Adgang til EU-lovgivningen
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">Mere om eksperimenthjørnet</a>
Vælg de eksperimentelle funktioner, som du ønsker at prøve
EUR-Lex
Adgang til EU-lovgivningen

Dette dokument er et uddrag fra EUR-Lex

Du er her
Brug anførselstegn for at søge efter en nøjagtig ordlyd. Tilføj en stjerne (*) efter et søgeord for at finde variationer af det (f.eks. transp* eller 32019R*). Indsæt et spørgsmålstegn (?) i stedet for et bogstav i et søgeord for at finde variationer af det (f.eks. vil en søgning på sa?en give hittene sagen, salen og saven).
Søgetips
Flere søgemuligheder? Brug Avanceret søgning

Dokument 52008IG0227(01)

A Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Svéd Királyság kezdeményezése (…) az Eurojust megerősítéséről és a 2002/187/IB határozat módosításáról szóló, …-i tanácsi határozat elfogadása céljából

HL C 54., 2008.2.27, s. 4–13 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

27.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 54/4

A Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Svéd Királyság kezdeményezése (…) az Eurojust megerősítéséről és a 2002/187/IB határozat módosításáról szóló, …-i tanácsi határozat elfogadása céljából

(2008/C 54/02)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 31. cikkére és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Svéd Királyság kezdeményezésére az Eurojust megerősítéséről és a 2002/187/IB határozat módosításáról szóló tanácsi határozat elfogadása céljából,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)

A 2002/187/IB határozat (1) az Eurojustot, mint az EU jogi személyiséggel rendelkező szervét a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti koordináció és együttműködés ösztönzése és fejlesztése céljából hozta létre.

(2)

Több mint öt év elteltével időszerű felmérni az Eurojust által felhalmozott tapasztalatokat és annak számbavétele révén továbbfejleszteni az Eurojust működési hatékonyságát.

(3)

Elérkezett az idő az Eurojust operatívabbá tételére és a nemzeti tagok státusának közelítésére.

(4)

Annak érdekében, hogy az Eurojust a nap 24 órájában elérhető legyen és alkalmassá váljon a sürgős esetekben történő fellépésre, az Eurojuston belül létre kell hozni egy sürgősségi koordinációs egységet.

(5)

A tagállamokban nemzeti Eurojust koordinációs rendszereket kell létrehozni mindazon munka koordinálása céljára, amelyet a nemzeti Eurojust-kapcsolattartók, a terrorizmus területével foglalkozó nemzeti kapcsolattartó, az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti kapcsolattartója, az Európai Igazságügyi Hálózat egyéb kapcsolattartó pontjai, a közös nyomozócsoportok hálózatának képviselői, valamint a 2002/494/IB tanácsi határozat (2) (háborús bűncselekményekkel kapcsolatos hálózat), a 2007/845/IB tanácsi határozat (3) (vagyonvisszaszerzési hivatalok) és egy korrupció-ellenes kapcsolattartó hálózat létrehozásáról szóló bármely elfogadásra kerülő határozat által létrehozott hálózatok képviselői végeznek.

(6)

Meg kell oldani a párhuzamos munka, illetve az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat közötti munkamegosztás kérdését, az Európai Igazságügyi Hálózat egyedi jellegének megtartása mellett. Az Európai Igazságügyi Hálózat számára – hálózatként betöltött egyedi szerepe, valamint nemzeti és operatív képességei megtartása mellett – működési kiadásai fedezésére lehetővé kell tenni a közösségi költségvetés igénybevételét.

(7)

Meg kell erősíteni az Eurojust külső partnerekkel – így például harmadik országokkal, az Europollal, az OLAF-fal és a Frontex-szel – való együttműködési képességét is.

(8)

Rendelkezni kell továbbá annak biztosítására, hogy az Eurojustnak lehetősége legyen összekötő bírákat, illetve ügyészeket kirendelni harmadik országokba,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 2002/187/IB határozat a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikkben

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Minden nemzeti tagot egy helyettes tag és asszisztens tagként további egy személy segít munkájában. A nemzeti tag – vagy távollétében annak helyettese – állandó munkahelyéül az Eurojust székhelyének kell szolgálnia. Szükség esetén, valamint a 10. cikkben említett testület jóváhagyásával a nemzeti tagot több személy is segítheti asszisztensként vagy a 30. cikk szerinti kirendelt nemzeti szakértőként.”;

b)

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3)   Távollét esetén a nemzeti tagot helyettese képviseli. A nemzeti tagot asszisztens is helyettesítheti. Ahhoz, hogy a nemzeti tagot helyettesíthesse, a helyettesnek és az asszisztensnek teljesítenie kell az (1) bekezdésben előírt kritériumokat.

(4)   Az Eurojust a nemzeti Eurojust koordinációs rendszerhez is kapcsolódik, a 12. cikkel összhangban. E rendszer működési kiadásait a 33. cikknek megfelelően az Eurojust költségvetése fedezheti.

(5)   Az Eurojustnak e határozat rendelkezéseivel összhangban lehetősége van összekötő bírákat, illetve ügyészeket kirendelni harmadik országokba.”.

2.

A 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az Eurojust általános hatásköre kiterjed az alábbiakra:

a)

olyan bűnözési formák és bűncselekmények, amelyek vonatkozásában az Europol az 1995. július 26-i Europol egyezmény 2. cikke és melléklete értelmében mindenkor jogosult eljárni;

b)

az a) pontban említett bűnözési formákkal és bűncselekményekkel együtt elkövetett egyéb bűncselekmények.”.

3.

A határozat a következő cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Sürgősségi koordinációs egység (SKE)

(1)   Feladatainak sürgősségi alapon történő ellátása érdekében az Eurojust létrehoz egy »sürgősségi koordinációs egységet« (SKE).

(2)   Az SKE tagállamonként egy képviselőből áll, aki lehet a nemzeti tag, annak helyettese, vagy a nemzeti tagot helyettesíteni jogosult asszisztens. Az SKE a nap 24 órájában rendelkezésre áll és cselekvésképes.

(3)   Amikor egy igazságügyi együttműködési kérelmet sürgős esetben több tagállamban is teljesíteni kell, a kérelmet a hatáskörrel rendelkező hatóság saját tagállamának SKE-képviselőjén keresztül továbbíthatja az SKE számára. Az érintett tagállam SKE-képviselője teljesítésre továbbítja a kérelmet a megfelelő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak. Amennyiben nincs kijelölt hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság vagy annak kellő időben történő azonosítása nem lehetséges, az SKE tagjának jogában áll saját hatáskörben teljesíteni a kérelmet.

(4)   A (2) bekezdésben említett képviselő élhet a 9a. cikk értelmében ráruházott hatáskörrel az SKE keretében hozott határozatok kivitelezése céljából, ideértve adott esetben a (3) bekezdésben említett kérelem teljesítésére vonatkozó felhatalmazást is.

(5)   Az Eurojust megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nemzeti hatóságok bármikor könnyen közvetlenül kapcsolatba léphessenek az SKE-vel.”.

4.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

A nemzeti tagjai révén eljáró Eurojust feladatai

(1)   Érintett nemzeti tagjai révén eljárva, az Eurojust:

a)

kellő indokolás mellett felkérheti az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait, hogy:

i.

meghatározott cselekményekre rendeljenek el nyomozást vagy büntetőeljárást;

ii.

fogadják el, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet adott cselekményekkel kapcsolatban a nyomozás vagy a büntetőeljárás megindítása terén;

iii.

lássák el az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti koordinációt;

iv.

hozzanak létre közös nyomozócsoportot az együttműködés megfelelő eszközeivel összhangban;

v.

lássák el a feladatainak ellátásához szükséges információkkal;

vi.

tegyenek különleges nyomozati intézkedéseket;

vii.

tegyenek meg bármely, a nyomozás vagy büntetőeljárás szempontjából indokolt egyéb intézkedést;

b)

gondoskodik arról, hogy az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást azokról a nyomozásokról és büntetőeljárásokról, amelyekről az Eurojustot tájékoztatták;

c)

a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak kérésükre segítséget nyújt a nyomozások és büntetőeljárások lehető legmegfelelőbb összehangolásához;

d)

segítséget nyújt a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok együttműködésének javításához;

e)

együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal, többek között igénybe veszi a Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul annak javításához;

f)

a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében említett esetekben, a testület egyetértésével segíti a csak egyetlen tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát érintő nyomozásokat és büntetőeljárásokat;

g)

a jogsegély iránti megkeresés csak részleges vagy nem megfelelő teljesítése esetében a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságot kiegészítő nyomozás elvégzésére kérheti fel a kérelem teljes körű teljesítése érdekében.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról is, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok késedelem nélkül válaszoljanak az e cikk alapján hozzájuk intézett kérelmekre.”.

5.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A testületként eljáró Eurojust feladatai

(1)   Testületként eljárva, az Eurojust:

a)

a 4. cikk (1) bekezdésében említett bűnözési formák és bűncselekmények vonatkozásában – megfelelő indokolással – az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaitól kérheti, hogy:

i.

meghatározott cselekményekre rendeljenek el nyomozást vagy büntetőeljárást;

ii.

fogadják el, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet adott cselekményekkel kapcsolatban a nyomozás vagy a büntetőeljárás megindítása terén;

iii.

lássák el az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti koordinációt;

iv.

hozzanak létre közös nyomozócsoportot az együttműködés megfelelő eszközeivel összhangban;

v.

lássák el a feladatainak ellátásához szükséges információkkal;

b)

biztosítja, hogy az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást az Eurojust tudomására hozott olyan nyomozásokról és büntetőeljárásokról, amelyeknek uniós szintű következményei vannak, vagy amelyek a közvetlenül érintetteken túl más tagállamokat is érinthetnek;

c)

a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak kérésükre segítséget nyújt a nyomozások és büntetőeljárások lehető legmegfelelőbb összehangolásához;

d)

elősegíti a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok együttműködésének javítását, különösen az Europol elemzései alapján;

e)

együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal, többek között igénybe veszi a Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul annak javításához;

f)

segítheti az Europolt, többek között az Europol elemzéseire támaszkodó vélemények kifejtésével;

g)

az a), c) és d) pontban említett esetekben logisztikai támogatást nyújthat. Ez a logisztikai támogatás jelenthet fordítást, tolmácsolást és koordinációs értekezletek szervezését.

(2)   Amennyiben két vagy több nemzeti tag nem ért egyet abban, hogy egy, a nyomozás- vagy büntetőeljárás elvégzésével kapcsolatos joghatósági összeütközési esetet a 6. cikk alapján hogyan oldjanak meg, a testület írásbeli, nem kötelező erejű véleményt adhat ki az eset megoldásának javasolt módjáról. A testület véleményét késedelem nélkül továbbítani kell az érintett tagállamoknak.

(3)   A Szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi eszközökben foglalt rendelkezések ellenére, a kérelmet benyújtó hatáskörrel rendelkező hatóságok jelentést tehetnek az Eurojustnak az igazságügyi együttműködés iránti kérelem bármely elutasításáról vagy az annak teljesítésével kapcsolatos bármely nehézségről, és a testületet az eset megoldásának javasolt módjára vonatkozó írásbeli, nem kötelező erejű vélemény kiadására kérhetik fel. A testület véleményét késedelem nélkül továbbítani kell az érintett tagállamoknak.

(4)   A testület az érintett hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok kérésére és azokkal együttműködésben határozhat úgy, hogy az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény vagy a közös nyomozócsoportokról szóló 2002/465/IB kerethatározat (4) alapján létrehozott közös nyomozócsoport kapcsolódó kiadásait a Szerződés 41. cikke (3) bekezdésének értelmében az Eurojust működési kiadásának kell tekinteni.

6.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Az Eurojust határozatainak joghatása

Ha az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező tagállamai úgy határoznak, hogy valamely, a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában, a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 7. cikk (2) bekezdésében vagy a 7. cikk (3) bekezdésében említett kérelmet nem teljesítenek, e határozatukról és annak indokairól tájékoztatniuk kell az Eurojustot.”.

7.

A 9. cikkben:

a)

az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A nemzeti tagok jogállása tekintetében tagállamuk nemzeti joga az irányadó. A nemzeti tagok hivatali ideje legalább 4 év. A származás szerinti tagállam e hivatali időt megújíthatja. A nemzeti tag hivatali idejének lejárta előtt a Tanács előzetes tájékoztatása és e határozat indokolása nélkül nem mozdítható el hivatalából. Amennyiben valamely nemzeti tag az Eurojust elnöke vagy alelnöke, tagként a hivatali idejének legalább olyan hosszúnak kell lennie, hogy elnökként vagy alelnökként megválasztott hivatali idejének egészében betölthesse e funkcióját.

(2)   Az Eurojust és a tagállamok közötti összes információcserét, beleértve a 6. cikk (1) bekezdésének a) és 6. cikk (1) bekezdésének g) pontja keretében küldött megkereséseket, a nemzeti tag útján kell lebonyolítani.”;

b)

a (3) bekezdést el kell hagyni;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az Eurojust céljainak elérése érdekében a nemzeti tag teljes körű hozzáféréssel rendelkezik:

a)

az alábbi nyilvántartásokban foglalt információkhoz:

i.

nemzeti bűnügyi nyilvántartások;

ii.

letartóztatott személyek nyilvántartásai;

iii.

nyomozati nyilvántartások;

iv.

DNS-nyilvántartások;

b)

tagállamának olyan egyéb nyilvántartásai, amelyek a feladatainak ellátásához számára szükséges információkat tartalmaznak.”;

d)

a cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a)   A (4) bekezdésben említett hozzáférésnek legalább ugyanazon a módon biztosítottnak kell lennie, mint amelyet az azonos jogosultságokkal rendelkező bírák, ügyészek és rendőrségi tisztviselők számára nemzeti joguk előír.”;

e)

a (6) bekezdést el kell hagyni.

8.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A nemzeti tagra nemzeti szinten ráruházott hatáskör

(1)   A tagállamok mindegyike meghatározza azoknak az igazságszolgáltatási hatásköröknek a jellegét és terjedelmét, amelyek gyakorlását a nemzeti tag számára ezen állam vonatkozásában az igazságügyi együttműködés tekintetében biztosít. E hatáskörök magukban foglalják legalább a következő egyenértékű jogköröket:

a)

a Szerződés VI. címe alapján elfogadott eszközökkel, többek között a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökkel kapcsolatos igazságügyi együttműködés iránti kérelmek átvétele, továbbítása, teljesítésük előkészítése, velük kapcsolatban kiegészítő információ szolgáltatása és teljesítésük nyomon követése;

b)

az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény 13. cikke, vagy a 2002/465/IB kerethatározat alapján a saját tagállama tekintetében létrehozott közös nyomozócsoportok felállításának előkészítése és az ezekben való részvétel, ideértve az Eurojust által e határozat 7. cikkének (4) bekezdésével összhangban támogatott valamennyi közös nyomozócsoportot;

c)

a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak az Europol valamely elemzési munkafájljával kapcsolatos valamennyi feladatának elvégzése.

(2)   A nemzeti tagok nemzeti igazságügyi hatósági minőségükben, a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósággal egyetértésben vagy annak kérésére, eseti alapon eljárva, gyakorolhatják az alábbi átruházott hatásköröket:

a)

a Szerződés VI. címe alapján elfogadott eszközökkel, többek között a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökkel kapcsolatos igazságügyi együttműködés iránti kérelmek kibocsátása és kiegészítése;

b)

házkutatási vagy lefoglalási intézkedések elrendelése;

c)

az ellenőrzött szállítások engedélyezése és koordinálása.

(3)   Sürgős esetben és amennyiben a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság nincsen meghatározva vagy nem lehetséges időben meghatározni azt, a nemzeti tagok engedélyezhetnek és koordinálhatnak ellenőrzött szállításokat.

(4)   Az (1) bekezdés a) pontja szerinti hatásköröket az első esetben mindig a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság gyakorolja.

(5)   Amennyiben az (1) és a (3) bekezdésben említett hatásköröket nemzeti tag gyakorolta, a hatáskörrel rendelkező hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell.

(6)   Amennyiben az ügyészek és a bírák közötti hatáskörmegosztás alkotmányos szabályai lehetetlenné teszik az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében és az 5a. cikk (3) bekezdésében említett hatáskörök közül egynek vagy többnek a nemzeti tagra ruházását, a nemzeti tagnak legalább abban a tekintetben hatáskörrel kell rendelkeznie, hogy az említett hatáskörök gyakorlására jogosult hatósághoz kérelmet nyújtson be.

(7)   Nemzetközi kötelezettségeivel összhangban valamennyi tagállam meghatározza a nemzeti tagot külföldi igazságügyi hatóságokkal kapcsolatos eljárásában megillető jogokat is.

(8)   A tagállam, nemzeti tagjának kinevezése alkalmával és szükség esetén bármely egyéb időpontban tájékoztatja az (1)–(3) bekezdés alkalmazására vonatkozó döntéséről az Eurojust szervezetét és a Tanács Főtitkárságát, így utóbbi tájékoztathatja erről a többi tagállamot. A tagállamok vállalják a fentiek szerint biztosított előjogok elfogadását és elismerését, amennyiben azok nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban vannak.

(9)   Feladatainak ellátása során a nemzeti tag szükség szerint tudatja, ha az ezen cikkben biztosított igazságszolgáltatási hatáskörökkel összhangban jár el.”.

9.

A 10. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Tanács, a személyes adatok kezelése tekintetében a 23. cikkben előírt közös ellenőrző szervvel folytatott konzultációt követően, a testület kétharmados többséggel előzetesen elfogadott javaslata alapján hagyja jóvá az Eurojust eljárási szabályzatát. Az eljárási szabályzat személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezései a Tanács külön jóváhagyását igénylik.”.

10.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Nemzeti Eurojust koordinációs rendszer

(1)   Minden egyes tagállam kijelöl egy vagy több nemzeti Eurojust-kapcsolattartót.

(2)   Minden egyes tagállam létrehoz egy nemzeti Eurojust koordinációs rendszert a következők munkájának összehangolása érdekében:

a)

a nemzeti Eurojust-kapcsolattartók;

b)

a terrorizmus területével foglalkozó nemzeti kapcsolattartó;

c)

az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti kapcsolattartója és az Európai Igazságügyi Hálózat legfeljebb három egyéb kapcsolattartó pontja;

d)

a közös nyomozócsoportok hálózatának, valamint a 2002/494/IB tanácsi határozat (5) (háborús bűncselekményekkel kapcsolatos hálózat), a 2007/845/IB tanácsi határozat (6) (vagyon-visszaszerzési hivatalok) és egy korrupció-ellenes kapcsolattartó hálózat létrehozásáról szóló bármely elfogadásra kerülő határozat által létrehozott hálózatok nemzeti tagjai vagy kapcsolattartó pontjai.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett személyek megtartják a nemzeti jog szerinti beosztásukat és jogállásukat.

(4)   A nemzeti Eurojust-kapcsolattartók egyike felelős a nemzeti Eurojust koordinációs rendszer működéséért.

(5)   A nemzeti Eurojust koordinációs rendszer:

a)

kapcsolódik az Eurojust ügyviteli rendszeréhez;

b)

segíti az Eurojustot annak meghatározásában, hogy egy adott esettel az Eurojustnak vagy az Európai Igazságügyi Hálózatnak kell-e foglalkoznia;

c)

megkönnyíti a tagállamon belül az Eurojust feladatainak végrehajtását, különösen azáltal, hogy lehetővé teszi a nemzeti tag számára az igazságügyi együttműködés iránti kérelmek teljesítése tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság beazonosítását;

d)

szoros kapcsolatot tart fenn az Europol nemzeti egységével és különösen:

i.

tájékoztatást kap az érintett tagállam valamely elemzési munkafájlban való részvételéről és kikérik a véleményét e részvétellel kapcsolatban, továbbá tájékoztatást kap az ilyen munkafájlok működéséről és eredményeiről;

ii.

tájékoztatást kap az Europol nyomozás megindítása vagy közös nyomozócsoport felállítása, és az Europol nemzeti egységének az Eurojust ezen kérelmeiről való tájékoztatása iránti kérelméről.

(6)   A nemzeti tag és a nemzeti kapcsolattartók közötti kapcsolatok nem zárják ki a nemzeti tag közvetlen kapcsolatának lehetőségét a hatáskörrel rendelkező hatóságaival.

(7)   Ezen cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az érinti a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolatokat, amelyekről az igazságügyi együttműködésről szóló eszközök rendelkeznek, például az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény 6. cikke.

(8)   A nemzeti Eurojust koordinációs rendszer költségei, például bérleti díjak, felszerelések, telekommunikációs költségek és az igazgatási személyzet díjazása a 30. cikkel összhangban az Eurojust működési költségének tekinthetők.

11.

A 13. cikkben

a)

a 2. bekezdésben:

i.

„A 9. cikkel összhangban” szövegrészt el kell hagyni;

ii.

a bekezdés végére a következő új mondatot kell illeszteni: „Különösen azokat a nemzeti tagokat kell haladéktalanul tájékoztatni, akik nem kaptak tájékoztatást valamely őket érintő esetről.”;

b)

a cikk a következő új bekezdésekkel egészül ki:

„(3)   Ez a cikk nem érinti az Eurojust részére történő információtovábbításra vonatkozó további kötelezettségeket, ideértve a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről szóló, 2005. szeptember 20-i 2005/671/IB tanácsi határozatot (7).

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti tagok tájékoztatást kapjanak a közös nyomozócsoportok felállításának előkészületeiről – függetlenül attól, hogy az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény 13. cikke vagy a 2002/465/IB kerethatározat alapján történik-e ezek felállítása – valamint az e csoportokkal kapcsolatos további fejleményekről.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti tagjuk időben, egy korai szakaszban, amint az információ rendelkezésre áll, tájékoztatást kapjon valamennyi olyan nyomozásról, amely három vagy több államot érint – amelyek közül kettő vagy több tagállam –, ha a nyomozás az Eurojust hatáskörébe tartozik és amennyiben az Eurojust feladatainak ellátásához ez szükséges, különösen ha néhány tagállamban párhuzamos jogsegélykérelmekre van szükség, vagy az Eurojust általi koordináció szükséges, vagy pozitív vagy negatív joghatósági ütközés áll fenn. A tagállamok biztosítják a jelentési kötelezettség nemzeti szintű felügyeletét.

(6)   A tagállamok első lépésként az alábbiakkal kapcsolatos esetek tekintetében hajtják végre az (5) bekezdést:

a)

kábítószer-kereskedelem;

b)

ember- és fegyverkereskedelem;

c)

nukleáris hulladékok kereskedelme;

d)

műtárgyak kereskedelme;

e)

veszélyeztetett fajok kereskedelme;

f)

emberi szervek kereskedelme;

g)

pénzmosás;

h)

csalás, többek között a Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás;

i)

pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is;

j)

terrorizmus, ideértve a terrorizmus finanszírozását is;

k)

környezetet károsító bűncselekmények;

l)

a szervezett bűnözés egyéb formái.

(7)   A tagállamok az (5) bekezdést a (6) bekezdésben említetteken kívüli bűncselekményekre a 2. cikkben említett időpontot követő 3 éven belül alkalmazzák.

(8)   A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti tagjuk tájékoztatást kapjon az alábbiakról is:

a)

a Szerződés VI. címe alapján elfogadott eszközökkel, többek között a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökkel kapcsolatos igazságügyi együttműködés iránti valamennyi kérelem, amelyeket hatáskörrel rendelkező hatóságaik abban az esetben küldenek meg, amikor legalább három állam érintett, amelyből kettő vagy több tagállam;

b)

valamennyi olyan ellenőrzött szállítás és fedett nyomozás, amely legalább három államot érint, amelyből kettő vagy több tagállam;

c)

a Szerződés VI. címe alapján elfogadott eszközökkel, többek között a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökkel kapcsolatos igazságügyi együttműködés iránti kérelmek valamennyi elutasítása;

d)

a harmadik országoktól származó valamennyi, kölcsönös jogsegély iránti kérelem, amennyiben e kérelmek olyan nyomozás részét képezik, amelynek keretében a szóban forgó harmadik ország egyéb kérelmeket is benyújtott legalább két másik tagállamnak.

(9)   Ezen túlmenően a hatáskörrel rendelkező hatóságok a nemzeti tag rendelkezésére bocsátanak minden egyéb olyan információt, amelyet a nemzeti tag feladatainak ellátásához szükségesnek ítél.

(10)   Az e cikkben említett információt strukturált módon kell továbbítani az Eurojustnak.

12.

A határozat a következő cikkel egészül ki:

„13a. cikk

Az Eurojust által a nemzeti hatóságok számára nyújtott tájékoztatás

(1)   Az Eurojust – saját kezdeményezésére – tájékoztatást és visszajelzést nyújt a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára az információfeldolgozás eredményeiről, a már az ügyviteli rendszerben tárolt ügyekkel való kapcsolatok esetleges meglétét is beleértve.

(2)   Ezen túlmenően, amennyiben egy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság tájékoztatást kér az Eurojusttól, az Eurojust az említett hatóság által kérelmezett időkereten belül továbbítja az információkat.”.

13.

A 14. cikk (4) bekezdésében „a nyomozással kapcsolatos adatok tárgymutatóját” kifejezés, a 16. cikk (1) bekezdésében pedig a „a nyomozásokra vonatkozó adatok tárgymutatóját” kifejezés helyébe „a nyomozással kapcsolatos adatokat tartalmazó ügyviteli rendszert” kifejezés lép.

14.

A 15. cikk (4) bekezdésében, valamint a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében a „tárgymutató” kifejezés helyébe az „ügyviteli rendszer” kifejezés lép, a 16. cikk (1) bekezdésében a „tárgymutatóját” kifejezés helyébe az „ügyviteli rendszert” kifejezés lép.

15.

A 15. cikkben:

a)

az (1) bekezdésben:

i.

az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 14. cikk (1) bekezdésének megfelelően végzett adatkezelés során az Eurojust kezelheti az érintett tagállamok nemzeti jogszabályai értelmében a 4. cikkben meghatározott egy vagy több bűnözési forma vagy bűncselekmény miatt nyomozás vagy büntetőeljárás alatt álló személyek olyan személyes adatait, mint például:”

ii.

bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„l)

telefonszámok, gépjármű-nyilvántartási adatok, e-mail fiókok, a telefon- és e-mail-forgalommal kapcsolatos adatok, DNS-adatok és fényképek.”;

b)

a (2) bekezdésben a „csak” szót el kell hagyni.

16.

A 16. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Az ügyviteli rendszer lehetővé teszi a nemzeti szinten való adatfelvételt és hozzáférést. Az ügyviteli rendszer – amennyiben ez összhangban áll az ezen határozatban foglalt adatvédelmi szabályokkal – hozzákapcsolható az Európai Igazságügyi Hálózatról szóló, …-i …/…/IB tanácsi határozat 10. cikkében említett biztonságos távközlési hálózathoz.”.

17.

A 23. cikk (10) bekezdésének vége a következő mondattal egészül ki:

„A közös ellenőrző szerv titkársága számára lehetővé kell tenni a 2000/641/IB tanácsi határozattal létrehozott titkárság szakértelmének igénybevételét.”.

18.

A 26. cikkben:

a)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   A tagállamok biztosítják, hogy a testület ténylegesen képes legyen az Europol elemző munkafájljait megnyitni, valamint hogy részt vehessen azok működtetésében.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az Eurojust konzultáción és kiegészítő jellegen alapuló privilegizált kapcsolatot tart fenn az Európai Igazságügyi Hálózattal, különösen a nemzeti tag, ugyanazon tagállam Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjai, valamint az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti kapcsolattartói között. A hatékony együttműködés biztosítása érdekében meg kell hozni a következő intézkedéseket:

a)

az Eurojust számára az …/…/IB határozat 8. cikkének megfelelően hozzáférést kell biztosítani az Európai Igazságügyi Hálózat központosított információihoz, valamint az említett határozat 10. cikke alapján létrehozott biztonságos távközlési hálózathoz;

b)

e határozat 13. cikkének sérelme nélkül és az …/…/IB határozat 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjai eseti alapon tájékoztatják az Eurojustot a két tagállamot érintő és az Eurojust hatáskörébe tartozó olyan esetekről:

—

amelyekben joghatósági összeütközések felmerülése várható,

vagy

—

amelyekben a Szerződés VI. címe alapján elfogadott eszközökkel – ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközöket – kapcsolatos igazságügyi együttműködés iránti kérelmek elutasítására kerül sor.

Az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjai továbbá eseti alapon tájékoztatják az Eurojustot az Eurojust hatáskörébe tartozó és legalább három tagállamot érintő valamennyi esetről.

A nemzeti tagok – eseti alapon – valamennyi olyan esetről tájékoztatják az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjait, amelyek esetében úgy ítélik meg, hogy a hálózat megfelelőbb módon tudná kezelni azokat;

c)

az Európai Igazságügyi Hálózat titkársága az Eurojust titkárságának részét képezi. A titkárság önálló, külön egységként működik. Igénybe veheti az Eurojustnak az Európai Igazságügyi Hálózat feladatai ellátásához szükséges erőforrásait. Az Eurojust személyzetére vonatkozó szabályok az Európai Igazságügyi Hálózat titkárságának személyzetére is alkalmazandók, amennyiben ez nem összeegyeztethetetlen az Európai Igazságügyi Hálózat titkársága működésének önállóságával;

d)

az Eurojust adminisztratív apparátusa segíti az Európai Igazságügyi Hálózatot. Az …/…/IB határozat 33. cikkének megfelelően az Eurojust költségvetése fedezheti az Európai Igazságügyi Hálózat működési kiadásait;

e)

az Eurojust nemzeti tagjai az Európai Igazságügyi Hálózat ülésein ez utóbbi meghívására vehetnek részt. Az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjának szerepét ellátók esetenként meghívást kaphatnak az Eurojust üléseire;

f)

a közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága, valamint a 2002/494/IB határozat (háborús bűncselekményekkel kapcsolatos hálózatok), a 2007/845/IB határozat (vagyon-visszaszerzési hivatalok) és egy korrupció-ellenes kapcsolattartó hálózat létrehozásáról szóló bármely elfogadásra kerülő határozat által létrehozott hálózatok titkárságai az Eurojust titkárságának részét képezik, valamint önálló és független egységekként működnek. Igénybe vehetik az Eurojust – feladataik ellátásához szükséges – erőforrásait. Az Eurojust személyzetére vonatkozó szabályok titkárságaik személyzetére is alkalmazandók, amennyiben ez nem összeegyeztethetetlen titkárságaik működésének önállóságával; az Eurojust adminisztratív igazgatója nevezi ki a hálózatok titkárságainak főtitkárát, aki az ő felelőssége alá tartozik.”;

c)

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(7)   Az Eurojust szoros együttműködést alakít ki és tart fenn az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséggel (Frontex), amennyiben ez feladatai ellátásához és céljai megvalósításához szükséges, figyelemmel a párhuzamos munka elkerülésének szükségességére. Ezen együttműködés legfontosabb elemeit a Tanács által az adatvédelmi rendelkezések tekintetében a közös ellenőrző szervvel folytatott konzultációt követően jóváhagyandó megállapodás határozza meg.

(8)   Az Eurojust szoros együttműködést alakít ki és tart fenn az Európai Unió Helyzetelemző Központjával, amennyiben ez feladatai ellátásához és céljai megvalósításához szükséges, figyelemmel a párhuzamos munka elkerülésének szükségességére. Ezen együttműködés legfontosabb elemeit a Tanács által az adatvédelmi rendelkezések tekintetében a közös ellenőrző szervvel folytatott konzultációt követően jóváhagyandó megállapodás határozza meg.

(9)   Az Eurojust szoros együttműködést alakít ki és tart fenn az Interpollal, amennyiben ez feladatai ellátásához és céljai megvalósításához szükséges, figyelemmel a párhuzamos munka elkerülésének szükségességére. Ezen együttműködés legfontosabb elemeit a Tanács által az adatvédelmi rendelkezések tekintetében a közös ellenőrző szervvel folytatott konzultációt követően jóváhagyandó megállapodás határozza meg.

(10)   Az Eurojust szoros együttműködést alakít ki és tart fenn a Vámigazgatások Világszervezetével, amennyiben ez feladatai ellátásához és céljai megvalósításához szükséges, figyelemmel a párhuzamos munka elkerülésének szükségességére. Ezen együttműködés legfontosabb elemeit a Tanács által az adatvédelmi rendelkezések tekintetében a közös ellenőrző szervvel folytatott konzultációt követően jóváhagyandó megállapodás határozza meg.”.

19.

A határozat a következő cikkel egészül ki:

„26a. cikk

Harmadik államokhoz kirendelt összekötő bírák, illetve ügyészek

(1)   Az Eurojust az igazságügyi együttműködés megkönnyítése céljából – a fogadó országgal megkötendő és a Tanács által jóváhagyandó megállapodás függvényében – összekötő bírákat, illetve ügyészeket rendelhet ki harmadik államokhoz. Az összekötő az Eurojust nemzeti tagja, annak helyettese vagy asszisztense, vagy az Eurojusthoz kirendelt bíró, illetve ügyész. Az összekötő bíró, illetve ügyész Eurojust nevében történő kirendeléséhez a bíró, illetve ügyész és tagállama előzetes hozzájárulása szükséges.

(2)   Az (1) bekezdés szerint kirendelt összekötők az Eurojustnak és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak az érdekét szolgáló összekötő bírák, illetve ügyészek. Az Eurojust által kirendelt összekötő bírák, illetve ügyészek tevékenységeit a közös ellenőrző szerv felügyeli. Az összekötők évente egyszer jelentést tesznek az Eurojust testületének, amely ezek tevékenységeiről megfelelő módon tájékoztatja a Tanácsot és az Európai Parlamentet. Az összekötő bírák, illetve ügyészek ezen túlmenően a tagállamukat érintő valamennyi esetről tájékoztatják a nemzeti tagokat és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokat.

(3)   A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok és az (1) bekezdésben említett összekötő bírák, illetve ügyészek közvetlenül is felvehetik egymással a kapcsolatot. Az összekötő bíró, illetve ügyész ilyen esetekben tájékoztatja az érintett nemzeti tagot ezekről a megkeresésekről.

(4)   Az (1) bekezdésben említett összekötő bírák, illetve ügyészek kapcsolattal rendelkeznek az ügyviteli rendszerhez.

(5)   Az Eurojust által harmadik államokhoz kirendelt összekötő bírákkal, illetve ügyészekkel összefüggésben felmerülő kiadásokat a Szerződés 41. cikkének (3) bekezdése értelmében vett működési kiadásként kell kezelni. A harmadik országokkal való tárgyalások megkezdéséhez a Tanács előzetes jóváhagyása szükséges. Az Eurojust tájékoztatja a Tanácsot az ilyen tárgyalások megkezdésére irányuló szándékairól, a Tanács pedig levonhatja az általa megfelelőnek tartott következtetéseket.”.

20.

A határozat a következő cikkekkel egészül ki:

„27a. cikk

Harmadik államok igazságügyi együttműködés iránti kérelmei

(1)   A harmadik államok igazságügyi együttműködés iránti kérelmeinek teljesítését az Eurojust koordinálja, amennyiben ezen kérelmek ugyanazon nyomozás részét képezik, és legalább két tagállamot érintő végrehajtást követelnek meg.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kérelmekkel közvetlenül az Eurojusthoz lehet fordulni, amennyiben ez összhangban áll az adott harmadik állam és az Európai Unió vagy az érintett tagállamok közötti kapcsolatra alkalmazandó eszközökkel.

(3)   Az (1) bekezdésben említett kérelmeket a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság is eljuttathatja az Eurojusthoz; ez a hatóság vagy saját kezdeményezésére jár el, vagy azért, mert az érintett harmadik állam az Eurojust beavatkozását kérte.

(4)   Sürgős esetekben az 5a. cikkben említett sürgősségi koordinációs egység is foglalkozhat az e cikk (1) bekezdésében említett kérelmekkel.

27b. cikk

Felelősség

(1)   Az Eurojust szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.

(2)   A szerződésen kívüli felelősséget illetően az Eurojust a 24. cikk szerinti felelősségétől függetlenül megtéríti az Eurojust testülete vagy személyzete által feladataik teljesítése során okozott károkat, tekintet nélkül a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a kártérítési igényekre vonatkozó különböző eljárásokra.

(3)   A (2) bekezdés a nemzeti tag által feladatainak teljesítése során okozott károkra is alkalmazandó, kivéve, ha a nemzeti tag a 9a. cikk értelmében ráruházott hatáskör alapján jár el.

(4)   A károsult követelheti, hogy az Eurojust tartózkodjon az intézkedéstől vagy vonja vissza azt.

(5)   A tagállamok azon illetékes nemzeti bíróságait, amelyek az Eurojust e cikkben említett felelősségét érintő jogvitákban eljárnak, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (8) szerint kell meghatározni.

21.

A 29. cikkben:

a)

az (1) bekezdésben az „egyhangúlag” szó helyébe a „kétharmados többséggel” kifejezés lép;

b)

a (2) bekezdés második mondatának helyébe („A hivatali idő megújítható.”) a következő szöveg lép: „A hivatali idő pályázati felhívás nélkül, egyszer meghosszabbítható, feltéve, hogy a testület háromnegyedes többséggel így határoz és ugyancsak háromnegyedes többséggel kinevezi az adminisztratív igazgatót.”.

22.

A 32. cikk a következőképpen módosul

—

cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság tájékoztatása”,

—

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az Európai Bizottság vagy a Tanács a Szerződés VI. címe alapján kidolgozott valamennyi eszköz tervezetére vonatkozóan kikérheti az Eurojust véleményét.”.

23.

A 33. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben a nemzeti tagok, helyettesek, asszisztensek és a nemzeti Eurojust koordinációs rendszerbe tartozó személyek az Eurojust feladatainak keretei között járnak el, az ehhez kapcsolódó kiadásokat – az Eurojust személyzetével kapcsolatos kiadásokat is beleértve – a Szerződés 41. cikkének (3) bekezdése értelmében vett működési kiadásként kell kezelni.”.

24.

A 35. cikk (1) bekezdése vége a következő mondattal egészül ki:

„A tervezet Európai Bizottsághoz való továbbítása előtt konzultálni kell az Európai Igazságügyi Hálózattal, az általa meghatározott részletes szabályoknak megfelelően.”.

25.

A 41. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„41. cikk

Jelentéstétel

(1)   A tagállamok a nemzeti tagok, helyettesek és asszisztensek személyét érintő bármilyen változásról, valamint a 12. cikk (1) és (2) bekezdésben említett személyek nevéről és elérhetőségeiről tájékoztatják az Eurojustot és a Tanács Főtitkárságát. A Főtitkárság aktualizált listát vezet ezekről a személyekről, valamint azok nevét és elérhetőségeit hozzáférhetővé teszi valamennyi tagállam és a Bizottság számára.

(2)   Az egyes tagállamok – nemzeti tagjuk kinevezésének alkalmával és szükség esetén bármely egyéb időpontban – a 9a. cikk (4) bekezdésével összhangban a nemzeti tagra az említett cikknek megfelelően ráruházott bármilyen hatáskörről is tájékoztatják az Eurojustot és a Tanács Főtitkárságát.

(3)   A nemzeti tagok végleges kinevezése azon a napon lép hatályba, amikor a Tanács Főtitkársága kézhez kapja az (1) bekezdésben említett hivatalos értesítést.”.

26.

A 42. cikkben a jelenlegi bekezdés (1) bekezdésre változik és a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

(2)   A Bizottság rendszeres időközönként megvizsgálja az e határozat tagállamok általi végrehajtását, valamint erről jelentést tesz a Tanácsnak, adott esetben az igazságügyi együttműködésnek és az Eurojust működésének javítására irányuló szükséges javaslatok kíséretében. Ez különösen a tagállamok terrorizmus elleni küzdelemben való támogatására irányuló Eurojust-kapacitásra vonatkozik.

2. cikk

Átültetés

A tagállamok nemzeti jogukat szükség esetén a lehető legrövidebb időn belül, legkésőbb azonban …-ig (9) összhangba hozzák ezzel a határozattal.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, …-án/-én.

A Tanács részéről

az elnök

…

(1)  HL L 63., 2002.3.6., 1. o. A 2003/659/IB határozattal (HL L 245., 2003.9.29., 44. o.) módosított határozat.

(2)  2002. június 13-i tanácsi határozat a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért felelős személyek tekintetében a kapcsolattartó pontok európai hálózatának létrehozásáról (HL L 167., 2002.6.26., 1. o.).

(3)  2007. december 6-i tanácsi határozat a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről (HL L 332., 2007.12.18., 103. o.).

(4)  HL L 162., 2002.6.20., 1. o.”.

(5)  2002. június 13-i tanácsi határozat a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért felelős személyek tekintetében a kapcsolattartó pontok európai hálózatának létrehozásáról (HL L 167., 2002.6.26., 1. o.).

(6)  2007. december 6-i tanácsi határozat a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről (HL L 332., 2007.12.18., 103. o.).”.

(7)  HL L 253., 2005.9.29., 22. o.”.

(8)  HL L 12., 2001.1.16., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.”.

(9)  Kérjük illesszék be az e határozat hatálybalépését 2 évvel követő időpontot.

Op