28.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/41

—

hangsúlyozza, hogy a megfizethető funkcionális internet-hozzáférés követelménye elengedhetetlen a gazdasági, társadalmi és területi növekedéshez, valamint az integrációhoz EU-szerte;

—

megjegyzi, hogy mivel a szélessávú kommunikáció elterjedtsége a többi közszolgáltatással, mint például a víz- vagy az áramellátással vetekszik, egyre gyakrabban tekintik a „negyedik közmű”-nek;

—

kiemeli, hogy az EU-nak garantálnia kellene, hogy a szolgáltatások és a jó minőségű kommunikáció minden ott élő, illetve felhasználó számára – társadalmi vagy földrajzi helyzetétől függetlenül – megfizethető áron elérhető legyen;

—

hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok központi szerepét és felelősségét a megfizethető szélessávú hozzáférés biztosításának elősegítésében olyan területeken, ahol a piaci mechanizmusok nem bizonyulnak elégségesnek; az elektronikus hozzáférési szakadék áthidalását célzó kísérleti projektek vezetésében; valamint új, állampolgár-központú elektronikus közszolgáltatásra irányuló megközelítések kialakításában;

—

már több ízben kielemezte és megvitatta a helyi és regionális önkormányzatok Európa-szerte megvalósított különféle megoldásait, és azt tapasztalta, hogy univerzális megoldás nem létezik. Ami a nagy városközpontok esetében megfelelő lehet, az más területeken esetleg nem kivitelezhető – például igen összetett, szabdalt terepviszonyok jellemezte vagy gyéren lakott, kis területű hegyvidéki térségben, ahol sokkal több erőfeszítésre van szükség bármely szolgáltatás nyújtásához;

Előadó

:

Robert Bright (UK/PES), Newport város tanácsának tagja

1.

mivel feladata annak biztosítása, hogy mindazok, akik egyetemes szolgáltatást kívánnak igénybe venni az elektronikus hírközlés (e-kommunikáció) területén, olyan szolgáltatásokban részesüljenek, amelyek alapvetőek a társadalomban való részvétel és a társadalmi fejlődés szempontjából, örömmel fogadja az elektronikus hírközlő hálózatok területén nyújtandó egyetemes szolgáltatás körének második időszakos felülvizsgálatát. Ez fontos előrelépés az Unió-szerte biztosítandó egyenlő hozzáférés, integráció és kereskedelmi részvétel felülvizsgálata terén. Mivel a szélessávú kommunikáció elterjedtsége a többi közszolgáltatással, mint például a víz- vagy az áramellátással vetekszik, egyre gyakrabban tekintik „negyedik közmű”-nek. Az RB szerint az információs és kommunikációs technológia (IKT) a versenyképesség fokozásának és a közszolgáltatások minőségi javításának motorja, amelynek az EU megújított lisszaboni stratégiáján belül a következő feladatai vannak:

2.

támogatja az irányelvben megfogalmazott egyetemes szolgáltatás négy konkrét elemét, és hangsúlyozza, hogy a szélessávú hozzáféréssel, az egyetemes szolgáltatással és az internettel kapcsolatos jövőbeli fejlesztéseknek fontos kihatásaik lesznek az uniós tagállamok társadalmi, gazdasági és területi kohéziójára nézve. Az EU-nak garantálnia kell, hogy a szolgáltatások és a jó minőségű kommunikáció minden ott élő, illetve felhasználó számára – társadalmi vagy földrajzi helyzetétől függetlenül – megfizethető áron elérhető legyen, továbbá egyértelműbben figyelembe kell vennie a regionális szempontokat az intézkedések következményeinek mérlegelésekor (1);

3.

hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok központi szerepét és felelősségét a megfizethető szélessávú hozzáférés biztosításának elősegítésében olyan területeken, ahol a piaci mechanizmusok nem bizonyulnak elégségesnek; az elektronikus hozzáférési szakadék áthidalását célzó kísérleti projektek vezetésében; valamint új, állampolgár-központú elektronikus közszolgáltatásra irányuló megközelítések kialakításában (2);

4.

hangsúlyozza, hogy az uniós távközlési politikának általánosságban véve rugalmasnak és átfogónak kell lennie ahhoz, hogy képes legyen alkalmazkodni a gyors, előre nem látható technológiai és piaci változásokhoz, amelyek a társadalom összes többi ágára is kihatnak; (3)

5.

hangsúlyozza a horizontális prioritással rendelkező, alapvető esélyegyenlőséget elősegítő területek (pl. nyilvános honlapok hozzáférhetővé tétele valamennyi ember számára, szélessávú infrastruktúra kiépítése) fejlesztésének szükségességét. Ehhez nélkülözhetetlen a helyi, regionális, illetve nemzeti szint közreműködése (4);

6.

örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság már most gondol az egyetemes szolgáltatás jövőbeli szerepére az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának terén, különös tekintettel arra, hogy az elektronikus kommunikációs szolgáltatásokat minden felhasználó számára – a fogyatékkal élőket is ideértve – szélesebb körben hozzáférhetővé kellene tenni;

7.

támogatja az Európai Bizottságnak azt a törekvését, hogy rendszeresen és gyakran felülvizsgálja az elektronikus hírközlő hálózatok területén nyújtandó egyetemes szolgáltatást;

8.

hangsúlyozza, hogy a megfizethető funkcionális internet-hozzáférés követelménye elengedhetetlen a gazdasági, társadalmi és területi növekedéshez, valamint az integrációhoz EU-szerte;

9.

elismeri, hogy az uniós tagállamok között a hozzáférés, a kiépítés és a fejlesztés terén egyenlőtlenségek és különbségek tapasztalhatók, amelyek a legjobban azokban a régiókban (elsősorban vidéki területeken) szembetűnőek, ahová a városi és nagyvárosi területekhez képest még nem jutott el ez a fajta megfizethető funkcionális internet-hozzáférés;

10.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nemcsak digitális, de társadalmi és gazdasági szakadék is keletkezett, mivel ez a két terület is egyre jobban rá van utalva a digitális technológiákra és az azokhoz való hozzáférésre;

11.

tudatában van azoknak a nehézségeknek, amelyekkel a piacoknak kell szembenézniük megfizethető árú, nagysebességű szélessávú hálózatok működtetésekor bizonyos földrajzi területeken, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy olyan politikákat és iránymutatásokat dolgozzon ki, amelyek elismerik, hogy ezen a területen a piac nem működik, valamint elősegítik az állam és az állami szektor olyan nyílt hálózatok kifejlesztésére irányuló kezdeményezéseit, amelyek az ilyen területeken funkcionálisan elkülönülnek a szolgáltatásoktól;

12.

hangsúlyozza, hogy a szélessávhoz EU-szerte megfizethető áron történő hozzáférés a versenyképesség és a termelékenység elősegítése érdekében a minőségi közszolgáltatások szavatolásának alapfeltétele (5). A jó minőségű és ésszerű árú szélessávú hozzáférés javíthatja a helyi és regionális önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások minőségét és elérhetőségét, és egyben megkönnyítheti a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, hogy termékeiket felkínálják eladásra. A központtól távol eső – különösen a legkülső – régiók és közösségek várhatóan jelentős mértékben ki tudják majd használni a szélessávú szolgáltatásokhoz való szélesebb körű és gyorsabb hozzáférés előnyeit (6);

13.

hangsúlyozza, hogy különleges figyelmet kell fordítani a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókra, hogy azok kihasználhassák az IKT-k által nyújtott lehetőségeket a tényleges konvergenciára, és elkerülhessék a kirekesztődés kockázatát (7);

14.

felidézi azt a rigai célkitűzést, amely szerint 2010-ig az EU lakosságának 90 %-a számára elérhetővé kell tenni a szélessávú hozzáférést. Ez önmagában azonban nem elegendő: más figyelembe veendő tényezőkkel is ki kell egészíteni, például a földrajzi eloszlással, a népsűrűséggel stb. Továbbra is lényeges a különbség tagállamok és az Európai Bizottság elemzése között, amely utóbbi szerint eddig az EU vidéki lakosságának csupán 70 %-a rendelkezik szélessávú hozzáféréssel (8);

15.

az olyan, helyi és regionális önkormányzatok által hozott intézkedések népszerűsítését sürgeti, amelyek példaként szolgálhatnak felhasználó-központú e-kormányzati megoldásokra a digitális kompetencia elősegítése, valamint az IKT terén az üzleti és kutatási tevékenységeknek kedvező feltételek megteremtése érdekében (9);

16.

arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy a szélessávot olyan szolgáltatásként határozza meg, amely minden régióban megszakítás nélkül működik, valamint hang- és adatalapú szolgáltatásokat egyszerre is lehetővé tesz legalább a funkcionális internethasználathoz elégséges fel-és letöltési sebességgel;

17.

hangsúlyozza, hogy a tartósan fennálló digitális szakadék társadalmi és gazdasági kirekesztéshez vezet. A digitális hozzáférés és készségek terén az esélyegyenlőség megteremtése társadalmi szükségszerűség; ugyanakkor kiaknázatlan gazdasági lehetőségeket is kínál. Fontos, hogy az IKT-kat új „társadalmi eszközként” alkalmazzák, összekapcsolva az IKT-kra vonatkozó stratégiákat a közösségi szociálpolitikákkal (10), továbbá hogy az IKT-k a kohéziós politikához kapcsolódva a helyi és regionális fejlesztés eszközei legyenek;

18.

nagyon komolyan aggódik a szélessáv kiépítésének gyakori csapdája, vagyis a piac működésképtelensége miatt, ha a magánszolgáltatók úgy látják, hogy nemigen fog megtérülni az infrastrukturális befektetés a távoli, a vidéki, az alacsony népsűrűségű területeken, illetve ott, ahol a domborzati viszonyok a kiépítést különösen bonyolulttá és fáradságossá teszik (11);

19.

azt javasolja, hogy a szöveg utaljon a vidéki területeken, az alacsony népsűrűségű régiókban, illetve a legkülső régiókban alkalmazandó, funkcionális szélessávú internet hozzáférés támogatására irányuló mechanizmusokra. Szükség esetén a helyi és regionális önkormányzatok, illetve – ez utóbbiakkal egyeztetve – a kis- és középvállalkozások vagy a helyi kezdeményezések IKT- és infrastruktúrafejlesztési beruházásainak támogatását is lehetővé kellene tenni (12);

20.

ahhoz, hogy a funkcionális internet hozzáférést minden uniós régióban világos és következetes módon lehessen biztosítani még a programok 2010-ben esedékes középtávú felülvizsgálata előtt, az uniós strukturális alapokhoz hasonló konkrét intézkedések megfogalmazását kéri.

21.

elismeri, hogy az uniós portálok jelentős szerepet játszanak azáltal, hogy előmozdítják a szélessávú, nyílt hozzáférésű hálózatoknak az uniós, nemzeti és regionális alapok felhasználása révén, az EU állami segélyekre vonatkozó szabályainak (pl. http://www.broadband-europe.eu) megfelelően történő tervezésével és fejlesztésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréjét az összes érintett fél között;

22.

felismervén, hogy a szélessávú technológia jelentősen befolyásolja az egységes európai piac egészének további fejlődését, sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet kezelésére irányuló, előterjesztés alatt álló megújított politikáiban vegye fontolóra az összes rendelkezésére álló mechanizmusának felhasználását az effajta infrastruktúrákba való beruházás elősegítése érdekében;

23.

úgy véli, hogy az EU versenyképessége, a szolgáltatások mértéke és minősége, a termelékenység, és végül a foglalkoztatási arány számos más ágazatban nagymértékben függ majd attól, hogy rendelkezésre áll-e nagysebességű funkcionális internet hozzáférés;

24.

olyan környezetben, ahol az állami, regionális és helyi hatóságok és más intézmények egyre több szolgáltatást nyújtatnak a polgároknak elektronikus úton (elektronikus kormányzat, elektronikus egészségügy, elektronikus tanulás, elektronikus közbeszerzés), a demokratikus részvétel (elektronikus integráció) szempontjából egye fontosabbá válik a szélessávú technológiákhoz való megfelelő hozzáférés (13). A helyi, regionális, nemzeti és európai hatóságok közötti együttműködés azáltal is megszilárdulhat, ha javul a közigazgatás szélessávú hozzáférése – különösen az EU jelenleg átültetés alatt álló szolgáltatási irányelvének fényében.

25.

úgy látja, hogy a Régiók Bizottsága már több ízben kielemezte és megvitatta a helyi és regionális önkormányzatok Európa-szerte megvalósított különféle megoldásait, és azt tapasztalta, hogy univerzális megoldás nem létezik. Ami a nagy városközpontok esetében megfelelő lehet, az más területeken esetleg nem kivitelezhető – például igen összetett, szabdalt terepviszonyok jellemezte vagy gyéren lakott, kis területű hegyvidéki térségben, ahol sokkal több erőfeszítésre van szükség bármely szolgáltatás nyújtásához (14);

26.

tisztában van vele, hogy még mindig nagy szakadék tátong a digitális készségek területén, amelynek túloldalán különösen az idősek, a gazdaságilag inaktív személyek, az alacsony képzettségűek és azok rekedtek, akik nem sajátították el a munkahelyi informatikai készségek fejlesztéséhez szükséges digitális ismereteket;

27.

hangsúlyozza a társadalom egészének folyamatos digitális fejlődéséből eredő igényekhez igazodó oktatás és képzés fontosságát, különös figyelemmel a fenti veszélyeztetett csoportokra (15);

28.

hangsúlyozza, hogy a szélessávú hálózatok kiépítettsége és a lakosság fejlesztésre szoruló digitális kompetenciája miatt a lehetőségektől elmaradó tényleges használat közötti résre kell összpontosítani. Ennek áthidalásához helyi és magasabb szintű, a szélessáv használatának akadályait megszüntető intézkedésekre van szükség: például az internetet bemutató rendezvényekre, nyilvános hozzáférési pontok rendelkezésre bocsátására, lakossági szövetségek és egyéb nem állami jellegű szervezetek digitális kompetenciával kapcsolatos képzési projektjeinek finanszírozására, valamint a szélessávú szolgáltatások nyújtói közötti verseny ösztönzésére (16);

29.

mivel feladata az internetes technológiák következő generációs fejlesztéseinek kiértékelése, örömmel fogadja a jövő hálózatai és a tárgyak internete terén tapasztalható technológiai haladás áttekintésének lehetőségét;

30.

elismeri, hogy az internet korunk egyik legnagyszerűbb újítása, amelynek gazdaságfejlesztési potenciálja jelentős előnyökkel járhat az új szolgáltatások létrehozását, munkahely-teremtési és befektetési lehetőségeket, a termelékenység növelését, a költségek csökkentését és az életminőség javítását tekintve (17);

31.

megállapítja, hogy igen rövid idő alatt a nagysebességű internet (a szélessáv) a modern gazdaság alapvető eleme lett. Immár másként férünk hozzá az internethez, és másként használjuk;

32.

örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság a jövő hálózatairól szóló közleményével utat kíván nyitni az internet történetében valószínűleg a legnagyobb forradalom előtt, amelyet a tárgyak internetének kialakulása jelent;

33.

abbéli reményét fejezi ki, hogy a jövő hálózatairól szóló közleménynek, illetve a szabályozási keret esetleges módosításának általános célja a verseny előmozdítása lesz, és elismeri azt a célkitűzést, hogy a konkurens információs társadalmi szolgáltatásokat Közösség-szerte hozzáférhetővé kell tenni (18);

34.

osztja az Európai Bizottság nézetét, hogy a kreatív tartalommal kapcsolatos szolgáltatások internetes környezetbe való átültetése nagyszabású változást jelent, és kiemeli, hogy az új szolgáltatások és az új digitális hírközegek tartalmát nemcsak gazdasági kritériumok alapján kell megtervezni, hanem a kifejlesztés során a társadalmi és kulturális igényeknek is meg kell felelni (19);

35.

annak hangsúlyozására törekszik, hogy egy sokarcú európai társadalomban a jövő digitális világában is fontos megőrizni a kulturális sokféleséget és identitást (20);

36.

hangsúlyozza az állampolgár-központú elektronikus szolgáltatások nyújtására irányuló új megközelítés fontosságát, valamint a helyi és regionális önkormányzatok alapvető szerepét, mivel az ő feladatuk ennek a megközelítésnek a kidolgozása. Ez a feladat különösen a távol eső, a legkülső és a vidéki régiók, valamint a szigeteken lakó közösségek szempontjából jelentős, mivel ott az IKT-fejlesztés társadalmi-gazdasági előnyei a kohézió szempontjából elengedhetetlenek, és hozzáadott értékük a lehető legnagyobb (21);

37.

hangsúlyozza azt a követelményt, hogy a közigazgatási szerveknek a közszolgáltatásokból való kirekesztődés elkerülése érdekében többcsatornás megközelítést kell alkalmazniuk, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az általuk választott módon vehessék igénybe a szolgáltatást (ügyfélszolgálati ablak, weboldal, digitális TV, mobiltelefon-hálózat stb.) (22);

38.

kiemeli az interaktív web (WEB 2.0) közösségekre építő szerepét, mely forradalmi változást hoz létre az állampolgárok és az önkormányzatok közötti kommunikációban, biztosítja a lehető legnagyobb átláthatóságot a döntéshozatali mechanizmusokban, és erősíti a részvételi demokráciát;

39.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki további iránymutatásokat azzal kapcsolatban, hogy a régiók és városok hogyan feleljenek meg az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak, különös tekintettel a következő generációs szélessávú szolgáltatásokra való áttérésre ott, ahol az effajta szolgáltatások piaca nem életképes, valamint a régiókban a vezeték nélküli szélessávú hálózat kiépítésére;

40.

hangsúlyozza, hogy a tárgyak jövőbeli internetét úgy kell megtervezni, hogy az meg tudjon birkózni a gyermekekre és a fiatalokra leselkedő, a folyamatos digitális konvergenciával, az egyre terjedő szélessávú hozzáféréssel, illetve az új, internetre kapcsolódó végfelhasználói eszközökkel együtt felmerülő veszélyforrásokkal (23);

41.

úgy véli, hogy különös jelentőséget kell tulajdonítani a tranzakciók biztonságosságának, valamint az illegális és ártalmas internetes tartalmak elleni küzdelemnek (24). A társadalom különösen érzékeny a fogyasztóvédelemmel és a személyes adatok védelmével kapcsolatos kérdésekre (25);

42.

nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság ügyel az elektronikus hírközlési ágazatban az egyének magánéletének és a személyes adatoknak a fokozott védelmére;

43.

megerősített biztonsági jellegű intézkedések és a szabályok betartására irányuló hatékonyabb mechanizmusok bevezetését tartja szükségesnek, továbbá felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy bizonyos, a hálózati biztonságot és a fogyasztók védelmét biztosító intézkedések esetében nem EU-s, hanem nemzetközi szintű koordinációra és végrehajtásra van szükség (26);

44.

reményét fejezi ki, hogy további intézkedések irányulnak majd a jogellenes online tartalom és a káros online magatartás kezelését célzó műszaki megoldások kifejlesztésének és alkalmazásának ösztönzésére és bátorítására, továbbá a bevált gyakorlatok megosztásának és az együttműködésnek az előmozdítására helyi, regionális, európai és nemzetközi szinten a különféle szereplők között (27);

45.

elismeri az oktatási ágazatnak a funkcionális szélessávú szolgáltatások iránti, valamint a biztonságos online környezetekre is kitérő informatikai és médiahasználati tananyagok létrehozására vonatkozó igényeit. Hangsúlyozza, hogy az intézkedéseknek nemcsak a gyermekek védelmét kell célba venniük, hanem az internet biztonságos használatának aktív elsajátítását (empowerment) is (28);

46.

a kapcsolódó területeken folytatott nyomozási tevékenységek összehangolását ajánlja az EU-n belül és kívül, valamint az online technológiák használati módjaira, kockázataira és esetleges káros hatásaira vonatkozó ismeretek fejlesztését, a műszaki, pszichológiai és társadalmi szempontokat is ideértve (29);

47.

azon a nézeten van, hogy a távközlést szabályozó politika sikerét nem lehet nemzeti szinten megbízhatóan kiértékelni, mivel a távközlésben és a szolgáltatásban nemcsak az uniós régiók között, de magukon a régiókon belül is vannak különbségek: például az egyes régiókon belül a nagy népsűrűségű települések és a vidéki területek a nemzeti átlagtól jelentősen eltérő adatokat mutatnak (30);

48.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hatékonyabban és az eddiginél alacsonyabb földrajzi szinten kövesse nyomon a szolgáltatások elérhetőségét és minőségét, hogy jobban meg lehessen figyelni a regionális piaci különbségeket, és biztosítani lehessen az integrációt (31).

49.

hangsúlyozza, hogy a távközlés terén a szabad verseny nem eredményez egyforma hozzáférést és szolgáltatásokat minden régió és alrégió számára. Az egyetemes szolgáltatást folyamatosan és előrelátó módon felül kell vizsgálni, hogy valódi egyetemes hozzáférést lehessen garantálni az információs társadalom számára (32);

50.

azt javasolja, hogy a szélessávú szolgáltatásokra terjesszék ki az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó irányelv hatályát, és elvárja a nemzeti szabályozó hatóságoktól, hogy átláthatóan alakítsák ki az intézkedések körét, vegyék figyelembe a technológiák és a sebesség fejlődését, továbbá részletesen határozzák meg azokat az erőforrásokat, illetve – végső esetben – szankciókat, amelyeket igénybe fognak venni ahhoz, hogy elősegítsék a jól működő és nyílt internet megvalósulását tagországukban. Az RB annak szem előtt tartására hívja fel az Európai Bizottságot, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat, valamint az érintett régiók végfelhasználóit nem szabad anyagilag büntetni, és elkerülendő az is, hogy a szolgáltatók – az adott tagállamban az egyetemes szolgáltatások terén létrejött (egyébként egyre gyakoribb) megállapodások eredményét várva – késedelmet okozzanak a felhasználóknak (33);.

51.

javasolja, hogy egyértelműen határozzák meg azokat a paramétereket (népsűrűség, településszerkezet, hálózati teljesítmény, domborzati viszonyok), amelyek elősegíthetik a piac elégtelen működésétől elsődlegesen sújtott területek kijelölését;

52.

úgy véli, hogy a jövőben az egyetemes szolgáltatás kötelező szintjét nem lenne szabad túlságosan alacsonyra helyezni, hogy a jelenlegi felhasználók már meglévő és a továbbiakban fellépő igényeit is ki lehessen elégíteni. Gyorsabb funkcionális internetkapcsolatot kell említeni, amely lehetővé teszi a technológia rohamos jövőbeli fejlődését. A tagállamokat arra kellene biztatni, hogy nemzeti szinten – a jelenleg hatályos irányelv 32. cikkével összhangban – szigorúbb követelményeket támasszanak az egyetemes szolgáltatással szemben (34);

53.

elismeri, hogy az épületek szélessávú hozzáféréssel való ellátásakor különböző, a távközlési szolgáltató központokból elérhető nyílt hozzáférésű hálózatok felhasználásával működő modelleket kell meghatározni és megvizsgálni;

54.

arra biztatja a hatóságokat – különösen helyhatósági szinten –, hogy ruházzanak be az új hálózatokba, és csökkentsék a közműépítési munkálatok költségeit a saját törzsvezetékeikhez való hozzáférés megkönnyítésével, vagy azzal, hogy az ilyen fejlesztéseket összehangolják az útépítési és egyéb – például az elektromos vezetékekkel és szennyvízcsatornákkal kapcsolatos – közműépítési munkálatokkal;

55.

elengedhetetlennek tartja, hogy a hatóságok és a közszolgáltatások üzemeltetői biztosítsák az infrastruktúrához való hozzáférést zöldmezős beruházások esetében elegendő szabad hozzáférésű törzsvezetékezés biztosításával, illetve a létező infrastruktúra feltérképezésével, vagy a közműépítési munkákra vonatkozó tervek nyilvánosságra hozatalával; fontosnak tartja továbbá, hogy a kábelek új építményekben való előzetes lefektetése során segítsék a szolgáltatók és az épületek tulajdonosai közötti egyeztetést;

56.

új és rugalmas módszerek keresését ajánlja a hatékony beavatkozás érdekében, amely történhet az infrastruktúra rendszerek gazdasági támogatására irányuló, helyi vagy regionális szinten meghatározott, nemzeti és EU-s szinten koordinált politikák révén vagy a fent említett területeken gyakori piaci kudarcok kezelésére vonatkozó iránymutatások révén, a szabad verseny uniós elveinek tiszteletben tartásával (35);

57.

az olyan, helyi és regionális önkormányzatoktól eredő kezdeményezésekre vonatkozó legjobb gyakorlatok cseréjét és ösztönzését (36) ajánlja, amelyek a szélessáv biztosítása vagy felhasználása céljából optimális módon használják fel a strukturális alapokat, a Vidékfejlesztési Alapot és az állami támogatásokat. A Régiók Bizottsága számos alkalommal utalt ennek a megközelítésnek a szükségességére és kedvező hatásaira;

58.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy alkalmazzon az IKT-k regionális elterjedésére és használatára vonatkozó mutatókat, amelyek révén folyamatosan a régiók közötti technológiai, valamint gazdasági és társadalmi konvergencia létrehozására irányuló intézkedések elfogadásához szükséges, hasznos információkhoz lehetne jutni (37);

59.

az egyetemes szolgáltatásról szóló irányelv módosítása esetén a felhasználók és a fogyasztók érdekeit előtérbe helyező határozott javaslatokat tart szükségesnek (38);

60.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a közigazgatás és a szolgáltatások minőségének javítása érdekében ösztönözze a lakosság bevonását, és e célból hozzon létre egy olyan állandó online eszközt, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók elküldjék észrevételeiket és javaslataikat (39).