Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62012CN0152

    C-152/12. sz. ügy: 2012. március 29-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Bolgár Köztársaság

    HL C 174., 2012.6.16, p. 17–18 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    16.6.2012   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 174/17


    2012. március 29-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Bolgár Köztársaság

    (C-152/12. sz. ügy)

    2012/C 174/26

    Az eljárás nyelve: bolgár

    Felek

    Felperes: Európai Bizottság (képviselők: R. Vasileva és H. Støvlbæk)

    Alperes: Bolgár Köztársaság

    Kereseti kérelmek

    Az Európai Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

    állapítsa meg, hogy a Bolgár Köztársaság nem teljesítette a 2001/14/EK irányelv (1) 7. cikkének (3) bekezdéséből és 8. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

    a Bolgár Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a 2002. március 16-i keresetlevelében azt kéri, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy a Bolgár Köztársaság nem teljesítette a 2001/14/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdése és 8. cikkének (1) bekezdése értelmében fennálló kötelezettségeit, mivel a bulgáriai pályahálózat-működtetők díjazási rendszere nem az adott vonat közlekedtetéséből közvetlenül eredő költségeken alapul, mint ahogy azt a 2001/14/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdése előírja. Továbbá Bulgária nem nyilvánította ki, hogy a díjszabását az említett irányelv 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően a felmerült költségek teljes megtérülésére irányuló rendszerre alapította volna. Ezért a Bolgár Köztársaságnak az e cikkben meghatározott követelményeket mindenképp teljesítenie kellene.

    A Bizottság a következő fő érveket terjeszti elő:

    1.

    Az adott vonat közlekedtetéséből közvetlenül eredő költségek fogalma alatt a vasúti pályahálózat tényleges használatából közvetlenül eredő költségek határértékeit, vagyis valamely konkrét vonathoz kapcsolódó „közvetlen költségeket” kell érteni. Következésképpen e költségek a vasúti pályahálózat használatától vagy e használat mellőzésétől függően változnak. Ugyanezen logika alapján a vasúti pályahálózat tényleges használatától függetlenül felmerülő költségek nem tekinthetők közvetlen költségeknek, még ha azok bizonyos vonalakon a vonatok üzemeltetése szempontjából elengedhetetlen tevékenységekhez vagy árukhoz is kapcsolódnak. E költségek állandók abban az értelemben, hogy akkor is felmerülnek, ha a vasúti pályahálózatot egyáltalán nem használják.

    2.

    A fenti értelmezést megerősíti a 7. cikk (3) bekezdésének szövege, amely „az adott vonat közlekedtetéséből közvetlenül eredő” költségre utal. A vasúti pályahálózat egészéhez kapcsolódó állandó költség nem „közvetlenül ered” valamely konkrét vonat közlekedtetéséből. Vagyis a „közvetlenül eredő” fordulat a valamely konkrét vonat közlekedtetésére vonatkozó többletköltséget jellemzi. A fenti értelmezést a 7. cikk (3) bekezdésének összefüggéseiben történő olvasata is megerősíti. A 7. cikk a díjszámítási elveket állapítja meg, míg a 8. cikk az ezen elvek alóli esetleges kivételekről rendelkezik. A 8. cikk (1) bekezdése a „(…) pályahálózat-működtető felmerült költségeinek teljes (megtérülésére) (…)” utal, ami azt jelenti, hogy a 7. cikk (3) bekezdésében hivatkozott költség nem lehet a pályahálózat-működtető végleges költsége, hanem a valamely konkrét vonat közlekedtetéséből eredő közvetlen költségről, vagyis a végleges költségnél alacsonyabb költségről van szó. Ezt az értelmezést megerősíti a 2001/14/EK irányelv (7) preambulumbekezdése, amely a vasúti infrastruktúrának a lehető legnagyobb számú üzemeltető általi hatékony használatára ösztönöz, ami nem magas díjszabást feltételez.

    3.

    A Bizottság úgy véli, hogy a pályahálózat működtetője a saját költségei alapján köteles a pályahálózatot a vasúti szállítók rendelkezésére bocsátani, a vasúti szállítók pedig a közvetlen költségnek megfelelő díjakat kötelesek fizetni. Ez annak szükségességével magyarázható, hogy a vasúti pályahálózatot vonzóbbá kell tenni a nagyszámú vasúti szállító általi használata, valamint az e szállítók mindegyike általi használat optimalizálása érdekében. A 2001/14/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdése csak akkor alkalmazható, ha teljesülnek az ott meghatározott feltételek, vagyis: a pályahálózat működtetőjének minden olyan piaci szegmens vonatkozásában, amelyeken felárat szándékozik felszámítani, mindenekelőtt meg kell győződnie arról, hogy az említett szegmensek lehetővé teszik-e az ilyen felárat. Ez az értelmezés a 8. cikk (1) bekezdése első albekezdésének szövegéből — „(a)mennyiben a piac ezt lehetővé teszi (…)” —, valamint a 8. cikk (1) bekezdése második albekezdésének szövegéből ered, amely a következő: „(a) díjak mértéke azonban nem zárhatja ki, hogy az infrastruktúrát olyan piaci szegmensek használják, amelyek legalább a vasúti szolgáltatás következtében közvetlenül felmerült költségeket (…) fedezni tudják”.

    4.

    A pályahálózat bulgáriai működtetőjének a 2005 és 2008 közötti évekre vonatkozó költségeinek és díjainak teljes körű elemzéséből kiderül, hogy a Bulgáriában számított közvetlen működési költségek 60–70 %-a állandó tényezőkön, közelebbről a munkabéreken és a szociális terheken alapul. Az eddigiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy e költség nem tekinthető a 7. cikk (3) bekezdése értelmében vett közvetlen költségnek, mivel a vasúti szolgáltatások működtetése esetében nem változik. Következésképpen a pályahálózat használati díjaiból származó bevételek sokkal magasabbak, mint a közvetlen működtetési költségek teljes összege. A Bizottság ennek alapján megállapította, hogy Bulgáriában a díjakat nem kizárólag a vasúti szolgáltatások működtetéséből közvetlenül eredő költségek alapján állapítják meg.

    5.

    A Bizottság a rendelkezésére bocsátott információk alapján megállapította, hogy a vasúti pályahálózat díjait illetően Bulgáriában alkalmazott módszer nem áll nyilvánvaló kapcsolatban a 2001/14/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdése értelmében vett közvetlen költségek elemzésével.


    (1)  A vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló, 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 75., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 5. kötet, 404. o.).


    Top