10.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 42/28

—

üdvözli, hogy az Európai Bizottság „A kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról” című zöld könyve által európai szintű párbeszédet kezdeményezett az európai kulturális alkotás és innováció környezetének javításához szükséges feltételekről annak érdekében, hogy a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez hozzájáruló kulturális és kreatív iparágakban rejlő lehetőségek kiteljesedjenek;

—

örömmel látja, hogy európai szinten a kulturális és kreatív iparágaknak a kreativitás és az innováció támogatásában játszott szerepe egyre nagyobb elismertségnek örvend;

—

emlékeztet arra, hogy a legtöbb tagországban a kulturális és kreatív iparágakkal kapcsolatban szóba hozott ágazatok – így a kultúra, a kutatás, az oktatás, a turizmus és a foglalkoztatás – a helyi és regionális önkormányzatok hatáskörébe tartoznak;

—

hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek – többek között a digitális menetrendnek – a sikeres végrehajtásához bátor újító szellemre van szükség. A kreatív ágazat szerepe itt elsősorban az, hogy interdiszciplináris és kulturálisan sokszínű megoldásokat teremtsen. Ehhez Európának nyitott gondolkodású, úttörő szellemű helyi és regionális szintű szereplőkre van szüksége, akik új társadalmi megoldásokkal állnak elő, és ösztönzik a globális üzleti tevékenységet.

Előadó

:

Ursula MÄNNLE (DE/EPP), a bajorországi tartományi közgyűlés tagja

Referenciaszöveg

:

Zöld könyv a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról –

COM(2010) 183 végleges

1.

megállapítja, hogy az Európai Unió egész területén nagy felelősség hárul a helyi és regionális önkormányzatokra a kulturális politikák végrehajtásában;

2.

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak szintén kulcsszerepük van a kultúra támogatásában és előtérbe helyezésében, mindenekelőtt a kulturális örökség megőrzésének és a művészeti innováció előmozdításának keretében (1);

3.

hangsúlyozza, hogy polgárközeli mivoltukból adódóan a helyi és regionális önkormányzatok stratégiai szempontból a legjobb helyzetben vannak ahhoz, hogy különböző kultúrákkal és kulturális tevékenységekkel kapcsolatba kerüljenek az Unión belül, valamint ahhoz, hogy a helyi és regionális közösségeket egy jobb kultúraközi párbeszéd előmozdítása érdekében mozgósítsák (2);

4.

megállapítja, hogy a területi önkormányzatok hatékonyan képesek mozgósítani a polgárokat a kreatív tevékenységekben (3) és az innovatív folyamatokban való részvételre is;

5.

emlékeztet arra, hogy a kulturális és kreatív iparágak jelentősen hozzájárulnak a helyi, a regionális és a városfejlesztéshez is, hiszen vonzóbbá teszik az európai városokat és régiókat, elősegítik a fenntartható turizmust és új munkalehetőségeket teremtenek. Döntő szerepük van a versenyképes és innovatív európai piacgazdaság megteremtésében (4);

6.

tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság felkérésére a KEA European Affairs intézet által az európai kulturális gazdaságról készített tanulmány arról tanúskodik, hogy a kulturális iparág önmagában is igen dinamikusan hat az Európai Unión belüli gazdasági tevékenységre és munkahelyteremtésre. 2004-ben ez a szektor 5,8 millió személyt foglalkoztatott, ami a teljes aktív népesség 3,1 %-át jelentette a 25 tagú EU-ban. Emellett 2003-ban a kulturális iparág az EU GDP-jének 2,6 %-át tette ki. 1999 és 2003 között pedig az ágazat növekedése jelentősen meghaladta a többi gazdasági ágazatnál tapasztalt növekedést (5);

7.

tudomásul veszi továbbá, hogy az Európai Bizottság a zöld könyvben rámutat arra, hogy a digitális forradalom a kulturális és kreatív iparágak átlagosnál nagyobb növekedését teszi lehetővé. Olyan, gyorsan változó környezethez kell alkalmazkodniuk ezeknek az iparágaknak, melyben a (globális) digitális információs és kommunikációs technológiák (ikt) az értékláncban szereplő valamennyi ágazatra jelentős hatást gyakorolnak;

8.

megállapítja, hogy ha az ikt teljes potenciálját kiaknázzák a végfelhasználók, tartalomszolgáltatók, valamint az ikt-szolgáltatók érdekeinek kellő figyelembevételével, és felülvizsgálják a hagyományos termelési és terjesztési módokat, akkor lehetővé válik szélesebb közönség megszólítása, az alkotók rendelkezésére álló piacok növelése, valamint a polgároknak szánt kulturális kínálat szélesítése;

9.

örömmel fogadja, hogy ebben az összefüggésben az Európai Bizottság három nagy stratégiai keretet fog kidolgozni, melyek – előzetes konzultációs folyamatokra támaszkodva – jelentős hatással lesznek a digitális környezetben működő kulturális és kreatív iparágakra vonatkozó általános feltételekre. Az alábbi három keretről van szó:

10.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság „A kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról” című zöld könyve által európai szintű párbeszédet kezdeményezett az európai kulturális alkotás és innováció környezetének javításához szükséges feltételekről annak érdekében, hogy a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez hozzájáruló kulturális és kreatív iparágakban rejlő lehetőségek kiteljesedjenek;

11.

kedvezően fogadja azt a tényt, hogy a zöld könyv egészében a kultúrát mint a helyi és regionális fejlesztés eszközét ismerik el;

12.

örömmel látja, hogy európai szinten a kulturális és kreatív iparágaknak a kreativitás és az innováció támogatásában játszott szerepe egyre nagyobb elismertségnek örvend;

13.

úgy véli, hogy az innovációs politika mind európai és nemzeti, mind helyi és regionális szinten hidat verhet a kulturális és a kreatív iparágak felé;

14.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkével tökéletes összhangban – kiemelt kezdeményezéseiben figyelembe vegye a kulturális és kreatív iparágak szükségleteit;

15.

emlékeztet arra, hogy a legtöbb tagországban a kulturális és kreatív iparágakkal kapcsolatban szóba hozott ágazatok – így a kultúra, a kutatás, az oktatás, a turizmus és a foglalkoztatás – a helyi és regionális önkormányzatok hatáskörébe tartoznak;

16.

rámutat, hogy a kulturális és kreatív iparágak nem csupán a fejlődés, a foglalkoztatás és a versenyképesség szempontjából alapvetők, hanem hozzájárulhatnak a kulturális identitás és sokféleség előmozdításához is helyi és regionális szinten;

17.

hangsúlyozza, hogy a helyi önkormányzatoknak kiemelt szerepük van az infrastruktúra (próba-, rendezvény- és produkciós termek), a stratégia és tervezés (kulturális stratégiák, ágazatfejlesztési kezdeményezések), valamint a hálózatépítés tekintetében. A helyi önkormányzatok továbbá támogatják a képzőművészeti és kulturális rendezvényeket, valamint komoly beruházásokkal segítik a fiatal, kreatív tehetségeket is;

18.

emlékeztet a sokféleség és a többnyelvűség fontosságára, amelyek a kreativitás serkentéséhez hozzájáruló európai sajátosságok;

19.

kéri, hogy a kulturális és kreatív iparágak terén megfelelő figyelmet fordítsanak a hátrányos helyzetű csoportokra;

20.

úgy ítéli meg, hogy a kreatív iparágak felemelkedését elősegítő európai szintű keret felállítása jelentős hozzáadott értékkel fog járni az Európai Unió országaiban, és hozzájárulhat olyan uniós állami, regionális és városi szintű programok és kezdeményezések megindításához is, melyek a főbb szereplők közötti együttműködés megerősítésével járnak majd;

21.

rámutat, hogy fontos megerősíteni a helyi és regionális szintek szerepét az európai kulturális és kreatív iparágak fejlesztése során, ezért azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban vonja be a területi önkormányzatokat a zöld könyvvel kapcsolatos intézkedésekbe;

22.

megerősíti, hogy szükség van az új intelligens, fenntartható és kreatív erőforrásokra szánt európai beruházások növelésére;

23.

úgy ítéli meg, hogy minden kormányzati szintnek különösen támogatnia kell a kis és középvállalatokat, hiszen ezek képesek leginkább helyben tartani az új tehetségeket és az európai kulturális és kreatív iparágak fejlesztését megerősíteni;

24.

emlékeztet rá, hogy fejlesztési stratégiáik keretében a területi önkormányzatoknak sikerült számos ágazatba bevonni a kulturális és kreatív iparágakat, ami a helyi gazdaságok megerősödéséhez is hozzájárult; különösen a területi önkormányzatok szintjén van lehetőség fiatal művészekkel kapcsolatos hálózatokat és adatbankokat létrehozni, a fiatalok képzését művészeti-kulturális téren előmozdítani, az ifjú művészek professzionalizálódását elősegíteni, multimédiás és multikulturális kísérleteket beindítani, a fiatal művészek művei számára közterületeket rendelkezésre bocsátani, az ifjú közönség művészeti és kulturális kiteljesedését ösztönözni, a fiatalok művészeti-kulturális irányú közösségi életét támogatni, valamint a helyi hagyományok és kötődések mentén az innovációt előmozdítani;

25.

ezért azt javasolja, hogy hozzák létre a bevált gyakorlatok átadásához, a tudás megerősítéséhez, valamint a fenti iparágakban rejlő potenciál kiaknázási lehetőségeire vonatkozó tapasztalatok terjesztéséhez szükséges feltételeket; továbbá – hozzájárulásukra való tekintettel – javasolja a kulturális és kreatív iparágak figyelembevételét az EU gazdasági és társadalmi kohéziós politikájára vonatkozó alapelvek meghatározása során;

26.

javasolja, hogy a helyi és a nemzeti szint konstruktív együttműködésének egyik módját az eredményorientált megállapodások jelentsék, melyek keretében az egyes kormányzati szintek elkötelezik magukat bizonyos közösen kitűzött célok mellett a helyi szintű kulturális és kreatív iparágak fejlődésének előmozdítása érdekében;

27.

megállapítja, hogy a kreativitás gyökerei helyi szinten találhatóak, és ebből arra következtet, hogy a kulturális és kreatív iparágaknak szükségük van hálózatok, csoportosulások és vállalati inkubátorházak felállítására, valamint a művészeti és formatervezői iskolák, az egyetemek és a vállalatok közötti partnerségek fokozódó kibővítésére;

28.

a művészeti és formatervezési szakképző intézményeket és egyetemeket szoros együttműködésre hívja fel más szakterületek tanintézeteivel, és úgy véli, hogy olyan új egyesülésekre és egyéb funkcionális és strukturális megoldásokra kell törekedni, amelyek révén vadonatúj és a világkereskedelmi siker előtt utat nyitó európai termékek és szolgáltatások születnek. A sikerhez gyakran alapvető a fiatalok prekoncepció-mentes gondolkodása;

29.

megállapítja, hogy a kulturális tevékenységek a társadalmi kohézió támogatása céljából is hasznosak lehetnek, amennyiben a kultúraközi megértést fejlesztik, valamint erős és pozitív kapcsolatokat alakítanak ki eltérő szakmai és iskolai háttérrel rendelkező emberek között, mindez pedig erősíti a kulturális és kreatív iparágakban rejlő lehetőségeket;

30.

emlékeztet arra, hogy Európa kulturális sokszínűsége komoly gazdasági előnyt jelent egyéb térségekkel összehasonlítva, és arra ösztönöz, hogy a kulturális tevékenységekre szánt beruházásokat az európai kulturális sokszínűség és a kultúraközi párbeszéd támogatására használják fel a kulturális és társadalmi integráció megerősítése céljából;

31.

ismét megerősíti, hogy a kulturális és kreatív iparágakban rejlő lehetőségek sikeres kiaknázása érdekében az Európai Unió kulturális téren kifejtett erőfeszítéseit arra kell összpontosítani, hogy milyen fontosak a társadalom számára a kultúra nem anyagi értékei, ezért hangsúlyozza azt, hogy a társadalom kreatív erőforrásainak kiaknázása és a kulturális iparágak virágzása a kulturális képzésen és a kulturális együttműködéseken keresztül valósulhat meg, A kultúra létezhet a kulturális iparágak nélkül, a kulturális iparágak azonban nem létezhetnek kultúra nélkül (6);

32.

elvárja, hogy a kulturális és kreatív iparágak fejlődése során fellépő nehézségeket és/vagy akadályokat mérjék fel, és a megfelelő politikai szinten kezeljék őket;

33.

ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy mérje föl, mennyire célirányosak a kulturális, az audiovizuális, az ifjúsági és az oktatási ágazatra vonatkozó strukturális alapok és a jelenlegi és jövőbeli programok a tekintetben, hogy milyen mértékben képesek támogatni a kreatív iparágakat;

34.

különösen hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak támogatnia és ösztönöznie kellene a fiatal művészek európai mobilitását, nemzetközi művészeti hálózatok és csoportok létrehozását, valamint a fiatal művészek cserelehetőségeit és „kreatív jellegű útjait” közösségi szinten, illetve a harmadik országok szintjén;

35.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy a zöld könyvvel kapcsolatos intézkedések során vegye figyelembe a helyi és regionális önkormányzatok pénzügyi és adminisztratív szükségleteit is;

36.

közös mutatók, kódok és definíciók kidolgozására van szükség, hogy mérni lehessen a kulturális és kreatív iparágak foglalkoztatási arányát és piaci hatásait;

37.

emlékeztet arra, hogy Európában a kulturális és kreatív iparágak fontos szerepet játszhatnak a helyi és regionális szintű gazdasági és szociális célkitűzések megvalósításában;

38.

hangsúlyozza azt a kulcsfontosságú szerepet, amelyet a kulturális és kreatív iparágak töltenek be a kulturális menetrend részeként azáltal, hogy támogatják a helyi közösségeket és gazdaságokat abban, hogy eredményeket érjenek el a szakpolitikai területek széles spektrumában, így például a gazdasági fejlődés, az oktatás, az egész életen át tartó tanulás, a közbiztonság és a bűnözés kezelése terén;

39.

úgy véli, hogy a kulturális és kreatív iparágak leírásában a vendéglátóipart, illetve az idegenforgalmat is meg kellene említeni;

40.

hangsúlyozza, hogy a válság utáni gazdaságban a kultúra azzal tölthet be szerepet, ha képes kreatívan hozzásegíteni a társadalompolitikai célkitűzések eléréséhez azáltal, hogy az újító tevékenységeket a társadalmi szinten jelentkező eredmények elérése céljából támogatja. A kultúra és a művészet megváltoztathatja az emberek magatartását, új társadalmi kapcsolatokat hozhat létre, melyek az e területen tehetséggel rendelkező személyek kreativitását is ösztönzik;

41.

megállapítja, hogy mindebből az következik, hogy a kultúra, és különösen a kulturális és kreatív iparágak hozzájárulása alapvető fontossággal bír az Európa 2020 stratégia megvalósítása során (7);

42.

hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek – többek között a digitális menetrendnek – a sikeres végrehajtásához bátor újító szellemre van szükség. A kreatív ágazat szerepe itt elsősorban az, hogy interdiszciplináris és kulturálisan sokszínű megoldásokat teremtsen. Ehhez Európának nyitott gondolkodású, úttörő szellemű helyi és regionális szintű szereplőkre van szüksége, akik új társadalmi megoldásokkal állnak elő, és ösztönzik a globális üzleti tevékenységet.