2.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/22

—

egyetért azzal, hogy a stratégia végrehajtásához egységes, multidiszciplináris eljárásmódra lesz szükség az érdekeltek – többek közt a különböző szintű hatóságok, bűnüldöző szervek, köztisztviselők, a civil társadalom és önkéntes szervezetek – egy igen heterogén csoportjának bevonásával. Az a tény, hogy egyes városok és régiók közel esnek az emberkereskedelem áldozatainak az adott országba való belépési helyéhez és/vagy azokhoz a helyekhez, ahol a kizsákmányolás történik, javítja az esélyeket az áldozatok beazonosítására és támogatására, valamint tájékoztató kezdeményezések végrehajtására, szoros együttműködésben a civil társadalommal, ami közvetlen előnyökkel járna az áldozatok és az egész társadalom számára,

—

megjegyzi, hogy az Európai Bizottságnak a munka folytatása során világosabban ki kell emelnie és népszerűsítenie kell a kereslet visszaszorítására irányuló meglévő intézkedéseket, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy világosabban különböztesse meg 1) a munkaerő kizsákmányolása, 2) a szexuális szolgáltatások, illetve 3) a gyermekek szexuális kizsákmányolása iránti keresletet,

—

meg van győződve arról, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára – amelyek gyorsabban fel tudnak lépni, mint a központi, illetve nemzeti szint – adottak a feltételek ahhoz, hogy felfedezzék annak jeleit, ha valaki emberkereskedelem áldozatául esett. Hasznos lenne tehát, ha a Régiók Bizottsága is részt vehetne az áldozatok azonosítására és a gyermekek védelmére vonatkozó iránymutatások kidolgozásának munkálataiban,

—

hangsúlyozni kívánja, hogy az Európai Bizottság által a stratégia végrehajtásához tervezett multidiszciplináris eljárásmód hatékonysága nagymértékben azon múlik majd, hogy a helyi és regionális szintű szereplők aktívan részt vesznek-e benne,

—

szeretne közreműködni a civil társadalmi platform, illetve a magánszektor és a munkaadók platformjának munkájában is a helyi és regionális önkormányzatok képviselőjeként,

—

örömmel fogadja az emberkereskedelem nemi vetületével és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokkal kapcsolatos ismeretek bővítésére vonatkozó javaslatot, ugyanakkor arra szeretné kérni az Európai Bizottságot, hogy ne csak az áldozatokkal kapcsolatban koncentráljon a nemek vetületére, hanem azt is vegye figyelembe, hogy a keresleti oldalon is jelentős különbségek vannak a nemek között.

Előadó

Jelena DRENJANIN (SE/EPP), Huddinge városi tanácsának tagja

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012–2016)

COM(2012) 286 final

1.

örömmel fogadja az Európai Bizottság közleményét és az emberkereskedelem elleni küzdelem újonnan kinevezett európai uniós koordinátora által tett erőfeszítéseket;

2.

méltányolja, hogy az Európai Bizottság stratégiájában figyelembe vette az RB-nek azt a korábbi kérését, hogy dolgozzanak ki speciális cselekvési terveket az emberkereskedelem elleni küzdelemhez, és hogy a tervek idevonatkozó intézkedéseit építsék bele a harmadik országokkal ápolt külkapcsolatokba;

3.

úgy véli, hogy az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv végrehajtása, továbbá az ENSZ emberkereskedelemről szóló Palermói Jegyzőkönyve, illetve az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye fontos lépéseknek tekintendők azoknak a törekvéseknek a sorában, melyek célja, hogy szorosabb nemzetközi együttműködés alakuljon ki ezen a területen. Ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is ösztönözze a tagállamokat arra, hogy minél előbb ültessék át és ratifikálják ezeket a fontos nemzetközi megállapodásokat;

4.

egyetért azzal, hogy a stratégia végrehajtásához egységes, multidiszciplináris eljárásmódra lesz szükség az érdekeltek – többek közt a különböző szintű hatóságok, bűnüldöző szervek, köztisztviselők, a civil társadalom és önkéntes szervezetek – egy igen heterogén csoportjának bevonásával. A helyi és regionális önkormányzatoknak viszont nem tulajdonít kiemelt jelentőséget a közlemény, pedig az emberkereskedelem megelőzésében és az ellene való küzdelemben, valamint az áldozatoknak nyújtott támogatásban és védelemben már most is fontos szerepet töltenek be, és további hozzájárulást is nyújthatnak ehhez. A helyi és regionális önkormányzatok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy orvosolják a polgárok és a lakosok gondjait, és ők tudnak olyan megoldásokat találni és egyénre szabott stratégiákat meghatározni, amelyek illeszkednek a sajátos helyi körülményekhez. Az áldozatok felismerését, a visszaélések jelentését és a tájékoztatási erőfeszítéseket tekintve az a hozzájárulás, amelyet a helyi és regionális önkormányzatok adhatnak, jelentősen növelheti a tervezett intézkedések hatékonyságát. Az a tény, hogy egyes városok és régiók közel esnek az emberkereskedelem áldozatainak az adott országba való belépési helyéhez és/vagy azokhoz a helyekhez, ahol a kizsákmányolás történik, javítja az esélyeket az áldozatok beazonosítására és támogatására, valamint tájékoztató kezdeményezések végrehajtására, szoros együttműködésben a civil társadalommal, ami közvetlen előnyökkel járna az áldozatok és az egész társadalom számára;

5.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a stratégia több helyütt nem tesz különbséget az emberkereskedelem különböző formái között. A származási országokban meglévő kiváltó okok (szegénység, elidegenedés, az oktatás hiánya stb.) és az ezek ellensúlyozására irányuló intézkedések szükségessége igen sokszor hasonló. A célországokban fellépő kereslet csökkentésére irányuló intézkedéseket tekintve viszont gyakran különbséget kell tenni munkavégzési célú, szexuális célú, illetve gyermekek szexuális kizsákmányolása céljából történő emberkereskedelem között. A szexuális célú emberkereskedelem (amely az Európai Bizottság szerint az emberkereskedelem uralkodó típusa) olyan nemi vetülettel rendelkezik, amely alapjában véve a nemek közötti egyenlőség hiányára vezethető vissza. A munkavégzési célú emberkereskedelem arányának növekedését szintén figyelembe kell venni. Az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegye világossá ezeket a különbségeket, és a javasolt intézkedéseket is ehhez igazítsa (lásd az alábbi, 13. pontot);

6.

elismeri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat gyakran bevonják az emberkereskedelem áldozatainak védelmével és támogatásával kapcsolatos munkákba, ha azok egy tagállamon belül folynak (ez bizonyos mértékig a hatáskörök tagállamon belüli megoszlásától is függ). Ennek a stratégiában világosabban kell tükröződnie, és ennek érdekében a szövegben meg kell említeni, hogy az adott tagállamban a felelős helyi és regionális önkormányzatokkal konzultálva kell mechanizmusokat kifejleszteni. A jelenlegi megfogalmazás, mely szerint az „[áldozatkezelési] mechanizmusoknak […] ki kell terjedniük az összes érintett állami hatóságra és a civil társadalomra is”, túlságosan homályos;

7.

ott, ahol a helyi és regionális önkormányzatok felelősek az áldozatkezelésért, arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ehhez teremtsék meg a helyi szint számára a gazdasági feltételeket;

8.

örömmel látja, hogy az Európai Bizottság modellt tervez kidolgozni az uniós szintű áldozatkezelés határokon átnyúló mechanizmusaihoz. Hasznos lenne, ha a Régiók Bizottsága is részt vehetne a mechanizmusokról szóló megbeszéléseken, és ösztönözné a legjobb gyakorlatok megosztását, valamint, ahol lehetséges, a létező együttműködési hálózatokra építhetne;

9.

meg van győződve arról, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára – amelyek gyorsabban fel tudnak lépni, mint a központi, illetve nemzeti szint – adottak a feltételek ahhoz, hogy felfedezzék annak jeleit, ha valaki emberkereskedelem áldozatául esett. Hasznos lenne tehát, ha a Régiók Bizottsága is részt vehetne az áldozatok azonosítására és a gyermekek védelmére vonatkozó iránymutatások kidolgozásának munkálataiban. Ezzel kapcsolatban figyelmet kellene fordítani az egészségügyi és betegápolási intézmények szerepére, mivel egyes esetekben ők lehetnek az elsők, amelyek kapcsolatba kerülnek az áldozatokkal;

10.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok eléggé aktívak és hatékonyak lehetnek az áldozatok jogairól való tájékoztatás terén. Az EU városaiban és régióiban már számos sikeres projektet hajtottak végre, amelyek megmutatták, hogy az információ helyi szinten történő terjesztése igen hatékony lehet, például tájékoztató kiadványok osztogatása vagy felvilágosító kampányok szervezése útján. A Régiók Bizottsága arra kéri az Európai Bizottságot, hogy erre fordítson figyelmet, és szívesen venné, ha a helyi szempontokat a stratégia jobban kiemelné, például az A/4. pontban;

11.

emlékeztet arra, hogy az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv egyik rendelkezése arról szól, hogy a tagállamoknak törekedniük kell az emberkereskedelemhez kapcsolódó kizsákmányolás bármely formáját ösztönző kereslet csökkentésére. Ennek keretében fontolóra kellene venni, hogy intézkedést hozzanak annak büntetésére, ha valaki olyan személy által nyújtott szolgáltatást vesz igénybe, akiről tudja, hogy emberkereskedelem áldozata. Ez vonatkozhat például szexuális szolgáltatások vásárlására. Mindezek fényében az Európai Bizottságnak a munka folytatása során világosabban ki kell emelnie és népszerűsítenie kell a kereslet visszaszorítására irányuló meglévő intézkedéseket. Lehet szó kutatásról, képzésről vagy tájékoztatási intézkedésekről, amelyek arra irányulnak, hogy az emberek tudatában legyenek annak, hogy mi minden hordozza magában az emberkereskedelem különböző fajtáihoz való hozzájárulás veszélyét. A munkavégzési célú kizsákmányolásra vonatkozóan jó példa az IOM felelős vásárlási kampánya. Egy másik intézkedés, amelyet egyes tagállamok már bevezettek, illetve a bevezetését mérlegelik, a szexuális szolgáltatások vásárlásának tilalma, többek közt azzal a céllal, hogy csökkentse a prostitúció jelentette ösztönzőerőt azok számára, akik emberkereskedelemmel foglalkoznak;

12.

úgy véli, hogy a stratégia B/1. intézkedésében („A kereslet megértése és csökkentése”) az IOM felelős vásárlási kampányára tett utalás nem szerencsés, és félreértelmezhető úgy, hogy a nők és a gyermekek olyan árucikkek, amelyeket felelősségteljesen meg lehet vásárolni. Valószínűleg nem ez volt a szándék, ezért a szöveget át kellene fogalmazni;

13.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy világosabban különböztesse meg 1) a munkaerő kizsákmányolása, 2) a szexuális szolgáltatások, illetve 3) a gyermekek szexuális kizsákmányolása iránti keresletet. Ennek érdekében például feloszthatná a B/1. intézkedést több különálló részre, és a kereslet csökkentésére irányuló intézkedéseket külön-külön alakíthatná ki ennek megfelelően;

14.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy fejlesszék ismereteiket arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet felismerni az emberkereskedelem áldozatait és segíteni nekik, hogy így világosabb szerepet tölthessenek be az áldozatok támogatása terén;

15.

javasolja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hívják fel a helyi közösségek figyelmét az emberkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekre, és tájékoztató anyagokkal, rendezvényekkel, lakossági képzések és helyi szociális szolgáltatások útján stb. tudatosítsák ezeket a helyi lakosságban. Helyi és civil társadalmi csoportok együttműködhetnének a (helyi) rendőrséggel, a helyi önkormányzattal és más érdekelt felekkel, hogy feltérképezzék a környékbeli emberkereskedelmi sémákat, és helyi cselekvési terveket készítsenek az emberkereskedelem megelőzésére és felszámolására. A stratégiával kapcsolatos további munka során az Európai Bizottságnak világosan fel kell szólítania a tagállamokat, hogy támogassák az effajta együttműködést;

16.

hangsúlyozza, hogy a származási országokban a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítására irányuló helyi és regionális kezdeményezések hozzájárulhatnak az emberkereskedelem visszaszorításához. Ez is jó ok arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat jelentős szereplőként emeljék ki a további munkák során;

17.

kéri, hogy részt vehessen a jelenlegi megelőzési irányelvek kiértékelésében és a jövőbeli megelőzési intézkedésekről és a nemek szempontját is tartalmazó tájékoztató kampányokról szóló, az egész EU-ra vonatkozó útmutatás kidolgozásában;

18.

arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy az egész EU-ra kiterjedő tájékoztató kampányok megtervezésekor vegye figyelembe mindazt a tudást, amellyel számos helyi önkormányzat és önkéntes szervezet rendelkezik, és a munka során konzultáljon velük;

19.

hangsúlyozza, hogy a helyi közösséget a helyi rendőrség ismeri a legjobban, így magas szinten hozzá tud járulni az emberkereskedelem felderítéséhez, a bűncselekmények hátterének kinyomozásához stb. A szubszidiaritás elvére való tekintettel az RB arra szeretné kérni a tagállamokat, hogy fontolják meg annak lehetőségét, hogy a helyi bűnüldöző szervek számára hozzáférést biztosítanak az adatbázisokhoz, képzésben részesítik őket az ilyen bűncselekmények felismerésére vonatkozóan, és megfelelő hatáskörökkel ruházzák fel őket;

20.

arra kéri a tagállamokat, hogy a nemzeti különleges egységeknek ne adjanak korlátlan felelősségi és hatásköröket. Amint azt az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv is előírja, az emberkereskedelem bűncselekményéről és arról, hogyan lehet annak nyomait felismerni, a lánc mentén – az áldozattal kapcsolatba kerülő hatóságig – minden rendőrségnek ismeretekkel kell rendelkeznie. Ez persze nem akadálya annak, hogy ezzel párhuzamosan nemzeti multidiszciplináris bűnüldözési egységeket hozzanak létre;

21.

azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy a javasolt C/1. intézkedés („Nemzeti multidiszciplináris bűnüldözési egységek létrehozása”) keretében kérje meg a tagállamokat, hogy a stratégiának megfelelően létrehozandó nemzeti multidiszciplináris bűnüldözési egységekben a helyi és regionális önkormányzatok dolgozói is vegyenek részt. Kéri a helyi szintű partnerek közötti és a különböző uniós tagállamok regionális rendőrségi erői közötti együttműködés erősítését is a helyi rendőrtisztek képzése terén, valamint az emberkereskedelem eseteinek jelentése és az ellenük való küzdelem terén, különösen azokban a régiókban, amelyekben gyakran előfordulnak ilyen esetek. Helyénvaló volna, ha a helyi és regionális önkormányzatok, illetve nemzeti (vagy regionális) szintű érdekképviseleti szervezeteik is aktívan részt vennének az adott egység hivatalos megalakítását megelőző konzultációban, nem utolsósorban azért, hogy kapcsolatrendszer épüljön ki a helyi, a regionális és a nemzeti szint között;

22.

a feladatok felesleges kétszeri elvégzésének elkerülése végett felhívja a figyelmet a Belső Biztonsági Állandó Bizottság (COSI) által végzett munkára. Ezen belül ugyanis az emberkereskedelem egyike annak a nyolc prioritásnak, amelyekkel az uniós tagállamoknak közösen foglalkozniuk kell. Ehhez pedig már kidolgoztak egy speciális eljárást, amely egyértelmű célokat, konkrét végrehajtási módot és a nyomon követéssel szemben támasztott követelményeket tartalmaz. (1) Ez a C/1. intézkedés keretében röviden említésre kerül ugyan, de nem derül ki részletesebben, hogy az Európai Bizottság stratégiája hogyan kapcsolódik a COSI-nál végzett munkához;

23.

hangsúlyozni kívánja, hogy az Európai Bizottság által a stratégia végrehajtásához tervezett multidiszciplináris eljárásmód hatékonysága nagymértékben azon múlik majd, hogy a helyi és regionális szintű szereplők aktívan részt vesznek-e benne;

24.

hozzá kíván járulni az emberkereskedelem elleni küzdelemnek az EU külpolitikai tevékenységeibe való beépítésére irányuló erőfeszítésekhez. Az emberkereskedelem fontos kérdés az Unió bővítési és szomszédságpolitikájával összefüggésben, ezért az RB törekedhetne arra, hogy az ezzel kapcsolatos kérdéseket a konzultatív vegyes bizottságokon és a csatlakozás előtt álló országokkal foglalkozó munkacsoportokon belül, illetve az ARLEM és a CORLEAP keretében is megvitassák;

25.

szeretne közreműködni a stratégiában javasolt civil társadalmi platform, illetve a magánszektor és a munkaadók platformjának munkájában is a helyi és regionális önkormányzatok képviselőjeként;

26.

örömmel fogadja az emberkereskedelem nemi vetületével és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokkal kapcsolatos ismeretek bővítésére vonatkozó javaslatot. Az ilyen ismeretek nagy segítséget jelentenének a helyi és regionális önkormányzatok, illetve azok munkatársai számára, mivel gyakran ők kerülnek elsőkként kapcsolatba az emberkereskedelemmel, valamint az emberkereskedelem áldozataival, illetve a számukra biztosított segítségnyújtási munkával;

27.

arra szeretné kérni az Európai Bizottságot, hogy ne csak az áldozatokkal kapcsolatban koncentráljon a nemek vetületére, hanem azt is vegye figyelembe, hogy a keresleti oldalon is jelentős különbségek vannak a nemek között. Azok a szexuális szolgáltatások ugyanis, amelyek a legnagyobb mértékben ösztönzik az emberkereskedőket tettükre, leginkább a férfiak körében keresettek. Az emberkereskedelem nemi vetületével kapcsolatos ismeretek bővítésére irányuló erőfeszítések során figyelembe kell venni a nemek közötti különbségnek ezt a dimenzióját is.