15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/214

1.

Az alicantei székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal) a 40/94/EK tanácsi rendelet (1) alapján hozták létre. A Hivatal feladata a védjegyekkel és a formatervezéssel kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtása, amelyek egységes oltalmat biztosítanak a vállalkozások számára az Európai Unió teljes területén (2).

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Hivatal éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

4.

Az elnök mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Hivatal pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az elnök feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) a Hivatal éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és a Hivatal pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatalnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

12.

A Számvevőszék több hiányosságot állapított meg a Hivatal és az Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CDT) között 2011-ben kötött szolgáltatásszintű megállapodás tekintetében. A megállapodást a Hivatal 2011. június 20-án írta alá és a 10. cikk értelmében 2011. január 1-jétől kellett alkalmazni, vagyis a szerződés teljesítése már annak aláírása előtt megkezdődött. A CDT kérésére a Hivatal 1,8 millió EUR kompenzációs kifizetést folyósított (12). Ráadásul ennek a kifizetésnek az engedélyezésére költségvetési kötelezettségvállalás és rendelkezésre álló előirányzatok nélkül került sor (13).

13.

A Számvevőszék öt olyan esetre bukkant, összesen 2,9 millió EUR értékben, ahol a költségvetési kötelezettségvállalásokat a jogi kötelezettségvállalásokat követően hagyták jóvá.

14.

A Hatóságnak javítania kell tárgyieszköz-gazdálkodásán. A Hivatal által kifejlesztett immateriális javak esetében nem voltak megbízhatóak a számviteli eljárások és a költségekkel kapcsolatos információk.

15.

A Hivatal készpénzkészlete 2011. december 31-én 520 millió eurót tett ki (2010-ben 495 millió eurót). Miután a költségvetési bizottság 2010-ben jóváhagyta a pénzgazdálkodásra vonatkozó politikát, a készpénzt öt tagállam 9 bankjában tartották.

16.

A Hivatalnak tökéletesítenie kell munkaerő-felvételi eljárásainak átláthatóságát. Nem szabták meg előre a személyes elbeszélgetésekre és írásbeli vizsgákra való behíváshoz szükséges minimális pontszámot; a szóbeli és írásbeli vizsgák kérdéseit nem határozták meg azelőtt, hogy a felvételi bizottság értékelte a pályázatokat. Ezenkívül a kinevezésre jogosult hatóság nem hozta meg a felvételi bizottságot kinevező döntést, egy esetben pedig nem történt meg a feladatkörök világos elkülönítése a kinevezésre jogosult hatóság és a felvételi bizottság között.