AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKE ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁNAK EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA

2007. július 25.  (1)

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalmak

1. §   E szabályzatban:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseinek hivatkozása az e szerződés vonatkozó cikke számának megjelölésével, a szám előtt pedig az „EUMSZ” rövidítés feltüntetésével történik,

az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés rendelkezéseinek hivatkozása a cikk számának megjelölésével, a szám előtt pedig az „EAK” rövidítés feltüntetésével történik,

az „Alapokmány” az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv,

a „személyzeti szabályzat” az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit megállapító rendelet.

2. §   E szabályzat alkalmazásában:

a „Törvényszék” az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke, illetve a valamely tanács vagy egyesbíró által elbírált ügyekben ez a tanács vagy bíró;

a „Törvényszék elnöke” minden esetben a Törvényszék elnöke, az „elnök” pedig az ítélkező testület elnöke;

„intézmény” vagy „intézmények” az Unió intézményei, valamint azok a szervek és hivatalok, amelyeket a szerződések vagy az azok végrehajtására elfogadott jogi aktusok hoztak létre, és amelyek a Törvényszék előtt félként járhatnak el.

I. CÍM

A TÖRVÉNYSZÉK SZERVEZETE

1. fejezet

A TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE ÉS TAGJAI

2. cikk

A bírák megbízási ideje

1. §   A bíró megbízási ideje a kinevezési okiratban megjelölt napon kezdődik.

2. §   Kezdőnapra vonatkozó rendelkezés hiányában a megbízási idő a kinevezési okirat kiállításának napján kezdődik.

3. cikk

Eskütétel

1. §   Hivatalba lépése előtt a bíró a következő esküt teszi a Bíróság előtt:

2. §   Közvetlenül az eskü letételét követően a bíró nyilatkozatot ír alá, amellyel ünnepélyesen kötelezettséget vállal arra, hogy megbízási ideje alatt és megbízatásának megszűnése után is tiszteletben tartja a tisztségéből eredő kötelezettségeket, különösen azt, hogy megbízatásának megszűnését követően feddhetetlenül és tartózkodóan jár el az egyes megbízatások és előnyök elfogadásával kapcsolatban.

4. cikk

A bíró felmentése és tisztségétől való megfosztása

1. §   Ha a Bíróság – a Törvényszékkel történt konzultáció után – arról határoz, hogy a Törvényszék valamely bírája továbbra is megfelel-e az előírt feltételeknek, illetve továbbra is eleget tesz-e a tisztségéből eredő kötelezettségeknek, a Törvényszék elnöke felhívja az érintett bírót arra, hogy zárt ülésen, a hivatalvezető távollétében adja elő észrevételeit.

2. §   A Törvényszék a véleményét indokolni köteles.

3. §   Olyan vélemény elfogadásához, amely azt állapítja meg, hogy a Törvényszék valamely bírája már nem felel meg az előírt feltételeknek, illetve már nem tesz eleget a tisztségéből eredő kötelezettségeknek, a Törvényszék bíráinak többségi szavazata szükséges. Ebben az esetben a szavazás számszerű eredményét közölni kell a Bírósággal.

4. §   A szavazás titkos; az érintett bíró nem vesz részt a tanácskozáson.

5. cikk

Rangsor

1. §   A Törvényszék elnöke és a tanácselnökök kivételével a bírák a hivatalukban eltöltött idő szerint helyezkednek el a rangsorban.

2. §   Ha a hivatalukban eltöltött idejük egyenlő, a rangsor az életkor alapján kerül megállapításra.

3. §   Azok a távozó bírák, akiket újra kineveznek, megtartják korábbi helyüket a rangsorban.

6. cikk

A Törvényszék elnökének megválasztása

1. §   Az Alapokmány I. melléklete 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Törvényszék elnökét a bírák maguk közül választják meg, hároméves időtartamra. Az elnök megbízatása megújítható.

2. §   Ha a Törvényszék elnökének megbízatása a rendes megbízási idő lejártát megelőzően megszűnik, a Törvényszék a megbízási idő hátralévő részére új elnököt választ.

3. §   Az e cikkben előírt választások titkos szavazással történnek. Azt a bírót kell megválasztottnak tekinteni, aki megkapta a Törvényszék bírái több mint felének szavazatát. Ha egy bíró sem éri el ezt a többséget, annak eléréséig további fordulókat tartanak.

4. §   A Törvényszék megválasztott elnökének nevét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

7. cikk

A Törvényszék elnökének hatásköre

1. §   A Törvényszék elnöke irányítja a Törvényszék munkáját és szervezeti egységeit.

2. §   A Törvényszék elnöke elnököl a következő ítélkező testületek tárgyalásain és zárt tanácskozásain:

teljes ülés;

öt bíróból álló tanács;

minden olyan három bíróból álló tanács, amelybe be van osztva.

8. cikk

A Törvényszék elnökének helyettesítése

A Törvényszék elnökének távolléte vagy akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség betöltetlen, az elnök feladatait az 5. cikk alkalmazásával megállapított rangsor szerint kell ellátni.

2. fejezet

ÍTÉLKEZŐ TESTÜLETEK

9. cikk

Ítélkező testületek

1. §   Az Alapokmány I. melléklete 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Törvényszék teljes ülésben, öt bíróból álló tanácsban, három bíróból álló tanácsban vagy egyesbíróként jár el.

10. cikk

Tanácsok létrehozása

1. §   A Törvényszék három bíróból álló tanácsokat hoz létre. A Törvényszék öt bíróból álló tanácsot is létrehozhat.

2. §   A Törvényszék beosztja a bírákat a tanácsokba. Ha a tanácsba beosztott bírák száma meghaladja az eljáró bírák számát, a Törvényszék dönt az ítélkező testületben részt vevő bírák kijelölésének módjáról.

3. §   Az e cikknek megfelelően hozott határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

11. cikk

Tanácselnökök

1. §   Az Alapokmány I. melléklete 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően a bírák maguk közül választják meg a három bíróból álló tanácsok elnökeit, hároméves időtartamra. A választás a 6. cikk 3. §-ában előírt eljárásnak megfelelően történik. Az elnökök megbízatása megújítható.

2. §   A 6. cikk 2. és 4. §-ának rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

3. §   A tanácselnökök irányítják a tanácsaik munkáját, és elnökölnek a tanácsaik tárgyalásain és tanácskozásain.

4. §   A tanácselnök távolléte vagy akadályoztatása esetén, illetve ha a tanácselnöki tisztség betöltetlen, a tanácselnök feladatait a tanácsnak az 5. cikk alkalmazásával megállapított rangsor szerinti tagja látja el.

5. §   Ha az ítélkező testület kivételesen a Törvényszék elnökével egészül ki, akkor ő elnököl.

12. cikk

Rendes ítélkező testület – Az ügyek kiosztása a tanácsoknak

1. §   Ha a 13. és 14. cikk másként nem rendelkezik, a Törvényszék három bíróból álló tanácsban jár el.

2. §   A Törvényszék meghatározza azokat az ismérveket, amelyek alapján az ügyeket az említett tanácsoknak kiosztják.

3. §   Az előző § szerinti határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

13. cikk

Az ügy teljes ülés vagy öt bíróból álló tanács elé utalása

1. §   Ha a felmerült jogi kérdések bonyolultsága, az ügy jelentősége, illetve különleges körülmények indokolják, az ügy a Törvényszék teljes ülése elé vagy az öt bíróból álló tanácshoz utalható.

2. §   Az utaló határozatot a teljes ülésben eljáró Törvényszék hozza meg, az ügyet tárgyaló tanács vagy a Törvényszék bármely tagjának javaslata alapján. E határozat meghozatalára az eljárás bármely szakaszában sor kerülhet.

14. cikk

Az ügy egyesbíró elé utalása

1. §   Egyesbíróként az előadó bíró is eljárhat a három bíróból álló tanácsnak kiosztott ügyekben, ha azok – tekintettel a felmerült jogi és ténybeli kérdések bonyolultságának hiányára, az ügy korlátozott jelentőségére és egyéb különleges körülmények hiányára – erre alkalmasak.

Az általános hatályú jogi aktusok jogszerűségére vonatkozó ügyekben kizárt az egyesbíró elé utalás.

2. §   Az utaló határozatot a felek meghallgatását követően az a tanács hozza meg egyhangúlag, amely előtt az eljárás folyamatban van. E határozat meghozatalára az eljárás bármely szakaszában sor kerülhet.

3. §   Ha az az egyesbíró, aki elé az ügyet utalták, távol van, vagy akadályoztatva van, a Törvényszék elnöke ennek a bírónak a helyettesítésére másik bírót jelöl ki.

4. §   Az egyesbíró visszautalja az ügyet a tanács elé, ha megállapítja, hogy az 1. § szerinti feltételek már nem állnak fenn.

5. §   Azokban az ügyekben, amelyekben egyesbíró jár el, az elnök hatáskörét az egyesbíró gyakorolja.

3. fejezet

HIVATAL ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK

1. szakasz – Hivatal

15. cikk

A hivatalvezető kinevezése

1. §   A hivatalvezetőt a Törvényszék nevezi ki.

2. §   A kinevezés kitűzött időpontja előtt két héttel a Törvényszék elnöke ismerteti a bírákkal a benyújtott pályázatokat.

3. §   A kinevezés a 6. cikk 3. §-ában meghatározott eljárás szerint történik.

4. §   A megválasztott hivatalvezető nevét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

5. §   A hivatalvezetőt hatéves időtartamra nevezik ki. A hivatalvezető újra kinevezhető.

6. §   Hivatalba lépése előtt a hivatalvezető a Törvényszék előtt leteszi a 3. cikkben előírt esküt.

16. cikk

A hivatalvezető megbízatásának megszűnése

1. §   A hivatalvezetőt kizárólag akkor lehet tisztségéből elmozdítani, ha már nem felel meg az előírt feltételeknek, vagy már nem tesz eleget a tisztségéből eredő kötelezettségeknek; a Törvényszék azt követően határoz, hogy lehetőséget biztosított a hivatalvezetőnek arra, hogy észrevételeit előadja.

2. §   Ha a hivatalvezető megbízatása rendes megbízási idejének lejárta előtt megszűnik, a Törvényszék hatéves időtartamra új hivatalvezetőt nevez ki.

17. cikk

Hivatalvezető-helyettes

A Törvényszék a hivatalvezető kinevezésére megállapított eljárás szerint hivatalvezető-helyettest nevezhet ki – a 19. cikk 4. §-ában említett, a hivatalvezetőnek szóló szolgálati utasítások által megszabott keretek között –, a hivatalvezető munkájának segítése, illetve a hivatalvezető helyettesítése céljából.

18. cikk

A hivatalvezető távolléte vagy akadályoztatása

A Törvényszék elnöke kijelöli azokat a tisztviselőket vagy egyéb alkalmazottakat, akik a hivatalvezető és – adott esetben – a hivatalvezető-helyettes távolléte, akadályoztatása esetén vagy ha tisztségük betöltetlen, a hivatalvezető feladatait ellátják.

19. cikk

A hivatalvezető feladatai

1. §   A hivatalvezető segíti a Törvényszéket, a Törvényszék elnökét és a bírákat feladataik ellátásában. A hivatalvezető – az elnök felügyelete alatt – felel a Hivatal szervezetéért és tevékenységeiért.

2. §   A hivatalvezető őrzi a pecséteket. A hivatalvezető felel az irattárért, és ő gondozza a Törvényszék kiadványait. A hivatalvezető – a Törvényszék elnökének felügyelete alatt – felelős a dokumentumok átvételéért, megküldéséért és őrzéséért, valamint a kézbesítések e szabályzatban előírtak szerinti teljesítéséért.

3. §   Ha a 4. cikk, a 16. cikk 1. §-a és a 27. cikk másként nem rendelkezik, a hivatalvezető részt vesz a Törvényszék ülésein.

4. §   A hivatalvezetőnek szóló szolgálati utasításokat a Törvényszék elnökének javaslata alapján a Törvényszék fogadja el. A szolgálati utasításokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

20. cikk

Nyilvántartás vezetése

1. §   A Hivatalban a hivatalvezető felügyelete alatt nyilvántartást vezetnek, amelybe bejegyeznek minden eljárási iratot és az ezekhez tartozó mellékleteket.

2. §   A nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat a 19. cikk 4. §-ában említett, a hivatalvezetőnek szóló szolgálati utasítások határozzák meg.

3. §   Az érdeküket igazoló személyek a Hivatalban betekinthetnek a nyilvántartásba, és a Törvényszék által a hivatalvezető javaslatára megállapított hivatali díjszabás szerinti díj megfizetése ellenében másolatokat és kivonatokat kaphatnak.

4. §   A felek a hivatali díjszabás szerinti díj megfizetése ellenében az eljárási iratok, valamint az ítéletek és végzések további másolatait is megkaphatják.

5. §   Harmadik személy – legyen akár magán-, akár közjogi személy – csak az elnök által a felek meghallgatását követően megadott kifejezett engedéllyel jogosult betekinteni az ügy iratanyagába vagy az eljárási iratokba. Ezt az engedélyt csak írásbeli kérelemre lehet megadni, amelyben részletesen igazolni kell a harmadik félnek az iratanyagba való betekintéshez fűződő jogos érdekét.

2. szakasz – A Törvényszék egyéb szervezeti egységei

21. cikk

Tisztviselők és egyéb alkalmazottak

1. §   Azokat a tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat, akiknek feladata a Törvényszék elnöke, a bírák és a hivatalvezető közvetlen segítése, a személyzeti szabályzat rendelkezéseinek megfelelően nevezik ki. Ezek a tisztviselők és alkalmazottak – a Törvényszék elnökének felügyelete alatt – a hivatalvezetőnek tartoznak felelősséggel.

2. §   A tisztviselők és egyéb alkalmazottak a Törvényszék elnöke előtt, a hivatalvezető jelenlétében a következő esküt teszik:

22. cikk

A Törvényszék igazgatása és pénzügyei

A hivatalvezető – a Törvényszék elnökének felügyelete alatt – felelős a Törvényszék igazgatásáért, pénzügyeiért és számviteléért; ebben a tevékenységében a Bíróság és az Európai Unió Törvényszéke szervezeti egységei segítik.

4. fejezet

A TÖRVÉNYSZÉK MŰKÖDÉSE

23. cikk

A Törvényszék üléseinek napja, időpontja és helye

1. §   A Törvényszék üléseinek napját és időpontját az elnök tűzi ki.

2. §   A Törvényszék úgy is dönthet, hogy egy vagy több ülést a Törvényszék székhelyén kívül tart.

24. cikk

Határozatképesség

A Törvényszék csak akkor jár el érvényesen, ha határozatképessége az alábbiak szerint biztosított:

öt bíró a teljes ülés esetében;

három bíró az öt bíróból és a három bíróból álló tanács esetében.

25. cikk

Bíró távolléte vagy akadályoztatása

1. §   Ha valamelyik bíró távolléte vagy akadályoztatása miatt nincs jelen a határozatképességhez szükséges számú bíró, az elnök a távollét vagy akadályoztatás megszűnéséig elnapolja az ülést.

2. §   A tanács határozatképességének biztosításához az elnök – ha a gondos igazságszolgáltatás megköveteli – kiegészítheti az ítélkező testületet ugyanazon tanács valamely másik bírájával, vagy ennek hiányában javasolhatja a Törvényszék elnökének valamely másik tanács bírájának kijelölését. A helyettesítő bíró rotációs rendszerben, az 5. cikkben megállapított rangsor szerint kerül kijelölésre, ez azonban – lehetőség szerint – a Törvényszék elnökét és a tanácselnököket nem érinti.

3. §   Ha az ítélkező testület az előző § alkalmazásával a tárgyalást követően egészült ki, a szóbeli szakasz újból megnyílik.

26. cikk

Az öt bíróból álló tanács valamely bírájának a tárgyalást megelőző távolléte vagy akadályoztatása

Az öt bíróból álló tanács valamely bírájának a tárgyalást megelőző távolléte vagy akadályoztatása esetén a Törvényszék elnöke az 5. cikkben megállapított rangsor szerint – rotációs rendszerben – másik bírót jelöl ki. Ha a bírák száma nem éri el az ötöt, a tárgyalást azzal a feltétellel lehet megtartani, hogy biztosítják a határozatképességet.

27. cikk

Tanácskozás

1. §   A Törvényszék tanácskozásai zártak.

2. §   A tanácskozáson kizárólag azok a bírák vehetnek részt, akik a tárgyaláson közreműködtek.

3. §   Az Alapokmány 17. cikke első bekezdésének, valamint eme Alapokmány I. melléklete 5. cikke első bekezdésének megfelelően a Törvényszék határozatai csak akkor érvényesek, ha a tanácskozáson a bírák páratlan számban vesznek részt.

Ha az öt bíróból álló tanácsban vagy a teljes ülésben valamely bíró távolléte vagy akadályoztatása miatt a bírák páros számban vannak jelen, az 5. cikk alkalmazásával megállapított rangsorban leghátrébb álló bíró a tanácskozáson nem vesz részt, kivéve, ha ő az előadó bíró. Ez utóbbi esetben a rangsorban közvetlenül előtte álló bíró nem vesz részt a tanácskozáson.

4. §   A tanácskozáson részt vevő valamennyi bíró kifejti és indokolja véleményét.

Ha valamelyik bíró azt kéri, szavazásra bocsátás előtt a kérdést az általa választott nyelven megfogalmazzák, és írásban átadják a többi bírónak.

A Törvényszék határozatát a bírák többsége által a végső vitát követően elfogadott álláspont határozza meg. A szavazatokat az 5. cikk alkalmazásával megállapított rangsorral ellentétes sorrendben kell leadni.

A kérdések tárgyával, megfogalmazásával vagy sorrendjével, illetve a szavazás értelmezésével kapcsolatos véleménykülönbségek esetén a Törvényszék határoz.

5. §   Amikor a Törvényszék tanácskozása igazgatási kérdéseket érint, a hivatalvezető is jelen van, kivéve, ha a Törvényszék másként határoz.

6. §   Amikor a Törvényszék a hivatalvezető jelenléte nélkül ülésezik, szükség esetén megbízza az 5. cikk szerinti rangsorban leghátul álló bírót, hogy készítsen jegyzőkönyvet, amelyet az elnök és ez a bíró ír alá.

28. cikk

Törvénykezési szünetek

1. §   Ha a Törvényszék másként nem határoz, a törvénykezési szünetek a következők:

december 18-tól január 10-ig,

a húsvétot megelőző vasárnaptól a húsvétot követő második vasárnapig,

július 15-től szeptember 15-ig.

2. §   A törvénykezési szünetek alatt a Törvényszék elnökének hatáskörét a Törvényszék székhelyén – a hivatalvezetővel kapcsolatot tartva – a Törvényszék elnöke gyakorolja, vagy pedig az a tanácselnök, illetve másik bíró, akit az elnök saját helyettesítésére felkér.

Sürgős esetben a Törvényszék elnöke a törvénykezési szünet alatt is összehívhatja a bírákat.

3. §   A Törvényszék megtartja a székhelye szerinti hivatalos munkaszüneti napokat.

4. §   A Törvényszék indokolt esetben a bírák részére szabadságot engedélyezhet.

5. fejezet

A NYELVHASZNÁLAT SZABÁLYAI

29. cikk

A nyelvhasználat szabályai

Az EUMSZ 257. cikk hatodik bekezdése, valamint az Alapokmány 64. cikke és I. melléklete 7. cikkének (2) bekezdése értelmében az Európai Unió Törvényszéke eljárási szabályzatának a nyelvhasználati szabályokra vonatkozó rendelkezéseit a Törvényszékre is alkalmazni kell.

6. fejezet

A FELEK KÉPVISELŐINEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

30. cikk

Kiváltságok, mentességek és kedvezmények

1. §   A felek képviselői, akik a Törvényszék vagy a Törvényszék által jogsegély nyújtása iránt megkeresett igazságügyi hatóság előtt jelennek meg, az általuk az üggyel vagy a felekkel kapcsolatban, szóban vagy írásban tett nyilatkozatok miatt nem vonhatók felelősségre (mentesség).

2. §   A felek képviselői ezenkívül a következő kiváltságokban és kedvezményekben részesülnek:

a)

az eljárással kapcsolatos valamennyi irat és dokumentum mentes mind az átvizsgálás, mind a lefoglalás alól; vita esetén azokat a vámhatóság vagy a rendőrség pecséttel láthatja el, majd késedelem nélkül megküldi a Törvényszékhez annak érdekében, hogy azokat a hivatalvezető és az érdekelt jelenlétében megvizsgálhassák;

b)	a felek képviselői jogosultak arra, hogy a feladataik ellátásához szükséges külföldi fizetőeszközöket számukra kiutalják;

c)	a felek képviselői a feladatuk ellátásához szükséges mértékben szabadon utazhatnak.

3. §   Az 1. és 2. § meghatározott kiváltságokat, mentességeket és kedvezményeket kizárólag az eljárás megfelelő lefolytatása érdekében biztosítják.

4. §   A Törvényszék megvonhatja a mentességet, ha úgy ítéli meg, hogy ez nem akadályozza az eljárás megfelelő lefolytatását.

31. cikk

A felek képviselőinek jogosultsága

A 30. cikkben meghatározott kiváltságok, mentességek és kedvezmények igénybevételéhez az ezekre jogosult személyek előzetesen igazolják jogosultságukat:

a)	a meghatalmazottak olyan hivatalos dokumentumot mutatnak fel, amelyet meghatalmazójuk állított ki, aki ennek másolati példányát haladéktalanul megküldi a hivatalvezetőnek;

b)	a tanácsadók és ügyvédek a hivatalvezető által aláírt igazolást mutatnak fel. Ennek érvényessége meghatározott időtartamra korlátozódik, amely az eljárás időtartamától függően meghosszabbítható vagy lerövidíthető.

32. cikk

Az eljárásból való kizárás

1. §   Ha a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a fél képviselőjének a Törvényszékkel, az elnökkel, valamelyik bíróval vagy a hivatalvezetővel szemben tanúsított magatartása sérti a Törvényszék tekintélyét vagy a gondos igazságszolgáltatás követelményeit, illetve ha e képviselő visszaél a feladatai ellátásának céljára biztosított jogaival, a Törvényszék tájékoztatja erről az érintettet. A Törvényszék tájékozathatja erről az érintett tekintetében hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságokat; az érintett megkapja az e hatóságoknak megküldött levél másolatát.

Ugyanezen indokok alapján a Törvényszék – az érintett meghallgatását követően – bármikor kizárhatja végzéssel az érintettet az eljárásból. Ez a végzés azonnal végrehajtható.

2. §   Ha a fél képviselőjét kizárják az eljárásból, az eljárást az elnök által meghatározott időtartamra fel kell függeszteni, hogy az érintett fél másik képviselőt bízhasson meg.

3. §   Az e cikk rendelkezései alapján hozott határozatok visszavonhatók.

II. CÍM

ELJÁRÁS

1. fejezet

ÍRÁSBELI SZAKASZ

33. cikk

Általános kérdések

1. §   Az írásbeli szakasz a keresetlevél és az ellenkérelem, valamint – a 41. cikk szerinti feltételek mellett – a válasz és a viszonválasz benyújtását foglalja magában.

2. §   Az elnök állapítja meg az eljárási iratok benyújtásának napját vagy határidejét.

34. cikk

Az eljárási iratok benyújtása

1. §   A fél képviselője köteles minden eljárási irat eredeti példányát aláírni.

Az eredeti eljárási iratot – a benne említett összes melléklettel együtt – öt másolati példánnyal a Törvényszék részére, továbbá annyi másolati példánnyal együtt kell benyújtani, ahány fél az eljárásban részt vesz. A másolatokat az azokat benyújtó fél hitelesíti.

2. §   Az intézmények ezenkívül a Törvényszék által megállapított határidőn belül a Tanács 1. rendeletének 1. cikkében említett többi nyelven is benyújtják valamennyi tőlük származó eljárási irat fordítását. Az 1. § utolsó bekezdése megfelelően alkalmazandó.

3. §   Valamennyi eljárási iratot keltezéssel kell ellátni. Az eljárási határidők számításánál kizárólag a Hivatalhoz történt benyújtás napja irányadó.

4. §   Valamennyi eljárási irathoz irattartót kell mellékelni, amely tartalmazza a fél által hivatkozott iratokat és dokumentumokat, valamint ezek jegyzékét.

5. §   Ha az irat vagy dokumentum terjedelmére való tekintettel abból kizárólag kivonatokat mellékelnek az eljárási irathoz, a Hivatalhoz az egész iratot, illetve dokumentumot vagy annak teljes másolatát be kell nyújtani.

6. §   Az 1–4. § rendelkezéseinek sérelme nélkül az eljárási határidők számításának szempontjából az a nap irányadó, amelyen az eljárási irat aláírással ellátott eredeti példányának másolata – a 4. §-ban említett jegyzékkel együtt – a Törvényszéknél rendelkezésre álló távközlési eszköz útján a Hivatalhoz beérkezik, feltéve hogy az eljárási irat aláírással ellátott eredeti példányát és az 1. § második bekezdésében említett mellékleteket és másolatokat az eredeti példány másolatának beérkezését követően legkésőbb tíz napon belül benyújtják a Hivatalhoz. A 100. cikk 3. §-a nem alkalmazható e tíznapos határidőre.

7. §   Az 1. § első bekezdésének és a 2–4. § sérelme nélkül a Törvényszék határozatban rögzítheti azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a Hivatalhoz elektronikus úton eljuttatott eljárási irat eredeti példánynak minősül. Ezt a határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

35. cikk

Keresetlevél

1. §   Az Alapokmány 21. cikkében említett keresetlevél tartalmazza a következőket:

a)	a felperes neve és lakóhelye vagy székhelye;

b)	az aláíró foglalkozása és lakóhelye vagy székhelye;

c)	annak a félnek a megjelölése, aki ellen a keresetet benyújtották;

d)	a jogvita tárgya és a felperes kérelmei;

e)	a felhozott jogalapok, valamint ténybeli és jogi érvek;

f)	szükség esetén a felajánlott bizonyítékok megjelölése.

2. §   A keresetlevélhez szükség esetén mellékelni kell:

a)	azt a jogi aktust, melynek megsemmisítését kérik;

b)	a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti panaszt és a panaszra adott választ tartalmazó határozatot, megjelölve azokat az időpontokat, amikor a panaszt benyújtották, és amikor a határozatot közölték.

3. §   A keresetlevélben az eljárás céljára meg kell jelölni:

—	a Törvényszék székhelyén lévő kézbesítési címet, megjelölve annak a személynek a nevét, aki felhatalmazást kapott a kézbesítendő iratok átvételére vagy

—	a Törvényszéknél rendelkezésre álló olyan távközlési eszközt, amelynek útján történő kézbesítéshez a felperes képviselője hozzájárult vagy

—	a kézbesítés teljesítésének mindkét fent említett módját.

4. §   Ha a keresetlevél nem felel meg a 3. §-ban említett követelményeknek, a hiány pótlásáig az érintett félnek szánt valamennyi – az eljárással kapcsolatos – kézbesítést e fél képviselőjének címzett ajánlott levélként kell teljesíteni. Ebben az esetben a 99. cikk 1. §-ától eltérően az ajánlott levélnek a Törvényszék székhelye szerinti postahivatalnál történő feladásával a kézbesítést szabályszerűen teljesítettnek kell tekinteni.

5. §   A felperes ügyvédje köteles igazolást benyújtani a Hivatalhoz arról, hogy jogosult eljárni valamely tagállam bírósága, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt.

36. cikk

Hiánypótlás

Ha a keresetlevél nem felel meg a 35. cikk 1. §-ának a), b) és c) pontjában, 2. §-ában vagy 5. §-ában meghatározott követelményeknek, a hivatalvezető a hiánypótlásra ésszerű határidőt állapít meg a felperes számára. Ha a felperes az előírt határidőn belül elmulasztja a hiánypótlást, a Törvényszék határoz arról, hogy e követelmények be nem tartása miatt a keresetlevél alaki okból elfogadhatatlan-e.

37. cikk

A keresetlevél kézbesítése és közlemény a Hivatalos Lapban

1. §   A keresetlevelet kézbesítik az alperes részére. A 36. cikkben említett esetben a kézbesítést haladéktalanul teljesíteni kell, amint a hiánypótlás megtörtént, illetve – ennek elmulasztása esetén – amint a Törvényszék megállapította, hogy a keresetlevél elfogadható.

2. §   Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közleményt tesznek közzé, amely tartalmazza a keresetlevél benyújtásának napját, a feleket, a jogvita tárgyát és leírását, valamint a felperes kérelmeit.

38. cikk

Az ügyek ítélkező testületeknek történő első kiosztása

Közvetlenül a keresetlevél benyújtását követően a Törvényszék elnöke kiosztja az ügyet valamelyik három bíróból álló tanácsnak, a 12. cikk 2. §-ában említett ismérveknek megfelelően.

A tanács elnöke a tanácsnak kiosztott minden egyes ügy vonatkozásában javaslatot tesz a Törvényszék elnökének az előadó bíró személyére; a kijelölésről a Törvényszék elnöke határoz.

39. cikk

Ellenkérelem

1. §   A keresetlevél kézbesítését követő két hónapon belül az alperes ellenkérelmet terjeszt elő. Ez tartalmazza a következőket:

a)	az alperes neve és lakóhelye vagy székhelye;

b)	az aláíró foglalkozása és lakóhelye vagy székhelye;

c)	az alperes kérelmei;

d)	a felhozott jogalapok, valamint ténybeli és jogi érvek;

e)	szükség esetén a felajánlott bizonyítékok megjelölése.

A 35. cikk 3. és 4. §-a megfelelően alkalmazandó.

Az alperest segítő ügyvéd köteles igazolást benyújtani a Hivatalhoz arról, hogy jogosult eljárni valamely tagállam bírósága, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt.

2. §   Az 1. §-ban megállapított határidőt az elnök az alperes indokolással ellátott kérelmére – különleges körülmények esetén – meghosszabbíthatja.

40. cikk

A Tanácsnak és az Európai Bizottságnak történő megküldés

Ha a Tanács vagy az Európai Bizottság nem vesz részt félként az ügyben, a Törvényszék a keresetlevélről és az ellenkérelemről – ezek mellékleteinek kivételével – másolatot küld részükre, hogy lehetővé tegye számukra annak megállapítását, hogy – az EUMSZ 277. cikk alapján – nem valamely jogi aktusuk alkalmazhatatlanságára hivatkoznak-e.

41. cikk

Második beadványváltás

Az Alapokmány I. melléklete 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Törvényszék – akár hivatalból, akár a felperes indokolással ellátott kérelmére – úgy határozhat, hogy az iratanyag kiegészítése érdekében második beadványváltás is szükséges.

42. cikk

Új bizonyítékok felajánlása

A tárgyalás végéig a felek további bizonyítékokat ajánlhatnak fel érveik alátámasztására, feltéve, hogy azok késedelmes felajánlása kellően igazolt.

43. cikk

Új jogalapok

1. §   Az első beadványváltást követően semmilyen új jogalapot nem lehet felhozni, kivéve, ha az olyan jogi vagy ténybeli helyzetből származik, amely az eljárás során merült fel.

2. §   Ha az eljárás során a fél új jogalapot hoz fel, az elnök a rendes eljárási határidő lejárta után – az előadó bíró jelentése alapján – a másik fél számára határidőt állapíthat meg a jogalap megválaszolására.

A jogalap elfogadhatóságáról az eljárást befejező határozatban döntenek.

44. cikk

Dokumentumok és iratok – Bizalmasság – Névtelenség

1. §   A 109. cikk 5. §-ára is figyelemmel a Törvényszék kizárólag azokat az iratokat és dokumentumokat veszi figyelembe, amelyeket a felek képviselői megismerhettek, és azokról nyilatkozhattak.

2. §   Ha a Törvényszéknek meg kell vizsgálnia, hogy olyan iratot, amely a határozathozatal során jelentőséggel bírhat, egy vagy több féllel szemben bizalmasan kell-e kezelni, ezt az iratot e vizsgálat befejezése előtt nem küldik meg a feleknek. A Törvényszék végzéssel felhívhat az említett dokumentum benyújtására.

3. §   Ha egy iratba való betekintés megtagadásának jogszerűségére vonatkozó kereset kapcsán olyan iratot nyújtanak be a Törvényszéknek, amelybe az egyik intézmény megtagadta a betekintést, akkor ezt az iratot nem küldik meg a többi félnek.

4. §   A Törvényszék – indokolással ellátott kérelemre vagy hivatalból – kihagyhatja a felperes vagy az eljárásban említett más személyek nevét vagy bizonyos egyéb adatokat az üggyel kapcsolatos kiadványokból, ha a személy nevének vagy az említett adatoknak a bizalmas kezeléséhez jogos érdek fűződik.

45. cikk

Előzetes jelentés

1. §   A felek utolsó beadványváltását követően az elnök kitűzi azt a határnapot, amikor az előadó bírónak be kell nyújtania előzetes jelentését a Törvényszéknek.

2. §   Az előzetes jelentés javaslatokat tartalmaz arra nézve, hogy szükséges-e pervezető intézkedés vagy bizonyításfelvétel, van-e lehetőség a jogvita egyezség útján történő rendezésére, valamint arra nézve, hogy az ügyet a teljes ülés, az öt bíróból álló tanács vagy az egyesbíróként eljáró előadó bíró elé utalják-e.

3. §   A Törvényszék határoz az előadó bíró javaslatairól.

46. cikk

Összefüggés – Egyesítés

1. §   A gondos igazságszolgáltatás érdekében az elnök a felek meghallgatását követően az eljárás bármely szakaszában végzéssel úgy határozhat, hogy az írásbeli vagy a szóbeli szakasz lefolytatása vagy az eljárást befejező határozat meghozatala céljából két vagy több ügyet a közöttük lévő összefüggés miatt egyesítsenek. Az ügyeket az elnök később újra elkülönítheti. Az elnök ezeket a kérdéseket a Törvényszék elé utalhatja.

2. §   Ha a különböző ítélkező testületeknek kiosztott ügyek alkalmasak arra, hogy a közöttük lévő összefüggés miatt egyesítsék őket, a Törvényszék elnöke határoz újbóli kiosztásukról.

3. §   Az egyesített ügyek feleinek képviselői a Hivatalban betekinthetnek az egyéb érintett ügyek feleinek kézbesített eljárási iratokba. Az elnök ugyanakkor a fél kérelmére – a 44. cikk 1. és 2. §-ának sérelme nélkül – megtagadhatja a titkos vagy bizalmas iratokba való betekintést.

47. cikk

Az ügyek elintézésének sorrendje

1. §   A Törvényszék az előtte indított ügyekben az ügyek állásának megfelelő sorrendben jár el.

2. §   Az elnök különleges körülmények esetén elrendelheti, hogy valamely ügyben soron kívül járjanak el.

3. §   Az elnök különleges körülmények esetén, különösen a jogvita egyezség útján történő rendezésének elősegítése érdekében, akár hivatalból, akár a fél kérelmére – a felek meghallgatását követően – későbbre halaszthatja az ügyben való eljárást.

2. fejezet

SZÓBELI SZAKASZ

48. cikk

Tárgyalás tartása

1. §   E szabályzat azon különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, amelyek lehetővé teszik a Törvényszék számára a végzéssel történő határozathozatalt, valamint ha e cikk 2. §-a másként nem rendelkezik, a Törvényszék előtti eljárás tárgyalást is magában foglal.

2. §   Ha második beadványváltásra is sor került, és a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy nincs szükség tárgyalás tartására, a felek egyetértésével úgy határozhat, hogy tárgyalás nélkül hoz határozatot.

49. cikk

A tárgyalás időpontja

A tárgyalás időpontját az elnök tűzi ki.

50. cikk

A felek tárgyalásról való távolmaradása

A feleknek a tárgyalásról szabályszerűen értesített képviselői kötelesek kellő időben értesíteni a Hivatalt, ha nem kívánnak részt venni a tárgyaláson.

Ha valamennyi fél képviselője azt jelezte, hogy nem vesz részt a tárgyaláson, a Törvényszék határozhat a szóbeli szakasz befejezéséről.

51. cikk

A tárgyalás menete

1. §   A tárgyalást az elnök nyitja meg és vezeti; ő gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról.

2. §   A nyilvánosság kizárásának elrendelése esetén a tárgyaláson elhangzottak nem tehetők közzé.

3. §   A felek kizárólag képviselőjük útján járhatnak el a tárgyaláson.

4. §   A tárgyalás során az elnök és a többi bíró:

a)	kérdéseket tehet fel a felek képviselőinek

b)	felhívhatja magukat a feleket, hogy a jogvita bizonyos vonatkozásairól nyilatkozzanak.

52. cikk

A szóbeli szakasz befejezése

1. §   Az érvek előadását követően az elnök a szóbeli szakaszt befejezettnek nyilvánítja.

2. §   A Törvényszék elrendelheti a szóbeli szakasz újbóli megnyitását.

53. cikk

Tárgyalási jegyzőkönyv

1. §   A hivatalvezető minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet az elnök és a hivatalvezető írja alá. A jegyzőkönyv közokiratnak minősül.

2. §   A felek a Hivatalban a jegyzőkönyvbe betekinthetnek, és arról saját költségükre másolatokat kaphatnak.

3. fejezet

PERVEZETŐ INTÉZKEDÉSEK ÉS BIZONYÍTÁSFELVÉTEL

54. cikk

Általános kérdések

1. §   A pervezető intézkedések és a bizonyításfelvétel célja annak biztosítása, hogy az ügyek előkészítése, az eljárások lefolytatása és a jogviták megoldása a lehető legjobb feltételek mellett történjék.

A pervezető intézkedések és a bizonyításfelvétel az eljárás bármely szakaszában elrendelhető, illetve módosítható.

2. §   Pervezető intézkedés és bizonyításfelvétel elrendelését vagy módosítását – az eljárás bármely szakaszában – bármely fél indítványozhatja. Ebben az esetben az intézkedések elrendelése előtt a többi felet is meg kell hallgatni.

3. §   Ha az eljárás körülményei megkövetelik, az előadó bíró vagy adott esetben a Törvényszék írásbeli vagy szóbeli észrevételeik előterjesztésének lehetővé tétele érdekében tájékoztatja a feleket a tervezett intézkedésekről.

1. szakasz – Pervezető intézkedések

55. cikk

Az intézkedések célja és típusai

1. §   A pervezető intézkedések célja:

a)	az írásbeli és a szóbeli szakasz szabályszerű lefolyásának biztosítása és a bizonyításfelvétel megkönnyítése;

b)	azoknak a kérdéseknek a meghatározása, amelyeknél a feleknek ki kell egészíteniük érvelésüket, vagy amelyek bizonyításfelvételt igényelhetnek;

c)	a felek kérelmei terjedelmének, jogalapjainak és érveinek pontosítása, valamint a közöttük lévő vitás kérdések tisztázása.

2. §   Pervezető intézkedések különösen a következők:

a)	kérdések feltevése a feleknek;

b)	a felek felhívása, hogy a jogvita bizonyos vonatkozásairól írásban vagy szóban nyilatkozzanak;

c)	tájékoztatás vagy adatok kérése a felektől,

d)	a felek felhívása az üggyel kapcsolatos dokumentumok vagy egyéb iratok benyújtására;

e)	a feleknek az ülésekre történő idézése.

56. cikk

Eljárás

A 44. cikk 2. §-ának sérelme nélkül az előadó bíró elrendeli a pervezető intézkedéseket, kivéve, ha a kérdést – a tervezett intézkedések hatálya vagy a jogvita megoldása szempontjából fennálló jelentőségük miatt – a Törvényszék elé utalja. A pervezető intézkedésekről a hivatalvezető tájékoztatja a feleket.

2. szakasz – Bizonyításfelvétel

57. cikk

Típusok

Az Alapokmány 24. és 25. cikkének sérelme nélkül a bizonyítási eszközök a következők:

a)	maguknak a feleknek a megjelenése;

b)	tájékoztatás vagy adatok kérése harmadik személyektől,

c)	harmadik személyek felhívása az üggyel kapcsolatos dokumentumok vagy egyéb iratok benyújtására;

d)	tanúvallomás;

e)	szakértői vélemény;

f)	helyszíni szemle.

58. cikk

Eljárás

1. §   A Törvényszék elrendeli a bizonyításfelvételt.

2. §   Az 57. cikk d) e) és f) pontja szerinti bizonyításfelvételt – a bizonyítandó tények megjelölésével, a felek meghallgatását követően – végzéssel kell elrendelni.

Az 57. cikk a) b) és c) pontja szerinti bizonyításfelvételt elrendelő határozatról a hivatalvezető tájékoztatja a feleket.

3. §   A felek a bizonyításfelvételnél jelen lehetnek.

4. §   Ha a Törvényszék bizonyításfelvételt rendel el, és azt nem maga folytatja le, ezzel a feladattal az előadó bírót bízza meg.

5. §   A fél bármikor ellenbizonyítással élhet, vagy kiegészítheti a felajánlott bizonyítékokat.

3. szakasz – A tanú és a szakértő idézése és kihallgatása, illetve meghallgatása

59. cikk

A tanú idézése

1. §   A Törvényszék hivatalból vagy a fél indítványára bizonyos tények tekintetében tanúbizonyítás lefolytatását rendelheti el.

A fél által előterjesztett, tanúkihallgatásra irányuló indítványnak pontosan meg kell jelölnie, hogy mely tényekre vonatkozóan és milyen okokból szükséges a tanút kihallgatni.

2. §   A tanút, akinek kihallgatása szükséges, a Törvényszék végzéssel idézi, amely tartalmazza a következőket:

a)	a tanú vezetékneve, utóneve(i), foglalkozása és lakóhelye;

b)	a kihallgatás időpontja és helye;

c)	azoknak a tényeknek a megjelölése, amelyekkel kapcsolatban a tanút ki fogják hallgatni;

d)	szükség esetén utalás azokra a rendelkezésekre, amelyeket a Törvényszék a tanúnál felmerülő költségek megtérítéséről hozott, továbbá a meg nem jelenő tanúval szemben kiszabható szankciókra való utalás.

3. §   A Törvényszék kivételes esetekben az olyan tanú idézését, akinek kihallgatását a fél indítványozta, a kihallgatás várható költségeit fedező összegnek a Törvényszék pénztáránál történő letétbe helyezésétől teheti függővé; ezt az összeget a Törvényszék állapítja meg.

A Törvényszék pénztára megelőlegezi a hivatalból idézett tanú kihallgatásához szükséges pénzösszeget.

60. cikk

Tanúkihallgatás

1. §   A tanút – személyazonosságának megállapítását követően – az elnök tájékoztatja arról, hogy tanúvallomását a 2. § és a 63. cikk rendelkezéseinek megfelelően meg kell erősítenie.

A tanút a Törvényszék hallgatja ki; erről a feleket – megjelenésük érdekében – értesíti. A tanúvallomást követően az elnök és bármely bíró – a felek indítványára vagy hivatalból – kérdéseket tehet fel a tanúnak.

Az elnök engedélyével a felek képviselői is tehetnek fel kérdéseket a tanúnak.

2. §   A 63. cikk rendelkezéseire is figyelemmel tanúvallomását megelőzően a tanú a következő esküt teszi:

A Törvényszék a felek meghallgatását követően felmentheti a tanút az eskütétel alól.

3. §   A hivatalvezető a tanúvallomásról jegyzőkönyvet vesz fel.

A jegyzőkönyvet az elnök vagy a tanú kihallgatásával megbízott előadó bíró és a hivatalvezető írja alá. Ezeket az aláírásokat megelőzően biztosítani kell, hogy a tanú ellenőrizhesse a jegyzőkönyv tartalmát, és azt aláírja.

A jegyzőkönyv közokiratnak minősül.

61. cikk

A tanú kötelezettségei

1. §   A szabályszerűen megidézett tanú köteles az idézésnek eleget tenni, és a tárgyaláson megjelenni.

2. §   Ha a szabályszerűen megidézett tanú nem jelenik meg a Törvényszék előtt, a Törvényszék 5 000 euróig terjedő pénzbírságot szabhat ki vele szemben, és – a tanú költségére – újabb idézését rendelheti el.

Ugyanilyen pénzbírságot lehet kiszabni azzal a tanúval szemben, aki a tanúvallomást vagy az eskütételt, illetve – adott esetben – az esküvel egyenértékű ünnepélyes nyilatkozat megtételét alapos ok nélkül megtagadja.

3. §   Ha a tanú elfogadható kimentéssel él a Törvényszék előtt, mentesíthető a vele szemben kiszabott pénzbírság megfizetése alól. A kiszabott pénzbírság összegét a tanú kérelmére mérsékelni lehet, ha bizonyítja, hogy az jövedelmével nem áll arányban.

4.   Az e cikk alapján kiszabott büntetéseket és elrendelt egyéb intézkedéseket az EUMSZ 280. és az EUMSZ 299. cikk, illetve az EAK 164. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani.

62. cikk

Szakértői vélemény

1. §   A Törvényszék akár hivatalból, akár a fél indítványára elrendelheti szakértői vélemény beszerzését. A szakértő kirendeléséről szóló végzésben meghatározzák a szakértő feladatát és a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésre álló határidőt.

2. §   A szakértő a végzésről és a feladata ellátásához szükséges valamennyi iratról másolatot kap. A szakértő az előadó bíró felügyelete alatt áll, aki a szakértő által végzett vizsgálatok során jelen lehet, és akit a szakértő folyamatosan tájékoztat feladata teljesítésének előrehaladásáról.

A Törvényszék elrendelheti, hogy a felek vagy valamely fél a szakértői vélemény költségeit fedező összeget helyezzen letétbe.

3. §   A szakértő kérelmére a Törvényszék tanú kihallgatását rendelheti el; a tanú kihallgatása a 60. cikk rendelkezései szerint történik.

4. §   A szakértő kizárólag olyan kérdésekről adhat véleményt, amelyeket kifejezetten elé terjesztettek.

5. §   Miután a szakértő előterjesztette szakvéleményét, a Törvényszék elrendelheti meghallgatását, amelyről a feleket – megjelenésük érdekében – értesíti.

Az elnök engedélyével a felek képviselői kérdéseket tehetnek fel a szakértőnek.

6. §   A 63. cikk rendelkezéseire is figyelemmel szakvéleményének előterjesztését követően a szakértő a következő esküt teszi a Törvényszék előtt:

A Törvényszék a felek meghallgatását követően felmentheti a szakértőt az eskütétel alól.

63. cikk

Eskü

1. §   Az elnök felszólít minden olyan személyt, akinek tanúként vagy szakértőként a Törvényszék előtt esküt kell tennie, hogy az igazat mondja, illetve feladatát lelkiismeretesen és pártatlanul lássa el, valamint figyelmezteti őket azokra a büntetőjogi jogkövetkezményekre, amelyeket nemzeti joguk e kötelességük megszegése esetére előír.

2. §   A tanú és a szakértő a 60. cikk 2. §-a első bekezdésének vagy a 62. cikk 6. §-a első bekezdésének megfelelően vagy a nemzeti joga által megállapított formában teszi le az esküt.

3. §   Ha a tanú vagy szakértő nemzeti joga bírósági eljárásokban az eskütétel mellett vagy helyett lehetővé teszi esküvel egyenértékű nyilatkozat megtételét, a tanú és a szakértő a nemzeti joga által előírt feltételek szerint és formában ilyen nyilatkozatot is tehet.

Ha a nemzeti jog nem rendelkezik sem eskü, sem ilyen nyilatkozat tételéről, az 1. § szerinti eljárás megfelelően alkalmazandó.

64. cikk

Hamis tanúvallomás – Hamis szakértői vélemény

1. §   A Törvényszék a 63. cikk rendelkezéseire is figyelemmel határozhat arról, hogy feljelentést tesz-e annak a tagállamnak – a Bíróság eljárási szabályzatát kiegészítő szabályzat III. mellékletében említett – illetékes hatóságánál, amelynek bíróságai büntetőjogi joghatósággal rendelkeznek a Törvényszék előtt tanúként vagy szakértőként eljárt, hamis tanúvallomást tevő vagy hamis szakértői véleményt adó személy ügyében.

2. §   A Törvényszék határozatának megküldéséről a hivatalvezető gondoskodik. A határozat ismerteti a feljelentés alapjául szolgáló tényeket és körülményeket.

65. cikk

Kifogás

1. §   Ha a fél kifogást emel a tanúval vagy a szakértővel szemben annak alkalmatlansága, méltatlansága vagy egyéb ok alapján, vagy ha a tanú, illetve a szakértő megtagadja a vallomástételt, illetve a szakértői vélemény adását, az eskütételt vagy az esküvel egyenértékű ünnepélyes nyilatkozat megtételét, az ügyben a Törvényszék határoz indokolt végzéssel.

2. §   A tanúval vagy szakértővel szemben a tanút idéző vagy a szakértőt kirendelő végzés kézbesítését követő két héten belül lehet kifogást emelni; a kifogást tartalmazó iratnak meg kell jelölnie a kifogás okait és a felajánlott bizonyítékokat.

66. cikk

Költségtérítés – Ellentételezés

1. §   A tanú és a szakértő jogosult úti- és tartózkodási költsége megtérítésére. A Törvényszék pénztára ezeket megelőlegezheti számára.

2. §   A tanú jogosult jövedelemkiesése megtérítésére, a szakértő pedig munkája díjazására. A költségtérítést vagy a díjat a Törvényszék pénztára azt követően fizeti ki a tanú és szakértő részére, hogy az kötelességének, illetve feladatának eleget tett.

67. cikk

Jogsegély iránti megkeresés

1. §   A Törvényszék – a fél kérelmére vagy hivatalból – jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő tanú kihallgatása vagy szakértő meghallgatása céljából.

2. §   A jogsegély iránti megkeresést végzéssel kell előterjeszteni, amely tartalmazza a tanú vagy szakértő vezetéknevét, utóneveit, foglalkozását és lakóhelyét vagy székhelyét, megjelöli azokat a tényeket, amelyekről a tanút vagy szakértőt meg kell hallgatni, megnevezi a feleket, azok képviselőit, valamint feltünteti a felek lakóhelyét vagy székhelyét, és röviden ismerteti a jogvita tárgyát.

3. §   A hivatalvezető megküldi a végzést azon tagállam – a Bíróság eljárási szabályzatát kiegészítő szabályzat I. mellékletében említett – illetékes hatósága részére is, amelynek területén a tanút vagy szakértőt meg kell hallgatni. Adott esetben a végzéshez a címzett tagállam hivatalos nyelvére vagy nyelveire való fordítását kell csatolni.

Az első bekezdésben említett hatóság megküldi a végzést a nemzeti jog szerint illetékes igazságügyi hatóságnak.

Az illetékes igazságügyi hatóság nemzeti joga szerint hajtja végre a jogsegély iránti megkeresést. A végrehajtást követően az illetékes igazságügyi hatóság az első bekezdésben említett hatóság részére megküldi a jogsegély iránti megkeresésről szóló végzést, a végrehajtás során keletkezett iratokat és a költségek jegyzékét. Ezeket a dokumentumokat a hivatalvezetőnek küldik meg.

A hivatalvezető gondoskodik az iratoknak az eljárás nyelvére történő lefordításáról.

4. §   A jogsegély iránti megkereséssel kapcsolatban felmerült költségeket a Törvényszék viseli, ám – adott esetben – ezeket a felekre terhelheti.

4. fejezet

A JOGVITÁK EGYEZSÉG ÚTJÁN TÖRTÉNŐ RENDEZÉSE

68. cikk

Eljárási szabályok

1. §   A Törvényszék az eljárás bármely szakaszában vizsgálhatja a felperes és az alperes közti jogvita egészben vagy részben egyezséggel történő rendezésének lehetőségeit, egy vagy több, a vitát lezáró megoldást javasolhat, és megteheti a megfelelő intézkedéseket az ilyen egyezség elősegítésére.

Különösen:

felhívhatja a feleket vagy harmadik személyeket tájékoztatás vagy adatok nyújtására,

felhívhatja a feleket vagy harmadik személyeket dokumentumok benyújtására;

megbeszélésekre hívhatja a felek képviselőit, magukat a feleket, illetve az intézmény bármely olyan tisztviselőjét vagy alkalmazottját, aki felhatalmazással rendelkezik, egy esetleges egyezségre vonatkozó tárgyalás lefolytatására;

2. §   Az 1. § az ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében is megfelelően alkalmazandó.

3. §   A Törvényszék megbízhatja az előadó bírót azzal, hogy – a hivatalvezető segítségével – kísérelje meg a jogvita egyezség útján történő rendezését, vagy hajtsa végre az e tekintetben általa elrendelt intézkedéseket.

69. cikk

A felek közötti egyezség

1. §   Ha a felperes és az alperes a Törvényszék vagy az előadó bíró előtt egyezségre jut a jogvita megoldását illetően, az egyezségben foglaltakat az elnök vagy az előadó bíró, valamint a hivatalvezető által aláírt jegyzőkönyvben rögzíthetik. Az egyezség – a jegyzőkönyvben rögzített formájában – közokiratnak minősül.

Az elnök indokolt végzésével törli az ügyet a nyilvántartásból.

Az elnök a felperes vagy az alperes kérelmére a törlést elrendelő végzésben megállapítja az egyezségben foglaltakat.

2. §   Ha a felperes és az alperes értesítik a Törvényszéket, hogy a Törvényszéken kívül egyezségre jutottak a jogvita megoldását illetően, és kijelentik, hogy minden igényükről lemondanak, az elnök elrendeli az ügy törlését.

3. §   Az elnök az egyezségben foglaltaknak megfelelően, illetve – ilyen rendelkezés hiányában – szabadon határoz a költségekről.

70. cikk

Az egyezség útján történő rendezés és a bírósági eljárás

A Törvényszék és a felek a bírósági eljárásban nem használhatják fel az egyezség útján történő rendezés érdekében kifejtett véleményeket, megfogalmazott javaslatokat, előadott ajánlatokat, megtett engedményeket vagy elkészített dokumentumokat.

5. fejezet

AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE, VALAMINT A BÍRÓSÁG, ILLETVE AZ EURÓPAI UNIÓ TÖRVÉNYSZÉKE JAVÁRA TÖRTÉNŐ HATÁSKÖR-ÁTENGEDÉS

71. cikk

A felfüggesztés esetei és az eljárás

1. §   A 117. cikk 4. §-ának, a 118. cikk 4. §-ának és a 119. cikk 4. §-ának sérelme nélkül az eljárást fel lehet függeszteni:

a)	ha a Törvényszékhez, illetve az Európai Unió Törvényszékéhez vagy a Bírósághoz olyan ügyekben fordultak, amelyekben ugyanaz az értelmezési kérdés merül fel, vagy ugyanannak a jogi aktusnak az érvényességét vitatják, az Európai Unió Törvényszéke vagy a Bíróság ítéletéig;

b)

ha az Európai Unió Törvényszékéhez a Törvényszék olyan határozata ellen fellebbeztek, amely az érdemi kérdésekről csak részben rendelkezett, vagy amely a hatáskör hiányára vagy a kérelem elfogadhatatlanságára alapozott kifogásra vonatkozó közbenső kérdésről rendelkezett, vagy amely beavatkozási kérelmet utasított el;

c)	a felek együttes kérelmére;

d)	egyéb különleges esetekben, ha a gondos igazságszolgáltatás megköveteli.

2. §   Az eljárás felfüggesztéséről az elnök a felek meghallgatását követően indokolt végzéssel határoz; az elnök a kérdést a Törvényszék elé utalhatja.

3. §   A felfüggesztés hatálya alatt vagy a 72. cikk 2. §-a szerint hozott, az eljárás folytatását elrendelő határozatot ugyanilyen formában kell meghozni.

72. cikk

A felfüggesztés tartama és joghatásai

1. §   Az eljárás felfüggesztése az azt elrendelő végzésben megjelölt naptól, ennek hiányában pedig a végzés meghozatalának napjától hatályos.

2. §   Ha a felfüggesztő végzés nem határozza meg a felfüggesztés tartamát, a felfüggesztés az eljárás folytatását elrendelő végzésben megjelölt napon, ennek hiányában pedig az eljárás folytatását elrendelő végzés meghozatalának napján ér véget.

3. §   A felfüggesztés tartama alatt – a 109. cikk 1. §-ában meghatározott beavatkozási kérelem határidejének kivételével – a felek tekintetében az eljárási határidők nem járnak le.

Az eljárási határidők a felfüggesztés megszűnésének napjával újra kezdődnek.

73. cikk

Hatáskör-átengedés

1. §   Az Alapokmány I. melléklete 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően ha a Törvényszék megállapítja, hogy a hozzá benyújtott kereset a Bíróság vagy az Európai Unió Törvényszéke hatáskörébe tartozik, a keresetet átteszi a Bírósághoz, illetve az Európai Unió Törvényszékéhez.

2. §   A Törvényszék indokolt végzéssel határoz.

6. fejezet

ELÁLLÁS, OKAFOGYOTTSÁG, KIFOGÁS ÉS KÖZBENSŐ KÉRDÉS

74. cikk

Elállás

Ha a felperes írásban vagy a tárgyaláson tájékoztatja a Törvényszéket, hogy keresetétől eláll, az elnök elrendeli, hogy az ügyet töröljék a nyilvántartásból, és a 89. cikk 5. §-ának megfelelően határoz a költségekről.

75. cikk

Okafogyottság

Ha a Törvényszék megállapítja, hogy a kereset okafogyottá vált, és már nincs szükség határozathozatalra, a felek meghallgatását követően, hivatalból, bármikor hozhat indokolt végzést.

76. cikk

Nyilvánvalóan elutasítandó kereset

Ha a Törvényszéknek nyilvánvalóan nincs hatásköre a kereset vagy az abban foglalt egyes kérelmek elbírálására, vagy ha a kereset részben vagy egészben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, vagy jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan, a Törvényszék – az eljárás folytatása nélkül – indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

77. cikk

Eljárásgátló okokra alapozott elfogadhatatlansági kifogás

A Törvényszék a felek meghallgatását követően hivatalból bármikor vizsgálhatja, hogy a kereset eljárásgátló okok fennállása miatt nem elfogadhatatlan-e. Ha úgy ítéli meg, hogy kellően tájékozódott, a Törvényszék – az eljárás folytatása nélkül – indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

78. cikk

Az ügy érdemét nem érintő határozathozatal iránti kérelem

1. §   A fél külön beadványban kérheti, hogy a Törvényszék az ügy érdemét nem érintve döntsön az elfogadhatatlanság, a hatáskör hiánya vagy egyéb közbenső kérdés tárgyában. Az elfogadhatatlanságra vonatkozó határozathozatal iránti kérelmet a keresetlevél kézbesítésétől számított egy hónapon belül kell benyújtani.

A beadványnak tartalmaznia kell a felhozott ténybeli és jogi alapokat, a kérelmeket és – mellékletként – az ezek alátámasztására szolgáló iratokat.

2. §   Közvetlenül a kérelmet tartalmazó beadvány benyújtását követően az elnök határidőt állapít meg, amelyen belül a másik fél írásban előterjesztheti kérelmeit, valamint ténybeli és jogi érveit.

Ha a Törvényszék másként nem határoz, az eljárás a továbbiakban szóbeli.

3. §   A Törvényszék indokolt végzéssel érdemben dönt a kérelemről, vagy úgy határoz, hogy arról az eljárást befejező határozatban dönt.

Ha a Törvényszék a kérelmet elutasítja, vagy arról az eljárást befejező határozatban dönt, az elnök új határidőket állapít meg az eljárás folytatására.

4. §   A Törvényszék az ügyet köteles áttenni a Bírósághoz vagy az Európai Unió Törvényszékéhez, ha az ügy azok hatáskörébe tartozik.

7. fejezet

ÍTÉLETEK ÉS VÉGZÉSEK

79. cikk

Ítélet

Az ítélet tartalmazza a következőket:

annak feltüntetése, hogy azt a Törvényszék hozta,

az ítélet kihirdetésének napja,

a határozathozatalban részt vevő elnök és bírák neve, az előadó bíró megjelölésével,

a hivatalvezető neve,

a felek megnevezése,

a felek képviselőinek neve,

a felek kérelmei,

a tényállás rövid ismertetése,

az indokolás,

az ítélet rendelkező része, amely magában foglalja a költségekről való döntést is.

80. cikk

Ítélethirdetés

1. §   Az ítéletet nyilvános ülésen hirdetik ki. A feleket előzetesen megfelelően értesíteni kell az ítélet kihirdetésének napjáról.

2. §   Az ítélet eredeti példányát – amelyet az elnök, a tanácskozáson részt vett bírák és a hivatalvezető írnak alá – lepecsételik, és a Hivatalban helyezik el; az ítélet hiteles másolati példányának a felek részére történő kézbesítéséről a hivatalvezető gondoskodik.

3. §   A hivatalvezető az ítélet kihirdetésének napját feljegyzi az ítélet eredeti példányára.

81. cikk

Végzés

1. §   Valamennyi végzés tartalmazza a következőket:

annak feltüntetése, hogy azt a Törvényszék, a Törvényszék elnöke vagy az ítélkező testület elnöke hozta,

a végzés meghozatalának napja,

a határozathozatalban részt vevő elnök és adott esetben bírák neve, az előadó bíró megjelölésével,

a hivatalvezető neve,

a felek megnevezése,

a felek képviselőinek neve,

a végzés rendelkező része, amely – adott esetben – magában foglalja a költségekről való döntést is.

2. §   Ha e szabályzat a végzés indokolását írja elő, az még a következőket tartalmazza:

a felek kérelmei,

a tényállás rövid ismertetése,

indokolás.

82. cikk

A végzés elfogadása

A végzés eredeti példányát – amelyet az elnök ír alá – lepecsételik, és a Hivatalban helyezik el; a végzés hiteles másolati példányának a felek részére történő kézbesítéséről a hivatalvezető gondoskodik.

83. cikk

A kötelező erő kezdete

1. §   Az ítélet – az Alapokmány I. melléklete 12. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel – kihirdetésének napjától rendelkezik kötelező erővel.

2. §   A végzések – ha e szabályzat másként nem rendelkezik, valamint az Alapokmány I. melléklete 12. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel – kézbesítésük napjától rendelkeznek kötelező erővel.

84. cikk

A határozatok kijavítása

1. §   A Törvényszék a felek meghallgatását követően végzéssel – akár hivatalból, akár a félnek a kijavítandó határozat kézbesítésétől számított egy hónapon belül előterjesztett kérelmére – kijavíthatja az elírásokat, számítási hibákat és a nyilvánvaló pontatlanságokat.

2. §   A kijavító végzés eredeti példányát a kijavított határozat eredeti példányához mellékelik. Erről a végzésről a kijavított határozat eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

85. cikk

A költségekre vonatkozó rendelkezés elmulasztása

1. §   Ha a Törvényszék a költségekről nem határozott, az érdekelt fél a határozat kézbesítését követő egy hónapon belül kérheti a Törvényszéktől a határozat kiegészítését.

2. §   A kérelmet kézbesítik a másik fél részére, aki az elnök által megállapított határidőn belül terjesztheti elő írásbeli észrevételeit.

3. §   Ezen észrevételek előterjesztése után a Törvényszék egyidejűleg határoz a kérelem elfogadhatóságáról és megalapozottságáról.

8. fejezet

KÖLTSÉGEK ÉS AZ ELJÁRÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÜGYVITELI KÖLTSÉGEK

86. cikk

Rendelkezés a költségekről

A költségekről az eljárást befejező ítéletben vagy végzésben kell határozni.

87. cikk

Költségmegosztás – Általános szabályok

1. §   Ha e fejezet többi rendelkezése alapján a Törvényszék másként nem határoz, a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

2. §   Ha az a méltányosság alapján indokolt, a Törvényszék úgy határozhat, hogy a pervesztes felet csak a költségek egy részének viselésére kötelezi vagy e címen nem kötelezi a költségek viselésére.

88. cikk

Szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott költségek

A Törvényszék a pernyertes felet is kötelezheti a költségek részbeni vagy teljes viselésére, ha az a pernyertes magatartása – beleértve a kereset benyújtását megelőzően tanúsított magatartását is – alapján indokoltnak tűnik, különösen akkor, ha megítélése szerint ez a fél szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott költségeket a másik félnek.

89. cikk

Költségmegosztás – Különleges esetek

1. §   Több pervesztes fél esetén a Törvényszék határoz a költségek megosztásáról.

2. §   Részleges pernyertesség esetén a Törvényszék elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását, vagy azt, hogy a felek mindegyike maga viselje saját költségeit.

3. §   A költségviselésre irányuló kérelmek hiányában a felek maguk viselik saját költségeiket.

4. §   A beavatkozó maga viseli saját költségeit.

5. §   A Törvényszék a keresetétől vagy a kérelmétől elálló felet kötelezi a költségek viselésére, ha a másik fél ezt az elállásra vonatkozó észrevételeiben kéri. A keresetétől vagy a kérelmétől elálló fél kérelmére azonban a Törvényszék a másik felet kötelezi a költségek viselésére, ha ez a másik fél magatartása alapján indokoltnak látszik.

6. §   Ha az eljárás okafogyottá válik, a költségekről a Törvényszék szabad mérlegelése szerint határoz.

7. §   Ha a felek a költségekről megállapodtak, a Törvényszék e megállapodás szerint határoz.

90. cikk

Végrehajtási költségek

Azokat a költségeket, amelyek a félnél a végrehajtás céljából merültek fel, a másik fél téríti meg, a végrehajtás helye szerinti állam hatályos díjszabása szerint.

91. cikk

Megtérítendő költségek

A 94. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a következőket kell megtérítendő költségeknek tekinteni:

a)	a tanúnak és a szakértőnek a 66. cikk értelmében fizetendő összegek;

b)	a feleknél az eljárással kapcsolatban felmerült költségek, különösen az úti- és tartózkodási költségek, valamint a képviselő díjazása, amennyiben azok szükségszerűek.

92. cikk

A költségek vitatása

1. §   A megtérítendő költségek összegének és jellegének vitatása esetén a Törvényszék – az érintett fél kérelmére, az ellenérdekű fél észrevételeinek meghallgatását követően – indokolt végzéssel határoz.

Az Alapokmány I. melléklete 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően e végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

2. §   A felek végrehajtás céljából a végzés hiteles másolatát igényelhetik.

93. cikk

Be- és kifizetések

1. §   A Törvényszék pénztára és adósai a fizetési kötelezettségeiket euróban teljesítik.

2. §   Ha a megtérítendő költségek nem euróban keletkeztek, vagy ha a kifizetésre okot adó cselekmények olyan országban történtek, amelynek az euró nem pénzneme, a valutákat az Európai Központi Bank által meghatározott, a kifizetés napján érvényes hivatalos árfolyamon kell átváltani.

94. cikk

Az eljárással összefüggő ügyviteli költségek

A Törvényszék előtti eljárás ingyenes, a következő rendelkezésekre is figyelemmel:

a)	a Törvényszék kötelezheti a Törvényszéknek elkerülhető költségeket okozó felet – különösen, ha a kereset nyilvánvalóan visszaélésszerű – azok teljes egészében vagy részben történő megtérítésére, e megtérítés összege azonban nem haladhatja meg a 2 000 eurót;

b)	azoknak a másolási vagy fordítási munkáknak a költségét, amelyeket a fél kérelmére végeztek, és amelyek a hivatalvezető megítélése szerint a szokásos mértéket meghaladják, a fél a 20. cikkben említett, hatályos díjszabás szerint köteles megtéríteni.

9. fejezet

KÖLTSÉGMENTESSÉG

95. cikk

Anyagi feltételek

1. §   Az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés céljából a Törvényszék előtti eljárásokban az alábbi szabályok szerint lehet biztosítani a költségmentességet.

A költségmentesség teljes egészében vagy részben fedezi a jogsegély és a Törvényszék előtti képviselet költségeit. E költségek a Törvényszék pénztárát terhelik.

2. §   Az a természetes személy, aki gazdasági helyzeténél fogva teljes egészében vagy részben képtelen az 1. § szerinti költségek viselésére, költségmentességben részesülhet.

A gazdasági helyzetet olyan objektív tényezők fényében értékelik, mint például a jövedelem, a tőke vagy a családi állapot.

3. §   Költségmentességnek nincs helye nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy nyilvánvalóan megalapozatlan kereset esetében.

96. cikk

Alaki feltételek

1. §   Költségmentességet a kereset benyújtását megelőzően vagy azt követően is lehet kérni.

A kérelem benyújtásánál nem kötelező az ügyvédi képviselet.

2. §   A kérelemhez csatolni kell a kérelmező gazdasági helyzetének értékelését lehetővé tévő minden információt és igazoló iratot, mint például illetékes nemzeti hatóság által kiállított, e gazdasági helyzetet tanúsító okiratot.

Ha a kérelmet a kereset benyújtását megelőzően terjesztik elő, a kérelmezőnek röviden le kell írnia a kereset tárgyát, a tényállást és a keresetet alátámasztó érveket. A kérelemhez csatolni kell az ezeket igazoló iratokat.

3. §   A 120. cikknek megfelelően a Törvényszék előírhatja, hogy a költségmentesség iránti kérelem benyújtásához nyomtatvány használata kötelező.

97. cikk

Eljárás

1. §   A költségmentesség iránti kérelemről való döntéshozatal előtt a Törvényszék felkéri a másik felet írásbeli észrevételeinek előterjesztésére – kivéve, ha az előterjesztett tények alapján megállapítható, hogy a 95. cikk 2. §-a szerinti feltételek nem teljesülnek, vagy hogy ugyanezen cikk 3. §-a szerinti feltételek teljesülnek.

2. §   A költségmentesség iránti kérelemről a Törvényszék elnöke, vagy ha az ügyet már kiosztották valamelyik tanácsnak, akkor annak az elnöke határoz végzéssel. Az elnök a kérdést a Törvényszék elé utalhatja.

A költségmentességet megtagadó végzést indokolni kell.

3. §   A költségmentességet biztosító végzésben az érdekelt képviseletének ellátására ügyvédet jelölnek ki.

Ha maga az érdekelt nem javasolt ügyvédet, vagy ha választása nem fogadható el, a hivatalvezető a költségmentességet biztosító végzést és a kérelem másolati példányát megküldi az érintett állam – a Bíróság eljárási szabályzata kiegészítő szabályzatának II. melléklete szerinti – hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának. A kérelmező képviseletével megbízott ügyvédet az e hatóság által megküldött javaslatok figyelembevételével jelölik ki.

A költségmentességet biztosító végzés meghatározhatja az érdekelt képviseletét ellátó ügyvédnek biztosítandó összeget vagy azt a felső összeghatárt, amelyet az ügyvéd költségei és tiszteletdíja elvileg nem haladhat meg. Emellett – az érdekelt gazdasági helyzetét figyelembe véve – előírhatja, hogy az érdekelt is járuljon hozzá a 95. cikk 1. §-a szerinti költségekhez.

4. §   A költségmentesség iránti kérelem benyújtása felfüggeszti a keresetindítás határidejét, a kérelemről hozott végzés vagy – a 3. § második bekezdése szerinti esetekben – a kérelmező képviseletével megbízott ügyvédet kijelölő végzés közléséig.

5. §   Ha az eljárás során a költségmentesség engedélyezése alapjául szolgáló körülmények megváltoznak, az elnök hivatalból vagy kérelemre – az érdekelt meghallgatását követően – visszavonhatja a költségmentességet. Az elnök a kérdést a Törvényszék elé utalhatja.

A költségmentességet visszavonó végzést indokolni kell.

6. §   Az e cikk alapján hozott végzések ellen fellebbezésnek helye nincs.

98. cikk

Előlegek – A költségek átvállalása

1. §   A költségmentesség engedélyezése esetén az elnök – az érdekelt ügyvédjének kérelmére – az ügyvéd számára előleget utaltathat.

2. §   Ha az eljárást befejező határozat értelmében a költségmentesség kedvezményezettje viseli a saját költségeit, az elnök fellebbezéssel meg nem támadható, indokolt végzéssel meghatározza az ügyvéd költségeinek és tiszteletdíjának összegét, amely a Törvényszék pénztárát terheli. Az elnök a kérdést a Törvényszék elé utalhatja.

3. §   Ha az eljárást befejező határozatban a Törvényszék egy másik felet kötelezett a költségmentesség kedvezményezettje költségeinek viselésére, e másik fél téríti meg a Törvényszék pénztárának a költségmentesség címén megelőlegezett összegeket.

Kifogásolás esetén, illetve ha a fél az összegek megtérítése iránti hivatalvezetői kérelemnek nem tesz eleget, az elnök fellebbezéssel meg nem támadható, indokolt végzéssel határoz. Az elnök a kérdést a Törvényszék elé utalhatja.

4. §   Amennyiben a költségmentesség kedvezményezettje pervesztes lesz, a Törvényszék, ha az a méltányosság alapján indokolt, az eljárást befejező határozatban a költségekről szólva elrendelheti, hogy a másik vagy a többi fél viselje saját költségeit, vagy hogy ezeket a költségeket a Törvényszék pénztára – költségmentesség címén – teljes egészében vagy részben vállalja át.

10. fejezet

KÉZBESÍTÉS

99. cikk

Kézbesítés

1. §   Az e szabályzat által előírt kézbesítés teljesítéséről a hivatalvezető gondoskodik oly módon, hogy:

a Törvényszék székhelyén megadott kézbesítési cím esetén az irat másolatát ajánlott, tértivevényes postai küldeményként juttatják el, vagy úgy, hogy az irat másolatát – elismervény ellenében – személyesen adják át vagy,

ha a címzett a 35. cikk 3. §-ának vagy a 39. cikk 1. §-a második bekezdésének megfelelően hozzájárult ahhoz, hogy a kézbesítést részére faxon vagy a Törvényszéknél rendelkezésre álló más távközlési eszköz útján teljesítsék, akkor ezzel az eszközzel.

A hivatalvezető készíti el és hitelesíti a kézbesítendő iratok másolati példányait, kivéve, ha azokat a felek a 34. cikk 1. §-a második bekezdésének megfelelően maguk nyújtják be.

2. §   Ha – különösen az irat terjedelméhez kapcsolódó – technikai okok miatt szükséges, vagy ha a kézbesítendő irat ítélet vagy végzés, akkor az iratot – megadott kézbesítési cím hiányában – az 1. § első francia bekezdésében meghatározott eljárás szerint a címzett lakóhelyére vagy székhelyére kézbesítik. A címzettet faxon vagy a Törvényszéknél rendelkezésre álló más távközlési eszköz útján értesítik erről. Az ajánlott levélnek a Törvényszék székhelye szerinti postahivatalnál történő feladását követő tizedik napon a kézbesítést teljesítettnek kell tekinteni, kivéve, ha a tértivevényen más dátum szerepel, vagy ha a címzett a faxon vagy más távközlési eszköz útján történt értesítést követő három héten belül tájékoztatja a hivatalvezetőt, hogy a kézbesítést részére nem teljesítették.

11. fejezet

HATÁRIDŐK

100. cikk

Határidő-számítás – A távolságra tekintettel megállapított átalány-határidő

1. §   A szerződések, az Alapokmány és az e szabályzat által előírt eljárási határidőket a következő módon kell számítani:

a)	a napokban, hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon kezdődik, amikor az esemény bekövetkezett, vagy a cselekményt végrehajtották; az esemény bekövetkezésének vagy a cselekmény végrehajtásának napja a kérdéses határidőbe nem számít bele;

b)

a hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő annak a napnak az elteltével jár le, amelyik az utolsó héten, hónapban vagy évben ugyanazt a megjelölést vagy számot viseli, mint az a nap, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény bekövetkezett, vagy cselekmény végrehajtásra került. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő utolsó hónapjában nem fordul elő a lejáratra meghatározott nap, akkor a határidő ennek a hónapnak az utolsó napján jár le;

c)	ha a határidőt hónapokban és napokban állapították meg, azt először teljes hónapokban, majd napokban számítják;

d)	a határidők magukban foglalják a hivatalos munkaszüneti napokat, vasárnapokat és szombatokat;

e)	a törvénykezési szünetek a határidők folyását nem érintik.

2. §   Ha a határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy hivatalos munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő első munkanap végén jár le.

A hivatalos munkaszüneti napoknak a Bíróság által összeállított és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzékét a Törvényszékre is alkalmazni kell.

3. §   Az eljárási határidők a távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbodnak.

101. cikk

Hosszabbítás – Jogátruházás

1. §   Az e szabályzat alapján megállapított határidőket az hosszabbíthatja meg, aki a határidőt megállapította.

2. §   Az elnök a hivatalvezetőre ruházhatja az e szabályzat alapján általa megállapítandó határidők megállapításának, illetve meghosszabbításának jogát.

III. CÍM

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

1. fejezet

A VÉGREHAJTÁS FELFÜGGESZTÉSE ÉS EGYÉB IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

102. cikk

Ideiglenes intézkedés iránti kérelem

1. §   Intézmény által hozott aktus végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem, amelyet az EUMSZ 278. cikk és az EAK 157. cikk alapján terjesztettek elő, csak akkor fogadható el, ha a kérelmező ezt az aktust a Törvényszék előtt megtámadta.

Bármilyen más, az EUMSZ 279. cikkben említett ideiglenes intézkedés iránti kérelem csak akkor fogadható el, ha azt a Törvényszék előtti ügyben részt vevő fél nyújtotta be, és ha az az üggyel kapcsolatos.

E kérelmeket a tisztviselők személyzeti szabályzata 90. cikkének (2) bekezdése szerinti panasz benyújtásával kezdődően, az említett szabályzat 91. cikkének (4) bekezdése szerinti feltételek mellett lehet benyújtani.

2. §   Az előző pontban említett kérelem megjelöli a jogvita tárgyát, a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedés szükségességét.

3. §   A kérelmet külön beadványban, a 34. és a 35. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell benyújtani.

103. cikk

A Törvényszék elnökének hatásköre

1. §   A Törvényszék elnöke határoz a 102. cikk 1. §-a alapján benyújtott kérelmekről.

2. §   A Törvényszék elnökének távolléte vagy akadályoztatása esetén az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, a Törvényszék által elfogadott határozatnak megfelelően másik bíró helyettesíti őt.

104. cikk

Eljárás

1. §   A kérelmet kézbesítik a másik fél részére, aki számára a Törvényszék elnöke rövid határidőt állapít meg írásbeli vagy szóbeli észrevételei előterjesztésére.

2. §   A Törvényszék elnöke adott esetben pervezető intézkedést hozhat, vagy bizonyításfelvételt rendelhet el.

3. §   A Törvényszék elnöke a másik fél észrevételeinek előterjesztését megelőzően is helyt adhat a kérelemnek. Ezt a határozatot később – akár hivatalból is – módosíthatja vagy visszavonhatja.

105. cikk

Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat

1. §   A kérelemről indokolt végzéssel kell határozni.

2. §   A végzés végrehajtása függővé tehető attól, hogy a kérelmező nyújt-e a körülmények figyelembevételével meghatározott összegű és fajtájú biztosítékot.

3. §   A végzés meghatározhatja azt a napot, amelytől kezdve az ideiglenes intézkedés hatályát veszti. Ennek hiányában az intézkedés az eljárást befejező ítélet kihirdetésével veszti hatályát.

4. §   A végzés csupán ideiglenes jellegű, és semmilyen tekintetben nem dönti el előre a Törvényszéknek az ügy érdemében hozandó határozata tartalmát.

106. cikk

A körülmények megváltozása

A körülmények megváltozása esetén a végzés a fél kérelmére bármikor módosítható vagy visszavonható.

107. cikk

Újabb kérelem

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása nem akadályozza meg az azt előterjesztő felet abban, hogy új tények alapján újabb kérelmet terjesszen elő.

108. cikk

A végrehajtás felfüggesztése

E fejezet rendelkezései megfelelően alkalmazandók valamely intézmény jogi aktusai végrehajtásának felfüggesztése iránt az EUMSZ 280. és az EUMSZ 290. cikk, illetve az EAK 164. cikk alapján előterjesztett kérelmekre.

A kérelemnek helyt adó végzés adott esetben meghatározza azt a napot, amelytől kezdve az ideiglenes intézkedés hatályát veszti.

2. fejezet

BEAVATKOZÁS

109. cikk

Beavatkozási kérelem

1. §   A beavatkozási kérelmet a 37. cikk 2. §-ában említett közzétételtől számított négy héten belül kell előterjeszteni.

2. §   A beavatkozási kérelem tartalmazza a következőket:

a)	az ügy megjelölése;

b)	az eljárás feleinek megjelölése;

c)	a beavatkozó neve és lakóhelye vagy székhelye;

d)	a beavatkozónak a Törvényszék székhelyén lévő kézbesítési címe, illetve a Törvényszéknél rendelkezésre álló olyan távközlési eszköz megjelölése, amelynek útján történő kézbesítéshez a felperes képviselője hozzájárult;

e)	a beavatkozónak a felperes kérelmeinek támogatására vagy elutasítására irányuló kérelmei;

f)	azoknak a körülményeknek az ismertetése, amelyek az Alapokmány 40. cikkének második bekezdése vagy valamely külön rendelkezés alapján megalapozzák a beavatkozáshoz való jogot.

3. §   A 34. és a 35. cikk megfelelően alkalmazandó.

4. §   A beavatkozó képviseletére az Alapokmány 19. cikkének rendelkezései vonatkoznak.

5. §   A beavatkozási kérelmet annak lehetővé tétele érdekében kézbesítik a feleknek, hogy megtegyék írásbeli vagy szóbeli észrevételeiket, valamint, hogy szükség esetén jelezzék a Hivatalnak az általuk titkosnak vagy bizalmasnak tartott iratokat, és következésképpen azon kérésüket, hogy azokat ne közöljék a beavatkozókkal.

6. §   Az elnök a kérelemről végzéssel határoz, vagy a Törvényszék elé utalja a kérelmet. A kérelem elutasítása esetén a végzést indokolni kell.

110. cikk

A beavatkozás feltételei

1. §   Ha a beavatkozást megengedik, az elnök a beavatkozó számára a beavatkozási beadvány benyújtására határidőt állapít meg.

2. §   A beavatkozó másolatot kap a felek részére kézbesített valamennyi eljárási iratról. Az elnök azonban a fél kérelmére a titkos vagy bizalmas iratokat visszatarthatja.

3. §   A beavatkozási beadvány tartalmazza a következőket:

a)	a beavatkozó kérelmei;

b)	a beavatkozó által felhozott jogalapok és érvek;

c)	szükség esetén a felajánlott bizonyítékok megjelölése.

4. §   A beavatkozó kérelmei csak akkor fogadhatók el, ha valamelyik fél kérelmeinek a teljes vagy részleges támogatására irányulnak.

5. §   A beavatkozási beadvány benyújtása után az elnök határidőt állapít meg, amelyen belül a felek e beadványra írásban válaszolhatnak, vagy felhívja a feleket arra, hogy a szóbeli szakaszban válaszoljanak.

6. §   E szabályzat alkalmazásában a beavatkozót – eltérő rendelkezés hiányában – a fél jogállása illeti meg.

111. cikk

Beavatkozókénti perbehívás

1. §   Az elnök a felek meghallgatását követően az eljárás bármely szakaszában felhívhatja a jogvita megoldásában érdekelt valamennyi személyt, intézményt vagy érdekelt tagállamot, hogy az eljárásba történő beavatkozási szándékát jelezze a Törvényszéknek. A perbehívásban szerepel a 37. cikk 2. §-a szerinti közlemény.

2. §   Ha az érintett személy, intézmény vagy tagállam az elnök által megállapított határidőn belül értesíti a Törvényszéket beavatkozási szándékáról, az elnök erről annak lehetővé tétele érdekében tájékoztatja a feleket, hogy szükség esetén jelezzék a Hivatalnak az általuk titkosnak vagy bizalmasnak tartott iratokat, és következésképpen azon kérésüket, hogy azokat ne közöljék az érintett személlyel, intézménnyel vagy tagállammal.

A 110. cikk 2. §-ának rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

3. §   Az érintett személynek, intézménynek vagy tagállamnak az eljárási iratok közlésétől számított egy hónapon belül kell benyújtania beavatkozási beadványát.

A 34. cikk, a 35. cikk, a 109. cikk 2. §-a a)–e) pontjának, a 4. §-ának, valamint a 110. cikk 3–6. §-ának rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

3. fejezet

FELLEBBEZÉS ÉS A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉST KÖVETŐEN VISSZAUTALT ÜGYEK

112. cikk

A Törvényszék határozatai elleni fellebbezés feltételei

Az Alapokmány I. mellékletének 9–12. cikke szerinti feltételek mellett a Törvényszék ítéletei és végzései ellen fellebbezést lehet benyújtani az Európai Unió Törvényszékéhez.

113. cikk

Hatályon kívül helyezést követő visszautalás – A visszautalt ügy kiosztása

1. §   Amikor az Európai Unió Törvényszéke a Törvényszék ítéletének vagy végzésének hatályon kívül helyezését követően az Alapokmány I. mellékletének 13. cikke alapján visszautalja a Törvényszékhez az ügyet, a Törvényszék a visszautaló ítélet alapján jár el.

2. §   A Törvényszék elnöke az ügyet vagy a hatályon kívül helyezett határozatot hozó ítélkező testületnek, vagy másik ítélkező testületnek osztja ki.

Ha azonban a hatályon kívül helyezett határozatot egyesbíró hozta, a Törvényszék elnöke az ügyet olyan három bíróból álló tanácsnak osztja ki, amelynek ez a bíró nem tagja.

114. cikk

A visszautalt ügy vizsgálata

1. §   A felperes az Európai Unió Törvényszéke ítéletének kézbesítését követő két hónapon belül írásbeli észrevételeit tartalmazó beadványt nyújthat be.

2. §   Az e beadvány megküldését követő egy hónapon belül az alperes írásbeli észrevételeit tartalmazó beadványt nyújthat be. Az alperes számára az e beadvány benyújtására nyitva álló határidő semmiképpen sem lehet rövidebb, mint az Európai Unió Törvényszéke ítéletének részére történt kézbesítésétől számított két hónap.

3. §   A felperes és az alperes észrevételeinek a beavatkozóval történt egyidejű közlését követő egy hónapon belül a beavatkozó írásbeli észrevételeit tartalmazó beadványt nyújthat be. A beavatkozó számára e beadvány benyújtására nyitva álló határidő semmiképpen sem lehet rövidebb, mint az Európai Unió Törvényszéke ítéletének részére történt kézbesítésétől számított két hónap.

4. §   Az 1–3. §-tól eltérően, ha a visszautaló ítélet meghozatalakor a Törvényszék előtti írásbeli szakasz még nem fejeződött be, azt a Törvényszék – pervezető intézkedések útján – attól a ponttól folytatja, ameddig az eljárás eljutott.

5. §   Ha a körülmények ezt indokolják, a Törvényszék engedélyezheti írásbeli észrevételeket tartalmazó kiegészítő beadványok benyújtását.

6. §   Az eljárást az e szabályzat II. címének rendelkezései szerint kell lefolytatni.

115. cikk

Költségek

A Törvényszék határoz az előtte indított eljárásokkal és az Európai Unió Törvényszéke előtti fellebbezési eljárásokkal kapcsolatos költségekről.

4. fejezet

MULASZTÁSI ÍTÉLET ÉS ELLENTMONDÁS

116. cikk

Eljárás

1. §   Ha az alperes, akinek a keresetlevelet szabályszerűen kézbesítették, ellenkérelmét elmulasztja az előírt formában és határidőn belül előterjeszteni, a felperes kérheti a Törvényszéktől, hogy a kérelmeinek adjon helyt.

E kérelmet kézbesítik az alperes részére. A Törvényszék a kérelem tárgyában elrendelheti a szóbeli szakasz megnyitását.

2. §   A mulasztási ítélet meghozatala előtt a Törvényszék megvizsgálja, hogy a keresetlevél elfogadható-e, a vonatkozó alaki követelményeket betartották-e, és a kérelmek megalapozottnak látszanak-e. A Törvényszék bizonyításfelvételt rendelhet el.

3. §   A mulasztási ítélet végrehajtható.

A Törvényszék azonban a 4. § szerinti ellentmondásról szóló határozatáig a végrehajtást felfüggesztheti, illetve a végrehajtást biztosíték nyújtásától teheti függővé, amelynek összegét és nyújtásának módját a körülmények figyelembevételével állapja meg; a biztosítékot vissza kell adni, ha nem terjesztenek elő ellentmondást, vagy ha az ellentmondást a Törvényszék elutasítja.

4. §   A mulasztási ítélet ellen ellentmondást lehet előterjeszteni.

Az ellentmondást az ítélet kézbesítésétől számított egy hónapon belül kell benyújtani.

Az ellentmondást a 34. és a 35. cikkben előírt formában kell előterjeszteni.

5. §   Az ellentmondás kézbesítését követően az ítélkező testület elnöke a másik fél számára írásbeli észrevételeinek előterjesztésére határidőt állapít meg.

Az eljárást e szabályzat II. címe rendelkezéseinek megfelelően kell lefolytatni.

6. §   A Törvényszék ítélettel határoz, amely ellen további ellentmondásnak helye nincs. Ennek az ítéletnek az eredeti példányát a mulasztási ítélet eredeti példányához mellékelik. Az ellentmondásról hozott ítéletről a mulasztási ítélet eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

5. fejezet

RENDKÍVÜLI JOGORVOSLATOK

117. cikk

Harmadik személy jogorvoslati joga

1. §   Az Alapokmány 42. cikkének megfelelően harmadik személy jogorvoslattal élhet a meghallgatása nélkül meghozott határozat ellen, ha az sérti jogait.

Ha a megtámadott határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a kérelmet a közzétételtől számított két hónapon belül kell előterjeszteni.

2. §   A harmadik személy jogorvoslati kérelmére a 34. és a 35. cikk megfelelően alkalmazandó; az ilyen kérelem továbbá:

a)	megjelöli a megtámadott határozatot;

b)	ismerteti, hogy ez a határozat mennyiben sérti a harmadik személy jogait;

c)	megjelöli azokat az okokat, amelyek miatt a harmadik személy nem tudott részt venni a Törvényszék előtt lefolytatott alapeljárásban.

A kérelmet az alapeljárásban részt vevő valamennyi fél ellen kell előterjeszteni.

A harmadik személy jogorvoslati kérelmét annak az ítélkező testületnek osztják ki, amely a megtámadott határozatot hozta.

3. §   A megtámadott határozatot módosítani kell annyiban, amennyiben a harmadik személy jogorvoslati kérelmének helyt adtak.

A harmadik személy jogorvoslati kérelme alapján indult eljárásban hozott ítélet eredeti példányát a megtámadott határozat eredeti példányához mellékelik. A harmadik személy jogorvoslati kérelme alapján indult eljárásban hozott ítéletről a megtámadott határozat eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

4. §   Ha az Európai Unió Törvényszéke által tárgyalt fellebbezés és a Törvényszék elé harmadik személy által terjesztett jogorvoslati kérelem a Törvényszéknek ugyanazt a határozatát támadja meg, a Törvényszék – a felek meghallgatását követően – az Európai Unió Törvényszéke ítéletének kihirdetéséig felfüggesztheti az eljárást.

5. §   A Törvényszék a harmadik személy kérelmére elrendelheti a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését. A III. cím 1. fejezetének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

118. cikk

A Törvényszék határozatainak értelmezése

1. §   Az Alapokmány 43. cikkének megfelelően, ha egy határozat értelme vagy hatálya kétséges, bármelyik fél vagy bármelyik intézmény kérelmére a Törvényszék azt értelmezi, ha érdekeltségüket valószínűsítik.

Az értelmezés iránti kérelem bármikor benyújtható.

2. §   Az értelmezés iránti kérelemre a 34. és a 35. cikk rendelkezései megfelelően alkalmazandók. Az ilyen kérelem megjelöli továbbá:

a)	az értelmezendő határozatot;

b)	azokat a szövegrészeket, amelyek értelmezését kérik.

A kérelmet az abban az ügyben részt vevő valamennyi fél ellen kell előterjeszteni, amelyben az értelmezni kért határozatot hozták.

Az értelmezés iránti kérelmet annak az ítélkező testületnek osztják ki, amely az említett kérelem tárgyát képező ítéletet hozta.

3. §   A Törvényszék – miután lehetővé tette a felek számára, hogy észrevételeiket előterjesszék – ítélettel határoz.

Az értelmező ítélet eredeti példányát az értelmezett határozat eredeti példányához mellékelik. Az értelmező ítéletről az értelmezett határozat eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

4. §   Ha az Európai Unió Törvényszéke által tárgyalt fellebbezés és a Törvényszék elé terjesztett értelmezés iránti kérelem a Törvényszék ugyanazon határozatát érinti, a Törvényszék – a felek meghallgatását követően – az Európai Unió Törvényszéke ítéletének kihirdetéséig felfüggesztheti az eljárást.

119. cikk

Perújítás

1. §   Az Alapokmány 44. cikkének megfelelően perújítási kérelemmel csak akkor lehet a Törvényszékhez fordulni, ha olyan döntő jelentőségű tény merül fel, amely a határozat kihirdetését vagy meghozatalát megelőzően a Törvényszék és a perújítást kérő fél előtt ismeretlen volt.

Az Alapokmány 44. cikke harmadik bekezdésében előírt tízéves határidőn belül a perújítási kérelmet attól a naptól számított három hónapon belül lehet előterjeszteni, amikor a kérelmező a kérelme alapjául szolgáló tényről tudomást szerzett.

2. §   A perújítási kérelemre a 34. és a 35. cikk megfelelően alkalmazandó; az ilyen kérelem továbbá:

a)	megjelöli a megtámadott ítéletet;

b)	jelzi azokat a pontokat, amelyeken a határozatot megtámadják;

c)	megjelöli azokat a tényeket, amelyeken a kérelem alapul;

d)	megnevezi a perújításra okot adó tények létezésének, valamint az e cikk 1. §-ában megállapított határidők betartásának bizonyítékait.

A perújítási kérelmet az abban az ügyben részt vevő valamennyi fél ellen kell előterjeszteni, amelyben a megtámadott határozatot hozták.

A perújítási kérelmet annak az ítélkező testületnek osztják ki, amely a megtámadott határozatot hozta.

3. §   A Törvényszék – a felek írásbeli észrevételeinek figyelembevételével – ítélettel határoz a kérelem elfogadhatóságáról.

Ha a Törvényszék a kérelmet elfogadhatónak nyilvánítja, az eljárás a továbbiakban szóbeli, kivéve, ha a Törvényszék másként határoz. A Törvényszék ítélettel határoz.

A változtató ítélet eredeti példányát a megváltoztatott határozat eredeti példányához mellékelik. A változtató ítéletről a megváltoztatott határozat eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

4. §   Ha az Európai Unió Törvényszéke által tárgyalt fellebbezés és a Törvényszék elé terjesztett perújítási kérelem a Törvényszék ugyanazon határozatát támadja meg, a Törvényszék – a felek meghallgatását követően – az Európai Unió Törvényszéke ítéletének kihirdetéséig felfüggesztheti az eljárást.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

120. cikk

A Törvényszék gyakorlati útmutatója

A Törvényszék gyakorlati útmutatót adhat ki, különösen a tárgyalás előkészítéséről és menetéről, a jogviták egyezség útján történő rendezéséről, valamint az írásbeli beadványok és észrevételek előterjesztéséről, illetve benyújtásáról.

121. cikk

Az eljárási szabályzat kihirdetése

Ezt a szabályzatot, amely az Európai Unió Törvényszéke eljárási szabályzatában említett eljárási nyelveken hiteles, az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell kihirdetni. Ez a szabályzat a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

122. cikk

A költségekről szóló átmeneti rendelkezések

A II. címnek a költségekről és az eljárással összefüggő ügyviteli költségekről szóló 8. fejezetének rendelkezései csak az e szabályzat hatálybalépését követően a Törvényszékhez benyújtott ügyekre irányadók.

Az Európai Unió Törvényszéke eljárási szabályzatának vonatkozó rendelkezései továbbra is megfelelően alkalmazandók a Törvényszéken ezen időpont előtt folyamatban lévő ügyekre.

TARTALOMJEGYZÉK

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalmak

I. CÍM

A TÖRVÉNYSZÉK SZERVEZETE

1. fejezet

A TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE ÉS TAGJAI

2. cikk

A bírák megbízási ideje

3. cikk

Eskütétel

4. cikk

A bíró felmentése és tisztségétől való megfosztása

5. cikk

Rangsor

6. cikk

A Törvényszék elnökének megválasztása

7. cikk

A Törvényszék elnökének hatásköre

8. cikk

A Törvényszék elnökének helyettesítése

2. fejezet

ÍTÉLKEZŐ TESTÜLETEK

9. cikk

Ítélkező testületek

10. cikk

Tanácsok létrehozása

11. cikk

Tanácselnökök

12. cikk

Rendes ítélkező testület – Az ügyek kiosztása a tanácsoknak

13. cikk

Az ügy teljes ülés vagy öt bíróból álló tanács elé utalása

14. cikk

Az

3. fejezet

HIVATAL ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK

1. szakasz –

Hivatal

15. cikk

A hivatalvezető kinevezése

16. cikk

A hivatalvezető megbízatásának megszűnése

17. cikk

Hivatalvezető-helyettes

18. cikk

A hivatalvezető távolléte vagy akadályoztatása

19. cikk

A hivatalvezető feladatai

20. cikk

Nyilvántartás vezetése

2. szakasz –

A Törvényszék egyéb szervezeti egységei

21. cikk

Tisztviselők és egyéb alkalmazottak

22. cikk

A Törvényszék igazgatása és pénzügyei

4. fejezet

A TÖRVÉNYSZÉK MŰKÖDÉSE

23. cikk

A Törvényszék üléseinek napja, időpontja és helye

24. cikk

Határozatképesség

25. cikk

Bíró távolléte vagy akadályoztatása

26. cikk

Az öt bíróból álló tanács valamely bírájának a tárgyalást megelőző távolléte vagy akadályoztatása

27. cikk

Tanácskozás

28. cikk

Törvénykezési szünetek

5. fejezet

A NYELVHASZNÁLAT SZABÁLYAI

29. cikk

A nyelvhasználat szabályai

6. fejezet

A FELEK KÉPVISELŐINEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

30. cikk

Kiváltságok, mentességek és kedvezmények

31. cikk

A felek képviselőinek jogosultsága

32. cikk

Az eljárásból való kizárás

II. CÍM

ELJÁRÁS

1. fejezet

ÍRÁSBELI SZAKASZ

33. cikk

Általános kérdések

34. cikk

Az eljárási iratok benyújtása

35. cikk

Keresetlevél

36. cikk

Hiánypótlás

37. cikk

A keresetlevél kézbesítése és közlemény a Hivatalos Lapban

38. cikk

Az ügyek ítélkező testületeknek történő első kiosztása

39. cikk

Ellenkérelem

40. cikk

A Tanácsnak és az Európai Bizottságnak történő megküldés

41. cikk

Második beadványváltás

42. cikk

Új bizonyítékok felajánlása

43. cikk

Új jogalapok

44. cikk

Dokumentumok és iratok – Bizalmasság – Névtelenség

45. cikk

Előzetes jelentés

46. cikk

Összefüggés – Egyesítés

47. cikk

Az ügyek elintézésének sorrendje

2. fejezet

SZÓBELI SZAKASZ

48. cikk

Tárgyalás tartása

49. cikk

A tárgyalás időpontja

50. cikk

A felek tárgyalásról való távolmaradása

51. cikk

A tárgyalás menete

52. cikk

A szóbeli szakasz befejezése

53. cikk

Tárgyalási jegyzőkönyv

3. fejezet

PERVEZETŐ INTÉZKEDÉSEK ÉS BIZONYÍTÁSFELVÉTEL

54. cikk

Általános kérdések

1. szakasz –

Pervezető intézkedések

55. cikk

Az intézkedések célja és típusai

56. cikk

Eljárás

2. szakasz –

Bizonyításfelvétel

57. cikk

Típusok

58. cikk

Eljárás

3. szakasz –

A tanú és a szakértő idézése és kihallgatása, illetve meghallgatása

59. cikk

A tanú idézése

60. cikk

Tanúkihallgatás

61. cikk

A tanú kötelezettségei

62. cikk

Szakértői vélemény

63. cikk

Eskü

64. cikk

Hamis tanúvallomás – Hamis szakértői vélemény

65. cikk

Kifogás

66. cikk

Költségtérítés – Ellentételezés

67. cikk

Jogsegély iránti megkeresés

4. fejezet

A JOGVITÁK EGYEZSÉG ÚTJÁN TÖRTÉNŐ RENDEZÉSE

68. cikk

Eljárási szabályok

69. cikk

A felek közötti egyezség

70. cikk

Az egyezség útján történő rendezés és a bírósági eljárás

5. fejezet

AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE, VALAMINT A BÍRÓSÁG, ILLETVE AZ EURÓPAI UNIÓ TÖRVÉNYSZÉKE JAVÁRA TÖRTÉNŐ HATÁSKÖR-ÁTENGEDÉS

71. cikk

A felfüggesztés esetei és az eljárás

72. cikk

A felfüggesztés tartama és joghatásai

73. cikk

Hatáskör-átengedés

6. fejezet

ELÁLLÁS, OKAFOGYOTTSÁG, KIFOGÁS ÉS KÖZBENSŐ KÉRDÉS

74. cikk

Elállás

75. cikk

Okafogyottság

76. cikk

Nyilvánvalóan elutasítandó kereset

77. cikk

Eljárásgátló okokra alapozott elfogadhatatlansági kifogás

78. cikk

Az ügy érdemét nem érintő határozathozatal iránti kérelem

7. fejezet

ÍTÉLETEK ÉS VÉGZÉSEK

79. cikk

Ítélet

80. cikk

Ítélethirdetés

81. cikk

Végzés

82. cikk

A végzés elfogadása

83. cikk

A kötelező erő kezdete

84. cikk

A határozatok kijavítása

85. cikk

A költségekre vonatkozó rendelkezés elmulasztása

8. fejezet

KÖLTSÉGEK ÉS AZ ELJÁRÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÜGYVITELI KÖLTSÉGEK

86. cikk

Rendelkezés a költségekről

87. cikk

Költségmegosztás – Általános szabályok

88. cikk

Szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott költségek

89. cikk

Költségmegosztás – Különleges esetek

90. cikk

Végrehajtási költségek

91. cikk

Megtérítendő költségek

92. cikk

A költségek vitatása

93. cikk

Be- és kifizetések

94. cikk

Az eljárással összefüggő ügyviteli költségek

9. fejezet

KÖLTSÉGMENTESSÉG

95. cikk

Anyagi feltételek

96. cikk

Alaki feltételek

97. cikk

Eljárás

98. cikk

Előlegek – A költségek átvállalása

10. fejezet

KÉZBESÍTÉS

99. cikk

Kézbesítés

11. fejezet

HATÁRIDŐK

100. cikk

Határidő-számítás – A távolságra tekintettel megállapított átalány-határidő

101. cikk

Hosszabbítás – Jogátruházás

III. CÍM

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

1. fejezet

A VÉGREHAJTÁS FELFÜGGESZTÉSE ÉS EGYÉB IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

102. cikk

Ideiglenes intézkedés iránti kérelem

103. cikk

A Törvényszék elnökének hatásköre

104. cikk

Eljárás

105. cikk

Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat

106. cikk

A körülmények megváltozása

107. cikk

Újabb kérelem

108. cikk

A végrehajtás felfüggesztése

2. fejezet

BEAVATKOZÁS

109. cikk

Beavatkozási kérelem

110. cikk

A beavatkozás feltételei

111. cikk

Beavatkozókénti perbehívás

3. fejezet

FELLEBBEZÉS ÉS A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉST KÖVETŐEN VISSZAUTALT ÜGYEK

112. cikk

A Törvényszék határozatai elleni fellebbezés feltételei

113. cikk

Hatályon kívül helyezést követő visszautalás – A visszautalt ügy kiosztása

114. cikk

A visszautalt ügy vizsgálata

115. cikk

Költségek

4. fejezet

MULASZTÁSI ÍTÉLET ÉS ELLENTMONDÁS

116. cikk

Eljárás

5. fejezet

RENDKÍVÜLI JOGORVOSLATOK

117. cikk

Harmadik személy jogorvoslati joga

118. cikk

A Törvényszék határozatainak értelmezése

119. cikk

Perújítás

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

120. cikk

A Törvényszék gyakorlati útmutatója

121. cikk

Az eljárási szabályzat kihirdetése

122. cikk

A költségekről szóló átmeneti rendelkezések

Tartalomjegyzék

---

(1)  HL L 225., 2007.8.29., 1. o., a következő helyesbítéssel: HL L 69., 2008.3.13., 37. o., a 2009. január 14-i (HL L 24., 2009.1.28., 10. o.) és a 2010. március 17-i (HL L 92., 2010.4.13., 17. o.) módosításokkal.