6.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 161/67

1.1

Az EGSZB ismét hangot ad többször kifejezett nézetének, mely szerint súlyos problémának tartja a fiatalok munkanélküliségének katasztrofális arányát, és gyors, eredményes és határozott intézkedések meghozatalára kéri valamennyi érdekcsoportot ennek az ördögi körnek a megszakítása érdekében, amely egy egész nemzedék jövőjét veszélyezteti. Éppen ideje megfelelően beruházni az ifjúság lehetőségeibe, aminek úgyis hosszú távon érik majd be a gyümölcse.

1.2

Az EGSZB hangsúlyozza ugyanakkor, hogy valódi növekedési stratégia szükséges az EU és a tagállamok szintjén ahhoz, hogy támogathassuk egyre több stabil munkahely kialakulását, mivel ez előfeltétele a fiatalok foglalkoztatásba való bevonását célzó intézkedések sikerének. Ez összehangolt megközelítést kíván meg a versenyképesség fokozására, valamint a befektetők és a háztartások bizalmának helyreállítására törekvő valamennyi szakpolitika és erőfeszítés tekintetében. Az európai szemeszter lehetőséget nyújt arra, hogy megfelelő, az egyes tagállamokban végrehajtandó szakpolitikákat és reformokat ajánljunk.

1.3

Az EGSZB üdvözli a fiatalok foglalkoztatásával foglalkozó jogszabálycsomagra irányuló javaslatot, és azt ajánlja, hogy fordítsanak különös figyelmet annak tagállami szintű alkalmazására azáltal, hogy a nemzeti reformprogramok fontos részévé teszik a fiatalok munkanélkülisége elleni intézkedéseket.

1.4

Az EGSZB támogatja azt az elképzelést, amely szerint ifjúsági garanciarendszereket alakítanak ki a tagállamokban, amelyeket egy specifikus, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez kapcsolódó alapból finanszíroznak a többéves pénzügyi kereten belül, és üdvözli annak létrehozását, de megjegyzi, hogy annak forrásait tagállami szinten ki kell egészíteni. Elégtelennek ítéli azonban azt, ha az alap finanszírozására csupán 6 milliárd eurót fordítanak, amely részben az Európai Szociális Alap már meglévő kereteiből származik. Ezenkívül, tekintettel arra, hogy az alap csupán olyan régiókat fog segíteni, ahol a fiatalok munkanélkülisége több mint 25 %-os, az EGSZB kiemeli, hogy a szokásos ESZA-eljárások keretében más régióknak is hozzá kellene jutniuk pénzügyi támogatáshoz. Azonnal fel kell azonban lépni, a javasolt intézkedéseket új forrásokból finanszírozva, anélkül hogy versenyt teremtenénk a fiatalok és az egyéb hátrányos helyzetű kategóriák között az ESZA keretében.

1.5

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon megközelítését, amely szerint az ifjúsági garanciát egy átfogó és egységes rendszerben kell végrehajtani, amely biztosítja, hogy a fiatalok az iskola befejezése vagy a munkanélkülivé válás után négy hónapon belül jó minőségű állásajánlatot, illetve továbbképzési, tanulószerződéses gyakorlati képzési vagy szakmai gyakorlati lehetőséget kapjanak. Az EGSZB megérti, hogy vannak különbségek a tagállamok között, és elismeri annak jelentőségét, hogy ezek szükségleteiknek és lehetőségeiknek megfelelően határozhassák meg a felső korhatárt. Azt ajánlja azonban, hogy amikor csak lehet, növeljék 30 évre a rendszerben való részvétel határát, hogy azokra a fiatalokra is kiterjesszék a lehetőséget, akik később fejezik be az egyetemet, vagy még a tanulási és a munkavégzési időszak közötti átmeneti szakaszban állnak, és továbbra is ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy elveszítik a kapcsolatot a munkaerőpiaccal, különösen azokban az országokban, amelyekben a legmagasabb arányú a fiatalok munkanélkülisége.

1.6

Az EGSZB üdvözli továbbá az EPSCO Tanács által az ifjúsági garanciára vonatkozó javaslat tárgyában 2013. február 28-án elért politikai megállapodást. Az EGSZB szerint ugyanakkor a négy hónap elteltével történő beavatkozás túl késői. Az ifjúsági garanciának minél korábban életbe kell lépnie, ideális esetben már a munkaügyi központban történő bejelentkezés során. (1)

1.7

Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja az ifjúsági garancia maradéktalan és helyes végrehajtása szempontjából a nyomon követés eszközeinek, felelősségi köreinek, céljainak és mutatóinak jobb és világosabb uniós és tagállami szintű meghatározását. Ezért azt javasolja, hogy az ifjúsági garancia végrehajtását foglalják az európai szemeszterrel összefüggő folyamat mutatói közé.

1.8

Néhány tagállam sikeres példájából kiindulva a szociális partnereknek, valamint az ifjúsági szervezeteknek és képviseleti fórumaiknak kulcsszerepet kellene játszaniuk a rendszerek megtervezésében, megvalósításában, népszerűsítésében és figyelemmel kísérésében.

1.9

Az EURES-szolgálatok és – ahol szükséges – a tagállami foglalkoztatási szolgálatok reformjainak is aktívan támogatniuk kellene a fiatalokat, és elérhetőbbé kellene tenniük a különböző szolgáltatásokat és megoldásokat. Már az iskolában be kell vezetni a személyre szabott pályaválasztási tanácsadást és iránymutatást.

1.10

Javítani kellene a szakmai gyakorlatok és a tanulószerződéses gyakorlati képzések nyújtásának feltételeit. Biztosítani kellene magas szintű minőségi normák teljesülését az esetükben, kötelezővé téve bizonyos konkrét kritériumoknak való megfelelést a pénzügyi támogatás kérelmezésekor. Ennek kiegészítéseként jobb mechanizmusokat kellene bevezetni a gyakornokok jogainak biztosítására és nyomon követésére.

2.1

A fiatalok összesített foglalkoztatási rátája majdnem öt százalékponttal – a felnőttekéhez képest háromszoros mértékben – csökkent az utóbbi négy év során. Kicsi annak az esélye, hogy egy fiatal munkanélküli állást találjon: a 2010-ben állástalan 15–24 éveseknek csak 29,7 %-a talált munkahelyet 2011-ben, ez három év alatt majdnem 10 %-os csökkenést jelent. A 25 év alatti munkanélküliek több mint 30 %-a több mint 12 hónapja állástalan; 2011-ben 1,6 millióan voltak a 2008-as 0,9 millióhoz képest. A Eurofound szerint 14 millió 15–29 év közötti (ebből 7,5 millió 15–24 év közötti) fiatal tartozik az EU-ban a NEETS – vagyis a nem foglalkoztatottak, oktatásban vagy képzésben nem részesülők – kategóriájába (2). A fiatalok munkaerőpiacról való távolmaradásának gazdasági költsége évi több mint 150 milliárd euróra, vagyis az EU GDP-jének 1,2 %-ára becsülhető. Ennek társadalmi következményei között olyan jelenségeket találunk, mint a társadalomért való felelősségvállalás és a politikai rendszer iránti bizalom hiánya, alacsony fokú önállóság, az ismeretlentől való félelem és az „agypazarlás”.

2.2

Az Európai Bizottság bemutatta a fiatalok foglalkoztatásával foglalkozó jogszabálycsomagját, amely négy cselekvési területet foglal magában. Az első javaslat olyan ajánlásra, amelynek értelmében a tagállamok bevezetnék az ifjúsági garanciát, amely biztosítaná, hogy iskolarendszerű tanulmányainak befejeztét vagy munkanélkülivé válását követő négy hónapon belül minden 25 éven aluli fiatal kapjon színvonalas állásajánlatot, továbbtanulási lehetőséget, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki programban való részvételi lehetőséget. A javasolt ajánlás sürgeti a tagállamokat, hogy alakítsanak ki szoros partnerségi kapcsolatokat az érdekelt felekkel, biztosítsák a foglalkoztatási szolgálatok és a fiatalok támogatásával foglalkozó egyéb partnerek időben történő beavatkozását, hozzanak intézkedéseket a munkaerő-piaci integráció támogatására, e célkitűzést szem előtt tartva aknázzák ki az Európai Szociális Alap és a többi strukturális alap nyújtotta lehetőségeket, értékeljék és folyamatosan fokozzák az ifjúsági garancia rendszereinek hatékonyságát, és törekedjenek a rendszerek késedelem nélküli kiépítésére. Az Európai Bizottság egyrészt uniós finanszírozás révén biztosít támogatást a tagállamoknak, másrészt elősegíti a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, az európai szemeszter keretén belül figyelemmel kíséri az ifjúsági garanciák megvalósítását, továbbá támogatást nyújt a figyelemfelkeltés terén is.

2.3

A tanulás és a munka világa közötti átmenet megkönnyítése érdekében a csomag a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerére összpontosító konzultációs folyamatot is indít az európai szociális partnerekkel, melynek célja, hogy a fiatalok biztonságos körülmények között tehessenek szert színvonalas munkatapasztalatra.

2.4

Az Európai Bizottság emellett bejelenti a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetségének létrehozását, hogy a rendelkezésre álló gyakorlati képzések minőségét és kínálatát oly módon fokozza, hogy a sikeres rendszereket terjeszti szerte a tagállamokban, illetve rávilágít a fiatalok mobilitását gátló akadályok leküzdésének útjaira.

2.5

Végül, tekintettel a különböző tagállamok ifjúsági munkanélküliségi rátájának számottevő eltéréseire, az Európai Bizottság intézkedéseket javasol a fiatal munkavállalók nemzetközi mobilitásának fokozására, főként az EURES-rendszer javításán át.

2.6

A fiatalok foglalkoztatásával foglalkozó jogszabálycsomagban javasolt intézkedések a 2011. decemberben elindított „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezés fellépéseire épülnek. Az Európai Bizottság egyéb szakpolitikai eszközöket is felhasznál a fiatalok munkanélküliségének kezelésére, ezek közé tartoznak például az országspecifikus ajánlások. 2012 júliusában szinte valamennyi uniós tagállam számára ajánlásokat (3) adott ki a fiatalok helyzetének javítása céljával.

3.1

Valódi növekedési stratégia szükséges uniós és tagállami szinten ahhoz, hogy elősegítsük egyre több stabil álláshely kialakulását. Ez összehangolt megközelítést kíván meg a versenyképesség fokozására, valamint a befektetők és a háztartások bizalmának helyreállítására törekvő valamennyi szakpolitika és erőfeszítés tekintetében.Az európai szemeszter lehetőséget nyújt arra, hogy megfelelő, az egyes tagállamokban végrehajtandó szakpolitikákat és reformokat ajánljunk. Nem szabad alábecsülni a szinergiahatásokat, például azokat, amelyek a szociális vonatkozásoknak a nyilvános pályázati felhívásokba történő belefoglalásából erednek.

3.2

Az európai ifjúság munkaerő-piaci helyzete jelentős aggodalomra ad okot. Ahhoz, hogy előmozdítsuk a fiataloknak a munka világába való zökkenőmentes átlépését, fontos meghozni a megfelelő intézkedéseket az alábbiak tekintetében:

3.3

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság hosszú távon is érdeklődésének középpontjába helyezte az ifjúság helyzetét. E tekintetben a fiatalok foglalkoztatásával foglalkozó jogszabálycsomag újabb lépést jelent egy következetes és átfogó megközelítés kialakítása felé a fiatalok munkanélküliségének kezelésére és az oktatásból a munka világába történő előnyös átlépésük elősegítésére vonatkozóan. Ugyanakkor számításba kell venni, hogy különös figyelmet kell fordítani a tagállamokra, amelyek a fő szereplők a fiatalok foglalkoztatása terén, és amelyeknek az elkövetkező néhány hónapban ennek megfelelő lépéseket kell tenniük. Ez azonban nem elegendő, tekintettel a helyzet sürgősségére és a fiatalokba mint munkaerő-piaci kulcserőforrásba való beruházás döntő jelentőségére. Mindennél fontosabb, hogy bizalmat alakítsunk ki azáltal, hogy közös elveket határozunk meg az európai ifjúsági garanciarendszerek számára abból a célból, hogy növeljük az eszköz minőségét, hozzáférhetőségét és hatását szerte a kontinensen.

3.4

Az EGSZB kész tevékenyen járulni hozzá a jogszabálycsomag kidolgozásához és végrehajtásának előmozdításához, mivel:

3.5

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság ifjúsági garanciarendszerek bevezetésére vonatkozó ajánlástervezetét, amely biztosítaná, hogy iskolarendszerű tanulmányainak befejeztét vagy munkanélkülivé válását követő négy hónapon belül minden 25 év alatti fiatal kapjon színvonalas állásajánlatot, továbbtanulási lehetőséget, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki programban való részvételi lehetőséget. A garanciarendszerek – megfelelő alkalmazás esetén – fontos lépést jelenthetnének a fiatalokba való befektetés terén, mérsékelhetik a fiatalok munkanélkülisége által mind az egyének, mind Európa egésze számára előidézett óriási költségeket, és kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a fiatalok eredményesen, magas színvonalú állásajánlatok révén lépjenek át az oktatás világából a munkáéba. Az EGSZB szerint ugyanakkor a négy hónap eltelte után történő beavatkozás túl késői. Az ifjúsági garanciának minél korábban életbe kellene lépnie, ideális esetben már a munkaügyi központban történő bejelentkezés során.

3.6

Az EGSZB támogatja azt az elképzelést, amely szerint ifjúsági garanciarendszereket alakítanak ki a tagállamokban, amelyeket egy specifikus, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez kapcsolódó alapból finanszíroznak a többéves pénzügyi kereten belül, és üdvözli annak létrehozását, de megjegyzi, hogy annak forrásait tagállami szinten ki kell egészíteni. Elégtelennek ítéli azonban azt, ha az alap finanszírozására csupán 6 milliárd eurót fordítanak, és az is részben az Európai Szociális Alap már meglévő keretéből származik. Ráadásul, tekintettel arra, hogy a fiatalok munkaerőpiacról való távolmaradásából eredő veszteség (a túl sok szociális juttatást, az elmaradt bevételeket és a ki nem fizetett adókat tekintve) évi több mint 150 milliárd eurót tesz ki (az EU GDP-jének 1,2 %-át) (6), és mivel az ILO arra a következtetésre jutott, hogy egy 21 milliárd eurós beruházás számottevő változást idézhet elő néhány éven belül (7), az EGSZB úgy véli, hogy az ifjúsági garancia hasznos szociális intézkedés, amely óriási kedvező hatással jár a költség-haszon arányt nézve.

3.7

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon megközelítését, amely szerint az ifjúsági garanciát egy átfogó és egységes rendszerben kell végrehajtani, amely biztosítja, hogy a fiatalok az iskola befejezése vagy a munkanélkülivé válás után négy hónapon belül jó minőségű állásajánlatot, illetve továbbképzési, tanulószerződéses gyakorlati képzési vagy szakmai gyakorlati lehetőséget kapjanak. Az EGSZB megérti, hogy vannak különbségek a tagállamok között, és elismeri annak jelentőségét, hogy ezek szükségleteiknek és lehetőségeiknek megfelelően határozhassák meg a felső korhatárt. Azt ajánlja azonban, hogy amikor csak lehet, növeljék 30 évre a rendszerben való részvétel felső határát, hogy azokra a fiatalokra is kiterjesszék a lehetőséget, akik később fejezik be az egyetemet, vagy még a tanulási és a munkavégzési időszak közötti átmeneti szakaszban állnak, és továbbra is ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy elveszítik a kapcsolatot a munkaerőpiaccal, különösen azokban az országokban, amelyekben a legmagasabb arányú a fiatalok munkanélkülisége. Az ifjúsági garanciának ezenkívül strukturális intézkedéssé kell válnia az EU aktív munkaerő-piaci politikáiban, és nem csupán a jelenlegi válságidőszakban.

3.8

Az EGSZB fontosnak tartja egyértelmű minőségi normák és mutatók kidolgozását az ifjúsági garanciarendszerek európai és tagállami szintű kifejlesztése és megvalósítása tekintetében. Az ifjúsági garanciarendszerek keretében vállalt szakmai gyakorlatoknak összhangban kell állniuk a gyakorlatok minőségi keretével, és lehetővé kell tenniük a fiatalok számára az önálló életvitelt. A tagállamokat arra is bátorítjuk, hogy dolgozzanak ki személyre szabott pályaválasztási tanácsadást és útmutatást, és vezessenek be mechanizmusokat a különböző felkínált lehetőségek figyelemmel kísérésére és annak kiértékelésére, hogy a rendszer milyen hatást gyakorol a kedvezményezettek későbbi munkába állására.

3.9

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia kezdeményezést egy olyan aktív munkaerő-piaci stratégia keretébe kellene illeszteni, amelynek célja a fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, s így autonómiájuk megvalósítása. Egy ilyen stratégia másik fontos eleme a tagországok állami foglalkoztatási szolgálatainak a reformja kell hogy legyen, amelynek szükség esetén törekednie kellene a fiatalok aktív támogatására, és úgy kellene kiigazítania e szolgálatok szolgáltatásait és elvi megközelítéseit, hogy hozzáférhetőbbé váljanak, és tovább kellene javítania az általánosságban a munkanélküliek számára nyújtott szolgáltatásokat. Az állami foglalkoztatási szolgálatoknak együtt kellene működniük az oktatási intézményekkel, közvetlen kapcsolatot teremtve a fiatalokkal és munka- vagy továbbtanulási lehetőséget nyújtva nekik egy proaktív, személyre szabott mentori megközelítés keretében, jóval azelőtt, hogy befejeznék az iskolát. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy vegye fontolóra ezt az elemet az európai állami foglalkoztatási szolgálatok támogatására irányuló stratégiájában. Ennek kapcsán az EURES-szolgáltatásokat jobban hozzá kellene igazítani a fiatalok igényeihez, és sokkal intenzívebben kellene népszerűsíteni a fiatalabb generációk körében.

3.10

Az EGSZB azt is ajánlja, hogy a tagállamok növeljék meg az olyan vállalatok, szövetkezetek és harmadik szektorbeli szervezetek támogatását, amelyek az állami foglalkoztatási szolgálatokkal szorosan együttműködve részt kívánnak venni az ifjúsági garanciarendszerekben. Az olyan mechanizmusok, mint az adóügyi ösztönzők, a fix foglalkoztatási költségek támogatása és a munkahelyi képzések finanszírozásához való hozzáférési lehetőségek fontos elemei annak, hogy a rendszer működőképes legyen, és támogatást kaphassanak azok a vállalkozások, amelyek készek megfelelő és hatékony módon beruházni a fiatalokban rejlő potenciál kiaknázásába. Az ilyen intézkedések alkalmazását minőségi keretek/iránymutatások megvalósításával kellene összekapcsolni, és nyomonkövetési mechanizmusokat is be kellene vezetni. Az EGSZB szerint a színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek valamennyi szereplőjének kapacitásépítését támogatni kell.

3.11

Az EGSZB úgy véli, hogy a szociális partnereknek alapvető szerepet kell betölteniük a rendszer kialakításában, megvalósításában és nyomon követésében. A hatékony szociális párbeszéd alapvető fontosságú ahhoz, hogy a vállalatokra és a fiatalokra is vonatkozó magas szintű szabványokkal rendelkező ifjúsági garanciarendszereket kínálhassunk a fiataloknak. Ennek kapcsán fontos, hogy a szociális partnereket bevonják az ifjúsági garancia és a különböző rendszerek keretében kínált munkavállalási vagy képzési lehetőségek megvalósításának nyomon követésébe.

3.12

Fontos szerepet játszanak a harmadik szektorbeli szervezetek is, különösen az ifjúsági szervezetek és az őket képviselő platformok, amelyek lényeges részvételi csatornákat jelentenek a fiatalok számára, segítve őket kompetenciáik fejlesztésében és a megfelelő munkakapcsolatok és hozzáállás kialakításában; ezért fontos bevonni őket is a rendszerek kialakításába és megvalósításába. Különböző szociális vállalkozásokat és más fontos szereplőket szintén be lehetne vonni. Az EGSZB felhívja a figyelmet az Ausztriában, (8) Svédországban és Finnországban (9) megvalósuló jó gyakorlatokra az érintettek bevonását illetően.

3.13

További prioritásnak kell tekinteni azt is, hogy az ifjúsági szervezetek és harmadik szektorbeli szervezetek könnyebben hozzáférhessenek a rendszerhez. Részvételükkel lehetőségük nyílna arra, hogy helyi közösségük fejlődését szolgáló munkaajánlatokat tegyenek, és ezáltal pozitív szerepet töltenének be a fiatalok és a társadalom számára is.

3.14

Az EGSZB kulcsfontosságúnak tekinti, hogy a javaslat megfelelő eszközöket is tartalmazzon azon tagállamok és régiók támogatására, amelyek ambiciózus ifjúsági garanciarendszereket vagy gyakorlati képzéssel foglalkozó szövetségeket szeretnének létrehozni. Ennek keretében az EGSZB azt ajánlja, hogy az uniós forrásokat azoknak a rendszereknek osszák szét, amelyek megfelelnek az uniós kezdeményezés és a tagállamok által meghatározott minőségi minimumszabványoknak.

3.15

Az EGSZB tehát támogatja azt az elképzelést, amely szerint ifjúsági garanciarendszereket alakítanának ki a tagállamokban, amelyeket egy specifikus, a többéves pénzügyi kereten belül finanszírozott ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésen keresztül működtetnének, és amelyhez legalább 6 milliárd eurónyi forrást rendelnének, amelynek a fele az Európai Szociális Alapból származna. Az EGSZB üdvözli az alap létrehozását, de tekintettel arra, hogy csupán olyan régiókat fog segíteni, ahol a fiatalok munkanélkülisége több mint 25 %-os, kiemeli, hogy az általános ESZA-eljárások keretében más régióknak is hozzá kellene jutniuk pénzügyi támogatáshoz. Ez a pénz alapvető forrást fog jelenteni, és a tagállami költségvetésekből történő szükséges beruházásokat egészíti ki.

3.16

Ahhoz, hogy a fiatalokat felvértezzük a jövőbeli szakmai életükhöz alapvető fontosságú ismeretekkel, az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok biztosítsák, hogy a fiatalok foglalkoztatásának élénkítése céljából bevezetett intézkedések – különösen a részben vagy teljes egészében az uniós alapok által finanszírozottak – hatékonyabbak és folyamatosak legyenek, így a fiatalok ne szoruljanak további támogatásra egy határozott idejű vagy fizetés nélkül szakmai gyakorlat után.

3.17

Mivel az ifjúsági garancia létrehozása csak akkor lesz eredményes, ha beépül a növekedésre és munkahelyekre irányuló uniós és tagállami megközelítésekbe, az EGSZB megismétli azt a már több alkalommal hangoztatott felszólítását, hogy új célkitűzéseket kell meghatározni a fiatalok munkanélküliségének csökkentése érdekében. (10) Ennek kulcsfontosságú elemet kell jelentenie az EU 2020 stratégiával kapcsolatos nemzeti reformprogramokban.

4.1.1

Az EGSZB üdvözli, hogy az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra tett európai bizottsági javaslat számos fontos elemet tartalmaz, többek között az ifjúsági garancia egyértelmű meghatározását: „a fiatalok a munkahelyük elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül kapjanak színvonalas állásajánlatot, illetve részesüljenek további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben”. Az EGSZB szerint ugyanakkor a négy hónap eltelte után történő beavatkozás túl késői. Az ifjúsági garanciának minél korábban életbe kellene lépnie, ideális esetben már a munkaügyi központban történő bejelentkezés során.

4.1.2

Fontos elismerni az ifjúsági garanciával kapcsolatos beruházások költséghatékonyságát, mivel az Eurofound szerint (11) az abból eredő veszteségek, hogy sok fiatal nem áll foglalkoztatásban és nem részesül oktatásban vagy képzésben, (a túl sok szociális juttatást, az elmaradt bevételeket és a ki nem fizetett adókat tekintve) jelenleg Európa-szerte éves szinten a GDP 1,2 %-át teszik ki, ami 153 milliárd eurót jelent. Ugyanakkor, ha az ez elleni küzdelembe ruházunk be, a jobb partnerségekre, a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére és a képzést nyújtó intézmények megerősítésére kell összpontosítanunk.

4.1.3

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy megfelelően el kell ismerni a nem formális képzést mint a munkaerőpiacon szükséges kompetenciák érvényesítésének egyik módját.

4.1.4

Az EGSZB felhívja a figyelmet a nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő személyek új kategóriáira, valamint arra, hogy azokra a csoportokra is figyelmet kell fordítani, amelyeket hagyományosan nem tekintenek a kirekesztődés által veszélyeztetetteknek, például az olyan frissen végzettekre és fiatalokra, akik már rendelkeznek valamennyi szakmai vagy gyakornoki tapasztalattal, de a munkaerőpiacon még nem tudták megvetni a lábukat.

4.1.5

Foglalkozni kell az olyan magasan képzett és nagy gyakorlattal rendelkező fiatalok növekvő számával is, akik képzettségüknél alacsonyabb szintű munkát végeznek és tehetségük „elpocsékolását” élik meg, mivel ez nemcsak ahhoz vezet, hogy olyan munkákat vállalnak, ahol nem tudják felhasználni képzettségüket és tapasztalataikat, hanem szociális és pszichológiai szempontból is káros hatással van ezekre a fiatalokra. Az egyéni kompetenciák és a munkaerő-piaci szükségletek jobb és megfelelőbb összehangolása enyhíthetné ezt a helyzetet.

4.2.1

Az EGSZB elismeri, hogy a jó minőségű szakmai gyakorlat kedvező szerepet tölthet be a fiatalok foglalkoztatáshoz való hozzáférésének megkönnyítésében, és segítheti a vállalatokat a képzett munkaerő megtalálásában. Az ilyen gyakorlat biztosíthatja, hogy a fiatalok szert tehessenek a szükségleteiknek és korábban szerzett ismereteiknek megfelelő kompetenciákra, ugyanakkor megfelelő kompenzációban és szociális védelemben is részesüljenek, valamint más képzési módokhoz is hozzáférjenek az egész életen át tartó tanulás keretében. Ebben a keretben az egyik olyan terület, amelyre a figyelmet összpontosítani kell, az oktatási rendszeren kívüli, különösen a diplomaszerzés utáni szakmai gyakorlat, amelyet munkahelyi kihelyezésnek kell tekinteni, és ezért a nemzetközileg elfogadott munkaügyi szabványoknak megfelelően védeni kell.

4.2.2

Az EGSZB kiemeli annak jelentőségét, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzés, a munkahelyi kihelyezés és a szakmai gyakorlat vonatkozásában magas szintű minőségi normákat határozzanak meg. Ennek kapcsán megerősíti elkötelezettségét amellett, hogy „kiemelt figyelemmel kíséri és támogatja a szakmai gyakorlatok színvonalának emelését célzó kezdeményezéseket, például a színvonalas szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításáról szóló európai chartát (European Quality Charter on Internships and Apprenticeships), amelyet az Európai Ifjúsági Fórum javasolt azzal a céllal, hogy erősítse az ezzel a területtel kapcsolatos megfelelő szabályok kidolgozásáról szóló civil párbeszédet”. (12)

4.2.3

Az EGSZB meggyőződése, hogy a szakmai gyakorlatok minőségének emelését prioritásként kell kezelni, és ezért úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerével kapcsolatos kezdeményezése haladást jelent ezen a téren. Ugyanakkor azonban az EGSZB sürgeti az intézményeket, a tagállamokat és az érintett szociális partnereket, hogy a lehető leghatékonyabban használják fel a jelenlegi konzultációk eredményeit, figyelembe véve a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek, a nagyközönség és számos oktatást nyújtó intézmény által korábban kifejezett támogatást. Az uniós intézményeknek gyorsan kell cselekedniük, és létre kell hozniuk a minőségi szakmai gyakorlatra vonatkozó keretet, valamint biztosítaniuk kell a szociális partnerek mellett a fiatalok és szervezeteik folyamatos, közvetlen bevonását ebbe a folyamatba. Ebben a tekintetben a színvonalas szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításáról szóló európai charta (13) minőségi minimumszabványokat javasol annak a szakadéknak az áthidalása érdekében, amely Európa országai között tátong a tanulási folyamatok, a rendelkezésre álló tanácsadás és mentori tevékenység, a szociális és munkaügyi jogok, a képesítések elismerése, a törvényes szerződési rendelkezések, a költségtérítés és díjazás, értékelés és nyomon követés stb. terén.

4.2.4

Az EGSZB alapvetően fontosnak tartja azt is, hogy egy ilyen keret a vállalkozásokat is támogassa abban, hogy minőségi szakmai gyakorlatot kínáljanak a fiataloknak. A keretet ezért tagállami szinten is meg kell valósítani az e célkitűzésre irányuló intézkedések révén.

4.3.1

Az EGSZB meg van győződve a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetségének hasznosságáról, mivel az oktatási intézmények, a vállalkozások és a szociális partnerek, valamint a politikai döntéshozók, gyakorlati szakemberek és ifjúsági képviselők közötti szoros együttműködés létfontosságú a szakképzés és -oktatás sikeréhez. Ezt bizonyítja az egyes tagállamokban alkalmazott duális oktatási rendszer sikere is. A szövetség létrehozása ösztönözheti az ismeretek és ötletek megosztását, és végső soron segíthet a tagállamokban rendelkezésre álló tanulószerződéses gyakorlati képzési helyek számának és minőségének növelésében, valamint ösztönözheti a fiatalok ilyen rendszerekben való részvételét.

4.3.2

A szövetségnek támogatnia kell a szakképzésről kialakított kép megváltoztatására irányuló európai és tagállami kampányokat is, többek között a koppenhágai folyamat kapcsán, és rendszeres vitafórumot kell szerveznie az ilyen gyakorlati képzésre vonatkozó európai stratégia nyomon követéséről, az e téren tevékenykedő érintett európai és tagállami szereplők részvételével.

4.3.3

Ösztönzőket kell rendelkezésre bocsátani az olyan határokon átnyúló tevékenységek finanszírozásának megkönnyítése érdekében is, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalatok és szociális partnerek részt vehessenek egy duális rendszer létrehozásában. További javaslatok a találhatók a „Creating Opportunities for Youth: How to improve the quality and image of apprenticeships” [Lehetőségek teremtése a fiatalok számára: Hogyan javítható a tanulószerződéses gyakorlati képzések minősége és a róluk alkotott kép?] (BusinessEurope, 2012) című kiadványban (14) vagy a tanulószerződéses gyakorlati képzés minőségi szabványairól szóló spanyol–német szakszervezeti megállapodásban.

4.4.1

Az EGSZB úgy véli, hogy a fiatal munkavállalók mobilitásának ösztönzése érdekében a tagállamoknak további előrelépéseket kell tenniük a képzettségek és ismeretek kölcsönös elismerése érdekében és a tagállami szociális biztonsági rendszerek – különösen a nyugdíjrendszerek – egymással való kompatibilitása felé, és további beruházásokat kell megvalósítaniuk a nyelvtanulás terén, mivel a nyelvi akadályok áthidalására is szükség van. Az Európai Bizottságnak folytatnia kell a szociális biztonsági rendszerek koordinációjának megerősítését, annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalók egyetlen hónapnyi szociális biztonsági járulékot se „veszítsenek el” amiatt, hogy másik uniós országban dolgoznak.

4.4.2

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az uniós mobilitási programok, pl. az Erasmus és a „Mozgásban az ifjúság” program igen hasznos a fiatalok mobilitása, valamint ismereteik, kompetenciáik és jellemük – az önkéntes tevékenység és más polgári kezdeményezések révén való – fejlődésének támogatása szempontjából. Az EGSZB megfelelő finanszírozást kér a jövőbeli „Erasmus mindenkinek” / „YES Europe” program számára az új többéves pénzügyi keretben, amelyből most az eredeti javaslathoz képest 1 milliárd euró hiányzik.

4.4.3

Az EGSZB támogatja „Az első EURES-állásod” kezdeményezésbe való beruházást és a program további fejlesztését. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy olyan fejlesztéseket végezzen az EURES-en, amelyek növelik annak felhasználóbarát jellegét, valamint ismertségét és elérhetőségét a fiatalok számára. A fiatalokat a nyelvi és kulturális korlátokból, szervezési ismereteik hiányából és az ismeretlentől való félelmükből eredő akadályok áthidalása érdekében tevékenyen ösztönözni kell a részvételre. Ezt egy olyan fejlett karrier- és személyi tanácsadási rendszer révén lehetne megvalósítani, amely abban támogatná a diákokat, a gyakornokokat (és általában a fiatalokat), hogy jobban megismerjék saját elvárásaikat, képességeiket és munkalehetőségeiket. Ez magában foglalja a munkajogi és társadalmi-politikai környezetre vonatkozó tanácsadást, valamint a munkaadók és munkavállalók jogait és kötelezettségeit illető tanácsadást is.

4.4.4

Az EGSZB támogatja az Európai Parlament kezdeményezését a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv aktualizálását illetően. A jelenlegi irányelv elavult, mivel számos szakma igen gyorsan fejlődik. Az irányelv modernizálása ezenkívül magában foglalná egy, a szakemberek képesítéseit és gyakorlatait részletesen tartalmazó elektronikus kártya bevezetését is, így megkönnyítené, hogy az érintettek munkát találjanak és elismertessék képesítéseiket egy másik tagállamban, valamint összehangolná a képzéseket, szakismereteket és gyakorlatokat az EU-ban. Ezenkívül ösztönözné a mobilitást és a szaktudás megosztását is.