15.2.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 43/20

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé

(COM(2011) 152 végleges)

2012/C 43/05

Előadó: Edgardo Maria IOZIA

2011. április 4-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé

COM(2011) 152 végleges.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2011. november 10-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. december 7–8-án tartott, 476. plenáris ülésén (a december 7-i ülésnapon) 174 szavazattal, 8 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB elismeri, hogy az űr az EU társadalmi, gazdasági és biztonsági szükségleteinek kielégítéséhez pótolhatatlan és stratégiai erőforrás; mint az innováció és a növekedés hajtóereje, képes jólétet teremteni a magas képzettséget igénylő munkahelyeknek, az innovatív szolgáltatásoknak és a piaci lehetőségeknek köszönhetően, amelyeket egyéb ipari ágazatokban kínál, ezáltal támogatva az ipari innovációt előmozdító kutatást.

1.2   Az EGSZB elismeri a versenyképes és teljes értéklánccal rendelkező űripar jelentőségét, amely magában foglalja a műholdak gyártását, pályára állítását, üzemeltetését és a downstream szolgáltatásokat.

1.3   Az EGSZB megállapítja, hogy az űrágazati politika megosztott hatáskör az Unió és a tagállamok között, amelyek saját kezdeményezéseket is megvalósítanak e témában. Az EGSZB a partnerség megerősítésére buzdít a tagállamokkal - azokkal is, amelyek nem tagjai az ESA-nak - az űrágazatra vonatkozó politikáik és kompetenciáik összehangolása érdekében. Meg kell vizsgálni a nem ESA-tag államok együttműködési programokban – pl. a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programban – való részvételének lehetőségét.

1.4   Az EGSZB üdvözli az európai űrpolitika alapjainak megszilárdítására tett erőfeszítéseket, amelyek lényege, hogy a Lisszaboni Szerződés e tárgyú rendelkezéseinek köszönhetően az európai űrpolitikát az EU alapító szerződéseivel, az Európa 2020 stratégiának köszönhetően az európai iparpolitikával, a Horizont 2020 kezdeményezésen keresztül pedig a kutatási és innovációs ágazattal kapcsolja össze.

1.5   Az európai Föld-megfigyelési program (GMES) kulcsszerepet játszik abban, hogy Európa megtarthassa autonóm kapacitását arra, hogy a Föld rendszeréről olyan adatokat és információkat gyűjtsön – legyen szó valós idejű vagy tízéves adatsorokról -, amelyek a környezet és a szárazföld megfigyelésének és védelmének biztosítására és a mechanizmusok éghajlatváltozás alapján való megértésére szolgálnak. Az EGSZB ezért aggódik amiatt, hogy a GMES költségvetése kimarad a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretből, ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy nevesítse e program folytatásához szükséges pénzügyi kereteket.

1.6   Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Űrügynökség központi szerepet játszik az EU műszaki, tudományos és irányítási szaktudásának összegyűjtésében, mely kompetenciák nélkülözhetetlenek az űrprogramok eredményes irányításához.

1.7   További jelentős szervezetek a meteorológiai adatokat szolgáltató EUMETSAT, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (1) (EEA) és a Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja (2) (ECMWF).

1.8   Az EGSZB rámutat a világűr biztonság és védelem terén betöltött kiemelkedő szerepére. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy új együttműködési programok kidolgozásával és az infrastruktúra fejlesztésével meg kell határozni a közös védelmi politika követelményeit (3).

1.9   Az EGSZB elismeri, hogy szükséges a saját űrinfrastuktúrájában rejlő értékek megőrzése az SSA (Space Situational Awareness) világűr-megfigyelési rendszer fejlesztése révén.

1.10   Erősíteni kell az együttműködést a világűr kutatása és hasznosítása terén az EU hagyományos partnereivel: az USA-val, Oroszországgal, Japánnal, és lehetőség szerint kétoldalú megállapodásokat kell kötni az űrágazat feltörekvő hatalmaival: Kínával, Indiával és Brazíliával.

1.11   Az űrágazati együttműködés nemcsak az európai technológia és szolgáltatások ösztönzésében, hanem a társadalmi és humanitárius értékek érvényesítésében is kulcsszerepet játszik.

1.12   A kutatás azon túl, hogy alapvető uniós érték, Európa kulcsfontosságú alaptechnológiák terén jellemző autonómiájának fejlesztéséhez is döntő fontosságú; e technológiák az európai űripar világpiaci versenyképességéhez szükségesek.

1.13   Az EU kutatási ágazatba történő befektetéseinek hatékonyságát egy kutatás- és innováció-finanszírozásra vonatkozó közös stratégiai keret létrehozásával kell fokozni.

2.   Bevezetés

2.1   E közlemény meghatározza az európai űrpolitika jogi keretét, gazdasági, szociális és kulturális környezetét, kapcsolatot létesítve az európai űrpolitika és az Európai Unió alapjai – a Lisszaboni Szerződés rendelkezései, az európai ipar- és kutatási politika és a közös védelmi politika – között.

2.2   A közlemény ismerteti az EU űrpolitikáját meghatározó kiemelt intézkedéseket, e politika nemzetközi dimenzióját, és megvizsgálja az irányításhoz szükséges követelményeket, utat nyitva ezáltal egy európai űrprogram kidolgozásához és megvalósításához.

2.3   A közlemény megjegyzi, hogy a Bizottság 2011-ben egy európai űrprogramra vonatkozó javaslatot fog benyújtani, és előkészíti a javasolt stratégia megvalósításához szükséges intézkedéseket (iparpolitika, űrtevékenységek szervezése).

3.   Általános megjegyzések

3.1   Az űrágazat az Unió költségvetésének kb. 1 %-át, a légtérrel kapcsolatos európai ipar költségvetésének pedig kb. 5 %-át teszi ki.

3.2   Viszonylag kis jelentőségéhez képest az űrpolitika gazdasági, stratégiai és társadalmi jelentőségét az Európai Bizottság és az Európai Parlament is teljes mértékben elismeri. A jóléti Európa nem képzelhető el az űrágazatban betöltött vezető szerepének támogatása és ösztönzése nélkül; e vezető szerep amellett, hogy pozitív gazdasági hatásokat vált ki (átlagosan megduplázza a befektetéseket; Norvégia esetében több mint megnégyszerezte – 4,5-es szorzó [forrás: OECD, 2011.]), olyan pótolhatatlan alkalmazások bevezetéséhez járul hozzá, amelyek alapvetően hasznosak a társadalom számára. Ezek: a meteorológia, a navigáció, a helyzetmeghatározás, a légi forgalom és a flották ellenőrzése, a mezőgazdaság, a földhasználat szabályozása, a humanitárius műveletek, a katasztrófa-elhárítás, nemzetbiztonság és határellenőrzés (csak néhányat említve).

3.3   Ha a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem történne befektetés, a csupán elenyésző megtakarítást jelentő előnyökért cserébe az e stratégiai jelentőségű ágazatban az elmúlt évtizedekben felhalmozott tudományos ismeretek és ipari kapacitás terén súlyos veszteségekkel kellene szembenézni.

3.4   Európa kulcsfontosságú technológiák terén megvalósuló autonóm kapacitásának fejlesztése és a világűrhöz való független hozzáférésének a sikere egyaránt alapvetően fontos célkitűzés, amelyeket aktívan támogatni kell.

3.5   Mivel új országok léptek be az űrágazatba, például Kína, India, Brazília és mások, Európának rendelkeznie kell egy stratégiai tervvel, hogy megtartsa az űrszektorban betöltött előkelő helyét és hitelességét fő partnerei, különösen az USA és Oroszország szemében.

3.6   Az olyan kiemelt programok, mint a GMES és a Galileo jelentik Európa számára az eszközt vezető szerepének megőrzéséhez a műholdas navigációs rendszerek alkalmazásához és a Föld megfigyelési szolgáltatásaihoz kapcsolódó stratégiai területeken.

3.7   A GMES program finanszírozásának megoldása elsőrendű és halaszthatatlan feladat, mert nem szabad kockáztatni, hogy kárba vesszen Európa évtizedes befektetése a Föld megfigyelésének, e stratégiailag egyre fontosabbá váló ügynek a terén, és Európa elveszítse az iparágban és a kutatásban megszerzett vezető helyét.

3.8   Az Unió tagállamainak jelenlegi pénzügyi válsága miatt veszélybe kerülhetnek a világűr felderítésére irányuló programok is, amelyek a jövő technológiáinak kísérleti terepéül szolgálnak. Ezért figyelmet kell fordítani arra, hogy ne szakadjon meg e szektor pénzügyi támogatása.

3.9   A 1. táblázat példaként, a teljesség igénye nélkül mutatja be az EU azon néhány tagállamának 2009-ben megvalósított űrágazati beruházásait, amelyek az Európai Űrügynökségnek is tagjai. A beruházások a GDP 0,01-0,05 %-át teszik ki átlagosan (2009. évi adatok, forrás: OECD). Ezzel szemben az olyan nagyhatalmak, mint Kína, Oroszország és az USA, jelentősen többet – sorrendben a GDP 0,12 %, 0,20 %, illetve 0,31 %-át – fektetik be. Sőt, Oroszország és Kína 2005–2009 között megduplázta ezt a számot. Európában Franciaország emelkedik ki e téren: saját GDP-jének 0,1 %-át fekteti az űrszektorba (forrás: OECD).

1.   táblázat

Az ESA legfőbb befizetőinek űrágazatra fordított költségvetése 2009-ben

(millió EUR)
Ország	Űrágazat költségvetése (4)	Hozzájárulás az ESA-hoz (5)
FR	1 960	(716)
DE	1 190	(648)
IT	685	(369)
UK	350	(269)
ES	190	(184)
BE	170	(161)
Az ESA teljes költségvetése 2009-ben	3 600

3.10   Az ESA rendelkezik azzal a műszaki tudással és űrprogram-tervezési és -végrehajtási kapacitással, amely ösztönözni tudja az új technológiák és alkalmazások fejlesztését. Az ESA az általa tervezett rendszerek nagy részét, főként a tudományos és a kutatási rendszereket maga működteti. A legfőbb operatív programok – mint a Galileo és a GMES – infrastruktúráját azonban az Európai Bizottság működteti.

3.11   Az EUMETSAT Európa műveleti képességének fontos eleme.

3.12   Egyéb kormányközi szervezetek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és a Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja (ECMWF), amelyek mindketten a GMES-adatok és -szolgáltatások felhasználására vonatkozó megállapodás szerződő felei.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   Az európai űrpolitika alappillérei a szabályozási keret, az a környezet, amelybe iparpolitikája, nemzetközi dimenziója, irányítása, a közös biztonság- és védelmi politikával való kapcsolata illeszkedik, valamint a megfelelő és fenntartható finanszírozási rendszere.

4.2   Az európai űrpolitika jogalapját a Lisszaboni Szerződés rendelkezései adják.

4.2.1   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 189. cikke széles körű felhatalmazást nyújt az EU-nak az űrpolitika meghatározásához, és javasolja, hogy az e területet érintő politikákat egy európai űrprogram létrehozásán keresztül működtesse.

4.2.2   Az EU űrpolitikáját és a Galileo programot közvetlenül az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága irányítja.

4.2.3   A GMES programot létrehozó rendelet (6) meghatározza a program végrehajtási szabályait és a létrehozásához, illetve kezdeti működéséhez szükséges költségvetést a 2011–2013 közötti időszakra. A GMES űrkomponensének műszaki koordinálását és megvalósítását az ESA-ra ruházzák, amely adott esetben igénybe veszi a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT) segítségét is.

4.3   Az iparpolitika kontextusa

4.3.1   Az űrszektor a repülési és űrhajózási ágazat kb. 5 %-át képviseli Európában (92 %-ban a légiforgalmi ágazat dominál). A repüléssel és űrhajózással kapcsolatos teljes ágazat termelése 2008-ban Európában kb. 130 milliárd euró volt, amelyből 6 milliárd kötődik az űrágazathoz (2008. évi adatok, forrás: az Ecorys jelentése az Európai Tanácsnak). A repüléssel és űrhajózással kapcsolatos iparág kb. 375 ezer főt foglalkoztat, ebből 31 ezer fő dolgozik az űrszektorban Európában (forrás: OECD, 2011). A szektorban dolgozók magasan kvalifikáltak: 35 %-uk diplomás munkavállaló, mérnök és menedzser.

4.3.2   Az űripar szerepe rendkívüli az innovációban, különösen az új technológiák és anyagok kifejlesztésében.

4.3.3   Az európai űrstratégia keretét az Európa 2020 stratégia alkotja.

4.3.4   A stratégia közleményben [COM(2010) 614/4 végleges] meghatározott kiemelt kezdeményezése szerint a világűr „az innováció és versenyképesség motorja a polgárok szolgálatában”. A közlemény külön megemlíti a Galileo/EGNOS-t és a GMES-t mint olyan kiforrott programokat, amelyeknek a befejezéséről, illetve 2013 utáni folytatásáról 2011-ben jogalkotási javaslat készül a 2007–2013-as többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatokkal összhangban. A világűrben használt alkalmazások elengedhetetlenek a polgárok biztonsága szempontjából, ezért azokat óvni kell. A világűrbeli környezet megfigyelésének eszköze az SSA (Space Situational Awareness), a világűrbe telepített eszközök felügyeletét végző rendszer.

4.3.5   A műholdas távközlés mind gazdasági, mind technológiai szempontból kulcsfontosságú, világűrrel kapcsolatos ágazat amellett, hogy a széles sáv elterjesztésével az európai digitális menetrend célkitűzéseinek eléréséhez is hozzájárul.

4.4   Nemzetközi együttműködés

4.4.1   A GMES programot létrehozó rendelet szerint e program képviseli a Föld-megfigyelési Csoport (7) (GEO) keretei között kialakított Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszere (8) (GEOSS) kiépítéséhez való európai hozzájárulást.

4.4.2   Az EGNOS, a GMES és a távközlési infrastruktúrák használatáról szóló, Afrikával kötött partnerségi megállapodás pozitív hatással lesz az olyan kiemelt jelentőségű területekre, mint az erőforrás-gazdálkodás, a biztonság, a térképészet, a geodézia, a távközlés és az informatika.

4.4.3   Az állami űrágazati beruházások legnagyobb részét a G7-országok valósítják meg, ennek összege 2009-ben 53 milliárd USD volt (forrás: OECD). Csak az Egyesült Államok 44 milliárd USD-ral járult hozzá, amelyből 17 milliárd USD a NASA költségvetéséből származott, míg a fennmaradó 9 milliárd USD összeget a többi G7-ország (az USA kivételével) közösen bocsátotta rendelkezésre.

4.4.4   Fontos figyelembe venni, hogy a hagyományos szereplők - USA, Oroszország és Japán – mellett új nagyhatalmak jelentek meg az űrszektorban: Brazília, India, Kína, amelyek összesen 7,2 milliárd USD (9) költségvetéssel járulnak hozzá az űrágazathoz. Összehasonlításképpen: Oroszország 2,5 milliárd USD-t szánt ugyanerre a célra.

4.4.5   Összehasonlításul, az ESA 2009. évi költségvetése 3,6 milliárd euró volt (lásd még az 1. táblázatot).

4.4.6   Európa rendelkezik az információk szabad áramlására vonatkozó politikával, amelyet a GMES program alapján az ESA is alkalmaz.

4.5   Irányítás

4.5.1   Az EUMSZ 189. cikke értelmében „Az Unió megfelelő kapcsolatokat épít ki az Európai Űrügynökséggel”, amellett, hogy erősíti együttműködését a tagállamokkal és összehangolja a világűr kutatásához és hasznosításához szükséges erőfeszítéseket.

4.5.2   Az ESA egy kormányközi szervezet, amelynek nemsokára 19 ország lesz a tagja. Nemcsak az EU tagállamai (így pl. Svájc is tagja az Ügynökségnek) vagy csak európai országok (pl. Kanada is partnerségi megállapodást kötött az ESA-val) lehetnek a tagjai. Az ESA működése a „földrajzi visszatérítés” (Geographical Return) elvén alapszik, amely a tagállamok számára az ipari megrendeléseket az ESA-ban való részvételük arányában viszonozza. Ezen elv értelmében a tagállamok eddig fontos erőforrásokat kötöttek le. Az Ügynökség humánerőforrás kezelése is a fair return (méltányos megtérülés) hasonló elvét követi, bár ennek feltételei kevésbé érvényesülnek közvetlenül, mint az ipari megrendelések esetén, mivel a vezetőknek nem kell a nemzeti érdekeket képviselniük, vagy azokra válaszolniuk. A jelenlegi tendencia szerint az EU a nemzeti összérdek elvéről az európai hozzáadott érték (10) elve felé mozdul el. Az ESA esetében egy európai űrterv kidolgozásának érdekében ez az elv különösen megfelelő lenne.

4.5.3   Az ESA és az EU közötti együttműködést a 2004 májusában hatályba lépett keretmegállapodás (HL L 261., 2004.8.6.) határozza meg. Az Európai Bizottság és az ESA tevékenységüket egy közös titkárságon keresztül hangolják össze, amely az Európai Bizottság, illetve az ESA végrehajtó testületének tisztviselőiből áll. Az ESA tagországai és az EU találkozóira az Európai Unió Tanácsának és az ESA Tanácsának a közös, miniszteri szintű gyűlésein, az „Űrtanácsokon” kerül sor. A Tanácsot a Magas Szintű Világűr-politikai Csoportban (HSPG - High-level Space Policy Group) ülésező tagországi képviselők alkotják. Az ESA Brüsszelben az európai intézményekkel való könnyebb kapcsolattartás céljából képviseleti irodát tart fenn.

4.5.4   Az „Űrtanács” mindezidáig szoros kapcsolatokat alakított ki az ESA és az Európai Bizottság között.

4.5.5   Az EUMETSAT egy jelenleg 26 tagországgal rendelkező kormányközi szervezet. Döntéshozó szerve a Tanács, amely a tagországok meteorológiai szolgálatainak képviselőiből áll; ezek a szolgálatok finanszírozzák az EUMETSAT tevékenységét országuk bruttó GDP-jének meghatározott arányában. A szervezet költségvetése 2010-ben kb. 300 millió euró volt.

4.5.6   Egyéb kormányközi szervezetek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és a Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja (ECMWF), amelyek mindketten a GMES-adatok és -szolgáltatások felhasználására vonatkozó megállapodás szerződő felei.

4.6   Kutatás és innováció

4.6.1   A kutatás az európai kultúra alapvető értéke. A kutatás és az innováció egyaránt hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a jólét növeléséhez és az életminőség javításához. A kutatási tevékenység is alapvető fontosságú ahhoz, hogy a kulcsfontosságú technológiák terén csökkenjen Európa függősége. Az űrszektor olyan ágazat, ahol elsősorban az egyetemi kutatás, az ipari innováció és az innovatív technológiai fejlesztés között jönnek létre kapcsolatok és kötődések.

4.6.2   Az űrkutatás finanszírozása a kutatás európai finanszírozási rendszereinek része. Az alkalmazások terén ennek ellenére az európai jelenlét nem megfelelő, ezért tenni kell annak érdekében, hogy az európai kutatási kapacitás új és innovatív alkalmazásokban testesüljön meg.

4.6.3   Az EU kutatási tevékenységét elsősorban a 7. keretprogram (2007–2013.) finanszírozza, amelynek 50,5 milliárd eurós költségvetéséből az űrszektor kb. 3 %-kal (1,4 milliárd euró) részesedik.

4.6.4   A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a kutatásra és innovációra szánt finanszírozási eszközöket egy kutatási, innovációs és technológiai fejlesztési közös stratégiai keret (a Horizon 2020) fogja össze; érvényességének időszakában (2014–2020 között) a kutatásra fordítható alapok összege 80 milliárd euró lesz.

4.6.5   Az EU az Európa 2020 stratégiában azt a nagyratörő célkitűzést fogalmazza meg, hogy GDP-jének a 3 %-át fordítja kutatásra.

4.7   Közös biztonság és védelem

4.7.1   Az űrinfrastruktúrák – amint azt a közös biztonság- és védelempolitika elismeri – a biztonság és a védelem szempontjából lényeges szolgáltatásokat közvetítenek, különösen a válságmegelőzés és -kezelés terén.

4.7.2   Az űrinfrastruktúrák biztonságát veszélyezteti a növekvő mennyiségű űrszemét. Civil részről az ESA, katonai részről pedig az EDA (Európai Védelmi Ügynökség) indított programokat a világűr környezetének megfigyelésére (SSA). Az EU pedig most dolgozza ki a világűrbeli tevékenységekre vonatkozó magatartási kódexet.

4.8   Az európai űrprogram költségvetése

4.8.1   A vizsgálat alatt álló közleményben Európai Bizottság fontolóra veszi, hogy a 2011 júniusában elkészülő többéves pénzügyi keretben javaslatot tegyen egy európai űrprogramra. A 2011 júniusában bemutatott, 2014–2020-as időszakra vonatkozó költségvetési javaslat az Európa 2020 (11) stratégia célkitűzéseinek megvalósítására irányul.

4.8.2   A pénzügyi keretben az európai űrprogramra vonatkozó javaslat nincs egyértelműen nevesítve, de a GMES és Galileo programokra az alábbi rendelkezések találhatók:

—	TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET 1. TÉTEL: Az intelligens és inkluzív növekedés keretében 7 milliárd EUR van elkülönítve a Galileo programra;

—	A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET NEM TARTALMAZZA A KÖVETKEZŐT: a GMES finanszírozása 5,8 milliárd EUR összegű költségvetésből történik.

E finanszírozási javaslat a többéves pénzügyi keretből való kihagyása mind a [SEC(2011) 868 végleges, 2011.06.29.] bizottsági munkadokumentum ajánlásaival, amelyek a „Költségvetés az Európa 2020 stratégiához” dokumentum mellékletét képezik, mind az EU Versenyképességi Tanácsa által 2011. május 31-én elfogadott következtetésekkel éles ellentétben áll.

4.8.3   Tudni kell, hogy a GMES-re előirányzott költségvetés hogyan biztosítható anélkül, hogy veszélybe kerülne ez az Európa jövőbeli versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú program a Föld-megfigyelés stratégiai területén, amelybe egy évtizednyi munka és 3 milliárd EUR került a mai napig befektetésre. A Versenyképességi Tanács 2011. május 31-i, 3094. ülésének említett következtetései (belső piac, ipar, kutatás és űr) szerint „a Bizottság ki fog dolgozni egy javaslatot a kiemelt programok [GMES, Galileo, a szerk. megj.] finanszírozására a következő többéves pénzügyi keretből és hogy „…mindkét program - európai program lévén - az EU felelőssége alá tartozik, és uniós költségvetésből kell finanszírozni”.

4.8.4   A többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatban felvázolt megközelítést 2011 végéig részleteiben meg kell határozni a kiadási programokra és az egyes stratégiai ágazatok eszközeire vonatkozó jogalkotási javaslatokban.

---

(1)  European Environment Agency.

(2)  European Centre for Medium-Range Weather Forecasts.

(3)  „A közös biztonság- és védelempolitika magában foglalja egy közös uniós védelempolitika fokozatos kialakítását. Ez, amennyiben az Európai Tanács egyhangúlag úgy határoz, közös védelemhez vezet. Ebben az esetben az Európai Tanács a tagállamoknak ajánlja egy ilyen határozatnak az alkotmányos követelményeiknek megfelelõ elfogadását. Az Unió e szakasz szerinti politikája nem érinti egyes tagállamok biztonság- és védelmi politikájának egyedi jellegét, tiszteletben tartja azoknak a tagállamoknak az Észak-atlanti Szerződés alapján vállalt kötelezettségeit, amelyek közös védelmüket az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO) látják megvalósítottnak, és összeegyeztethető az annak keretében meghatározott közös biztonság- és védelmi politikával”. (Európai Unióról szóló szerződés, V. cím, 2. fejezet, 42. cikk, 2. bekezdés).

(4)  Forrás: OECD;

(5)  Forrás: ESA

(6)  911/2010/EU rendelet, HL L 276., 2010.10.20., 1. o.

(7)  Group on Earth Observations.

(8)  Global Earth Observation System of Systems.

(9)  Kína: 6,1 milliárd USD, India: 861 millió USD, Brazília: 205 millió USD.

(10)  Lásd az Európai Parlament 2011. június 8-i állásfoglalásának 166. pontja: Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (TPK) a Versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért: „…az a mód, ahogyan a saját erőforrások rendszere kifejlődött, a saját valódi erőforrásokat az úgynevezett »nemzeti hozzájárulásokkal« helyettesítve, túlzott hangsúlyt helyez a tagállamok közötti nettó mérlegekre, ami ellentmond az EU szolidaritási alapelvének, a közös európai érdek csökkenése és az európai hozzáadott érték figyelmen kívül hagyása miatt…”.

(11)  COM(2011) 500 végleges/2 – Az Európa 2020 stratégia költségvetése – I. rész.

---