17.12.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 343/24

---

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes grafitelektróda-rendszerek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

2010/C 343/18

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó egyes grafitelektróda-rendszerek behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2010. november 5-én nyújtotta be az Európai Szén- és Grafitszövetség (a továbbiakban: panaszos) olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése egyes grafitelektróda-rendszerek teljes uniós gyártásának jelentős hányadát, jelen esetben több mint 50 %-át teszi ki.

2.   A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező terméket (a továbbiakban: vizsgált termék) a jelenleg az ex 8545 11 00 KN-kód alá tartozó, elektromos kemencékben használatos, legalább 1,5 g/cm3 sűrűségű és legfeljebb 7 μΩ.m elektromos ellenállású grafitelektródák, valamint a jelenleg az ex 8545 90 90 KN-kód alá tartozó, az ilyen elektródákhoz használt kötőelemek alkotják.

3.   A dömpingre  (2) vonatkozó állítás

Az állítások szerint dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg az ex 8545 11 00 és ex 8545 90 90 KN-kód alá tartozó vizsgált termék. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Mivel a Kínai Népköztársaság nem minősül piacgazdasági berendezkedésű országnak az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint, a panaszos a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország, jelen esetben Mexikó által alkalmazott ár alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így meghatározott rendes értéknek és a vizsgált termék Unióba irányuló exportértékesítése során alkalmazott (gyártelepi) exportáraknak az összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek az érintett exportáló ország tekintetében jelentősek.

4.   A kárra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala a piaci részesedést tekintve megnövekedett.

A panaszos által szolgáltatott prima facie bizonyíték szerint a vizsgált termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatnak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségre, az általa felszámított eladási árakra és piaci részesedésre, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Ha a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat azt is feltárja, hogy nem ellenkezik-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések elrendelésére kerül sor.

5.1.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált terméknek az érintett országból származó exportáló gyártóit (3), hogy vegyenek részt a Bizottság által folytatott vizsgálatban.

5.1.1.   Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

a)   Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára az érintett országban, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó exportáló gyártók számát ésszerű mértékűre korlátozhatja egy minta kiválasztásával („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükségese a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A felek – eltérő rendelkezés hiányában – kötelesek ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezni, és vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat a Bizottság rendelkezésére bocsátani:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. közötti vizsgálati időszakban az Unióba irányuló exportra értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában, a 27 tagállamra (4) külön-külön lebontva és összesítve is,

—	a 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. közötti időszakban a belföldi piacon értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában,

—	a vállalat pontos nemzetközi tevékenysége a vizsgált termék vonatkozásában,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (5) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

Az exportáló gyártóknak azt is jelezniük kell, hogy – amenynyiben nem választják ki őket a mintához – szeretnének-e kérdőívet vagy egyéb igénylőlapot kapni, amelyet kitöltve egyéni dömpingkülönbözetet igényelhetnek az alábbi b) szakasz szerint.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék (a továbbiakban: helyszíni ellenőrzés). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő exportáló gyártók esetében a Bizottság megállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az érintett ország hatóságaival, továbbá kapcsolatba léphet az exportáló gyártók bármely ismert szövetségével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fent kért információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választhatók ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatokat választotta ki a mintába való felvételre.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kitöltött kérdőívet kell benyújtania.

A mintába való esetleges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártóktól származó behozatalra kivethető dömpingellenes vám – az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése értelmében – nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát.

b)   A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg egyéni dömpingkülönbözetüket (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó exportáló gyártóknak a fenti a) szakasznak megfelelően kérdőívet vagy egyéb igénylőlapot kell kérniük, amelyet az alábbiakban megállapított határidőkön belül kell megfelelően kitöltve benyújtaniuk. A kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül kell benyújtani. Hangsúlyozandó, hogy ahhoz, hogy a Bizottság a nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira egyéni dömpingkülönbözetet állapíthasson meg, bizonyítani kell, hogy azok eleget tesznek az alábbi 5.1.2.2. szakaszban meghatározott, a piacgazdasági elbánáshoz vagy legalább az egyéni elbánáshoz szükséges feltételeknek.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, amennyiben például az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.1.2.   Az érintett, nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira vonatkozó eljárás

5.1.2.1.   A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

Az alábbi 5.1.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – a Kínai Népköztársaságból származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni. Ennek érdekében a Bizottságnak egy megfelelő, piacgazdasági berendezkedésű harmadik országot kell kiválasztania. A Bizottság ideiglenesen Mexikót választotta ki erre a célra. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra.

5.1.2.2.   Az érintett, nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján azok az érintett országbeli egyéni exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek esetükben, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha a fent említett kérelem értékeléséből kitűnik, hogy teljesülnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok (6). A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét – a lehetséges mértékben és az alaprendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló tények felhasználásának sérelme nélkül – a saját rendes értékük és exportáraik felhasználásával számítják ki, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint.

Az érintett országbeli egyes exportáló gyártók egyéni elbánást is igényelhetnek – alternatívaként is. Az egyéni elbánás igénybevételéhez az exportáló gyártóknak be kell bizonyítaniuk, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében szereplő kritériumoknak megfelelnek (7). Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a saját exportáraik alapján számítják ki. Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték a fentiekben ismertetett módon kiválasztott piacgazdasági berendezkedésű harmadik országra megállapított értékeken alapul.

a)   Piacgazdasági elbánás

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld az érintett országbeli, mintavételre kiválasztott exportáló gyártók mindegyikének és a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártók mindegyikének, az exportáló gyártók minden ismert szövetségének, továbbá az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a mintavételről, illetve a mintavétel elmaradásáról szóló értesítéstől számított 15 napon belül kitöltött igénylőlapot kell benyújtania.

b)   Egyéni elbánás

Az egyéni elbánás igényléséhez a mintába való felvételre kiválasztott, érintett országbeli exportáló gyártóknak, valamint a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártóknak – eltérő rendelkezés hiányában – az igénylőlapot az egyéni elbánásra vonatkozó szakaszokat megfelelően kitöltve, a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 15 napon belül kell benyújtaniuk.

5.1.3.   A független importőrökre irányuló vizsgálat  (8)  (9)

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztása révén ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A felek kötelesek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezni, és vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat a Bizottság rendelkezésére bocsátani:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat pontos tevékenysége a vizsgált termék vonatkozásában,

—	az érintett országból származó importált vizsgált termék 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. közötti, az uniós piacra irányuló behozatalának, illetve az Unió piacán lebonyolított viszonteladásának mennyisége tonnában és értéke euróban,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (10) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, amely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék (helyszíni ellenőrzés). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő importőrök esetében a Bizottság megállapításai a rendelkezésre álló tényeken alapulnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök bármely ismert szövetségével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fent kért információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőröket a vizsgált termék Unióban történő értékesítéseinek olyan legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján lehet kiválasztani, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és az importőrök szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök minden ismert szövetségének. Ezeknek a feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetére, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék értékesítéseire vonatkozóan tartalmaz információt.

5.2.    A kár megállapítására irányuló eljárás

Kár alatt a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős kár vagy ennek kockázata, illetve az uniós gazdasági ágazat létrejöttének jelentős hátráltatása. A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékokon alapul, továbbá tényszerűen meg kell állapítani a dömpingelt behozatal mennyiségét, annak az uniós piac árait érintő hatását, valamint e behozataloknak az uniós gazdasági ágazatra kifejtett közvetlen hatását. Annak megállapítására, hogy érte-e jelentős kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a Bizottság által folytatott vizsgálatban.

5.2.1.   Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi uniós gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A felek kötelesek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezni, és vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat a Bizottság rendelkezésére bocsátani:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat pontos nemzetközi tevékenysége az érintett termék vonatkozásában,

—	a vizsgált termék uniós piacon történő értékesítésének értéke euróban a 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. közötti időszakban,

—	a vizsgált termék uniós piacon történő értékesítésének mennyisége tonnában a 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. közötti időszakban,

—	a vizsgált terméknek a 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. közötti időszakban előállított mennyisége tonnában,

—	az érintett országban előállított vizsgált termék 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. közötti időszakban az Unióba behozott mennyisége tonnában, ha alkalmazható,

—	az (Unióban vagy az érintett országban gyártott) vizsgált termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (11) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, amely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék (helyszíni ellenőrzés). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő uniós gyártókra vonatkozó bizottsági megállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebbnek bizonyulhat a fél számára, mint ha együttműködött volna.

Az uniós gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az uniós gyártók bármely ismert szövetségével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fentiekben felsorolt információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az uniós gyártókat az Unióban megvalósult értékesítések olyan legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján lehet kiválasztani, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőívnek többek között a vállalatuk/vállalataik szerkezetére, annak/azok pénzügyi helyzetére, a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék előállítási költségeire és értékesítéseire vonatkozóan kell információt tartalmaznia.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 21. cikkének megfelelően határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat és importőröket, valamint azok reprezentatív szövetségeit, a felhasználókat és azok reprezentatív felhasználói szervezeteit, valamint reprezentatív fogyasztói szervezeteit, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor. Az információ tetszőleges formában, illetve a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. Mindenesetre a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásos beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani; az anyagnak tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására, valamint a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó eljárás

Az érdekelt feleknek minden beadványukat – köztük a minta kiválasztásával kapcsolatban benyújtott információkat, a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló, kitöltött igénylőlapokat, a kitöltött kérdőíveket, illetve azok naprakész változatait – írásban, akár papíron, akár elektronikus formában kell benyújtaniuk, amelyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, valamint telefon- és faxszámukat. Amennyiben valamely érdekelt fél technikai okok miatt nem tudja beadványait és kérelmeit elektronikus formában benyújtani, erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket – „Limited” (12) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében ezekhez nem bizalmas jellegű összefoglalókat is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyeket „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellő részletességűeknek kell lenniük annak érdekében, hogy a bizalmas információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja az ilyen bizalmas információt.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/092

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

E-mail: trade-ad-graphite-electrode@ec.europa.eu

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő áttekinti az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást szervezhet az adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani; a benyújtott anyagnak tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során meghatározott egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatás megtartására is, melynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat és előadhatják – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található (http://ec.europa.eu/trade/issues/respectrules/ho/index_en.htm).

8.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9.   Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően fogja kezelni.

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  Dömping alatt egy termék (a továbbiakban: érintett termék) „rendes érték” alatti áron történő exportértékesítését értjük. A rendes értéket általában a „hasonló terméknek” az exportáló ország belföldi piacán alkalmazott, összehasonlítható ára alapján állapítják meg. A „hasonló termék” kifejezés azt a terméket jelöli, amely az érintett termékhez minden tekintetben hasonlít, vagy ilyen termék hiányában azt a terméket, amely a termékkel nagyfokú hasonlóságot mutat.

(3)  Exportáló gyártó az érintett országbeli bármely olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja. A nem gyártó exportőrök rendszerint nem jogosultak egyedi vámtételre.

(4)  Az Európai Unió 27 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(5)  A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség; ii. szülő és gyermek; iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér); iv. nagyszülő és unoka; v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg; vi. após vagy anyós és vő vagy meny; vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6)  Az exportáló gyártóknak elsősorban a következőket kell igazolniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a vállalatok átlátható könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből eredő jelentős torzulások; iv. a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást garantálnak; v. a valutaváltás piaci árfolyamon történik.

(7)  Az exportáló gyártóknak elsősorban a következőket kell igazolniuk: i. teljes mértékben vagy részben külföldi tulajdonban lévő vállalkozás vagy vegyes vállalat esetén az exportőrök szabadon hazatelepíthetik a tőkét és a nyereséget; ii. az exportárakat és exportmennyiségeket, valamint az értékesítési feltételeket szabadon határozzák meg; iii. a részvények többsége magánszemélyek tulajdonában van. Azok az állami tisztviselők, akik az igazgatótanácsban foglalnak helyet, vagy kulcsfontosságú vezetői pozíciót töltenek be, kisebbségben vannak, illetve bizonyítani kell, hogy a vállalat kellőképpen független az állami befolyástól; iv. az árfolyamok átszámítása piaci árfolyamon történik; és v. az állami beavatkozás nem olyan mértékű, amely lehetővé teszi az intézkedések kijátszását olyan esetben, amikor egyedi exportőrökre eltérő vámtételeket határoznak meg.

(8)  Kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel a mintába. Azoknak az importőröknek, akik exportáló gyártókkal állnak kapcsolatban, ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. A kapcsolatban állás meghatározását lásd az 5. lábjegyzetben.

(9)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásától eltérő vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(10)  A kapcsolatban állás meghatározását lásd az 5. lábjegyzetben.

(11)  A kapcsolatban állás meghatározását lásd az 5. lábjegyzetben.

(12)  Az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint ez a dokumentum bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentumnak védelmet kell biztosítani az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is.

(13)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

---