Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52012TA1215(23)

Jelentés az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

HL C 388., 2012.12.15, p. 135–141 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/135

JELENTÉS

az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

2012/C 388/23

BEVEZETÉS

1.

A heraklioni székhelyű Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) az 1007/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) és az 580/2011/EK rendelettel (2) módosított 460/2004/EK parlamenti és tanácsi rendelet (3) hozta létre. Az Ügynökség fő feladata, hogy a nemzeti és uniós kezdeményezésekre támaszkodva fokozza az Uniónak a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos problémák megelőzésére, illetve az azokra történő reagálásra vonatkozó képességét (4).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (5), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (6) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (7) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

A vezetés felelőssége

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (8). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (9), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (10).

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (11) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (12) minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (13) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

12.

Az Ügynökség költségvetése, csakúgy, mint 2010-ben, 8,1 millió EUR volt. A megelőző évhez képest javult a költségvetés végrehajtása. A 2012-re áthozott összes előirányzat ennek ellenére 1,1 millió eurót tett ki. A II. cím (igazgatási kiadások) alatt az előirányzatokból 0,2 millió eurót (34 %), a III. cím (operatív kiadások) alatt pedig 0,8 millió eurót (33 %) hoztak át a következő évre. Az áthozatok ilyen magas szintje nem felel meg az évenkéntiség költségvetési alapelvének.

MEGJEGYZÉSEK AZ ÜGYNÖKSÉG FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK LEGFONTOSABB KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

13.

A Számvevőszék megállapította, hogy jobban kell dokumentálni a tárgyi eszközöket. A tárgyi eszközök beszerzésének nyilvántartása számlák szerint, nem pedig tételek szerint történik. Amennyiben több új eszköz beszerzése egyetlen számlán szerepel, az összes beszerzés és azok teljes összege mindössze egy tétel alatt kerül nyilvántartásba.

EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

14.

Az Ügynökségnek tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Az átláthatóság hiányáról a Számvevőszék már 2010-ben is beszámolt, annak orvoslására azonban az Ügynökség mindeddig nem tett megfelelő lépéseket. Sem a felvételi beszélgetésre való behíváshoz szükséges minimális pontszámot, sem az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgák kérdéseit, sem pedig azok súlyozását nem határozták meg a pályázatok értékelése előtt. A pályázatok értékelését megelőzően a megfelelő pályázók listájára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot sem határozták meg.

Ezt a jelentést dr. Louis GALEA számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2012. szeptember 11-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

(1)  HL L 293., 2008.10.31., 1. o.

(2)  HL L 165., 2011.6.24., 3. o.

(3)  HL L 77., 2004.3.13., 1. o.

(4)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a tájékoztató jellegű melléklet foglalja össze.

(5)  A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely további információkat tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról és a költségvetési gazdálkodásról.

(6)  A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, cash flow-kimutatás a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(7)  A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazzák.

(8)  A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(9)  A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. és 2. fejezete tartalmazza és e szabályokat beépítették az Ügynökség pénzügyi szabályzatába.

(10)  A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke.

(11)  Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(12)  A végleges éves beszámolót 2012. június 25-én állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2012. július 2-án érkezett be. A végleges éves beszámolót, miután azt a Bizottságéval konszolidálták, a következő év november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy http://www.enisa.europa.eu/.

(13)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

MELLÉKLET

Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (Heraklion)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(114. cikk)

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

A belső piaccal kapcsolatos feladatok az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartoznak (EUMSZ, 4. cikk (2) bekezdés (a) pont).

Az Ügynökség hatásköre

(az Európai Parlament és a Tanács 460/2004/EK rendelete)

Célkitűzések

1.

Az Ügynökség fokozza az Unió, a tagállamok és az üzleti szféra képességét a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos problémák megelőzését, kezelését és az azokra való reagálást illetően.

2.

Az Ügynökség segítséget nyújt és tanácsot ad a Bizottságnak és a tagállamoknak a hatáskörébe tartozó hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket illetően.

3.

Az Ügynökség magas szintű szakértelmet fejleszt ki, és felhasználja ezt a szakértelmet a köz- és magánszektor szereplői közötti széles körű együttműködés ösztönzésére.

4.

Az Ügynökség kérésre segíti a Bizottságot a hálózat- és információbiztonságra vonatkozó uniós jogszabályok aktualizálásához és továbbfejlesztéséhez szükséges szakmai előkészítő munkában.

Feladatok

Az Ügynökség:

a)

információkat gyűjt az olyan jelenlegi és jövőbeni kockázatokról, amelyeknek hatásuk lehet az elektronikus hírközlő hálózatokra;

b)

tanácsot, illetve segítséget nyújt az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak, az európai szerveknek, valamint az illetékes nemzeti szerveknek;

c)

elősegíti az ezen a téren működő szereplők közötti együttműködést;

d)

elősegíti az együttműködést a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos problémák kezelésére szolgáló közös módszerek kidolgozásában;

e)

hozzájárul a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó fogékonyság növeléséhez valamennyi felhasználónál, többek között ösztönözve a mindenkori legjobb gyakorlatok megosztását – beleértve a felhasználók figyelmeztetésére szolgáló módszereket is –, valamint törekedve a köz- és a magánszektorból induló kezdeményezések közötti egymást erősítő hatásra;

f)

segíti a Bizottságot és a tagállamokat az ágazattal folytatott párbeszédben;

g)

nyomon követi a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó szabványok kidolgozását;

h)

tanácsokkal látja el a Bizottságot a hálózat- és információbiztonságra irányuló kutatás és a kockázatmegelőzési technológiák alkalmazása területén;

i)

előmozdítja a megelőzési vezetői megoldásokkal kapcsolatos kockázatértékelési tevékenységet;

j)

hozzájárul a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködéshez;

k)

függetlenül teszi közzé saját következtetéseit, orientációit és a hatókörébe, illetve a céljai közé tartozó kérdésekkel kapcsolatban tanácsot ad.

Irányítás

Igazgatóság

A tagállamok egy-egy képviselője, a Bizottság által kinevezett három képviselő, valamint a Bizottság által javasolt és a Tanács által kinevezett, szavazati joggal nem rendelkező három képviselő, akik egyenként az alábbi csoportok valamelyikét képviselik:

a)

az információs és kommunikációs technológiai iparág;

b)

fogyasztói csoportok;

c)

információ- és hálózatbiztonsági elméleti szakemberek.

Az érdekeltek állandó csoportja

—

A legfontosabb érdekelteket – köztük az információs és kommunikációs technológiai iparágat, az információs és kommunikációs technológiákat felhasználó szervezeteket és az információ- és hálózatbiztonsági elméleti szakembereket – képviselő 30 magas szintű szakértő.

—

Nyílt pályázatot követően a tagokat a vezérigazgató választja ki, aki miután tájékoztatta az Igazgatóságot a döntéséről, a kiválasztott jelölteket személyes minőségükben nevezi ki 2,5 éves megbízatási időtartamra.

Vezérigazgató

Az Igazgatóság nevezi ki ötéves időtartamra az Európai Bizottság által javasolt jelöltek listájáról, európai parlamenti meghallgatást követően.

Külső ellenőrzés

Az Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

A Bizottság belső ellenőrzési szolgálata.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

Végleges költségvetés

8,1 millió EUR (8,1 millió EUR), ennek 100 %-a (100 %) uniós támogatás.

Létszám 2011. december 31-én

A létszámtervben szereplő állások száma: 44 (44), ebből betöltött: 41 (40).

Egyéb betöltött álláshelyek: 13 (11) szerződéses alkalmazott, 4 (2) kirendelt nemzeti szakértő.

A teljes létszám: 58 (53) fő, amely foglalkoztatási terület szerint a következőképpen oszlik meg:

operatív feladatok: 40 (34)

adminisztratív feladatok: 18 (19)

Termékek és szolgáltatások 2011-ben (zárójelben a 2010-es adat)

1. MF  (1) :   Az együttműködés javítása

Az első munkafolyamat fő célja az volt, hogy támogassa az Európai Bizottságot és a tagállamokat a jelenlegi együttműködési rendszerek továbbfejlesztésében, és ennek révén a tagállamok közötti információcsere és együttműködés elmélyítésében. Ennek érdekében adatokkal és véleményekkel látja el a Bizottságot, és így segíti annak munkáját az új szabályok megszövegezésében, valamint a jogszabályok alapjául szolgáló bevált gyakorlatok azonosításában és ösztönzésében. Mindez egyrészt bekerült a Tagállamok Európai Fóruma (European Forum for Member States, EFMS) és a rugalmasság javításáért felelős köz-magán partnerség (EP3R) megbeszéléseinektémái közé, másrészt figyelembe is veszi annak eredményeit. A megoldandó problémák más dokumentumokban szerepelnek, többek között az Európai Bizottság biztonságról szóló közleményében (COM 2006 251), a kritikus kommunikációs és információs infrastruktúrák védelméről szóló közleményében (Critical Communication and Information Infrastructure Protection – CIIP, COM 2009 149), amely. kiemelte a hálózat, az információbiztonság és a rugalmasság fontosságát az egységes európai információs tér megteremtése érdekében, valamint a digitális menetrendről (Digital Agenda) szóló közleményében. A mind összetettebb kölcsönös függések miatt egy adott infrastruktúra zavara könnyen átterjedhet a (földrajzi és joghatósági) határokon túlra, illetve más infrastruktúrákra, és európai szintű hatással járhat. A telekommunikációs terület globális jellege miatt közös megközelítés szükséges az olyan kérdések kezeléséhez, mint a nyilvános hírközlési hálózatok rugalmassága és biztonsága.

Az eredmények száma: 13

2. MF:   az összeurópai CIIP  (2) és a rugalmasság fejlesztése

A második munkafolyamat célja, hogy támogassa a tagállamokat biztonságos és rugalmas információs kommunikációs rendszerek létrehozásában, és növelje a kritikus információs infrastruktúrák és szolgáltatások védettségét Európában.

A munkafolyamat szorosan illeszkedik a Bizottság 2009 márciusi és 2011 márciusi közleményében szereplő CIIP cselekvési tervhez. E munka nagy része emellett közvetlenül hozzájárul az Európai Unió belső biztonsági stratégiájában és a digitális menetrendben lefektetett célok megvalósításához is. A CIIP területén a munkacsomagok döntő többsége a 2010-es munkaprogram részeként végrehajtott munka egyszerű folytatása.

A munkafolyamat céljai konkrétabban a következők:

—

A tagállamok operatív képességeinek fejlesztése, és ezáltal a releváns érdekelt felek támogatása hatékonyságuk és eredményességük növelésében

—

Események támogatása és ösztönzése összeurópai szinten

—

A CIIP információbiztonsággal kapcsolatos nehézségeinek azonosítása és kezelése

—

Az információs és kommunikációs technológiák és az összekapcsolt hálózatok információbiztonsági problémáinak azonosítása és kezelése

—

A kiberbiztonsággal és a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó EU-USA munkacsoport támogatása. A munkacsoportot a 2010. november 20-i EU-USA csúcstalálkozó keretében hozták létre.

Az eredmények száma: 16

3. MF:   Az adatvédelem és a bizalom előmozdítása

A 3. munkafolyamat négy munkacsomagot foglalt magában:

—

Az információbiztonság gazdasági ösztönzőinek és akadályainak megértése és elemzése.

—

Annak vizsgálata, hogy az adatvédelmet, az azonosságot és a bizalmat megfelelően integrálták az új szolgáltatásokba.

—

Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv (2002/58/EK) 4. cikke végrehajtásának támogatása.

—

Az európai kiberbiztonsági hónap létrehozásának előmozdítása.

Az első munkacsomag elemezte az összeurópai szintű információbiztonság javításának gazdasági akadályait és ösztönzőit. Az ENISA elemezte a gazdasági hajtóerőket és akadályokat a jogi, szakpolitikai, szakmai és oktatási területen, és azonosította a fejlesztési lehetőségeket. A második munkacsomag megvizsgálta, hogy az adatvédelem, az azonosság és a bizalom hogyan épülnek be az új szolgáltatásokba, és javaslatokat tett a további fejlesztésekre. A cél az volt, hogy felmérjék, illetve értékeljék a személyi adatvédelemben és a hálózati szolgáltatásokkal kapcsolatos bizalom erősödésében tett eddigi előrelépést.

A harmadik munkacsomag az ENISA-nak az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 4. cikke végrehajtása érdekében nyújtott támogatását érintette. Ez a „29. cikk” munkacsoporttal, az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Bizottsággal (Jogérvényesülési Főigazgatóság és Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatóság) folytatott együttműködés folytatása volt, és annak kutatását tűzte ki célul, hogyan lehet a gyakorlatban uniós szinten végrehajtani a 4. cikk rendelkezéseit.

Az ENISA továbbá együttműködött a tagállamokkal egy európai kiberbiztonsági hónap megszervezésében.

Az eredmények száma: 5

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.

(1)  MF: munkafolyamat

(2)  CIIP: kritikus információs infrastruktúrák védelme

Forrás: az Ügynökségtől származó adatok.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

Amint azt a Számvevőszék is megállapította, a költségvetés végrehajtása javult 2011-ben. Az áthozatok további csökkentése érdekében az Ügynökség megkezdte a 2012-es évre vonatkozó közbeszerzés tervezését, és sikerrel járt a 2011-es év utolsó negyedévében a 2012-es munkaprogramban előírt tevékenységekhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások elindításában. Ez a gyakorlat várhatóan a 2012-es év végén hoz eredményeket.

13.

Az Ügynökség racionalizálta az eszközkezelését az ABAC Assets – a Bizottság által bevezetett és az intézmények és ügynökségek által használt eszközkezelő modul - alkalmazás bevezetésével. Ez a 2012-ben teljes kiépítésre és alkalmazásra kerülő alkalmazás, biztosítja az összes regisztrált eszköz egyedi azonosítását, tehát a Számvevőszék észrevétele megoldottá válik.

14.

Az Ügynökség 2012. március 2-án megfelelő munkaerőfelvételre vonatkozó iránymutatásokat fogadott el, amelyek teljes mértékben megoldást kínálnak a Számvevőszék észrevételére. Ezeket az iránymutatásokat a felvételi bizottság tagjai azonnal megkapják, mihelyt az Ügynökség ügyvezető igazgatója kinevezi őket.
Top