EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document C2006/249/11
Case C-348/06 P: Appeal brought on 17 August 2006 by the Commission of the European Communities against the judgment of the Court of First Instance (First Chamber) delivered on 6 June 2006 in Case T-10/02 Girardot v Commission
C-348/06. P. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróságnak (első tanács) a T-10/02. sz., Girardot kontra Bizottság ügyben 2006. június 6-án hozott ítélete ellen az Európai Közösségek Bizottsága által 2006. augusztus 17-én benyújtott fellebbezés
C-348/06. P. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróságnak (első tanács) a T-10/02. sz., Girardot kontra Bizottság ügyben 2006. június 6-án hozott ítélete ellen az Európai Közösségek Bizottsága által 2006. augusztus 17-én benyújtott fellebbezés
HL C 249., 2006.10.14, p. 5–6
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
|
14.10.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 249/5 |
Az Elsőfokú Bíróságnak (első tanács) a T-10/02. sz., Girardot kontra Bizottság ügyben 2006. június 6-án hozott ítélete ellen az Európai Közösségek Bizottsága által 2006. augusztus 17-én benyújtott fellebbezés
(C-348/06. P. sz. ügy)
(2006/C 249/11)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: D. Martin, F. Clotuche-Duvieusart meghatalmazottak)
A másik fél az eljárásban: Marie-Claude Girardot
A fellebbező kérelmei
|
— |
A Bíróság helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróságnak a T-10/02. sz. ügyben 2006. június 6-án hozott ítéletét; |
|
— |
a Bíróság kötelezze a Bizottságot arra, hogy Marie-Claude Girardot-nak 23 917,4 eurót fizessen; |
|
— |
a Bíróság mondja ki, hogy mindkét fél maga viseli a jelen és az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága előtt indított eljárásban felmerült saját költségeit. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező egyetlen jogalapra hivatkozik fellebbezésének alátámasztására; e jogalapot az EK 236. cikknek és a Bizottság felelőssége megállapítása feltételeinek a megsértésére alapítja. A fellebbező lényegében azt rója az Elsőfokú Bíróság terhére, hogy a valamely állás betöltése „esélye” elvesztésének fogalmát az ilyen állás betöltésére vonatkozó „biztosíték” elvesztésének megfelelő fogalomként értelmezte félre, megsértve ezzel a Bizottságnak a személyi állomány felvétele tekintetében hagyományos mérlegelési jogkörét, és hogy következésképpen a Bizottság által a felvétel esélyének a Bizottság jogsértő határozatából eredő elvesztése miatt kárpótlásként fizetendő összegre vonatkozó hibás számítási módszert fogadott el. Csak valós és bizonyosan bekövetkező kár vezethet a kár megtérítésére. Jelen esetben azonban az érintett egyetlen valós és bizonyos kára az érintett jelentkezése Bizottság általi vizsgálatának hiányából adódó kár, nem pedig az a kár, amely a feltételezett keresetkiesésből adódik.
A Bizottság ezenkívül előadja, hogy az Elsőfokú Bíróság által a megtérítendő kár kiszámításához figyelembe vett keresetkiesési feltétel maga is bizonytalan, hiszen ha az érintett a kérdéses időszakban a közösségi intézményeken kívüli olyan állást töltött be, amelynek díjazása kedvezőbb volt, mint amit a Bizottságnál kaphatott volna, akkor nem volna semmiféle keresetkiesés, amelyet meg kellene téríteni. Az Elsőfokú Bíróság által elfogadott megoldás a fellebbező szerint szintén hátrányosan különböztet az ugyanazon felvételre jelentkezők között aszerint, hogy állásuk jobban fizetett-e annál, mint amelyre esélyük volt, hogy felvegyék őket.