15.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 274/130

I.

A Szerződés 248. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte:

II.

A Szerződés 268–280. cikkével és a költségvetési rendelettel összhangban a vezetők (4) felelősek „az Európai Közösségek végleges éves beszámolójának” elkészítéséért és a valós bemutatásért, illetve az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéért és szabályszerűségéért:

III.

A Számvevőszék feladata, hogy az ellenőrzésein alapuló megbízhatósági nyilatkozatot nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A IV. pontban leírtaktól eltekintve a Számvevőszék az IFAC és az INTOSAI nemzetközi ellenőrzési standardjaival és etikai kódexével összhangban végezte ellenőrzését, amennyiben ezek az európai közösségi környezetben alkalmazhatóak. Ezeknek a standardoknak az értelmében a Számvevőszéknek úgy kell megterveznie és végrehajtania az ellenőrzést, hogy ésszerű bizonyosságot nyerjen arra nézve, hogy „az Európai Közösségek végleges éves beszámolója” mentes a lényeges hibás állításoktól, valamint hogy a beszámoló alapjául szolgáló ügyletek összességükben jogszerűek és szabályszerűek.

IV.

A bevételeket illetően a Számvevőszék vizsgálatának hatóköre korlátozott volt, egyrészt mert a HÉA- és GNI-alapú saját források olyan makrogazdasági statisztikákon alapulnak, amelyek alapjául a Számvevőszék által közvetlenül nem ellenőrizhető adatok szolgálnak, másrészt mert a hagyományos saját források ellenőrzése olyan behozott termékre nem vonatkozhat, amelyet nem vettek vámfelügyelet alá.

V.

A III. pontban leírt környezetben az ellenőrzés olyan eljárások elvégzését jelenti, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a végleges összevont beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről, valamint az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az ellenőr megítélésén múlik, hogy milyen eljárásokat alkalmaz; ide tartozik például annak értékelése, hogy mekkora a lényeges hibás állítások kockázata a végleges összevont beszámolóban, illetve hogy fennáll-e az alapul szolgáló ügyletek lényeges – akár csalás, akár hiba okozta – meg nem felelése az Európai Közösségek jogi keretein belüli követelményeknek. Kockázatértékelése során a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások tervezésénél az ellenőr tekintetbe veszi a végleges összevont beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusokat, valamint az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott felügyeleti és kontrollrendszereket. Ebben a vonatkozásban az ellenőrzés része az alkalmazott számviteli alapelvek megfelelőségének és a számviteli becslések ésszerűségének felmérése is, akárcsak a végleges összevont beszámoló és az éves tevékenységi jelentések átfogó bemutatásának értékelése.

VI.

A Számvevőszék meggyőződése, hogy a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat megadásához.

VII.

A Számvevőszék véleménye szerint – a VIII. pontban leírtak hatását kivéve – „az Európai Közösségek végleges éves beszámolója” minden lényegi szempontból megbízható és valós képet nyújt az Európai Közösségek 2006. december 31-i pénzügyi helyzetéről, illetve az akkor véget ért évben lezajlott műveleteik és pénzáramlásaik eredményéről, a költségvetési rendelet előírásaival és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályokkal összhangban.

VIII.

A számvevőszéki ellenőrzés a számviteli rendszerben számlákként/költségelszámolásként és előfinanszírozásként elkönyvelt összegekben olyan hibákat talált, amelyek miatt a kötelezettségek állományát kb. 201 millió EUR-val, a hosszú távú és rövid távú előfinanszírozás végösszegét pedig kb. 656 millió EUR-val felülértékelték.

IX.

A VII. pontban kifejtett véleményének fenntartásával a Számvevőszék megjegyzi, hogy az érezhető javulás ellenére – részben a pénzügyi irányítási rendszer összetett volta miatt – egyes intézmények és egyes bizottsági főigazgatóságok számviteli rendszereinek hiányosságai továbbra is veszélyeztetik a pénzügyi információ minőségét (különösen a pénzügyi évek elkülönítésének eljárásai és a munkavállalói juttatások tekintetében). Ennek következtében az előzetes beszámoló bemutatása után számos kiigazításra került sor.

X.

A Számvevőszék véleménye szerint a bevételek, az ügyviteli kiadásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások és kifizetések, a SAPARD program kivételével az előcsatlakozási stratégia, valamint a külső fellépések – a bizottsági küldöttségek által közvetlenül teljesített és ellenőrzött kifizetéseket illetően – mentesek a lényeges hibáktól. Ezeken a területeken a felügyeleti és kontrollrendszereket úgy működtetik, hogy azok biztosítják a megfelelő kockázatkezelést. A közös agrárpolitika (KAP) kiadásait illetően a számvevőszéki ellenőrzés ezen felül azt állapította meg, hogy az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) – megfelelő alkalmazása esetén – eredményesen korlátozza a szabálytalan kiadások kockázatát, különösen az egységes támogatási rendszerre vonatkozóan.

XI.

A X. pontban kifejtett véleményének fenntartásával a Számvevőszék hangsúlyozza, hogy az előcsatlakozási stratégia területén a csatlakozó és tagjelölt országokban minden támogatási program és eszköz vonatkozásában továbbra is jelentős kockázatok állnak fenn a végrehajtó szervezetek szintjén.

XII.

A Számvevőszék megállapítja, hogy a többi területen – habár eltérő mértékben – továbbra is jelentős hibák terhelik a kifizetéseket, ezért a kapcsolt kockázatok kezelésének javítása érdekében a Bizottságnak, illetve a tagállamoknak és egyéb kedvezményezett államoknak még jobban kell törekedniük megfelelő felügyeleti és kontrollrendszerek kiépítésére. A következő területekről van szó: a közös agrárpolitika, strukturális intézkedések, belső politikák és külső fellépések.

XIII.

A Számvevőszék hangsúlyozza, hogy a KAP-kiadások, a strukturális intézkedések és a belső politikák terén végzett ellenőrzései tanúsága szerint a támogathatósági kritériumok bonyolult vagy nem egyértelmű volta, illetve a jogi követelmények összetettsége számottevően kihat az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére. A vidékfejlesztés terén például, mivel az agrár-környezetvédelmi intézkedések esetében gyakran összetettek a támogathatósági feltételek, ezeket az intézkedéseket jelentősen magasabb hibagyakoriság jellemzi, mint a KAP-kiadásoknak a vidékfejlesztéshez nem kapcsolódó részét.

XIV.

A Számvevőszék nyugtázza a bizottsági belsőkontroll-keretrendszer javulását, amely pozitív hatással van a felügyeleti és kontrollrendszerek működésének értékelésére, akárcsak annak az általános hatásnak az értékelésére, amelyet a vonatkozó fenntartások a bizottsági főigazgatói nyilatkozatok által nyújtott bizonyosságra gyakorolnak. A Számvevőszék azonban továbbra is hiányosságokat észlel ezekben az értékelésekben, jelesül az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó bizonyosságra gyakorolt hatásukat illetően.