6.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 161/58

1.1

Az EGSZB támogatja a rendelet 9. cikkének javasolt módosítását, melynek célja, hogy megszüntesse a társult országoknak a tagállamoktól való hátrányos megkülönböztetését, és előmozdítsa a társult országok tevékenyebb részvételét a jövőbeli ERIC-ek létrehozásában és működtetésében.

1.2

Az EGSZB szerint a szavazati jogok egyenlősége nem érinti a rendelet közösségi dimenzióját, és a Közösség – a rendelet más szabályozásai révén – továbbra is megfelelően ellenőrizni tudja az ERIC-tevékenységek legfontosabb elemeit.

1.3

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ERIC jogi eszközt igen lassú ütemben alkalmazzák a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumának (ESFRI) útitervéhez kapcsolódó, európai érdekű kutatási infrastrukturális projektek létrehozására és működtetésére. Ezért szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság minden lehetséges támogatást adjon meg a potenciális partnereknek, amivel megkönnyíti az ERIC jogi formájának használatát.

1.4

Az EGSZB ajánlja továbbá, hogy a Közösség több eszközzel járuljon hozzá az ERIC-projektek társfinanszírozásához azáltal, hogy jobb szinergiákról gondoskodik a strukturális alapok és a Horizont 2020 keretprogram között.

2.1

A csúcsminőségű kutatási infrastruktúra kulcsszerepet játszik a tudásnak és az új technológiáknak a versenyképesebb és tudásalapú európai gazdaság érdekeit szolgáló fejlesztésében.

2.2

Bár a kutatási infrastruktúrák támogatása és fejlesztése az elmúlt évtizedben folyamatosan a Közösség céljai között szerepelt, az infrastruktúra viszonylagos szétaprózottsága és regionalizálása (1) következetesen akadályt gördített a kiváló teljesítmények útjába.

2.3

2006-ban az ESFRI több olyan páneurópai érdekű alapvető infrastrukturális projektet határozott meg, amelyet 2020-ra ki kell dolgozni. (2) Az uniós országok közötti ilyen jellegű infrastruktúra kiépítésének egyik legkomolyabb akadályát az jelentette, hogy nem létezett alkalmas jogi keret a megfelelő partnerségek létrehozásához.

2.4

Ezért a Tanács 2009-ben elfogadta az ERIC-rendeletet. (3) Ez a különleges jogi eszköz olyan jogi személyiséggel ruházza fel az ERIC-eket, melyet minden tagállam elismer. A konzorciumok mentességet élvezhetnek a héa és a jövedéki adó alól is, és meghatározhatják saját közbeszerzési eljárásaikat.

3.1

A hatályos rendelet értelmében minden ERIC legalább három tagállamból kell hogy álljon, melyekhez csatlakozhatnak a szükséges feltételeknek megfelelő társult országok, (4) harmadik országok, valamint szakosított kormányközi szervezetek is. A közgyűlésben az uniós tagállamok együttesen mindig rendelkeznek a szavazati jogok többségével.

3.2

Ez a szavazati jogokra vonatkozó szabály nem egyenrangú, és alárendelt pozícióba kényszeríti a társult országokat, még akkor is, ha készek számottevő pénzügyi hozzájárulást nyújtani egy ERIC létrehozásához és működtetéséhez. (5)

3.3

Annak ösztönzéseképpen, hogy a társult országok aktívan részt vegyenek az Eric-ékben, a 9. cikkhez megfogalmazott módosítás azt javasolja, hogy egy konzorcium létrehozásához legyen elegendő az, ha a legalább három tag között mindössze egy uniós tagállam szerepel. A két másik tag tehát társult ország is lehet. A társult országok ennek megfelelően rendelkezhetnek szavazati jogokkal is.

4.1

Az EGSZB általánosságban támogatja az ERIC-rendelet módosítását, ha ez elő tudja mozdítani a társult országok aktív részvételét az ERIC-ek létrehozásában és működtetésében, de az alábbiakban szeretné kifejteni néhány észrevételét.

4.1.1

A hatályos rendeletben a legalább három tagállam részvétele mellett az volt a legfontosabb érv, hogy biztosítani kell a rendelet közösségi dimenzióját. (6) Ennek ismeretében alighanem radikális csökkentést jelent az, hogy három helyett immár csak egy tagállamról van szó.

4.1.2

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a rendeletet elsősorban azért dolgozták ki, hogy biztosítsák a közösségi kutatási és technológiai infrastrukturális projektek hatékony megvalósítását. Ezért az EGSZB úgy véli, hogy a Közösségnek továbbra is ellenőrzése alatt kell tartania az ERIC-tevékenységek bizonyos alapvetően fontos elemeit.

4.1.3

Az EGSZB utal másfelől a hatályos rendelet egyes rendelkezéseire, amelyek kompenzálhatják az uniós felek pozíciójának a 9. cikk módosításából adódó esetleges meggyengülését. Néhány példa:

Az EGSZB teljes garanciát kér arra, hogy a fenti rendelkezések ellensúlyozzák a 9. cikk javasolt módosítását, és elegendő ellenőrzést biztosítanak az ERIC tevékenységei felett.

4.1.4

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy mindmáig egyetlen társult ország vagy harmadik állam sem csatlakozott valamelyik ERIC-hez, és reméli, hogy valóban a szavazati jogok előnytelen megoszlása volt az érdeklődés hiányának legfontosabb oka.

4.1.5

Az EGSZB örömmel nyugtázza, hogy az ESFRI-útitervben szereplő 51 infrastrukturális projekt közül 19-nél úgy tervezik, hogy a létrehozáshoz és a működtetéshez az ERIC jogi formát alkalmazzák. Aggódva látja ugyanakkor, hogy a rendelet 2009. évi hatálybalépése óta mindössze 2 ERIC-et hoztak létre.

4.1.6

Az EGSZB örömmel venné, ha felgyorsulna ez a folyamat. Úgy véli, hogy e lassú haladás többek között az ERIC létrehozásához szükséges összetett és megerőltető adminisztratív és jogi eljárások következménye. Ezért az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság gondoskodjon olyan intézkedésekről és eszközökről, amelyek megkönnyítik a potenciális partnerek munkáját (alapszabályminták, gyakorlati útmutatók, konkrét támogató intézkedések a Horizont 2020 keretében működő ERIC-ek számára stb.).

4.1.7

Bár nincs közvetlen kapcsolatban a rendelet javasolt módosításával, de az EGSZB ismételten ajánlja, hogy a Közösség aktívabban járuljon hozzá az ERIC projektek társfinanszírozásához azáltal, hogy a Horizont 2020 keretprogramban növeli a kutatási infrastruktúrák finanszírozását, és mindenekelőtt megerősíti a szinergiákat a Horizont 2020 és a strukturális alapok között.