(4)

A tagállamok illetékes hatóságainak közvetlen konzultációkat kell folytatniuk annak érdekében, hogy konszenzusra jussanak bármilyen olyan tényleges megoldást illetően, amelynek célja a párhuzamos eljárások hátrányos következményeinek és az érintett illetékes hatóságok idő- és forráspazarlásának az elkerülése. Ilyen tényleges megoldás lehet különösen a büntetőeljárások egyetlen tagállamba történő összevonása, például a büntetőeljárások átadása útján. Megoldás lehet továbbá bármilyen más lépés is, amely lehetővé teszi az eljárások hatékony és ésszerű intézését, beleértve az időben történő ügyelosztást is , például az ügynek az Eurojust elé utalása útján, ha az illetékes hatóságok nem tudnak konszenzusra jutnak . E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a bizonyítékok összegyűjtésének kérdésére, amelyet befolyásolhatnak a folyamatban levő párhuzamos büntetőeljárások.

(4)

A tagállamok illetékes hatóságainak közvetlen konzultációkat kell folytatniuk annak érdekében, hogy konszenzusra jussanak bármilyen olyan tényleges megoldást illetően, amelynek célja a párhuzamos eljárások hátrányos következményeinek és az érintett illetékes hatóságok idő- és forráspazarlásának az elkerülése. Ilyen tényleges megoldás lehet különösen a büntetőeljárások egyetlen tagállamba történő összevonása, például a büntetőeljárások átadása útján. Megoldás lehet továbbá bármilyen más lépés is, amely lehetővé teszi az eljárások hatékony és ésszerű intézését, beleértve az időben történő ügyelosztást is. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a bizonyítékok összegyűjtésére, amelyet a folyamatban levő párhuzamos büntetőeljárások befolyásolhatnak.

(7)

Valamely más tagállam illetékes hatósága által megkeresett illetékes hatóságot általános válaszadási kötelezettség kell, hogy terhelje a megküldött kérelem tekintetében . A megkereső hatóságot határidő megállapítására ösztönzik, amelyen belül a megkeresett hatóságnak lehetőség szerint válaszolnia kell. Az illetékes hatóságoknak a kapcsolatfelvételi eljárás során teljes mértékben figyelembe kell venniük a szabadságuktól megfosztott személyek sajátos helyzetét.

(7)

Valamely más tagállam illetékes hatósága által megkeresett illetékes hatóság köteles a megküldött kérelemre a megállapított határidőn belül választ adni . Az illetékes hatóságoknak a kapcsolatfelvételi eljárás során teljes mértékben figyelembe kell venniük a szabadságuktól megfosztott személyek sajátos helyzetét.

(8)

Az e kerethatározat alapján létesített együttműködés fő elvének az illetékes hatóságok közötti közvetlen kapcsolatnak kell lennie. A tagállamok a nemzeti eljárási autonómia elvével összhangban diszkrecionális jogkörük kell, hogy legyen annak eldöntésére, hogy mely hatóságok rendelkezzenek illetékességgel arra, hogy e kerethatározat alapján eljárjanak, feltéve, hogy e hatóságok hatásköre kiterjed arra, hogy a kerethatározat rendelkezéseivel összhangban eljárjanak és annak megfelelően határozzanak.

(8)

Az e kerethatározat alapján létesített együttműködés fő elvének az illetékes hatóságok közötti közvetlen kapcsolatnak és az Eurojust bevonásának kell lennie.

(9)

Amikor az illetékes hatóságok arra törekszenek, hogy konszenzusra jussanak valamely olyan tényleges megoldásról, amelynek célja a két vagy több tagállamban párhuzamosan folytatott eljárások hátrányos következményeinek az elkerülése, tekintettel kell lenniük arra hogy minden eset egyedi, figyelembe kell venniük annak minden tényezőjét és jellemzőjét. Az illetékes hatóságoknak a konszenzus létrejötte érdekében figyelembe kell venniük a vonatkozó kritériumokat, adott esetben az Eurojust 2003. éves jelentésében közzétett és a jogalkalmazók igényeit szolgáló iránymutatásokban szereplő kritériumokat, és figyelembe kell venniük például azt a helyet, ahol a bűncselekmény legnagyobb részét elkövették, azt a helyet, ahol a kár vagy veszteség jelentős része keletkezett, a gyanúsított vagy vádlott tartózkodási helyét, valamint más joghatóságok számára történő átadásának vagy kiadatásának lehetőségeit, a gyanúsított vagy vádlott állampolgárságát vagy lakóhelyét, a gyanúsított vagy vádlott jelentős érdekeit, a sértettek és tanúk jelentős érdekeit, a bizonyítékok elfogadhatóságát vagy az esetlegesen előforduló késedelmeket.

(9)

Amikor az illetékes hatóságok arra törekszenek, hogy konszenzusra jussanak valamely olyan tényleges megoldásról, amelynek célja a két vagy több tagállamban párhuzamosan folytatott eljárások hátrányos következményeinek az elkerülése, tekintettel kell lenniük arra, hogy minden eset egyedi, figyelembe kell venniük annak minden tényezőjét és jellemzőjét.

(16)

Ez a kerethatározat nem vezethet szükségtelen bürokráciához azokban az esetekben, ha a kezelt problémákra megfelelőbb megoldási lehetőségek állnának rendelkezésre. Ezért azokban az esetekben, amikor rugalmasabb eszközök vagy szabályok léteznek a tagállamok között, azoknak kell elsőbbséget élvezniük ezzel a kerethatározattal szemben.

(16)

Ez a kerethatározat nem vezethet szükségtelen bürokráciához azokban az esetekben, ha a kezelt problémákra megfelelőbb megoldási lehetőségek állnának rendelkezésre. Ezért azokban az esetekben, amikor léteznek rugalmasabb eszközök vagy szabályok a tagállamok között, azoknak e kerethatározattal szemben elsőbbséget kell élvezniük, feltéve, hogy nem csökkentik a gyanúsított vagy a vádlott személy számára nyújtott védelmet .

(18)

Az e kerethatározat alapján i továbbított személyes adatok feldolgozása során alkalmazni kell a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27 -i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatot.

(18)

Az e kerethatározat alapján továbbított személyes adatok feldolgozása során alkalmazni kell a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27 -i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatot. Az ún. faji vagy etnikai származással, vallással vagy meggyőződéssel, illetve a szexuális beállítottsággal kapcsolatos információk továbbítása kifejezetten tilos, kivéve, ha ez szigorúan szükséges a joghatóságok összeütközésének megelőzése és megoldása érdekében, a jelen kerethatározat alkalmazása során.

(20)

Ez a kerethatározat tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke által elismert és az Európai Unió Alapjogi Chartájában kifejezésre juttatott alapvető jogokat és elveket,

(20)

Ez a kerethatározat tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke által elismert és az Európai Unió Alapjogi Chartájában kifejezésre juttatott alapvető jogokat és elveket , különös tekintettel annak 50. cikkére,

b)

„illetékes hatóság”: az az igazságügyi hatóság vagy más hatóság , amely tagállamának jogszabályai szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik az ezen kerethatározat 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott cselekmények elvégzésére;

b)

„illetékes hatóság”: az a bíró, nyomozási bíró vagy ügyész vagy más igazságügyi hatóság, amely tagállamának jogszabályai szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik az ezen kerethatározat 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott cselekmények elvégzésére;

c)

a gyanúsított vagy vádlott, valamint adott esetben a sértettek személyazonosító adatai ;

c)

a gyanúsított vagy vádlott személy, valamint adott esetben a sértettek neve, állampolgársága, születési ideje és címe, valamint egyéb adatai, amennyiben felmerül annak a gyanúja, hogy a gyanúsított vagy vádlott személy személyazonossága hamis ;

—

az a hely, ahol a bűncselekmény legnagyobb részét elkövették ,

—

az a hely, ahol a kár vagy veszteség legnagyobb része keletkezett,

—

a gyanúsított vagy vádlott személy tartózkodási helye, valamint a másik joghatóság számára történő átadásának vagy kiadatásának lehetőségei,

—

a gyanúsított vagy vádlott személy állampolgársága vagy lakóhelye,

—

a gyanúsított vagy vádlott személy jelentős érdekei,

—

az áldozatok és tanúk jelentős érdekei,

—

a bizonyítékok elfogadhatósága, vagy

—

az esetlegesen előforduló késedelmek.

—

értesítést kapni a tagállamok hatóságai közötti, valamint a tagállamok hatóságai és az Eurojust közötti információcseréről és konzultációkról, továbbá az e kerethatározat szerint választott megoldásokról vagy a megegyezés elmaradásáról, beleértve a résztvevőket, a tartalmat és az okokat;

—

a döntést megelőzően kifogással élni a legalkalmasabb joghatóság kérdésében;

—

fellebbezni a 10. cikk (1) bekezdésével összhangban hozott határozat ellen vagy – a megegyezés elmaradása esetében annak felülvizsgáltatása céljából.