2006. szeptember 4-én benyújtott kereset – Johannes Lübking és társai kontra az Európai Közösségek Bizottsága

(F-105/06. sz. ügy)

(2006/C 281/82)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Johannes Lübking (Brüsszel, Belgium) és társai (képviselők: B. Cortese és C. Cortese ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek a Bizottság tisztviselői, vitatják a kinevezésre jogosult hatóság határozatát, amellyel az őket a 2005-ös előléptetési évben a 2004. május 1-jével az A*8 (korábban A7) és az A*9 (korábban A6) besorolási fokozatok közé illesztett új, A*9 besorolási fokozatba léptette elő. Azt állítják, hogy nem A*9, hanem A*10 besorolási fokozatba kellett volna őket előléptetni, ahogy az a 2004-es előléptetési időszakban a felperesekhez hasonlóan 2004. április 30-án az A7 besorolási fokozatba előléptetett és az ekkortól a magasabb A6 besorolási fokozatba előléptethető tisztviselőkkel történt.

Keresetük alátámasztásául a felperesek három jogalapot adnak elő, melyek közül az első az egyenlő bánásmód elvének és az előmenetelhez való jognak a megsértésén alapul. A felperesek azt állítják, hogy ezen elvek alapján a 2004. április 30-án (a 2004. május 1-jén A*8-ra átnevezett) A7 besorolási fokozatba tartozott előléptethető tisztviselőket azonos szakmai előmeneteli feltételek szerint kellett volna kezelni. Márpedig a 2004 novemberében, azaz az új személyzeti szabályzat hatályba lépését követően, a 2004-es előléptetési időszak alapján előléptetett tisztviselőket A*10 besorolási fokozatba léptették elő, míg a 2005-ös előléptetési időszak alapján előléptetett tisztviselőket, így a felpereseket is, az eggyel alacsonyabb A*9 besorolási fokozatba, noha e két csoport tagjai minden tekintetben azonos helyzetben voltak.

E jogalap keretében a felperesek az EK 241. cikk szerinti jogellenességi kifogással is élnek a személyzeti szabályzat 45. cikke általános végrehajtási rendelkezéseinek a 2005-ös előléptetési időszakra alkalmazandó szabályaival szemben, illetve a személyzeti szabályzat 45. cikke és XIII. melléklete ellen, mivel e rendelkezések nem tartalmaznak a 2004. április 30-án A7 besorolási fokozatba tartozott előléptethető tisztviselőkkel szembeni egyenlő bánásmód és e tisztviselők előmenetelhez való joga tiszteletben tartásának biztosítására szolgáló átmeneti rendelkezéseket.

A felperesek második jogalapjukkal a bizalomvédelem elvének megsértését állítják. Hangsúlyozzák többek között, hogy a személyzeti szabályzat 45. cikke általános végrehajtási rendelkezéseinek a 2004-es előléptetési időszakra alkalmazandó 10. cikkének (5) bekezdése a 2004. április 30-án A7 besorolási fokozatba tartozott (2004. május 1-jén A*8 besorolási fokozatba átsorolt) előléptethető tisztviselők számára hasonló szakmai előmeneteli feltételeket biztosít, mint az ezen időpontig hatályos előmeneteli rendszer, mivel fikció (visszaható hatályú előléptetés) alkalmazásával az A*8 besorolási fokozatból közvetlenül az A*10 besorolási fokozatba történő előléptetésüket írja elő. A felperesek azt állítják, hogy ezen átmeneti rendelkezés bennük jogos bizalmat keltett aziránt, hogy a későbbi előléptetésekkor is ugyanilyen eredményű rendelkezés alkalmazása várható.

A harmadik jogalap a megtámadott határozat indokolásának hiányán alapul. A felperesek e tekintetben azt állítják, hogy az előléptetésről szóló határozatot ugyan jellege folytán nem kell tartalmaznia a kinevezésre jogosult hatóság döntésének külön indokait, ám az adminisztrációnak indokolnia kell az e határozat elleni panaszt elbíráló határozatát. Márpedig a jelen ügyben a kinevezésre jogosult hatóság csak mellesleg válaszolt a felperesek panaszaira, közelebbről nem válaszolta meg a panaszokban feltett alapvető kérdést a 2005-ös, illetve a 2004-es előléptetési időszakban előléptetett (A*8 besorolási fokozatba átsorolt) A7 besorolási fokozatú tisztviselőkkel szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozóan.