Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52009BP0115

Az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetés-tervezete a Tanács által módosított formában (valamennyi szakasz) Az Európai Parlament 2009. december 17-i állásfoglalása az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetés-tervezetéről (valamennyi szakasz) (11902/2009 – C7-0127/2009 – 2009/2002(BUD)), valamint az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetés-tervezetére vonatkozó módosító indítványokról: 1/2010. számú (SEC(2009)1133 - 14272/2009 - C7-0215/2009), 2/2010. számú (SEC(2009)1462 – 16328/2009 - C7-0292/2009) és 3/2010. számú (SEC(2009)1635 – 16731/2009 - C7-0304/2009)
I. MELLÉKLET
II. MELLÉKLET
III. MELLÉKLET
IV. MELLÉKLET
V. MELLÉKLET
EGYÜTTES NYILATKOZAT

HL C 286E., 2010.10.22, p. 58–71 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

22.10.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 286/58


2009. december 17., csütörtök
Az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetés-tervezete a Tanács által módosított formában (valamennyi szakasz)

P7_TA(2009)0115

Az Európai Parlament 2009. december 17-i állásfoglalása az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetés-tervezetéről (valamennyi szakasz) (11902/2009 – C7-0127/2009 – 2009/2002(BUD)), valamint az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetés-tervezetére vonatkozó módosító indítványokról: 1/2010. számú (SEC(2009)1133 - 14272/2009 - C7-0215/2009), 2/2010. számú (SEC(2009)1462 – 16328/2009 - C7-0292/2009) és 3/2010. számú (SEC(2009)1635 – 16731/2009 - C7-0304/2009)

2010/C 286 E/15

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 314. cikke (9) bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződést módosító, a Lisszaboni Szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyvre, és különösen annak 3. és 5. cikkére,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 272. cikke (1)-(6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 177. cikke (1)-(6) bekezdésére és 106a. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (2),

tekintettel a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra (3) (IIA), és különösen az I. részében előirányzott és az I. mellékletében rögzített többéves pénzügyi keretre3,

tekintettel az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetés-tervezetére, amelyet a Tanács 2009. július 13-án állapított meg (C7-0127/2009),

tekintettel a 2009. október 22-i állásfoglalására az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetés-tervezetéről, III. szakasz – Bizottság (C7-0127/2009), valamint az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetés-tervezetére vonatkozó, 1/2010. számú módosító indítványról (SEC(2009)1133 - 14272/2009 - C7-0215/2009) (4),

tekintettel a 2009. október 22-i állásfoglalására az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetés-tervezetéről (I. szakasz – Európai Parlament, II. szakasz – Tanács, IV. szakasz – Bíróság, V. szakasz – Számvevőszék, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, VII. szakasz – Régiók Bizottsága, VIII. szakasz – európai ombudsman, IX. szakasz – európai adatvédelmi biztos (C7-0128/2009) (5),

tekintettel az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetés-tervezetére vonatkozó, 2/2010. számú módosító indítványra (SEC(2009)1462 - 16328/2009 - C7-0292/2009),

tekintettel az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetés-tervezetére vonatkozó 3/2010. számú módosító indítványra (SEC(2009)1635 - 16731/2009 - C7-0304/2009) (II. szakasz – Tanács),

tekintettel az általános költségvetési tervezetre vonatkozó, 2009. október 22-i módosításaira és javasolt változatásaira (6),

tekintettel a Tanácsnak a Parlament által, az általános költségvetési tervezetre vonatkozóan elfogadott módosításokra és javasolt változtatásokra irányuló, 2009. november 18-i változtatásaira,

tekintettel a 2009. november 18-i költségvetési egyeztető ülés eredményeire,

tekintettel a Parlament által, az általános költségvetési tervezetre vonatkozóan elfogadott módosításokról és javasolt változtatásokról folytatott viták eredményéről a Tanács által tett nyilatkozatra,

tekintettel a Parlament eljárási szabályzatának 75b–75e. cikkére,

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0083/2009),

A költségvetési egyeztetés általános eredménye

1.

emlékeztet a 2010. évi költségvetéssel kapcsolatos, először a 2010. évi költségvetési eljárás II. szakaszára (Bizottság) és egyéb szakaszaira vonatkozó iránymutatásokról szóló 2009. március 10-i állásfoglalásaiban megfogalmazott, majd a 2010-es pénzügyi évre szóló költségvetés III. szakaszáról (Bizottság) és egyéb szakaszairól szóló 2009. október 22-i állásfoglalásában továbbfejlesztett politikai prioritásaira; hangsúlyozza, hogy ezek képezték a Tanáccsal a 2010. évi költségvetéssel kapcsolatban folytatott költségvetési egyeztetés, valamint a 2010. évi költségvetési keret értékelése során alkalmazott megközelítésének alapelveit;

2.

üdvözli a 2010-es költségvetésről 2009. november 18-án, az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatályba lépése előtti utolsó hagyományos költségvetési egyeztető ülésen, a Tanáccsal létrejött átfogó megállapodást, különös tekintettel az európai gazdaság-élénkítési terv finanszírozására; hangsúlyozza, hogy csak nagyon csekély tartalékok maradnak a többéves pénzügyi keret (TPK) valamennyi fejezetében a 2010. évre szóló költségvetésben, ami nehézséget okozhat, amennyiben 2010-ben valamilyen előre nem látható esemény költségvetési hozzájárulást igényel;

3.

emlékeztet arra, hogy 2007 óta a költségvetési hatóságnak számos alkalommal módosítania kellett a 2007–2013-as TPK-t és az IIA-t annak érdekében, hogy megfelelő költségvetési eszközöket biztosítson a 2006-ban elfogadott pénzügyi keret által nem megfelelően finanszírozott vagy előre nem látott szakpolitikák számára;

4.

hangsúlyozza, hogy a Bizottság által, 2009 májusában nyilvánosságra hozott, a 2011–2013-as költségvetési évekre szóló pénzügyi programozás szerint rendelkezésre álló tartalékok igen szűkösek; hangsúlyozza, hogy ez akadályozni fogja az intézményeket abban, hogy új, jelentőségteljes politikai kezdeményezést tegyenek azokon a Bizottság újonnan kinevezett elnöke által elsődleges fontosságúként megjelölt területeken, mint például – csak néhányat említve – az éghajlatváltozás problémájának kezelése vagy az EU 2020-ra vonatkozó új bizottsági stratégiája; hangsúlyozza továbbá, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével számos politika megerősítésre kerül uniós szinten, ami további uniós finanszírozást igényel majd; felhívja ezért az új Bizottságot, hogy mielőbb tegyen közzé jelentést az IIA működéséről, amint azt annak 1. nyilatkozata is előírja, a jelenlegi 2007-13-as TPK kiigazításával, felülvizsgálatával és módosításával együtt, beleértve annak 2015/2016-ig történő meghosszabbítását is;

5.

emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak kezdeményeznie kell a következő TPK-val kapcsolatos folyamatot is - amint azt az IIA 3. nyilatkozata előírja - megfelelő nyilvános és nyílt vita indítása érdekében a következő többéves pénzügyi keretről;

6.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács nem volt hajlandó a finanszírozás növelésére a jelenlegi válsággal szembesülő EU szükségleteinek további támogatása érdekében, a „Versenyképesség a növekedés és foglalkoztatás szolgálatában” című 1a. alfejezet alatti, már meglévő programok keretében; úgy ítéli meg, hogy ezt a fejezetet alaposabban meg kell vizsgálni, és amennyiben szükséges, felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy a következő években betölthesse a neki szánt szerepet;

7.

emlékeztet az e dokumentum mellékletében található elfogadott közös nyilatkozatokra; ezeket a második olvasathoz fűzött módosításai elkészítésekor figyelembe vette;

8.

az általános számadatok tekintetében a kötelezettségvállalási előirányzatok végső szintjét 141 452 827 822 euróban állapítja meg, mely összeg az EU GNI 1,2 %-ának felel meg; a kifizetések átfogó szintjét 122 937 000 000 euróban állapítja meg, mely összeg az EU GNI 1,04 %-ának felel meg; megállapítja, hogy ez jelentős, 11 220 000 000 eurós tartalékkeretet hagy az TPK 2010-re vonatkozó kifizetési plafonja alatt;

9.

úgy véli, hogy a kifizetések szintje nem járul hozzá a kötelezettségvállalások és a kifizetések szintje közötti egyenlőtlenségek megszüntetéséhez; aggodalmának ad hangot a – Számvevőszék 2008-as jelentése szerint 155 milliárd euróra rúgó – kifizetetlen kötelezettségvállalások (reste à liquider – RAL) alakulására gyakorolt esetleges következményekkel kapcsolatban, valamint rámutat, hogy ezt a trendet a jövőbeli költségvetésekben meg kell fordítani;

10.

emlékeztet a Tanács 2009. július 10-i nyilatkozatára, amelyben felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be költségvetés-módosítást, amennyiben a 2010. évi költségvetésben szereplő előirányzatok nem elégségesek az 1a. alfejezetben (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért), az 1b. alfejezetben (Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért), a 2. fejezetben (A természeti erőforrások megőrzése és kezelése) és a 4. fejezetben (Az EU mint globális partner) szereplő kiadások fedezésére;

11.

tudomásul vette a Parlament által a költségvetési tervezetre vonatkozóan az első olvasatban elfogadott módosításokkal kapcsolatos bizottsági végrehajthatósági levelet; úgy határoz, hogy új költségvetési sorokat hoz létre az éghajlatváltozással, a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal (SBA) és az EU balti-tengeri stratégiájával kapcsolatos kiadások céljaira; úgy határoz, hogy a költségvetésről szóló második olvasat során figyelembe veszi a Bizottság egyes megjegyzéseit; ugyanakkor tartja magát az első olvasat során hozott határozataihoz;

Az európai gazdaságélénkítési tervről

12.

hangsúlyozza, hogy az európai gazdaságélénkítési terv második szakaszának finanszírozása a Parlament számára prioritás volt; emlékeztet arra, hogy a Parlament e szellemben módosította a Tanács költségvetés-tervezetét, lendületet adva a gazdasági növekedésnek, a versenyképességnek, a kohéziónak és a munkahelyek védelmének; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a gazdaságélénkítési terv keretében finanszírozott valamennyi projekt teljes mértékben feleljen meg az EU környezetvédelmi jogszabályoknak;

13.

üdvözli a Tanáccsal az európai gazdaságélénkítési tervvel, mint a 2010-es költségvetés kulcsfontosságú célkitűzésével kapcsolatban kötött megállapodást, különösen pedig azt, hogy a megállapodásnak köszönhetően 2010-ben be lehet majd fejezni a gazdaságélénkítési terv finanszírozásának második lépését, megerősítve, hogy az EU költségvetése segítséget nyújt a jelenlegi gazdasági válságból való kilábaláshoz; hangsúlyozza, hogy a Parlament fellépésének célja az volt, hogy előtérbe helyezze az európai polgárokat, bizonyítván, hogy az Európai Unió nem a probléma kiváltó oka, hanem jelentős szerepe lehet a megoldásban; üdvözli az IIA-ban - különösen a 21–23. pontban - biztosított eszközök felhasználását a terv finanszírozása céljából, és a rugalmassági eszköz alkalmazását az IIA 27. pontjának megfelelően; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a Tanács nem terjesztette elő javaslatát e kérdésről első olvasata során;

A Lisszaboni Szerződésről

14.

támogatja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által a 2010. évi költségvetési eljárás folyamatosságáról a 2009. november 18-i költségvetési egyeztetésen elfogadott közös nyilatkozatot, amelynek révén a három intézmény a költségvetési eljárás különböző szakaszaiban hozott korábbi döntések eredményeit akként fogadja el, mintha azokat a Lisszaboni Szerződés által rájuk ruházott hatáskörben hozták volna meg;

15.

hangsúlyozza, hogy megfelelő pénzügyi eszközöket kell biztosítani az EU számára a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos új EU-politikák végrehajtásával kapcsolatos meglévő és új igények kielégítésére; kéri, hogy a Bizottság vegye figyelembe az eddigi költségvetési kötelezettségvállalásokat és azok többéves költségvetési következményeit, amikor javaslatokat tesz a jelenlegi, 2007–2013-as többéves pénzügyi keret kiigazítására, felülvizsgálatára és módosítására, valamint a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódó új politikák finanszírozására; felhívja az újonnan felálló Bizottságot, hogy vállaljon egyértelmű kötelezettséget az e kérésnek való megfelelésre;

16.

megjegyzi, hogy a 2010-es évre vonatkozóan megállapodtak az Európai Tanács finanszírozásában; emlékeztet arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 316. cikke értelmében a Tanács finanszírozására új szakaszt kell beilleszteni a költségvetésbe;

17.

emlékeztet a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után a költségvetési eljárásra alkalmazandó átmeneti intézkedésekről szóló állásfoglalására; hangsúlyozza, hogy ezen intézkedéseknek nem az éves költségvetési eljárás számára megállapított költségvetési alapelvekből kell kiindulniuk; javasolja, hogy a költségvetési rendelet összes módosításáról a rendelet 2010-ben esedékes hároméves felülvizsgálata alkalmával tárgyaljanak;

1a. alfejezet

18.

üdvözli a kozloduji atomerőmű leszerelésének a rugalmassági eszközből való finanszírozását 2010-ben; emlékeztet arra, hogy ez a cél eredetileg nem szerepelt a jelenlegi többéves pénzügyi keretben; ugyanakkor úgy véli, hogy az új költségvetési tételt képező cél megfelelő többéves finanszírozási megoldást érdemel, amelyet az elkövetkező költségvetési javaslatok összefüggésében kellene biztosítani;

19.

sajnálatát fejezi ki a Tanács további csökkentései miatt a lisszaboni stratégiát támogató költségvetési sorokban, mely stratégia egy európai tanácsi határozaton alapul; rámutat arra, hogy ez ellentétben áll azzal, amit a jelenlegi gazdasági válság kezelése érdekében kellett volna tenni; ezzel szemben az a szándéka, hogy támogassa e költségvetési sorokat, még ha csak korlátozott mértékben is;

20.

felhív az 1a. alfejezet alá tartozó, a fenntartható növekedést és munkahelyteremtést – többek között új, „zöld” munkahelyek létrehozását – támogató és az európai polgárok számára megoldásokat biztosító tevékenységek és politikák céljaira rendelkezésre álló előirányzatok teljes mértékű felhasználására, mégpedig az energiabiztonság fokozása, a kutatás és innováció támogatásának növelése (különös tekintettel a tiszta és megújuló forrásból származó energiát hasznosító technológiákra), továbbá a kis- és középvállalkozások és az élethosszig tartó tanulás támogatása révén; emlékeztet a keretprogramok optimális végrehajtásának fontosságára, és felhívja a Bizottságot, hogy járjon el - az említett végrehajtási problémák tekintetében - a Parlament észrevételei alapján, amelyeket a Bizottság 2007-es mentesítéséről szóló állásfoglalásának (7) 113-123. pontjában fogalmazott meg, különösen a behajtási eljárások megfelelő átalánydíjas eljárások alkalmazásával történő egyszerűsítésével, valamint a kedvezményezettek jóhiszeműségének és jogos elvárásainak figyelembevételével;

1b. alfejezet

21.

sajnálattal és meglepetéssel veszi tudomásul a Tanács által bevezetett költségvetési csökkentéseket egy olyan időszakban, amikor a kohéziós és strukturális alapok serkenthetnék a fenntartható gazdasági növekedést és helyreállítást; emlékeztet ara, hogy a kifizetések növelését javasolta a fő sorokban a strukturális politika tagállamokban történő végrehajtásának ösztönzése és a gazdasági fellendülés serkentése érdekében, valamennyi európai polgár javára;

22.

aggodalommal szemléli a kutatási keretprogramok 2009. évi kifizetéseinek végrehajtását, és szándékában áll építő szellemben ellenőrizni végrehajtásukat 2010-ben; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a jó együttműködést a programok nyomon követésében;

23.

rámutat, hogy a strukturális és kohéziós politika jelenlegi gyenge végrehajtása főként annak tudható be, hogy a Bizottság és a tagállamok által megállapított bonyolult szabályok és követelmények rendszere nem eléggé rugalmas;

24.

üdvözli a gazdasági válság hatásai leküzdésének elősegítése érdekében a strukturális és kohéziós alapok egyszerűsítésére és célzottabb felhasználására felszólító közös nyilatkozatot; emlékeztet az operatív programok e célhoz való hozzáigazításának és felülvizsgálatának lehetőségére; miközben nagyobb hangsúlyt fektet ezen alapok bölcsebb felhasználására az éghajlatváltozás elleni küzdelem európai és nemzeti politikáinak támogatása érdekében;

2. fejezet

25.

üdvözli az arról szóló megegyezést a Tanáccsal, hogy a jelenleg válságban levő tejtermelési ágazat számára nyújtott kiegészítő támogatás a Parlament kérésének megfelelően elérje a 300 millió eurót; úgy véli, hogy a Tanács jóváhagyása a „Lisszaboni Szerződés szellemében” történő eljárás, mivel egyenrangú félnek tekinti a Parlamentet a mezőgazdasági kiadások tekintetében; sajnálatát fejezi ki az arra vonatkozó parlamenti felhívás elvetése miatt, hogy az ágazatot állandó uniós tejalap létrehozásával segítsék át az átalakításon; ugyanakkor kéri, hogy a Bizottság a piaci helyzet alakulására és a tejágazattal foglalkozó magas szintű szakértői csoport jelentésére való tekintettel újból vizsgálja meg alternatív vagy további intézkedések szükségességét a tejtermelés szerkezetátalakítási folyamatának támogatása érdekében; megismétli arra irányuló kérését, hogy külön költségvetési sorban hozzanak létre állandó tejalapot;

26.

emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem továbbra is az Európai Unió egyik legfontosabb prioritása marad, ahogyan azt a 2009. decemberi koppenhágai konferencia is bizonyítja; úgy ítéli meg azonban, hogy ez a prioritás nem tükröződik kellőképpen az uniós költségvetésben, és ezért nagyobb hangsúlyt szándékozik fektetni erre a kulcsfontosságú politikára; felszólítja az új Bizottságot, hogy az éghajlatváltozásról szóló konferenciát követően terjesszen elő finanszírozási javaslatot;

3a. alfejezet

27.

méltányolja az európai polgárok biztonságos és veszélytelen Európa iránti vágyát, és üdvözli az ebben az alfejezetben - a 2009-es költségvetéshez képest - tervezett emeléseket; elismeri, hogy az Unióban az összes ország sok kihívással szembesül az ezen alfejezetbe tartozó szakpolitikákkal kapcsolatban;

28.

hangsúlyozza, hogy fontos további finanszírozást biztosítani az EU költségvetésén keresztül a legális bevándorlás kezelésére és a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára, míg ezzel párhuzamosan foglalkozni kell az illegális bevándorlással is, az alapvető emberi jogok és a nemzetközi szerződések teljes mértékű tiszteletben tartása mellett, és meg kell erősíteni a határvédelmet, beleértve az Európai Visszatérési Alapot és az Európai Menekültügyi Alapot is a tagállamok közötti szolidaritás előmozdítására;

3b. alfejezet

29.

emlékeztet arra, hogy a 3b. alfejezet alá tartoznak azon létfontosságú politikák, amelyek közvetlen hatással vannak az európai polgárok mindennapi életére; nem ért egyet a Tanács csökkentéseivel ezen alfejezetben, és üdvözli a szakbizottságok megközelítését, biztosítván, hogy az előirányzatok növelése indokolt;

4. fejezet

30.

megismétli súlyos aggodalmait azon szűk mozgástér miatt, amely a harmadik országokban jelentkező válságok eredményeként állandóan nyomás alatt álló fejezet krónikus alulfinanszírozásából következik;

31.

felhívja az Európai Tanácsot, hogy ne tegyen fokozottabb EU pénzügyi támogatást szorgalmazó, messzire mutató politikai kötelezettségvállalásokat anélkül, hogy egyúttal rendelkezne a szükséges költségvetési előirányzatokról is, amikor nyilvánvaló ellentmondás áll fenn a jelenlegi TPK éves felső határértékei alatt rendelkezésre álló pénzeszközökkel;

32.

hangsúlyozza az EU jelentőségét a fejlődő országok támogatásában az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén; tudomásul veszi az Európai Tanács 2009. december 10-i és 11-i következtetéseit, miszerint az EU és tagállamai készek hozzájárulást nyújtani évi 2,4 milliárd eurós gyors indítású finanszírozással a 2010-2012-es évekre vonatkozóan; hangsúlyozza azonban a tájékoztatás szükségességét a részvételt és az EU költségvetésből történő hozzájárulást illetően 2011 és 2012 során; hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy az EU meg tudja valósítani a millenniumi fejlesztési célok teljesítése kapcsán vállalt kötelezettségeit, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását további forrásokból, nem pedig a meglévő fejlesztési támogatások csökkentése révén kell biztosítani;

33.

üdvözli az európai külügyi szolgálat létrehozását, amelyet sürgősen parlamenti ellenőrzés alá kell vonni úgy költségvetési, mint költségvetés-ellenőrzési szempontból; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza arra irányuló kérését, hogy mindenre kiterjedő és gyors tájékoztatást kapjon a külügyi szolgálat felállításának átfogó stratégiájáról, amely kiterjed a Parlamenttel és a Tanács elnökségével való jövőbeli együttműködésre, továbbá becsléseket tartalmaz a személyzeti, igazgatási és egyéb költségekről, valamint a létesítmények és a személyzet közös használatából adódó szinergiák által lehetővé váló megtakarításokról;

34.

felhívja az új Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb tegyen javaslatot a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára, és a 4. fejezet problémáinak kezelése során vegye figyelembe a fentieket;

35.

továbbra is számít a palesztin békefolyamat és a gázai övezetben történő szükséges újjáépítés támogatására; felhívja a Bizottságot, hogy közölje, milyen intézkedéseket tett annak kockázatának csökkentésére, hogy az ebből a költségvetési sorból finanszírozott projekteket és programokat terrorszervezetek vagy terrorcselekmények vagy nem hatékony bürokrácia céljaira használják, továbbá annak meghatározására, hogy a támogatás egy részét az EU vagy tagállamai által korábban finanszírozott és a hadműveletek következtében megrongálódott épületek vagy infrastruktúra újjáépítésére szánják-e;

36.

úgy véli, hogy az energiaellátás biztosítása létfontosságú kérdés az Unió számára; üdvözli ezért, hogy az összes résztvevő ország aláírta a Nabucco projektet, és valamennyiüktől következetességet vár el az egyéb olyan projektek kezelése során, amelyek veszélyeztethetik a Nabuccót;

37.

hangsúlyozza, hogy elegendő finanszírozást kell biztosítani az EU balti-tengeri stratégiája számára olyan fellépések finanszírozására, amelyeket más költségvetési sorokból nem lehet finanszírozni (koordináció, tájékoztatás és kísérleti projektek a cselekvési terv négy pillére közül bármelyikben);

5. fejezet és egyéb szakaszok

38.

üdvözli az 5. fejezettel kapcsolatban elért megállapodást, amely biztosítja az uniós intézmények adminisztratív működését, ugyanakkor ezzel párhuzamosan 126,5 millió euró átcsoportosításával hozzájárul a gazdaságélénkítési terv számára nyújtott finanszírozás kiegészítéséhez;

39.

ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az 5. fejezet 2010. évi szűk mozgástere, amely részben a források átcsoportosításából ered, szigorú költségvetési gazdálkodást fog megkövetelni az intézményektől 2010-ben annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló forrásokat körültekintően és költséghatékonyan használják fel;

40.

egyetért azzal, hogy a rendelkezésre álló keretet elsősorban az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálybalépéséből közvetlenül eredő további kiadások finanszírozására kell fordítani, de csak a jelenlegi források és igények, valamint a további megtakarítási lehetőségek valamennyi intézmény részéről történő alapos átvizsgálását követően;

41.

megjegyzi, hogy a II. szakaszt (Tanács) érintő 3/2010. sz. módosító indítvány elfogadása 23,5 millió euró összegre szólt, az 5. fejezet 2010. évi tartalékát 72 millió euróban állapítva meg; sajnálja, hogy a Tanács az összes intézmény adminisztratív igényeinek átfogó áttekintését megelőzően, és annak megfontolása nélkül nyújtotta be ezt a javaslatot;

42.

ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet az 5. fejezet vonatkozásában született közös nyilatkozatra, amely tartalmazza a fenti pontokat, és alapul fog szolgálni a Parlament és a többi intézmény többletfinanszírozási igényeinek biztosításához; hangsúlyozza, hogy ezt kizárólag a Szerződésből adódó új szerepkörök indokolhatják, és csak a jelenlegi rendelkezések és álláshelyek felhasználásának és esetleges átszervezésének alapos vizsgálatát követően kerülhet sor rá; hangsúlyozza továbbá, hogy saját költségvetési szakaszában, figyelembe véve az esetleges többletigényeket, megfelelő eloszlást kell elérni a főtitkárság, a képviselőcsoportok és a képviselők között;

43.

sürgeti valamennyi intézményt, hogy a fizetések és a nyugdíjak kiigazításából származó valamennyi adminisztratív igényüket – a lehetőségekhez mérten – az egyes szakaszok számára biztosított előirányzatokból fedezzék;

44.

üdvözli az épületekkel kapcsolatos politikáról szóló közös nyilatkozatot, és ismét hangsúlyozza, hogy e területnek – amely az EU igazgatási kiadásainak jelentős részét teszi ki – nagy jelentősége van a rendelkezésre álló források hatékony és átlátható felhasználásának biztosításában; felhívja valamennyi intézmény végrehajtó szerveit, hogy haladéktalanul tegyenek eleget a jóváhagyott alapelveknek;

45.

saját költségvetési szakaszán belül szorosan nyomon kívánja követni többek között a belső információs erőforrásokról és a „tudásmenedzsmentről” szóló meghallgatáshoz (felhasználás és elköltött források) kapcsolódó kérdéseket, valamint az Európai Történelem Házára vonatkozó valamennyi releváns kérdést, beleértve a lehetséges társfinanszírozás és együttműködés kérdéskörét is; emlékeztet a belső költségvetési egyeztető ülésén ezzel kapcsolatban elért megállapodásra;

46.

úgy határoz, hogy teljes mértékben fenntartja első olvasatos álláspontját az „egyéb intézmények” tekintetében, az első olvasatos állásfoglalásában már kifejtett indokok alapján;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

47.

úgy véli, hogy a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések nélkülözhetetlen eszközök a Parlament számára, hogy új politikákat kezdeményezzen az európai polgárok javára; úgy határozott, hogy kihasználja az IIA-ban a kísérleti projektek számára előirányzott teljes összeget (maximum 40 millió euró bármely költségvetési évben), de az előkészítő intézkedésekre tartalékkeretet hagy (maximum 100 millió euró, amelyből legfeljebb 50 millió euró új előkészítő intézkedésekre fordítható);

48.

prioritást adott a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések végrehajtásának azok második és harmadik évében; szándékában áll közelről figyelemmel kísérni ezek, valamint az újonnan létrehozott projektek és intézkedések végrehajtását a 2010-es költségvetési évben is;

*

* *

49.

utasítja elnökét annak kinyilvánítására, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon a költségvetés közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

50.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és a többi érintett szervnek.


(1)  HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

(2)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(3)  HL C 139., 2006.6.14., 1.o.

(4)  Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0051.

(5)  Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0052.

(6)  E napon elfogadott szövegek, melléklet.

(7)  Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtása alóli mentesítésről, a mentesítési határozatok integráns részét képező észrevételekkel együtt (HL L 255., 2009.9.26., 36. o.).


2009. december 17., csütörtök
I. MELLÉKLET

A 2009. NOVEMBER 18-I EGYEZTETŐ ÜLÉSEN ELFOGADOTT EGYÜTTES NYILATKOZATOK

A 2010. évi költségvetési eljárás folyamatosságáról szóló együttes nyilatkozat

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megjegyzi, hogy 2009. november 30-ig a 2010-es költségvetésre vonatkozó költségvetési eljárás a Nizzai Szerződés értelmében folyt.

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése következtében az eljárás befejezésére az említett szerződés által bevezetett 314. cikk (9) bekezdése szerint kerül sor, amelynek értelmében az Európai Parlament elnöke állapítja meg, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták.

A három intézmény a két említett szerződés szerinti folyamatként tekint a költségvetési eljárásra; ennek megfelelően megállapodnak abban, hogy az eljárásnak a Nizzai Szerződés szerint lezárult szakaszai a Lisszaboni Szerződés által létrehozott 314. cikk szerinti eljárás lezárt szakaszainak tekintetők.

Ezen átmenet biztosításával a három intézmény úgy ítéli meg, hogy a 2009-es és a 2010-es költségvetésről a 2009. november 18-i egyeztető ülésen az Európai Parlament és a Tanács között született megállapodás – amelyet a Tanács második olvasata követett –, valamint az Európai Parlament második olvasatának eredménye lényegében az EUMSz 314. cikke szerinti közös költségvetés-tervezetnek tekinthető, a többéves pénzügyi kerettel teljes összhangban.”


2009. december 17., csütörtök
II. MELLÉKLET

Az uniós intézmények és szervek épületekkel kapcsolatos politikájáról szóló együttes nyilatkozat

Az Európai Parlament és a Tanács emlékeztet az épületekkel kapcsolatos intézményi kiadásokról szóló 2/2007. sz. számvevőszéki különjelentésről szóló következtetéseikre, és – miközben elismerik, hogy az épületekkel kapcsolatos költségek az uniós intézmények átfogó igazgatási kiadásainak jelentős részét képezik – megerősítik, hogy az épületekkel kapcsolatos kiadások tekintetében alapvető fontosságú a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás.

Ismételten kiemelik az e téren folytatott hatékony intézményközi együttműködés jelentőségét és felkérik az intézményeket, hogy erősítsék meg együttműködésüket és adott esetben az intézmények működésének hátráltatása nélkül használják közösen a létesítményeket. Üdvözlik az említett területen az intézmények által eddig tett erőfeszítéseket.

Hangsúlyozzák, hogy a megalapozott tervezés, valamint a pénzgazdálkodás hatékonysága és eredményessége szempontjából alapvető fontosságú, hogy közép- és hosszú távú épületstratégiák szülessenek.

Kiemelik, hogy a hatékony és eredményes megoldások és pénzgazdálkodás elérése érdekében döntő fontosságú, hogy átlátható és ellenőrizhető eljárások álljanak rendelkezésre.

Arra ösztönzik az intézményeket, hogy folytassák és fokozzák az épületeiket érintő energiahatékonysági és környezetvédelmi intézkedéseket, beleértve – amennyiben helyénvaló és az adott források keretein belül megvalósítható – a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő tanúsítványok beszerzését, valamint melegen üdvözlik az e területen megtett előrelépéseket.

A költségvetési rendelet rendelkezéseit – és különösen a 179. cikk szerinti konzultációkat – illetően nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a projektekre vonatkozóan időben megkapjanak minden, a határozat meghozatalához szükséges információt. Ezeket az információkat a hivatalos határidőktől függetlenül rendelkezésre kell bocsátani, hogy a költségvetési hatóság mindkét ága határidős nyomás nélkül kialakíthassa álláspontját. Ezeknek az információknak a különböző lehetőségekre vonatkozó szükségletfelmérést és költséghaszon-elemzést, bérbevételi vagy megvásárlási opciókat, valamint alternatív finanszírozási lehetőségeket, a hosszú távú pénzügyi következményeket és a többéves pénzügyi kerettel való összhangot részletező átlátható információkat kell tartalmazniuk.

Üdvözlik a Bizottság által az alternatív finanszírozási módszerekkel kapcsolatban végzett munkát és várakozással tekintenek a jelentés elé.

Felkérik az intézmények főtitkárságait, hogy előzetes költségvetés-tervezettel/becslésekkel ellátott átfogó információkat nyújtsanak be az épületekkel kapcsolatos kérdésekről.

Elismerve az egyes intézmények sajátos igényeit és az egyes projektek egyedi jellegét, felkérik az intézményeket, hogy folytassák az ezen információknak a közös fogalommeghatározások és mutatók révén való harmonizálása érdekében végzett munkájukat, ami lehetővé teszi az épületterületeknek és az épületekkel kapcsolatos költségeknek az összehasonlítását, ideértve a saját tulajdonban lévő létesítmények teljes használati időszakára vetített éves költségek kiszámítási módszerének egységes értelmezését is. Ezzel összefüggésben megelégedéssel veszik tudomásul az épületterület meghatározására és mérésére vonatkozó közös iránymutatásokról az intézményközi munkacsoportok által a közelmúltban elért megállapodást.

Emlékeztetnek arra, hogy ezek az észrevételek adott esetben a végrehajtó ügynökségek és a decentralizált hivatalok sajátos helyzetére egyaránt alkalmazandók.

Tudomásul veszik az intézmények és az intézményeket fogadó tagállamok kormányai közötti kiváló együttműködést.”


2009. december 17., csütörtök
III. MELLÉKLET

Együttes nyilatkozat a strukturális alapok egyszerűsítéséről és célzottabb felhasználásáról a gazdasági válsággal összefüggésben

Az Európai Parlament és a Tanács emlékeztet a három intézménynek a kohéziós politika végrehajtásáról szóló, 2008. novemberi és 2009. áprilisi együttes nyilatkozatára és hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a strukturális alapok és a Kohéziós Alap végrehajtását. Megjegyzik, hogy fokozatosan javult az irányítási és ellenőrző rendszerek (MCS-ek), valamint a főbb projektek (MP-k) jóváhagyási aránya, ugyanakkor úgy ítélik meg, hogy a jóváhagyás üteme túlságosan lassú volt. Ösztönzik a Bizottságot, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben folytassa a végrehajtási eljárások egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket, és különösen hogy gyorsítsa fel a főbb projektek jóváhagyását, és ezáltal tegye gyorsabbá a kifizetéseket.

Az Európai Parlament és a Tanács úgy véli, hogy a strukturális alapok igénybevétele révén kínálkozó összes lehetőséget ki lehetne használni olyan célzottabb, különösen a növekedést és a versenyképességet támogató, továbbá a munkahelyek megszűnését korlátozó fellépések céljára, amelyek elősegítik a gazdasági válság hatásainak a leküzdését. Az Európai Parlament és a Tanács hangsúlyozza, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében már rendelkezésre áll az operatív programok kiigazításának és felülvizsgálatának a lehetősége. Az Európai Parlament és a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy hatékony és gyors eljárásokkal tegye lehetővé, hogy a tagállamok vállalhassák az erre irányuló felkéréseket. Az Európai Parlament és a Tanács emlékeztet továbbá a rendelkezésre álló előirányzatok teljes mértékű és hatékony felhasználásának fontosságára.”


2009. december 17., csütörtök
IV. MELLÉKLET

Együttes nyilatkozat a 5. cikkhez

„Megállapítva, hogy a II. szakaszra – Tanács – vonatkozó, az Európai Tanács 2010-ben 23,5 millió EUR összeggel történő finanszírozásáról szóló 3/2010. módosító indítvány elfogadása nem érinti az 4. fejezetben rendelkezésre álló – továbbra is 72 millió EUR összegű – tartaléksáv felhasználását, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodik abban, hogy az 5. fejezetben 2010-ben rendelkezésre álló tartaléksáv szűkösségére tekintettel, és mivel az európai gazdaságélénkítési terv teljes finanszírozását biztosítani kell, az 5. fejezet tartaléksávjának felhasználását tekintve prioritásként kell kezelni a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből közvetlenül eredő további kiadások finanszírozását. E tekintetben a három intézmény arra fog törekedni, hogy a személyi állomány juttatásaival kapcsolatos valamennyi igazgatási igényt a 2010. évi költségvetés megfelelő szakaszaiba felvett előirányzatokból fedezze.

Az Európai Parlament és a Tanács felkéri a többi intézményt, hogy minden lehetséges erőfeszítést tegyenek meg azért, hogy a személyi állományuk juttatásaival kapcsolatos valamennyi igazgatási igényt a 2010. évi költségvetés megfelelő szakaszaiba felvett előirányzatokból fedezzék. A további előirányzatokra vonatkozó kérelmek mérlegelésére csak azt követően lesz lehetőség, hogy bemutatták, hogy az összes belső átcsoportosítási lehetőséget kimerítették.”


2009. december 17., csütörtök
V. MELLÉKLET

A Bizottság egyoldalú nyilatkozata a kozloduji atomerőmű leszereléséről

A Bizottság tudomásul veszi, hogy az Európai Parlament felvetette a kozloduji atomerőmű leszerelése finanszírozásának 2013-ig történő folytatásáról szóló új jogi aktus többéves költségvetési következményeinek kérdését.

Az intézményközi megállapodás működéséről szóló értékelésében a Bizottság ezeket a következményeket is figyelembe veszi majd.


2009. december 17., csütörtök
EGYÜTTES NYILATKOZAT

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után a költségvetési eljárásra alkalmazandó átmeneti intézkedések

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság, továbbiakban »az intézmények« megállapodtak az alábbiakról:

1.

E nyilatkozat célja, hogy megállapítsa az EU fellépései folyamatosságának biztosításához, valamint a költségvetési eljárás a Lisszaboni Szerződés hatályba lépéséből következő új jogi keretének alkalmazására való zökkenőmentes átálláshoz szükséges átmeneti intézkedéseket.

2.

Ezen átmeneti intézkedések addig maradnak érvényben, amíg a vonatkozó szabályokat meg nem állapítják a megfelelő jogalkotási keretben.

3.

E nyilatkozat nem módosítja az intézmények Szerződésben foglalt költségvetési hatásköreit, sem pedig a másodlagos jogszabályokat.

I.   A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS ÜTEMTERVE

4.

Az intézmények megerősítik, hogy szándékukban áll még a költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadása előtt, de legkésőbb áprilisban háromoldalú megbeszélést tartani az éves költségvetési prioritásokról.

5.

Az intézmények megállapodnak, hogy a jelenlegi pragmatikus ütemterv és az új eljárás diktálta alábbi követelmények alapján készült ütemterv vonatkozik majd a 2011. évi költségvetési eljárásra:

A Bizottság a 17. héten (április végén), de legkésőbb a 18. héten (május elején) elfogadja a költségvetési tervezetet.

A Tanács legkésőbb a 30. hét végéig (július vége) befejezi saját olvasatát.

Az intézmények megfelelő időben eszmecserét tartanak a Tanács olvasata előtt.

Az európai Parlament Költségvetési Bizottsága (COBU) a 39. hét vége előtt (szeptember végén/október elején) szavaz saját olvasatáról.

Az Európai Parlament plénuma a 42. héten (október közepén) szavaz saját olvasatáról.

Az egyeztetőbizottság összehívásáig a Bizottság az EUMSz 314. cikkének (2) bekezdése alapján szükség esetén módosíthatja a költségvetési tervezetet, ami a mezőgazdasági kiadások naprakésszé tételét is magában foglalja. A Bizottság mérlegelés céljából azonnal tájékoztatja a költségvetési hatóság két ágát a módosításokról, amint ezek az információk rendelkezésre állnak.

Mihelyt az Európai Parlament a módosításokat elfogadva szavazott saját olvasatáról, az Európai Parlament elnöke az EUMSz 314. cikke (4) bekezdése c) pontja értelmében, a Tanács elnökével egyetértésben azonnal összehívja az egyeztetőbizottságot. Ebből a célból:

az intézmények szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy az egyeztetőbizottság legkésőbb 21 nappal a 45. hét (november közepe) vége előtt befejezze munkáját;

az egyeztetőbizottság által megfogalmazott közös szövegről szóló megállapodás előkészítése érdekében az intézmények a lehető leghamarabb átadják egymásnak a szükséges dokumentumokat.

Miután az egyeztetőbizottság megállapodott a közös szövegről, az Európai Parlament és a Tanács törekedni fog az egyeztetőbizottsági munka eredményének mihamarabbi jóváhagyására az EUMSz 314. cikkének (6) bekezdése szerint, saját belső eljárási szabályzatuknak megfelelően.

6.

Amennyiben az intézmények nem állapodnak meg eltérő ütemtervről, a jövőbeli költségvetési eljárások hasonló ütemtervet követnek majd.

7.

Az intézmények megerősítik arra vonatkozó szándékukat, hogy a 2011-es költségvetés-tervezet Bizottság általi elfogadása előtt jóváhagyják a költségvetési eljárásban való együttműködés elveit és módját, az egyeztetőbizottság munkájának megszervezését is beleértve.

II.   A KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Általános elvek

8.

Szem előtt tartva, hogy a költségvetés-módosítások gyakran konkrét és néha sürgős ügyekhez kapcsolódnak, az intézmények megállapodnak az alábbi elvekről annak érdekében, hogy biztosítsák a költségvetés-módosítások gyors és zökkenőmentes elfogadásához szükséges megfelelő intézményközi együttműködést, és egyidejűleg lehetőség szerint elkerüljék a költségvetés-módosítások esetében az egyeztetőbizottság összehívásának szükségességét.

9.

Az intézmények – amennyire csak lehetséges – törekednek a költségvetés-módosítások számának korlátozására.

Ütemterv

10.

A Bizottság előzetesen értesíti a költségvetési hatóság két ágát a költségvetési módosítás-tervezetek elfogadásának lehetséges időpontjáról, az elfogadás végleges időpontjának sérelme nélkül.

11.

A költségvetési hatóság mindkét ága saját belső eljárási szabályzatával összhangban arra törekszik, hogy a Bizottság által javasolt költségvetésmódosítás-tervezetet annak elfogadását követően minél előbb megvizsgálja.

12.

Az eljárás gyorsítása érdekében a költségvetési hatóság két ága gondoskodik arról, hogy ütemterveiket a lehető legnagyobb mértékben összehangolják egymással, és így eljárásaikat összeegyeztetett és egymáshoz illeszkedő módon hajtsák végre. Ezért arra törekednek, hogy a lehető leghamarabb összeállítsák a költségvetés-módosítás végső elfogadásához vezető egyes szakaszokat tartalmazó tájékoztató ütemtervet.

A költségvetési hatóság két ága szem előtt tartja a költségvetés-módosítás viszonylagos sürgősségét és annak szükségességét, hogy azt kellő időben jóváhagyják ahhoz, hogy az adott év során érvénybe lépjen.

Együttműködés a költségvetési hatóság mindkét ágának olvasata során

13.

Az intézmények jóhiszeműen együttműködnek az eljárás során, hogy amennyire csak lehetséges elősegítsék a költségvetés-módosítások elfogadását a folyamat korai szakaszában.

Adott esetben, illetve amikor potenciális nézetkülönbség áll fenn, a költségvetési hatóság mindkét ága - mielőtt kialakítaná a költségvetés-módosítással kapcsolatos végső álláspontját -, vagy a Bizottság külön háromoldalú megbeszélés összehívását javasolhatja a nézetkülönbségek megvitatása és kompromisszum elérésének megkísérlése érdekében.

14.

A Bizottság által javasolt és véglegesen még jóvá nem hagyott valamennyi költségvetésmódosítás-tervezetet rendszeresen felveszik az éves költségvetési eljárás keretében tervezett háromoldalú megbeszélések napirendjére. A háromoldalú megbeszélést megelőzően a Bizottság előterjeszti a költségvetésmódosítás-tervezeteket, a költségvetési hatóság két ága pedig lehetőség szerint közli az azokkal kapcsolatos álláspontját.

15.

Ha a háromoldalú megbeszélés során kompromisszum születik, akkor a költségvetési hatóság mindkét ága vállalja, hogy a Szerződéssel és saját belső eljárási szabályzatával összhangban figyelembe veszi a megbeszélés eredményét a költségvetés-módosítással kapcsolatos tanácskozásai során.

Együttműködés a költségvetési hatóság egy-egy ágának olvasatát követően

16.

Ha az Európai Parlament módosítás nélkül jóváhagyja a Tanács álláspontját, a költségvetés-módosítást elfogadottnak kell tekinteni.

17.

Ha az Európai Parlament tagjainak többségével módosításokat fogad el, az EUMSz 314. cikke (4) bekezdésének c) pontját kell alkalmazni. Az egyeztetőbizottság ülése előtt azonban háromoldalú megbeszélést kell összehívni.

Ha a háromoldalú egyeztető eljárás során megállapodás születik – és az egyeztetés eredményének a költségvetési hatóság két ága általi jóváhagyására is figyelemmel –, az egyeztetést az egyeztetőbizottság ülése nélkül, levélváltással lezárják.

Ha a háromoldalú egyeztető eljárás során nem születik megállapodás, akkor az egyeztetőbizottság ülésezik, és a körülményeknek megfelelően úgy szervezi meg a munkáját, hogy lehetőség szerint az EUMSz 314. cikkének (6) bekezdésében megállapított huszonegy napos határidő előtt lezárja a döntéshozatali folyamatot. Az egyeztetőbizottság levélváltással is lezárhatja a munkáját.

III.   ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK

18.

Habár a Bizottság és a többi intézmény által meghatározott átcsoportosításokra vonatkozó rendelkezéseket (nevezetesen a költségvetési rendelet 22. és 23. cikkét) a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése nem érinti, az intézmények elismerik, hogy a költségvetési rendelet 24. cikkének rendelkezéseit – amelyek a kötelező és a nem kötelező kiadások megkülönböztetésén alapulnak – felülírja a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése, hiszen az EUMSz ezt a megkülönböztetést megszünteti.

19.

Az intézmények egyetértenek abban, hogy addig is, amíg a költségvetési rendelet 24. cikkének rendelkezéseit módosítják, az átcsoportosítások zökkenőmentes kezelése érdekében operatív eljárásokat kell megállapítani. Az intézmények e célból megállapodnak abban, hogy a jelenlegi formájában ideiglenesen alkalmazzák a költségvetési rendelet 24. cikkének (4) bekezdését, és azt a költségvetési hatóság két ágának az EUMSz szerinti hatáskörével összeegyeztethetőnek ismerik el.

20.

Az átcsoportosítási eljárást a gyakorlatban az alábbiak szerint kell lefolytatni:

a)

A Bizottság egyidejűleg benyújtja a javaslatát a költségvetési hatóság két ágának.

b)

Ha a költségvetési rendelet második részének I. címe másképpen nem írja elő, a költségvetési hatóság a c) pontban előírtak szerint döntést hoz az előirányzatok átcsoportosításairól.

c)

A sürgős eseteket kivéve a Tanács – minősített többséggel –, valamint az Európai Parlament az attól az időponttól számított hat héten belül, amikor a két intézmény megkapta az egyes átcsoportosítások tekintetében részükre benyújtott javaslatot, tanácskozik a bizottsági javaslatról.

d)

Az átcsoportosítási javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, ha az említett hathetes határidőn belül:

a költségvetési hatóság mindkét ága jóváhagyja azt;

a költségvetési hatóság egyik ága jóváhagyja azt, a másik pedig nem hoz intézkedést;

egyik ág sem hoz intézkedést vagy a bizottsági javaslattal ellentétes döntést.

e)

Hacsak a költségvetési hatóság egyik ága másképpen nem kéri, a d) pontban említett hathetes határidőt három hétre csökkentik az alábbi esetekben:

i.

az átcsoportosítás az abban a költségvetési sorban szereplő előirányzatoknak, amelyből az átcsoportosítás történik, a 10 %-ánál kevesebbre vonatkozik, és nem haladja meg az 5 millió eurót;

vagy

ii.

az átcsoportosítás csak kifizetési előirányzatokra vonatkozik, és teljes összege nem haladja meg a 100 millió eurót.

f)

Ha a költségvetési hatóság két ágának egyike módosította az átcsoportosítást, a másik pedig jóváhagyta azt vagy nem hozott intézkedést, vagy ha a költségvetési hatóság mindkét ága módosította az átcsoportosítást, akkor az Európai Parlament vagy a Tanács által jóváhagyott alacsonyabb összeget kell jóváhagyottnak tekinteni, hacsak a Bizottság vissza nem vonja a javaslatát.”


Top