7.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 2/2

1.

A Bizottság az internetet és egyéb kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelmére irányuló többéves közösségi program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanács határozati javaslatot (a továbbiakban: a javaslat) 2008. március 4-én konzultációra elküldte az európai adatvédelmi biztos részére, a 45/2001/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően. Ezen konzultációt kifejezetten meg kell említeni a határozat preambulumában.

2.

Az új többéves program (a továbbiakban: a program) a „Biztonságosabb internet 1999–2004” és a „Biztonságosabb internet plusz 2005–2008” programok folytatásaként kerül beterjesztésre.

3.

Négy célkitűzés kerül meghatározásra:

4.

A program a releváns közösségi politikákkal, programokkal és cselekvésekkel összhangban és azok kiegészítőjeként kerül beterjesztésre. Figyelembe véve a gyermekeknek az új technológiák összefüggésében való védelmét célzó, meglévő szabályozó intézkedések számát, ez a program inkább a cselekvésre és nem a szabályozásra összpontosít. A megteendő kezdeményezések hatékonyságára és eredményességére, valamint az új technológiák fejlődéséhez való alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. Ebből a szempontból az információk és legjobb gyakorlatok szélesebb körű cseréjét irányozza elő.

5.

Keretjellegű jogi aktusként ez a program nem részletezi a megteendő fellépéseket, hanem a meghatározott négy célkitűzéssel összhangban lehetőséget nyújt pályázati felhívásokra és ajánlati felhívásokra.

6.

A program általános célkitűzései az internetet és más kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelmére irányulnak anélkül, hogy a kérdésnek a magánélet védelmével kapcsolatos szempontjaira helyeznék a hangsúlyt (3). Az európai adatvédelmi biztos amellett, hogy teljes mértékben támogatja a javaslatot, véleményében felhívja a figyelmet a magánélet védelmével kapcsolatos szempontokra.

7.

Az európai adatvédelmi biztos lényegesnek tartja, hogy a tervbe vett kezdeményezések összhangban legyenek a javaslatban idézett (4) meglévő jogi kerettel, és különösen az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelvvel, a magánéletnek az elektronikus ágazatban való védelméről szóló 2002/58/EK irányelvvel és az adatvédelemről szóló 95/46/EK irányelvvel (5).

8.

A személyes adatok védelmét figyelembe kell venni a programban foglalt különböző szempontok és a programban részt vevő különböző szereplők tekintetében: természetesen a gyermekek személyes adatainak védelme a legfontosabb, de nem az egyetlen kérdés: a gyermekek védelmében vizsgálat tárgyát képező személyekre és tartalmakra vonatkozó személyes adatokat is figyelembe kell venni.

9.

Ezen vélemény az alábbiak szerint fejti ki ezeket a kérdéseket:

10.

Az európai adatvédelmi biztos teljes mértékben támogatja a program célkitűzését és a gyermekek online védelmének fokozására a programban meghatározott cselekvéseket. Különösen a jogellenes vagy káros tartalom visszaszorítása és a gyermekek és más érintett szereplők tudatosítása olyan döntő fontosságú intézkedés, melyet tovább kell fejleszteni.

11.

Az európai adatvédelmi biztos emlékeztetni kíván arra, hogy a gyermekek személyes adatainak megfelelő védelme alapvető fontosságú elsődleges lépés az online biztonság garantálása felé. A gyermekek magánélete védelmének és biztonságának összekapcsolása kifejezetten megtalálható a Miniszteri Bizottságnak „az internetet használó gyermekek méltóságának, biztonságának és magánéletének védelméről” szóló nemrégiben tett nyilatkozatában (6). A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy a gyermekeknek jólétük érdekében joguk van a méltóságra, a különleges védelemre és gondoskodásra, „a megkülönböztetés valamennyi formájával, magánéletük önkényes vagy törvénytelen megzavarásával, valamint a méltóságuk és jó hírnevük elleni törvénytelen támadásokkal szembeni védelemre”.

12.

A gyermekek magánélete védelmével társított kockázatok példájaként a nyilatkozat a gyermekek olyan tevékenységeinek nyomon követhetőségét idézi, mely kiteheti őket különféle bűncselekményeknek, mint például szexuális célzatú zaklatásnak vagy más jogellenes tevékenységeknek. A gyermekek felhasználói profiljának elkészítése és a tevékenységeikkel kapcsolatos személyes adatok tárolása szintén okot adhat visszaélésre, pl. kereskedelmi célokból, vagy oktatási intézmények vagy lehetséges munkaadók kutatásainak céljából. A nyilatkozat ezért felszólít a gyermekek által online hagyott tartalmak és nyomok ésszerűen rövid határidőn belüli eltávolítására vagy törlésére, és a gyermekeket célzó információk kidolgozására és előmozdítására, különösen az információhoz való hozzáférést nyújtó eszközök hozzáértő használatára, a tartalmak kritikai elemzésének fejlesztésére és a megfelelő kommunikációs tudás elsajátítására vonatkozóan.

13.

Az európai adatvédelmi biztos támogatja ezen megállapításokat. Különösen alapvető fontosságúnak tartja a gyermekek tudatosítását az olyan személyes adatok spontán közlésével járó kockázatokkal kapcsolatban, mint például a valódi név, kor vagy lakhely.

14.

A többéves programban javasolt intézkedések 3. pontját (7) kimondottan a „Társadalmi tudatosítás”-nak szentelték, a gyermekeket, szülőket, gondviselőket és nevelőket célzó, az online technológiák használatára és „az online biztonság megőrzésének eszközeire” irányuló cselekvéseken keresztül. A javaslatban megjelölt eszközök közül kettő – a megfelelő információ terjesztése és az olyan kapcsolattartó pontoknak a szülők és a gyermekek rendelkezésére való bocsátása, amelyek választ adnak online biztonsággal kapcsolatos kérdésekre – olyan hasznos eszköz, melynek kifejezetten magába kell foglalnia a gyermekek személyes adatai védelmének e dimenzióját.

15.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozni kívánja, hogy ebben az összefüggésben az adatvédelmi hatóságok releváns köztes szereplőnek számítanak. A javaslatnak ebben a minőségükben meg kell említenie őket, főleg azon szakaszaiban, melyek az együttműködés és az információ, a tapasztalat és a bevált gyakorlatok megosztásának nemzeti és uniós szintű előmozdítását irányozzák elő (8).

16.

Számos kezdeményezést meg lehet említeni a tagállamok vagy az EGT tagállamai által ezen a téren nemrégiben tett lépések illusztrációjaként. A svéd adatvédelmi hatóság éves felmérést készít a fiataloknak az internettel és a megfigyeléssel kapcsolatos véleményéről, csakúgy mint az Egyesült Királyság adatvédelmi hatósága (9), mely 2 000, 14 és 21 év közötti gyermek bevonásával végzett felmérést. A norvég adatvédelmi hatóság az oktatási minisztériummal közösen 2007. januárjában az iskolákat célzó nevelési kampányt indított (10). Portugáliában az adatvédelmi hatóság és az oktatási minisztérium jegyzőkönyvet írt alá az internetre, és különösen a közösségi hálózatokra vonatkozó adatvédelmi kultúra előmozdításáról (11). Ezen projektet követően a portugál közösségi hálózatok a 10 és 15 éves gyermekeknek szóló interfészt és kabalafigurát integráltak rendszerükbe.

17.

Ezen példák illusztrálják, hogy az adatvédelem szereplői aktív és döntő szerepet játszanak a gyermekek online védelmében, és hogy szükséges, hogy a többéves program kifejezetten tartalmazza őket mint közvetítőket.

18.

A javaslat első pontja („A jogellenes tartalom visszaszorítása és a káros online magatartás elleni fellépés” (12)) egyik fő cselekvéseként tartalmazza a jogellenes online tartalom és káros online magatartás jelentésére szolgáló kapcsolattartó pontok létrehozását. Nem kérdéses, hogy a jogellenes tartalomra vagy a káros magatartásra fel kell hívni az illetékes hatóságok figyelmét az ellenük való eredményes küzdelem érdekében. Valójában már létrehoztak kapcsolattartó pontokat a gyermekek védelmével kapcsolatban, de például a spam elleni küzdelemre is (13).

19.

Az európai adatvédelmi biztos mindazonáltal megállapítja, hogy a káros tartalom fogalma tisztázatlan maradt: nem találni arra vonatkozó jelzést, hogy ki a felelős annak meghatározásáért, hogy mely kritériumok alapján és mi számít káros tartalomnak. Ez aggodalomra ad okot, főleg, ha figyelembe vesszük egy ilyen tartalom esetleges jelentésével járó következményeket.

20.

Továbbá, amint az fentebb már említésre került, egy, a jelenlegihez hasonló program keretében nem csak a gyermekek személyes adatainak védelme a tét, hanem minden olyan személy személyes adatainak, aki valamilyen formában a hálózaton áramló információhoz kapcsolódik. Ez a személy lehet például az, akit helytelen magatartással gyanúsítanak és mint ilyet jelentik, de az is, aki gyanús magatartásról vagy tartalomról jelentést tesz, illetve a visszaélés áldozata is. Míg ez az információ egy hatékony jelentési rendszer szükséges feltétele, az európai adatvédelmi biztos fontosnak tartja, hogy emlékeztessen rá, hogy azt mindig az adatvédelmi elveknek megfelelően kell feldolgozni.

21.

Elképzelhető, hogy egyes megvédendő adatok speciális védelmet igényelnek, amennyiben a 95/46/EK irányelv 8. cikkének értelmében különleges adatoknak számítanak. Ez lehet az eset a jogsértések elkövetőire vonatkozó adatokkal kapcsolatban, valamint a visszaélések áldozatainál, különösen, ha gyermekpornográfiáról van szó. Meg kell jegyezni, hogy nemzeti szinten néhány jelentési rendszer megkívánta az adatvédelmi törvények módosítását a gyanúsított elkövetőkre vagy az áldozatokra vonatkozó igazságügyi adatok feldolgozásának lehetővé tétele érdekében (14). Az európai adatvédelmi biztos ragaszkodik ahhoz, hogy bármely létrehozandó jelentési rendszer vegye figyelembe a létező adatvédelmi keretet. A közérdek bizonyítása és a rendszernek elvben a bűnüldöző hatóságok általi felügyeletével kapcsolatos garanciák az ezen keretnek való megfelelést célzó, döntő elemek.

22.

A technikai eszközök használatát a javaslat a jogellenes tartalom és a káros magatartás elleni küzdelem egyik megoldásaként ajánlja (15). A hatásvizsgálatban (16) példákat találunk az ilyen eszközökre, köztük a korfelismerést, az arcfelismerést (az áldozatok bűnüldöző hatóságok általi azonosításához) vagy a szűrési technológiákat. A javaslat szerint ezen eszközöket jobban hozzá kell igazítani a gyakorlati igényekhez, és a releváns érdekeltek számára hozzáférhetővé kell őket tenni.

23.

Az európai adatvédelmi biztos más világosan állást foglalt (17) az új technológiáknak az egyéni jogok védelmének fokozására való felhasználása mellett. Megítélése szerint a személyes adatok beépített védelmére vonatkozó elvnek szerves részét kell képeznie a technológiai fejlődésnek, mely a személyes adatok feldolgozását is érinti. Az európai adatvédelmi biztos ezért határozottan ösztönzi a technológiák ezen irányban való fejlesztését célzó projektek kidolgozását.

24.

Különösen fontos olyan rendszerek kidolgozása, melyek a lehető legnagyobb mértékben csökkentik a gyermekek személyes adatainak felfedését és megbízható védelmet nyújtanak számukra, valamint ennek megfelelően lehetővé teszik számukra az információs társadalom új eszközeinek – például a közösségi hálózatoknak – a biztonságosabb használatát.

25.

Mindazonáltal nem szabad elfelejteni, hogy a techonológiai eszközök felhasználásuk módjától függően különféle hatással lehetnek az egyénekre. Ha információ szűrésére vagy blokkolására használják őket, megakadályozhatják a gyermekek esetlegesen káros tartalomhoz való hozzáférését, ugyanakkor azt is meggátolhatják, hogy valaki törvényes információkhoz hozzájusson.

26.

Noha a kérdéssel kapcsolatos fő aggodalom az információhoz való hozzáférés szabadságához kapcsolódik, a technológia a magánélet védelme szempontjából következményekkel jár. Ugyanis a szűrés – különösen a személyazonossági adatok kezelését használó legfrissebb megoldások – megadott kritériumok alapján működnek, beleértve olyan személyes adatokat, mint a hálózathoz kapcsolódó egyén életkora (felnőttek vagy gyermekek meghatározott tartalmakhoz való hozzáférésének megakadályozására), az információ tartalma és az információ szerzőjének azonosságához kötődő adatforgalom. Ezen személyes információ – automatikus – feldolgozásának módjától függően az érintett egyének következményekkel szembesülhetnek az online kommunikációra vonatkozó joguk tekintetében.

27.

A szűrő vagy blokkoló eszközöknek a hálózatokhoz való hozzáférés ellenőrzésére való használatát ezért nagyon óvatosan – lehetséges ellentétes hatásukat figyelembe véve –, és a magánélet védelmének fokozására a technológia kínálta lehetőségeket teljes mértékben kihasználva kell alkalmazni.

28.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a hatásvizsgálatban (18) adott pontos információt, mely szerint a javasolt lehetőségek egyike sem érinti a magánélethez való jogot és a szólásszabadságot. Továbbá ő is osztja az abban kifejtett véleményt, miszerint az egyik fő cél a felhasználók felvértezése, azaz „jobb döntések meghozatalára és a megfelelő lépések megtételére való felvértezése” a gyermekek védelme érdekében (19).

29.

A javaslat szerint az összes érdekelt együttműködése a kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelme fokozásának szükséges eleme. A javaslat (20) előirányozza ezen érdekeltek között az iparágnak különösen az önszabályozáson keresztüli hozzájárulását és részvételét.

30.

A távközlési és tartalomszolgáltatások nyújtásáért felelős szereplőként az iparág befolyást gyakorolhatna a jogellenesnek vagy károsnak tartott információ bejelentésére, szűrésére vagy blokkolására. Mindazonáltal megbeszélés tárgya lehet, hogy jogi szempontból milyen mértékben bízható az iparágra ez a feladat.

31.

Természetesen üdvözlendő az iparágnak a gyermekek és más érintett szereplők – pl. szülők vagy nevelők – tudatosítását szolgáló együttműködése. A tartalomszolgáltatók felelősségének szintén lényeges pontja az olyan riasztási rendszerek és moderátorok alkalmazása a weboldalakon, melyek lehetővé teszik a nem megfelelő tartalom kizárását.

32.

A távközlési szolgáltatókat tekintve a távközlés ellenőrzése – akár a szellemi tulajdonjog által védett tartalom, akár más jogellenes tartalom ellenőrzését célozza – vitatható. A probléma felveti egy konkrét (távközlési) szolgáltatást nyújtó kereskedelmi szereplőnek egy olyan területen – azaz a távközlési tartalmak ellenőrzésében – való közbelépését, ahol elvben nem szabadna közbelépnie. Az európai adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy ilyen ellenőrzést szolgáltatók elvben nem végezhetnek, főleg nem szisztematikusan. Mikor speciális körülmények között szükség van rá, az elvben a bűnüldöző hatóságok feladata kell, hogy legyen.

33.

A 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport 2005. január 18-i véleményében (21) ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy „az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv 15. cikkének megfelelően az internetszolgáltatókra nem róható ki a szisztematikus megfigyelés és együttműködés kötelezettsége. (…) Amint azt az adatvédelmi irányelv 8. cikke megállapítja, bűncselekményekre, büntetőítéletekre vagy biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatok feldolgozása kizárólag a tagállamok által meghatározott szigorú feltételek mellett történhet. Noha bármely egyén nyilvánvalóan jogosult igazságügyi adatoknak saját peres ügye során való feldolgozására, ez az elv nem teszi lehetővé a harmadik felek által végzett, részletekre kiterjedő nyomozást, személyes adatok harmadik felek általi gyűjtését és központosított adatbázisban való tárolását, beleértve különösen az általános jellegű szisztematikus kutatást, mint pl. az internet átvizsgálását (…). Az ilyen nyomozás az igazságügyi hatóságok hatáskörébe tartozik”.

34.

A magánszereplők közbelépése egy olyan területen, ahol a szólásszabadság, az információhoz való hozzáférés, a magánélethez való jog és más alapvető jogok védelme a kérdés, felveti a használt eszközök arányosságának problémáját. Az Európai Parlament nemrégiben elfogadott egy állásfoglalást (22), melyben hangsúlyozza egy olyan megoldás szükségességét, mely összhangban van az egyének alapvető jogaival. Állásfoglalásának 23. pontjában megállapítja, hogy „az internet a kultúra kifejeződésének széleskörű platformja és az ismeretekhez való hozzáférés és az európai kreativitásban való demokratikus részvétel eszköze, amely az információs társadalomban összeköti a generációkat; (a Parlament) felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartózkodjanak olyan intézkedések elfogadásától, amelyek ellentétesek a polgári szabadságjogokkal, az emberi jogokkal, valamint az arányosság és a hatékonyság elvével, és eltérítő hatásuk van, mint például az internethez való hozzáférés megszakításának”.

35.

Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint egyensúlyt kell találni a jogellenes tartalom elleni küzdelem törvényes célkitűzése és a felhasznált eszközök megfelelő jellege között. Emlékeztet arra, hogy a távközlési hálózatok megfigyelésére irányuló – konkrét esetben szükséges – bármely tevékenység a bűnüldözési hatóságok feladata kell, hogy legyen.

36.

Az európai adatvédelmi biztos támogatja az internetet és egyéb kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelmére irányuló többéves közösségi programra irányuló javaslatot. Üdvözli a tényt, miszerint ez a program a gyermekek védelme hatékonyságának fokozására új technológiák és konkrét cselekvések kidolgozására kíván összpontosítani.

37.

Az európai adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy a gyermekek online biztonságának elengedhetetlen előfeltétele a személyes adatok védelme. A programban javasolt cselekvésekkel, különösen az alábbiakkal meg kell akadályozni a gyermekek személyes adataival való visszaélést:

38.

Ezen cselekvéseket azon tény szem előtt tartásával kell kidolgozni, hogy a gyermekek védelmére olyan környezetben kerül sor, ahol mások jogai is sérelmet szenvedhetnek. Az adatgyűjtésre, -blokkolásra vagy -bejelentésre irányuló bármely kezdeményezésre csak minden érintett egyén alapvető jogainak és az adatvédelemre vonatkozó jogi keretnek a tiszteletben tartása mellett kerülhet sor. Az európai adatvédelmi biztos különösen emlékeztet arra, hogy a távközlési hálózatok megfigyelésére irányuló – konkrét esetben szükséges – bármely tevékenység a bűnüldözési hatóságok feladata kell, hogy legyen.

39.

Az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy ez a program a további konkrét cselekvések általános keretét adja meg. Úgy véli, hogy néhány, az ebben a véleményben megfogalmazott megfigyelés első lépésként értékelendő és a gyakorlatban kidolgozható, a még elindításra váró projektekre való hivatkozással és a program cselekvéseivel összhangban. Azt javasolja, hogy ezen gyakorlati projektek meghatározása során szorosan működjenek együtt az adatvédelmi hatóságokkal. Továbbá hivatkozik a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoportnak a témában végzett tevékenységeire, és különösen a közösségi hálózatokkal foglalkozó munkacsoport aktuális munkájára (23).

—

az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.),

—

az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.),

—

az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).