22.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/120

1.1

Az európai digitális menetrend célkitűzése a nagysebességű, széles sávú, mindenki számára elérhető, vezetékes és vezeték nélküli technológiájú digitális infrastruktúra kiépítése; ehhez azonban intézkedéseket kell tenni a digitális „szűk keresztmetszet”, azaz az összekapcsolódás és a műszaki átjárhatóság hiányából adódó akadályok, valamint a nemzeti és európai szinten fennálló, területek és társadalmi rétegek közötti szakadék felszámolására.

A transzeurópai távközlési hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló javaslatának keretében az Európai Bizottság – az egységes digitális piac megteremtése előtt álló akadályok leküzdése érdekében, illetve amiatt, hogy Európában főbb versenytársainkhoz képest kevesebb széles sávú hálózatot érintő beruházás valósul meg – számba vette a széles sávú hálózatok és digitális szolgáltatási infrastruktúrák létrehozását szolgáló közös érdekű projekteket.

1.2

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság útnak indítja az „európai összekapcsolódási eszközt” (Connecting Europe Facility), és úgy véli, hogy annak a széles sávú hálózatokra való alkalmazásával konkrét és pozitív válasz adható az európai digitális menetrend által támasztott követelményekre, hiszen kezeli a széles sávú hálózatok terén elégtelen beruházások problémáját. (1)

1.3

Az EGSZB – ahogyan azt számos véleményében is megerősítette – meg van győződve arról, hogy a mindenki számára adott széles sávú hozzáférés nemcsak a modern gazdaságok fejlődésének kulcsfontosságú feltétele, hanem az új munkahelyek teremtése, a kohézió erősítése, valamint a gazdasági és kulturális szempontból hátrányos helyzetű személyek és területek jóléte és digitális integrációja szempontjából is döntő fontosságú. (2)

1.4

A közös érdekű projektek célkitűzéseit és prioritásait úgy kell meghatározni, hogy eleget tegyenek a következő két alapvető követelménynek: a pénzügyi eszközök optimális felhasználása és pontos célok megvalósítása a finanszírozások szétaprózódásának elkerülése érdekében.

Ezért alapvető fontosságú, hogy a finanszírozandó projektek elősegítsék a nemzeti hálózatok összekapcsolódását és átjárhatóságát, hiszen e nélkül az egységes digitális piac nem jöhetne létre.

1.5

Az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy a finanszírozandó projekteket a legnagyobb odafigyeléssel és szigorú szempontok alapján válassza ki, hogy a forrásokat a transzeurópai összekapcsolódás biztosítására, a peremterületek támogatására, a kkv-k digitális gazdasághoz való hozzáférésének elősegítésére és a társadalmi kohézió javítására fordítsák. E követelmények teljesítése és az intézmények és a polgárok tájékoztatása érdekében ajánlatos lenne, hogy az Európai Bizottság időszakos jelentést készítsen az alapok felhasználásáról.

1.6

Az EGSZB aggályának ad hangot az 5. cikk (6) bekezdésével kapcsolatban, amely szerint „az Európai Bizottság jogosult felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni a mellékletben felsorolt közös érdekű projektek leírásának módosítása (…) érdekében”.A politikai megfontolásokat (lásd: 5. cikk (7) bekezdés b) pont, amely „felmerülő szakpolitikai prioritások”-at említ) és a lobbikörök érdekérvényesítését lehetőleg korlátozni kell, és helyettük az innovációs technológia, a hozzáadott érték és a célkitűzéseknek való megfelelés kritériumait kell előnyben részesíteni. Az EGSZB hangsúlyozza: a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak legyen pontosan meghatározott időbeli és tartalombeli korlátja.

1.7

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a finanszírozandó projektek tiszteletben tartsák a hálózatsemlegesség elvét, mely alapvetően fontos egy valóban nyitott internet számára. (3)

1.8

A forrásokat a nyílt hálózati és olyan, nem diszkriminatív alapon hozzáférhető megoldásokra kell fordítani, amelyek lehetővé teszik a leghatékonyabb technológiákkal ellátott, a polgárok és a vállalkozások számára egyaránt megfizethető költségekkel járó új szolgáltatók piacra lépését.

1.9

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság jobban összehangolja a rendeletben és egyéb kezdeményezésekben meghatározott források felosztását, és ezáltal elkerüli a kettős finanszírozást és a hanyagságot.

1.10

Haladéktalanul fel kell térképezni a széles sávú infrastruktúrákat és szolgáltatásokat európai, nemzeti és regionális szinten, ami az Európai Bizottság reményei szerint is rámutat a lefedettség hiányaira, és ösztönzést ad az állami és magánbefektetők új kezdeményezéseinek.

1.11

Fontos a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködésre való nyitottság az érintett távközlési hálózatok együttműködtethetőségének fokozása érdekében.

1.12

Végül az EGSZB újra emlékeztet abbéli meggyőződésére, hogy az internetkapcsolatot elkerülhetetlenül fel kell venni az egyetemes szolgáltatások körébe, (4) és úgy véli, hogy ez azon prioritások egyike, amelyek az EU versenyképesebbé és befogadóbbá tételét célozzák. E célkitűzés elérésére várva azonban minden polgár számára biztosítani kell a széles sávhoz való, megfizethető költségek melletti nyilvános vagy otthoni hozzáférést.

2.1

2011. június 29-én az Európai Bizottság elfogadta az új transzeurópai távközlési hálózatokra vonatkozó iránymutatásokat, és közzétett egy javaslatot az új, a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi tervre, (5) amely magában foglalja egy új integrált eszköz létrehozását. Az úgynevezett „európai összekapcsolódási eszköz” (Connecting Europe Facility – CEF) célja, hogy főként a közlekedési, az energiaipari és a távközlési infrastruktúrák terén beruházásokat valósítson meg közösségi érdekeltségű projektekben. A nagy hozzáadott értéket képviselő, közösségi társfinanszírozás tárgyát képező projekt teljes pénzügyi kerete 50 milliárd euró, amelyből 9,2 milliárd eurót szánnak a digitális hálózatokra és szolgáltatásokra, míg a becsült finanszírozási igény legalább 270 milliárd EUR.

2.2

Az Európai Bizottság javasolja továbbá uniós projektkötvények (project bonds) bevezetését, amely amellett, hogy ösztönözné a köz- és magánszférából érkező finanszírozásokat, csökkentené a harmadik félként beruházók kockázatait. Az Unió költségvetése ezáltal az Európai Beruházási Banknak (EBB) fog tőkét biztosítani a támogatható projektek társfinanszírozása kapcsán felmerülő kockázatok részleges fedezésére. Az Unió költségvetése tehát egyfajta garanciát nyújt, hogy az EBB a szóban forgó projekteket finanszírozza, a fennmaradó kockázatot viszont az EBB-nek kell vállalnia. A kísérleti fázisban (2012–2013) 20 milliós – európai távközlési programok felhasználatlan előirányzatainak átcsoportosításából származó – költségvetés áll az EBB rendelkezésére, amelynek az Európai Bizottság várakozásai szerint más köz- és magánberuházókat is mozgósítania kell.

2.3

Az Európai Bizottság az európai transznacionális távközlési hálózatokról szóló iránymutatásokban meghatározza a széles sávú hálózatokra és a digitális távközlési szolgáltatási infrastruktúrákra vonatkozó célkitűzéseket és prioritásokat, amelyek a következők:

2.4

A rendelet célja az egységes digitális piac megvalósítását gátló akadályok elhárítása, azaz a hálózathoz való csatlakozás elősegítése, illetve a nyilvános digitális szolgáltatási infrastruktúrához való hozzáférés biztosítása. A cél a kínálati oldalon jelentkező problémák leküzdése: ezeket a széles sávú hálózatok és az alacsony jövedelmezőségű közérdekű szolgáltatások (pl. e-egészségügy, e-személyazonosság és e-közbeszerzés, illetve annak határokon átnyúló átjárhatósága) terén jellemző vállalati csődök és a csökkenő beruházások jelzik. Mi több, a szolgáltatások iránti kereslet is csak akkor nőhet, ha minden polgár csatlakozni tud a digitális hálózatokhoz.

2.5

A javaslatcsomag egyfelől olyan innovatív pénzügyi eszközöket helyez kilátásba, amelyek várhatóan a tőkeáttételi hatás révén támogathatják az állami és magánberuházásokat, másfelől támogatások útján megvalósuló társfinanszírozást is előirányoz az infrastruktúra-ágazatban annak érdekében, hogy 2020-ig megvalósuljanak az európai digitális menetrend célkitűzései: a 30 Mbps sebességű teljes lefedettség és az európai háztartások legalább 50%-a előfizessen 100 Mbps-nál nagyobb sebességű szolgáltatásra.

2.6

A közös érdekű projektek prioritásai a következők:

3.1

A szinergiák létrehozása céljából és egy stratégiai elképzelés keretében az Európai Bizottság első alkalommal tesz javaslatot egységes finanszírozási eszközre a közlekedés, az energetika és a távközlés területén. Ez a nagy jelentőségű, új megközelítés a tagállamok infrastruktúra-politikáihoz is modellként szolgálhat. Ezenkívül az intelligens, fenntartható és teljes mértékben összekapcsolódó hálózatok kiépítése érdekében az európai összekapcsolódási eszköz az egységes európai piac megvalósításához is nagyban hozzájárul. Végül az infrastrukturális projektek hitelességének megteremtésével és kockázati szintjük csökkentésével a magán- és az állami szektorból újabb finanszírozásokat lehet mozgósítani.

3.2

Ebben az új forgatókönyvben a széles sávú hálózatok és szolgáltatások kiemelt szerepet kapnak. Az EGSZB korábban már hangsúlyozta: fontos, hogy a polgárok számára garantálva legyen a széles sávhoz való megfelelő hozzáférés, miközben a felhasználók számára biztosítani kell a távközlési piaci szereplők közötti valódi versenyből származó maximális előnyöket, mely versenyt a tagállamok infrastrukturális és innovációs támogatási politikái is támogatnák. (6)

3.3

A távközlési beruházások – különösen a széles sávú hálózatok és a digitális szolgáltatási infrastruktúrák terén – az Európai Unió intelligens, ugyanakkor fenntartható és inkluzív gazdasági növekedésének elengedhetetlen feltételei. E pénzügyi kötelezettségvállalásnak és végrehajtási rendeletnek köszönhetően a digitális menetrendben meghatározott célkitűzés (azaz, hogy 2020-ig mindenki legalább 30 Mbps, vagy a lakosság fele pedig 100 Mbps adatátviteli sebességgel rendelkezzen) megvalósulása is közelebb kerül.

3.4

Az Európai Bizottság európai összekapcsolódási eszközről szóló határozata végre kedvező választ ad az EGSZB által az európai digitális menetrendről szóló közleményben szereplő cselekvési terv meglehetősen „homályos” jellege miatt, illetve a távközlési hálózatokban megvalósuló beruházások elégtelenségével kapcsolatban kifejezett aggályokra (7): ez utóbbiak a közhasznú szolgáltatások alacsony nyereségességével és a peremterületek objektív nehézségeivel magyarázhatók. Ez nagymértékben akadályozza a hozzáférhető, gyors és fenntartható egységes európai tér létrehozását a helyi önkormányzatok, a polgárok, a vállalkozások és a nem kereskedelemképes szektor számára.

3.5

Az EGSZB számos véleményében megerősítette, hogy az általánosan elterjedt széles sávú hozzáférés a modern gazdaságok fejlődésének kulcsfontosságú feltétele, és döntő jelentőségű a gazdasági és kulturális szempontból hátrányos helyzetű személyek és területek jóléte és lakóinak e-integrációja szempontjából. (8) Nem szabad elfelejteni, hogy már a 2006. március 20-iA szélessávú szakadék áthidalása című közlemény (9) megerősítette, hogy „az általánosan elterjedt szélessávú hozzáférés kulcsfontosságú feltétele a modern gazdaságok fejlődésének és fontos szempontja a lisszaboni stratégiának”.

3.6

Az ágazatban megvalósuló erőteljes európai szerepvállalás szükségességét egyhangúan és határozottan a digitális menetrendről 2011. június 16-17-én Brüsszelben tartott első közgyűlésen mondták ki. Az esemény elnöke az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes volt, a részt vevő több mint 1 000 érdekelt fél között pedig a világ vezető tartalomszolgáltatóinak, hardvergyártóinak, távközlési befektetőinek és szolgáltatóinak képviselői foglaltak helyet (10). A felszólalók egyetértettek az Európai Bizottsággal abban, hogy a jelenlegi távközlési beruházási modell nem elegendő arra, hogy a széles sávú infrastruktúrák kiépítését megfizethető áron és magas színvonalon (gyorsaság, stabilitás, megfizethető ár, hozzáférés mindenki számára) lehessen biztosítani. Ezzel kapcsolatban az EGSZB úgy véli, hogy hasznos lenne alaposan tanulmányozni az indiai helyzetet, ahol a szövetségi kormány bejelentette, hogy 2014-re 600 millió polgár számára fogja biztosítani a szélessávú hozzáférést, vezetékes és vezeték nélküli technológia segítségével. Ennek a vállalásnak a nagyságrendje hasonlatos az EU-éhoz, az indiai kezdeményezés ezért a jó gyakorlatok forrása lehet az EGSZB EU-India kerekasztalának aktivizálása révén. (11)

4.1

Az Európai Bizottság megítélése szerint ezekből az alapokból finanszírozható közös érdekű projektek között a következők szerepelnek: nagy sebességű transzeurópai közigazgatási gerinchálózatok összekapcsolása, elektronikus kormányzati szolgáltatások átjárható, egységes azonosításon és hitelesítésen alapuló, határokon átnyúló biztosítása (vállalkozások alapítása, határokon átnyúló közbeszerzések, e-igazságszolgáltatás, e-egészségügy, és különösen távoli radiodiagnosztikai szolgáltatások), távoli hozzáférés a kulturális örökség digitális forrásaihoz, internetes biztonság és védelem (a kiskorúak védelmében és az e-kereskedelmi csalások ellen), valamint intelligens energiaszolgáltatások.

4.2

E projektek hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, az európai gazdaság versenyképességének a kkv-k tekintetében megvalósuló növelésével elősegítik az egységes piac kialakulását, valamint javítják a polgárok, a vállalkozások és a kormányzatok életminőségét azáltal, hogy előmozdítják a nemzeti távközlési hálózatok összekapcsolódását és átjárhatóságát és az azokhoz való hozzáférést.

4.3

Az Európai Bizottság korábban már meghatározta azokat a fő kritikus tényezőket, amelyek gátolják az európai digitális menetrend (12) (az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyike) célkitűzéseinek megvalósítását. Ebben a tekintetben az EGSZB kimutatta, hogy „a szétaprózódottság és a túl alacsony mértékű beruházások miatt az európai digitális gazdaság veszített a lendületéből, és ezt súlyosbította a politikai kezdeményezések elégtelen végrehajtása”. (13)

4.4

Az EGSZB csatlakozik az Európai Bizottság javaslatához, amelyben az EB sürgeti, hogy a tagállamok indítsanak arra irányuló kezdeményezéseket, hogy az Unió polgárai hozzáférhessenek egy tartalmában és hasznos szolgáltatásaiban integrált hálózathoz – jóllehet, az Európai Bizottság egyelőre nem tervezi, hogy minden polgárt elektronikus személyazonosítóval lát el –, megkönnyítve az elektronikus szolgáltatások és az online kereskedelem igénybevételét, amely az EGSZB által továbbított kifejezett ajánlásban is szerepel. (14)

4.5

Az Európai Bizottság által elfogadott pénzügyi eszközzel megoldható az a probléma, amely eddig nem tette lehetővé egy nagy teljesítményű infrastruktúra kiépítését. Ha a digitális szolgáltatási infrastruktúrák kiépítéséhez – és kizárólag a kísérleti projektekhez – a strukturális alapokat és a „versenyképesség és innováció” programot lehetne csak igénybe venni, az nem lenne elegendő e digitális szolgáltatások jelentős elterjesztéséhez szükséges kritikus tömeg létrehozásához. Jelenleg a széles sávú hálózatok területén megvalósuló beruházások a versenykényszer hiánya és a magas piaci kockázatok miatt számos régióban elégtelenek, a közszolgáltatások nem eléggé kiforrottak, és a műszaki megoldások szétaprózódottsága miatt átjárhatóságuk sem biztosítható. Ha ez így folytatódik, akkor az egységes digitális piac nem fog tudni megvalósulni, és sok európai polgár kiszorul róla.

4.6

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy az ezekkel a pénzeszközökkel finanszírozandó projektek tiszteletben tartsák a hálózatsemlegesség elvét, mely alapvetően fontos egy valóban nyitott internet számára. (15)

4.7

Ezenkívül az EGSZB évek óta markánsan hangot ad abbéli véleményének, amely szerint az internetkapcsolatot elkerülhetetlenül fel kell venni az egyetemes szolgáltatások körébe. (16) Ismételten meg kell állapítanunk, hogy az Európai Bizottság kerüli ezt a fontos kérdést, mivel Neelie Kroes biztos asszony az egyetemes szolgáltatások felülvizsgálatának keretében a mobil távközlési szolgáltatások és a szupergyors hálózatok bevonásának lehetőségét kizártnak tartotta. (17) Az Európai Bizottság e következtetését a 2010 márciusában indított nyilvános konzultációra alapozza, amelynek során kiderült: ez súlyos terhet jelentene az iparág számára, és azon tagállamok fogyasztói áraiban is megmutatkozna, ahol ezek a szolgáltatások még gyerekcipőben járnak.

4.8

Meglepő, hogy miközben az Európai Bizottság hangsúlyozottan szorgalmazza, hogy az Unió hajtson végre lényeges minőségi ugrást az infrastruktúrák terén, az uniós jogszabályok távközlési egyetemes szolgáltatásokhoz való hozzáigazítása tekintetében – amely immár 2002-re nyúlik vissza – továbbra is nagyon óvatos. (18)

Az EGSZB – bár megérti az Európai Bizottság által hangsúlyozott gazdasági nehézségeket –, rámutat, hogy ezen elsődleges célkitűzés elérésére és mielőbbi megvalósulására várva minden polgár számára gazdaságos és fenntartható logisztikai költségek mellett biztosítani kell a széles sávhoz való nyilvános vagy otthoni hozzáférést.