22.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 70/1

1.

a 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanács által kitűzött és a 2001. március 23–24-i stockholmi Európai Tanács által megerősített célkitűzésre, amely arra irányul, hogy az Európai Unió „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre, több és jobb munkahelyet kínál és nagyobb társadalmi kohéziót valósít meg”;

2.

a Bizottság által 2001. november 21-én elfogadott, „Új lendület Európa fiataljai számára” című fehér könyvre (1), amely megállapítja, hogy „ez a stratégia új célokat tűz ki a politika olyan különböző területein, amelyek szorosan kapcsolódnak az ifjúsághoz, mint például az oktatás, a foglalkoztatás, a társadalmi integráció, az információ és a civil társadalom”;

3.

a 2005. március 21-i, „A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái” című zöld könyvre, amely hangsúlyozta, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a fiataloknak a munkaerőpiacra történő bevonása és támogatásuk érdekében, mivel pályafutásuk „nem lineáris”, amely során egymást váltja munka, tanulás, munkanélküliség és átképzés vagy a készségek frissítése;

4.

a 2005. március 22–23-i Európai Tanács következtetéseire, amely – a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási célkitűzések eléréséhez hozzájáruló eszközök egyikeként – elfogadta az európai ifjúsági paktumot, amelynek célja, hogy javítsa az európai fiatalok oktatását, képzését, mobilitását, valamint szakmai és társadalmi beilleszkedését, megkönnyítve egyúttal a munka és a család összeegyeztetését;

5.

a Bizottságnak az ifjúságot érintő európai szakpolitikákról szóló, „Napirenden az európai fiatalokat foglalkoztató kérdések: Az európai ifjúsági paktum végrehajtása és az állampolgári szerepvállalás ösztönzése” című, 2005. május 30-i közleményére (2);

6.

a Bizottság által javasolt és a Tanács által elfogadott, a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatásokra (2005–2008) (3), amelyeket a tagállamok figyelembe vesznek és nemzeti reformprogramjukban azokra hivatkoznak;

7.

a Bizottságnak „Az oktatás és képzés korszerűsítése: kulcs Európa jólétéhez és társadalmi kohéziójához” című, 2005. november 10-i közleményére (4);

8.

a Tanács 2005. november 15-i állásfoglalására – „Napirenden az európai fiatalokat foglalkoztató kérdések: Az európai ifjúsági paktum végrehajtása és az állampolgári szerepvállalás ösztönzése” (5);

9.

a Bizottságnak az „Együtt dolgozni, jobban dolgozni: új keret az Európai Unió szociális védelmi és társadalmi integrációs politikáinak nyílt koordinációjához” című, 2005. december 22-i közleményére (6);

10.

a Bizottságnak a lisszaboni stratégia és az annak függelékei tekintetében elért eredményekről szóló 2006. január 25-i éves jelentésére, amely a tagállamoknak a 2005 őszén a Bizottság elé terjesztett nemzeti reformprogramjain alapul,

11.

azt a tényt, hogy a fiatalok a jelen és a jövő számára egyaránt értékes erőforrást jelentenek, és hozzájárulnak a kreativitás, az innováció és a vállalkozási szellem elősegítéséhez, amelyre Európának a lisszaboni stratégia céljainak elérése érdekében szüksége van;

12.

azt a tényt, hogy a fiatalok számos kihívással szembesülnek, különösen a munkaerőpiacra való bejutás során, ahol a fiatalok munkanélküliségi rátája általában az uniós átlag kétszerese;

13.

az ifjúsági perspektíva fontosságát a lisszaboni stratégiában, valamint azt a kulcsfontosságú hozzájárulást, amelyet az „Oktatás és Képzés 2010” munkaprogram végrehajtása, a koordinációnak a szociális védelem és a társadalmi integráció területére vonatkozó nyílt módszere, a strukturális alapok, az európai kutatási keretprogramok és más vonatkozó programok, mint például az egész életen át tartó tanulás, valamint az ifjúsági és a jövőbeli „Cselekvő ifjúság” programok tehetnek az ifjúsági paktum célkitűzéseinek teljesítése érdekében;

14.

a fiatalok, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők társadalmi integrációja elősegítésének szükségességét a szociális kohézió növelése érdekében;

15.

a munka és a családi élet összeegyeztetését célzó politikák jelentőségét a fiatalok számára, különösen a demográfiai változások kihívásai következtében;

16.

a nem formális és informális tanulás, valamint a fiatalok – többek között az Ifjúsági programhoz és a jövőbeni „Cselekvő ifjúság” 2007–2013 programhoz hasonló eszközökkel támogatott – mobilitásának jelentőségét annak érdekében, hogy a fiatalok a készségek és kompetenciák széles skálájára tegyenek szert;

17.

a fiatalokkal, ifjúsági szervezetekkel és az ifjúsági területen bármely szinten tevékenykedő szervezetekkel folytatott strukturált párbeszéd ösztönzésének fontosságát;

18.

az elért eredményekről szóló, 2006. évi bizottsági éves jelentésben vázoltaknak megfelelően a legtöbb tagállamnak az ifjúsági paktumra adott válasza biztató, de továbbra is sürgős fellépés szükséges a fiatalok munkaerőpiacra való bejutásának a paktummal összhangban történő elősegítése érdekében;

19.

az „európai ifjúsági paktum” elfogadása megerősítette a fiatalokért felelős minisztériumok részvételét a lisszaboni folyamatban, ami jobb belső koordinációhoz és az ifjúsági dimenzió fokozottabb figyelembevételéhez vezetett a foglalkoztatással, társadalmi integrációval, oktatással, képzéssel és mobilitással kapcsolatos politikák kialakítása során, az Európai Tanácstól kapott megbízatással összhangban;

20.

bár több tagállam nemzeti reformprogramjában kifejezetten hivatkozik a paktumra, és mások azzal összhangban lévő intézkedéseket foglalnak bele, a paktum célkitűzéseinek eredményesebb végrehajtása, valamint a paktum nemzeti reformprogramokban és az elért eredményekről szóló bizottsági éves jelentésben való hangsúlyosabb jelenléte nagyobb összhanghoz, fokozott hatékonysághoz és a fiatalok érdekében hozott intézkedések egyszerűbb nyomon követhetőségéhez vezetne, a paktum különböző területeire és az azok között levő kapcsolatokra vonatkozóan pedig segítene az ismeretek fejlesztésében és a szakértelem kialakításában.

21.

tapasztalható ugyan előrehaladás, de az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell erősíteni a paktum végrehajtására irányuló intézkedéseket azáltal, hogy:

22.

a tagállamoknak és a Bizottságnak a paktum egyéb területei vonatkozásában is intézkedéseket kell kidolgozniuk és támogatniuk azáltal, hogy:

23.

ösztönözzön további előrelépésre a fiatalok érdekében hozott intézkedések tekintetében az európai ifjúsági paktumnak a lisszaboni stratégia keretében való végrehajtásával;

24.

kérje fel a tagállamokat az oktatással, képzéssel, foglalkoztatással, társadalmi integrációval és mobilitással összefüggő politikák közötti kapcsolatok megerősítésére annak érdekében, hogy a fiatalok számára hatékonyabb, több ágazatra kiterjedő stratégiákat alakítsanak ki;

25.

kérje fel a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a nemzeti reformprogramjuk kidolgozása során, valamint az elért eredményekről szóló éves jelentésében, a lisszaboni stratégia keretén belül rendszeresebben és hangsúlyosabban készítsenek a paktumról szóló jelentéseket, az elért eredmények nyomon követése érdekében;

26.

erősítse meg a Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett kérését, mely szerint a fiatalokat és az ifjúsági szervezeteket minden szinten be kell vonni az európai ifjúsági paktum végrehajtásába.