20.5.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 131/13

---

Értesítés egyes Thaiföldről származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

2010/C 131/05

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján a Bizottsághoz panaszt nyújtottak be, amely szerint egyes Thaiföldről származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatala dömpingelt formában történik, s ezáltal jelentős kárt okoz az unós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2010. április 6-án nyújtotta be a Ring Alliance Ringbuchtechnik GmbH (a továbbiakban: panaszos) az egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át kitevő gyártók nevében.

2.   A vizsgált termék

Az e vizsgálat tárgyát képező termék, a gyűrűs iratgyűjtő szerkezet két acéllapból vagy -huzalból áll, amelyekre legalább négy, acélhuzalból készült félgyűrűt rögzítettek, és amelyeket acélbevonat tart össze. A szerkezet a félgyűrűk széthúzásával vagy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezethez rögzített, kisméretű acél nyitószerkezettel nyithatók (a továbbiakban: vizsgált termék).

3.   A dömpingre vonatkozó állítás  (2)

Az állítások szerint dömpingelt termék a jelenleg az ex 8305 10 00 KN-kód alá tartozó, Thaiföldről (a továbbiakban: érintett ország) származó vizsgált termék. Ez a KN-kód csak tájékoztató jellegű.

Mivel nem állnak rendelkezésre megbízható adatok az érintett ország belföldi áraira vonatkozóan, a dömpingre vonatkozó állítás a vizsgált termék számtanilag képzett rendes értékének (előállítási költségek, általános és adminisztratív költségek, valamint nyereség) és az Unióba irányuló (ex-work szinten megállapított) exportárainak összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek jelentősek az érintett exportáló ország tekintetében.

4.   A kárra vonatkozó állítás

A panaszban foglalt információk alapján nyilvánvaló, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala a piaci részesedést tekintve megnövekedett.

A panaszos által benyújtott prima facie bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgálat tárgyát képező, behozott termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyiségeire és piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontották az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben megerősítést nyernek a következtetések, azt is megvizsgálják, hogy érdekében áll-e az Uniónak intézkedések bevezetése.

5.1    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri az érintett országból származó vizsgált termék exportáló gyártóit (3), hogy vegyenek részt a Bizottság által folytatott vizsgálatban.

5.1.1   Az exportáló gyártók vizsgálata

Az érintett országban tevékenykedő exportáló gyártókkal kapcsolatban a vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az érintett ország ismert exportáló gyártóinak, az exportáló gyártók ismert szövetségeinek és az érintett exportáló ország hatóságainak. A Bizottság felkéri valamennyi exportáló gyártót, valamint az exportáló gyártók valamennyi szövetségét, hogy eltérő rendelkezés hiányában haladéktalanul, de legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot faxon vagy e-mailben kérdőívigénylés céljából.

Eltérő rendelkezés hiányában az exportáló gyártóknak és az exportáló gyártók szövetségeinek ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell megküldeniük a kitöltött kérdőíveket.

5.1.2   A független importőrök vizsgálata  (4)  (5)

Tekintettel az eljárásban érintett független importőrök lehetséges nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálni kívánt független importőrök számát minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkével összhangban kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vegyék fel a kapcsolatot vele. Eltérő rendelkezés hiányában az említett feleknek ezt legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell megtenniük, és a következő információkat kell vállalatukról vagy vállalataikról a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám, valamint a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat pontos tevékenysége a vizsgált termék vonatkozásában,

—	az uniós piacra irányuló behozatal és az uniós piacon történt viszonteladás mennyisége (darabszám) és értéke (EUR) 2009. április 1. és 2010. március 31. között,

—	a vizsgált termék gyártásában és/vagy értékesítésében érintett, a szóban forgó vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (6) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék (helyszíni ellenőrzés). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő importőrök esetében a Bizottság megállapításai a rendelkezésre álló tényeken alapulnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel is.

Amennyiben az érdekelt felek a fent említett információkon kívül egyéb releváns információt kívánnak benyújtani a minta kiválasztásával kapcsolatban, ezt eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőröket az Unióban realizált értékesítések olyan legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján lehet kiválasztani, mely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítéstől számított 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőív információt tartalmaz többek között a felek vállalatának/vállalatainak struktúrájáról, tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, valamint a vizsgált termék értékesítéséről.

5.2    A kár megállapítására irányuló eljárás

Kár alatt a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős hátrány vagy ezzel való fenyegetés, illetve az uniós gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatása. A kármegállapítás egyértelmű bizonyítékokon és a következők tárgyilagos vizsgálatán alapul: a dömpingelt behozatal mennyisége és az importáló ország áraira gyakorolt hatása, valamint az importnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása. Annak megállapítása érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e, a vizsgált termék uniós gyártói felkérést kapnak a Bizottság vizsgálatában való részvételre.

5.2.1   Az uniós gyártók vizsgálata

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók ismert szövetségeinek. A Bizottság felkéri valamennyi uniós gyártót, valamint az uniós gyártók szövetségeit, hogy eltérő rendelkezés hiányában haladéktalanul, de legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot faxon vagy e-mailben kérdőívigénylés céljából.

Eltérő rendelkezés hiányában az uniós gyártóknak és az uniós gyártók szövetségeinek ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell megküldeniük a kitöltött kérdőíveket. A kitöltött kérdőív információt tartalmaz többek között a felek vállalatának/vállalatainak struktúrájáról és pénzügyi helyzetéről, a vállalat(ok) tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, a gyártás költségéről, valamint a vizsgált termék értékesítéséről.

5.3    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 21. cikkének megfelelően határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére arról, hogy az Unió érdekében áll-e az intézkedések bevezetése. Ezt az információt vagy szabadon választott formátumban, vagy a Bizottság által elkészített kérdőíven lehet benyújtani. Mindenesetre a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4    Egyéb írásos beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek az információknak és az alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti, hogy a Bizottság vizsgálattal foglalkozó szervezeti egységei meghallgassák. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6    Az írásbeli beadványok benyújtására, valamint a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó eljárás

Az érdekelt feleknek minden beadványukat – beleértve a minta kiválasztásához megküldött információkat, a kitöltött kérdőíveket és azok frissített változatait is – írásban kell benyújtaniuk, mind papíron, mind elektronikus formátumban, melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Amennyiben az érdekelt fél technikai okok miatt nem tudja beadványait és kérelmeit elektronikus formában benyújtani, erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket – „Limited” (7) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

A ‘Limited’ jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt felek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell hogy bocsássanak, melyet ‘For inspection by interested parties’ (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük annak érdekében, hogy a bizalmas információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja az ilyen bizalmas információt.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/092

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezt az információt figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő áttekinti az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyéni meghallgatást tarthat valamely érdekelt féllel, és közbenjárhat az érdekelt fél jogai teljes mértékű védelmének biztosítása érdekében.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felek közötti kommunikáció során meghatározott egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, ahol az érintett felek előadhatják különböző álláspontjukat és ütköztethetik érveiket, többek között a dömping, a kár, az okozati összefüggés vagy az uniós érdek kérdésében. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások nyilvánosságra hozatalát követő negyedik hét végén kerülhet sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található (http://ec.europa.eu/trade/issues/respectrules/ho/index_en.htm).

8.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9.   Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 53. o.

(2)  Dömping alatt egy termék (a továbbiakban: érintett termék) „rendes érték” alatti áron történő exportértékesítését értjük. A rendes érték általában a „hasonló” termék összehasonlítható ára az exportáló ország belföldi piacán. „Hasonló termék” alatt olyan terméket kell érteni, amely minden szempontból hasonlít az érintett termékre, vagy ilyen termék hiányában egy az adott termékhez közel hasonló terméket.

(3)  Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és az Unió piacára exportálja, akár közvetlenül, akár egy harmadik félen keresztül, beleértve a vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amelyek az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésben vagy exportjában részt vesznek. A nem gyártó exportőrök rendszerint nem jogosultak egyedi vámtételre.

(4)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásától eltérő vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(5)  Kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló, független importőrök vehetők fel a mintába. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. A kapcsolatban álló fél meghatározását lásd a 6. lábjegyzetben.

(6)  A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikkével összhangban a személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettejük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettejüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség; ii. szülő és gyermek; iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér); iv. nagyszülő és unoka; v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg; vi. após vagy anyós és vő vagy meny; vii. sógor és sógornő (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben ‘személy’ lehet bármely természetes vagy jogi személy.

(7)  Az ilyen dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke értelmében bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(8)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

---