5.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 172/34

—

sajnálatosnak tartja, hogy néhány jelentős szempont – mint a tengerészeti oktatás és képzés, a parti területeket és a tengerfenék védelmét támogató európai alap létrehozása – nem kapott elegendő figyelmet,

—

sajnálatosnak tartja, hogy a közleményben nem esik szó a tengerfenék hasznosításának és védelmének kérdéséről, és úgy véli, hogy a politikához tartoznak a csővezetékek és kábelek tengerfenékre való lefektetésével és áthelyezésével, valamint hasznosításával kapcsolatos általános stratégiai előírások is,

—

megismétli „Az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikája felé” című véleményében megfogalmazott kérését, mely szerint meg kellene vizsgálni azt a lehetőséget, hogy az Európai Unió finanszírozási eszközeinek felülvizsgálatával létrehozható-e egy egységes egyszerűsített rendszer, mely valamennyi vagy a legtöbb tengeri vonatkozású kérdést összefogja egy parti területeket és szigeteket támogató európai alap keretében,

—

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő ütemtervet azokkal a legfontosabb középtávú és hosszú távú célkitűzésekkel, amelyeket az európai tengeri politikában 2015-ig, illetve 2020-ig el kellene érni,

—

még mindig hiányolja az egyértelmű kapcsolatokat a tengerpolitikai kék könyv és a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelv között, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tisztázza ezeket a kapcsolatokat, valamint foglalkozzon behatóbban mindkét témával,

—

ismételten szorgalmazza egy, a helyi és regionális önkormányzatokat és az érdekelt feleket is magában foglaló európai tengerészeti platform létrehozását, amely a szakismeretek összegyűjtésének és a bevált gyakorlatokról szóló tapasztalatcserének az eszköze lehetne.

Előadó

:

Dr. Saima KALEV (EE/UEN-EA), Jõgeva polgármestere

1.

üdvözli és jóváhagyja „Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról” szóló európai bizottsági közleményt. Örömét fejezi ki afelett, hogy az Európai Bizottság ezúttal olyan egységes megközelítést próbál találni ebben a lényeges kérdésben, amely az ember tengerekhez és óceánokhoz fűződő kapcsolatának minden aspektusát lefedi. Ezáltal egységes politikai cselekvési keret jön létre, amely lehetővé teszi majd valamennyi tengeri vonatkozású tevékenység fenntartható módon való optimális fejlesztését;

2.

méltányolja, hogy számos érdekelt részt vett a konzultációs folyamatban, attól tart azonban, hogy néhány jelentős szempont – mint a tengerészeti oktatás és képzés, a parti területeket és a tengerfenék védelmét támogató európai alap létrehozása – nem kapott elegendő figyelmet;

3.

osztja azt a véleményt, hogy az óceánokkal és tengerekkel kapcsolatos valamennyi kérdés összefügg egymással, és összehangolt módon kell megoldani őket. A kívánt eredmények elérése érdekében valamennyi intézkedés terén fontos az összehangolt tájékoztatás az elért haladásról (pl. egy honlap). Minden kötelező fellépésnek vagy szabályozásnak tudományos tényeken és értékeléseken kell alapulnia, amelyek figyelembe veszik az ökoszisztémák helyi eltéréseit és a tengeri erőforrások emberi felhasználásának regionális különbségeit;

4.

meggyőződése, hogy az EU tengerpolitikája hosszú távon igen jelentős politikává válhat, mivel az EU területének több mint 50 %-át víz borítja, amely biológiai, fizikai és geológiai erőforrásokat rejt magában;

5.

felhívja a figyelmet arra, hogy a tengeri környezet egy lényeges eleméről, mégpedig a tengerfenék hasznosításának és védelmének kérdéséről, amely az egyes tagállamok illetékességi köréhez tartozik, az integrált tengerpolitikáról szóló közleményben nem esik szó. Az RB szerint ehhez a politikához tartoznak a csővezetékek és kábelek tengerfenékre való lefektetésével és áthelyezésével, valamint hasznosításával kapcsolatos általános stratégiai előírások is;

6.

kiemeli, hogy a tengerpolitika túlmutat az egyes tagállamok határain, és sokrétű megközelítést, valamint több szinten is hatékony irányítást igényel;

7.

üdvözli az integrált, ágazatokat átfogó koncepciót, amelynek megvalósításához együttműködés, valamint a tengerrel kapcsolatos intézkedéseknek az egyes döntéshozatali szintek közötti összehangolása szükséges. Ehhez meg kell találni a középutat a versenyképesség, a fenntarthatóság és a környezetvédelem között;

8.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok lényeges szerepet játszanak a politika kialakításában és megvalósításában, valamint a jogi feltételek megteremtésében, továbbá egyértelmű feladatot kell betölteniük a vonatkozó politikai intézkedések integrálása során és abban, hogy tájékoztassák az embereket a tengerek adta lehetőségekről, illetve az emberi tevékenységeknek a tengeri élővilágra gyakorolt hatásáról;

9.

utal arra, hogy az EU integrált tengerpolitikájának sikeres megvalósításához elengedhetetlen, hogy a helyi és regionális önkormányzatok továbbra is késznek mutatkozzanak a szerepvállalásra e területen, és hatékony hozzájárulást nyújtsanak;

10.

osztja az Európai Bizottság nézetét, amely szerint a Régiók Bizottsága többletértéket adhat ehhez a folyamathoz. A Régiók Bizottsága olyan koncepcióval szeretné elősegíteni ezt, amely támogatja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok részt vegyenek a folyamatban, és hatékony hozzájárulást nyújtsanak;

11.

meg szeretné találni a módját, hogy hogyan lehet támogatni a helyi és regionális önkormányzatokat a megvalósítási stratégia kidolgozásában és a tervezett intézkedések végrehajtásában, mégpedig figyelembe véve a tagállamok és bizonyos – a szigeteket, szigetcsoportokat és legkülső területeket is bevonó, megerősített együttműködést igénylő – tengerparti régiók különböző adottságait, valamint a nemzetközi dimenziót;

12.

azt ajánlja, hogy vegyék figyelembe a régiók különböző kapacitásait, valamint a konzultációs folyamat során képviselt álláspontokat;

13.

osztja a közlemény nézetét, amely szerint a tengerpolitika által előidézett valamennyi módosítás elsősorban a parti területekre, az azokhoz kapcsolódó ún. szárazföldi vizekre és folyótorkolatokra van hatással;

14.

folyamatos erőfeszítéseket tesz a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásainak kiépítéséért, az eszközök kötelező rendelkezésre állásának biztosításáért, és ennek érdekében egy, a parti területeket és szigeteket támogató európai alap létrehozásáért. megismétli „Az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikája felé” című véleményében megfogalmazott kérését, mely szerint meg kellene vizsgálni azt a lehetőséget, hogy az Európai Unió finanszírozási eszközeinek felülvizsgálatával létrehozható-e egy egységes egyszerűsített rendszer, mely valamennyi vagy a legtöbb tengeri vonatkozású kérdést összefogja egy parti területeket és szigeteket támogató európai alap keretében. Az eszközöket úgy kell felhasználni, hogy az előnyös legyen a tengerek környezeti és ökológiai helyzetének szempontjából;

15.

továbbra is kitart a CdR 84/2005. sz. véleményben képviselt álláspontja mellett, amely szerint döntő jelentőségű az innovációk és a vállalatfejlesztés támogatása, főként az új tengeri technológiák fejlesztését tekintve;

16.

osztja azt a nézetet, amely szerint az integrált tengerpolitika hozzá fog járulni a globalizációval és a versenyképességgel, az éghajlatváltozással, a tengeri környezet veszélyeztetésével, a tengeri forgalom biztonságával, valamint az energiaellátás biztonságával és a fenntarthatósággal kapcsolatos problémák megoldásához;

17.

szükségesnek tartja azt is, hogy ez a politika a tengerkutatási, a technológiai és az innovációs kiválóságon, a lisszaboni foglalkoztatási menetrenden és a göteborgi fenntarthatósági menetrenden alapuljon;

18.

osztja az Európai Bizottság véleményét a többletérték kérdésében, amelyet az RB a CdR 258/2006. sz. véleményében vetett fel, rámutatva arra, hogy az integrált megközelítés hozzájárul a véleménykülönbségek elkerüléséhez, a szinergiák megteremtéséhez, valamint a polgárokkal és a szomszédos régiókkal való objektív információcsere biztosításához;

19.

méltányolja az Európai Bizottság annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy a szóban forgó közleménnyel alapot teremtsen a döntéshozatali kerethez és az ágazatokon átnyúló eszközökhöz, amelyek szükségesek az EU integrált tengerpolitikájához, valamint hogy ismertesse az általa a jelenlegi hivatali időszakban bevezetni szándékozott legfontosabb intézkedéseket; ebben az összefüggésben az RB üdvözli, hogy az Európai Bizottság a 2009-re vonatkozó politikai stratégiájában (COM(2008) 72 végleges) megerősíti, hogy a tengerpolitika politikai prioritásainak egyike; az RB sajnálja ugyanakkor a 2009-re tervezett alacsony szintű, a halászati politika forrásaiból 6 millió EUR átcsoportosításával megvalósuló támogatást e területen;

20.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság ezen intézkedések során a szubszidiaritásnak és a versenyképesség megőrzésének alapelveiből, az ökoszisztémákat középpontba helyező megközelítésből és az érdekeltek részvételének követelményéből szeretne kiindulni;

21.

a fenti okok miatt arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő ütemtervet azokkal a legfontosabb középtávú és hosszú távú célkitűzésekkel, amelyeket az európai tengeri politikában 2015-ig, illetve 2020-ig el kellene érni;

22.

úgy véli, egy ilyen fontos dokumentum esetében, mint az EU integrált tengerpolitikájáról szóló közlemény, az időbeli horizontot lényegesen tágabbra, a jelenlegi hivatali időszakon túlmenő időtartamra kell tervezni;

23.

rendkívül fontosnak tartja az atlanti, a jeges-tengeri, a földközi-tengeri, a fekete-tengeri, a balti- és északi-tengeri régiókban uniós keretek között tevékenykedő regionális és e területtel foglalkozó munkacsoportokkal és szervezetekkel való együttműködést, véleményük kikérését és tevékenységeik támogatását. Felkéri az Európai Bizottságot arra, hogy szervezze meg az integratív tengerészeti politika végrehajtását az említett területeken;

24.

megemlíti, hogy az integrált megközelítéshez az illetékességi területek egyértelműen körülhatároltak, ezért az EU-nak azokat a hatásköröket kell érvényesítenie – a szubszidiaritás teljes tiszteletben tartása mellett –, amelyeket a Szerződés az érintett politikákkal (környezetvédelem, közlekedés, halászat, regionális és iparpolitika) kapcsolatos intézkedésekre biztosít;

25.

támogatja az Európai Bizottságnak azt a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy az érdekelt felekkel, főként a part menti régiókban, szorosan együttműködve nemzeti integrált tengerpolitikai iránymutatásokat dolgozzanak ki és várakozással tekint az Európai Bizottságnak e témára, valamint az érintett felekkel folytatott konzultációkra vonatkozó útmutatásaira, amelyek elismerik a helyi és regionális önkormányzatok különleges hatásköreit az integrált tengerpolitika vonatkozásában;

26.

lényegesnek tartja azokat a döntéseket, hogy az Európai Bizottság 2008-ban ezen tagállami integrált tengerpolitikák kidolgozásához számos iránymutatásra tesz javaslatot, 2009-től pedig éves jelentéseket készít a tagállamok e téren hozott intézkedéseiről;

27.

kiegészítő támogatási iránymutatásokat ajánl a helyi és regionális önkormányzatok számára; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a jó nemzeti és regionális szintű kormányzás irányelveinek keretében tekintse alapelvnek a következőket: a legfontosabb tengerpolitikai célkitűzésekre irányuló javaslatokat, olyan módszereket, melyek segítségével ezek a célkitűzések integrált megközelítés által elérhetők és ajánlott határidőket a célkitűzések elérésére;

28.

úgy véli, hogy a javasolt koordináció nem biztosítja az integrációt, az iránymutatások különböző módokon értelmezhetők, a koordinációs struktúrák pedig még nem jelentenek döntéshozatali struktúrákat;

29.

javasolja, hogy a régiók számára dolgozzanak ki egy áttekinthető, a bevált gyakorlati példákat felsoroló összefoglalást;

30.

egy egyértelmű rendszer létrehozását ajánlja, amely biztosítja, hogy a régiók folyamatosan hatékony és eredményes hozzájárulást nyújtsanak, valamint megfelelő módon elkerülhetők legyenek a régiók közötti esetleges konfliktusok;

31.

kiemeli, hogy erre a célra regionális végrehajtási stratégiákat kell kidolgozni;

32.

javasolja a helyi és regionális önkormányzatokkal való párbeszéden alapuló döntéshozatali folyamatok felgyorsítását tengerpolitikai kérdésekben. Utal arra, hogy a tagállamokat, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat is közvetlenül be kell vonni a végrehajtási stratégia kidolgozásába. A stratégia céljait velük együtt kell meghatározni, ami megerősíti, hogy minden tevékenység elősegítse az egyes területeket átfogó integrációt. Ugyanilyen módon lehetne a feladatokat meghatározni és a pénzügyi források kérdését kezelni;

33.

támogatja a tagállamok parti őrségei közötti továbbfejlesztett együttműködést, valamint azt a döntést, hogy intézkedéseket tesznek egy interoperábilisabb felügyeleti rendszer létrehozására a meglévő megfigyelési és nyomon követési rendszerek egyesítése céljából, amelyeket a tengeri biztonság és a tengeri környezet védelme, a tengerek szennyezésének elkerülése érdekében, a halászat ellenőrzésében, a külső határok ellenőrzése során és egyéb jogérvényesítési tevékenységhez alkalmaznak. Az Európai Bizottságnak ezzel a témával kapcsolatban a Földközi-tengerre vonatkozó kísérleti projektet kellene indítania, amelyet később egész Európára ki lehetne terjeszteni;

34.

üdvözli azt az elhatározást, hogy az Európai Bizottság 2008-ban menetrendet terjeszt elő a tagállamok tengeri területfejlesztésének támogatása céljából;

35.

szükségesnek tartja, hogy az Európai Bizottság 2008-ban intézkedéseket tegyen az európai tengeri megfigyelési és adathálózat létrehozására vonatkozóan, és felülvizsgálja a tagállami vizek többdimenziós feltérképezésének igényét a kiváló minőségű adatokhoz való hozzáférés javítása érdekében. Az Európai Bizottságnak ezzel a témával kapcsolatban az Északi-tengerre vonatkozó kísérleti projektet kellene indítania, amelyet később egész Európára ki lehetne terjeszteni;

36.

osztja az Európai Bizottságnak azt a nézetét, hogy az európai tengeri szállítás hatékonyságának javítása és hosszú távú versenyképességének biztosítása céljából – a közlekedési ágazat többi résztvevőjével együttműködve – korlátozások nélküli európai tengeri szállítási térséget kell létrehozni;

37.

üdvözli a 2008–2018 időszakra szóló átfogó tengeri szállítási stratégia előkészítését, amelynek tartalmaznia kellene a tengeri gyorsforgalmi utak létrehozását és a rövid távú tengeri szállítást. A stratégiának a nagy európai kikötőknek a transzeurópai közlekedési hálózatokhoz kapcsolt hálózata mellett figyelmet kellene fordítania a kis- és közepes méretű kikötőkre is, mivel ezek nagy jelentőségűek a külső régiók és szigetek számára, valamint hozzájárulnak a nagy kikötőkben és a közutakon jelentkező közlekedési akadályok elkerüléséhez;

38.

felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék az európai kikötők közötti együttműködést a következők támogatása érdekében: a) a leginkább környezetbarát megoldásként a lehető legnagyobb mennyiségű áru tengeri úton történő szállítása az Unióban, ideértve az importot, az exportot és a tranzitszállítást, b) az áruk tengeri kereskedelmének költséghatékonysága és ökohatékonysága, különös tekintettel az árumozgások várható növekedésére;

39.

tudomásul veszi a konzultációs folyamat során arra a kérdésre kapott válaszokat, hogy a tengeri környezet védelmére és megőrzésére irányuló tematikus stratégia (1) és a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelvjavaslat (2) hogyan integrálható a leendő közös tengerpolitikába – mivel az Európai Bizottság ezeket az integrált stratégia alkotóelemeinek nevezi;

40.

hangsúlyozza, hogy az említett stratégiák az integrált tengerpolitika környezetpolitikai alapját jelentik, mivel elősegítik az ökológiai, társadalmi és gazdasági kérdéseket egyenrangúként kezelni szándékozó, ökoszisztéma alapú megközelítést. Az ökológiai elem szintén időbeli feltételekhez van kötve (a tengeri környezet jó állapotának elérése 2020-ig);

41.

a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelvre vonatkozó javaslat kimondja, hogy azoknak a régióknak, ahol a tenger állapota kritikus, gyorsabb intézkedéseket kell kidolgozniuk és megvalósítaniuk a kielégítő környezeti állapot megteremtése érdekében. Ezekben a régiókban létfontosságú, hogy az Európai Bizottság összehangolja a különböző érintett ágazatokat, programokat és stratégiákat, továbbá elegendő pénzügyi támogatást biztosítson. Egy valóban integrált tengerpolitika megteremtéséhez figyelembe kell venni egyes szárazföldi tevékenységeket is, így a mezőgazdaságot, a szennyvízkezelést, a közlekedést és az energiatermelést. Ezek a régiók kísérleti területekként működhetnének egy valódi és teljesen integrált tengerpolitika számára;

42.

még mindig hiányolja az egyértelmű kapcsolatokat a tengerpolitikai kék könyv és a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelv között, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tisztázza ezeket a kapcsolatokat, valamint foglalkozzon behatóbban mindkét témával az említett tevékenységek dupla elvégzésének elkerülése érdekében;

43.

kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot arra, hogy miként lehetne összekapcsolni az egyes Natura 2000 tengeri területeket az EU-ban;

44.

azt a nézetet képviseli, hogy a part menti területek integrált irányítása jól átgondolt koncepción alapul, amely számos értékes és bevált eljárásmóddal járulhat hozzá a tengerpolitika kidolgozásához, illetve javasolja, hogy emellett vizsgálják meg a part menti területek integrált hasznosításával kapcsolatban szerzett helyi és regionális tapasztalatokat, főként a helyi önkormányzatok és fontos szereplők által létrehozott helyi part menti partnerségeket, melyek célja a tengerparti övezet költséghatékony, alulról felfelé irányuló integrált kezelése, és állapítsák meg, hogyan egyeztethető össze a tengerparti övezet integrált kezelése (ICZM) és a tengerpolitika;

45.

a technikai téren és adminisztratív irányítási kérdésekben való együttműködés elősegítése érdekében szoros kapcsolatok kiépítését ajánlja a helyi és regionális önkormányzatokkal, amelyek végrehajtják a tagállamok vízügyi politikáinak intézkedéseit. Ennek célja, hogy 2015-ig elérhető legyen a felszíni vizek jó ökológiai állapota a parttól egy kilométeres távolságig (3);

46.

utalni kíván arra, hogy az európai kikötői politikával kapcsolatos álláspontját részletesen kifejtette az európai bizottsági közleményről (COM(2007) 616) alkotott 237/2007. sz. véleményében;

47.

egyetért azzal, hogy új kikötői politikára kell javaslatot tenni, amely figyelembe veszi a kikötők összetett szerepét, valamint az európai logisztika szélesebb összefüggéseit;

48.

azt ajánlja, hogy a strukturális alapokból származó eszközöket a regionális kikötői struktúrákba és más ehhez kapcsolódó projektekbe történő beruházások lehetővé tételére használják fel;

49.

támogatja a kikötőben tartózkodó hajók által okozott kibocsátás mérséklésére irányuló javaslatot, amely főként a parti energiaellátást sújtó adóhátrányok megszüntetését érinti, valamint az uniós, illetve világszintű, a part menti elektromos áram hajókra történő vezetésére vonatkozó műszaki szabványok kifejlesztését és támogatását;

50.

szintén szükségesnek tartja a vonatkozó közösségi környezetvédelmi jogszabályok kikötőfejlesztésre történő alkalmazásáról szóló iránymutatások kidolgozását;

51.

hangsúlyozza továbbá, hogy biztosítani kell a jövőbeli fenntartható energiaellátást, és kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy módszeresen támogassák a környezetbarát megújuló tengeri energiaforrásokat, például a szél, hullám, árapály és óceáni áramlatok tekintetében, különösen a kutatás és fejlesztés prioritásként való kezelésével és támogatásával, valamint pénzügyi megközelítés, így elegendő átvételi árak révén (feed-in-tariffs). Ezen túlmenően fel kell számolni a megújuló tengeri energiaforrások fejlesztését akadályozó adminisztratív korlátokat;

52.

úgy véli, hogy a helyi tulajdonú, nem nyereségorientált kikötőket meg kell védeni a tönkremenéstől, mivel azok eredeti gazdasági funkciójukon túlmenő társadalmi, szabadidős és turisztikai haszonnal rendelkeznek a környező települések számára;

53.

üdvözli az Európai Bizottság pozitív hozzáállását a több ágazatot átfogó klaszterek és a regionális tengeri kiválósági központok kialakításának támogatására, valamint a tengeri klaszterek európai hálózatának elősegítésére vonatkozóan;

54.

kéri ennek kapcsán a létrehozandó egységek szerkezetének és formáinak tisztázását, valamint annak kifejtését, hogy ezeknek a struktúráknak milyen politikai hozzájárulást kell tenniük, és hogy ennek során milyen szerepet szánnak az Európai Bizottságnak és a Régiók Bizottságának;

55.

üdvözli azt az elhatározást, hogy az Európai Bizottság a szociális partnerekkel szoros együttműködésben át fogja értékelni az EU munkaügyi jogalkotásában a tengeri ágazatokat érintő eltéréseket;

56.

úgy ítéli meg, hogy a tengerészeti munka biztonságának javítása érdekében jelentős felelősség hárul a tagállamokra, mivel szükséges az olyan nemzetközi szövegek ratifikálása, mint az ILO-nak a tengerészeti munka normáiról szóló, 2006. februárban egységes szerkezetbe foglalt egyezménye, illetve a 2007 júniusában elfogadott, a halászati munkáról szóló ILO-egyezmény;

57.

méltányolja a tengerészeti kiválósági oklevél támogatására irányuló elhatározást;

58.

a tengerészeti képzés javítására szolgáló intézkedések alkalmazását ajánlja, hogy ezáltal biztosítható legyen a szakmai képzés nemzetközi elfogadottsága és a további képesítések lehetősége, és így rendelkezésre álljanak a szükséges képzettséggel rendelkező szakemberek;

59.

meggyőződése, hogy elsőként a tengerparti régiók fogják elszenvedni az éghajlatváltozás hatásait, ezért olyan kiemelt intézkedéseket ajánl, mint a hajók kibocsátásának csökkentése, a megújuló tengeri energiaforrások fejlesztése és elterjesztése, a tengeri biodiverzitás csökkenésének megállítása, part menti védelem. Következésképpen üdvözli az Európai Bizottságnak azt a döntését, hogy kísérleti intézkedéseket vezet be az éghajlati változások part menti övezetekben gyakorolt hatásának csökkentése és az azokhoz való alkalmazkodás céljából;

60.

kéri, hogy az Európai Bizottság nyilatkozzon arról, mennyiben tartja ezt szükségesnek a nem part menti régiók számára;

61.

egyetért azzal, hogy támogatni kell a hajózás okozta olajszennyezés csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket;

62.

üdvözli azt az elhatározást, hogy aktívan támogatni kell az üvegházhatású gázok hajózás okozta kibocsátásának csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket;

63.

kéri a villamos energia megadóztatásáról szóló irányelv módosítását oly módon, hogy az kötelezze a tagállamokat arra, hogy ne adóztassák meg nagyobb mértékben a hajók kikötőbeli villamosáram-ellátását, mint a bunkerolajat, mivel az irányelv által bevezetett jelenlegi rendszer ösztönzi a levegőszennyezést, mely a kikötővárosokban mintegy 80 %-ban a hajók által elégetett bunkerolajból származik;

64.

üdvözli az Európai Bizottság és a tagállamok az SO2 és az NOx szintjének, valamint a hajók finompor-kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítéseit az EU tengeri területein és főként a kikötőkben. Mivel ez hosszú távon nem lesz elég, a Régiók Bizottsága további csökkentéseket sürget, ezért arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy legkésőbb 2030-ra a gépkocsik esetében engedélyezett szintre csökkentse a hajók kibocsátását;

65.

síkraszáll azért, hogy a hajók kibocsátását vonják be az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerébe;

66.

üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy a folyamatban lévő nemzetközi szintű munka megfelelő figyelembe vételével javaslatokat tesz a használatból kivont hajók hatékony, biztonságos és környezetbarát szétszerelésére;

67.

üdvözli a határozott fellépést a visszadobás gyakorlata és az olyan kártékony halászati gyakorlatok megszüntetésére, mint az érzékeny halászterületeken folytatott nyílt tengeri fenékvonóhálós halászat. Különösen fontos megvizsgálni, hogy a túlhalászás problematikáját illetően hogyan működhetnek együtt az egyes országok;

68.

üdvözli az illegális, nem bejelentett és nem szabályozott halászat elleni szigorú eljárást azokban a régiókban, ahol tények és kutatási eredmények bizonyítják, hogy ilyen eljárás szükséges;

69.

elismeri, hogy megfelelő ösztönzőkkel támogatni kell a kisipari halászati módszereket, amelyek az európai tengereken nagy hagyományokkal rendelkeznek, szelektívebbek és környezetbarátabbak;

70.

az Európai Bizottság véleményét kéri arról, hogy a két utóbbi témára vonatkozóan hogyan lehet az eddigieknél hatékonyabban megvalósítani az integrált politikát;

71.

támogatását fejezi ki a környezetvédelmi szempontból biztonságos európai akvakultúra-iparág kialakításának előmozdítását illetően;

72.

üdvözli az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy 2008-ban alapvető európai stratégiát terjeszt elő a tengeri és tengerészeti kutatásról;

73.

kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe az „Európai Óceánkutató Intézetek” hálózatának gondolatát az új tengeri kutatási stratégia keretében;

74.

szintén szükségesnek tartja a 7. kutatási keretprogram keretében ágazatokon átnyúló felhívások közzétételét az integrált megközelítés előmozdítására és a tengeri ügyekkel kapcsolatos több területet érintő kérdések megértésének javítására, így az éghajlatváltozás, valamint az abból eredő tengerszint-emelkedés és változó időjárás által gyakorolt hatás tekintetében a kikötők használhatóságára és általában véve a hajózásra;

75.

üdvözli az arra irányuló kutatás támogatását, hogy lehetővé váljon az éghajlati változások tengeri tevékenységekre, a tengeri környezetre, a part menti övezetekre és a szigetekre gyakorolt hatásainak előrejelzése és mérséklése, illetve az azokhoz való alkalmazkodás, és kéri az Európai Bizottságot, hogy a part menti régiók számára dolgozza ki az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás európai stratégiáját, mely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás egyre növekvő költségeinek alapos felmérésén alapul a partokon, és segít abban, hogy azok ne akadályozzák a gazdasági növekedést ezeken a területeken;

76.

méltányolja azt az elhatározást, hogy az Európai Bizottság támogatni fogja egy európai tengertudományi partnerség létrehozását a tudományos közösség, az ipar és a politikaformálók közötti, egyeztetett párbeszédhez;

77.

felteszi a kérdést, hogyan és milyen mértékben támogatja az Európai Bizottság ezt a partnerséget, miben nyilvánul meg ez a támogatás, hogyan függ össze az Európai Bizottság által kezdeményezett konzultációs struktúrával, és miben különbözik ez utóbbitól;

78.

hangsúlyozza a regionális adatok jelentőségét és nemzetközi összefüggésben való kiértékelésüket;

79.

szükségesnek tartja a statisztikák összehasonlítását az ágazatspecifikus versenyképesség és a reformtevékenység elősegítése érdekében (ami kifejezésre jut az RB CdR 258/2006. sz. véleményében, a „kék könyvben” azonban nem);

80.

tájékoztatást kér arról, hogy mennyi befolyással rendelkezhetnek a régiók a kísérleti projektekre, illetve a tudományos és fejlesztési projektekre való felhívásokra, valamint hogy mennyiben valósíthatnak meg példaértékű projekteket;

81.

ismételten szorgalmazza egy, a helyi és regionális önkormányzatokat és az érdekelt feleket is magában foglaló európai tengerészeti platform létrehozását, amely a szakismeretek összegyűjtésének és a bevált gyakorlatokról szóló tapasztalatcserének az eszköze lehetne; javasolja, hogy a régiók számára minél előbb dolgozzanak ki egy listát a legjobb gyakorlatokról, esetleg a legjobb tengerpolitikai gyakorlatokat tartalmazó, már létező európai listák alapján, különösen az alábbiakra vonatkozó példákkal: általános tengerpolitikai célkitűzések meghatározása, jó kormányzás, ágazati politikák és azok integrációja, regionális tengerpolitikai cselekvési tervek;

82.

lényegesnek tartja a fenntartható part menti és tengeri turizmus támogatását a tervezett idegenforgalmi kezdeményezés keretében;

83.

az Európai Bizottság véleményét kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a part menti régiók milyen módon járulhatnak hozzá az optimális életminőség biztosításához a part menti régiókban, illetve hogy milyen szinergiák lennének lehetségesek például az EU más politikaterületeivel;

84.

támogatja, hogy a bevált gyakorlatok terjesztésének alapjaként az Európai Bizottság sürgősen hozzon létre egy adatbázist minden olyan EU által finanszírozott regionális politikai projektről, mely a tengerpolitikával kapcsolatos; ennek az adatbázisnak egyúttal átláthatóságot is kell teremtenie a tengeri projektekre és part menti régiók számára rendelkezésre álló közösségi pénzeszközök vonatkozásában;

85.

támogatja a közösségi katasztrófamegelőzési stratégia kialakítására tett javaslatot, amely elsősorban a part menti régiók veszélyeit tartalmazza, és amely többek között olyan kikötőket jelöl ki, amelyekben vészhelyzet esetén olajtartályhajók és más veszélyes rakománnyal rendelkező hajók köthetnek ki. A tengeri közlekedés biztonságával kapcsolatos intézkedések esetében a téli tengeri közlekedés speciális szempontjait is figyelembe kell venni;

86.

lényegesnek tartja az Európai Bizottság döntését, amely szerint támogató intézkedésekkel elő fogja mozdítani a legkülső régiók és szigetek lehetőségeinek fejlesztését. A félreeső parti és szigeti területek sajátos problémáira a tengerpolitika és más uniós szintű politikai intézkedések keretében tett közös erőfeszítések révén kell megoldást találni;

87.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság az európai bővítési és szomszédsági politika és az északi dimenzió keretében támogatni kívánja az együttműködést;

88.

üdvözli az Európai Bizottság azon elhatározását, hogy stratégiát fog javasolni az Unió tengerpolitikájának a főbb partnerekkel folytatott, strukturált párbeszéd útján történő külső kivetítésére;

89.

kéri annak tisztázását, hogy a bizonyos mértékben regionalizált szaktudást (példa: a Helsinki Bizottság a Balti-tenger védelmére [HELCOM]) hogyan lehet a legjobban hasznosítani a külkapcsolatokban;

90.

az Európai Bizottsággal egyetértve szükségesnek tartja egy európai tengeri atlasz kidolgozásának megkezdését;

91.

támogatja azt a javaslatot, hogy 2008-tól évente ünnepeljék meg az európai tengerészeti napot, és hogy ebbe kezdettől fogva vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat, az érdekelt feleket és tapasztalataikat;

92.

szorgalmazza, hogy az oktatási rendszer, a média, az internet és más információs csatornák révén jelentősen fokozódjon, és támogatást nyerjen a minden tengerrel kapcsolatos kérdést illető PR-tevékenység;

93.

úgy véli, hogy a tengeri nemzeti parkok alkalmasak lehetnek mind a közvélemény figyelmének felkeltésére, mind az érzékeny tengeri térségek védelmére;

94.

átfogó intézkedéscsomag kidolgozását javasolja a tengeri Európa láthatóságának növelése érdekében, különös tekintettel tengeri örökségünk figyelembevételére.