This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62014TN0134
Case T-134/14: Action brought on 28 February 2014 — Germany v Commission
T-134/14. sz. ügy: 2014. február 28-án benyújtott kereset – Németország kontra Bizottság
T-134/14. sz. ügy: 2014. február 28-án benyújtott kereset – Németország kontra Bizottság
HL C 142., 2014.5.12, p. 40–41
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
12.5.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 142/40 |
2014. február 28-án benyújtott kereset – Németország kontra Bizottság
(T-134/14. sz. ügy)
2014/C 142/53
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: T. Henze és J. Möller meghatalmazottak, valamint T. Lübbig ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
az EUMSZ 264. cikk alapján semmisítse meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára vonatkozó támogatásra és az energiaigényes vállalkozások számára csökkentett EEG-pótdíjra vonatkozó eljárásban (SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) sz. állami támogatás – Németország) 2013. december 18-án hozott C (2013) 4424 végleges európai bizottsági határozatot; |
— |
az alperest kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1. |
Az első jogalap: a 659/1999/EK rendelet (1) 4. cikke (3) és (4) bekezdésének, valamint az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértése A felperes ennek keretében úgy érvel, hogy az alperes anélkül indította meg a hivatalos vizsgálati eljárást, hogy a tényállás teljes körű feltárására vonatkozó gondossági kötelezettségének eleget tett volna. Amennyiben a Bizottság a tényállást gondosan feltárta volna, nem lett volna ok a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására. |
2. |
A második jogalap: a tényállás megítélése során felmerült nyilvánvaló mérlegelési hiba A második jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság az alapul fekvő tényállást, nevezetesen a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvény működési módját, különösen az e törvény szerinti pénzügyi forgalmi rendszert tévesen ítélte meg. Továbbá a Bizottság az „államot” mint jogalkotót és mint a felügyeleti hatóságok fenntartóját tévesen ítélte meg, és ebből helytelenül vezette le azt, hogy ellenőrzési viszony áll fenn. |
3. |
A harmadik jogalap: a külön kompenzációs rendszer nem jelent kedvezményt az energiaigényes vállalkozásokra nézve A felperes előadja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, amennyiben a Törvényszék ítélkezési gyakorlatával szemben azt feltételezte, hogy az energiaigényes vállalkozások kedvezményben részesülnek. |
4. |
A negyedik jogalap: nem állami forrásokból nyújtott kedvezmény Ennek keretében előadják, hogy a Bizottság az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését annyiban is tévesen alkalmazta, amennyiben azt feltételezte, hogy az állami hatóságok ellenőrzést gyakorolnak a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvényben szabályozott rendszerben részt vevő különböző magánvállalkozások vagyona felett. |
5. |
Az ötödik jogalap: az EUMSZ 30. cikk és az EUMSZ 110. cikk téves értelmezése és alkalmazása A felperes az ötödik jogalap keretében arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a szabályos közigazgatási eljárás elvét és a bizalomvédelem elvét azáltal, hogy a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvényt az EUMSZ 30. cikk és az EUMSZ 110. cikk alapján vizsgálta, noha e törvény működési módját több mint 10 éve ismeri. A Bizottság azért is tévesen alkalmazta az EUMSZ 30. cikket és az EUMSZ 110. cikket, mert nem az e rendelkezések értelmében vett közteherről és nem hátrányosan megkülönböztető helyzetről van szó. |
(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).