22.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 51/84

—

tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2001. november 14-i dohai miniszteri nyilatkozatára,

—

tekintettel az ENSZ millenniumi fejlesztési céljaira,

—

tekintettel a WTO 2005. december 18-i hongkongi miniszteri nyilatkozatára,

—

tekintettel a WTO hongkongi miniszteri konferenciáját követő dohai forduló értékeléséről szóló 2006. április 4-i állásfoglalásra (1),

—

tekintettel a dohai fejlesztési menetrendről (DDA) szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2008. október 9-i (2) és 2009. december 16-i (3) állásfoglalásokra,

—

tekintettel a WTO-ról szóló parlamenti konferencia 2011. évi éves ülésének záródokumentumára, amelyet 2011. március 22-én Genfben konszenzussal fogadtak el,

—

tekintettel a kereskedelmi tárgyalásokért felelős bizottság 2011. május 31-i és 2011. június 22-i és 2011. július 26-i informális üléseire, valamint a tárgyalások elnökei által 2011. április 21-én bemutatott dokumentumokra,

—

tekintettel a Pascal Lamy, a WTO főigazgatója által a kereskedelmi tárgyalásokért felelős bizottság 2011. július 26-i informális ülésén tett nyilatkozatra,

—

tekintettel az elnök által az Általános Tanács 2011. július 27-i ülésén tett nyilatkozatra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a 2001-ben útjára indított dohai forduló célja új kereskedelmi lehetőségek teremtése, a többoldalú kereskedelem szabályainak szigorítása és a kereskedelmi rendszer jelenlegi egyensúlyhiányának kezelése, továbbá a kereskedelemnek a fenntartható fejlődés szolgálatába való állítása, hangsúlyt helyezve a fejlődő országok, különösen a legkevésbé fejlett országok gazdasági bevonására, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy egy igazságosabb és méltányosabb szabályokon alapuló többoldalú rendszer hozzá tud járulni az összes földrész fejlődését szolgáló tisztességes kereskedelem kialakításához,

B.

mivel a két- és többoldalú megállapodásokat a nemzetközi ügyek közös eszközrendszere részének kell tekinteni, és mint ilyenek, ezek állandó jellemzői a kiegyensúlyozott és kiegészítő jellegű politikai és kereskedelmi kapcsolatoknak,

C.

mivel a dohai forduló lezárására irányuló WTO miniszteri tárgyalások 2008. július végén elakadtak,

D.

mivel 2011 elején jól haladtak a tárgyalások, mint ahogy az a tárgyalásokat vezető elnökök 2011. április 21-én bemutatott jelentéseiből is kitűnik, azonban ugyanezekből a jelentésekből az is világossá válik, hogy nagyon nehéz lesz a kereskedelmi tárgyalásokért felelős bizottságban korábban megbeszélteknek megfelelően 2011-ben megállapodásra jutni,

E.

mivel a WTO nyolcadik miniszteri konferenciája 2011. december 15–17-én kerül megrendezésre Genfben, mivel az Általános Tanács elnöke 2011. július 27-én kijelentette, hogy „általános vélekedés, hogy a miniszteri konferencia nem kerülheti el, hogy foglalkozzon a Dohai Fejlesztési Napirenddel”, és hogy „a fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseknek és különösen a legkevésbé fejlett országokkal kapcsolatos kérdéseknek továbbra is a 8. miniszteri konferencia középpontjában kell állniuk”;

1.

ismételten hangsúlyozza a többoldalú kereskedelmi rendszer, valamint a WTO mint a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer garantálója iránti teljes elkötelezettségét; úgy véli, hogy a WTO kulcsszerepet tölt be a globalizáció megfelelőbb kezelése, hasznainak méltányosabb elosztása és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés terén; ismételten megerősíti teljes körű elkötelezettségét a dohai fejlesztési menetrend kiegyensúlyozott és tisztességes lezárása mellett, ami a szabályokon alapuló és méltányos globális kereskedelmi rendszer jövőjébe vetett politikai bizalom fontos jele lenne;

2.

rámutat arra, hogy a Dohai Fejlesztési Menetrendről folyó tárgyalásoknak elsősorban a legkevésbé fejlett országok szükségleteire kell összpontosítania; úgy véli, hogy a Dohai Fejlesztési Menetrendről folyó tárgyalások eredményének hozzá kell járulnia a szegénység felszámolásához és a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez;

3.

teljes mértékben tisztában van az egységes kötelezettségvállalás elvével kapcsolatos nehézségekkel;

4.

sajnálja, hogy a 2011. december 15–17-én Genfben megrendezésre kerülő nyolcadik miniszteri konferencián nem lesz lehetséges megállapodásra jutni a dohai fejlesztési menetrend vitás kérdéseiről; hangsúlyozza, hogy mégis fontos eredményeket felmutatni és kézzelfogható előrelépést elérni, hogy ne ássuk alá a többoldalú kereskedelmi rendszert és annak szabályozó szerepét;

5.

ismételten leszögezi, hogy határozottan támogatja, hogy a fejlesztést a dohai fejlesztési menetrend központi kérdéseként kezeljék, és felhívja a WTO-tagokat, hogy mutassanak fel eredményeket a 2001-es dohai miniszteri nyilatkozatban megfogalmazott célok és a WTO 2005-ben Hongkongban tartott miniszteri konferenciáján megfogalmazott kötelezettségvállalások terén; szilárd meggyőződése, hogy a WTO nyolcadik miniszteri konferenciájának legalább a legkevésbé fejlett országoknak kedvező eredményeket kell felmutatnia;

6.

úgy ítéli meg, hogy a lehető legkorábban végrehajtandó megállapodásnak a dohai miniszteri nyilatkozat 47. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban legalább tartalmaznia kellene egy átfogó csomagot a legkevésbé fejlett és a fejlődő országok számára, amely a következőkből állna:

7.

felszólítja valamennyi fejlett és élen járó fejlődő országot, hogy az EU „A fegyvereken kívül mindent” elnevezésű kezdeményezésének példáját követve garantálja a legkevésbé fejlett országok termékeinek teljes mértékben vám- és kvótamentes piacra jutását, mivel a Hongkongban meghozott megállapodásból kimaradt vámtarifasorok között van néhány a szegény országok szempontjából rendkívül fontos termék, ami jelentős mértékben csökkenti a legkevésbé fejlett országok számára biztosított előnyöket;

8.

emlékeztet a nemzeti gazdaságok növekedése közötti lényeges különbségekre világszerte, csakúgy, mint a nemzetközi kereskedelmi forgalom terén jelenleg zajló változásra; sürgeti a feltörekvő gazdaságokat, hogy globális gazdasági szereplőként vállalják fel a rájuk háruló felelősséget, és tegyenek fejlettségi szintjükkel és versenyképességükkel arányos engedményeket;

9.

ezenkívül úgy véli, hogy a kereskedelem megkönnyítéséről szóló tárgyalásokon eddig elért előrehaladás lehetővé tenné, hogy erről a területről korai megegyezés szülessen, ugyanis a kereskedelem megkönnyítéséről szóló WTO-szabályok javítása a WTO valamennyi tagországa számára előnyös lenne a jogbiztonság növelése, a kereskedelmi tranzakciók költségeinek csökkentése és a visszaélések megelőzése szempontjából;

10.

ismételten hangsúlyozza a környezetbarát termékekhez és technológiákhoz való hozzáférés javításának fontosságát a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek elérése érdekében;

11.

úgy véli, hogy a dohai fejlesztési menetrend eredeti felépítését és céljait érintő tartós patthelyzet miatt most minden eddiginél fontosabb folytatni a vitát a WTO jövőbeli működéséről és az új többoldalú kereskedelmi rendszer lehetséges reformjáról; felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen konzultációt a Parlamenttel a jövőbeli globális kereskedelmi rendszer felépítésére vonatkozó közös látásmódról; sürgeti a WTO-t, hogy – a jelenlegi gazdasági és társadalmi válságra való tekintettel, és még abban az esetben is, ha nem sikerül lezárni a dohai fejlesztési menetrendet– más nemzetközi szervezetekkel karöltve sürgősen és következetesen kezelje azon új globális kihívásokat, amelyekben a kereskedelem szerepet játszik, például az élelmiszerbiztonságot, az energiaügyet, a fenntartható fejlődést és a kereskedelmet célzó támogatást;

12.

határozott meggyőződése, hogy a WTO a gazdasági kormányzás globális rendszerének részeként létfontosságú a világ számára; felszólítja a WTO valamennyi tagját, hogy továbbra is járuljon hozzá a WTO átfogó, nagyra törő és kiegyensúlyozott fejlesztéséhez annak érdekében, hogy világszerte biztosítható legyen a gazdasági növekedés, valamint a szegénység felszámolása;

13.

hangsúlyozza, hogy elemezni kell, hogy a dohai forduló indulásakor fennálló körülmények megváltozása, különös tekintettel a BRIC-országok világgazdaságban betöltött szerepére, nem lehetetlenítik-e el a dohai forduló eredeti célkitűzéseinek elérését;

14.

sürgeti a fejlett és az élen járó fejlődő országokat, hogy támogassáka legkevésbé fejlett országok azon képességét, hogy teljes körűen részt vegyenek a Dohai Fejlesztési Menetrenddel foglalkozó jelenlegi értékelési folyamatban és a hátralevő tárgyalásokra vonatkozó esetleges ütemtervek kidolgozásában, és biztosítsák ezen országok érdekeinek védelmét;

15.

hangsúlyozza, hogy az élelmiszerárak elmúlt időszakban bekövetkezett ingadozásai szükségessé teszik, hogy a nemzetközi kereskedelem szabályai elősegítsék az élelmiszerbiztonság növelését;

16.

sajnálja, hogy számos ország alkalmaz exportkorlátozásokat olyan természeti erőforrások tekintetében, amelyek szűkösen állnak rendelkezésre; szükségesnek tartja, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályok átfogó jelleggel szabályozzák ezeket az exportkorlátozásokat;

17.

felhívja a WTO-tagokat, hogy támogassák a WTO és más nemzetközi szervezetek, mint például az ILO, a FAO, az UNCTAD, az UNFCCC és egyéb ENSZ-szervezetek közötti erős intézményi kapcsolatok kiépítését;

18.

csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy a többoldalú kereskedelmi tárgyalásokon egyelőre nem sikerült figyelembe venni az éghajlatvédelem és a környezetvédelem szempontjait;

19.

felhívja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy a Parlamentet szorosan vonják be a 2011. december 15–17-én Genfben megrendezésre kerülő nyolcadik miniszteri konferencia előkészítésébe;

20.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a WTO főigazgatójának.