra és a gazdaságra;

5.

a stratégia végrehajtása szempontjából szükségesnek tartja a „part menti és tengeri turisztikai ágazatként” jellemezhető tevékenységek alkalmazási körének meghatározását és kiszélesítését olyan módon, hogy ezek ne csak a tengerrel és a strandokkal kapcsolatos turizmusra, tengeri hajós körutazásokra, jachtturizmusra, hajózásra és az ezekhez kapcsolódó szárazföldi tevékenységekre terjedjenek ki (1), hanem a tengerrel kapcsolatos tevékenységekre és sportokra is, mint a búvárkodás, a vadon élő állatok megfigyelése, a hullámokkal és széllel kapcsolatos tevékenységek, valamint a kulturális turizmushoz kapcsolódó tevékenységekre, amilyen a kulturális örökség és a gasztronómia felfedezése, kulturális rendezvényeken való részvétel, továbbá a halászat különféle formáinak és módszereinek a megismerése;

6.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU stratégiai célkitűzéseit megfelelő, az új pénzügyi keret által biztosított finanszírozási lehetőségekkel kell előmozdítani, valamint hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás elvét, így a stratégiát az EU-s intézményekkel, a tagállamokkal, a régiókkal és az érintett felekkel együttműködve és azok között összehangolva kell kidolgozni;

7.

kiemeli, hogy szükséges annak elismerése, hogy a part menti régiók idegenforgalma képes növelni a környezeti és kulturális fenntarthatóság elérésének szükségességével kapcsolatos tudatosságot, nagyobb súlyt helyezni az európai tengeri örökségre és megőrizni azt, és ösztönözni az e célkitűzések eléréséhez szükséges viselkedési mintákat (felelős és részvételen alapuló idegenforgalom);

8.

hangsúlyozza, hogy a természeti erőforrásokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a sokféle gazdasági felhasználásból és az európai partvidékeken folytatott számos tevékenységből eredően, és amellett érvel, hogy a tengeri medencékre vonatkozó stratégiák sürgősen foglalkozzanak az e tevékenységekhez kapcsolódó tematikákkal, nevezetesen az energiahatékonysággal, a megújuló energiaforrások használatával, a hulladékok begyűjtésével, tárolásával és kezelésével, a biodiverzitás csökkenésével, a természetes élőhelyek elpusztításával, a part menti területek állapotromlásával és a talajerózióval, az ivóvízként felhasználható vizek védelmével és a szennyvíz kezelésével; úgy véli, hogy ezek a kihívások túlmutatnak az egyes régiók vagy államok kompetenciáján, valamint hogy koordinált, teljes tengeri medencékre kiterjedő cselekvésre van szükség, amely megfelelő finanszírozással és a legjobb gyakorlatok hatékony megosztásával jár együtt;

9.

megismétli, hogy az éghajlatváltozás hatásait megfelelően figyelembe kell venni, illetve lehetőség szerint meg kell előzni azokat a természetes élőhelyek védelme és helyreállítása, valamint az idegenforgalomnak a part menti övezetek integrált kezelésébe történő bevonása által;

10.

elismeri az európai szervezetek és kezdeményezések (a kék zászló rendszernek megfelelő címke, a kiváló minőségű tengerpartoknak járó díj, a kék növekedési stratégia) szerepét az európai turizmus olyan minőségi elveinek ösztönzése során, mint a környezetvédelem, a fenntartható turizmus, az oktatás és figyelemfelhívás az európai part menti és tengeri régiókat illetően, ezenkívül nyomatékosan arra kéri az Európai Bizottságot, hogy alakítson ki párbeszédet az ezeket támogató szervezetekkel a hatásuk növelése céljából, illetve annak ösztönzése érdekében, hogy a régiók önként támogassák az ilyen jellegű kezdeményezéseket;

11.

úgy véli, hogy az EU „kék növekedés” stratégiája innovációval ötvözve fontos alkalmat kínál a helyi és regionális gazdaság serkentésére és a munkahelyteremtésre, ami várhatóan a part menti térségek vonzerejét is növeli majd a turisták számára. Az innovációra és a kék növekedésre vonatkozóan az RB COR-2014-02645-00-01 jelű véleménye tartalmaz javaslatokat;

12.

kiemeli, hogy bár a part menti és tengeri turisztikai ágazat jövedelmezőbb volt az elmúlt évtizedben, mint a turizmus általában, az egy éjszakára jutó átlagos kiadások és a tartózkodások hossza csökkent; emiatt úgy véli, hogy igen fontos ennek a folyamatnak a megállítása, valamint a kiadások és tartózkodások növelésére való törekvés a tengerparti területeken innovatív, célzott intézkedések által, ugyanakkor a szezonalitás problémáival is szembenézve;

13.

kiemeli, hogy az európai part menti területeknek helyi stratégiákat kell kialakítaniuk, melyek célja a helyi sajátosságok megőrzése, kiemelése és népszerűsítése, ekként egyedi turisztikai célponttokként téve ismertebbé magukat;

14.

megjegyzi, hogy fokozódik az igény a szakosodott turizmusra, például az egészséggel, egészségüggyel, sporttal, kalanddal, vadon élő állatokkal, természettel, ökogasztronómiával, kultúrával és luxussal kapcsolatos ágazatokban, amelyek növekedési, gazdasági fejlődési és munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek;

15.

kiemeli az integrált turisztikai lehetőségek kibővítésének szükségességét a helyi közösségekhez tartozó érdekelt felek bevonása, valamint a régiók munkahelyteremtésének ösztönzése által; megjegyzi, hogy az európai tengerparti területeken a hagyományos tevékenységek (például a mezőgazdaság és a halászat, a helyi növénykultúrák, a borászat, a helyi örökség, a helyi hagyományok és szokások) összekapcsolódhatnak egymással új turisztikai termékek kidolgozása céljából; olyan tevékenységek is kapcsolódhatnak hozzájuk, amelyek csökkentik az idegenforgalom idényjellegét, például a tengeri, illetve a part mellett és a parton űzhető sportok;

16.

arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy gyűjtsön példákat a jó gyakorlatokra, és adjon ki tanulmányt a tömegturisztikai célpontok átalakításáról, valamint példaértékű integrált és stabil turisztikai projektekről a tengerparti régiókban; ezenkívül nyomatékosan arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egy a tagállamokat, régiókat és érintett feleket tömörítő páneurópai konferencia keretében kezdeményezzen vitát egy ilyen jellegű tanulmány eredményeiről;

17.

utal arra, hogy a szezonalitás gyakran érzékenyebben érinti a part menti és tengeri turizmust, mint az olyan célpontokat, ahová a turisták az év során egyenletesebben érkeznek; emiatt hangsúlyozza, hogy ezeknek a régióknak több segítségre van szükségük az idegenforgalom diverzifikációja szempontjából, és arra ösztönzi a helyi üzleti közösséget, hogy támogassák és kreatívan használják ki helyi örökségüket és szolgáltatási kínálatukat, valamint hogy az időjárási körülményektől függetlenül termékek és szolgáltatások szélesebb skáláját kínálják a helyi szinten túlmutató szemlélettel;

18.

ösztönzi az informatikai és innovációs eszközök használatát a part menti és tengeri régiók ismertségét fokozó eszközökként, és azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy tegye színvonalasabbá az Európai Tengeri Atlasz turizmussal kapcsolatos részét, felhívva ily módon mind a turisták, mind más régiók figyelmét a part menti és tengeri régiókra, azok értékeire és vonzerejére;

19.

elismeri, hogy a turisztikai ágazatnak nehézségekkel kell szembenéznie a fenntartható munkahelyteremtés, a bérnövelés és a képzett munkaerő vonzása terén;

20.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az Erasmus Plus által könnyítse meg a foglalkoztatási mobilitást a turisztikai ágazatban, valamint a főszezonon kívüli időszakban hozzon létre főként fiataloknak szóló képzési és csereprogramot a part menti régiók számára a szakmai képzési lehetőségek ösztönzése, valamint a legjobb gyakorlatok példáinak megosztása és az érintett munkaerő vállalkozói szellemének erősítése céljából;

21.

támogatja klaszterek létrehozását a turizmussal foglalkozó kkv-k között kiegészítő és minőségi turisztikai szolgáltatások (például szállás, utazás, szabadidős szolgáltatások) nyújtása, vagyis változatosabb és teljesebb körű turisztikai lehetőségek biztosítása céljából; azt ajánlja a regionális és helyi önkormányzatok számára, hogy támogassák az ilyen jellegű klasztereket a helyi vállalkozások között, oly módon, hogy párbeszédfórumokat hoznak létre, bevonva ezekbe az állami és magán turisztikai szereplőket, és közös platformokat kialakítva, amelyek megőrzik az úti cél identitását, integrációját és imázsát, adómentesség és/vagy adókedvezmények különböző formáinak tervezésével azon kkv-k számára, akik csoportokba szerveződnek és támogatják a projekteket;

22.

egyetért annak szükségességével, hogy elismerjék azokat a kkv-kat, amelyek támogatják a fenntartható turizmus népszerűsítését olyan területeken, mint a környezet- és élelmiszer-biztonság, a hulladékkezelés és a vízkészlet-gazdálkodás, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése;

23.

megállapítja, hogy a kedvtelési célú hajózással foglalkozó szolgáltatók engedélyezési eljárásai és az ehhez szükséges képesítések tagállamonként jelentősen eltérnek, és aggódik amiatt, hogy ez gátolhatja az ágazat fejlődését; a kedvtelési célú hajózási engedélyek, valamint a hajósok számára szükséges követelmények kölcsönös elismerését javasolja megoldásként, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy járjon utána ennek a kérdésnek. Ez a képzés és a készségek egységesítésére irányuló javaslat kiterjeszthető a sportkikötőkben dolgozó személyzetre, amelynek képzése, valamint jogi és munkaügyi kerete tagállamonként különböző;

24.

mindazonáltal úgy véli, hogy a part menti és tengeri tevékenységekhez kapcsolódó készségeket fejlesztő és átképző, nyilvános online kurzusok hozzáadott értéke kapcsán nem lehet figyelmen kívül hagyni az engedélyhez megszerzendő gyakorlatot;

25.

ismételten hangsúlyozza, hogy a part menti területek a legsebezhetőbbek közé tartoznak az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák szempontjából, és hogy az említett jelenségeknek messzemenő következményei vannak, amelyek hátrányosan érinthetik a part menti, és főként a szigeti közösségek életét és megélhetését; emiatt a part menti övezetek integrált kezelését szorgalmazza, amely ösztönzi ezek fenntartható fejlődését egy olyan megközelítés révén, amely tiszteletben tartja a természeti erőforrások és ökoszisztémák határait;

kiemeli a szigetek és a legkülső régiók különleges helyzetét, ahol a létező területek korlátai, valamint a gazdasági tevékenységek és a tengerparti területek közötti átfedések nagyobb támogatást tesznek szükségessé az európai uniós alapokból az olyan kockázatok megelőzése céljából, amelyek veszélybe sodorhatják a gazdasági tevékenységet. Ilyen támogatásra elsősorban azért van szükség, hogy biztosítsuk a part menti övezetek integrált kezelésére vonatkozó stratégia kidolgozását és végrehajtását;

26.

a védett területek fenntartható part menti turizmusának szavatolása (pl. túraútvonalak), illetve a vadon élő állatok (pl. madarak, tengeri emlősök, cápák) védelme céljából azt ajánlja, hogy fogadjanak el és tegyenek közzé viselkedési kódexeket az állatok jólétének, a turizmus biztonságának és a környezet egyensúlyának támogatása érdekében;

27.

az ökoturizmus teljes potenciáljának kiaknázása céljából hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a fenntartható turisztikai tevékenységek (pl. búvárkodás, vadon élő állatok megfigyelése, sétautak) kiemelt területeiként kell meghatározni a védett part menti területeket, mint a Natura 2000 vagy az OSPAR területeit;

28.

megjegyzi, hogy 2020-ban az európai polgárok több mint egyötöde 65 évnél idősebb lesz, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy folytassa az „idősek turizmusa” területén végzett munkáját, főként azáltal, hogy támogatja az akadálymentes turizmust;

29.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság felül kívánja vizsgálni a vízumkódexet, valamint hogy kezdeményezéseket tesz a harmadik országokból származó polgárokra irányulóan, hogy arra buzdítsa őket, töltsék Európában a szabadságukat és európai célpontjaik között szerepeljenek part menti és tengeri helyszínek;

30.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság útmutatót kíván kiadni a turizmus európai uniós támogatásával kapcsolatban, miközben hangsúlyozza, hogy azt szélesebb körben kellene terjeszteni és ismertté kellene tenni a part menti és tengeri régiók körében;

31.

az operatív programokkal kapcsolatosan jelenleg folyó tárgyalások kapcsán felkéri az Európai Bizottságot, hogy a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával fogadja el finanszírozásra jogosultként a régiók beruházási prioritásait, különösen azokat, amelyek – mint például a sportkikötőket vagy a tengeri turisztikai tevékenységeket szolgáló infrastruktúrákba és azok fejlesztésébe történő beruházások, mindenekelőtt a történelmi emlékhelyek (polgári és ipari építészeti örökség) rehabilitációja és újrahasznosítása – megsokszorozzák ennek a stratégiának a part menti és a tengeri turizmus terén kifejtett hatásait;

32.

kéri az összes rendelkezésre álló forrás – köztük az Európai Beruházási Bank kis- és középvállalkozások számára szóló hitelei és garanciái – hatékony és összehangolt felhasználásának biztosítását a tengeri és part menti turizmus előmozdítására a 2014 és 2020 közötti időszakban, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Horizont 2020 program, valamint a COSME, a Kreatív Európa és a LIFE + programok keretében;

33.

hangsúlyozza, hogy a szigetek, a legkülső régiók és más távoli területek igen nagy mértékben függenek a légi közlekedéstől, illetve a tengeri összeköttetésektől, amelyek viszont a turistáktól függenek; a turisztikai szolgáltatók rámutatnak, hogy ha az utazási szolgáltatások leállnak, meg kell szüntetniük vállalkozásukat, a közlekedési szolgáltatók pedig azt hangoztatják, hogy azért szüntetik be szolgáltatásaikat, mert a turisztikai szolgáltatók megszüntetik irodáikat. Olyan politikák támogatására van tehát szükség, amelyek megtörik ezt az ördögi kört; aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi gazdasági válság és a turizmus erős szezonalitása tovább súlyosbítja a problémát. Másrészt, mivel a szigetek turisztikai ágazatában később felhasználásra kerülő áruk és termékek 90 %-át tengeri úton szállítják, és mivel a szállítás valójában csak az egyik irányban jövedelmező, olyan támogatási politikákra lenne szükség, amelyek igyekeznek segíteni ezen az egyensúlyhiányon;

34.

ezzel kapcsolatban arra kéri az Európai Bizottságot, hogy megfelelő módon vegye figyelembe a szigetek sajátosságait, amelyek szinte kizárólag a légi közlekedéstől függenek, mindezt nemcsak a turisták hozzáférésének megkönnyítése végett, hanem azon gazdasági tevékenységek érdekében is, amelyektől a fejlődésük függ és amelyek haszonnal járhatnak a turisztikai ágazat számára is (például a szén-dioxid-kibocsátásért a légi szektorra kivetett adó más típusú intézkedések meghozatala nélkül nem növelhető a szigetrégiókban, mivel itt a légi közlekedés kötött piacot jelent); ezeket a tényezőket többek között az egységes európai égbolttal és a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló uniós iránymutatással kapcsolatos vitákban is figyelembe kellene venni, lehetővé téve az ERFA számára a repülőtéri infrastruktúrákba történő beruházások finanszírozását.

35.

a legkülső régiók kapcsán kéri még, hogy vegyék figyelembe az őket jellemző egyedi korlátokat (például a többi európai térséghez képest való nagy távolságot és elszigeteltséget) a külső összeköttetéseikhez hozzájáruló európai politikák meghatározása és végrehajtása során, hozzáigazítva azokat az ilyen régiók sajátos helyzetéhez;

36.

sajnálattal állapítja meg, hogy számos part menti terület jelenleg nem rendelkezik jó összeköttetéssel a hátországgal, valamint a környező régiókkal és országokkal; stratégiai elemzést szorgalmaz a közlekedési csomópontok (pl. repülőterek, vasútállomások, kikötők) közötti, valamint a szomszédos országokkal való intermodális összeköttetésekkel kapcsolatban, lehetővé téve az utasok számára, hogy könnyebben jussanak el az egyes tengeri térségekbe, illetve utazhassanak azokon belül;

37.

kiemeli, hogy a part menti és tengeri turizmus haszonnal kell, hogy járjon a helyi part menti közösségek számára, emiatt specifikus intézkedéseket sürget a helyi munkaerő felvételének, a helyi termékek használatának és a helyiélelmiszer-rendszerek fejlesztésének ösztönzésére; úgy véli, hogy a helyi szintű cselekvés iránti elkötelezettség növelni fogja a part menti és tengeri turizmussal kapcsolatos kínálatot, erősíti a helyi foglalkoztatást és munkahelyeket teremt a fenntartható gazdálkodás, halászat és szolgáltatások terén, ezáltal segít a társadalmi és területi kohézióval, valamint vidékfejlesztéssel kapcsolatos EU-s célkitűzések elérésében is;

38.

megjegyzi, hogy számos európai part menti területen nem népszerűsítik kellőképpen a helyi tengeri örökséget; kiemeli annak szükségességét, hogy a tengeri és part menti örökség védelmét kompatibilissé kell tenni az olyan kereskedelmi és gazdasági fejlesztésekkel, mint a kábelek vagy vezetékek lefektetése, a kőolaj és a földgáz kutatása és kitermelése, a kőszén és ásványkincsek bányászata, a homok- és sóderkitermelés, a hulladék- és üledéktárolás; úgy véli, hogy az elsüllyedt hajóroncsok, víz alatti romok, történelmi hajók és kikötői létesítmények, a hagyományos halászat és szokások, valamint egyéb idekapcsolódó szakmák (hagyományos hajógyárak, hálókészítő üzemek, konzervgyárak stb.) kiemelt szerepet kell hogy játsszanak a helyi turistalátványosságok között;

39.

kiemeli a halászati turizmus kihasználatlan lehetőségeit, és úgy véli, hogy az jelentős hasznot hozhat a part menti közösségek számára, jövedelmezővé téve a halászati tevékenységeket, megőrizve a helyi halászati hagyományokat és változatosabbá téve a helyi bevételi forrásokat;

40.

egyetért azzal, hogy amennyiben a flották szelektív és hagyományos halászati eljárásokat alkalmaznak, akkor a halászati turizmus ösztönzéséhez szükséges befektetéseket az EU-nak támogatnia kellene, és a kereskedelmi halászat olyan kiegészítő tevékenységeként kellene tekintenie a halászati turizmusra, amely kiegészítő jövedelmet hozhat a halászati közösségek számára; arra kéri az országokat és a régiókat, a halászati és turisztikai ágazattal, valamint más érintettekkel együtt, hogy küzdjék le azokat a jogi és adminisztratív akadályokat, amelyek hátráltathatják a halászati turizmus fejlődését;

41.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg az Európa Tanáccsal folytatott együttműködését és javítsa kommunikációját az európai partvidéken újonnan létrehozott, illetve már létező kulturális útvonalakról és azok népszerűsítése érdekében;

42.

támogatja a part menti és tengeri régiók turisztikai irodái vagy hivatalai szövetségének létrehozását, amely platformként szolgálna a part menti és tengeri régiók szakmai testületei közötti együttműködés és cserék céljából, és segítené azon együttműködési programok fejlesztését és végrehajtását, amelyek célja e régiók támogatása;

43.

arra ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy kezdeményezzenek konstruktív párbeszédet a tengeri hajós körutazások iparágával az említett hajók helyi szintű áruellátásának biztosítására, valamint az utasok kiadásainak a jelenleginél nagyobb részét próbálják megszerezni vonzóbb fogadóterület kialakításával a kikötő közelében, ahol boltok, bárok, éttermek és a környező látványosságokhoz egyszerűen igénybe vehető, a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően megtervezett kirándulásokat kínáló helyi utazási irodák kapnának helyet;

44.

úgy véli, hogy a közhivatalok segíthetik a helyi gazdasági szereplőket termékeik jobb népszerűsítésében és értékesítésében, amennyiben biztosítják, hogy a helyi nevezetességekkel kapcsolatos tájékoztatás számos nyelven rendelkezésre álljon, valamint szavatolva legyen az utasok biztonsága és kényelme. A hajók rendelkezésre bocsátása és a terméklogisztika megszervezése a célállomáson a hajózási ügynökök tevékenységéhez kapcsolódik, akikkel a helyi és regionális önkormányzatoknak együtt kell működniük a termék felhasználásának és helyi kiegészítő tevékenységeknek a támogatása céljából;

45.

megállapítja, hogy a nagy kirándulóhajók jelentős tömegeket juttatnak el minden úti célhoz, ami kihívást jelenthet valamennyi kiszálló turista továbbszállítása szempontjából; üdvözli az integrált utazástervezési és -szervezési projektek kidolgozását, hogy a helyi lakosság megzavarása nélkül meg lehessen felelni az utazó tömegek igényeinek;

46.

elismeri a vízi sportok és tevékenységek növekvő népszerűségét, és üdvözli azt a tényt, hogy azok szervezésével és lebonyolításával gyakran kis helyi vállalkozások foglalkoznak; úgy véli, hogy közös európai normák segítségével biztosítható lenne az ügyfelek bizalma és javulna a biztonság;

47.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mérje fel a kikötői infrastruktúra-fejlesztés közös keretének szükségességét; kéri továbbá, hogy annak ismeretében, hogy Európában mintegy 4  500 sportkikötő található, valamint hogy a jachtozás egyre nagyobb népszerűségnek örvend, támogasson egy olyan tanulmányt, amely főként a mozgáskorlátozottak hozzáféréséről, a biztonsági normákról, illetve a sportkikötők horgonyzási kapacitásáról szól;

48.

arra szólítja fel a sportkikötőkkel rendelkező helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a helyi érdekelt felekkel és turisztikai szereplőkkel közösen dolgozzanak ki stratégiákat arra, hogyan kapcsolhatnák össze kikötőiket a régió egészével, arra ösztönözve ezáltal a szabadidős hajózókat, hogy fedezzék fel a kikötő mögötti területeket és azok örökségét, és például hajózási klubok, jachtkikötők és hajózási üdülőhelyek révén támogassák a kimondottan hajózási és tengeri turizmust.