EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62012CN0541
Case C-541/12: Request for a preliminary ruling from the Verwaltungsgericht Berlin (Germany) lodged on 28 November 2012 — Ralf Schuster v Federal Republic of Germany
C-541/12. sz. ügy: A Verwaltungsgericht Berlin (Németország) által 2012. november 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Ralf Schuster kontra Bundesrepublik Deutschland
C-541/12. sz. ügy: A Verwaltungsgericht Berlin (Németország) által 2012. november 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Ralf Schuster kontra Bundesrepublik Deutschland
HL C 46., 2013.2.16, p. 14–15
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
16.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 46/14 |
A Verwaltungsgericht Berlin (Németország) által 2012. november 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Ralf Schuster kontra Bundesrepublik Deutschland
(C-541/12. sz. ügy)
2013/C 46/27
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Verwaltungsgericht Berlin
Az alapeljárás felei
Felperes: Ralf Schuster
Alperes: Bundesrepublik Deutschland
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1. |
Úgy kell-e értelmezni az európai elsődleges és/vagy másodlagos jogot, a jelen ügyben különösen a 2000/78/EK irányelvet (1), az életkoron alapuló jogszerűtlen hátrányos megkülönböztetés átfogó tilalmának értelmében véve, hogy e tilalom hatálya a tartományi köztisztviselők illetményére vonatkozó nemzeti rendelkezésekre is kiterjed? |
2. |
Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: az következik-e az említett európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezéséből, hogy az olyan nemzeti rendelkezés, amely szerint a köztisztviselő alapilletményének összege a közszolgálati jogviszony létesítésekor alapvetően a köztisztviselő életkorától függ, és később mindenekelőtt a közszolgálati jogviszony időtartamának függvényében emelkedik, az életkoron alapuló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést képez? |
3. |
Amennyiben a második kérdésre is igenlő válasz adandó: ellentétes-e az említett európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezésével az ilyen nemzeti rendelkezés azon jogalkotói céllal történő igazolása, hogy jutalmazzák a szakmai tapasztalatot? |
4. |
Amennyiben a harmadik kérdésre is igenlő válasz adandó: a hátrányos megkülönböztetéstől mentes illetményjog kialakításáig lehetővé teszi-e az európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezése más jogkövetkezmény alkalmazását, mint a hátrányosan megkülönböztetett személyek részére a besorolási fokozatuk legmagasabb fizetési fokozata szerinti illetmény visszamenőleges kifizetését? A hátrányos megkülönböztetés tilalma megsértésének jogkövetkezménye e tekintetben az európai elsődleges és/vagy másodlagos jogból, a jelen ügyben különösen magából a 2000/78/EK irányelvből ered, vagy a jogosultság csak az európai jogi rendelkezések hiányos átültetéséből következik az állam uniós jog alapján fennálló felelőssége alapján? |
5. |
Ellentétes-e az európai elsődleges és/vagy másodlagos jog értelmezésével az olyan nemzeti intézkedés, amely az utólagos illetményfizetésre vagy kártérítésre való jogosultságot attól teszi függővé, hogy a köztisztviselők azt megfelelően rövid időn belül érvényesítették-e? |
(1) A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.).