2.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/26

—

kiemeli annak jelentőségét, hogy az uniós polgárok részt vegyenek az Európai Unió demokratikus életében, nem utolsósorban lakóhelyük szerinti országukban is. Az uniós polgárság a polgároknak az európai integráció folyamatába és lakóhelyük szerinti tagállamuk politikai részvételi mechanizmusaiba való bevonása révén közrejátszik az európai demokrácia megteremtésének elősegítésében;

—

rámutat arra, hogy az összetartozás érzésének nagy szerepe van abban, hogy az Európai Unió kézzelfoghatóvá váljon a polgárok számára, ezért fontos, hogy megerősítsük ezt az érzést és a polgárok felelősségtudatát és folyamatos feladatként van jelen, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel, cselekvésekkel a polgárokat közelebb hozzuk az Európai Unióhoz;

—

kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet töltenek be az uniós polgárság és abból eredő jogok megértésének folyamatos előmozdítása és erősítése tekintetében, mivel ők állnak a legközelebb az uniós polgárokhoz, és a legnagyobb mértékben tudnak hozzájárulni a részvételi demokrácia növeléséhez és az európai integrációból eredő előnyök megértetéséhez;

—

kiemeli, hogy a 2014-es európai parlamenti választások szempontjából különösen fontos az uniós polgárok jogaira, a tartózkodási helyük szerinti tagállamban történő választói jogaikra vonatkozó ismerethez, azok gyakorlása megkönnyítéséhez hozzájárulni;

—

a Régiók Bizottsága a szubszidiaritás elve tiszteletben tartásával ösztönzi a tagállamokat az uniós polgárság választójoga gyakorlásához a helyi önkormányzati választásokon túl a regionális választásokon való részvétel lehetőségének biztosítására;

—

a szubszidiaritás elvének kellő tiszteletben tartása mellett azt javasolja, hogy a tagállamok vizsgáljanak meg olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé tennék a helyi és regionális önkormányzati választások időpontjának összekapcsolását az európai parlamenti választásokkal; úgy véli, hogy ez elősegítheti a tudatosítást az európai és helyi, regionális választásoknak az uniós polgárok mindennapi életére gyakorolt hatása tekintetében.

Előadó

GÉMESI György (HU/EPP), Gödöllő Város polgármestere

Referenciaszöveg

1.

elkötelezett a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség előmozdítása és az uniós polgárság népszerűsítése mellett;

2.

üdvözli, hogy 2013 a „polgárok európai éve”, amelynek középpontjában az uniós polgárság áll, valós lehetőséget teremtve többek között a különböző szintű választásokon való részvétel bátorítására irányuló erőfeszítések növelésére, az érdekelt helyi és regionális önkormányzatok és országos szervek, valamint a tagállamok és polgáraik politikai életét formáló legfontosabb szereplők bevonásával;

3.

osztja azt a nézetet, hogy az uniós polgárság Maastrichti Szerződés által bevezetett 20. évfordulója és a 2013-as „polgárok európai éve” időszerű lehetőséget biztosít arra, hogy a nyilvánosság figyelmét felhívjuk az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokra és kötelezettségekre, szorgalmazzuk az állampolgári jogok, köztük a választói jogok teljes körű érvényesítését és esetleges bővítését;

4.

fontosnak tartja, hogy hozzájáruljon az uniós polgárság és az állampolgári jogok támogatásához, a Lisszaboni Szerződésben rögzített uniós polgárok aktív és passzív választójogának népszerűsítéséhez és maradéktalan megvalósításához, a részvétel ösztönzéséhez az uniós polgári jogok biztosításával és gyakorlásával;

5.

emlékeztet rá, hogy az európai polgári kezdeményezés Lisszaboni Szerződés által bevezetett eszköze az uniós szintű demokratikus részvétel egy újfajta jogát hozza létre, amelyre fontos szerep hárul, mivel élettel tölti meg az európai polgárság fogalmát; ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mindent tegyen meg ennek az eszköznek az előmozdítása érdekében;

6.

kiemeli annak jelentőségét, hogy az uniós polgárok részt vegyenek az Európai Unió demokratikus életében, nem utolsósorban lakóhelyük szerinti országukban is. Az uniós polgárság a polgároknak az európai integráció folyamatába és lakóhelyük szerinti tagállamuk politikai részvételi mechanizmusaiba való bevonása révén közrejátszik az európai demokrácia megteremtésének elősegítésében; (1)

7.

rámutat arra, hogy az összetartozás érzésének nagy szerepe van abban, hogy az Európai Unió kézzelfoghatóvá váljon a polgárok számára, ezért fontos, hogy megerősítsük ezt az érzést és a polgárok felelősségtudatát és folyamatos feladatként van jelen, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel, cselekvésekkel a polgárokat közelebb hozzuk az Európai Unióhoz;

8.

hangsúlyozza az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel, valamint az összes tagállam helyi és regionális önkormányzataival folytatott együttműködés fontosságát az uniós polgárság előmozdítása érdekében;

9.

ismételten kiemeli, hogy a ténylegesen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, a polgárok érdekeit szolgáló térség létrehozása nagy jelentőséggel bír a fokozott mobilitású világban, (2) az ezen térségen belüli szabad mozgás joga pedig az uniós polgárság kulcseleme;

10.

hangsúlyozza, hogy az uniós polgár a lakóhelye szerinti tagállam önkormányzati és európai parlamenti választásain az adott ország állampolgárára vonatkozó feltételekkel azonos módon jogosult választóként és jelöltként választójogát gyakorolni; (3)

11.

emlékeztet arra, hogy több akadály is jelen van a mindennapokban a választói jogok teljes körű érvényesítésében annak ellenére, hogy a tagállamok nemzeti választási jogszabályaikat már harmonizálták az EU vonatkozó irányelveivel. (4) Erre mutat rá az Európai Bizottság a 94/80/EK irányelv, valamint a 93/109/EK irányelv alkalmazásáról kiadott jelentéseiben; (5)

12.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló lépéseit, hogy lebontsa az uniós polgárság jogainak gyakorlása előtt álló akadályokat; ezzel kapcsolatban sajnálattal állapítja meg, hogy egyes uniós polgárok nem gyakorolhatják teljes körűen a polgárokként őket megillető jogokat, mivel bizonyos tagállamokban létezik olyan jogszabály, amely megtagadja a választás jogát azoktól az állampolgároktól, akik az állampolgárságuk szerinti országtól távol élnek vagy éltek; ezért kéri, hogy az Európai Bizottság ösztönözze, hogy az uniós tagállamok garantálják ezt az alapvető demokratikus jogot minden uniós polgár számára;

13.

támogatja és felajánlja együttműködését a polgárok európai éve során az Európai Bizottságnak az uniós polgárságról szóló 2010-es jelentése óta megtett előrelépéseket tartalmazó és további fellépéseket javasló, az uniós polgárságról szóló 2013-as jelentése elkészítéséhez;

14.

kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet töltenek be az uniós polgárság és abból eredő jogok megértésének folyamatos előmozdítása és erősítése tekintetében, mivel ők állnak a legközelebb az uniós polgárokhoz, és a legnagyobb mértékben tudnak hozzájárulni a részvételi demokrácia növeléséhez és az európai integrációból eredő előnyök megértetéséhez, amit konkrét tájékoztatási és oktatási tevékenységeknek kell kísérniük;

15.

utal arra, hogy a helyi és regionális demokráciának biztos alapokkal kell hozzájárulnia egy erős és fenntartható demokrácia kultúrájának fejlődéséhez a különböző szinteken, ezért nagy jelentősége van a helyi és regionális választásoknak a polgárok széles körű megjelenésében, választójoguk gyakorlásában. Az is lényeges, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, amennyire hatásköreik engedik, támogassák a demokratikus és állampolgári ismeretek oktatását, és ezt az oktatást a polgároknak a demokratikus folyamatokkal kapcsolatos mindennapos, valós életből merített tapasztalataira és a demokratikus kormányzás kultúrájára alapozzák;

16.

ösztönzi az uniós polgárok helyi és politikai életben való részvételét, választójoguk gyakorlását, tiszteletben tartva a szabadságukat, hogy maguk dönthessék el, részt vesznek-e a lakóhely szerinti tagállam helyi és európai parlamenti választásain; ahhoz, hogy az uniós polgárok számára lehetővé tegyük, hogy megalapozott döntéseket hozzanak erről, fontos, hogy megfelelően tájékozottak legyenek a határokon átnyúló helyzetekben a lakóhely szerinti tagállamban őket megillető jogokról;

17.

helyesli, hogy a Stockholmi Program (6) is prioritásként határozza meg a szabad mozgáshoz való jog alapjogának érvényesülését, ezen belül a polgárok választójogának ösztönzését, erősítését és a választási részvétel fokozását, valamint azt, hogy a jogokat nem elég csak megállapítani, lehetővé kell tenni, hogy a jogosultak könnyen élhessenek velük; egyúttal a 2012-re kitűzött politikai prioritásainak részeként a Régiók Bizottsága „továbbra is elkötelezetten elő kívánja segíteni a Stockholmi Program és annak cselekvési terve célkitűzéseinek teljes megvalósítását”. (7)

18.

üdvözli az Európai Bizottságnak a Régiók Bizottságával, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal, azok szövetségeivel a választójog érvényesítésével összefüggő, közvetlen párbeszéd érdekében történő informális platform kialakítására irányuló szándékát, amelynek célja az uniós polgársággal kapcsolatos párbeszéd, vita megkönnyítése és ösztönzése, kérdéskörök, nehézségek meghatározása, tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjének ösztönzése;

19.

utal arra, hogy a Régiók Bizottsága számos olyan tevékenységet vett tervbe a 2013-as évvel összefüggésben, amellyel támogathatja az uniós polgárok választói jogokkal kapcsolatos ismereteit és azok gyakorlását; (8)

20.

emlékeztet arra, hogy 2013-ban, a polgárok európai évében a többi uniós intézménnyel, különösen az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben a Régiók Bizottsága számos tevékenységet fog szervezni. A tevékenységek között szerepel az információterjesztés, az RB tagjai által tartott bemutatók és iskolai, egyetemi látogatások; a szabad mozgáshoz való jog, a választójog és a helyi és regionális önkormányzatok szerepe kérdéskörében workshopok, nyilvános viták, városházán ülések tartása, médiatevékenységek helyi újságírók bevonásával; online információnyújtás ezekről a tevékenységekről, tájékoztató anyagok az RB európai uniós útleveléről minden hivatalos nyelven;emellett az éves EuroPCom-konferencia keretében a decentralizált európai uniós kommunikációval kapcsolatos legjobb gyakorlatok ismertetése;

21.

rámutat arra, hogy az Európai Bizottság jelentése (9) alapján a lakóhely szerinti tagállamban az európai választásokhoz viszonyítva átlagosan nagyobb számban szavaznak helyi választásokon. (10) Ez fontos megállapítás, és érdemes lenne alaposabb tudományos vizsgálatnak alávetni, mindenesetre jól mutatja, hogy a helyi ügyek lényegesek a lakosok számára, és egyes polgárokat részvételre ösztönöznek. Fontos ezt a lendületet továbbvinni, és meg kell kísérelni feltérképezni, milyen tényezők sarkallhatnák az embereket arra, hogy részt vegyenek az EU politikai ügyeiben és az európai választásokon;

22.

felhívja a figyelmet, hogy továbbra is kihívást jelent a helyi önkormányzati választásokon is a választási részvétel növelése, teljes körű megvalósítása a választásra jogosult uniós polgárokat illetően;

23.

úgy véli, hogy a helyi és az európai parlamenti választásokon való részvétel tudatosságának növeléséhez a különböző generációk megszólítása, egy közösségbe tartozás előnyeinek megismertetése projektekben, választási szituációs helyzetek eljátszásával, tapasztalatcserékkel, információs csatornákon keresztül, valamint annak megismertetésével, hogy egy adott város vagy terület polgárainak mindennapi életében milyen szerepet töltenek be a helyi és uniós szinten hozott döntések, jelentős mértékben járulhat hozzá a „miért érdekem részt venni?” kérdés megértéséhez;

24.

hangsúlyozza, hogy a többszintű kormányzás minden szintjén további cselekvéseket szükséges tenni a részvétel és a választói névjegyzékbe felvettek számának növekedése érdekében; elősegíteni a választói jogok és eljárás tudatossága hiányának, regisztrációs nehézségeknek és nyelvi akadályoknak a leküzdését;

25.

ösztönzi a közigazgatási eljárások egyszerűsítését, és arra buzdítja a tagállamokat, hogy vezessenek be megfelelő elektronikus szolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik az uniós polgárok választójogának gyakorlását, különösen a választójogi névjegyzékbe vétel tekintetében és támogatja az erre irányuló jó gyakorlatok cseréjét;

26.

egyetért az Európai Bizottság azon elképzelésével, törekvésével, hogy automatikus regisztráció valósulhasson meg a lakhely regisztrációval, az adminisztratív eljárással kevésbé bonyolított választójogi névjegyzékbe vétel lehetővé tétele hatékonyabban járulhat hozzá az integrációhoz és egyik tényezőként a polgárok választójogi aktivitásához;

27.

ösztönzi a tagállamokat, hogy a helyi és regionális önkormányzatok együttműködésével az uniós jogszabályok hatékony átültetése és végrehajtása tekintetében értékelő jelentések, helyzetelemzések készítésével járuljanak hozzá a tapasztalatcseréhez és ezek elérhetővé tételéhez, és a tájékoztatás és a nyilvánosság megfelelő rendszereinek segítségével bocsássák azokat a polgárok rendelkezésére;

28.

fontosnak tartja, hogy a többszintű kormányzás elvének érvényesítésével a tagállamokban a kormányzati szintek között hatékony együttműködés valósulhasson meg a választójog feltételeit tartalmazó nemzeti szabályok alkalmazásának tapasztalatai alapján felmerülő esetleges problémák jogi megoldására, szakmai javaslatok figyelembevételére;

29.

ösztönzi a tagállamokat a passzív választójog gyakorlása tekintetében is a korlátok megszüntetésére, lehetővé téve a jelöltként való indulást, politikai szerepvállalást a lakóhely szerinti tagállamban nem helyi uniós polgárok számára is;

30.

javasolja a tagállamok számára kontaktpontok kialakítását a lakóhely szerinti tagállamban nem helyi állampolgár jelöltként indult megválasztott uniós polgárok részvételére vonatkozó adatok rendszeres kiértékelésének és összegyűjtésének elősegítése érdekében, ami megkönnyítheti a tagállamok és az Európai Unió intézményei közötti tapasztalatcserét is;

31.

elismeri, hogy az európai parlamenti választás tekintetében az uniós irányelvnek a kettős szavazás és jelöltség megakadályozását célzó mechanizmusa továbbra sem kielégítő; ezért támogatja az Európai Bizottság azon törekvését, új javaslat készüljön a probléma jobb kezelése érdekében, és egyúttal annak biztosítása végett, hogy az eredményül létrejövő jogszabály ne képezzen új adminisztratív akadályokat, és az uniós polgárok szabadon gyakorolhassák azt a jogukat, hogy képviselőjelöltként indulhassanak az európai parlamenti választásokon a lakhelyük szerinti országban;

32.

kiemeli, hogy a 2014-es európai parlamenti választások szempontjából különösen fontos az uniós polgárok jogaira, a tartózkodási helyük szerinti tagállamban történő választói jogaikra vonatkozó ismerethez, azok gyakorlása megkönnyítéséhez hozzájárulni;

33.

úgy véli, hogy az európai politikai pártokra döntő szerep hárul az európai politikai tudatosság növelésében és az uniós polgárok politikai akaratának kifejezésében, és hidat kell képezniük a nemzeti és az uniós politika között, megjelenítik a polgárok véleményét és európai kérdésekről szóló nyilvános vitákhoz adnak teret, támogatva a kölcsönhatást az Európai Unió többszintű kormányzás rendszerének minden szintje között. Ezért arra ösztönzi az európai politikai pártokat, hogy tegyék intenzívebbé tevékenységüket, és hozzanak létre új eszközöket a politikai tudatosság kialakítására, például úgy, hogy kiemelt jelölteket indítanak a legfontosabb európai tisztségek betöltésére az európai választásokon, vagy az európai parlamenti választások során transznacionális listákat állítanak;

34.

fontosnak tartja az uniós polgárok jogállásukkal kapcsolatos tudatosságának erősítését, az uniós polgárságból eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos ismeretek bővítését, (11) tájékoztatást segítő európai projektek, uniós pénzügyi eszközök lehetőségeinek támogatását konferenciákon, szemináriumokon, képzéseken, jó gyakorlatok cseréjén, együttműködési tevékenységeken keresztül, különös tekintettel a Jogok és Polgárság, valamint az Európa a Polgárokért programokra; és bátorítja a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy aktívan vegyenek részt a határon átnyúló és testvérvárosi projektekben;

35.

úgy véli, hogy olyan uniós programokról van szó, amelyek összességükben azt célozzák, hogy támogassák az uniós jog és politikák ismeretének és alkalmazásának előmozdítására irányuló tevékenységeket a tagállamokban, előmozdítsák a határokon átnyúló együttműködést és növeljék az intézkedési területeken felmerülő ismereteket;

36.

megismétli, hogy a területi együttműködések különböző formáinak támogatásával az uniós polgárság kézzelfoghatóvá tételére irányuló projekteknek és fellépéseknek célszerű megvalósulni, valamint olyanoknak, amelyek elősegíthetik a közigazgatási terhek és akadályok csökkentését;

37.

kiemeli, hogy egyszerűbb és hatékonyabb megközelítés bevezetése célszerű az uniós polgársághoz kapcsolódó programok finanszírozása tekintetében, és jobban meghatározott prioritások szükségesek, amelyek a politikai prioritásokra összpontosítanak, továbbá a jobb láthatóság érdekében a projektek eredményeinek terjesztésére figyelmet kell fordítani; a szakpolitikai és politikai célok eléréséhez a képzés és tudatosságerősítés támogatása, valamint a hálózatok megerősítése és a határokon átnyúló együttműködés megkönnyítése is szükséges; emellett az uniós polgárságra irányuló programokat vonzóbbá kell tenni jobb reklámozással, ismertetők útján a tagállamokban;

38.

kiemeli, hogy a bővülő tájékoztató tevékenységek, uniós projektek felhasználásával, hangsúlyt szükséges helyezni az ifjúságra is az iskolák, felsőoktatási intézmények bevonásával; a Régiók Bizottsága egy saját kezdeményezésű véleményében különös hangsúlyt fektetett a fiatalok aktív állampolgári szerepvállalásának oktatás útján történő ösztönzésére; (12)

39.

felhívja a figyelmet arra, hogy az oktatáspolitika lényeges szerepet játszik az uniós polgároknak, különösen a fiataloknak az uniós polgárság fogalmáról és a hozzá kapcsolódó jogokról való tájékoztatásában, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy még ennél lényegesen nagyobb mértékben is hozzá kellene, hogy járuljon a többnyelvűség, a diákok és a tanárok mobilitásának előmozdításához;

40.

fontosnak tartja, hogy a fiatalok széleskörű információval legyenek ellátva ahhoz, hogy tudatos választópolgárok legyenek; jobban szükséges tájékoztatni őket, elmagyarázni, miről van szó és miről szavazunk a választás során;

41.

felhívja a figyelmet, hogy az Európa Tanács komoly tapasztalattal rendelkezik az oktatás tekintetében hálózatok előmozdításával és javasolja az e téren végzett munkájával kapcsolatban is az együttműködést, tapasztalatcserét;

42.

meggyőződése, hogy az információs kampányok növelhetik az uniós polgársági jogok tudatosságát, az uniós polgár szavazóinak számát, amelyben fontos szerepe van az iskolákkal, felsőoktatási és egyéb oktatási intézményekkel való partnerségi együttműködésnek; a főiskolákon, egyetemeken sokszor csereprogramokkal tanulnak más országok diákjai, akik választójogi aktivitása ezáltal ösztönözhető;

43.

rámutat arra, hogy a gyakorlat szerint, ha az általános vagy regionális és helyi önkormányzati választásokat együtt tartják, akkor a választási részvétel növekedhet; (13)

44.

emlékezetet arra, hogy a Stockholmi Program végrehajtásáról szóló cselekvési terv tárgyában készült RB-vélemény (14) alapján a Régiók Bizottsága felkéri az összes szereplőt arra, hogy vizsgálják meg, miként bővíthetik a lehetőségeket az uniós polgárok lakóhelyük szerinti tagállamban tartott választásokon való részvételére;

45.

tekintettel arra, hogy a hatályos uniós jog a helyi és az európai parlamenti választásokon való részvételt illetően határozza meg a szabályokat azzal, hogy nem feltételezi a tagállamok választási rendszereinek teljes harmonizálását, a Régiók Bizottsága a szubszidiaritás elve tiszteletben tartásával ösztönzi a tagállamokat az uniós polgárság választójoga gyakorlásához a helyi önkormányzati választásokon túl a regionális választásokon való részvétel lehetőségének biztosítására;

46.

kifejezi azt a szándékát, hogy a Régiók Bizottsága érdeklődik a „Let me vote” elnevezésű európai polgári kezdeményezés fejleményeinek aktív támogatása iránt;

47.

a szubszidiaritás elvének kellő tiszteletben tartása mellett azt javasolja, hogy a tagállamok vizsgáljanak meg olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé tennék a helyi és regionális önkormányzati választások időpontjának összekapcsolását az európai parlamenti választásokkal; úgy véli, hogy ez elősegítheti a tudatosítást az európai és helyi, regionális választásoknak az uniós polgárok mindennapi életére gyakorolt hatása tekintetében;

48.

elismeri, hogy különböző tagállamok helyi és regionális önkormányzatait sokféle struktúra jellemzi, különböző jogi és közigazgatási hagyományokat tükröznek;

49.

egyetért az Európai Parlamenttel abban, hogy az európai parlamenti választásokat június helyett májusban tartsák, és úgy véli, hogy ez kedvező hatással lehet a választói aktivitásra;

50.

fontosnak tartja növelni az uniós polgárok érdeklődését, motivációját és tudatosságát a választások szavazati megjelenésében és a szubszidiaritás tiszteletben tartásával a választási megjelenés növeléséhez javasolja a tagállamoknak hosszú távon megvizsgálni a választási eljárás elérhetőbbé tételének kérdését, például előre szavazás, elektronikus szavazás vagy mozgó urnák megvalósításának lehetőségét. Ügyelni kell a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény előírásaira is, amelyek a választások tekintetében is megkövetelik a széles körű akadálymentes hozzáférést;

51.

tudomásul veszi, hogy az uniós polgárok választójogának gyakorlásával kapcsolatos célzott intézkedések ellenére a választási részvételi arány nagy eltéréseket mutat. Az RB ezért a választójog gyakorlásának támogatása érdekében javasolja a helyi és regionális önkormányzatok bevált gyakorlataira vonatkozó tapasztalatcsere ösztönzését és elmélyítését;

52.

kiemeli, hogy az uniós polgárság fogalmának helyi és regionális perspektívákkal való összekapcsolása és a polgárok figyelmének felhívása a helyi és regionális önkormányzatok szerepének fontosságára az EU döntéshozatalban hozzájárul a választásokon való részvétel tudatosságához;

53.

az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentés tárgyában készített véleményével összhangban fontosnak tartja, hogy a politikai jogok megerősítése a harmadik országok állampolgáraira is kiterjedjen. A harmadik országok polgárai sok uniós tagállamban rendelkeznek választójoggal, és indulhatnak képviselőjelöltként helyi és regionális választásokon. Ez valószínűleg növeli a választások iránti érdeklődést a külföldi állampolgárok között, és ezzel a különböző nyelvű tájékoztató kiadványok iránti kereslet is emelkedik;

54.

széles körű együttműködésre célszerű törekedni az uniós intézményekkel, azok képviseleteivel, Europe Direct Központokkal, helyi és regionális önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel, gazdasági és szociális partnerekkel ahhoz, hogy minden generációs választásra jogosult uniós polgár felelősségteljesen legyen tisztában jogaival és annak gyakorlásával;

55.

úgy véli, hogy a polgárok európai évének keretében rendezett figyelemfelhívó tájékoztató és oktató kampányok során a helyi és regionális önkormányzatok, kormányzati szervek, társadalmi szerezetek és a sajtó bevonásával kidolgozott, egyszerű, polgár közeli nyelvezetet szükséges használni, és az ehhez kapcsolódó kiadványok, ismeretterjesztő dokumentumoknak az Európai Unió minden hivatalos nyelvén elérhetőnek kell lennie;

56.

fontosnak tartja az uniós intézményeknek és a tagállamoknak, helyi és regionális önkormányzatoknak a sajtóval való fokozottabb együttműködését. A Régiók Bizottsága pályázatot írhatna ki, melynek keretében kitüntethetnék a választásokról, a választójog gyakorlásáról és a választási eljárás különböző lépéseiről szóló legjobb és legpolgárközelibb cikkeket és médiatudósításokat;