22.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/46

1.1

Az EGSZB kedvezően fogadja a javasolt módosító irányelv alkalmazási körét. Elégedetten tapasztalja, hogy a módosított irányelv ezáltal összhangba kerül az anya- és leányvállalatokról szóló irányelvvel. A társultság megállapításához szükséges 10%-os részesedési követelmény különösen méltányolandó. Ezt a követelményt az EGSZB már 1998 júliusában hangsúlyozta. (1)

1.2

Az EGSZB megjegyzi, hogy a javaslat hatására számos tagállamban csökkenni fognak az adóbevételek, így a tagállamokat sújtó pénzügyi válság időszakában mindenképpen számolni kell azzal, hogy időbe telik, amíg mind a 27 tagállam jóváhagyja azt. Az előző irányelvet is csak a javaslat benyújtása után öt évvel fogadta el végül a Tanács.

1.3

Az EGSZB támogatja a javaslatot, és arra biztatja a tagállamokat, hogy lehetőleg minél előbb hagyják azt jóvá, hogy a forrásadókat ésszerűsíteni lehessen, és ezzel egy újabb akadály szűnhessen meg a belső piac zavartalan működése előtt.

2.1

Az Európai Unióban mindeddig a jogszabályoknak két párhuzamos sora vonatkozott az anya- és a határokon túli leányvállalatok közötti kettős adókivetés kiküszöbölésére. Az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv az osztalékok kettős adóztatására terjedt ki. A másik jogszabálycsomag a kamat- és jogdíjfizetések kettős adóztatásának kiküszöbölése érdekében készült. Ezt a két jogszabályvonalat nem hangolták össze.

2.2

Az anya- és leányvállalatokról szóló (90/434/EGK) irányelvet 1990-ben fogadták el. Ennek lényege az volt, hogy a leányvállalat részvényeinek legalább 25%-ával az anyavállalatnak kellett rendelkeznie ahhoz, hogy a kivételt érvényesíteni lehessen. A Tanács 2003 végén irányelvet (2003/123/EK) fogadott el ennek módosítására. Ennek következtében a kivételre való jogosultsághoz szükséges minimális részesedési arányt szakaszonként, 2009 januárjáig bezárólag 10%-ra csökkentették. A módosító irányelv emellett azoknak a vállalatoknak a jegyzékét is frissítette, amelyekre az irányelv kiterjed.

2.3

Javaslat született arra is, hogy az anya- és leányvállalatokról szóló irányelvvel egy időben a kamatok és a jogdíjak kérdésével is foglalkozzanak. Az 1992-es Ruding-jelentés (2) ezt elsődleges szempontként ki is emelte. Nem sikerült azonban konszenzusra jutni egészen 1998-ig, amikor az Európai Bizottság közzétette javaslatait (COM(1998) 67). Ám ezeket is heves viták kísérték – a tagállamok között nyertesek és vesztesek egyaránt akadtak –, így a Tanács végül csak 2003 júniusában fogadta el az erről szóló irányelvet (2003/49/EK). A viták miatt mind a kamatokra, mind a jogdíjakra vonatkozóan átmeneti időszakokat engedélyeztek Görögország, Spanyolország és Portugália számára. Egy újabb, 2004-es irányelv egyes új tagállamokra (Csehországra, Lettországra, Litvániára és Lengyelországra, majd egy 2005-ös jegyzőkönyvvel Bulgáriára és Romániára) is kiterjesztette az átmeneti rendszer hatályát.

2.4

Az EGSZB a kamatokról és jogdíjakról szóló 1998-as javaslatot az 1998. júliusi plenáris ülésén elfogadott véleményében (3) támogatta. A vélemény négy külön megjegyzést tartalmazott: ezek egyike javaslat volt arra, hogy a 25 %-os küszöböt csökkentsék 10 %-ra, a másik három pedig egyes pontokat kívánt tisztázni.

2.5

Az Európai Bizottság 2006 júniusában felmérést tett közzé az irányelv végrehajtásáról. A felmérést követően, 2011. november 11-én az Európai Bizottság új javaslatot fogadott el az irányelv átdolgozására vonatkozóan, melynek célja az irányelv hatályának kiterjesztése. Ezzel a kamatokra és a jogdíjakra vonatkozó rendelkezések összhangba kerülnek az anya- és leányvállalatokról szóló irányelvvel.

2.6

Több lehetőségről is készült hatáselemzés, míg végül az Európai Bizottság úgy döntött, hogy azt a lehetőséget javasolja, amellyel a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló irányelv összhangba kerül az anya- és leányvállalatokról szóló irányelvnek a kamatfizetésekre vonatkozó rendelkezéseivel.

2.7

A hatásvizsgálat szerint:

2.8

A hatásvizsgálat szerint az átdolgozásra vonatkozó javaslatban levő kezdeményezések, amelyek arra irányulnak, hogy több esetben küszöböljék ki a forrásadót, az üzleti szféra számára várhatóan 38,4 és 58,8 millió euró közötti megfelelésiköltség-megtakarítást eredményeznének.

3.1

A 2011. november 11-i javaslat elfogadásával az Európai Bizottság a következőket kívánta elérni:

3.2

Akárcsak az egyesülésről szóló, illetve az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv esetében, a kamat- és jogdíjfizetési irányelv előnyeit is csak olyan vállalkozások élvezhetik, amelyek a társasági adó hatálya alá tartoznak az EU-ban, adózási célból egy uniós tagállamban rendelkeznek illetőséggel, valamint az irányelvhez csatolt mellékletben felsorolt típusúak. Az eredeti irányelv melléklete csak a 2004. május 1. előtt tagsággal rendelkező 15 tagállamban létező vállalkozástípusokat sorolta fel. A jegyzéket a 2004. április 26-i 2004/66/EK tanácsi irányelv egészítette ki az új tagállamokban létező vállalkozástípusokkal.

3.3

Az Európai Bizottság által elfogadott új módosítási javaslat átdolgozza mindezeket az irányelveket, hogy az irányelv mellékletében felsorolt vállalkozások jegyzéke naprakész legyen. A javasolt új jegyzék tartalmazza az alábbiakat:

3.4

Az átdolgozott irányelv 2013. január 1-jétől lesz alkalmazandó.