15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/92

1.

A pármai székhelyű Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság, illetve az EFSA) az 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hatóság fő feladata, hogy tudományos információkat szolgáltasson az uniós joganyag kidolgozásához, adatokat gyűjtsön és vizsgáljon a kockázatok azonosítása és monitorozása céljából, valamint hogy független tájékoztatást nyújtson ezekről a kockázatokról (2).

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint a Hatóság felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Hatóság éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő a Hatóság pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) a Hatóság éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy a Hatóság éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hatóság éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

10.

A Számvevőszék véleménye szerint a Hatóságnak a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

12.

2011-ben 13 költségvetési átcsoportosítás történt, ami jelentős mértékben megnövelte az informatikai kiadások előirányzatait (12). Összesen 2,5 millió eurót az I. címből (személyzeti kiadások) a II. címbe (igazgatási kiadások) csoportosítottak át; ez a II. cím eredeti összege 21 %-ának felel meg. A III. címet (operatív kiadások) illetően 1,8 millió EUR összegű differenciált kifizetési előirányzatot, az eredeti differenciált előirányzatok 25 %-át törölték. Ez a helyzet költségvetés-tervezési, illetve -végrehajtási nehézségeket jelez, és ellentmond az egyediség költségvetési alapelvének.

13.

A Hatóság 2011 decemberében 36,8 millió euróért új székházat vásárolt. A vételár negyedéves részletekben, 25 éves futamidő alatt törlesztendő, ami 18,5 millió EUR fizetendő kamatot jelent. A Számvevőszék felteszi a kérdést, hogy – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, a költségvetési rendelet teljes mértékű tiszteletben tartásával – nem lett volna-e lehetséges gazdaságosabb alternatíváért folyamodni a költségvetési hatósághoz.

14.

Van még javítanivaló a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságának terén. Az írásbeli vizsgák és személyes elbeszélgetések kérdéseit akkor határozták meg, amikor a felvételi bizottság már megvizsgálta a pályázatokat; a felvételi bizottság tagjai a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatukat nem a jelöltek pályázatainak értékelését megelőzően, hanem már aközben írták alá.

15.

A Számvevőszék ellenőrzést végzett négy európai uniós ügynökségnél (köztük az EFSA-nál) abból a célból, hogy értékelje az összeférhetetlenség kezeléséhez alkalmazott politikákat és eljárásokat. Az ellenőrzés eredményeit külön dokumentum (a 15/2012. sz. különjelentés) mutatja be.