8.11.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 340/13

---

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek és lemezek) behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról

2012/C 340/06

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 10. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó (2) kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek és lemezek) behozatala támogatott formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2012. szeptember 26-án az EU ProSun (a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése a kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

2.   A vizsgált termék

Az e vizsgálat tárgyát képező terméket a kristályos szilícium fotovillamos modulok vagy panelek, valamint olyan típusú elemek és lemezek alkotják, amelyeket kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használnak. Az elemek és lemezek vastagsága nem haladhatja meg a 400 μm-t (a továbbiakban: vizsgált termék).

A következő terméktípusok nem tartoznak a vizsgált termékhez:

—	olyan, hatnál kevesebb elemből álló, napelemes töltő, amely hordozható, és készülékek elektromos energiával való ellátását biztosítja, illetve elemtöltőként működik,

—	fotovillamos vékonyréteg termékek,

—

olyan kristályos szilícium fotovillamos termékek, amelyeket tartósan integráltak villamossági árukba, ahol a villamossági áruk funkciója más, mint villamosenergia-termelés, és ahol ezek a villamossági áruk az integrált kristályos szilícium fotovillamos elemek által termelt villamos energiát fogyasztanak.

3.   A támogatásra vonatkozó állítás

Az állítások szerint támogatott termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg az ex 3818 00 10, ex 8501 31 00, ex 8501 32 00, ex 8501 33 00, ex 8501 34 00, ex 8501 61 20, ex 8501 61 80, ex 8501 62 00, ex 8501 63 00, ex 8501 64 00 és ex 8541 40 90 KN-kód alá tartozó, vizsgált termék. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

A Kínai Népköztársaságból származó vizsgált termék gyártói állítólag a Kínai Népköztársaság kormánya részéről többféle támogatásban részesültek.

A támogatások többek között az alábbi formákban történtek: a napelemes paneleket gyártó ágazatnak nyújtott kedvezményes kölcsönök (például állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankok és állami fejlesztési bankok által nyújtott hitelkeretek és alacsony kamatozású fejlesztési hitelek, exporthitel-támogatási programok, exportgaranciák, környezetbarát technológiákra nyújtott biztosítások, offshore holding társaságoknak biztosított hozzáférés, kormány általi hitel-visszafizetés), támogatási programok (pl. az Exporttermék-kutatási és -fejlesztési Alap, az „Ismert Márkák” és a „Világvezető Kínai Márkák” programok támogatásai, az iparágak külföldi terjeszkedéséhez nyújtott források Guangdong tartományban, „Aranyló Nap” demonstrációs program), bizonyos áruknak a megfelelő ellenszolgáltatásnál jóval kevesebb összeg fejében történő állami rendelkezésre bocsátása (például poliszilíciumok, sajtolt alumíniumtermékek, üveg, villamos energia és földterület), közvetlen adómentességet és adókedvezményt nyújtó programok (pl. társasági adó alóli mentesség vagy adócsökkentés a „2 évig mentesség + 3 évig fele adó” program keretében, társasági adó alóli mentesség a kivitellel foglalkozó külföldi tőkével működő vállalatoknak [a továbbiakban: KTV-k], társaságiadó-csökkentés KTV-knek földrajzi elhelyezkedés alapján, helyi adó alóli mentesség vagy a helyi adó csökkentése a „produktív” KTV-knek, társaságiadó-csökkentés a kínai gyártmányú berendezéseket vásárló KTV-knek, kedvezményes adók kutatásra és fejlesztésre a KTV-k számára, adó-visszatérítési programok a KTV-nyereségek exportorientált vállalkozásokba történő visszaforgatásához, preferenciális társasági adó a csúcs- vagy új technológiával foglalkozó iparágakhoz tartozóként elismert KTV-knek, adócsökkentés a kijelölt projektekben részt vevő csúcs- vagy új technológiával foglalkozó vállalkozások számára, kedvezményes társaságiadó-politika az északkeleti régióban található vállalkozásoknak, Guangdong tartománybeli adóprogramok), valamint közvetett adó- és importvám-mentességi programok (például hozzáadottérték-adó [héa] mentesség a behozott berendezésekre, héa-engedmény a kínai gyártmányú berendezések vásárlására KTV-k számára, befektetett eszközök vásárlására vonatkozó héa- és vámmentesség a Külpolitikai Fejlesztési Program keretében).

A panaszos azt is állítja, hogy a fent említett programok támogatásoknak minősülnek, mivel a Kínai Népköztársaság kormánya és más regionális közigazgatási szervek (beleértve az állami szerveket is) pénzügyi hozzájárulásával zajlanak, és előnyt jelentenek a kedvezményezetteknek. Ezek állítólag az exportteljesítménytől és/vagy attól függnek, hogy előnyben részesítik-e a hazai termékeket az importtermékekkel szemben, és/vagy egyes vállalatokra vagy ágazatokra és/vagy egyes vállalatokra és/vagy régiókra korlátozódnak-e, épp ezért egyediek és kiegyenlíthetők.

4.   A kárra és az okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott prima facie bizonyíték azt mutatja, hogy a behozott vizsgált termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre és annak piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 10. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala támogatott formában történik-e, és ha igen, a támogatás okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben igen, a vizsgálat azt is fel fogja tárni, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések elrendelésére kerül sor.

A Kínai Népköztársaság kormányát konzultációra kérték fel.

Vannak arra utaló jelek, hogy a vizsgált termék gyakran tartalmaz más országokból származó részeket és alkatrészeket. Ezért a Bizottság felkéri azokat a vállalatokat, amelyek a vizsgált terméket a Kínai Népköztársaságból szállítják, de úgy gondolják, hogy ezen exportoknak egy része vagy az egésze vámjogilag nem a Kínai Népköztársaságból származik, hogy jelentkezzenek, és közöljenek minden, a tárgyhoz tartozó információt. Az érintett országból exportált vizsgált termék eredetét ennek fényében, valamit a vizsgálat során gyűjtött egyéb információ alapján vizsgálják meg. Adott esetben, például az alaprendelet 24. cikkének (3) bekezdése alapján, különleges rendelkezések fogadhatók el.

5.1.    A támogatás megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri az érintett országból származó vizsgált termék exportáló gyártóit (3) és az érintett ország hatóságait, hogy vegyenek részt a Bizottság által folytatott vizsgálatban.

5.1.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.1.1.1.   Eljárás az érintett ország vizsgálatban részt vevő exportáló gyártóinak kiválasztására

a)   Mintavétel

Tekintettel arra, hogy az eljárás az érintett országban jelentős számú exportáló gyártót érinthet, illetve annak érdekében, hogy a vizsgálatot a jogszabályban előírt határidőn belül le lehessen zárni, a Bizottság a megvizsgálandó exportáló gyártók számát minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés A. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság az exportáló ország hatóságaival is kapcsolatba lép, továbbá felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók bármely ismert szövetségével is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fentiekben kért információk kivételével bármilyen más releváns információt be kívánnak nyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az a termelés, az értékesítések vagy a kivitt termékek olyan legnagyobb reprezentatív mennyiségén alapulhat, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek bele a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába kiválasztott exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak és az érintett ország hatóságainak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül be kell nyújtania a kitöltött kérdőívet.

Az exportáló gyártóknak szóló kérdőív információkat kér többek között az exportáló gyártó vállalata/vállalatai struktúrájáról, a vállalatnak/vállalatoknak a vizsgált termékkel kapcsolatban folytatott tevékenységeiről, a vállalat/vállalatok összes értékesítéséről és a vizsgált termék értékesítéséről, valamint az állítólagos támogatásokból vagy támogatási programokból származó pénzügyi hozzájárulás és előny összegéről.

A hatóságoknak szóló kérdőív információt kér többek között az állítólagos támogatásokról vagy támogatási programról/programokról, az azok irányításáért felelős hatóságokról, a programirányítás módjáról és működéséről, a jogalapról, a támogathatósági szempontokról és más feltételekről, a kedvezményezettekről, valamint a nyújtott pénzügyi hozzájárulás és előny összegéről.

Az alaprendelet 28. cikke alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való esetleges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: „a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók”). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártókra kivethető kiegyenlítő vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított szubvenciókülönbözet súlyozott átlagát (4).

b)   A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni szubvenciókülönbözet

Az alaprendelet 27. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg egyéni szubvenciókülönbözetüket. Eltérő rendelkezés hiányában az egyéni szubvenciókülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak kérniük kell, és a mintavételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül kitöltve be kell nyújtaniuk a kérdőívet.

Az egyéni szubvenciókülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudniuk kell, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem számít ki egyéni szubvenciókülönbözetet számukra, amennyiben az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni szubvenciókülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.1.2.   A független importőrökre irányuló vizsgálat  (5)  (6)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országból az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt ebben a vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, és a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó független importőrök számát minta kiválasztása révén ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük, a vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozó, az ezen értesítés B. mellékletében kért információknak a Bizottság rendelkezésére bocsátása révén.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök bármely ismert szövetségével is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fentiekben kért információk kivételével bármilyen más releváns információt be kívánnak nyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék Unióban való értékesítésének azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és importőrszövetséget értesít arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

A kérdőív információkat kér többek között a felek vállalatának/vállalatainak struktúrájáról, a vizsgált termékkel kapcsolatban folytatott tevékenységéről, valamint a vizsgált termék értékesítéséről.

5.2.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékokon alapul, és magában foglalja emellett a támogatott behozatalok mennyisége, azoknak az uniós piac árait érintő hatásuk, valamint az uniós gazdasági ágazatra kifejtett közvetlen hatásuk tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit a Bizottság által folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.2.1.   Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a megvizsgálandó uniós gyártók számát ésszerű mértékűre korlátozza minta kiválasztása révén („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Ennek részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen keresztül). Azokat az uniós gyártókat, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, a Bizottság arra kéri fel, hogy ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal. Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban bármilyen más releváns információt be kívánnak nyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

A kérdőív információkat kér többek között a felek vállalatának/vállalatainak struktúrájáról, valamint a vállalat/vállalatok pénzügyi és gazdasági helyzetéről.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a támogatásra és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 31. cikke szerint határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha szubvencióellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül szolgáltathatnak információt a Bizottságnak az uniós érdekről. Ezt az információt vagy szabadon választott formátumban, vagy a Bizottság által elkészített kérdőíven lehet benyújtani. Mindazonáltal a 31. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásbeli beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire is figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során meghatározott egyedi határidőn belül kell benyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására és a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó utasítások

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásbeli beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (7) (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt felek az alaprendelet 29. cikke (2) bekezdésének megfelelően nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell hogy bocsássanak, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük annak érdekében, hogy a bizalmas információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információkat benyújtó érdekelt fél nem a kért formában és minőségben készíti el a bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja a bizalmas információkat.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket elektronikus formában kell benyújtaniuk (a nem bizalmas beadványokat e-mailben, a bizalmasakat CD-R/DVD lemezen), és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. A kitöltött kérdőívekhez csatolt minden meghatalmazást és aláírt tanúsítványt, valamint azok frissített verzióit azonban papíron kell benyújtani, azaz levélben vagy személyesen, az alábbiakban megadott címen. Az alaprendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amennyiben egy érdekelt fél beadványait és kérelmeit nem tudja elektronikus formában benyújtani, azonnal tájékoztatnia kell erről a Bizottságot. Az érdekelt felek további információkat találhatnak a Bizottsággal való levelezésről a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalának vonatkozó részein: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/trade-defence

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N105 08/020

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22985514 (csak a 3. és 5.1.1. ponttal, valamint az A. melléklettel kapcsolatos levelezések)

+32 22956505 (egyéb kérdések)

E-mail: trade-solar-subsidy@ec.europa.eu (csak a 3. és 5.1.1. ponttal, valamint az A. melléklettel kapcsolatos levelezések)

trade-solar-injury@ec.europa.eu (egyéb kérdések)

6.   Az együttműködés hiánya

Amennyiben bármely érdekelt fél megtagadja az információkhoz való hozzáféréshez való hozzájárulását, vagy a határidőkön belül egyéb módon elmulasztja a szükséges információ nyújtását, vagy jelentős mértékben akadályozza a vizsgálat lefolytatását, az alaprendelet 28. cikke értelmében a rendelkezésre álló tények alapján mind ideiglenes, mind végleges jóváhagyó vagy elutasító megállapítások tehetők.

Amennyiben a feltárt tények alapján megállapítható, hogy bármely érdekelt fél valótlan vagy félrevezető információkat közölt, az ilyen információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre kell alapozni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 28. cikke értelmében a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

7.   Meghallgatási tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgatási tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgatási tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgatási tisztviselő megvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott, meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgatási tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgatási tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem indokainak megadásával együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során meghatározott egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

A meghallgatási tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatás megtartására is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat és előadhatják – többek között – a támogatással, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgatási tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/hearing-officer/index_en.htm

8.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 13 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 12. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9.   Személyes adatok feldolgozása

A vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kezelik.

---

(1)  HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

(2)  Lásd alább az 5. pont utolsó albekezdését, mely fontos információval szolgál azon vállalatok számára, amelyek a vizsgált terméket a Kínai Népköztársaságból az EU-ba szállítják, de úgy gondolják, hogy ezen exportoknak egy része vagy az egésze vámjogilag nem a Kínai Népköztársaságból származik.

(3)  Exportáló gyártó az érintett országbeli bármely olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(4)  Az alaprendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden, nulla és de minimis értéket el nem érő összegű kiegyenlíthető támogatást és a 28. cikkben előírt körülmények között megállapított kiegyenlíthető támogatások összegét.

(5)  Kizárólag az exportáló gyártóktól független importőrök vehetők fel a mintába. Azoknak az importőröknek, akik exportáló gyártókkal kapcsolatban állnak, ki kell tölteniük a kérdőív 1. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében a személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetlenül vagy közvetve ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetlenül vagy közvetve együtt ellenőriznek egy harmadik személyt, vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a támogatás meghatározásán kívüli vizsgálati szempontokkal kapcsolatban is felhasználhatók.

(7)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum a 597/2009/EK tanácsi rendelet 29. cikke alapján (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.) és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás 12. cikke alapján bizalmas jellegű dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(8)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

---

---

---